Ma is több párhuzamos rendszer létezik... Az európai gázrendszer például úgy, ahogy van egy nem is különösebben megrázó mértékű karbantartással-felújítással alkalmas lehet hidrogén továbbítására, a meglévő hőerőművek zöme szintén simán átállítható (a szenes/olajos/gáz kazánok például a hőerőművekben még meg is tarthatók, csak átalakítást igényelnének - a gázturbinákat ki kellene cserélni, oda más konstrukció kell - de minden más maradhatna), és maximum a gázkészülékek cseréjével (egy részük, a legújabbak, legkorszerűbbek akár átalakíthatók is lennének !!) a háztartások is változatlanul fel tudnák használni.
Ezt csak úgy megjegyzem.
Újra csak, sokadszor - az általatok görcsösen tolt, "vegyük az EV-t és nyomjunk szét annyi napelemet/szélkereket, amennyit csak bírunk" modell maximum a fosszilis-függés és emisszió csökkentésére alkalmas (tény, hogy azt igen jelentősen képes lehet csökkenteni, ez nem is vitás), ám "végleges megoldást" nem tud nyújtani. Sehogy sem, elvi, inherens okokból.
De leírhatjuk ezerszer - hiába. Erősen vallási kérdésként állsz a témához, és a képbe nem illő felvetéseknél a kognitív disszonancia belép, ilyenkor egyszerűen nem azt érted-látod-hallod, amit a másik mond, hanem valami tök mást.. Ez holtvágány így.
Az én alapállásom az, hogy a fosszilis-függést ZÉRÓRA kell megpróbálni redukálni, egyszerűen azért, mert ezek véges készletek, és az emberiség hosszú távon nem építhet rájuk. Az csak hab a tortán, hogy tömeges égetésükkel a klímába is belepiszkálunk - nem belátható, ebből mi lesz, biztosan fog gondot okozni, de nem biztos, hogy végzetes lesz.
Márpedig azokkal a felületes részmegoldásokkal, amelyeken ti legszűkülten rugóztok - nem lehet megoldani ezeket a problémákat. Megjegyzem, az akkus tárolástól el vagytok ájulva - közben meg evidens módon ez a távolsági közlekedés számára távlatokban sem nagyon fog tudni megoldást kínálni. Miközben az energiatárolás más alternatívái esetleg meg tudják ezt oldani.
Ezzel azért vitáznék. Egy toronyházat sem úgy kezdesz el építeni, hogy az összes emeletének egyszerre esel neki...
Persze, lehet párhuzamosan fejleszteni - de tegyük hozzá azt is, hogy nem árt észen lenni, és okulni abból, hányan mentek tönkre abba, hogy "párhuzamosan fejlesztettek", olyasmiket is, amikről egy ponton már nagyon látszott, hogy nem a helyes irány...
A Nokia például konkrétan belebukott ebbe, a Microsoft is csak a mérete és a sok egyéb, amúgy sikeres ágazata miatt nem roggyant bele a vakvágányra futó mobile-win irányba...
Félre ne értsd: nem, nem azt mondom ezzel, hogy az EV vakvágány, de megint IT-s hasonlattal élve, az EV szerintem mondjuk az ISO-Layerek közül valahol a 6-7 lehet, ez már az "alkalmazási-megjelenítési" szint, miközben a lassan mindenképpen lépést kikényszerítő alap-problémáink kőkeményen az 1-2 szinten, a fizikai-adatkapcsolati rétegben vannak, és ha itt esetleg egy olyan gyökeresen új megoldást muszáj választanunk (egyszerűen, mert az élet kikényszeríti), amihez semmilyen módon sem adaptálható már a nagy munkával kifejlesztett 6-7 rétegbeli megoldásunk, akkor ez az egész megy a lecsóba....
Az EV toltohalozat nem ott vegzodik, hogy minden parkoloba kihuzol 500 stekkert.
Az ott kezdodik, hogy az elektromos halozat kapacitasat kell tobbszoroznod, ezt a nemetek csinaljak mar vagy 10 eve, es meg nem vegeztek vele. A Fold pedig nem csak Nemetorszagbol all, ott van meg a terulet es lakossag masik 99+%-a is.
Az esetleg nem kerulte el a figyelmedet, hogy a parhuzamos energiahalozatok mar leteznek, es esetleg nem kellenne a letezo gazvezetek, olajvezetrendszert beszantani csak azert, hogy villogjunk azzal, hogy csak delejdrotjaink vannak?
Masik dolog. Mekkora a szallitas vesztesege a magasfeszultsegu vezetekeken, es mekkora a gazvezetekeken?
Kovetkezo dolog, hogy mekkora a tarolasi kapacitas elektromos aramra, es mekkora gazra?
A rakovetkezo dolog, hogy nincs hajlandosag es forras egyszerre minden energiahordozo, termelo, szallito es fogyaszto elektromosra cserelesere, plane nem ugy, hogy egy ket lenyeges elem a rendszerbol meg praktikusan hianyzik, es nem is latszik a megjelenese felskalazhato mertekben a kovetkezo 20 evben.
Itt jon az, ami jozan paraszti esszel is belathato kellenne hogy legyen, hogy a jelenleg mar meglevo, elerheto, relative olcso technologiakkal kell a legnagyobb szennyezoket kivaltani, praktikusan a fa, lignit, feketeszen, finomitatlan koolaj egetest visszaszoritani, amig a technologiai fejlodes ujabb lehetosegeket nyit meg.
Ez azt jelenti, hogy a jobb hatasfoku es kevesbe szennyezo belso egesu motorokkal kell levaltani a regebbi motorokat, mindezt hajokon, nehezgepeken, repulokon, szemely es teherautokon. Ugyanakkor a legszennyezobb szeneromuket kell sorban bezarni, es atterni foldgaz, metan, hidrogenuzemre. Mindemellett lehet elektromos szemelyszallitassal is foglalkozni, praktikusan vasut elektrifikalassal, troli, villamos vonalak, es csak ezek utan akkus verziok.
Az Akkus Nirvana majd akkor jojjon el, ha meglesznek hozza a szukseges akkuk es toltoberendezesek is.
Az idö felgyorsult. Amit nem lehet 10-15 ev alatt felskalazni (piackepesse tenni ugy, hogy mar szamottevö reszt jatszon egy területen), akkor felejtös.
Az EV töltöhlozat kiepitese LEHETSEGES ~10 ev alatt.
Az EV felskalazasa (hybriddel, vagy anelkül) lehetseges ~10 ev alatt.
Az atomenergia felskalazasa (pl. nehanyszaz TÖBBLET reaktor elkeszitese) NEM lehetseges ~10 ev alatt (hiszen mar igencsak elöregedtek es sokat le is kell allitani belölük).
Ugyanigy NEM LEHET a fuziot se 10-15 ev alatt felskalazni (akkor se lehetne, ha minden reszleteben jelen lennenek a tervrajzok, de azok sincsenek ... meg az egesz nem müködik).
Egy, szemelyautok töltesere alkalmas hidrogenhalozat NEM lehetseges ~10 ev alatt.
Ha valaki rahajt, a napszel felskalazas LEHETSEGES ~10 ev alatt (a nemet cel 2030-ra >65%).
Az allami csöcsöt mar NEM LEHETSEGES szopni evtizedeken keresztül (es pl. ujabb adossagbol kicserelni a francia 58 reaktort).
Az elektromos-hálózat, mint kizárólagos energiaellátórendszer használatának lényege, hgoy az energia előállításának módja diverzifikálható, mindemellett nincs szükség párhuzamos infrastruktűrahálózatra. A lényeg szempontjából tökmindegy, hogy az energia miként jut a rendszerbe (tárolóból vagy erőműből)...
A jövöt a villamosenergiaval kivanjuk "forradalmasitani". Nincs kizarva, 20-30 ev mulva a hidrogenalapu reszek is megfernek, de nem birnak majd komoly jelentöseggel.
Ha nagy mennyisegben all majd rendelkezesre hidrogen, akkor mar többször irtam, hogy az elhasznalhato pl. az alacsinynyomasu gazhalozatban is. A nemelegetett metant meg tovabb lehet örizgetni a hagyomanyos modon, ... nem kell egy tovabbi kemiai folyamaton keresztül metant kesziteni.
- villamosenergia keszites dekarbonizalasa (de ezt inkább simán ENERGIATERMELÉSre módosítanám)
- az ipar legkülönbözöbb agazatainak szisztematikus dekarbonizalasa
- epületek fütesenek dekarbonizalasa
- mezőgazdaság lehetőség szerinti dekarbonizálása
- mobilizacio dekarbonizalasa
Ráadásul a függési láncok is létfontosságúak - hiszen például az energiatermelés dekarbonizálása automatikusan lehetővé teszi az épületek energiaellátásának dekarbonizálását, és nagyon nagy hányadban rögtön adja ez magát az iparban is.
Ha mondjuk fúziós erőműből vagy tóriumos szaporító reaktorokból nyerjük a teljes energiaigényünket - akkor az EV sima befutó lehet.
Ebben azert a következö 40-50 evben ne nagyon remenykedj. Motto: FELSKALAZHATOSAG.
Az EV pedig vagy befut, vagy eltünik az elkövetkezö 10-15 evben.
Egy valami nem derülhet ki, és ez már tisztán látszik: az, hogy ez lenne a központi kérdés, hogy a technológiai civilizációnk jövője meg a bolygó klímája ennek lenne a függvénye. Nem, ez egy mellékvágány.
"Ha "lefektetett gumimatracok" gyartjak allandoan a hidrogent, akkor az ott elöallitott hidrogent nagy valoszinüseggel meg jo sokat kell szallitgatni, amig odakerül, ahol a kedves felhasznalo az autojat tankolni szeretne .."
Azt már tisztáztuk, hogy ipari méretekben - többek között a most is meglévő földgáz-tárolók zömében is - igenis tárolható a hidrogén, és továbbítható az amúgy is mindenütt meglévő országos gázhálózatokon át is. Megjegyzem: a gáz a legkönnyebben transzportálható energiahordozó, semmi problémát sem okoz ma sem akár több ezer kilométer távolságra is csővezetékeken továbbítani - előbb voltak kontinentális léptékű csőhálózatok, mint nagyfeszültségű elektromosok...
Nem kerül többe semmivel sem csővezetéket kiépíteni egy gázkúthoz (vagy még annyiba sem), mint nagyfeszültségű elektromos hálózatot...
Ez most már bocsi, de üres kifogáskeresés.
Fogalmam sincs egyébként, hogy mi lesz "A MEGOLDÁS", az is lehet, hogy nincs is ilyen, és nekünk annyi, meg az is lehet, hogy valamiféle mix lesz az, de azt gondolkodni képes mérnökként pontosan látom, hogy szélkerekekkel meg napelemekkel egy komplett gazdaság dekarbonizálása önmagában nem, hogy gyakorlati, de még elvi síkon sem megoldható dolog. Ezekhez feltétlenül szükséges a megfelelő méretű (bizony akár 100%-ot közelítő) háttértároló-termelő kapacitás, és ha ezt végre elfogadjuk, akkor rögtön rá lehet jönni arra is, hogy ezen tárolás/háttérkapacitás megoldásának a mikéntje az egész kulcsa, mert ez fog rántani magával mindent. MINDENT.
Ha találunk egy olyan megoldást, ami direkt elektromos energiát tárol és ad vissza (mittomén: ipari méretű vas-levegős, oldatos, százezer köbméteres tárolómedencékkel operálni tudó fajlagosan olcsó gigaakkuk pl.) - akkor nyilván a direkt elektromos megoldások lesznek a befutók, villannyal fogunk fűteni meg kocsit tölteni is.
De, ha mondjuk más megoldást találunk, például a sokat emlegetett hidrogénben tudunk tárolni - akkor meg az is lehet, hogy kihal az EV, de még a szélkerék és PV is - és előre ez most nem látható.
Az látható, hogy melyik terület - maga az energetikai háttér - lesz a meghatározó, hogy arra kell most koncentrálni.
- az ipar legkülönbözöbb agazatainak szisztematikus dekarbonizalasa.
Közbenn pedig MINDENÜTT ügyelni kell arra, hogy a technologiai fejlödes eredmenyeit a fogyasztas erdekeben kihasznaljuk. Pl. egy orszagban le lehessen kapcsolni a gazdasag fejlödeseröl az energiafelhasznalast.
Igy, legalabb a fejlett orszagokban el lehet(ne) erni, hogy ~2040-re a CO2 kibocsatas a töredekere essen vissza. A kerdes az, hogy ilyesmi global meretekben mennyire megvalosithato ... közös legelök elve ...
Nem értem a kérdést. Ki mondta, hogy hagyjuk a közlekedést változatlanul? Kicsoda?
A közlekedés dekarbonizálására többféle megoldást is lehet találni - viszont az, hogy ezek valóban érnek-e bármit is, az pont annak a függvénye, hogy az energiaellátással mi lesz... Az EV például nem megoldás akkor, ha az így jelentkező többlet energiaigényt nem tudjuk fosszilis-mentesen biztosítani.
Ha viszont tudunk fosszilis-mentes energiarendszert kreálni - akkor további kérdések merülnek fel, de ezt már ezerszer megbeszéltük... Ha mondjuk fúziós erőműből vagy tóriumos szaporító reaktorokból nyerjük a teljes energiaigényünket - akkor az EV sima befutó lehet.
Ha ezeket nem tudjuk megoldani/felskálázni/gazdaságossá tenni, és mondjuk napenergiára állunk át - akkor viszont, mint már ezerszer átrágtuk, a tárolás MEGKERÜLHETETLEN.
A tárolás mikéntje viszont ránthatja magával az összes többi témakört. Ha mondjuk hidrogénben tárolunk - akkor az EV baromság, fölösleges és drága közbeiktatott vargabetű, akkor vagy üzemanyag-cellás, vagy teljesen simán hidrogénnel járatott, belsőégésű hibrid megoldást fogunk választani (ez utóbbi ma nem rosszabb hatásfokú, mint az üzemanyag-cella, kiforrott, és sokkal olcsóbban megoldható).
Sokadszor mondom: az zavar, hogy a gombhoz keresitek a kabátot. És erre rá fognak végül igenis jönni a döntéshozók is, meg a közvélemény is (remélhetőleg), és ha végül elindulunk a megfelelő irányba és célt is érünk - akkor simán kisülhet az is, hogy az agyondédelgetett EV teljes zsákutca, és ezek nyomtalanul eltűnnek a süllyesztőben. Meg az is, hogy ezek lesznek a befutók.
Egy valami nem derülhet ki, és ez már tisztán látszik: az, hogy ez lenne a központi kérdés, hogy a technológiai civilizációnk jövője meg a bolygó klímája ennek lenne a függvénye. Nem, ez egy mellékvágány.
Mar irtuk, hogy egy parhuzamos infrastruktura rendszernel a biztonsagot, ellatasbiztonsaogot, redundanciat ... is biztositani kell. Ennek kiepitese, müködtetese, fenntartasa is beleszamit a rendszer eletkepessegebe. Egyelöre talan csak itt-ott, nehany nagyvarosban lenne meg az alapja a hidrogenrendszernek-
A PV-vel közvetlenül delej keszithetö. Ha "tullöves" van, akkor pedig lehet belöle hidrogent kesziteni ... pont ott, ahol akarsz (a hidrolizis üzemben, amely mondjuk egy ilyen gazturbina mellett van).
Ha "lefektetett gumimatracok" gyartjak allandoan a hidrogent, akkor az ott elöallitott hidrogent nagy valoszinüseggel meg jo sokat kell szallitgatni, amig odakerül, ahol a kedves felhasznalo az autojat tankolni szeretne ..
A számomra legfontosabb az utolsó mondat, ami kb: ugyanaz, amit itt ismételgetek megállás nélkül már mióta: az energiaellátó rendszerre és ipari háttérre kell koncentrálni, ha azt sikerült dekarbonizálni, akkor az úgyis húz mindent magával.
Ez így van, másrészt, ha már a hidrogénről beszélünk - akkor egyértelműen az előállítása körüli problémákat kell megoldani, pontosabban a már létező, ígéretes megoldásokat rendesen kidolgozni és felskálázhatóvá tenni.
Tök fölösleges arról beszélni, hogy most mennyire drága és hatékonytalan a hidrogén előállítása, mert ez hajszálpontosan ugyanaz a polémia, ami 12x évvel ezelőtt arról zajlott, hogy a benzin-üzemű gépkocsi milyen képtelen dolog, hiszen a benzint csak körülményes módon, drágán és kis mennyiségben tudjuk előállítani (akkor ez igaz is volt), csak patikában kapható, nevetséges, képtelenség, ugyanmárkérem...
A hidrogénre ma nincs olyan szintű ipari igény, hogy érdemes legyen a tömeges előállítására alkalmas olcsóbb technológiákba nagy pénzt fektetni, függetlenül attól, hogy ezek a technológiák tulajdonképpen igenis megvannak (Benz első útja idején már a kőolaj krakkolásának lehetősége is ismert volt már amúgy, csak éppen tömeges igény hiányában a világításra gyártott petróleum és építőipari-hajógyártási alapanyagnak használt kátrány előállításának melléktermékeként kezelték).
Pár napja is - sokadszorra - linkeltem azt a potenciális lehetőséget is, hogy akár a napfénnyel megfelelő katalizátor felületen direkt hidrolízis is folytatható, egészen magas (5x% !!!!) hatásfokkal, a napelem/szélkerék-hidrolízis módszernél többszörösen hatékonyabban, és elméletileg akár ki sem fejezhetően olcsóbban (szó szerint filléres módszer is lehet a végén belőle, olcsó gumimatrac-árú, egyszerűen sima, elegyengetett földfelületre kiteregethető napcellákkal) - nem érdekelt senkit. Nem is foglalkoztatok vele.
Pedig bármi is lesz végül "A MEGOLDÁS", az valami ilyesmi lesz, és ha végül nem lesz, és magunkra borítunk mindent - az meg azért lesz, mert mindenki rögeszmésen ragaszkodni fog a saját nünükéihez, akár pszichés, akár üzleti érdekeltségi okokból, és minden erejével azon lesz, hogy megfúrjon bármit, ami neki nem tetszik, vagy nem az ő érdekeltsége - a közös hajó meg esetleg elsüllyed pusztán azért, mert összeverekedünk azon, hogy a háromféle lékponyvával felszerelt három ellenérdekelt társaság melyike húzza fel azt a lékre...
Ez nem igaz, a "normál" Minit (ami nem is olyan kis autó) a többség első és egyetlen autónak tartja, és mondjuk azzal jár nyaralni is.
Nézz meg egy random kempinget bárhol a világon, tele van kis/kompakt kocsikkal érkező fiatal párokkal. Ezekre az utakra az EV ma ALKALMATLAN, akármit hőbörögjenek a hívei, ALKALMATLAN.
Ezen nem változtat az, hogy nagy és csoportos rászervezésekkel (amiben, mint kiderült, az is benne volt, hogy stróman haverok egész nap ott szobrozva foglalták a gyorstöltőt a spannak, aki eleve arra szervezte rá az útvonalat, hogy hol vannak ilyenek...) valaki le tudott egy nap alatt is futni egy Teslával x kilométert, vagy folyamatos 40-50-es tempóban, mindent, még a szellőztetést is kikapcsolva, leengedett ablakok mellett mellékutakon elkúszott y km-t, mire megállt a kocsi. Ilyen alapon meg egy "normál" autóval különösebb rászervezés nélkül el lehet indulni világkörüli útra, transzkontinentális túrára mindenképpen...
És újra csak, sokadszor: sem a városok légminősége, sem a globális felmelegedés tekintetében jelenleg nem meghatározó tényezők a korszerű, E6-os szintet ténylegesen hozni is képes, pláne kis, kisebb fogyasztású személygépjárművek. Annyira nem, hogy akár ki is tilthatod ezeket a forgalomból - nem fog változni szinte semmi, a város levegője a régebbi és rossz műszaki állapotú, főleg nagy teherkocsiktól-buszoktól, az elavult fűtési rendszerektől stb.. rossz, a globális felmelegedésben meg a személygépkocsik a 15-20. helyen állnak valahol az okozók sorában.
Mégis, mással sem bírunk foglalkozni, mint az EV-vel, ami kétségkívül hálás téma, de akkor is csak pótcselekvés.
Jó, jó, mondjuk jó kocsi lesz, feltéve, hogy "egyértelműen városi kisautónak és második autónak" használják.
De mi lesz a kocsik azon, globális lokalizációtól, az adott társadalom anyagi helyzetétől függően 60-98%-val, amelyekre ez a pozicionálás nem lesz ráhúzható???
