A házunkban a kazántól a radiátorhoz vezető csövek a padlóban vannak elvezetve. A fürdőszobában járólap van.
Gondolkodtunk rajta, hogy a fürdőszobában a meglévő járólapra (alátétlemezzel) klikkes rendszerű vinyl padlót tennénk. Nemrég olvastam viszont az ilyen termékeknél, hogy egyes típusaik bár rakhatóak padlófűtés felé, de maximum 27 fokos padlóhőmérséklet esetén. Egy hosszabb fűtés esetén a fürdőszobában lévő járólap érzésre ennél melegebb szokott lenni (a kazán 50-55 fokos előremenő hőmérsékletre van beállítva), bár nem mértem meg semmivel.
A vinyl esetén ez a hőmérséklet azért van megadva, hogy hatékony legyen/maradjon a padlófűtés, vagy azért, mert a nagyobb hőmérséklet kárt tehet a vinyl padlóban?
Azért manapság a 200 literes bojler már nem időszerű.
A vezérelt áram és a nappali (24 órás) közötti különbség nem jelentős. v. 23,4 ft 24 órás 38 ft /kWó... korábban 50 %-kal volt olcsóbb.. A magyarázat a hálózat kímélési szempont volt.
De ha már megvan akkor miért ne használjuk.
Van még egy másik szempont is . A 120 -nál nagyobb bojlereket két embernek kell felszerelni. A 120 liter a határ. És ez bizony az árakban is meglátszik.
Amúgy a 20 év egy jó érték.
Nálunk 35 évig 120 literes volt, de mostmár elég a 80 literes is. Azzal is legalább 150 liter melegvíz nyerhető a vezérelttel.
Egyébként a tartálynak a lábak által bezárt területen kívülre kerül a súlypontja akkortól belép amiket írtam. Amíg a tartály nem mozdul meg addig a falban nem keletkezik erő a tartály miatt.
Ha a falat átfúrják és a másik oldalára tesznek egy elosztó lemezt annak többféle előnye van. Kihúzás ellen nem csak a dübel súrlódása dolgozik, hanem a lemez kerületén keletkező nyíróerő is. A teherelosztó lemez megnöveli a falnak a hajlításra gerendaként figyelembe vehető szélességét. Nincs azonban a teher oldalán a felfüggesztésből számítható nyíróerőre.
A dübel katalógusok a megengedhető húzó és a nyíróerőt adják meg.
"De a súly. A tipli és a fal találkozásánál tőbe húzza. ahhoz hogy leessen a 150l tároló. A csavart tőbe kéne elvágnia. De olyan nincs"
A víztároló súlypontja nem a fal síkjában van, hanem azon kívül. Ez a távolság a súlyából számítható nyomaték karja. Az alsó-fölső támaszok távolságából, a víztároló súlyából és a súlypont fal előtti távolságából számítható a tiplikben keletkező erő. Szokásos esetben fölül húzás, alul nyomóerő van. Ezen kívül a rögzítő csavarokban nyíróerő is keletkezik. Magában a csavarban is keletkezik hajlítás, mert a tároló súlya a falon kívül, a támaszerő pedig a falon belül keletkezik, de ez nem szokott jelentős lenni. A tároló (teher) súlyából számított - csavarokban, illetve tiplikben keletkező - húzó - ill. nyomóerő igyekszik a falat hajlítani.
Igen elbírja. Ha átvanfúrva a fal akkor biztosabb. és a túl oldalt egy alátéttel biztosítani. Vakolatsíkon belül. A 150l tároló nehéz. De a súly. A tipli és a fal találkozásánál tőbe húzza. ahhoz hogy leessen a 150l tároló. A csavart tőbe kéne elvágnia. De olyan nincs:)
Tíz centis Porotherm téglából épült válaszfal elbír 150 literes indirekt tárolót? Kézbe véve olyan vékony kis vacaknak tűnik ez a tégla... bár a falra rögzített dolgokat és a falak, dűbelek&csavarok teherbírását én mindig túlaggódom :)
Maga az anyag nem egyenletes, tehát a jobban sikerült iránynak nagyobb a teherbírása, de a különbség nem nagy. Irányonként a támaszok száma, távolsága számít. A teherbírást 2, 3, 4 és 5 támasznál másképp kell számolni (leegyszerűsítve).
" a 70 -es években kezdték alkalmazni a parkettákat.. Újra. addig megtette a linoleum , műanyag padló, a szőnyegpadló meg az egyéb olcsóság."
A Visegrádi utcai ház ahol korábban laktam az őtvenes évek végén vagy a hatvanas évek elején épült. Vizes helyiségekben kő, többi helyiségben parketta. Nem luxus lakótelep. Másrészt ha tényleg olyan hullámos a régi akkor a rárakott új is az lesz ha taknyolják.
Nem lesz nagy baj. Ha alattad is szoba van, elmegy ,.
Ki kivétel ha alattad funkcióváltást hajtanának végre. Pl. fürdőszobát , mosó konyhát rendeznének be, Te meg leszoknál a fűtésről. Akkor idővel elvizesedne a parkettád.
De mázlid van, mivel emeleti tehát nem földszinti.
Nagyjából ismerni kellene a födém szerkezetet.
Mondjuk a 70 es években már fa födémet nem építettek, főleg nem emeletes házakban. Tehát valami beton gerenda - béléstestes variáció. Sok féle van, lényegtelen -nálad. Arra tettek mindig valami feltöltést (salak perltbeton vagy ami volt ).
A lényeg ,hogy nagy baj nem lehet.
Az hogy ronda a parketta hullámos, hézagos az az anyag minőségétől... gyatraságától és a lerakó igénytelenségétől adódik.
Marad ott ahol van. Mehet rá a laminált, némi hab alátéttel. Azt majd az üzletben megmondják. 2 - 4 mm között.
Jó munkát.
Ha mázlid van az ajtó aljából se kell levágni.
A földszintes lakásoknál viszont ezer kór van a mi a parkettát gyötri.
Az lenne a legjobb ha betonra ragasztott parketta lenne. Azt ragasztották forró bitumenbe, ( bonovit ) majd különféle ragasztókba, jellemzőjük a rondaság.
Azt kifelejtettem, hogy ez egy második emeleti tégla lakás, egy ugyanilyen hálószoba van alattunk. Sajnos nem tudom, hogy mi van a parketta alatt, ez még az eredeti cucc a 70-es évekből.
