Messziről nézve elég baromságnak hangzik hogy nem engedi a gyártó a kikapcsolását a gépnek. Azt kell megkérdezni tőlük, hogy ekkor géphibától félnek-e. Amennyiben nem géphibától félnek (ettől nagyon meglepődnék és sok más kérdést vetne fel), akkor max az lehet a probléma, hogy elkezd a házban feldúsulni a pára, ezért jelentkezhet a penészesedés. Viszont ha a lekapcsolt idősávban nincsenek nagy páratermelő folyamatok, akkor nem lehet gond.
Aktív szénre még nincs saját tapasztalatom, de az aktív szén egyértelműen működő megoldás (gázálarc, ipari szűrések, számtalan példa van). Az más kérdés hogyha a szellőztető gép ventilátora alapból le van terhelve, akkor csak nagy felületű aktív szenes szűrő fog megoldást adni, mert akkor csökken a nyomásesés és nem esik drasztikusan le a szállított térfogatáramod. Egyértelműen egy külső egyedi szűrőházat kell készíttetni, amiben megfelelő vastagságú és felületű cserélhető betét van. A szénszűrőnek is kell egy adott vastagságúnak lennie, mivel van egy előírt kontakt idő a levegőre, vagyis hogy minimum mennyi idő alatt mehet át a szénrétegen a szűrni kívánt levegő. Ha ennél gyorsabban jut át, akkor egyszerűen nincs idő a szagok, káros anyagok eltávolítására. Pontosan ezért nem működnek hatékonyan az aktív szenes szűrőpaplanok és valószínűleg ezért vannak olyan vélemények mindenfelé hogy semmit sem ér. Persze hogy nem ér semmit, hiszen időben alig érintkezik vele a levegő.
Ha le van szigetelve a ház, nincs nagy hőhíd, akkor nem penészedhet. Másrészről persze a fürdések és egyéb nagy vízgőz felszabadulás után természetesen legalább egy órával kapcsolható.
Köszönöm, rá is néztem, de valóban megszűnt. Helyette Zehnder van, de ők ugyanúgy nem engedik a teljes lekapcsolást, mint a Wolf. Még a manual is kiemeli, hogy ilyen csak áramkör megszakítással lehetséges és nem ajánlott penészesedés veszélye miatt.:(
Paul Santos 370. Lehet hogy már megvette őket egy nagyobb cég, de még láttam nagyon így kinéző szellőztetőket, a nagyobb cég logójábal.
Ezek nagyon egyszerű eszközök, lényegében egy szigetelt házban kettő ventilátor meg egy hőcserélő van. A hőcserélőhöz nem kell áram, a ventilátorok meg akkor mennek, ha te akarod.
12 éve működik a passzívházunkban a hővisszanyerős szellőzés.
Sajnos telente valamelyik szomszéd olykor szintén szeméttel tüzel. Kitapasztaltuk kb mikor tüzel így, és beállítottuk az időkapcsoló órát, 18-22:30 között le van kapcsolva a szellőzés. Semmi érezhető gond nincs. Fürdés természetesen 22:30 után, vagy ha előbb, akkor be van kapcsolva a szellőzés.
Napközben sem megy folyamatosan, pláne ha nem vagyunk otthon. Ezt szintén az időkapcsoló óra szabályozza.
Az említett porszűrőbe elhelyezett aktívszén jóformán semmire sem jó. Vastagabb rétegben kellene az aktívszén de azt meg a szellőztető rendszer ventilátorai nem bírnák átszívni, mert nem erre lettek tervezve.
Nagyon gondolkozunk hővisszanyerős szellőző beépítésén a házunkba, viszont sajnos télen elég erősen füstölnek a településünkön (fűtenek mindennel ami ég) és este ablakinyitás felér néha egy mérgezéssel.
Nem szeretném, ha a szellőző ezt a füstöt ezt behozná a lakásba, de a forgalmazókkal beszélgetve kiderült, hogy gyakorlatilag nincs gyártó, aki ajánlaná a készüléke lekapcsolását napi 5-6 órára a problémás esti időszakban, sok gyártónál erre nincs is lehetőség, csak az áramellátás megszakításával.
A gyártók inkább az aktív szenes szűrőket ajánlják, viszont nem tudom, hogy ez elég lenne-e. Akinek van ilyennel tapasztalata füstös környékén, tudna válaszolni, hogy mennyire akadályozza meg a szagok bejutását a szűrő?
Melyik csőben tapasztaltál páralecsapodást? Az elszívási pont és az elszívó osztó között (én itt gyanakszok) vagy a gép és a külvilág közötti szakaszon?
Magában a cső a csőben a hőcserélő és a beszívási-kifújási pont is egyben a külvilág felé . Ehhez csatlakozik az egyik doboz , ami az elszívott levegőt gyűjti egy pontba a házból és egy csővel kötődik össze a belső csővel ( kifújó ág ) . A másik doboz kötődik a külső csővel , ami a házba juttatja a friss levegőt .
Na, akkor azt tisztázzuk először, hogy a csőben cső vezetéked melyik szakaszon van a folyamatban. Három szakasz van. Külvilág - hővisszanyerő gép. Hővisszanyerős gép - két elosztódoboz. Elosztódobozok - szoba befújási ill. elszívási pontok. Ha jól értem te a külvilág és a gép között használtál csőben cső vezetéket?
Van két dobozod az egyik kötődik a belső csőhöz , azon áramlik kifelé az elhasznált levegő , a másik doboz kötődik a külső csőhöz , azon áramlik befelé a friss levegő . A kifújási ponton az elhasznált levegő csöve nálam 30cm-el hosszabb mint a friss levegőé, hogy ne szívja vissza az elhasznált levegőt még véletlenül sem , valamint ez egy 90°-os könyökkel a föld felé van irányítva , így nincs ráhatása a kinti széliránynak .
Nálam 21méter hosszú a dupla cső . A házad alaprajza alapján kell eldöntened , hogy hol lenne jó az osztó és gyűjtő elhelyezése . Ha megoldható hogy egymáshoz közel legyenek , akkor onnan akár flexibilis csővel is csatlakozhatsz a gerincre . A gerincet oda akasztod , ahová neked megfelel , mert azt írtad , nagy a padlás . :-) Nálam kicsi , ezért J alakban szereltem össze .
Két Spiro cső ( légtechnikai cső ) egymásba tolva , a kívánt légcsere szerinti átmérő használata fontos . A légsebesség minél alacsonyabb legyen a jó hőátadás és a zaj végett ! A két csövet egymástól 120°-ként szerelt csavarok tartják el a toldásoknál , ezek a csavarok a belsőcsőben vannak szerelve , így könnyű egymásba tolni a csöveket . Hőszigetelés csak a külső csőre kell !
Értem. Mettől meddig halad a csőben cső vezeték? A befújási és az elszívási pont térben elkülönül. Hol egyesíted a két vezetéket? Kösz az eddigi válaszokat is.
" A sógorom aki jobban ért ehhez, szerinte hővisszanyerős szellőztetést csináljunk. "
Az enyém is az . :-) Dupla cső , a bentiben kifelé halad az elhasznált levegő , a külsőben a friss befelé . Minden helyiségben elszívó és befúvónyílás sem gond , csak a két szemben lévő sarokban elhelyezni . Az osztó-gyűjtőket gondolom a födémre helyezitek , tehát az összes oda vezető csövet lefogjátok hőszigetelni . A gerinc ( hőcserélő, ami nálam a koaxiális cső ) mehet felfelé haladva , mint írtam , a kondenzvíz az aljánál kialakított helyen van gyűjtve és onnan elvezetve .
Fagerendás padlás van. A gerendák között 15cm-es kőzetgyapot szigetelés van. Rajta páraáteresztő fólia. Rajta 2.5cm-es deszka. Ezen már nem lesz szigetelés, így a csövek a szigetelt burkon kívűl lesz. A padláson nincsen fagy, a tetőgerendák alatt szigetelés van, de egy nyílás mindig nyitva van. Így 7 fok tavaly az alja. A kondenzvízet még nem tudom, hogy lesz elvezetve. A sógorom aki jobban ért ehhez, szerinte hővisszanyerős szellőztetést csináljunk. Ő nem aggódik a pára miatt, a szigetelt csőben hisz. Illetve ma reggel azt mondta, ő minden szobába tenne befújást és elszívást is. Az ajtó alatti rések felesleges fojtások.
Ha van nagy padlás , akkor elsőre úgy is a padlástér hőszigetelése lesz a fontos lépés . Nálam a cső a csőben szellőztetőrendszer van , ami 21 méter hosszú. A kondenzvíztől nem kell tartani , amennyiben az osztó-gyűjtőket a hőszigetelés alá rejtitek , majd a kifelé emelkedéssel megépített csőrendszerben kialakuló kondenzvíz az visszafolyik a gyűjtő felé , de mielőtt oda befolyhatna , csináltam a csőben egy kis bemélyedést és onnan elvezettem a kondenzvizet a beltér felé , hogy ne tudjon megfagyni ( egy nem használatos kéményen keresztül egészen le a pincébe ) . A 21 méteres csövet 10cm-es gyapottal hőszigeteltem , amit párazáró fóliával le kell zárni , hogy a pára ne juthasson a gyapotba .
Tavaly télen vettünk egy 1950-es években épült házat. Részben hőszigetelt.
A tél során azt tapasztaltuk, hogy a konyhában (mely nem szigetelt) a padlón időnként viz tócsa jelenik meg. A ház téglafala alulról vízszigetelve van. A vakolatot az alsó 1m-ben kicseréltük. A konyha fel lett újítva. A víztócsa a magas páratartalom és a hideg padló miatt van. Most jön a szellőztetés. Emiatt a szellőztetést is szeretnénk megoldani. De ha már kiaalakítjuk a szellőztetést, akkor már az egész ház szellőztetését megakarjuk oldani. A co2 1500ppm-re felmegy éjszaka zárt ablak mellett. Padlásunk nagyon nagy, ott van hely mindennek. A légbevezetéssel vannak a gondjaim. Mivel zajos helyen lakunk, így az ablakon keresztüli légbevezetés nem jó. Ha a padláson keresztül ventilátorral fújnám be a levegőt, akkor tartok attól, hogy amikor nem megy a ventilátor akkor a szobákból felszálló meleg levegő párája télen lecsapódik a padlásban lévő csővezetékben, még akkor is ha szigetelve lesz a cső. Tavaly télen 7 fok volt a padláson. Először kipróbálnám a hővisszanyerés nélküli szellőztetést. Van erre valamilyen tapasztalat?
