örülök, hogy tetszett :) nekem alig gazosodott a tégla út, mert ahol jársz rajta ott nem tud kinőni a gaz, a szélét meg beültettem mindenféle kis színes virággal, idén bővítem egy picit megint :)
Sajnos pont sonkahagymamagok (is) jártak le, arra meg azt írtátok, nem jó a régi. De van cékla, karalábé is.
Lunni, épp tegnap találtam meg a lementett kerted képét, annyira imádta, hogy téglajárdás, hogy elloptam magamnak a fotóját! :)
Apa meg most tanulmányozgatja a leírást a csepegtetős öntözésről, mert meg akarja csinálni, mire kezdhetek kiültetni a fóliába. Kérdezte is, hogy most akkor minden egyes palánta tövébe kell egy csepegtető? (Persze nem tudtam).
DE idén nem dugom tele a fóliát paradicsommal. Csak minden fajtá ból 1-2 lesz bent, meg retkek, paprik ák, mindenből csak kevés. Nem akarok mégegyszer dzsungelt!
A legtöbb zacsin fel van tüntetve külön a lejárati idő is. Majd megírom őket, hogy melyiknek adjak még esélyt, majd ti megmondjátok. De most crassulákat dugványozok, mert nagyon sok hajtás, levél lepotyogott. Úgyhogy memtem, ami menthető.:)
Ó nálunk salátát eszik tavasszal mindenhez a család :) grillezéshez megy a görögsaliba, este vacsira rántotthúshoz meg joghurtos-fokhagymás salit eszünk meg kb az egész családot én látom el vele, anyunak is adok minden héten meg barátnőimnek is, sosincs elég belőle, ráadásul ez a fodros tépősali nem magzik fel, pár fejet mindig meghagyok és óriásira nő meg :)
Nekem a 12 tő kukoricából olyan 8 cső lett tökéletes, 15-20 centi, mézédes és nem foghíjas. Én előneveltem őket petpalackban és ikertővel ültettem ki őket és 1 kis lapát trágya ment a palánták alá. A legnaposabb helyre kerültek és 2 naponta locsoltam kútvizzel, idén legalább 40 tövet szeretnék... megint felások egy füves részet a kertben, legalább nem kell majd annyit nyírni :P
A korai paradicsom nálad konkrétan mikor szedhető?
A magvásárlásról jut még eszembe, hogy nekem 2005ös magjaim is vannak még és simán kikeltek (cukkini és patiszon).
Ha olyan kicsi lett a kukorica csöve, azt nagy valószínűség szerint vízhiány okozta. Esetleg tápanyaghiány. Biztos maga a növény sem volt 2 méteres.
Ha a növény meg a cső rendes méretű, csak szemhiányos, az pedig virágzáskori időjárási gond, pl. folyamatos esőzés, amitől összetapadnak a pollenek, vagy időszakos nagy aszály.
Nekem egy sok éve saját magról vetett aranymazsolám van, ami kis növésű, nagyon korai, szárazságtűrő, viszonylag kicsi, de telt csövű, és nem túl édes, mert azt nem szeretjük.
Ez egy elterjedten alkalmazott módszer a paradicsom termesztésében háztáji körülmények között szabadföldön. A z erős palánták egy részét április 15-20 körül kiültetik. Ezek a palánták a földben gyökeret vernek, megerősödnek és így érik őket az esetleges májusi lehülések. Így akkorra megerősödve jobban átvészelik a hideg időszakot. Ezeket György napig el kell ültetni, utána már ne, mert nem lesz idejük megerősödni. A maradékpalánták májusban mennek ki, esetleg pótolva a lefagyott, koraiakat. Bár az a tapasztalat, hogy azok, ha csapja őket a fagy, akkor is hamarabb újulnak meg, mint mire a később kiültetettek megerősödnek.
Hozzánk a budapesti Skála piac van közel. Most Allee.
Ott vettem már évekkel ezelőtt "legkorábbi fa paradicsom" nevű fajtát, az terem a legkorábban. Fogtam belőle magot, és a fogott magból nevelt növények is koraiak lettek.
Tavalyelőtt vettem ugyanitt egy Delfine nevű fajtát, az akkor még korábbi volt, de a fogott magból nevelt növény tavaly nem lett korai. Igaz, elrontottam, mert a bab árnyékába került :-( Most lehet találgatni, mi volt a fő baj :-)
Én is 10 - 20 tő kukoricával próbálkoztam. A csövek olyan 10 centisek lettek és erősen foghíjasak... ámde extra édesek.
Leszavaztam a termesztését, de ha tudjátok a trükköt, hogy rendesen teremjen, újra megpróbálom.
Nekem már van kint áttelelő borsó, reménykedem, hátha lesz belőle valami. Ahova a paradicsom fog kerülni, ott van az őszi dughagyma. Mire ültetem ki a paradicsomot, addigra megnő, és ahova megy a palánta, azt kiszedem :-)
Nekem is kb 20 négyzetméter a veteményesem, de tavaly is volt vagy 40 tő paradicsomom meg egy csomó minden egyéb mellette, többek közt 12 tő kukorica :)
Tavaly kísérlet képpen kiültettem pár tő paradicsomot márciusban, ugyanabból a fajtából addig meg cserépben neveltem pár tövet és májusban ültettem mellé. hát semmi különbség nem volt, ugyanakkorára nőttek és ugyanakkor kezdtek el teremni is :)
Szóval én most borsóval meg salátával fogom bevetni az egészet, mire a paradicsomot kiültetném úgyis leteremnek.
Ismertek kimondottan korai paradicsom fajtát? jó lenne már június végén és szabadföldit enni. Vagy abszolút időjárásfüggő? :(
Apu már április 20-án mindig kiültette őket. (Ha elfagyott, legfeljebb vett újakat a piacon. Ez az előnye annak, ha az ember nem ebből él.)
Továbbfejlesztettem a módszert, április közepén megnézem a neten a hosszútávú időjárás előrejelzést. Ha lehűlés jön, megvárom, amíg elmúlik, ha felmelegedés, azonnal kiültetek :-)
Néhány éve a zacskókon nem a lejárati idő, hanem a csíravizsgálat ideje van feltüntetve. tehát egy 2009-2010-es vizsgálati idejű mag még használható. A régebbiből legfeljebb 10-20 %-ot rá kell számolni.
Nem nyúlnak meg a paradicsomok, ha lakásban nevelve hűvös helyiségbe visszük, ahol kapnak elég fényt. Vannak olyan régebbi nevelési módszerek, hogy a poharakba áttűzdelt már 2-4 lombleveles palántákat 10 napra hideg, (10 fok körüli ) helyiségbe vitték. Itt a fejlődésük lelassult. Majd ezután is csak nem sokkal melegebb környezetbe kerültek, így tömör sejtfalú, zömök palántákat állítottak elő. Természetesen így a nevelési idő meghosszabbodik.
Ez lakásban úgy alkalmazható, hogy kelésig meleg helyen lehet tartani az edényeket. Ekkor nem kell nekik fény sem. Amikor kezdenek kibújni, akkor egy ablakpárkányon lehet tartani addig, míg nem érik el a két szikleveles kort. Majd tűzdelés, és poharazás után a hűvösebb nevelő helyre.
(Nóra régebben mesélte, hogy ő fűtetlen szobában tartotta a palántákat. Ha valakinek kevésre van szüksége, akkor azt lakásban elő lehet állítani.
Persze ez a mifelénk ez tág fogalom, mert anyum Hajdú-Bihari, apum meg szegedi, de az ő anyja már Ungvárról került Szegedre, s hozta magával a kifejezéseket, főzési szokásokat, stb.
Úgyhogy nem tudom, melyik szokásunk, babonánk, elnevezésünk honnan ered is valójában. Apai mamám folyton bozsemojozott, meg goszpodibozsézett, sose felejtem el. J
Na de ez megint offos lett bocs
Kergegergő! Kimentem a kertbe, mert eszembe jutott, hogy felcímkéztem a szőlővesszőket: akkor most jöjjön a tét: mi van , ha nem találtál el hármat az ötből??
Amúgy ezek vannak: (vagyis remélem lesznek): Pannónia kincse (eddig jól tippeltél), Palatina, Eszter, Attila és Cardinal. Ezek állítólag aránylag ellenálló és finom fajták, s talán nem is egyszerre érnek, legalábbis ezt szoktam kérni vásárlásnál.
MAGOK: rájöttem, mégiscsak kell vennem pár magot. Egyesével átnézve jó sokminden lejárt tavaly mégiscsak, aztán uborka pl. mind elfogyott, meg virágmagok sincsenek(jajj de nagyon sajnálom magam, hogy kénytelen leszek virágmagokat böngészni válogatni és venni :P Apa ilyenkor szokott megőrülni, úgyhogy majd egyedül megyek beszerzőkörútra, mert erősen ott tudom felejteni magam ilyen standoknál, polcoknál! :))
Jó szó ez a GORDÓ! Még sohasem hallottam. Felveszem a szótáramba. :)
A hagyma, petrezselyem, kapor, koriánder zsenge GORDÓJA a legfinomabb friss zöld.
Mi a reggeliző, tízóraizó vagy uzsonnázó kerti asztalunkra frissen szedve egészben tesszük a tányérra. Aztán mindenki annyit fogyaszt belőle, amennyi jól esik neki.
Nekem van piros koktél, sárga koktél, nagy sárga, paprika alakú piros, Tres Cantos, Escort, egy fogott spanyol mag, ökörszív fogott és bolti, Lugas F1, fogott "legkorábbi faparadicsom", fogott Delfine, satöbbi...
Minden évben kiderül, hogy csak a Lugast, a legkorábbi fát és az ökörszívet érdemes termeszteni. Minden évben lelki válság, hogy melyikből hányat palántázzak :-)
Tavaly az vált be, hogy a 3 legjobb fajtából volt 5-5 darab, és a többi mindenféléből meg 1-1. Mert én szeretem, hogy sokféle paradicsom terem, és mindenki örül neki :-)
Idén is így tervezem. (Az egy tő paradicsom az nálam mmindig duplatő.)
Csak egy kevés kukorica megy cserépbe, és földlabdásan lesz kiültetve. Egy kanadai magrendelős oldalon láttam az ötletet, ha beválik, akkor júniusban csemege kukoricát eszünk.
Tavaly szerintem írtam is ide, úgy március közepe táján, hogy láttam egy egész kertet teleültetve palántázott kukoricával. Olyan 30 centisek lehettek, mondjuk, öt-tízezer. Én nem mertem volna olyan korán kitenni.
Sajnos a palántázásnál van rá esély, hogy rosszabb lesz a gyökéralakulás, a helybe vetetteknek jobb a vízhasznosító képessége, ami kukoricánál elsőrendű lehet. Persze ha a nagyon koraiság a hangsúlyos, akkor megfontolandó.
Nekem könnyű dolgom van, mert picike a veteményesem, csak kábé 20 négyzetméter, és összesen 24 paradicsompalántát nevelek magamnak. Ennyi elfér az ablakban.
Karalábéval kísérleteztem, és sokkal szebbek és nagyobbak lettek a fólia alatt, mint a cserépben, ráadásul azokat nem kellett edzeni.
Szóval már évek óta ezek kint palántázódnak.
Csemegekukoricával is kísérleteztem, igaz, csak helybe vetve, de túl pici a vetemény hozzá, nem érdemes vele vacakolni.
Én meglepődtem, hogy a céklát lehet palántázni, biztos lehet a kukoricát is :-)
A paradicsomfeltöltögetést én is szoktam csinálni, csak túl sok palack nem fér el.
Amúgy már többször úgy tapasztaltam, hogy a telken fólia alá vetett zöldségek szinte utolérik a Pesten palántázottakat, és akkor megúszom a macerás kicipekedést. Úgyhogy csak minimális mennyiséget palántázok.
Viszont idén fogok cserépbe vetni palántának márc elején csemegekukoricát!!!
Mozo írt erről korábban az őszibarackos topikban, ő is így csinálja.
Augusztus közepétől szeptember közepéig kell vetni ezeket a helyre vetett áttelelő fajtákat.
Én augusztus végén vetettem idén, mégsem nőtt meg.
Tavaly szeptember közepe után vetve is tűrhető méretre nőttek, csak tavasszal vízbe fulladtak. Van egy fehér fajtám, vagy 10 éve vettem magot, azóta én termelem a magját, az nem áttelelő fajta, de nálam nagyon szépen áttelelt, jobban, mint a hivatalos áttelelő.
Nekem is van ilyen sarjhagymám, de mire a duggatott jó lesz, akkorra a sarjhagyma már régen rágós. Persze, amikor még más nincs, akkor az is nagyon jó.
Gordónak felénk (Heves megye Jászsággal határos széle) a hagyma magszárát hívják. De ezt ilyen formában ritkán mondják, inkább a "kigordósodik" szót ismeri mindenki. (Mikor visszaolvastam, akkor vettem észre, hogy ezt a szót használtam. :)
Átlagban talán 3-5 % magzik fel, ami ekkora hagymáknál elég jó arány szerintem. Ha a meghagyós táblában van, akkor kitörjük a magszárat még kicsi korában, és még megnő a fej.
Erre nem szokás kezelni magzás ellen, és kénytelenek vagyunk minél korábban duggatni, mert nagyon aszályos a vidék.
Köszönöm utólag is, hát ez van, félszavakból nem mindig érti meg az ember, mi is van, főleg, hogy egymás mellett több téma is fut. Aki nem pesti, az örül, ha a józsafvárosi piacról tudja, hogy józsefvárosban van, nemhogy még tigris is :D Az említett növényekről meg tudom, hogyan kellene termeszteni őket, de sajnos nálunk túl hideg éjszakák vannak télen, nem igazán megoldható. Ezért lenne jobb a völgytől pár száz méter magasságban, déli domboldalon, és egyáltalán délen a "bázis". :)
Azt is lehet, de akkor is jobb, ha eleve mélyebbre dugom. Az emeletest jó mélyre lehet ültetni, csak úgy simán ki se tudom húzni. Gyomkiszedővel szoktam alányúlni.
Az ágyást sokszor takarom szalmával, közüle bújik ki a hagyma, akkor nem is lehet töltögetni, kapálni sem, nem is kell.
Így külön ágyásba szoktam ültetni a télire valót meg amit újhagymának szánok. Magról csak fejesnek szánt hagymát szoktam vetni. Dughagymát eddig még nem termeltem.
Az ősszel kint hagyott hagymák nagy része tavasszal magszárba megy a fagyhatás miatt. Ezért én csak azokat hagyom kint, amiket zöldhagymának szánok. Azért, hogy magassan legyen fehér a szára, a sorok közé salátát vetek, így annak a levelei leárnyékolják.
Amiket fejes hagymának akarunk termelni, azokat a téli fagyok elmúltával kell kidugdosni.
DE így kint szerintem max. márciustól jó, addig házon belül kell megoldani. DE a tavalyi felnyurgulásokból tanulva én febr. előtt nem kezdek palántát nevelni.
Én meg vetek amint megjönnek a magok. Ha nem tudom őket kitenni majd a fóliába mert nincs elég meleg és nyurgulnak, akkor majd kicsit hűvösebbre teszem őket. Mindig később szoktam, utána meg sopánkodom hogy miért nem előbb.
Még nem keltek ki, egyelőre a cserépkályha tetején melegednek :-)
A déli fekvésű ablakba kerülnek, amikor kikelnek. Lesz egy polc keresztben az ablakpárkányon, így két emeleten lesznek (6 kisméretű tégla kétoldalt, keresztben három kerítésléc).
A paradicsomok megnyúlnak. Azokkal az lesz, hogy levágott tetejű Pet palack aljába ültetem őket, és ahogy nőnek, töltöm fel körben a földet. majdnem méteresek, mire kiültetésre kerülnek. (Apukám módszere, de idén ő már csak fentről nézi.)
Tavaly "túl nagyok" lettek a január közepén vetett paradicsomok, sok letört, idén csak január végén akarom vetni.
Kivéve az ökörszívet, az lassabban fejlődik.
Azt hiszem, a megnyúlt paprikákat is lejjebb ültetem a földbe, amikor átültetem őket :-(
Eddig sosem foglalkoztam, hogy áttelelő-e a hagyma. Valószínű, ez az oka, hogy egyszer sikerült, máskor kevésbé. Ezek után már tudatosabban válogatom a hagymákat.
én tavaly a földben felejtettem pár dughagymát és nyárra szép nagyra megnőttek, átteleltek, szóval idén is így tettem, hátha bejön, ugyanattól a bácsitól vettem :)
én sem mernék ilyen korán palántázni, nekem nagyon megnyúlt jópár dolog tavaly is, így inkább várok még vele, meg a kellő meleget se tudnám nekik biztosítani, mert nappal csak a palánták miatt azért nem fűtjük a házat :)
Idén csak emeletes hagyma sarjakból lesz az újhagymánk. Sok termett tavaly, a megmaradt újhagymákat is leszárítottam és újra bedugdostam. Újhagymának finom édes ez a fajta, pedig maguk a sarjak szinte ehetetlenül erősek. Később a kifejlett hagymája is csípős és vékony húsú, nem is hízik meg kövérre.
Máskor Stuttgartit is szoktam dugdosni, most annyi volt az emeletes, hogy nem fért.
Nálunk az újhagymaevés ritkítással nem jött be. Sose volt hosszú fehér részük a magonc hagymáknak, a zöldjét meg csak én szeretem, a férjem nem eszi meg. Így meg nekem nem jut a hagymájából, mert mire azt a sok zöldet megeszem, nem fér belém több. Pedig szeretem azért a hagymáját is.
Amit újhagymának szánok, azt sokkal mélyebbre szoktam dugdosni, mint a télire valót. Meg le is kell takarni fátyolfóliával, mert pont, mikor ennénk, tele szokott lenni kukaccal. Később úgy a 2/3-a kinövi, tárolásra jó lesz, de újhagymának gusztustalan.
Én egy sor hagymát hagytam meg, nem sikerült a másodvetés belőle és mérgemben ott hagytam télire, hogy ott álgyonmegajóisten', majd lesz veled valami. Nekem is eszembe jutott akkor, hogy van, aki benne hagyja télire a földben. Na, majd látjuk, mi lesz:)
Egyszer a tv-ben láttam, hallottam egy termelőtől, hogy augusztusban veti el a magot. A hagymát nem szedte ki, hanem maradt a földben, s abból lett tavasszal az eladásra való zöldhagyma, a maradék pedig főzőhagymaként lett értékesítve.
Azt nem tudom, hogy erre mindegyik mag alkalmas-e.
Valóban a nagyméretű dughagymák zöldhagyma alapanyagnak a legjobbak, de eszembe se jutott mert én örökös hagymát (hivatalosan sarjadékhagyma) használok. Az korán kihajt és a szőlő szélére ültetve nem foglal helyet az ágyásban. Kicsit ugyan csípős, de már hozzászoktam. Minden évben vetünk magról is hagymát, de amire megnőne addigra kiesszük. Imádjuk a zöldhagymát, de a sarjadék hagyma nyáron már nem jó, elfásodik a szára. Ilyenkor kerül sor a magról vetettre. Tavaly egy egész ágyást vetettünk. Hála istennek! Egyéves hagymát még eddig akkorákat sohase tudtunk termelni 20 év alatt.
Mi az a Gordósodás és kb. hány % magzik neked fel a dughagymáidból ültetettből?
Én termelek eladásra hagymát, zöldhagymaként és főzőhagymaként megy el.
A magot is én termelem. Ennek nincs nagy tudománya, csak a különböző színűeket nem szabad egymáshoz közel ültetni, mert olyan semmilyenek lesznek.
Március vége felé, vagy április elején szórom el a magot. Később jobb lenne, hogy ne nőjön túl, de április vége általában már olyan száraz, hogy rosszul kelne. Általában az aszály is akkora nálunk, hogy nem nő túl korai vetésnél sem. De ha már gyanúsan nagy, meg lehet csinálni, hogy kiásni teljesen zölden, és mire visszahúzódik, jó lesz.
Vetésnél kb. 5 cm széles lesz a sor, és 1 cm-enként vannak a növények. Inkább legyen túl sűrű, mint túl ritka, mert a nagyobbak úgyis elnyomják a kisebbeket, és nem baj az, ha több méret lesz, zöldhagymának úgysem az a méret jó, mint meghagyósnak.
Egyévesnek vetve 5-6 centinként van egy, ill. ahogy sikerül.
Ezt is úgy takarom, mint mindent: végigmegyek a soron, és bakancs oldalával két oldalról behúzom.
Szedéskor felviszem a padlásra, és kiterítem, nagyon széthúzva, hogy járja a levegő. Mire visszahúzódik az utolsó is (gyk: a zöld szár leszárad), akkor leviszem, leszárazom, és visszaviszem.
A padláson kiterítve telel a hagyma. Amikor nagy a hideg, valami rossz kabáttal letakarom, mert a túl sok mínuszt nem szereti. Helyben kiengedve nem lesz baja olyan -10-15-ig, de fagyott állapotban szobába víve kampec.
Melegen nem szabad teleltetni, mert kiapad. Gordósodás ellen csak pár hétre kell melegre vinni ültetés előtt.
Márciusban, amikor rá lehet menni a földre (ált. 15-e körül), akkor egyből duggatom. Előtte méret szerint átválogatom, hogy lehessen majd "telibe" szedni, mert utána az üres részt lehet rotálni. Ha meg foghíjasra szedem, akkor a félig üres táblát is kézzel kell kapálni és gyomlálni.
Pár éve próbálkozom áttelelő hagymával, részben direkt áttelelő fajtával, részben saját normál, magról helybe vetettel. Sajnos, még soha nem jött be, hol a túl késői duggatás miatt, hol a belvíz miatt. Mostanra már kitanultam a dolgot, de a rendkívül hideg ősz miatt a magról (ideális időben) helybe vetett nem nőtt meg, a duggatott nagy része meg az őszi fokhagymával együtt víz alatt van egy hónapja.
A Jászságban főleg egyéves termesztéssel csinálják a vöröshagymát.
Vannak direkt ilyen célra előállított fajták.
Tápanyagdús talaj, nagyon sok öntözés.
Idén nekem is hatalmasak lettek magról, amiket ritkára vetettem. A sűrű meg részben túlnőtt, részben normál duggatni való méret lett, és úgy szétnyomták egymást, hogy 10 centis széles lett a sor, meg 3 szinten helyezkedtek el egymás fölött...
Így van, te is tudsz termelni dughagymát. Ez esetben 2cm távolságra egyeld ki kikelés után. Azért fontos a távolság, mert a ritka vetés eredményeként túl nagyra nő és akkor hajlamos lesz a felmagzásra, sűrű vetésnél pedig apró marad. Érés után osztályoznod kell. A vetéshez túl nagyokból csinálj savanyúságot télre, pl. erős paprikával, vagy zöld paradicsommal eltéve. A megfelelő méretűeket 20 fok feletti helyiségben tárold a vetés utáni felmagzás elkerülésére. Ezzel a módszerrel egy kis része ugyan felmagzik, de az jó zöldhagymának a zsíros kenyér mellé. Ha tutti biztosra akarsz menni, hogy ne magozzon fel akkor magasabb hőfokon kell tartanod. Úgy 30-35 fokon 2-3 hónapig. Régi időkben a kemence fölé helyezték a termelők. Erre manapság már kevesen vállalkoznak. A piacon vásárolt dughagymával is előfordul néha a felmagzás, mert nem hőkezelték. Illetve egy piacozó fórumozótól tudom, hogy egyes pofátlan termelők a kétéves hagyma apraját is eladják dughagyma gyanánt. Hozzákeverik az egy éves duhagymához, ami szintén nagy arányú felmagzást eredményez.
Még megemlítem a magnyerést is. Az anyahagymát 4-10 fok között tárolva adja a legtöbb magot. Akinek van hozzá ideje és türelme a vetéshez, megtermelheti magának a magot is.
Nekem egy déli, napsütötte ablakban nevelődnek a palánták, így jó nekik. Ott nevelem a paradicsomot, paprikát, zellert, padlizsánt.
Egy nagy lavórban folytatom le a földezéseket, a kosz csökkentése érdekében :-)
Már több éve a karalébét, cukkinit és uborkát egy mini fólia alatt palántázom a kertben. Egyszerűen szebbek lesznek a palánták, mint bent.
A fóliát valami bricostore jellegű helyen vettem olyan négyezer körüli összegért. Egy sima fólia egy összarakható műanyag vázon. Kábé négyszer egy méter. Nekem bevált. Néha elviszi a szél, jól le kell súlyozni kövekkel körben.
Csak akkor lehet felállítani, ha már tavaszodik, de a karalábét, cukkinit és uborkát elég akkor vetni. (Március eleje.)
Sőt, céklát is szoktam benne palántázni.
A zeller, a padlizsán és a paprikák nekem már cserépben vannak.
A mikutyáink sem bántják őket alapból, de mikor 24 órája várják a kaját és a tyúktól nem férnek hozzá, mikor végre megkapják, és elzavarni se leet őket, olyan pimaszak, hát elhiszem, hogy odakap. Ez van. Kimegyek, megnézem, mi a helyzet, vágjak vagy ne vágjak...
Február közepén már a melegágyat is elkészíthetjük. Fél méter mélyen téglalap alakban kiássuk a földet, olyan nagyságban, ahogy korábban már elterveztünk. A melegágy helyét lehetőség szerint déli, mindig napos helyre tervezzük. Fagyzugos, fénytelen helyen kár is kísérletezni vele.
A fél méter mélységet feltöltjük istálló vagy zsákos gombatrágyával majd jól lenyomkodjuk, oly módon, hogy egyfelé az ágyásunk kissé lejtsen. Deszkából 40-50 cm magas keretet készítünk köréje, majd az üres helyet feltöltjük 25-30 cm vastag jó minőségű kerti földdel.
Tetejére vagy fakeretes üvegfedést, vagy lécrámára kifeszített fólia fedelet teszünk. Az így elkészült melegágyást 2-3 napra deszkával, esetleg vastagabb ponyvával betakarjuk, hogy az alatta lévő kerti föld a trágya bomlásából keletkezett hőtől átmelegedjen.
Kutyaügyben: nálunk sorozatos fegyelmezések / tanítások / edzések után az újfoundlandi szájánál is lehet a tyúk, akkor sem bántja. A terrier még zabolázatlan: másfél hete fordult elő utoljára cirka, hogy jött velem a tyúkólba (direkt hagyom), és megkapta az egyik tyúkot. Elmagyaráztam, hogy megnyúzom, ha még egyszer... azóta is jön velem a tyúkólba, ahol etetem a tyúkokat, de mély tisztelettől áthatva megáll a küszöbön, és áhítattal lesi a számára tilos húst tőle fél méterre... a tyúkok meg szemetek, direkt az orra előtt grasszálnak...
Nekünk tavaly kimaradt itong tégláink volt ak, abból építettem keretet úgy, hogy egyik oldalon egy sorral magasabb volt, erre fektettem bontott ablakokat, így lejtettek. Jó meleg volt benne, (úgy tájoltam). Nekem ez volt a palántanevelő. Majd megmutatom, csak most sík ideg va gyok, mert a kutyánk elkapta a kedvenc pipimet, lenyúzta a begyét, és lehet, hogy le kell vágnom...(jajj nekem...)
Van valahol valami képed, leírásod, hogyan lehet kivitelezni ilyet? Amikor ideköltöztünk, a padlás feltérképezése során legalább 3 bontott ablakot fedeztem fel, plusz, mi is kivettünk egy kétszárnyas üvegajtót... deszka meg adódik:) Meg az öcsém ezermester, de ilyet még nem csinált, és ha meg tudom mutatni neki, nincs, amit ki ne vitelezne nekem:)
Egy melegággyal jobban jársz. Némi deszka, pár bontott ablak (még megy a panel program konténerszámra viszik a szemétbe) és egy kis friss lósz@r.
Mert egy ilyen kis fóliasátorral szerintem sokra nem mész. Legalábbis ha palántanevelés a célod benne. A palánták edzéséhez pár napig jó lehet. Vagy kiültetés után ha hirtelen fagy jön föléjük tudod varázsolni.
Akkor magyarul: elvileg dughagymát tudok biztonsággal termelni magról? Első évben magról, felszedni, tárolni (milyen körülmények között? pl. hűvös, száraz helyen? sötétben? mikor felszedni?), második évben duggatni? Vagy ritkán ültetve lehet a földben is hagyni az elsó év magjáról keltet? Második évben nem magzik fel, ha fagyhatás éri? A fagyhatás miatt fog magot teremni?
Rémálom:))))) Boldogan részt veszek kerti ereszd el a hajamat-on, de ott lakni: SOHA:))))) Már tűnődtem rajta, miért érzek borzongást folyóparton álló háznál, ki tudja, valamelyik előző életemben kiöntött az ár valahol...? Egyébként nagyon szeretem a vizet, hegyi patakot, folyót, ki nem lehet húzni a Balatonból - csak ne kelljen ott laknom:))))
A képről inkább fátyolfóliának látszik,és a tetejéről hova folyik az eső?-mert ha ottmarad akkor összeroggyan.Palántának megfelel esetleg májusban,mikor már nem kell füteni,mert azt hogy gondoltad.A legkissebb fóliasátort se ajánlom neked a fütés miatt. Jó lenne egy külön helység ahol fűteni és világitani lehet.Nekem is hátul a padlásfeljáró van szigetelve és ott van berendezve a palántanevelés.
Én tanulmányoztam a település hivatalos dokumentumait is. Már közel beépítették a rendelkezésre álló helyet, és direkt ezért nem bővítik tovább a belterületeket, úgyhogy ez aligha történne meg. A lélekszám nem is változott jelentősen az elmúlt években. Meg mondom, fölvásárolok én mindent, ha majd megtehetem. :D Nem olyan nagy terület ez, kb. 4000 hektár. Az USA-ban egy-egy színésznek tízszer ekkora birtokai vannak, de még egy tehetősebb magyar üzletember is megtehetné, hogy vesz ekkora földeket (és talán vesz is).
csak azért gondoltam erre, mert a legkisebb hobbi fóliasátor is feleslegesen nagy nekem + sokba is kerül, ebbe annyi palántát előtudnék állítani amennyire szükségünk lenne
paradicsom és paprika palántát csinálnék benne, így se? :D
stabillá lehet ezt tenni sztem, ha egy pár helyen kiköti az ember
Megnéztem a lakosok számát, a helység népsűrűségét. Nem kell 10 év s itt kisebbségben leszel s akkor a Te törvényeid még a kapudon belül sem érvényesülnek.
De ha megnézed, ezek olyan kis települések - pár száz lakos -, hogy egy-két érintett család képviselteti magát, ez a képeken is látszik. Már körbekérdezősködtem vagy egytucat ottani embertől a helyi viszonyokat, állítólag nem problémásak, nincsenek kerti lopások vagy betörések - nehéz is lenne, szinte mindenki ismeri egymást. (Az a vicces, hogy a 300 fős kétutcás faluban többen elmennek a falusi rendezvényekre, mint itt a 7000-es községben, és jó, ha a közvetlen szomszédait meg a volt iskolatársaimtat ismeri az ember.)
Amúgy nem saját kis telekben gondolkodtam, hanem hogy kb. Bodától Cserkútig fölvásárolom a szántókat és legelőket. Ha a tervem bejön, a környékbelieknek eszükbe sem fog jutni lopkodni. :) De egy 100 ha-os kisebb föld esetén sem okozhatna már nagy gondot mindez.
A magról vetett hagyma mindidg apróbb mint a dughagymáról vetett. A titok az időjárásban keresendő. A meleg száraz nyarak miatt az egyéves tenyészidejű hagyama nem tud annyira megnőni mint a kétéves. Tavaly a ménkü sok eső hatására a magról kelt hagymám akkorára nőtt mint normális években a dughagymáról vetett. Szenzációs hagymatermésem volt. 20 éves csúcsot döntöttem. Ez is azt bizonyítja éghajlatunk normális években nem ideális a hagymatermesztéshez. Ha magról akarsz hagymát termelni, korán vesd el, hogy a nyári melegek előtt minnél jobban ki tudjon fejlődni. Melegben sokat öntözd és tartsd gyommentesen, lazán a talajt. Amit már a többiek is írtak, ne vesd sűrűn! Többet nem tehetsz érte. Az eredmény az időjáráson múlik.
Jó kis játék, hogy minden infót úgy kell kihúzni mindenkiből :D Fogalmam sincs róla, hogy Deryan mire célzott a svédekkel kapcsolatban, és hogy az a célzás hogyan kapcsolódik a szomszéd topikokhoz :D De arról sincs fogalmam, hogy mi az a tigris, mert érdekelne, ha ott lehet kapni egymagvútököt, de már X hozzászólás és jópár óra óta egyikre sem sikerül rájönnöm. :)
Mútrágyát egyáltalán nem használunk. Vannak állataink, így a trágyázás megoldva. Permetezni a veteményest nem szoktuk, csak bio-levet használunk.
Azt sem mondom, hogy nagyon ritkán szórom a magot, mert zöldhagymaként ritkítjuk.
Ebben az évben nem sikerült, nagyon sok volt a csapadék, s nálunk eléggé kötött a talaj, állt rajta a víz. Egyedül a kotló-hagyma termett szépen, de az másik helyen volt.
Egyébként a mérete dió és almanagyság között változik.
A magról vetett hagyma legnagyobb titka hogy kétszer kell elültetni. Két éves kulturátol ne várjatok egy év alatt ugyan olyan termést! Permetezéssel csak csínnyán! A komposzt tea szerintem ugyan annyit ér mint a csalánlé.
csak azért kérdem mert tavaly nekünk se sikerült... kicsik lettek, de azért mert már június körül elrohadt a száruk (ezt mondjuk a jégesőnek illetve a permetezés hiányának tudom be)
tanulva a tavalyi hibából idén többet fogok permetezni, persze ésszerűen, illetve vettem egy komposzt tea nevű löttyöt, ezt is ki akarom próbálni, állítólag javítja a növények kondícióját ezáltal sokkal stressztűrőbbek és ellenállóbbak lesznek
Minden évben vetek magrók hagymát. Vöröset, lilát. Időjárástól függ, hogy milyen nagyra nő. Sorjelzőnek salátát teszek, mert a hagyma cérnaszál vékony szárral bújik elő, így a sort jobban látom, s lehet a sorközt kapálni. Ha a hagyma kicsit erősödött, a salátát kihúzgálom. Zöldhagymaként ritkítom.
Nekem sem vágyam, én félegzotikus gyümölsöket és zöldségeket akarok termeszteni (amire mondjuk a Naszály déli oldala talán némileg alkalmas is volna, hiszen sasbérc-jellegű hegy, azaz körötte nincs semmi nagyobb emelkedő), úgyhogy a Pécstől nyugatra fekvő kis falucsoport a cél, a Mecsek közvetlen lábánál. Sem északi szél, sem kritikus fagy, van jégesőelhárító rendszer, tele van patakokkal és forrásokkal, és eleve melegebb van. :)
Igen, nagyon meggyőzően hangzik, amit írsz Vácról - de pénzt sosem költenék arra, hogy ott vegyek bárit is ingatlanból:) Ez van, függetlenül attól, hogy neked igazad van. Nekem a Duna nem fekhet elég messze a lakóhelyemtől Vácott:)))
Volt a kilencvenes években egy olyan év, amikor húsvétkor kiöntött a Tisza, a Zagyva... a híd aljától alig pár centire rohant a víz, ahogy ment át a vonat a hidakon. Nem is tudtam visszajönni, csak egy hét múlva, akkor is busszal, Polgár felé járható volt az út.
én is tavaly vettem 50ft-os kínai kígyót, sajnos az uborkánál nagyon be kell tartani a szabályokat különben nem lesz szép szabadföldben. Nekem olan 4-5 db lett ami normálisan nézett ki, a többi meg mivel nem locsoltam minden nap, úgy nézett ki mintha egy kigyó lenyelt volna egy focilabdát :)
amúgy nálam ezek az olcsó magok teljesen beváltak, jó arányban keltnek, nincs rá panasz.
Baum@xban most csütörtöktől lesz mag akció, megyek cherry paradicsomfajtákat vadászni mert nagyon beválltak, szendvics mellé és salátába a legjobb :)
Vácon a főtér szintjén már teljesen biztonságos házakat lehet venni, pedig az sincs sokkal messzebb a Dunától. :) De Északon a villák kertját feltöltötték 2-3 méterre a parti út szintjétől, már az is elég. Mi több, még északabbra van olyan, hogy a weekend-ház a parttól pár méterre van légvonalban, de van vagy 50 méter szintkülönbség. Szép helyek, csak ne lenne olyan hangos a cementgyár... Ha nem volna ott, a Naszály déli oldala az egyik legkellemesebb gyümölcsöskert-bázisa lehetne.
Na hát én meg a magról vetett hagyma... van az a "mindighagyma" vagy mi a csuda, azt Pesten is, itt is vetettem, de nekem olyan "fásnak" tűnt. Szóval nincs hozzá bizodalmam. Illetve a póré is magról volt, de az más. Dughagymákat viszont még vennünk kell Makón vagy a környékén.
Ahogy a vonat átment a Tiszán aztán a Zagyván, akkor láthattad azt a helyet ahol lakom. 2 perc séta és a hídon állok.
A víztömeg riasztó, de annyi más meg vonzó. Az egész belváros úszik ha a gát szakad nálunk. Bár ez sovány vigasz. De ahol lakom még homokzsákokat sem kellett rakni soha. Bár 200 méterre már igen :)
Belvíz nálam azt hiszem soha nem lesz. És a legnagyobb eső után is ha kimegyek annyit látok hogy a beton vizes. Pár utcával arrébb meg 20-30 centis víz áll.
A folyó közelségéről meg annyit, hogy Abony messze van a folyótól, de ha megindul a víz a tiszából akkor elönti azt is. Szandaszőlős viszont közel van a tiszához, de a legnagyobb része magasan a tisza gátja fölött van.
Szolnokról csak Szandaszőlős ugrik be:) de sok levelet írtam oda az udvarlómnak:) Meg a vonat, ahogy áthúz Szajol után a Tisza, majd a Zagyva hídján.
Amit írsz, riasztó számomra: feletted a víztömeg. Amikor telket, házat néztünk tavaly, egyik szempont pont az volt: ne legyen belvizes, ne legyen folyó mellett és atöbbi:) Egyszer, nagyon régen sétáltunk a férjemmel Vácon, a Duna parton, ő megjegyezte az egyik nagyon szép házra, ami 50 méterre állt a folyótól cirka: ha eladó lenne, megvenném... megőrültél? néztem rá, és ha kiönt a Duna? Á, mikor önt az ki, mondta, mire én, ha 50 év alatt csak egyszer, nekem az is egynél több, mint kéne:)
De a vastag hó alatt jó a föld nálam. Szerencsére a belvíz is elkerül, bár 50 méterre a kert szintjénél 1-2 méterrel magasabban áll a víz a gát mögött.
Tájegységre hol van az a hely, ahol ástál most vasárnap??? Nálunk 20 centi hó és kőfagy.... ásni nekem is kell még, ősszel nem végeztem mindennel.
Más, mindenkihez:)
Néztem hagyma magokat, Tétényi rubint és Vitézt (ZKI honlap). Azok még ebben az évben magról fogyasztható nagyra nőnek?
Aztán vacilálok a sárgadinnyéken, Napsugár és Muskotály versenyzik... valaki termelt már ilyet?
Babnál a Carioca a befutó, emlékeim szerint ez - vagy ez hasonlít a legjobban - gyerekkorom hatalmas szemű cirkababjához, amit a piacon kínáltam anyám mellett (az úgy volt, hog nem tudott hová tenni és vitt magával. A piac telítve volt fejtett babbal, alig akarták vinni. Az egyik vevő foghegyről kérdezte anyámtól: oszt finom ez a paszuly? Én meg csilingelve kikiabáltam a pult alól, hogy finom bizony, anyukám tegnap is főzött bebőle, és nem maradt egy csepp sem! Cirka fél óra alatt elkelt az összes áruja, mert a gyerek még nem hazudik).
Zöldbabból a Velox lesz elvetve a kerítés mellé, jó alaposan betrágyázom, felásom meg minden:)
A többit még nem néztem meg... de lesz kukorica, cékla, uborka, görögdinnye, retek, meg ilyenek... Paradicsomon is vacilálok, de nincs sok helyem a palántaneveléshez...
Közben eszembe jutott, hogy a Kerti kalendáriumban megjelent erről egy írás. Nekünk már nincs meg az újság, apósomnak vettük, de talán valahol megtalálod. A nyomtatott változatban benne volt a szerző elérhetősége is, hátha tudna segíteni. Esetleg este felhívhatjuk apósomat, hátha megvan még neki.
Vakaki mondana egy webáruházat akol normális választék van árakkal? 2 hete keresem a vetőmagokat de már kezdem megunni. Találtam egy jó kis paprikamagost, küldtem nekik e-malit hogy kis menyiségben is küldenek-e de még csak nem is válaszoltak. A rédei-ről meg inkább nem is mondok semmit.
nem tudom miért de nekem fenntartásaim vannak ezekkel az 50ft-os tescos magokkal szemben :S
tavaly vettem green way-es kígyó uborkát (kínai kígyó), elvetettem szabadföldbe, gyönyörűen kikelt az összes, kb 5métert vetettem be belőle, de abból egy darab kígyóuborkát nem ettünk, azok nem is uborkák voltak hanem tökök
Ezért íram, hogy össze kell vetni a gyártót, a mennyiséget és a fajtanevet. Ha csak a mennyiségben térnek el, akkor jó eséllyel ugyanolyan a mag. Ha a nagyon olcsó mag ugyanannyi grammos, mint a drágább és nincs fajtanév feltüntetve, akkor gyanús, hogy rosszabb minőségű is...
A sima valahogy praktikusabbnak tűnik, ha nem is szebbnek. Köszi az infót, végső esetben egy év múlva én is megnézem a Füvészkertben, de addig is kutatom majd a fővárosi luxuspiacokat, ha arra tévedek, hátha már idén is ki tudom próbálni.
Két szem a hűtőben várja a tavaszt. Novemberben vettem a Füvészkertben a trópusi gyümölcs kiállításon.
Egy fagytűrő déligyümölcsös topiktársnak volt itt Máriabesnyőn is, abból is kaptam egyszer. Sajnos azt nem tudtam fölnevelni, de nem reménytelen a mi éghajlatunkon sem. Azok a régiek gyönyörű tüskések voltak, amit most vettem, csupasz, mint a mellékelt képeken.
Nem kaptam választ:A Thompson and Morgan vetőmagokat ki forgalmazza? Miért előnyösebbek mint a magyar magok?
4-5 évvel ezelőtt a tescoban vásároltam ubi magot. kb. két kg termett (általában min 100 kg a normám) Akik aban az évben kaposváron a tescoban vásároltak azok közül senki se evett ubit. Azóta megbízható fajtát választok és nem is csalódtam bennük.
A cékla nem stratégiai növény nálam. Vetek egy sort és ősszel kiszedem. Nem igényel külön figyelmet. Tavaly viszont 3x vetettem , amire rájöttem az olcsó magom rossz. Csírázásképtelen. Bánom amiért nem vettem jó minőségüt. Egy zacskó két évre elegendő számomra.
Ilyen egymagvútököt láttatok már valahol? Mondjuk zöldségesnél, piacon, városi piacon...? :D Ki szeretném idén próbálni, de lehet, hogy csak Pécs körül lenne jövedelmező. Egy próbát azért megér.
Sungoldom nem volt, Gardener's Delight igen. Tényleg nagyon finom és érzékeny. Szabadföldben nagyon hamar tökrement. Cserépben szoktam tartani a fal mellett, tető alatt egy vagy két tövet, úgy terem a fagyokig. Nem tudom, van-e még magom, idén nem tettem el, mert nem volt igazán finom az idei tő termése, a teteje zöld és kemény maradt. Ha nincs, rendelhetünk közösen is egy zacskóval, majd megnézem, van-e régebbről.
Gardener's Delight és Sungold volt neked? Sok jót olvastam róluk, de azt is, hogy érzékenyek a fitoflórára. Tavaly nagyon pórul jártam, kb. 15 féle paradicsomból és 10 féle chiliből semmiből nem tudtam magot fogni, idén nulláról kezdem újra őket...
Bau*x újságban is már hirdetik (a kép alapján Budapesti Kertimag), az Au*chan-ban szokott Gartenland lenni, de náluk még nem láttam. (Budaörs-Budakeszi-Törökbálint háromszögben nézegetem)
Elég jól ellenállt a fitoftórának (ezért is vettem, ellenállónak árulták) és nekem ízlett. A férjemnek kevésbé, ő a bő levűeket szereti, ez inkább húsos.
Olyasmit szoktam rendelni, amit itt nem nagyon lehet kapni, főleg dísznövényeket. Aztán ha már úgyis rendelek, kerül közé néhány zöldség is. Pl. a Cobra zöldbab, ami futó, jó húsos, édeskés, és nem szálkás, mint a Juliska.
A ZKI-s magok tényleg jól kelnek és a fajta is az szokott lenni, ami rá van írva. Más magokkal már jártam úgy, hogy keveredett közé más is, pl. csípett az Elefántormány paprika.
Jut eszembe, az olcsó magokkal érdekes tapasztalatom volt tavaly: az A*chan-ban jó alaposan végignéztem őket és azt láttam, hogy a 100-200 Ft-os és a 39 Ft-os csomagok között gyakran csak a mennyiség volt eltérő; a gyártó, a fajtanév és a lejárati idő is ugyanaz volt... Vettem párat kíváncsiságból és a kelési arányuk is megegyezett és a fajtaazonossággal sem volt baj.
Netes rendelés lenne, közvetlenül tőlük. Én alapvetően magyar zöldségmagokból termesztek, de mániám a különlegességek próbálgatása és itthon nem találtam, pl. chilipaprika fajtákat, gömb cukkinit, érdekes paradicsomokat, tomatillot stb.
A Thompson and Morgan vetőmagokat ki forgalmazza? Miért előnyösebbek mint a magyar magok?
A 45Ft-s tesco magok keléséval szokott gondom lenni. ZKI-s mag kelésével még soha se. A terménnyel viszont már volt. pl. a Polár káposztájuk használhatatlanul pici maradt. Okát nem tudom. Ezért tavaly a maradék magot nam vetettem el. Inkább vásároltam Dán tartóst. A paradicsomod milyen szempontból vált be?
A zöldségmagok eddig mindig jól keltek. Eddig legtöbbször elhasználtam, salátamagot vetettem már következő évben is a maradékból, jól kelt.
A paradicsom is kelt következő évben is, de az sokat nem jelent, mert több évig eláll.
Az a bajom velük, hogy nem írják rá a zacskóra, hogy meddig áll el, illetve hogy mikor vizsgálták a magokat, hanem csak azt, hogy melyik évre szánják. Adott évben vásolt magokra mindre ugyanazt írják, függetlenül attól, meddig állna el a mag.
Még fontolgatom a rendelést. Még nem néztem át a katalógust, tulajdonképpen csak egy hagymamag és a Chartwell saláta kellene, de lehet, hogy megpróbálom az itteni római salátát. Csak nem tudom, az nem kesernyés-e, a Chartwell nekünk nagyon ízlik és egész évben ültethető, nyáron is. Akartam fogni magot, de végül nem sikerült. Paradicsom magom (Ferline) maradt tavalyról, egyébként az bevált.
Finom a Cobra zöldbabjuk, abból tettem el magnak, remélem, kikel. Talán kipróbálom egy kis adaggal.
A virágmagok nem mindig keltek ki, de azok macerásabbak voltak, lehet, hogy nem sikerült jól eltalálni a körülményeket.
Nóra mik a tapasztalataid a Thompson and Morgan vetőmagokkal, hogy kelnek és milyen hosszú a lejárati idejük?
Nézegettem különlegesebb zöldségeket, elég húzós az áruk, de rengeteg mag van benne, többszöröse, mint amire nekem szükségem lenne. Pl. paradicsomból, vagy chiliből ültetnék 2-10 tövet és van a csomagban 10-100 közötti szem.
Esetleg valakinek lenne kedve társulni és osztozni a magokon?
A Beta (ZKI-s mag) szinte már csak a fagyokra hozott fejet, nyáron végig csak nagyon laza, nyurga fejeket.
Az első magvetésem még tán febr. végén, mind felnyurgult, dobhattam ki az összeset. Van róluk siralmas fotóm. Azt hiszem a másik(IDOL OSENA) ki se kelt. Később vetettem újabb bétákat és elég kis karfiolokat ültettem ki, hamar összeszedték magukat, de mondom, csak már fagyok előtt hoztak normális fejet. És valóban majd mellig érnek nekem a növények(ami nem kunszt-na nem mert térdig lógnak a melleim, hanem mert csak 160 magas vagyok :P)
Szóval ez a karfiol-ügy elég gázos szerintem. Nem tudom, mi a frász kéne nekik, minden palánta alá ment a trágyás szutyak, állandóan gyomláltam is, a hernyókról meg jobb nem is beszélni De a jó 100 palántából végül lett 5-6 szép és élvezhető fejem is :S
Esküszöm, rosszabb vagyok, mint egy óvodás... Egyből rávetettem magam a dobozkámra, nézzük, mi is van (hátha mégis lehet még valami magocskát venni...:P
DE ahogy elnézem... Ami a fehér kisszőnyeg alján van, és az alatta lévő két sor, azok mind bontatlanok, a többi már nem teljes zacskó. Eseetleg majd paradicsommag kellhet majd pici, főleg az a tavalyi koktél, az isteni volt (hogy a frászba maradhatott el a magfogás??), na mindegy, asszem anyóstól kaptam tán... DE mást nem hinném, hogy vennem kell.
Én tavaly még vettem sok Royal Sluis (magrovet) néven magokat. DE engem most (sajna) fogadalom köt, mizerint idén nem veszek magokat, mert tavaly kicsit elvetettem a sulykot...
Végre vége az ünnepeknek (...indulhat a fogyókúra...) és január első hetétől újra lehet a nagyobb üzletláncoknál zöldségmagokat kapni! :)
Jövőhéten megpróbálok időt szakítani és elmegyek beszerezni az új magokat, számomra ez az egyik legizgalmasabb rész :)
Idén több fűszernövényt ültetek, vagyis megpróbálom magról vagy hajtásról, mert sokan megjegyezték, hogy örülnének 1-1 kis cserepes fűszernek névnapra vagy szülinapra.
"A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel. A szeretet nem szűnik meg soha."
No, nálunk meg épp az a baj, hogy mindig olyan munkát akarok csinálni, ami nem nőknek való-apa szerint. De az mindig különlegesebb, ha olyasmit tudok megcsinálni, amit nem várna el tőlem senki, nem igaz? No, Ferinek ettől égnek áll a haja. Én csak ne nyúljak a szerszámaihoz, nem oda tettem vissza, ha ugyanoda is teszem, nem úgy állt, stb. Míg Pesten laktunk, egyértelmű volt a belső körlet-külső körlet megosztás, itt ez főleg a kert miatt, már nem annyira áll. Főleg, hogy tavasztól szinte be se jövünk a házba, csak aludni. Még főzni is a nyárikonyhában főztem, de akkor már vagy egy hónapja szekált érte az embör, persze, mert sztem tetszik neki, hogy ott csak kijön-bemegy, nem kell cipőt levetni, leülhet koszos ruhában, stb. Ablakot pl. szebben pucol, mint én (azóta nincs is olyan kedvem csinálni, ha egyszerr ő jobban tudja), azt is úgy szoktuk, egyszerre, ő kívül.én belül-és kergetjük egymás kezét :)) Hiába, a szerelem
Egyébként bár nem dicsőség-nálunk ő a pedánsabb, szerintem mániákusan és fájdalmasan következetes és maximalista, én spontánabb, lazább vagyok. Én szeretek a pillanatnak élni, néha behozni a vacsimat a hálóba, a tv elé(csak ha ő nincs itthon .P-tegnap neki is mentem a kajával a falnak a sötét folyosón, úgyhogy moshattam a falat ) szóval tudom, hogy legtöbbször igaza van, mégis megnyúvadok az örökös szigorú szabályoktól (és persze meg is szegem őket sorra .:P)
Na jól elkanyarodtam a házimunkáktól. A láncfűrésztől kategórikusan el vagyok tiltva, cserébe ő sem akar mosogatni milyen nagylelkű :))
Hozok 1-2 tegnapi képet, bár me már úgy olvad, hogy el se hiszem, hogy tegnap még ilyen hideg volt...
Azon én is meglepődnék ha egyszer mire hazamegyek át lenne rendezve a lakás. És ha a parkettát végigkaristolná valamivel amit ő tolt mert emelni nem bírta..... Akkor a csiszolás, lakkozás stb is azonnal női munkává válna.
Bár én igazi férfiként hordom a sz@rt, vágom a fát, ások, bútort emelgetek...
Ócska őskövület vagyok úgy látszik. Nem tudok haladni a korral. Szégyenlem magam.
Nálunk speciális eset forog fenn: a férjem annyira férfias foglalkozást űz, hogy folyton ő főz, süt, én acsak akkor, amikor nincs itthon, vagy nincs kedve konyházni. Mert abban értsünk egyet, felfogás szerint a legjobb séfek férfiak:) Ebből adódik, hogy fűnyírás és társai esetén, ha elromlik a gép, passzolja a problémát, a kapagéppel büszkén feszít, mert az mégiscsak valami, egy szeget még csak be is ver a falba, de onnan tovább megállt a tudomány. A kerttel antagonisztikus ellentétben van, pl. tavasszal javában gyalogolt a borsóban, én visítottam, hogy eltakarodj onnan, taposod a drága borsómat, mire határozatlanul körbeforgott a tengelye körül, tovább gyalázva a veteményemet, hogy hol van itt borsó??! Trágyázáskor közölte, hogy ő szart nem hord, nincs kifogása az ellen, hogy én igen, de egyébként felejtsem el őt:)
A szoba és a nappali átrendéze meg meglepetés... plusz nagyon sokat vagyok egyedül, már csak ezért se mindig férfimunka a nehéz tárgyak mozdítása. Ha mindig arra várnék, hogy legyen itthon valaki, sose lenne semmi sem:) Az ősöreg kanapét darabjaira lehetett szedni, és a két kutya komoly szakértése közepette átcibáltam mindent. Most viszont nem tudom, hol a seprű, valahol elmaradt a nagy átrendezésben, ezért holnap folyt.köv:))))
Kutyák szakértése részemről:
- Maci, eriggy onnan!
- Hédi, ha hasra esek benned, ne várd meg, hogy feltápászkodjak!
- Ne ülj rá arra a szivacsra, hallod!
- Picsán lesztek rugdalva, ha nem jól állítom be azt a nyüves kanapét!
Az idők folyamán sokmindenről kiderült, hogy női munka, amit korábban férfimunkának hittem (trágyahordás, fagyökér kiásás pl.), de a kanapévonszolás nálunk még férfimunkának számít. Kettesben beszállok, egyedül nem állnék neki.
Köszönöm, neked is boldog ünneoeket! A sütigyár mára leáll nálam, át akarom rendezni a nappalit és az egyik szobát. Kimegy két ágy a szobából, a nappaliból átvonszolom a kanapét a szobába, hogy ne legyen olyan zsúfolt a nappali:) Van két küszöb, majd óvatoskodom, napláne, gerincsérvvel vonszolgatni... NAGYON FOGOK VIGYÁZNI...
Jó rég jártam erre :) Na meg a kertben is, ha nem muszáj nem teszem ki a lábam, nagyon hideg van brr...
Viszont pár napja rászántam magam és a tuják, fenyők, bukszus alsó ágaiból lenyestem egy keveset és a régi adventi koszorúnkat felújítottam vele, kb fél napomba telt, de megérte, szebb lett mint újkorában, igaz némi karácsonyi dísszel is kiegészítettem :)
A karácsonyi égőket is feltettem a kiniti fenyőfára, nagyon szép lett az egész, ma mutatott a legjobban mert minden hófehét volt.
Közben a spejzban felfedeztem az elfelejtett orange sütőtököket, láthatóan még mindig semmi bajuk, de szépen besárgultak (hát igen, elépakoltam egy csomó mindent...) szóval tényleg egész jól elállnak.
Ha a karácsonyi nagy sütigyártó szezon előtt nem sikerülne ide felnéznem, szeretnék mindenkinek előre is Kellemes Ünnepeket kívánni! :)
ezb sem off: ezzel a szörnyeteggel élek, alszom egy fedél alatt jó két hónapja, mióta behoztam a muskátlikat!!! Tudom nÓra, te bírod, de ezt már én meg nem fogtam, a fiam volt az áldozat, aztán az egyik pipim ette meg. :)
(szerintem meg még gyapottok bagolylapke lárvája lehet, ugye??)
Ezt ma fotóztam a veteményesben. Vadmurok, de az elsők magjai kb. két éve a sárgarépaágyásból szóródtak szanaszét, úgyhogy talán nem teljesen off. Azóta kiirthatalan. Igaz, nagyon nem is törekszem rá, szépek, és imádják a rovarok. Idén végre volt egy olyan tő, amelyikben a virágzat közepén volt egy feketés meddő virág. Az olyanok meg gyerekkorom óta rettentően tetszenek.
Én is örököltem a pián kívül valamennyit, ami a képen található. A férjem kicsit morgolódott, amikor egy kamionba egyszerűen az egész ingatlan ingóságait felrakattam, hogy minek ez, meg hová tesszük, aztán csak nézett, amikor elnyelte az egészet a házunk és napláne, jól is néz ki tőle. Még ő javasolta, amikor a durván 100 éves tálalószekrényt beállítottam a nappaliba, hogy tegyek rá csipkéket, mert ehhez azok nagyon mennek (egyébként máshol csak porfogónak titulálta őket a házban).
Na jó, erre innom kő... kerítem is elő a butykost... a fotón a pia a legfiatalabb, utána jövök én a 45 évemmel, aztán a flaska a pohárral, majd jó sokára a tálalószekrény, amin az egész áll. Egésség'!
Nem az ecetet féltem, hanem az edényt. Mert a mi cefrénk nem állt el januárig sem, akkor akartuk kifőzetni. Idén meg kevés körte termett, mind meg bírtuk enni, úgyhogy nem volt sürgős a hordó kiürítése.
Eléggé aggódom a retkekért. Délben rájuk tettem még egy rétag fátyolfóliát, de nagyon hideg van. Bár most épp melegszik, -12,2-ről fölment -10,7-re.
"egy marék földből gyúrsz egy 10 cm hosszú, 2 cm vastag kolbászt. Megpróbálod meghajlítani. Ha alig mozdítasz rajta, és elreped, akkor homokos, ha U betűre meg tudod hajlítani repedés nélkül, akkor agyagos, meg közte a variációk."
Igen, és ha még az a kolbász még 5 centi vastagon sem marad az istenért sem egyben, akkor nem kell homokot venni az építkezéskor. :DDD (Mint nálunk.)
No, akkor elárulom(úgyis szószártyár passzban vagyok),a sok hordó tavaly gyűjtött cefrénk mind kint fagyott egész télen, idén nyáron lett kifőzve a szilva nagyon finom lett. Az alma még most is ott ál...KIváló pálesz lett belőle, abból csináltam mézes-gümölcsös ágyasokat. Aki kóstolta, el van ájulva tőle. :)) (Most én is..., de nem a minőségétől, hanem attól, hogy apa töltögetettt...)
Hú, nem is mondd! A tavalyi körtecefrénkből maradt még egy hordónyi ecet, kint van a kertben. Még nem látom, hogy hasasodna, de kár lenne, ha szétfagyna. Be kéne vinni. Hármat már kiöntöttem, ezt sajnáltam, még egész sok salátaecetet le lehetne szűrni a tetejéről.
Emlékeztetőeül: nálam ápirlisban lett e szántás, mert am, majd már ne, bírtam magammal és halálra szekáltam apát, mégis úgy tele volt a kertem, hogy nem tudtam mit kezdeni a sok terménnyel...
(Nem merek most többet írni, aktuális ágyaslefejtésen vagyunk túl, forog a fejem...:) apa jót vidult rajtam, majd elaludt...P
A volt szolgálati lakásunk teljesen befuttatott volt vadszőlővel. Sohasem volt problémánk vele. Virágzáskor dongott a méhektől, amelyek sohasem bántottak minket.
Ha a vadszőlő mellett maradtok, akkor a pici tapadókorongokkal kapaszkodó Parthenocissus tricuspidata 'Veitchii' fajtát válasszátok.
Mióta megvan, sincs több rovar. Sőt, talán még kevesebb is, mert nem közvetlen az ablaknak jönnek, hanem elvannak a levelek között. Egy fontos. Aki a méhekre allergiás, semmit se futtasson. ugyanis virágzás idején rengeteg van. mi járkálunk mellettük, érzik, hogy nem bántjuk őket, De sokakat zavarhatnak.
Nyílászárókon mehetnének be alapjában, arra szúnyoghálót kell tenni, egyébként nekem nem volt jellemző a rovarinvázió. Idén az ablak repedésében hangyák jöttek be (holott növény sehol a falon), egy élmény volt a szárnyas hangyák rajzása a szobában:) jól leírtottam őket, meg beszigeteltem a rést, ahonnan jöttek.
Én is szerettem volna befuttatni a házat, nagy, ronda, kétszintes szürke kocka, nagyon feldobta volna. A vakolat sincs rossz állapotban, a vadszőlő biztos mehetne rá. Csak a férjem tart tőle, hogy megbúlhatnak benne a rovarok (nyáron tényleg) és nem szeretné, ha bejönnének a lakásba. Engem persze nem zavarna, de így inkább nem ragaszkodtam hozzá.
Ez tényleg nem vészes, nem látszik tarackosnak. Ahová tetted, oda tehettél volna nagyobb képet is, jobban látszana, milyen növények. Most egyedül a jobb alsó sarokban lévő aszatnak látszó növény olyan, amit rotálás előtt érdemes kiásni, nehogy feldarabolódva elterjedjen.
Nem érdemes jövő őszig tovább pihentetni, ebből már tavasszal is lehetne veteményest csinálni, legfeljebb nem lesznek nagyon korai zöldségeid. Ha őszig vársz, egész évben gyomtalaníthatod úgy, hogy még hasznod sincs belőle, csak dolgozol vele.
Gyönyörű! Magam is felfuttattam korábbi lakóhelyeim egy-egy falára vadszőlőt. Most azért nem vadszőlőben gondolkodom, mert télen is szükségem van a levelek fedésére, és a takaráson, szigetelésen van a hangsúly egész évben mind a ház, mind a kerítés mentén.
ja, meg fel is kell majd tölteni, mert mikor volt az a hetes eső, akkor a közepén megállt rajta a víz.....ami nem előnyös, kivéve ha rizset is termesztek...:)
Mostmár sötét van, de holnap mindenkét megelemzem azt a földet...., majd megtapiskolom, meggyúrogatom minden....:)
na találtam egy képet, és olyan az a fűszerűség...szerintem nem olyan vészes....
hát azért döntöttem a pihentetés miatt (egyrészt) mert azt mondták itt nekem, hogy mivel pihentett föld és nem is vészesen gazon ne pocsékoljam el a tápanyagokat...nanem szépen majd felásva ősszel....
szerintetek ez a kijelentés megállja a helyét?
ja és szoktam vissza-vissza olvasgatni, már így is sok kérdésemre kaptam választ, és jó hogy ilyen szájba rágósan van írva egy némely dolog( hi-hi)
Nekem tapadós vadszőlő (3 karélyos levelű) van. Azonban minden futót kell gondozni. metszeni, alakítani, eleinte segíteni kapaszkodni. A déli oldalon van, nyáron , amióta befutotta érezhetően hűvösebb a belső hőmérséklet, nem a falat égeti a nap. A verő esőtől is védi a falat.
A talajszerkezetre én azt a viszonylag objektív módszert hallottam, hogy amikor földnedves lesz tavasszal (vagyis nem saras, de nem is száraz, hanem olyan nedvesen porhanyós), akkor egy marék földből gyúrsz egy 10 cm hosszú, 2 cm vastag kolbászt. Megpróbálod meghajlítani. Ha alig mozdítasz rajta, és elreped, akkor homokos, ha U betűre meg tudod hajlítani repedés nélkül, akkor agyagos, meg közte a variációk.
Tegnap még láttam traktorokat szántani, nincs még mélyen átfagyva, csak a kézi erőhöz képest.
Ha tarackos, akkor nem nagyon érdemes vele gyomirtózás előtt foglalkozni, de ha csak egynyári gyomok vannak, akkor fel lehet éppen szántani tavasszal is, de akkor azon melegében el kell dolgozni simára, a traktorossal kell beszélni: kombinátor vagy tárcsa vagy egyéb munkaeszközzel. Ha ez megvan, akkor meg végigrotálni az egészet, hogy porhanyós legyen. Ha úgy áll felszántva egy hétig egy normál vagy agyagos föld, akkor azzal később csak a kínlódás lesz.
Még az is egy megoldás, hogy damilos kaszával mielőbb ledarálni egy bizonyos területről a gazt, és tavasszal minél mélyebben felrotálni. Ha nem is tökéletes megoldás, de ezért lehet róla szedni tűrhető termést, és akkor már teszteled a földet és magadat, rájössz, hogy mit nem tudsz. :)
De volt vagy 4 éve olyan tél, hogy december elején megfagyott a föld (előző délután felástam a kicsi kertecskét), aztán április elejéig nem olvadt ki. A hagymát is magasabbra duggattuk a szokásosnál, mert lentebb még jég volt, csak a teteje olvadt ki, és nem tudtuk kihúzni a barázdát rendesen. De hát csinálni kellett, mert olyankor a hagymának már földben a helye, és ki tudja, milyen esős idő jön.
Azt azért lehet tudni, hogy milyen szerkezetű a talaj. ha más nem, akkor egy olyan szoszédtólmegkérdezni, aki művel valamit a kertben. H egy maréknyit a kezedbe veszel, összenyomod, ha úgy marad gombócként, és gyurmázható, akkor agyagos, ha nem kenődik, de egybe marad, akkor kötött. minél jobban szétomlik, annál több a homok benne.
Egy viszonylag egyszerű mód a PH meghatározásához. Egy jó maréknyit vízben feloldani és lakmuszpapír próba.
Ha nem túl kötött, és nincs nagyon átfagyva, meg a hely is engedi, akár szántani is lehet, és akkor tavasszal művelésbe lehet venni. Tudni kellene az a fű az tényleg fű, vagy tarack. ha fű,akkor leforgatás után semmi gond. ha tarack, akkor csak a tavaszi gyomírtózás segíthet.
Régebben többször írtunk új kertek művelésbe vételéről. Mindenképpen érdemes visszafelé is keresgélni a fórum keresőben.
Gondold meg a borostyánt, mert ha jól érzi magát nem győzöd majd metszeni, s a metszés miatt még dúsabban nő. Nagyon kell vigyázni, nehogy bebújjon a tető alá, mert kárt tesz benne. Próbáld ki a tarkalevelű borostyánt, az nem nő olyan erélyesen. Hagyhatsz helyet klematisznak, golgota virágnak is.
Ugyanakkor utalok a korábbi idézetedre, aholis szépen, tudományosan leírják az optimális talajművelést és trágyázást. Az íróasztal mellett, a szobában. .)
A valóság sokszor más. Nagyon sok minden befolyásolja a talajművelés lehetőségét. elsősorban maga a talaj tulajdonságai. Főleg a kötött talajokon. Szárazságban kemény, vizesen ragad, esetleg kenődik. nem lehet rámenni, ne adj Isten áll rajta a víz. Akkor kell mindent csinálni, amikor az idő engedi, mert az a gazda.
A mi kertünkben ő mondja meg mit hová lehet s érdemes tenni. Ezért ő a főkertész. Én legfeljebb nagyító alá veszem, azt amit cáfolni kívánok.
A hagyományos zöldségek és a föld megművelése az ő feladata.
Egyébként nem ez a szakmája.
Sajnos szaktanáccsal nem tudok szolgálni. Én inkább olyasmit futtatnék a falra, ami a leveleit ősszel lehullajtja, hogy ne tudjanak a bogarak megbújni sehol.
Műtrágyák közül csak a nitrogénmenteseket lehet kiszórni. A nitrogén a levegő nedvességtartalmával reakcióba lép, gázosodik, kisebb része a talajhoz kötődik, többsége elillan.
Egyszer jártam úgy, hogy kiszórtam a fák alá, szép fehér volt a talaj, másnap reggel mentem berotálni, hát már igencsak eltűnt a fehérség. Azóta csak akkor szórom, mikor már a gép ott berreg mögöttem. :)
Első éves kertészkedőként tán nem kéne okoskodnom, de sztem lelketlenség azt mondani, hagyj ki egy teljes szezont... én legalábbis tuti nem bírtam volna ki. Illetve így is volt: a szántás csak késett-késett, úgyhogy addig is a szélen elkezdtem apránként "kisajátítani" a kis parcellákat. Oda vetettm legelőször a zöldborsót. Mivel rendes trágyázás se volt, a borsónak húzott csíkokba szórtam csak. Aztán m ire apa jött a trakival, álltam az ágyásom szélén és kapálóztam, hogy ide csak a testemen kereszt ül!! :)
Ha vizes a föld, amire most jó esély van, látni fogod, hogy ragadós sárként ragad a cipődre vagy lepereg egy idő után. Előbbi agyagos, utóbbi homokos. Persze vannak árnyalatok.
Na most már gutaütés kapok: miért ugrál el a kurzor?? (Ez volt a régi gépen is, de most az újon is: pötyögök, persze nem a monitort nézem, hanem a tasztatúrát, és egyszer csak látom, hogy beugrott valahova a szöveg közepébe és ott folytatja. A csuklóm esetleg hozzáérne a touchpadhoz és az csinálhat valamit??
igen én is bánom, hogy nem lett felásva, de három hete költöztünk ide, akkor még csak futó gondolat volt a veteményes, na és persze ilyenkor annyi minde elintézendő dolog van...mostmeg már itt a fagy...
na mind egy, pihentetem a földet, majd ősszel felássuk.
egyébként azt honnan tudom hogy milyen a talaj? savas/ lúgos( vagyis évekig nem volt benne semmi), illetve a szerkezetét? ha majd nem lesz jó, küldök Nektek képet és majd véleményeztek..
viszont a "virágos kertnek" szánt rész szépen fel van ásva, az rendben volt se gaz se semmi, lehet ott csinálok próba vetést, hogy legyen egy kis tapasztalatom az éles előtt....:D
Na, indulok is valamelyik nap egerészni a kertbe (nem most, hókiflit sütök). Ha főkertész a férjed, megkérdezed tőle, ha szépen kérlek, neki mi a véleménye arról, ha a házra örökzöldet futtatok fel? A házfal alkalmas rá, annak már utána néztem. Borostyánra gondoltam a házfalra, déli, északi, és keleti oldalra, valami gyorsabban növő fajtára, illetve a kerítésre japán loncra (tud miben megkapaszkodni, rácsavarodni). Egy másik topicon körbekérdeztem, ezt javasolták. Nem az ő szakértelmüket vonom kétségbe, hanem a férjed iskolázottságára tekintettel kérdezem. Van olyan örökzöld, aminek nem kell támfal, viszonylag gyorsan növekszik, és nem került szóba itt? - ezt a házfal miatt kérdezem. Nálunk a klimatikus viszonyok hidegebbek, mint átlagban, egy kis völgyben vagyunk a hegyek lábánál, átlag 2 héttel későbbi a vegetációnk peiódusa is, mint máshol. Amikor Budapesten virágzanak a gesztenyefák, itt még csak a leveleit hányja:)
Kérdezd meg tőle, kérlek:) Ugye nem terhellek vele?
De jó, hogy írtad! Arra 20 négyzetméterre (cirka), amit nem ástam fel a kertből, kiszórom a tyúktrágyát, ami már hónapok óta ki lett takarítva a tyúkok alól!
MIvel nálunk a férjem a főkertész, ő ilyenkor télen a fagyos ásott földre szórja szét az érett szervestrágyát. Azt mondja, hogy az esetleges lakókat így a hideg viszi el. Tavasszal aztán mielőbb csak begereblyézi a trágyát a földbe.
Amikor nincs annyira átfagyva a föld, hogy bele lehet nyomni az ásót, gyakorlatilag egész télen lehet ásni. Ha ősz végén nagy a sár, ragadt a föld, inkább megvárták a fagyokat, akkor jobb a munka. Lesz még a télen ideje a rögöknek szétmállani. Már azért is, hogy szét omoljon tavaszra, ahogy írtad.
Legjobb az őszi, közvetlenül beszántás előtti kiszórás, mivel így a tavaszi vetésig a trágyának van ideje a növények számára felvehető formába alakulni. Tavasszal csakis teljesen érett trágyát szórjunk ki! A szétszórt, de beszántatlan érett trágya egy nap alatt nitrogéntartalmának 25, négy nap alatt 50%-át elveszíti. Nagyon fontos, hogy a kézi szétszórás esetén keletkező kupacokat se hagyjuk napokig száradni, hanem azonnal terítsük el és szántsuk be. A szántás mélysége agyagtalajon mélyen legyen, homoktalajon sekélyebb is lehet, hogy a talajjavító hatás a felsőbb szintben is érvényre jusson.
Gyors kérdés, trágyát vagy ilyesmit még lehet kiszórni, vagy az első fagymentes időszakkor dolgozzam bele a földbe? Régen kapott már bármit is a föld. Legalább egy részébe kéne, ahol azok a zöldségek lesznek, amik bírják.
Idén már nemigen lehet ásni, de szántani talán még igen. Ez mindenképpen fontos lenne. Kivéve, ha homok a kert, mert akkor még tavasszal is jó lesz. Kötött talaj esetében viszont kínszenvedés lesz művelni tavaszi szántással.
Ha a föld nincs megfagyva annyira, hogy az ásót bele lehet nyomni, akkor fel kell ásni az egészet vagy felszántatni. Hadd szívja meg a fagy télen és fagyjonak el növényi gyökerek.
Mi a múlt évben nem kaptunk traktort. Amikor leesett a hó, december közepén felásta a férjem az egész kertet.
Tavasszal majd elgereblyézitek, kitakarítjátok amennyire lehet a gyökereket s megvárjátok, hogy a benn maradt tarack, 10-15 cm legyen. Ekkor lehet gyomírtózni.
Pihenésképpen a téli időszakban érdemes ezt a fórumot végig olvasni, az elejétől. :)
Komolyra fordítva, érdemes lett volna még zöld állapotban gyomirtózni és ősszel ásni vagy szántani.Ezt megteheted tavaszra is csak épp egy nagy szenvedés lesz benne a kertészkedés.Én hagynám egy évet pihenni, gyommentesíteni, ősszel ásni.Egy kis darabot használhats tavaszra de készülj fel hogy nem lesz könnyű a gyepet leásni, és utána is röges marad.Ha mégis nekifofgsz akkor minnél előbb áss, amint csak lehet.A többi kapcsán meg nézz be ide sokat, itt mindig szóba jön ami épp aktuális.
Szeretném a segítségeteket kérni. Most ősszel költöztünk egy hatalmas kertű családi házba, és szeretnék saját kis veteményest. A kerttel évekig nem volt foglalkozva, kicsit begyepesedett.
Elsősorban uborkát, sárga és fehérrépát, salátát, céklát, zellert, petrezselymet szeretnék vetni( nyuszkók és saját részre) és még többféle zöldséget is.
A kérdésem az lenne, hogy mikor érdemes felásni a kertet ill mikor hogy kell ezeket a növényeket elvetni.
és a salátát tényleg előre kell kikeltetni, és utánna kiültetni?
szeretném ha segítenétek, nincs semmi tapasztalatom, de szeretném a kiskertet.
Ma már kiszedtem a hosszúkás céklákat is. Mostanáig takargattam, az apraját kiszedtem festéknek. Nem akartam korán kiszedni, mert a nagyobbak is elég kicsik, hamar elfonnyadnának.
Most a nagyobbakból csinálok krumplis tejfölös salátát. Csodás, sötét színük van, édesek, mint a méz és szálkásak, mint a keszeg. Jó sokáig tartott kifilézni. Megfontolandó, hogy a maradékot célszerűbb lenne céklalének feldolgozni mézeskalács festéshez. Kb. két évre való festék kijönne belőlük, a mélyhűtőben elállna. Salátának van a pincében 3 rekesz Detroit2.
Érdekelt volna, hogy mit lehet náluk kapni. Nem ártana előre tudni, mit honnan lehet beszerezni. Mert a földjeik elég nagy részén tényleg megjelent a Ralstonia, így bizonytalan, hogy lesz-e minden.
Na ne mááá'! Én is-én is szeretném! (És jó is voltam, mégse hozott semmit a Mikulás! És cserébe én is tudok reciket küldeni, ha szeretnéd. Lééégysziii..:)
De jobb lesz átmennünk most már a csevegőbe, mert még kikapunk valakitől..
Gyorsan átdúrtam a magosdobozomat, de idén mind elvetettem, és nem fogtam belőlük. múgy nekem itt egyáltalán nem sikerültek a dinnyék, se a sárgák, se a görögök, de attól még neked bejöhet.
Inmi, küldtem a reciket, a zserbó lemaradt, az is jól eláll, tipikus téli süt, csak érdemes a sárgabaracklekvárt összekeverni a cukros dióval, úgy a lapok közé tölteni, így nem válnak szét a lapok. Ha kell, azt is átküldöm. Bocs az offért, nem akartamm 2 mondatért átmenni a csevegőbe.
Köszönöm! Gondoltam én is rá, de a séf férjem megbonyolította az életemet, mert a múltkor, amikor őt kérdeztem, hadovált valamit valami specko, csak náluk kapható lisztről, én meg akkor annyiba hagytam az egészet, hogy van még ezen kívül is szakácskönyv a világon... de vagy 4 recept csak bitrizgálta a fantáziám.
Ó, de rendes vagy! Köszönöm! Várom, az e-mail címet szoktam nézni, direkt átállítottam olyanra pár napja. (merugyi, van egy e-mailcím, amit reggeléseknek tartok fenn, arra jön az összes spam is, nem szoktam nézegetni)
Buli lett volna elfőzni... mostan itt meditálok, milyen tartós aprósüteményt készítsek. A diócsók már keverés alatt, lesz sajtos rúd is, mindegyik megy fémdobozba bele, de még jól jönne pár ötlet. Előttem a net, na meg egy velem egy idős csehszlovák süteményes könyv, ami telepötyögtette a receptjeit daraliszttel. Mijamáriavolt1900sokbanCsehszlovákiábanazadaraliszt? Búzadara? Rétesliszt? Kapja be, aki fordította...
és hogy konyhakert is legyen, fogytán a nagybanin bevásárolt zöldség... ma ezzel e két szememmel láttam a pincében... izé, nem láttam, hogy sok lenne.
Képzeljétek, tegnap este kiküldtem a 14 éves fiamat a garázsbakrumpliért. Mit hoz be? A jól félretett, szinte eldugott, teljesen különszeparált HÓPEHELY vetőkrumplimat! Amúgy az összes többi, fogyasztani való közvetlen a bejáratnál van, az orra előtt, ez volt hátra eldugva. NO, volt egy jutalomköre!! De még szerencse, hogy észrevettem!! :))
A faágasdit próbáltam már tavaly a galambvédő tüskék mintájára, de a végeredmény az lett, hogy a cicáknak volt mit kiszedni és végigpofozni a házon. :DDD
1-2 m2-nyi helyen kell gondolkodnom a fél erkélyajtó előtt, még állvánnyal is kevés volna a hely, asztallal meg...
Sokat agyaltam már a dolgon, de majd kiötlök valamit. Szerencsére madársalátát mindig lehet vetni, snidlinget is mindig lehet behozni...
Nos, szerintem csak egy megoldás volna, a virágládákat tartó állványzatot körbehálózni vagy körberácsozni. Hiszen a házban három macska van, és mind szereti a földes ládákat... A négy skót juhász csak az előszobában van néha, a 3 felnőtt és 5 kicsi máltai selyempincsi pedig túl kicsi ahhoz, hogy probléma legyen e tekintetben. :)
Még gondolkodom... Mondjuk előbb valami állvány is kellene. A fának árt, ha víz csorog rá véletlen, anyám viszont alumíniumot nem akar. Jó kis dilemma. :S Szerintem alumínium kellene, úgyis csak télen lenne itt. Arra gondoltam, a tetejére még balkonparadicsom is mehetne, ha az egyik izzót kicseréljük nappali fény spektrumú lámpára.
Olyan mint a tehénpásztor csak ez a macskákra vigyáz. Csak nem összetereli, hanem szétkergeti őket.
:)
De engem is érdekelne egy macska-távoltartó recept. Hátha nem néznék macskaalomnak a veteményest. Így kevesebb orsóféreg és egyéb ocsmányság szaporítóanyagai kerülnének a földbe.
Jaja, a japán retek nagyon finom tud lenni :) Az tetszett nekem, hogy egyáltalán nem volt csípős, és hogy fél méteresre nőtt, szemben a húsvéti rózsával, ami nekem eléggé csípett. :D Idén sajnos valamiért nem jött ki, de az is lehet, hogy csak lerágták a csigák... Úgyhogy most még van egy kis káposztám, pár szál hó alól előbukkanó petrezselyem, kis zellergumó és annyi. Szívesen termesztenék itt az erkélyajtó mellett, bent valamit, de a macskák tavaly rájártak a cserepekre, azaz folyton ráfeküdtek meg kikaparták a földet. Pedig van kint három virágosládányi petrezselyem, ami tán még él, hozhatnék be snidlinget, és még vethetnék madársalátát is. De a macskáktól lehetetlen életben tartani... o.O
Elolvadt annyira a hó, hogy föl tudtam emelni a fóliák szélét és hozzáfértem a retkekhez. Örömmel láttam, hogy a -13,3 fokot még károsodás nélkül átvészelték. Szedtem ki a japán retkekből is. Valamivel kisebbek, mint a Húsvéti rózsa (abból megint kijött néhány komoly darab), de így sem számítanak kicsinek. Egyáltalán nem pudvásak és nagyon finomak.
Jól mutatnak a sárga, fehér és rózsaszín retkek együtt.
A salátának még vannak ehető részei, de már elég rossz állapotban vannak.
Mi a kihajtott étkezési hagymákat tejfölös poharakba szoktuk tenni némi vízzel. A lakásban lévő fénytől szépen bezöldülnek vagy a hajtásban lévők kihajtanak. Így aztán egész télen van friss zöld hagymánk.
Pont ezért kár rá a nitrogén, mert tavaszig úgyis elfolyik a talajvízbe. De a talajban azért valamennyi megkötődik, nálam minden erősen nő, nagyon jó a föld, csak vékony a termőréteg az agyag fölött.
Én is láttam már ilyen földet, kollégámnak segítettem egyszer új derítőt ásni (munkaidőben :), 2 ásónyom után olyan homok jött ki, hogy aztán azzal vakolta be a disznóólat. Neves bortermő vidék.
Az istállótrágyánál a kitrágyázáskor be kell szórni nitrogén műtrágyával kb. egyenletesen, és akkor a baktériumok nem a saját nitrogén-tartalmát emésztik föl. Így lehet jó tápanyagtartalma a kiszóráskor is. Én homokon jobb szeretem tavasszal beásni, aztán jól ledöngölni, mert ha még az egész őszi-téli csapadék átfolyna rajta, nem maradna semmi, mire ültetek. Kötött talajon biztos máshogyan csinálnám, de ez a homok bányászható minőségű már fél méter mélyen is. :D
Ha területet akarsz trágyázni, akkor legegyszerűbb ősszel ásás előtt kiszórni, és beásni. Vagy már nyár végén, ha a területről lejött minden, bekapálni, százszor jobban érik, mint ha külön érleled. (A nitrogén egy része ugyan elveszik, de hát az úgysem sok van benne.)
A családi legendárium szerint dédapám dinnyéskedett a két háború között. Akkoriban ugye még nem volt fólia a palántaneveléshez, csak magról helybe vetette a dinnyét. Kapával vágott lyukat, beleszórt egy marék tyúxart, húzott rá földet, arra tette a magot, és betakarta.
Tettem már kora tavasszal cserepekbe dughagymát, de nem nőttek meg. Kihajtott, a megnyúlt, zöld szárat lecsípkedtük, s azt ettük. Nem volt belőle igazi zöldhagyma.
Szerintem ne agyalj hanem gyorsan ültesd el amíg tudsz felszedni földet.Ha ott nem nő meg akkor sehol.Én tennék bentre paprikát is meg koktélparadicsomot is csak a gyerekek miatt nem lehet.Most a mesterséges fényben meg a pincében elmélkedem.
Én is a zöldhagyma nevelésen agyalok...:-)...de nálam a világos, meleg nappaliban lennének, aminek az ajtaja ( teraszajtó) mögött olyan helyük lenne, mintha üvegházban lennének...
A szomszédasszonyomnál láttam pár éve műanyag dobozokban zöldhagymát a nappaliban, március eleje körül....Olyan dobozban voltak, amiben a darált húst árulják...de szerintem a kiwis doboz jobb lenne erre a célra:-)
Attól is függ, milyen lesz a tél, de mindig tavasszal esszük, valamivel korábban, mint ha kintre ültetném. Szóval vagy kihajt még a télen (de nem lesz nagy), vagy csak tavasszal. Kora tavasszal viszont gyorsan fog nőni és finom zsenge lesz. Azért is tartom fóliában, mert nálunk a szabadföldi újhagyma mindig kukacos lesz.
Zárt helyiségben még nem tartottam hagymát, úgyhogy csak azt írhatom, amire láthatóan számítasz is. Az szinte biztos, hogy nagyon meg fog nyúlni, egy-két ablak nem biztosít elég fényt. Hogy a hagymája milyen lesz, azt nem tudom.
Szóval azt mondod fóliába tettél hagymát?Mi történik velük télen fólia alatt?Vagy ez csak a tavaszi előkészület?Nekem vödrökbe is van, most olyan 10 centi körüli a szára és egy fűttetlen de fagymentes zárt világos helységben tartom.Ezekből szerinted mikorra lehet majd húzgálni?Nehogy azt írd hogy ha majd megnőttek!:-)
Most tekintem lezártnak az idei kerti szezont. Bedugdostam a fóliába az újhagymának valót. Stuttgartit és emeleteset szoktam dugdosni, idén nem vettem Stuttgartit. Sok emeletes sarjat be tudtam gyűjteni és a tavaszi újhagymából is maradtak újrahasznosítható hagymák. Paprikaültetés előtt kihúzkodtam, amit nem ettünk meg, szárastól félretettem és megszárítottam. Egész szép hagymák maradtak belőlük, most azokat is elültettem újra.
Én a nyári százaz porosat az ülőről összegyűjtöm és száraz helyen van tárolva mint az arany.
Paprika paradicsom stb palántázás után az első kapálás előtt feltunigolom 2:1 arányba kombival (K_P_N) és 10 cm-re körbeszórom a palántákat (paprika 1, paradicsom 2 munkakesztyűs marok) utána kapálás bedolgozás a földbe.
Ilyen gyönyörű erős növényeim nem voltak sem frissen trágyázott, sem dupla, kombi után sem.
Olvastam, hogy többen tyúktrágyával trágyázzátok a földet. Hogy kell a tyúktrágyát érlelni? Már van egy zsáknyi, és nem nagyon tudom, hogy mit kell tennem vele, hogy megfelelően hasznosíthassam...
Nálam idén valami más típus lett vetve, ez alacsony, nagyon tömör fajta, a nagyobb bimbók összeérnek. A jó földben kb. 70 cm volt a legmagasabb törzs, a fák közötti maradék, ami most terem, a fél métert sem nagyon éri el.
Röndbe' van, gyertök!:)) De azért a metszőollókat se feletsétek otthon!
Sőt, ha siettek, morzsapartit is tarthatunk, annyi kaja megmaradt a Ferenc napi buliból. Amin nem mellesleg kb.8-10 felest megittam a meggyes-áfonyás mézesből, és másnap kutya bajom se volt! És ugyanezt mondta minden vendég. Másnap se gyomorémelygés, se fejfájás, se semmi másnaposság. Pedig 1-2 évvel ezelőttig szintemeg sekóstoltam a pálinkát. Változnak az idők... (mondjuk ez a 8-10 du.2-hjnal egyig elosztva, és rengeteg evés mellett sztem nem is olyan vészes. Előtte 2 nappal jubiláltunk és elmentünk egy étterembe, és mint a megismerkedésünkkor, most is 2 Baileys-t ittam. Esküszöm, azt jobban megéreztem, akkor is, másnap is. No comment...
Amúgy folyamatosan újabb adagokat kell gyártanom, mézes-szilvát és ezt a meggyes-áfonyásat, mert kezd rákapni a barátikör, és ha jönnek, ezeket kérik, meg a tisztát. Amúgy mind saját magozású, (és saját termésű)tiszta szilvából van. Meg úgy néz ki, jól is főzték.
Igen, nem a belvízzel gondoltam akiscsizma-megtelést, való igaz.
Hát ha negyedóra alatt nem jött el, akkor szerintem próbáld újra.
Vagy próbálkozhatsz a feltöltéssel is, itt a beíróablak alatt ott van, hogy Kiválasztom a képet, erre rákatt. Betallózod a képet, és ha megjelent itt az oldalon, akkor Beszúrás, és kész. Ha túl nagy a kép, akkor előzőleg le kell kicsinyíteni.
No, hallod, nálunk még most sincs semmi, soha nem is volt, kicsit durva ez a homok itt. Volt már akkora "özönvíz" is, hogy letarolta a fél veteményesemet, de húsz perc sem kellett, hogy elszívja a talaj. Nem is csoda, ha alig marad meg tápanyag, a víz mindent kimos...
Azt bizton mondhatom, ha idén nincs elég széna, az a gazdák hibája. Mert volt bőven alkalom kaszálni, én mindig mondtam is, hogy mikor kéne, de persze mindig az eső előttre időzítették. No comment... Pedig épp a sok eső miatt idén nagyon jó széna nőtt. A gabonák átlagos termést mutattak, egyedül a kukorica okozott gondot az árvizes és belvizes területeken, ahol nem tudtak időben vetni, de amúgy annak is kedvezett a sok csapadék, és az országos átlagban semmi nem indokolná a nagy terméskiesést. Egyszóval a gazdák jó része nem ért ahhoz, amihez kellene. Csak a nagyon optimális időjárás esetén tudják kihozni a földjükből a jó termést, és sem a régiek tapasztalataival, sem az új technológiákkal nincsenek tisztában. Nekünk is leginkább ezért kellett eladni a kecskéink jó részét, mert nem tudtunk szénát venni normális áron! Közben láttam, hogy a környék összes kaszálóját elrontották: letörték, későn kaszálták, berohasztották, megpenészedett, otthagyták a bálákat, stb., és a szénaszárító alagutakról sem hallottak, ami az extra minőség alapja lenne viszonylag olcsón.
A nedves időjárás leginkább a veteményeseket, szabadföldi kertészeteket sújtotta, de a gabona és a széna ettől még nem kéne, hogy sokkal drágább legyen.
No, fiúk, lányok, olyan van ismét, ami még nem volt: áll a homokon a víz! Olyan magas a talajvíz, hogy már nehezebben megy le a víz a wc-kben, és az aknába nézva a vízszint kb. 25-30 cm-re lehet a felszíntől...:( (Mondjuk nem sima aknába megy a vizünk, hanem ilyen 3-tartályos tisztítórendszerbe, onnan tisztulva a talajba, csak hátmár nincs hova mennie...
A bekötőutunkon meg alig lehet bejönni, olyan nagy vízzel telt tócsák vannak. Jól jött most ez a szél, hátha szárít valamit, de az utak mentén is látom, hatalmas területek állnak víz alatt. És ha már az idei összképet nézzük, nyilván nem véletleül van tele a déli apró eladó pl. sertésekkel, állítólag a takarmányhiány miatt a gazdák nem birják megfizetni az állatok etetését. Én már május-júniusban mondtam, hogy idén nagyon gyéren ill. drágán lesz méz, kicsit be is spájzoltam, csak már elpancsoltam sajna majd mindet mézes ágyaspálinkákra...(mondjuk nagyon finomak lettek, csak hát a 20-ból már csak 2 kiló mézem van).
Hó itt változatlanul semmi, egyelőre nem is hiányolom még. A tegnap esti télapóünnepre viszont sínadrágban, bundabugyiban mentem, olyn hideg volt... :)
Ja és ha már itt tartunk, remélem megtelt a kiscsizmátok! :)))
Egyébként viccen kívül, a Jánosnapiról sajnos tényleg lejön az a szép, sárga szín, ha kicsit dörzsölve mossuk. Erősebben dörzsölve a fekete is lekopik.
Sajnos, nem csákány meg robbanóanyag kellett a retexedéshez, hanem csónak és gumicsizma. Ugyanis ismét víz alatt van a kert egy része. Főleg az, ami nem üres: a retek, fenyőfák, gyümölcsfák, őszi fokhagymák és vöröshagymák, tavaszi hagymás virágok. :(
A retek többségét (kb. 30 db) elértem a mélyvíz partjáról, általában csak a levelek lógtak ki a vízből, és ilyen hosszú gyökérrel jöttek ki a pépből, mint a második kép.
Szedtem még egy nagy vödör salátát a hó alól, fél liter kelbimbót, egy kiló csicsókát, és találtam még két hónapos retket.
Délutánra a hó nagy része ott is eltűnt, itthon már tegnap estére elolvadt.
Én még fekete retket akarok holnap bányászni a fagyott földből (van nyugdíjas fővájár ismerősöm, majd szaktanácsot kérek, esetleg némi megmentett robbanóanyagot), meg talán salátát szedek, ha nem fagyott meg. Vasárnapra biztos megfagy, nagyon hideget mondanak.
Itt is vastag a hótakaró, most szurkolok, mert hajnalban indulnia kell kocsival külföldre a férjemnek. Semmi nincs most a kertben, amit még ki kellene szedni. A téli retkeket felszedtem egy hete cirka, nem lett sok, későn is ültettem, de jól esik egy-egy darab a reggelihez. Ma találtam koriander magvakat, erősen javorizálódva. Megszedtem, jó lesz jövőre, helyre kis korianderek lesznek belőle.
Ma elültettem egy rakás őszi és kajszi magot.Múlt héten megtörtem őket majd egy pár napig áztattam nedves rongyba.Szépen megdagadtak, most földbe kerültek és egy használaton kívüli szoba ablakába várja a csodát.
Kibűvöltem a fóliarétegek és a rárakódott hó alól pár napra való retket (Húsvéti rózsát és Jánosnapit). Leszedtem 2 (nem túl szép) fej kínai kelt is, abból saláta lett kukoricával vegyesen mustáros tejfölös öntettel. A kukorica bolti. Most eszem, finom.
Remélem, kitartanak még egy darabig a retkek. 2x2 réteg fátyolfólia van rajtuk, egy alacsonyabb és egy magasabb csővázon + némi hó.
Nálunk meg vastag jég a földön, a fákon mindenen. És bizony a gyengébbek törnek a súly alatt.
Több mint 8 órán át esett ónos eső. Kocsin centi vastag jég volt este. Nem köszönték meg a növények. Gondolom a 10 napja ültetett szamóca sem. Most épp olvad. Jobb lett volna itt is egy kis hó inkább.
És még az ásás fele hátra van. Pedig de jó idő lett volna rá 2 hete. Da a ház szigetelése fontoabb volt.
Itt meg már jó vastag hó van mindenen, az előző sem olvadt el. Egyre mélyebbre van ágyazva a saláta meg a retek... Tegnap szerencsére kiszedtem elég sok retket, pár napra elég. Remélem, a héten még hozzáférek egy újabb adaghoz. Igaz, még kitart a paprika, ha sok lesz a hó megfagyni nem fog a retek, de igazán finom, jó lenne enni.
Éreztem én már tegnap, hogy kár dicsekednem, úgy is lett. Este még (már fürdőköpenyben) csak kiszaladtam az ajtó előtti nagy muskátlikért...jól tettem! :)) Olyan szépen virágzanakmég most is! (meg szegény kaktuszaim is, pedig ők jó régóta bent vannak már...
Odaért mára? Itt Szolnokon volt hó, de csak kevés. Most esik az eső. Közte volt egy kis ónos eső is. Milyen lehet igazán nagy országban megélni a különbségeket?!
Mi van vele? Amúgy jolokia, n nélkül (és még jobb lenne, ha meg tudnánk honosítani rendes magyaros alakban: nága dzsolokia). Én termesztem kicsiben - tapasztalataim itt.
Fura nekem, hogy a hóról írtok, meg tv-ben is látni, mintha egy másik bolygón lennék, én az idén még egy szemet sem láttam. Mármint ebben a szezonban. Szoktam is a tősgyökeres pesti uramnakmodani: hjakérem, ez itt a mediterráneum...(aztán kapok is a képemre, ha itt épp esik, Pesten meg nem..:P
Találtam hirdetésben sárpo mirát is, valaki dícsérte, szerintetek érdeme lenne kipróbálnom azt is?
Kipucoltam a fóliát. Tegnap leszedtem a paprikát, 2 kicsi rekesszel lett. Egy darabig jó lesz nyersen, a kevésbé szépeket lefagyasztom.
Kihúztam tegnap pár retket is, egyelőre a Húsvéti rózsából. Hatalmasak lettek, de finom zsengék. Remélem, elég lesz még egy darabig a sok réteg fátyolfólia, hirtelen nagyon vacak idő lett. A salátához nem is férek hozzá, tiszta hó a fólia töve, inkább nem bolygatom. Talán még kienged, és találok ép fejeket.
Biztos jó az is, én Wuxalt csak a palántáknak adok, ha már kevés a földjük és később a cserepes növényeknek. A szabad földiek ültetéskor kapnak bőven trágyát, azzal elvannak a fagyokig és még az utánuk vetett retek, saláta, zöldhagyma is szép lesz.
A fagyok előtt mi is le szoktuk szedni a maradék zöldparadicsomot, de csak egy sima, újságpapírral kibélelt ládában, egy rétegben tesszük le a pincébe, nem felkötve. (Felkötve azért tényleg jobb lehet, de itt 30 tőnek nincs helye.) Van, ami megrothad, van, ami megpirosodik. A karácsonyi levesbe azért általában tudunk még tenni belőle. (Enni ezek a későiek már nem jók, de a levesbe fűszernek még megteszik.)
A kemény héjú szőlők hideg helyen kén nélkül is elállnak. Nálunk ilyen későn már csak Othello és Delaware vannak, az utóbbiból még mindig van egy kis rekesszel a garázsban. Mivel idén elég komoly fagyot kaptak kint, és soxem mefagyott, már nem volt érdemes felkötni, hanem lecsipegetjük a javát.
Francia dokumentumfilmben láttam, hogy a pincében befőttes üveget kötnek fel vízzel telve, aztán a szőlőt vesszővel együtt metszik le, és mint vázába, beleállítják az üvegbe, így nem fonnyad meg karácsonyig. Egyszer én is próbálkoztam (kivágott oldalú PET-palackot használtam), csak úgy elfelejtkeztem róla, hogy áprilisig nem néztem meg, akkorra meg ugye már kinyiffant...
Annyira elmerültem az őstermelésbe hogy csak most jut eszembe hogy valaki kérdezte hogy hogy értem azt hogy felkötöm a pincébe a paradicsimot.Hát úgy hogy a hideg beálta előtt kiszedem tüvestől és a pincébe a vízcsövekhez felkötöm fejjel lefelé mint a virágcsokrot szokás szárításkor.Ott viszonylag hűvös van és a szárban is van némi tápanyag.Legtöbbsuör még a zöldek is bepirosodnak.Bár erre csak a keményebb fajta paradicsomok alkalmasak.Próbáltam leszedve papír tojástartóban is de ott az érintkezési felület megrodhatt.Régen szőlőt is tettünk el így még szegény apám módszerével aki meggyujtott egy kénszalagot és azzal füstölte tartósítás gyanánt.
a környezettel nem lesz baj szerintem, idén és szépen termett a parika, bár elég későn idult be. de most már egy éve rothasztom a trágyát, jó nagy dombnyi jött össze, remélem örülni fog majd neki és meghálálja a paprika :)
Az, hogy milyen lesz a piacon vett paprikából szedett magból termett paprika nem csak a magban levő genetikai információtól függ, hanem a környezeti hatásoktól is.
Mennyi vizet kap, volt-e trágyázva, napsütéses órák száma, etc.
nem vagyok pár napig és annyi olvasnivaló van hogy alig győzöm :)
engem az osztrák kis biogazdaságok kápráztattak teljesen el, volt egy műsor a tvben róluk, nagy részük családi kertészetként indult, csak állati trágyát és növényit (leginkább alga) használtak és odafigyeltek mit mivel kell összeültetni, ha lenne rá kapacitásom, biztos ilyet csinálnék igaz sokat kéne tanulnom hozzá.
egyik ismerősöm meg agrárt végzett és a jó nyelvérzéke miatt most kint él hollandiában és krumplikat vizsgál, próbálnak mindenfélét kitenyészteni, ez a munka is érdekes lehet :)
szerintetek érdemes bolti paprikamag neveléssel foglalkozni? nagymamámnak a bogyiszlói a kedvence és amit én ültettem az elég vékonyhúsu volt, ezért szedett nekem magot abból amit a piacon vesz mindig, hogy jövőre ültessem el mert ilyet szeretne enni :) csak aggódok kicsit nehogy valami hibrid nyavalya legyen ami nem fog teremni.
Üdv, sorry, gyorsan, remélem tudok segíteni :D Ez sajnos 2009-es, nem tudom hogy változott azóta a törvény.
,,MI MINŐSÜL CSALÁDI GAZDASÁGNAK?
Legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többiek közreműködésén alapuló gazdálkodási forma, mely az alábbiak hasznosításával működik;
legfeljebb 300 hektár nagyságú termőföld (ideértve a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet is), amelynek tulajdonával ? illetve haszonbérletével, használatával ? a gazdálkodó család rendelkezik;
az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak (épület, építmény, mezőgazdasági felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.).''
Itt is megerősítést nyert, szóval ahogy én tudtam, 600 000 Ft éves bevételig nem kell adózni. Most lehet csúnya dolog, de azért azt nem hinném hogy számolják, keresik, ha te 700 000 Ft-ot kerestél... Persze ha mézre cserélsz paradicsomot, az sem illegális, és elvileg el sem kell érte számolnod.
Az ellenőrzést nézzétek még meg, meg hogy nem-e változott a törvény.
Ha így van ahogy leírták, akkor csak egy rosszakaród jelenthet fel, ha többet keresel...
Igaz, hogy nem kimondottan növénytermesztésről beszél, de ez a téma szerintem többünket foglalkoztat, és a kertészti topikokon belül elsősorban minket. A helyzet véleményezése már talán tényleg túlmutatna a témán, de a lehetőségeket szerintem itt is meg lehet beszélni.
Értelek én, a nincsből nincs mit adni. Ugyanakkor a legtöbb jövedelemszerző tevékenységre vonatkozó gyakorlási jog - maga a jog, hogy csinálhatod - kerül pénzbe, akár keresel vele, akár nem. Az, hogy nyereséges vagy-e, vagy veszteséges, a te kockázatod, de ismétlem: maga a jog, hogy egy adott tevékenységet gyakorolhatsz, pénzbe kerül, ha jön be belőle pénz, ha nem.
Most nem hiszem hogy van nekem való pályázat de úgy gondolom a családi gazdaság lesz a legtámogatottabb a közeljövőben csak épp attól tartok hogy a kezdést mégjobban nehezíteni fogják.Tiszta őrület.Ahelyett hogy örülnének hogy valaki megpróbál valahogy elindítani valamit, inkább akadályozzák.
Igen kell,de nem mindegy hogy 4000 vagy 30000.Nagy tervek......nekem nagy.Meguntam a várakozást szeretnék valami olyat csinálni amibő fenn tudom magam tartani ezek javarészt kertészeti dolgok+állat.Illegálisan nem csinálom.Most készülök venni egy 800 négyszögöles területet a meglévő mellé meg van egy pár holdacska földünk is.Ebből már lehetne okoskodni de ide először befelé kell tolni a pénzt amit még talán meg is tudnék oldani de járulékokra már tuti nem fogja futni.Így alighanem csak terv marad.Ha legalább az első 2 évet megkapná az ember haladéknak hogy ezalatt csak a megtermelt alapján keljen fizetni de így.......a ter csak évek múlva hozná a hasznot.
Igazából akkor van a gond, ha pl. az önellátás után megmaradó fölösleget akarnánk értékesíteni, ami értelemszerűen nem olyan mennyiségű, hogy abból biztonsággal ki tudjuk fizetni a járulékokat. Arra alapoznak, hogy a termelő mindent elad, majd a bevételből vásárol dolgokat, nem pedig arra, hogy magának termel, és a fölösleget adja csak el. Nekem elég nehéz helyzet ez így, mert nem dolgozom kevesebbet az egésszel, csak a konkrét bevétel jóval kisebb és nem is anyagi a haszon nagy része. :
Hát nem tudom, de ha nincs más munkahelyed, akkor valahogyan valakinek mindenképpen kell hogy fizess tb-t, nem?
Mert ha nem fizetsz, akkor se nyugdíj se semmi...
De lehet hogy nem jól tudom.
Itt a környéken főállásban szerintem senki nem őstermelő, mindenki másodállásban csinálja.
És másodállásban a vállalkozóu után sem kell járulékot fizetni.
Avállalkozói igazolvány a te esetedben, ha munkanélküli vagy, azért lehet jobb, mert minden xart -bocs- fel tudsz venni tevékenységnek.
Persze azért illő havonta legalább annyit keresni, hogy a járulékot ( 30 000 körül) ki tudjad fizetni.
És akkor még mindig a gyesből meg a csp-ből éltek:-((
Viszont ha nagy terveid vannak, akkor ahhoz gondolom pályázni akarsz...vagy van lovécska a nagy tervekhez a kredencben..és akkor abból futja kenyérre is:-)
Valóban, valóban... Most azt nem látom, hogy ez a 20 % egy hónapra, vagy egész évre vonatkozik-e.
"A mezőgazdasági őstermelő a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, 7 százalék egészségbiztosítási járulékot és 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizet.
Ha az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevétel nem haladja meg a hétmillió forintot, akkor ezen bevételének 20 százaléka a járulékalap, mely után 8,5 százalék nyugdíj-biztosítási járulékot (amely magában foglalja a nyugdíjjárulékot is) és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetni."
Érdekes. Az első pontban írtak szerintem mindenképp havi fizetésre értendőek, de a másodiknál nem egyértelmű. Ha éves volna, akkor gyanúsan keveset kellene fizetni.
Eszembe jutott, hogy ha van egyéb munkája, ami után már fizet járulékokat, azaz már biztosított, akkor természetesen nem kell még egyszer fizetnie. Valószínűleg az ismerősöd esetében is ez lehet a helyzet, hiszen a fenyőeladás nem egy egész éves elfoglaltság.
Én méhészkedni akartam, de arra jutottam, hogy őstermelőként sem éri meg, csak ha nyugdíjas is van a családban. Ezért csak saját célra tervezünk méheket.
Tehát a lényeg, hogy járulékot már az elejétől kell fizetni, hiszen az a társadalombiztosítást, nyugdíjat és hasonlókat fedezi. Adót mindig az előző évi bevallott bevétel után kell fizetni, ami ha nem lépi át a 600 ezer Ft-ot, nem tekintendő adóalapnak, azaz a bevétel adómentes. (Szép is volna, ha adózni kellene utána, mert akkor a fix összegű járulékkal együtt már több volna, mint a bevétel.)
Te az adóról beszélsz, amit 600 ezer Ft alatt nem kell fizetni, járulékot viszont alapesetben (egészséges, nyugdíjkorhatár alatti személy) kell, bármennyi is a bevétel.
No ezt nem értem.Akkor ha most kiváltom akkor nem kell fizetnem csak jövőre ha majd lesz bevételem és akkor is csak akkor ha az ezévi bevételem meghaladja a 800 000ft?De allor miétr érdemesebb több bevételre szert tenni?
A gond, hogy az éves járulékfizetési kötelezettség majdnem ott van, ahol az adómentesség határa, vagy valahol annak kétharmadánál. Ki lehet számolgatni. Ha az ember nyugdíjas, akkor nagyon megéri, mert nem kell semmilyen járulékot fizetnie, de ha nem, akkor csak úgy éri meg, ha őstermelőként sokat termel és adózik utána.
Nekem első 1-2 évben minimális bevételem lenne hosszútávú befektetésre készülök viszont olvastam járulékfizetési kötelezettségről de elég homályos a dolog.Nincs itt egy őstermelő topic?Mindjárt megnézem!
Szerintem érdemes először az interneten nézelődni. Az előzetes tájékozódás a kérdések megfogalmazásában sokat segíthet. Lehet, hogy a végén még egy rövid telefonbeszélgetés is elég lesz a falugazdásszal ha más lehetőség nincs.
Nem volna rossz, ha a puszta akaratommal irányíthatnám a gombaspórák vándorlását és a gombafonalak fejlődését, de ennyire nem bízom el magam ;] Oké, hogy fantasy-t is írok, de attól még racionálisan gondolkodom. Amúgy nem félekén ezektől a betegségektől és nem jár folyton rajtuk az agyam, csak mivel ez itt egy szakmai topik, így elmondom a különböző kérdésekre vonatkozó, szakirodalomból vett ismereteket, amikre emlékszem.
A vetésforgó igen fontos dolog, ez onnan is látszik, hogy hogyan indult a veteményezésem. Az elején nem igazán értettem hozzá, és két-három évig csak úgy volt veteményesünk. Szépen rendben tartottuk, de évről évre fokozatosan egyre durvább lett a betegség jelenléte, míg egyik évben már nyáron elvitte a fitoftóra az egész paradicsomost, több száz tövet. Addig nem foglalkoztam sem vetésforgóval, sem permetezéssel. Azonban hiába figyelek azóta oda, ha nincs akkora kertem, hogy öt éves vetésforgóval a megfelelő időre mást, mondjuk kukoricát, vagy káposztaféléket termeljek az előzőleg paradicsommal megfertőzött talajban, hiszen a kertemnek vagy felét foglalják el a paradicsomfélék.
De idén úgy vettem észre, hogy a Trifenderrel kezelt talaj talán kicsit javított a paradicsomvész-helyzeten. most már nem burjánzik szabadon a fitoftóra, mert a Trifender ellensúlyozza némileg. Talán néhány év alatt, fokozatosan sikerül úrrá lennem a helyzeten. Mindenesetre maradok az ellenálló fajtáknál és a meggondolt permetszer-rotációnál. (A szerek cserélgetése, ugye, hogy egy anyagból ne legyen egyszerre nagy szennyezés, és ne is alakuljon ki rezisztencia a kórokozók közt.)
Köszönöm!Nézegettem már de konkrét válaszokat nem találtam.Hozzánk meg csak akkor jön falugazdász ha telefonálok neki viszont egy 10 perces beszélgetésért nem akarnám kirendelni.
Te színtiszta jóakaratandi!Dehogy bosszani akarom csak értetlenkedek mert én nem vagyok egy nagy mágus se tapasztalt öreg és szerencsés sem nagyon voltam soha.Mellesleg vannak képeim is bár nem mindenről és a noteszba is írtam az épp aktuáliat ha csak bosszantani akarnék az nagyon alaposan előkészített bosszantás lenne.Díóból volt itt aki kért és nem lakott messze annak adtam is egy zsákkal.Bosszantásból?:-)
Te "kergegergő"(nekem még mindig, de tudod, csak szeretetből): nem lehet, hogy csak bosszantod itt a népet? Dióval-szilvával-fitiftóra-mentességgel??:))) JÓl van, tudom, hogy nem.
Crys, te pedig olvasgass kicsit arról, hogy ami körül állandóan az agyad jár, az meg is valósul körülötted (bevonzod, ha így jobban tetszik). Ha örökké arra koncentrálsz, mennyiféle betegségtől kell rettegned, akkor retteghetsz is tőlük, meg se látod, hogy azért mennyi minden jól is sikerülhet, akár görcsölés nélkül is. (jó, jó nem okoskodok itt, úgyis tudod, hogy értem).
Más: úgy tudom, a neten a csupa nagybetű ill. vastagon szedés kiabálással egyenértékű, így kedves xy (elfelejtettem a nickneved) ne csodálkozz, ha il így válaszolt. Egyszerűbb, ha kikapcsolod a vastagbetűt, anélül is észrevesszük, ha írsz. Csak a békesség kedvéért.
Na, elég itt a szentlelkeskedésemből, jöttem egy kis ostorozásért: csak én vagyok ilyen gyenge jellem vagy (nyugtassatok meg)mindenki el-el csábul-esetleg kezdő korában...
Mondtam itt nagy pofával, hogy jövőre nem költök vetőburgonyára, mert a spájzi is éppolyan jól termett. Ugye vagy 60 km-t már utaztam 2 kiló Hópehelyért, erre most mit látok a Déli Apróban??(ez meg júliusi szám ugyan, de úgy kell nekem, minek nézegetem, ha csak elcsábulok??). Hát Balatoni Rózsát! De ez meg Zákányszéken van... :( Az is 30 km ide... Tiszta hülye vagyok. DE azt mondta a bácsi, van szaporítóanyaga is, az első vagy eredeti vagy mifene. Szóval nagy a csábítás(úgyis tudom már, hogy nem nyugszom, míg meg nem szerzem, ki nem próbálom... ) Csak 2 kilócska erejéig...:/
Ma mi ettünk?? Frissen felszedett retket! :)) Felmagzott, félredobtam egy kupacba az almafasor alá, elszórta, kikelt. É mi szórta még el a magját? Ma spenótokat találtam! Se ne locsoltam, se semmi, nem is tudtam róluk. Elvetettem vmikor sztem május elején juthattam oda, de semmi se lett belőle, egy levelet se tudtam leszedni. Csak valahogy nem szedtem ki, csak halogattam, s most látom, ez is szétszórta a magját. Tökre élvezem ezt a meglepésdis játékot:))
Szerintem jövőre a fél nyarat a komposztdomb környékén visongva töltöm majd, annyi menden ki fog kelni! Már előre tökre izgulok, mi minden, nagyon vicces lesz!!:))) Uborka, tökök, krumpli, paprika, paradicsom, na, majd fotózom mindig! (most néztem ki kb másfél hetes vajúdással, melyik fényképezőgépet vegyük meg karácsonyra.Imádok fotózni!!)
A szintén véletlenszerűen kikelt saláták nem hajlndók befejesedni, pedig most jóljött volna, szombaton nagy vendégség jön, szerettem volna minden téren saját terményekkel kirukkolni! (és ittmuszájmost eldicsekednem, mennyire rettentő büszke vagyok a saját tojásokra!! Énmég ilyen csoda sárga tésztákat, palacsintákat az életben nem sütöttem!! Imádom a drága, szerelmetes tyúkocskáimat!! _épp az imént kapartak ki egy csomó árvácskámat..:S De a tojások miatt-10 tyúktól most is napi 4-5-6- megbocsájtok nekik!!:))
No, jól össze-vissza locsogtam megint mindent... ( de már úúúgy hiányoztatok!:))
Volt üvegházban is paradicsom és paprika. A paprikával nincs baj, de a paradicsomnál ott is megjelent a fertőzés, csak később. Novemberben még szedtem róla termést.
A 16530-ban annyit kérdeztél: Ti mikor vetitek a paprikát?
A 1632-ben válaszoltam. megjegyezve, hogy nem hiszem, hogy itt sokunknak van fűtött üvegházba.
majd később csak annyit reagáltál, hogy már elvetetted.
Erre kérdeztem, hogy ilyenkor vetve mi a szándékod vele, ugyanis csak fűtött üvegházba, fóliába lehet ilyenkor termeszteni. (bár a téli rövidnappalos időszakban ez sem egyszerű)
Ha tudom, hogy fűtött helyen termeszted, nyilván nem kérdezlek.
Nem érdemes abban gondolkodni, hogy legalább a paprikát meg a paradicsomot fóliaházba tenni? Én azon eszelek, hogy egy kb. 5x4 méteres fóliaházat csináltatok a férjemmel tavaszra, hátha ekkora területről el tudnám látni a családot paprikával meg paradicsommal, remélhetőleg fertőzés mentesen (persze azért a biológiai védelmet megakná: csalánlé, hagymalé, kömörvirág,bazsalikom stb.)
Én próbáltam a rézdrótot, és hát talán késleltette a fitoftórával való megfertőződést. De egyéb betegsége az így kezeltnek nem is volt, szóval szerintem a rétdrót a fitoftórát nem tudja megállítani, de a többi, enyhébb erejű betegséget jelentősen mérsékli. (A kertem, kezeletlenség esetén valóságos tárháza a mindenféle betegségeknek, szerintem többek között mert nincs is esélyem megtartani az öt-hat éves vetésforgót, és az előzőleg beteg ágyás helyére idővel visszakerül egy rokon növény.)
De hogy a bogyóba jut-e valami abból a rézből, azt nem tudom, laborba nem vittem.
Amúgy hogy érted, hogy kiszeded és felkötöd a pincébe? o.O
Ha október elején győz akkor azzal békülj meg szerintem.Ekkorra én már csak egy-két tövet szoktam hagyni de ha jön a hűvös esős idő akkor azokat is kiszedem (a sár miatt) és felkötöm a pincébe.Néhány éve sokáig kint volt majd felkötöttem és karácsony napján is saját paradicsomot ettem.Igaz "kicsit sárgább, kicsit kisebb de legalább a miénk"
Értem én a logikát a szellősen ültetett paradicsomokról, a szakcikkek is kihangsúlyozzák, de amíg nem győződök meg róla magam is addig elméleti szinten kezelem. kb 14-15m hosszú sorokat használok, sortávolság kb 4-6m. tőtáv 0,5m. a tövek nem érnek össze könnyen gondozhatók. Ennek ellenére minden évben október elején győz a fitoftóra.
Jövő évre azt tervezem, hogy kísérletet végzek a csalánlével, derüljön ki fekete-fehéren tényleg olyan hatásos e mint azt sokan állítják. Ötletet szívesen elfogadok hozzá.
Mert mindenhol csak panaszkodnak a fertőzés miatt így nem értem ide hogy nem ért el.Olyan ez mint a dió, mindenki azt mondja hogy az idén alig lett és ez az árán is látszik nekem meg még soha nem volt ennyi.Sőt minden másra panaszkodtak az idén nekem meg úgy lehet még nem is volt ilyen jó évem.Szilva is alig lett azoknak akikkel beszéltem nekem meg rogyásig voltak a fák.Lehet hogy jól imátkozok és ennyi?
Én a paradicsomokar 60 cm-es sorokba és 40-50 cm tőtávolságra ültetem.Lehet hogy baromság amit mondok de nem lehet hogy nekem pont az esőztető miatt nem betegek a paradicsomok?Mármint úgy értem hogy mivel folyamatosan mosom a levelét.
Jövőre úgy tervezem, hogy néhány, hosszabb termőidejű paprikát én is korábban vetek el. Ugyanis a Kapia, és Bikaszarv fajták nem hozták azt a termésátlagot, azaz a termés megvolt, csak nem érett rendesen be időben.
A paradicsomoknál a sortávval nincs baj, az 2 m is meg van, a tőtávot bővítem 50-60 cm-re.
Csütörtökön kiszedtem a sárgarépát és a pasztinákot. Nagy öröm ért, egyet sem rágtak meg a pockok! Ilyen tíz év alatt ezen kívül csak egyszer fordult elő. Igaz, akkor is elég volt kettőnknek a maradék, úgyhogy most sok sárgarépát és pasztinákot kell majd ennünk. Nem különösebben nagyok (sosem), de 90 százalékuk egyenes, és ez is nagy szó, legtöbbször többségben vannak a nadrágok és csokros gyökerűek.
Viszont kiszedés után másnapra néhányat megrágtak az egerek. Tegnap vettünk egy agyag virágcserepet, holnap kirakom csapdának fél dióval és benne egy sárgarépával. Aztán vagy belemegy, vagy nem, nem az lesz az egyetlen ehető...
Én a szabad földbe szánt paprikát is el szoktam vetni február elején, mert valamivel lassabban csírázik, mint a paradicsom és úgy tapasztaltam, hogy a pradicsomnál jobban bírja fényhiányt.
Nem csak talán, hanem biztosan jobban száradnak. :) Ráadásul könnyebb közöttük járni, dolgozni is, ha bőven van köztük hely. Én már ott tartok, hogy ha lehet, inkább 1 méteres sortávra ültetem a paradicsomokat, csak hát nekem is véges a területem.
Tetszett a szókapcsolat, a tiszta szó sokat jelenthet. Lehet a szép nyelv, a szép artikuláció és jó hangsúly (szavalós videókat is tervezek), de ami a legfontosabb, lehet az igaz szó is. Voltaképp átfogja mindazt, amiről írni szeretnék a blogomban.
Az itteni nicknevem jóval régebbi a legtöbb írásomnál, ráadásul van egy kis története. (A készülő regényem angol címe. Elsősorban a külföldi kiadatás és a nemzetközi filmpiac a cél, ezért választottam annak idején ezt. Ráadásul vannak egyéb fórumok, ahol szintén ez a nickem, és nem akartam, hogy másutt más legyen, hogy rám lehessen keresni.) A blogomban nem véletlenül a saját, polgári nevemen szerepelek. :)
De nem ezt a topikot akarom szétoffolni, minden hozzászólást, véleményt szívesen látok a nyitó bejegyzés alatt. :)
Nem csináltam próbát. A kert méreténél fogva nincs erre lehetőség, mert a legtávolabb ültetett tő sem lenne messzebb 10 méternél. A tőtávolságot azért növelném, mert ha nem érnek össze a növények, talán hamarabb szárad eső után, mert a nedvesség segíti betegség terjedését. Ha sűrűbb az ültetés, lehet, hogy hamarabb betegszenek meg. De ezek szerint ez nálad nem áll fenn. Elszeparálásnak a méret miatt nincs meg a lehetősége. Több fajtát ültetek, mert az egymás mellett lévő több fajta, eltérő módon reagál a fertőzésre. 30-35 tőnél több ültetésére meg nincs helyem. Régebbi kertemben több volt, több helyen. De ott is megkapták, ha olyanok voltak a körülmények. Elsősorban az időjárás befolyásolja. Másodlagos a fajtaérzékenység.
Csináltál e olyan prőbát, hogy egyik részét a paradicsomnak kezelted a csalánnal , míg a másik részét nem? Azért, hogy látni lehessen a különbséget.
A növények távolságának tapasztalataim szerint nincs köze a betegséglellenálláshoz. A városszéli telkemen próba ültetésként 3 tövet ültettem. Egymástól 3m-re. Éppen úgy megbetegedett mint az itthoni ahol 0,5 m a tőtávolság és 200 tövet ültetek. Pedig dombtetőn van ahol jár a szél. Sőt előtte méég a környékén se volt ott paradicsom.
Az volt a tapasztalatom, hogy a levélbarnulás fellépett, de a termésnek semmi baja nem volt, és még hetekig lehetett szedni róla. Októberben jelentkezett tömegesen, amikor várható volt a többi tő pusztulása is. Jövőre a tőtávolságot növelem, a növénymaradványokat most elégettem.
Tetvek ellen én is javasoltam az egynapos áztatást. A többnapos, érlelt lé, inkább a növény saját illatanyagának elfedésére alkalmazható, így tartja távol a káros rovarokat, amellett, hogy tápanyagot szolgáltat.
Il a paradicsomas topikban kérdeztem tőled, de nem kaptam választ:
Megnéztem a receptedet. Nagyjából én is hasonlóan készítem a trágyalevet. A tetük ellen permetezésre használt levet viszont nem rothasztom meg, csak addig hagyom állni míg a csalánból kioldódik a hatóanyag. Aztán rögtön elhasználom.
A képeidet is megnéztem és azt láttam, hogy a paradicsomodat kegyetlenül elérte a fitoftóra. Ezek szerint nem használt neki a csalánlé?
Attól függ, szabadföldbe, vagy fóliában akarod-e termeszteni.
Én mindkettőhöz előbb palántának nevelem elő a növényeket.
A palántaneveléshez a lakásban fogok hozzá, így bent tudom biztosítani a megfelelő hőmérsékletet, és kiültetésre erős palánták lesznek.
Üvegházi, fólia alatti termesztéshez, nem hiszem, hogy közülünk rendelkezne valaki fűtött építménnyel. Ezért oda is ráér januárban elkezdeni a vetést. Szabadfölditermesztéshez és március elsődekádjában szoktam palántának vetni a paprikát, paradicsomot.
Nekem a tiszta szó a szép magyar szavakat jelenti és Dinnyés Józsefnek a
"Tiszta forrás, szép szó! - ez legyen a jelszó és legyél a barátom!"
dalsora jut eszembe. Te mint irodalommal folalkozó valószínű ismered a szerzőjét, talán ezt a dalt is. A nickneved ennek ellentmond. Szomorú vagyok amiért ezt a nézetünket nam vallod és nem akarsz a barátunk lenni.
Sziasztok, végre volt egy kis időm, és útjára indíthattam a blogomat: tisztaszo.blog.hu. Már fölkerült egy régebbi novellám, és sorban jön majd több is. Szeretnék a kerttel, természettel foglalkozó írásokat is, úgyhogy ha a ehhez kapcsolódót töltök föl, szólok majd itt is, hátha érdekel valakit. Természetesen lesz nekik külön címke, így ezeket összesítve is át lehet majd tekinteni.
Indapass/Blog.hu felhasználóval hozzá lehet szólni, tehát ha az Indapasson belül ezt összekapcsoltátok az indexes felhasználónévvel, akkor bejelentkezés nélkül, potosabban az indexes bejelentkezéssel tudtok kommentelni, még ha más is az ottani nicketek. (Az én blog.hu-s nickem pl. az eredeti nevem.)
15 m széles a kertem, ilyen nadrágszíj, szóval a 200 m2 az nem olyan sok, kb. 13-14 m a végéből. De hát saccoltam... A sajátom 800 m2, a szomszédból szereztem vagy 300-at, a mezőn van csicsóka, de folyton takarítom az egész erdőt is kilométeres körzetben, bozótot irtok, kézzel kaszálom a mezőt meg a dűlőutakat, meg szemetet szedek, ha elszórják az emberek. (Egy ízben tavasszal több tonnányit hordtam össze, az volt a nagytakarítás.) Szóval annak ellenére, hogy nincs fix munkahelyem, elvagyok én két "magán-műszakban" is, a saját gazdasági udvaromra viszont elég kevés időm jut, kicsit kezd putrissá válni, annak is neki kellene állni. :D
Mnden megértésem a tied, azzal együtt, hogy én összesen sem művelek 200 négyzetmétert:) Na, jó, mire a diófa alól kitakarítottam, lement a nap:) Most ott várja az avar a használaton kívüli ólban, hogy tavasszal beszórjak vele néhány helyet gyomtalanítás céljából...
Na, a kertemből még maradt vagy 200 m2 kitakarítatlan terület, plusz a szomszédban ugyanennyi. Fenébe, remélem, elolvad még ez a hó, hogy a nagy tél előtt megcsináljam. Mióta lehullott minden lomb, azóta szinte éjjel-nappal takarítok, már nem is tudom, hány tucat talicskával vagyok meg. Áh, parkfák mellé veteményt tenni nagy hülyeség...
Ha magot akarsz termelni, legjobb kiásni, és csak úgy szabad gyökérrel is lehajíthatod a vízóraaknába, ha nem jön fel a talajvíz, (egy bizonyos fejlettségi szint felett), bár egy cserépben még jobb. Tavasszal meg kiültetni.
Karalábéból a gyökér nélkül zsákban átteleltetett is kiültethető magnak, kigyökerezik, csak egy darabig legalább locsolni kell.
A fejes káposzta hideg télen elfagy, gyenge télen csak a külseje fagy meg, a közepe megmarad, és tavasszal virágot hoz. (Az összes ilyesmi káposztaféle kétéves növény, tél után első dolguk virágot nevelni. Pl. karalábémagot már termeltem így.)
Nagybátyám látta valami káposztatermő vidéken, hogy kiszántották a káposztát, a barázdába fejjel lefelé beállítgatták, földet húztak rá, és így állt el tavaszig, amikor piacra vitték. Azt mondja, érdekes látvány volt, ahogy a sok gyökér állt ki sorban a földből. :)
Most már nekem is működik... Nem tudom, milyen gond volt.
Akkor az legyen a korai Platus, az kapható is. Igen korai fajta, de van IR fitoftóra rezisztenciája. A Titust sehol sem találom, szerintem megszűnt a gyártása annak is.
Valamelyik előző hsz-omban linkeltem a webboltot, ahol kapni lehet: összeadva 11355 Ft lenne, szállítási költség nélkül. Amúgy most nézem, hogy a Phantasia mégis HR rezisztenciával rendelkezik fitoftóra ellen is, azaz egyáltalán nem betegszik meg ebben. Ez igaz is...
jobb vetni junius, julius körül ládába, és szabadban tartani félárnyékos helyen. Ekkor jobb a kelési esély. Próbálkozni lehet ilyenkor is vele. esetleg sikerülhet. Azonban a nyári vetés jobb, ládába elvetve, öntözve szinte minden mag ki szokott kelni. Én így vetettem hamisciprusokat. Az ilyenkor vetett mag edényét kelésig érdemes üveglappal letakarni, vagy fólia zacskót húzni rá (ne légmentesen)
Termesztés előtt kell gyomirtó? Akkor glifozát tartalmú, pl Glialka. Permetezés után két héttel vetni lehet. Ha szelektív gyomirtó, kikelt kukorica vetéséhez, akkor szakirodalomban kell keresni. Ekkora területet felénk kapatoxal (:) tartanak tisztán.
Mi régebben a 100-ik nap után vetettük el, időjárástól függően. 80 cm sortávra, hogy Robi kapával művelhető legyen. A tőtávot kelés után 20-25 cm-re állítottuk be. 15-20 cm magasságnál első kapálás, tő beállítás. 40-50 cm-nél második kapálás, fattyazás, ha kell.
jövőre takarmánykukoricát akarok termeszteni, kb. 400 m2. Kellene vmi szabad ( III.kat)forgalmazású gyomirtószer..Esetleg tudnátok valamit javasolni?? Mikor érdemes vetni?
Nem fog elfagyni, legfeljebb a tetejét csípi meg a fagy. Hagyd meg, tavasszal szép zöldhagymák lesznek. Zöldhagymának a legjobbak a 2 cm átmérőnél nagyobb hagymák. Akár eltehetünk rendes fejeket is, ezekből több szár fog kihajtani.
A fokhagymák kibújtak már? Ebben az időben szépen tudtak fejlődni.
Én most makó őszi gerezdeket dugdostam, kb. okt.végén.
A vörös dughagymákról meg azt gondoltam(ugyanakkor tettem el őket is), hogy majd csak kora tavasszal bújank ki. De a most nőtt szára már szerintem hamarosan elfagy, max. pár napig hosszabíthatom meg a növekedési idejüket. Azértmegnézem, akad-e, amit már meg lehet enni, most úgysincs sok zöldség.
A későn földbe került tavaszi, vagy a fej belső, vékony gerezdjéből fejlődő hagyma sem fejleszt gerezdeket az első évben. A termelők a szaporításhoz csak a szélső, fejlett gerezdeket használták. A belső, teljesen ki nem fejlett gerezdeket nem dugdosták el. Ezekből, még, ha gerezdesedtek is, csak kis fejek teremtek.
Az őszi fokhagymát, ha túl korán, szeptember vége előtt tesszük el, a télre túl fejlett lesz, és a fagyokat jobban megszenvedi. Az október vége utániak, pedig nem tudnak eléggé gyökeret fejleszteni, ezért nem lesznek jók, esetleg ki is fagynak.
nálunk két alaptípusa terjedt el: az ősz és tavaszi. Ez nem csak eldugási időt jelent, hanem más fajtát is.
Az őszit legkésőbb október végéig el kellett tenni, a tavaszit pedig majd március körül, ahogy engedi az idő.
Mindkettőt gerezdekkel kel szaporítani.
A magot, vagy apró hagymát (bulbilit) hozó fajták is gerezdesednek, de általában csak harmadik évben.
A piacon vásárolt, főleg ún. kínai fajták legtöbbször nem hoznak gerezdeket. érdemes fajta megjelölteket boltban, vagy piacon házi termelőktől venni.
Mindkettőből a legelismertebbek a makói öszi, és téli. Felétek biztosan be lehet szerezni. Maroslellei tewrmelőktől jófajtákat lehet venni.
Hagyma:
A vöröshagyma ősszel eldugdosva áttelel, semmi baja nem lesz. Ezek lesznek tavasszal korai zöldhagymák. A hideg hatására a vöröshagyma magszárat növeszt, így az áttelelt hagymák, vagy azon dughagymák, melyek megfagynak nagyrészt magszárat hoznak majd, nem fejesednek. De zöldhagymaként kiválóak.
(A fokhagymával és a zöldhagymával a blogomban is foglalkoztam:
Ha a hagymákat fóliával, fátyolfóliával letakarod, akkor talán egy kicsit még ki lehet tolni a kiszedésük idejét. Sokat nem hiszem, hogy nap és meleg nélkül nőni tudnának. A hét közepétől már jönnek a hidegek.
A póréhagyma végül egész jól sikerült, magról vetettem és aránylag későn vaskosodott, de ez biztos az én hibám, semmit se egyeltem kellő szigorral. (Jövőre remélem ebben is okosabb leszek). És van egy-két nagyon bevált pórés recept, amit szeret a család, meg a levesekbe is szoktam tenni mindig egy szálat.
Én most ősszel duggattam újra fokhagymagerezdeket, rendes gazdaboltban vettem, dobozos-puccos, ha ez se gerezdesedik, nagyon pipa leszek. Vöröshagyma és fokhagyma meg krumpli pont az, amiből a legtöbb kellene egy háztartásba, a vörös ill. fehér csemegehagymákat ugye mind megettük zöldhagymaként, annyira finomak voltak, szerintem májustól júliusig permanensen bűzlöttünk, a fokhagymák meg ilyenek lettek. Na, a krumplira nem panaszkodom, jó, ha nem fonnyad ránk.
Amit viszont most ősszel dugtam vörös dughagymákat, már kb. 15 cm magasak. Remélem nem fagynak el. Vagy most mit csináljak velük? Mert azért vékonykák még, hogy megegyük őket zöldhagymaként(bár nem lenne ellenünkre...)
Én itt 6 éve termelek zöldséget és többnyire nem voltak gerezdesek.
Idén lett pár ilyen is, igaz most az előzőekhez képest korábban duggattam el..és mindig gerezdekre szedettek raktam.
Viszont a faluban mással is előfordult az idén az ami velem, hogy egyik nap még szép és sok fokhagymája volt, és egy pár nap múlva eltűnt és nem találta a földben...
Kicsit megnyugodtam hogy nem csak én vagyok béna ezek szerint:-))
Hát... Mióta a nyáron húgom elköltözött itthonról, már csak öten vagyunk, anyám, én és három tesóm. Mikor még van zöldség, én egy tállal szoktam magamnak szedni. (Azért tálba, mert a nagy tálcán, ami nagyobb, mint a 17"-os monitorom, már nem fér el.) Szóval mondjuk van a rizs, meg mellé egy tál zöldség. Abban úgy egy-két tucat pari. :D Meg ha nagy néha, pár havonta kenyér is van, hát ott is, fél vagy egy centi vastag paradicsomszeletek a szelet kenyéren, hamar fogy ám, hiszen az én személyes adagom kb. háromnegyed-egy kiló kenyér plusz zöldség plusz negyed kiló sajt. A zöldségsalátába is elég sok elfogy. És nem is beszélve arról, amit csak úgy magában megeszünk. Eléggé paradicsomimádók vagyunk. :) Lecsóra már nemigen szokott maradni.
Ja, amúgy paprikából is egy jó nagy vödörrel szedtem naponta. :D
Ehhez képest most a pár levél káposztával, petrezselyemmel és zellergumóval enni a főtt barnarizst kicsit unalmas, de még mindig jobb annál, amit tavasszal fogunk - rizs magában, külön kukoricadarával felváltva. Egyszerűen nem tudok ilyen kis helyen annyit termelni, ami ne fogyna el nyomban, meg nekem időm sincsen tartósítani. Ezért is fontos, hogy minél jobb fajtákkal termeljek, mert a földem is gagyi homokos, meg a helyem is kevés, de sok szájat kell etetni vele. Hiába drága egy hibrid mag, ha utána jobb termést és hasznosulást eredményez, akkor hatványozottan megéri nekem. Amúgy meg csak paradicsomból és cukkiniből veszek drága magot, évente kb. 7000-re jön ki együtt. Más talán palántákra költ ennyit vagy többet a piacon, én helyre vetek, így már ott megspórolom.
Napi 10 kg paradicsom nyersen elfogy? Úgy értsem, hogy naponta 10 kg paradicsomot magában, vajas kenyérrel, zsíros kenyérrel, szalonnával, stb - tetszés szerint -, netán pörköltbe alapnak, lecsónak, megeszitek? Hányan?
:))) Ne haragudj, hogy csodálkozom, nekem és a családomnak fejenként napi egy-öt paradicsom a maximum, és akkor már lecsót nem kívánunk:)
A tél alá vetést november vége felé szoktam elvégezni, amikor biztos, hogy csak tavasszal fog kikelni a növény. Így korábban van petrezselymem, sárgarépám, s biztos, hogy nem magzik fel.
Hát még ha kechupot is főznék, akkor még több is kellene. :D De arra már igazán nincs türelmem. Talán majd akkor, ha sikerül szereznem egy lekvárfőző gépet...
DE így kint szerintem max. márciustól jó, addig házon belül kell megoldani. DE a tavalyi felnyurgulásokból tanulva én febr. előtt nem kezdek palántát nevelni.
Megvan!
Lentről tekertem felfelé, és először csak ennyit láttam... :)
ekkora a fokhagyma
ekkorák a vöröshéjú zöldhagymák
ez pedig a veeményes keleti végébe ültetett bogyósgyümölcs-sor (állítólag mutatóba-kóstolóba már jövőre lesz minden pár szem!:))
