Nagy Mártonék milliárdokkal sarcolnák a városokat, Szeged és Debrecen tiltakozik
Több mint 92 milliárd forintot szedne be májusban a kormány az önkormányzatoktól a helyi iparűzési adó többletére kivetett százszázalékos „plusz adóval” – írja az economx.hu egy friss tervezet alapján.
A „plusz adó” nem új ötlet: a mostani elvonás a Navracsics Tibor által már tavaly ősszel bejelentett Versenyképes Járások Program része.
Ennek lényege, hogy a 2024-hez képest keletkező hipa-többletet idén 100 százalékos állami elvonás terheli.
A befolyó pénz egy központi alapba kerül, amelyből – járásonként újraosztva – elvben akár a befizető önkormányzatok is visszakaphatnak valamennyit a saját pénzükből.
A rendszer úgy működik, hogy ahol a többlet nem éri el a 250 millió forintot, ott az állam kiegészíti azt, így minden járás legalább ekkora összegre pályázhat.
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter korábbi nyilatkozata szerint így a 174 járásból 135 jobban járhat.
A szegeder.hu azt írja, hogy Szegednek például 588 millió forintot kell befizetnie, a város polgármestere, Botka László egyeztetést kezdeményezett Navracsics Tiborral a döntésről.
Az egyeztetésen ott lesz Papp László, Debrecen fideszes polgármestere is, mivel a kormánypárti városvezetés sem elégedett a rájuk kirótt terhekkel, utóbbit 655 millió forinttal sarcolnák meg.
Súlyos károkat okoz az árrésstop az egész nemzetgazdaságnak a kereskedők szerint
Kiverte a biztosítékot az Országos Kereskedelmi Szövetségnél az árrésstop meghosszabbításának és bővítésének kormányzati terve.
Nagy Márton a hétvégén jelentette be, hogy újabb termékcsoportokra terjeszthetik ki a hatósági árszabályozást.
A kereskedők szerint a piperék árréstopja csak az inflációs adatok kozmetikázásra lehet jó.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint az árrésstop olyan intézkedés, amely csak rövid távon fojtja le az inflációt, miközben visszafordíthatatlan károkat okoz a nemzetgazdaságnak. „Tekintettel arra, hogy az infláció csökkent, és az árrésstop elérte hatását, a káros hatások elkerülése érdekében – a kormány korábbi érveivel összhangban – az árrésstop kivezetését javasoljuk” – mondta Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
Repülőrajt helyett földbe állt a gazdaság: 0,4 százalékkal csökkent a GDP az első negyedévben
Csodálatos dolgokat ígért a kormány, ezek után a legpesszimistább elemzői véleményeket igazolva indult az év.
Eddig sem volt fényes a helyzet, de január és március között éves alapon és 2024 végéhez viszonyítva is visszaesett a magyar gazdaság.
„2025 elején robbanásszerű növekedés várható” – ígérte meg Orbán Viktor tavaly októberben, amikor arról beszélt, hogy „a gazdasági semlegesség 3-6 százalékos gazdasági növekedést fog jelenteni”.
Nos, ma reggel kijött a Központi Statisztikai Hivatal adata az idei első negyedéves GDP-növekedésről, és robbanás helyett még egy kisebb pukkanásról sem lehet beszélni:
a gazdaság teljesítménye a nyers adat szerint stagnált, naptárhatással kiigazítva 0,4 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőttihez képest.
Annyira nem maradt pénz az MNB-alapítványnál, hogy az új vezetésnek kérnie kellett még 400 milliót
Az MNB alapítványának frissen kinevezett kuratóriuma szeretné felmérni, hogy mennyi vagyon maradt, de olyan kevés a felhasználható pénz, hogy még erre a célra is kérnie kellett az MNB-től.
Az új vezetés újabb büntetőfeljelentést is tett.
Nem lesz könnyű munka kibogozni, mi miért történt az MNB-alapítványok vagyonát kezelő Optima lengyel és svájci befektetéseinél, ahol igazi befektetési nagymenőkkel kellett volna egy ligában játszani.
Varga Mihály a jegybanki alapítványok megszüntetését kezdeményezi
A kormánnyal kezd tárgyalásokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a cél, a jegybanktörvény módosítása.
Az MNB új elnöke azt szeretné elérni, hogy a törvényi kereteket úgy alakítsák ki, hogy a jegybank kifejezetten az alapfeladatok ellátásra fókuszálhasson. A botrányos MNB-s alapítványokat megszüntetné.
„A profiltisztítás érdekében kezdeményeztem az egyeztetést a kormánynál” – jelentette be kedden Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.
A jegybank elnöke mindezt az MNB és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) együttműködési megállapodását követő sajtótájékoztatóján jelentette be.
"Az Unió a jogállamiság sérülése miatt már 2022 óta tart vissza igen komoly összegeket.
Az országnak szánt uniós támogatások nagyobbik részét, 21,8 milliárd eurót, azaz mintegy 8300 milliárd forintot.
A befagyasztás oka a rendszerszintű korrupció, alapjogaink sérelme és az állam pocsék teljesítménye, nem pedig „Brüsszel bosszúvágya”, amiről a kormány folyamatosan hadovál, hogy saját felelősségét elfedje."
A Nemzetgazdasági Minisztérium MTI-nek kiadott jelentése szerint március végéig az államháztartás központi alrendszere 2554,1 milliárd forintos hiánnyal zárt.
"A Donald Trump amerikai elnök által kivetett importvámok miatti tanácskozásra hívta össze a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fórumát Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn – idén már második alkalommal.
Az egyeztetésen nem csak a vonatkozó szövetségek és kamarák, de magyarországi nagyvállalatok is részt vettek, hogy átbeszéljék a Trump vámjai okozta helyzetet.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter idén második alkalommal hívta össze a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fórumát, ezúttal az Egyesül Államok által bejelentett vámintézkedésekre tekintettel kibővített formában került sor az ülésre – jelentette be az MTI-nek hétfőn megküldött közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)."
Szalay Ferenc Szolnok és térsége fejlesztéséért felelős miniszteri biztos figyelmébe is ajánljuk a következő írásunkat: „GONDOLJA VÉGIG MINDENKI, HOGY MIT VESZÍT A VÁROS.
”Így fejeződik be az a kb. két és fél perces rövid videó, amit Szalay Ferenc tett közzé fb oldalán március 22-én. https://fb.watch/yHt-lmnIms/
Ebben a videóban Szalay Ferenc (akit 2025. február 17. napjától két évre Szolnok és térsége fejlesztéséért felelős miniszteri biztossá nevezett ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter) többek között az alábbiakról beszél: „Sok támadást kapok az ügyben, hogy MÁSFÉL ÉVVEL EZELŐTT MIÉRT NEM TÁJÉKOZTATTAM A VÁROS LAKOSSÁGÁT arról, hogy elektrolit gyár telepítését tervezzük Szolnokon.
Hogy tisztán lássanak: 2023-ban három tárgyalást folytattunk a céggel.
A cég bemutatkozott, elmondta a technológiát, hogyan és miképpen gyártja az elektrolitot, de azt is elmondta, hogy az országban több helyszínt vizsgál, hogy hova telepedhetne, illetve több ország is szóba került azügyben, hogy ő hol folytatná a munkáját.”
Ugyanezt az érvet mondta el Joó István kormánybiztos is a szolnoki közgyűlésen, és már akkor sem értettük.
AZÉRT NEM TÁJÉKOZTATTAK, MERT FÉLŐ VOLT, HOGY A LAKOSSÁGI TILTAKOZÁS MIATT A CÉG NEM TELEPEDIK IDE?
Miért féltek ettől? Mi oka lenne a lakosságnak tiltakozni valami ellen, ami annyira jó, hogy sok pénzt is hoz, 120 munkahelyet is teremt, a kvalifikált munkaerőt is vissza tudja hozni a városba az egyetemekről?
Ha valami ennyire oké, azt miért is nem lehetett társadalmi egyeztetésre bocsátani 2023-ban?
Minden jóhiszeműségünk ellenére úgy gondoljuk, hogy maga az elmaradt társadalmi egyeztetés a legfőbb bizonyíték arra, hogy ezzel a beruházással komoly gondok vannak!
AMIBEN NINCS SEMMI TITOK, AZT NEM KELL TITKOLNI. AMIT TITKOLNAK, ABBAN VALAMI TITOK LAPPANG.
Biztosúr!
Az Ön által polgármesterként vezetett képviselőtestület 2018-ban vette ki művelés alól azt a 62,5 hektáros területet, és adta állami tulajdonba, amelyből most 15 hektár került kínai tulajdonba, és tervezik rajta ezt a veszélyes üzemet (3 kilométerre pl. a Kacsa úti Óvodától).
KÖVETELJÜK, HOGY TÁJÉKOZTASSA SZOLNOK LAKOSSÁGÁT, MILYEN BERUHÁZÁSOKAT TERVEZNEK A FENNMARADÓ 47,5 HEKTÁRON MEGVALÓSÍTANI? HISZEN ÖN RÉSZT VESZ A KAPCSOLÓDÓ KORMÁNYZATI EGYEZTETÉSEKEN!
Ha ugyanis nem kapunk erről információt, akkor kénytelen vagyunk a sajtóban megjelenő az akkumulátor ipari ágazatot érintő problémák mentén következtetéseket levonni: „A lítiumion-akkumulátorok gyártásakor keletkező hulladék kritikus problémává válhat, amit azonnal kezelni kell, és ezeket legjobb lenne helyben megoldani”
Index cikk SZOLNOKBÓL AKKUMULÁTORIPARI KÖZPONTOT TERVEZNEK CSINÁLNI BIZTOSÚR?Sóskúton az elektrolitgyárat akkumulátor szétszerelő üzem követte!
Selejt akkumulátor szétszerelő és anyagvisszanyerő üzemeket akarnak Szolnok határába telepíteni 3 kilométerre a várostól? Követeljük, hogy válaszoljon ezekre a kérdésekre!
Biztosúr!
Szeretnénk segíteni Önnek!
Az Ön kinevezéséről szóló miniszteri utasítás 2. § a) pontja szerint:„A miniszteri biztos javaslatokat fogalmaz meg a területi kohézió erősítését szolgáló együttműködés formáira vonatkozóan, az érintett kormányzati szervekkel, gazdasági szereplőkkel, társadalmi szervezetekkel együttműködve”Nohát!
Ez éppen arról szól, amit 2023-ban kellett volna megtennie, akkor még polgármesterként!
De sosem késő tanulni! Kérjük kövesse fb oldalunkat, mert fontos javaslatokat fogunk tenni az akkumulátor ipari beruházások társadalmi egyeztetési folyamatára vonatkozóan.
A kinevezése 2. § b) pontjában ez áll: „ösztönzi a vidék népességmegtartó erejének erősítése, valamint a társadalmi és környezeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás elősegítése érdekében a helyi közösségi együttműködési kezdeményezéseket, azokkal kapcsolatban javaslatokat fogalmaz meg, illetve azok megvalósítását folyamatosan figyelemmel kíséri”
Ön szerint az elektrolit gyár ösztönzi Szolnok népességmegtartó képességét? Az Ön polgármestersége alatt városunk népessége 75.700 főről 66.700 főre csökkent!
120 új munkahely ezen mit sem fog változtatni! Viszont a várostól mindössze 3 kilométerre éppen az uralkodó szélirányba tervezett veszélyes üzem miatt fokozottan várható a szolnoki ingatlanok elértéktelenedése, különösen a Pletykafaluban!
Mi a magunk részéről inkább fizetjük az ingatlanadót az értéktartó otthonaink után!
Ha választanunk kell Szolnok környezeti erőforrásai (gyerekeink és unokáink egészsége) és a pénz között, amit ez a cég vagy befizet vagy nem a város költségvetésébe (lásd a mindenkori kormányzatok a rendszerváltás óta egyre fokozódó forráselvonásait az önkormányzatoktól), mi az egyelőre még élhető természeti környezetet és egészséget választjuk a pénz helyett!
Önnek a város KÖRNYEZETI ERŐFORRÁSAIVAL való fenntartható gazdálkodás elősegítése a feladata! Hogyan egyezteti össze ezt a feladatát a nagyon súlyos környezeti kockázatokat jelentő beruházás támogatásával?
Önnek a város TÁRSADALMI ERŐFORRÁSAIVAL való fenntartható gazdálkodás elősegítése a feladata! Önnek ösztönznie kell a helyi közösségi együttműködési kezdeményezéseket!
Hogyan egyezteti össze ezt a feladatát az ebben ügyben tanúsított magatartásával, amikor nem jelent a beruházással kapcsolatos lakossági fórumon?
A kinevezése 2. § d) pontjában ez áll: „részt vesz a feladataihoz kapcsolódó kormányzati egyeztetéseken.”
Biztosúr!
A szolnokiak dühösek ám piszkosul!
De még nem késő bizonyítania! NYOMATÉKOSAN KÖVETELJÜK, HOGY TÁJÉKOZTASSA SZOLNOK LAKOSSÁGÁT, MILYEN BERUHÁZÁSOKAT TERVEZNEK A TOVÁBBI KÖZEL 50 HEKTÁRON MEGVALÓSÍTANI!
HISZEN ÖN RÉSZT VESZ A KAPCSOLÓDÓ KORMÁNYZATI EGYEZTETÉSEKEN!Követeljük, hogy válaszoljon ezekre a kérdésekre!
Mi végiggondoltuk Biztosúr! MI NEM AKARUNK AKKUMULÁTORGYARMAT LENNI! Most Ön gondolja végig! ***
Kedves Követőink!
Ha Ti is kíváncsiak vagytok Szalay Ferenc válaszaira, akkor küldjétek el neki ezeket a kérdéseket, kéréseket és követeléseket, és a saját kérdéseitek is az alábbi hivatalos elektronikus levélcímére: ??? – sajnos nem sikerült találnunk e-mailcímet, valaki megkeresi nekünk - ???
Osszátok meg ezt a posztot, hogy minél több helyről kapjon kérdéseket, kéréseket és követeléseket Biztosúr!
Kedden hatályba lépett az e-pénztárgépekről szóló rendelet, amely véget vethet a papírnyugtakorszaknak, és költségcsökkentést hoz az eladóknak és a vásárlóknak egyaránt.
Kedden hatályba lépett az e-pénztárgépekről szóló rendelet, amely véget vethet a papírnyugtakorszaknak.
Most a fejlesztőké a főszerep, idén júliustól pedig már üzembe is helyezhetők a NAV által engedélyezett e-pénztárgépek.
A kisvállalkozásoknak érdemes megfontolni az átállást a nyugtatömbről, mert az e-pénztárgép a papírmentes nyugtaadás mellett kisebb adminisztrációt, egyszerűbb használatot és költségcsökkentést hoz az eladóknak és a vásárlóknak egyaránt – hívta fel a figyelmet legfrissebb közleményében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Jelenleg a hazai munkavállalók fele keres új munkahelyet, vagy nyitott új állás lehetőségére, de az egy évvel korábbihoz képest elhúzódik döntésük meghozatala, és jóval több időt is vesz igénybe egy üres pozíció betöltése.
A mérlegelési szempontjaik közül a magasabb fizetés, a munkavégzés helye és az ideális munkarend szerepelnek az első három helyen.
Az aktívan munkát keresők körében jelentősen, 25%-ra nőtt azok aránya, akik jelenleg alkalmazásban állnak valahol – egy évvel korábban még 16%-on, tavalyelőtt pedig 14%-on állt ez a mutató.
A legfőbb mérlegelési szempontok változatlanok tavaly óta: egyértelműen a fizetés és juttatási csomag szerepel az álláskeresők fontossági sorrendjének élén, ezt követi a munkahely elhelyezkedése, a munkarend és munkaidő, majd a munkakörülmények.
Továbbra is meghatározó döntési tényező egy váltáskor, hogy milyenek a leendő munkatársak (minden harmadik munkavállaló számára ez fontos szempont).
Fegyvertelenül áll a kormány a szolgáltatások inflációja előtt
Nem az élelmiszereknek, hanem a szolgáltatásoknak az áremelkedése húzza a legnagyobb erővel a hazai inflációt.
A szolgáltatócégek többsége a növekvő költségeit érvényesíti az áraikban. A dráguláshoz azonban számos alágazatban jelentősen hozzájárulnak az adó- és díjemelések is.
Bár a minisztérium a banki és a távközlési területen megpróbál beavatkozni, a legtöbb szolgáltatásnál tehetetlenül kell figyelnie az árak elszállását.
Ismét a kormányzati kommunikáció fókuszába került az élelmiszerár-emelkedés: a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csípőből tüzel a kiskereskedőkre és a beszállítókra, akiket felelőssé tesz a drágulásért.
Elúszott százmilliárdok: már most biztos, hogy nem kapjuk meg az uniós pénzek 7 százalékát
"Hiába érkeznek uniós pénzek, az elérhetőnél jóval kevesebb jut el a költségvetésig. A migrációs bírságokat is levonják, ráadásul további milliárdok sorsa forog kockán.
Bár a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak 21,7 milliárd euró járna kohéziós támogatásként, ennek eddig kevesebb mint 10 százaléka, 1,8 milliárd euró érkezett meg a magyar költségvetéshez.
Papíron ez az összeg szerepel, de a különböző büntetési tételek miatt a valóságban kevesebb, körülbelül 1,6 milliárd euró juthatott el ténylegesen az államhoz – vezeti le a Népszava.
A különbség oka, hogy az Európai Unió Bírósága tavaly nyáron 200 millió euró alapbüntetést szabott ki Magyarországnak a migrációs szabályozás miatt, amelyet az ítélet ellenére sem módosított a kormány.
A büntetés minden nappal nő, naponta egymillió euróval.
Az Európai Bizottság adatai szerint ezt a 200 millió eurós összeget már levonták, idén pedig további három részletben 93 millió eurót számoltak el a felgyülemlett bírságból.
Március közepéig ez az összeg elérte a 477 millió eurót, és újabb levonások várhatók.
A Bizottság hivatalosan nem közölte, mely kifizetésekből vonták le ezeket az összegeket, de egy belső forrás szerint mindig a kohéziós pénzekből érkezett meg kevesebb a tervezettnél.
A kieső 477 millió euró a teljes keret közel 7 százalékát jelenti.
Ráadásul a 6,3 milliárd euróra rúgó, jelenleg felfüggesztett kohéziós összegből tavaly év végén egymilliárd eurót végleg elveszített Magyarország, mert az EU nem tudott időben kötelezettséget vállalni a 2022-es forrásokra.
A helyreállítási alapból 6,5 milliárd euró támogatás és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitel járna Magyarországnak.
Eddig 919 millió euró előfinanszírozás érkezett. A további kifizetésekhez huszonhét „szupermérföldkövet” kellene teljesíteni, ezek főként az igazságszolgáltatás függetlenségét és az átláthatóságot érintik.
Jelen állás szerint a kohéziós pénzekből 6,3 milliárd euró továbbra is zárolva van, ezekhez csak akkor lehet hozzáférni, ha a kormány olyan reformokat vezet be, amelyeket az Európai Bizottság és a Tanács is megfelelőnek talál.
Reformok hiányában a költségeket nem téríti meg a Bizottság, és év végéig újabb egy milliárd euró elvesztése is biztosra vehető."
A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. az ÁSZ megállapítása szerint a befektetéseit egy „lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő” struktúrán keresztül hajtotta végre.
A jelentéstervezet szerint ezt az óriási összeget rosszul fektették be, ami miatt a vagyon egy része jelentősen csökkent, közben pedig a pénzből részesültek a Matolcsy György nemrég távozó jegybankelnök fiának környezetéhez kötődő cégek – nagyjából ez volt a lényege a Direkt36 cikkének.
Varga Mihály jegybankelnök átírta a gazdasági várakozásokat
"Az MNB előrejelzése szerint idén éves átlagban 4,5–5,1 százalék közötti infláció várható, míg 2026-ban 2,9–3,9 százalék között, 2027-ben pedig 2,5–3,5 százalék között alakul a fogyasztóiár-index."
Százmilliárdos vagyon tűnt el az MNB alapítványánál
Az ÁSZ az alapítványoknál feljelentést tett, de a jegybankot csak megdorgálta
Átláthatatlan céghálóban landolt az MNB alapítványainak vagyona, hogy aztán további közpénzt és hitelt is bevonva, a józan ésszel ellentétes befektetésekben szívódjon fel legalább 150 milliárd forint. Az Állami Számvevőszék vizsgálódásai nyomán több bűncselekmény gyanúja miatt is feljelentést tett. Az MNB-t viszont csak megdorgálta.
Ezeket a nyereségeket aztán szépen kihelyezte a saját maga által alapított Pallas Athéné-alapítványokba, amelyeket 266 milliárd forintnyi közpénzzel indított el a jegybank 2015 elején.
(A kihelyezett nyereség akkor kezdett el nagyon hiányozni, amikor a jegybank 2022-ben veszteségessé vált, magyarázkodott is Matolcsy György, a most márciusban távozott jegybankelnök.)
Kezdetben hat alapítvány létezett, amelyek időközben összeolvadtak, az így megszűnő alapítványok feladatait 2019-ben a jogutód Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány vette át 259,6 Mrd Ft pénzbeli és 6,8 Mrd Ft ingatlan összértékű alapítói vagyonjuttatással.
Az alapítványok még 2015-ben létrehozták az OPTIMA Befektetési Zrt.-t, és ennél landolt 2020-ban a vagyon döntő része úgy, hogy a cég által kibocsátott 20 éves kötvényt lejegyezték.
A hatalmas vagyonból külföldi ingatlan befektetési társaságokban szerzett közvetett részesedést az OPTIMA csoport.
Így 2023. végén a GTC S.A. lengyelországi ingatlanbefektetési társaság 62,61 százalékos, valamint a svájci Ultima Capital S.A. társaság 33 százalékos és egy 25 százalékos– megállapodás alapján megfizetett, lehívható – részvénycsomagja volt a csoport kezében 450 milliárd forint könyv szerinti értéken.
Mint fentebb megírtuk, a Neumann János Egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvány ugyancsak jelentős összeget adott az MNB-s PADME Alapítvány tulajdonában lévő OPTIMA Befektetési Zrt.-nek.
Az ÁSZ azt vizsgálta, hogy az összesen 127,5 milliárd forint befektetési döntése szabályszerű, célszerű és megalapozott volt-e.
A válasz röviden az, hogy nem.
Az alapítványok ügyében tehát feljelentést tett az ÁSZ, de az MNB-nél nem találta bűncselekmény nyomát.
A dolog pikantériáját az adja még, hogy az ÁSZ elnöke jelenleg Windisch László, aki Matolcsy György jegybankelnök mellett 2013 októberétől 2019-ig az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke volt.
Hallok, olvasom, hogy büntető eljárás indult az MNB korábbi vezetése ellen.
Jó Reggelt kívánok a hatalomnak!
Nem most kellett volna, hanem akkor, amikor az MNB vagyonának (magyarul az ország vagyonának) egy jelentős része "elveszítette közpénz jellegét". (Egyébként mindenki megnyugodhat, ebből se' lesz semmi, ahogy a mások nyomorán meggazdagodott Schädl nevű hullarabló is vidáman védekezik nszabadlábon, és éli a milliárdosok fényűző életét.)
A helyzet az, hogy, amikor ez az "elveszítette közpénz jellegét" megtörtént - magyarul: magán alapítványokba lopták ki az ország pénzét - akkor még nem volt rendeleti kormányzás, és akkkor is hatályban volt egy törvény. E törvény szerint az MNB nem tehet alapítványt a saját belátása szerint. A törvényes út az lett volna, ha valamelyik 1bit-s agyú fideszes "képviselő" benyújt a "tisztelt háznak" egy törényjavaslatot, miszerint xy céllal az MNB tegyen alapítványt. Ezt a parlamentet bitorló egyének megszavazzák, és ebben utasítják Georgios Matolksys elnököt, hogy ezt tegye meg. Vagyis őkelme csak az országgyűlés felhatalmazásával, egy erről szóló törvény alapján tehette volna ezt meg.
- Érdekes, ez akkor senknek nem szúrta a szemét?
- Érdekes, hogy most, évekkel ezután a törvénytelenség után indítanak eljárást, de nem azért, mert a tolvaj által létrehozott alapítványok eleve törvénytelenül jöttek létre és működtek, hanem azért ezek vagyonukból egy jelentős rész elveszett?
- Milyen közgazdasági tudással rendelkezik egy jegybank elnök, akinek a törvénytelen alapítványai vagyonuk jelentős részét elveszítik?
- Milyen közhatalom az, aki azt hagyja, hogy törvénytelenül, az ország vagyonából létrehozott alapítványok úgy működjenek, hogy a vagyonuk jelentős részét elvesztik?
- Egyáltalán, milyen közhatalom az, amelyik hagyja, hogy egy alapítvány úgy működjön, hogy eleve a létrehozása törvénytelen?
- Csendben kérdezném meg, hogy melyik cégbíróságon jegyezték be őket? A mindentől független bíróságnak nem tűnt fel a törvénytelenség?
Nyomozást indított a rendőrség Tiborcz István óriásbiznisze miatt
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) korrupciós bűnözés elleni osztálya a kormányfő vejének többségi tulajdonában álló Waberer’s és a Magyar Posta közös ecseri logisztikai beruházásának ügyében.
Ezzel fordulat történt, hiszen az NNI március 17-i végzésével hatályon kívül helyezte azt a tavaly novemberben meghozott végzést, mely szerint a beruházás ügyében nem merül fel hűtlen kezelés bűntett gyanúja – derül ki a levélből, amelyet Vadai Ágnes, DK-s országgyűlési képviselő küldött meg lapunknak.
Tényleg szürreális, hogy miközben Nagy Márton azt számolgatja, hogy az átlagmagyar majd 30 forinttal olcsóbban vehet kék tejfölt (jó hír!), addig a háttérben még mindig azzal van elfoglalva a kormány, hogy éppen milyen jogcímen tömje ki 24 milliárdnyi közpénzjellegét elveszítő magyar adóforinttal Balásy Gyula kamumarketing cégét.
Megáll az ész, hogy ennyire elszakadtak a valóságtól.
A kormánykedvenc New Land Media és a Media Dynamics Kft. nem először nyeri meg a feladatot, de most kétszer annyit költhetnek az ország külföldi reklámozására, mint legutóbb.
Huszonnégy milliárd forint annak a keretmegállapodásnak az értéke, melyet a kormányközeli New Land Media és a Media Dynamics Kft. nyert meg a Nemzeti Kommunikációs Hivatal médiaügynökségi és kutatási feladatok ellátására kiírt tenderén, írja az Átlátszó.
Balásy Gyula cégei még február közepén nyerték meg a közbeszerzést, miután kizárták a versenyből a bormarketingért felelős kormánybiztos Rókusfalvy Pál érdekeltségét, a Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft.-t. A tender értéke az, ami csak most derült ki.
Öt év alatt nyolcvan százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára
Nem sikerült legyűrni az inflációt: a friss adatok szerint februárban 5,6 százalékos volt az éves drágulás üteme. A kabinet harminc élelmiszer esetében korlátozná a boltok árrését.
Elemzők szerint kérdéses a kormányzati intézkedés árcsökkentő hatása.
Tovább gyorsult az infláció februárban, miután a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az év második hónapjában 5,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.
A legfrissebb adat a januári, 5,5 százalékos áremelkedési ütemet is felülmúlta.
Balog-Béki Márta és Árokszállási Zoltán, az MBH elemzői arra hívták fel a figyelmet, hogy az árindex magasabb lett, mint amit vártak (5,3 százalék volt az elemzői konszenzus).
Hmm. Zöldségek, gyümölcsök hada, a halak hol maradnak? Vagy már nem szempont az egészséges étkezés? Vagy a vezír kiadta, hogy mindenki reá hasonlítson?
