Keresés

Részletes keresés

HJM Creative Commons License 2001.06.28 0 0 444

Hoppá..
ez akart volna lenni...

Nu ez már annyira hiányzott erről a listáról...

;-))

Előzmény: HJM (443)
HJM Creative Commons License 2001.06.28 0 0 443
http://forum.index.hu/forum.cgi?a=shs&sw=Trianon&wh=2&ob=0&ek=yes&mi=1
Előzmény: Törölt nick (441)
K.Trout Creative Commons License 2001.06.28 0 0 442
:-)))
Megelőztél!
Most akatram ezt a topicot én is megnyitni...
Előzmény: Törölt nick (441)
Domingos deCarvalho Creative Commons License 2001.06.08 0 0 440
Úgy ám, úgy ám!
Hiába, Isten malmai lassan őrölnek - de biztosan...

Ide jön az idézet:

" Törvényei vannak a szeleknek,
Esőnek, hónak, a fellegeknek
És nincs ború örökkévaló..."

Előzmény: DeadFox (439)
DeadFox Creative Commons License 2001.06.08 0 0 439
valamikor a 80-as évek végén a pártitkárral beszélgetve azt modtam neki, lesz még magyarországon októberben ünnepnap. Szóval baromi rondán nézett rám.
Nem tudom hallottatok-e róla, van itt Mo-n egy párt aki mindig Trianont feszegette, a tőbbi párt meg őket cseszegette. Hát most a napokban a cseszegetők voltak valami régi emlékmü újraavatásán, meg újra kell állitani az emlékműveket amiket akkor amikor, de leromboltak. Szóval azért haladunk szépen előre.
A státusz tőrvény is jó. A környék tiltakozik mert baromi gyorsan kiderül, hogy milyen sok hazánkfia lakik ott, ahol, szerintük nincs is magyar.
Irány előre...
jackkennedy1 Creative Commons License 2001.06.08 0 0 438
Koszi HJM!

Magyarorszag elvesztette teruletenek 66%-t, magyar nepenek 33%-t.

Nemetorszag(a fobunos) teruletenek kevesebb mint 10%-t, nemet nepenek 3%(?)t.

Kulonben Nemetorszag finanszirozta Lenin diadalmas utjat Szentpetervarra, hogy csereben keleten jo hatarokat ad, ami meg is tortent.

Miert? Mert sokkal konnyebb volt bennunket megbuntetni mint a nemeteket.

Előzmény: HJM (437)
HJM Creative Commons License 2001.06.08 0 0 437

Előzmény: jackkennedy1 (435)
klio Creative Commons License 2001.06.08 0 0 436
Az idézetnek van első fele is. Arra nem reagáltál. Az orosz birodalom, tehát mégsem esett szét darabjaira, hanem csak néhány ország elosont a periférián. Aztán többségük visszakerült.

A francia nemzetállamiságot kéretik nem összekeverni a multietnikussággal. Könnyű úgy nemzetállammá válni, ha etnikumainkat kiirtjuk, és a maradékot (baszk, breton, okszitán, korzikai stb.) kinevezzük franciának.

Előzmény: Bimbum (428)
jackkennedy1 Creative Commons License 2001.06.07 0 0 435
"Ausztria elvesztette az egész Monarchiát,"

Nem errol van szo. Hany % osztrak lakott teruletet vesztett el?

"Németország is elvesztette Elzász-Lotaringiát, átmenetileg a Saar-vidéket és a Rurh-vidéket is."

Hany % ez?

"A keleti oldalon is jelentős német területek kerültek Lengyelországba"

KEVERJUK A VILAGHABORUKAT? AZ 1VH UTAN NEMETORSZAG SEMMIT NEM VESZTETT A KELETI OLDALON!

Előzmény: Bimbum (430)
vagail Creative Commons License 2001.06.07 0 0 434
Na igen "magyar fájdalom" és "arab fájdalom" elérkeztünk a topic lényegéhez. Zsidózunk ez a kell nekünk .
Előzmény: originalqszi (342)
vagail Creative Commons License 2001.06.07 0 0 433
ÁMEN . És a világ többi népeit is.
Előzmény: vaskerecsend (336)
Bimbum Creative Commons License 2001.06.07 0 0 432
Sajnos egyelőre nem a francia felső tízezer jár hozzánk.
Előzmény: psimon (427)
Bimbum Creative Commons License 2001.06.07 0 0 431
Javaslom a listádra a soproni népszavazás megismétlését, esetleg Budaörs és vidéke Németországhoz csatolásáról is lehetne népszavazást tartani.
Előzmény: jackkennedy1 (426)
Bimbum Creative Commons License 2001.06.07 0 0 430
Ez egyszerűen nem igaz: Ausztria elvesztette az egész Monarchiát, Németország is elvesztette Elzász-Lotaringiát, átmenetileg a Saar-vidéket és a Rurh-vidéket is. A keleti oldalon is jelentős német területek kerültek Lengyelországba.
Előzmény: jackkennedy1 (417)
Bimbum Creative Commons License 2001.06.07 0 0 429
Nem igaz: Törökország jóval nagyobb arányú területveszteséget szenvedett el, pedig ők nem fogadták el az Antant-diktátumot, inkább újra háborúztak.
Előzmény: jackkennedy1 (417)
Bimbum Creative Commons License 2001.06.07 0 0 428
A forradalom alatt az Orosz Birodalom részeire esett szét:

Önálló országok: Lengyelország, Finnország,
Litvánia, Lettország, Észtország.

Átmenetileg önállósult: Ukrajna, Grúzia, Örményország.

Más kérdés, hogy az oroszoknak a forradalom után sikerült az utóbbi országokat visszacsatolni a Szovjetunióhoz.

Franciaország pedig a nemzetállam őspéldánya volt, tetejébe még győzött is. A gyarmatbirodalmak felbomlása még 30 évet váratott magára.

Előzmény: klio (415)
psimon Creative Commons License 2001.06.07 0 0 427
volt szerencsém tokaji bortúra során a hétvégén elvetődni tolcsvára, a francia tulajdonú ős-kaján vendéglőbe. a kellemes hangulatot csak a velünk egyött a kisteremben tartózkodó hatfős francia társaság zavarta meg - megjelenésével. három férfi, három nő, 40-60 között vegyesen. az egyik manus fernandelszerűen torz nagyarcú, nagyorrú, a másik vörös (alkoholista?) fejű, a harmadik lapátfülű. a nők egyike jelentéktelen rosszarcú fekete rágcsálóképú, a másik talán némi jóindulattal átlagosnak nevezhető, a harmadik is jellegzetesen jelentéktelen. igénytelen ruházat és a többévszázados gall beltenyészet összes deviáns külső genetikai ismertetőjele. "európa elitje", hát köszönöm, akkor inkább nem...
(amúgy nem lehettek csórók, már a gjműállomány külsejéből ítélve - afféle alsó középosztály, a "francia társadalom pillérei")
jackkennedy1 Creative Commons License 2001.06.07 0 0 426
Kedves Drift!

Gratulalok sajat magamnak! Csak egy mondatomba tudtal belekotni. A kurdok esete rendkivul szerencsetlen. A BASZKOK esete szintugy! Paraguay eseteben onkenyes hatarokrol van szo mert egesz del Amerika spanyolul vagy portugalul beszel, es az indianokat ugyanugy elnyomtak.

Aki a demokracia hive, annak tamogatni kell a demokratikus megoldast: NEPSZAVAZAS A HOVATARTOZASROL!
(PLEBISCITE - Etymology: Latin plebis scitum law voted by the comitia, literally, decree of the common people
: a vote by which the people of an entire country or district express an opinion for or against a proposal especially on a choice of government or ruler
)!

AZ "UJ EUROPA" NEPSZAVAZASOK:

- baszkok Franciaorszagban es Spanyolorszagban
- magyarok Szekelyfoldon, Nagyvarad regioban
- albanok Rigomezon
- magyarok Csallokozben, hatar-menten, Bodrogkozben
- szerbek Boszniaban
- magyarok az eszak Vajdasagban
- oroszok kelet Ukrajnaban
- romanok Moldaviaban

Előzmény: Drift (422)
HJM Creative Commons License 2001.06.07 0 0 425
Kedves Drift!

Én is úgy gondolom, hogy a témát illetően nincs közöttünk lényegi ellentmondás.

Üdv:
HJM

Előzmény: Drift (423)
Drift Creative Commons License 2001.06.07 0 0 424
Kedves jackkennedy1,

Micsoda nagyszerű kép.
Magyar locsi-pocsi a Kárpát-medencében, aztán ha zúgnak az interkontinentális rakéták a fejünk felett, leparancsoljuk mind a 24 vadászgépet a hangárba, nehogy bajuk essen.


AMELY NEP A KARPAT MEDENCE KOZEPEN VAN ANNAK URALNIA KELL AZ EGESZ KARPAT MEDENCET

Balsors akit régen tép...

Üdv, Drift

Előzmény: jackkennedy1 (420)
Drift Creative Commons License 2001.06.07 0 0 423
Kedves HJM,

Összességében egyetértek veled, az EU az egyetlen reális alternatíva, hogy a magyarság egy államban éljen.

Nincsenek azonban az EU-val EUfóriás illúzióim. Nem mennyország lesz, hanem egy keretrendszer, amelynek ugyanúgy mint minden létezőnek előnyei és hátrányai is lesznek. Azt jó lenne megérteni, hogy az EU a magyarokkal szemben legjobb esetben is csak semleges, nem lesz fogékony semilyen múltbeli sérelmekre, és értetlenül fog tekinteni minden ilyen felvetésre. A nemzetek közötti verseny, az EU keretei között továb folyik majd, mint ahogy most is.
Ha a magyarok nem készülnek fel ennek a "keretnek" a kihasználására, elég gyorsan vesztesnek fogják magukat érezni. És a turáni átok alatt nyögve csatlakozhatunk az ezeréves kórushoz, hogy mennyire kihasználnak, kizsákmányolnak bennünket a nyugatiak.

Üdv, Drift

Előzmény: HJM (418)
Drift Creative Commons License 2001.06.07 0 0 422
Kedves jackkennedy1,


A vilagtortenelemben nem volt meg egy olyan eset, hogy egy vesztest megfosztottak teruletenek 2/3-datol.

Nem tudom kell-e emlékeztetni a történelmi példákra.

Hogy csak a félmúltra gondolj (és felejtsd el, hogy országok lakosságát kiírtották, vagy eladták rabszolgának, vagy a teljes országok annexióját is hagyjuk ki az egyszerűség kedvéért)
Lengyelország felosztását te minek neveznéd?
A 30 milliós nemzet, egykori európai nagyhatalom 3 birodalomban tartományként vegetált.
Vagy légy szíves sírj a kurdokért is. Ugyanúgy a nagyhatalmi politika áldozatai ők is.

Vagy 3. pédaként Paraguay-ra.
Üdv, Drift

Előzmény: jackkennedy1 (417)
jackkennedy1 Creative Commons License 2001.06.07 0 0 421
"Az EU tagságunk csak "álom" marad, ha revansista, irredenta elvek mentén politizálunk."

Tehat az EGYESULT EUROPA nem tud elviselni egy EGYESULT MAGYARORSZAGOT!?

Tehat TRIANON(1VH) jogan Romania, Szerbia(ki adta a Vajdasagot Szerbianak?) es Szlovakia tovabb bitorolhatja anyafoldunk es nepunk egy reszet? Az "UJ" europai szellem SEMMI kulonbseget nem jelent ebben a kerdesben!

Miert olyan nagy problema a hatarokat ujra rajzolni etnikai alapon ha a hatarok elvesztik jelentoseguket az EU-ban? MERT A RABLOK NEM AKARJAK FELADNI A HATALAMAT (katonai, gazdasagi, politikai, stb.)A MOSOLYERT KAPOTT MAGYAR TERULETEK FOLOTT! Hanem hatarok nelkul is tovabb akarnak uralkodni 3.5 millio magyar folott.

Előzmény: HJM (418)
jackkennedy1 Creative Commons License 2001.06.07 0 0 420
"Trianonnak előzménye volt...
amiért az akkori magyar uralkodó politikai elit is vastagon felelős... "

Es az osztrak politikai elit nem felelos semmiert? Miert nem csatoltak Ausztria 2/3-dat Olaszorszahoz, SZSZH Kiralysaghoz es Csehszlovakiahoz? Vagy Nemetorszag 2/3-dat?

Ha valamiert felelos a magyar politikai elit az a kovetkezo:

AKI EUROPA KOZEPET VALASZTOTTA ANYAFOLDJENEK, AZ TARTSON EROS, UTOKEPES HADSEREGET. KIEGESZITVE EZT MARA: UTOKEPES LEGIEROT IS!

Bar Rakosi nem tartozik a favorit politikusaim koze, Rakosi harcolt Nagy Magyarorszagert 1919-20-ban, es 1953-re kiepitette Kozep-Europa legerosebb legierejet.

S meg egy:
AMELY NEP A KARPAT MEDENCE KOZEPEN VAN ANNAK URALNIA KELL AZ EGESZ KARPAT MEDENCET

Előzmény: HJM (418)
Lajos bácsi Creative Commons License 2001.06.07 0 0 419
"És nemzetközi véhéhéhélesz
Holnap raja világ!
Ratatamm!"
Előzmény: HJM (418)
HJM Creative Commons License 2001.06.07 0 0 418
Kedves Drift!

Írod:
"...Mégis nem tehetjük meg, hogy az elkövetők ma élő utódain állunk bosszut, hiszen meg sem születtek akkor. Amit reálisan kitűzhetünk, hogy legyünk okosabb nagyapáink, dédapáink nemzedékénél, mentsük meg amit lehet, és építsük fel a közös jövőnket, amilyen jól csak tudjuk ..."

Pontosan ezért másoltam be ide ezt "vázlatot".
Az EU tagságunk csak "álom" marad, ha revansista, irredenta elvek mentén politizálunk.

Trianonnak előzménye volt...
amiért az akkori magyar uralkodó politikai elit is vastagon felelős...

És sajnos mostanában (1990-94, 1998- ) ez és a két VH. közötti "elit", valamint annak gyakorlata a követendő példa...

Előzmény: Drift (416)
jackkennedy1 Creative Commons License 2001.06.07 0 0 417
HIBAS!

Igenis a trianoni bekeszerzodest onmagaban kell nezni. A vilagtortenelemben nem volt meg egy olyan eset, hogy egy vesztest megfosztottak teruletenek 2/3-datol.

Nemet terulet veszteseg az 1VH utan: 1%.
Osztrak terulet veszteseg: 2-3%.

A barom Karolyinak nagy resze volt abban, hogy ennyit vesztettunk.

Előzmény: Drift (416)
Drift Creative Commons License 2001.06.07 0 0 416
Kedves HJM,

A trianoni békeszerződést nem lehet önmagában nézni. Nem volt "belekódolva" az első világháborúba, és valójában semmi köze sem volt Közép-Európa nemzetiségi problémáihoz. Nem is oldotta meg, és állítom, hogy valamennyi ezen a tájon élő embernek felmérhetetlen kárt okozott.

A trianoni békeszerződés a francia hatalmi politika "new deal"-jéhez illeszkedik. A világháború idején Franciaország lakossága kb 50 milló volt, szemben Németország 70 milliós lakosságával. Miután Oroszország beláthatatlan időre kiesett az európai szinpadról, a francia defektust ellensúlyozni kellett. Így jött létre a francia szövetség keleti bástyája Lengyelország 30 millió + Csehszlovákia 13 millió lakossal. Mindezek mellett megerősítette a keleti határát kor technikai szinvonalán áttörhetetlen erődrendszerrel. Nyilvánvaló, hogy a szétdarabolásba a magyarok nem nyugszanak bele, ezért egészítették Nagy-Romániával és Jugoszláviával, hogy stabilizálják ezt a rendszert.
Nemzetiségi kérdést nyilván nem oldott meg, de ezzel eladhatóvá vált Wilson és csapata számára.
Ha a nemzeti elv szerepet játszott volna, akkor Németország nyilvánvalóan egyesült volna Ausztriával, és a szudéta németek sem Csehszlovákiához kerülnek. A horvátokat nem kényszerítették volna egy országba a szerbekkel, mint ahogy a flamandok és hollandok is különböző országban élnek, a közös nyelv ellenére is.
Magyarlakta területek a határ túloldalára csatolása meg egyenesen a meghírdetett elv arculcsapása.

Mégis nem tehetjük meg, hogy az elkövetők ma élő utódain állunk bosszut, hiszen meg sem születtek akkor. Amit reálisan kitűzhetünk, hogy legyünk okosabb nagyapáink, dédapáink nemzedékénél, mentsük meg amit lehet, és építsük fel a közös jövőnket, amilyen jól csak tudjuk.

Üdv, Drift

Előzmény: HJM (414)
klio Creative Commons License 2001.06.07 0 0 415
Monarchia és ezen belül a történelmi Magyarország felbomlása egy organikus történeti folyamat eredménye,
amelynek motorja a nyelvi-kulturális közösségekre épülő nacionalizmus (amely előbb vagy utóbb a térség
minden multietnikus birodalmát felbomlasztotta). - értékeli linked.

Ez egészen egyszerűen nem igaz. Sem az első fele, sem a második. A multietnikus Orosz- és Francia ország (birodalom) sem oszlott fel. Ők oszlattak fel.

Előzmény: HJM (414)
HJM Creative Commons License 2001.06.07 0 0 414

Az első világháború


A háború kirobbanásának legfőbb okai

  • Hatalmi ellentét Európa vezető országai között.
  • Fegyverkezési verseny.
  • Európai szövetségi rendszer védelmi jellegének megszűnése, helyette mozgósítások, ultimátumok, mint külpolitikai eszközök használata.
  • Kölcsönös bizalmatlanság az államok között.
  • Nacionalizmus eszméjének előretörése.
  • Egyik európai állam sem hajlandó saját céljairól lemondani.
  • Oszrák-Magyar Monarchia célja a nemzetek feletti császárság fenntartása, ám állandó belső nemzetiségi problémákkal küzd.
  • Oroszország pánszláv Balkán-politikája, belső feszültséget háborúval akarja levezetni.
  • Franciaországot a németek elleni revans vezérli.
  • Németország az európai elsőségért és gyarmatokért küzd.
  • Anglia a tengeri vezető pozíció megtartását tartja szem előtt.

Az első világháború kirobbanása

  • Jún. 28. Gavrilo Princip a Fekete Kéz nevű nacionalista szervezet tagja Szarajevóben meggyilkolja Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét.
  • Monarchia vezető körei már rég sürgetik a Szerbia elleni támadást.
  • Tisza István magyar miniszterelnök ellenzi a háború megindítását, úgy látja kedvezőtlen az időpont, Magyarország iparilag még nincs felkészülve, kevésnek találja az ürügyet a háború megindításához, félti a dualizmus rendszerét a háborús konfliktustól.
  • Nemzetközi politikai körök úgy gondolják a Monarchia nem fogja kihagyni ezt a lehetőséget Szerbia ellenében.
  • Végül Tisza júl. 14-én beleegyezik a háború megindításába.
  • Júl. 23. Monarchia ultimátuma Szerbiának: szerb kormány hivatalosan ítélje el a merényletet, engedje meg az osztrák rendőrségnek a merénylet ügyének kivizsgálását (Franciaország és Oroszország megpróbálja rávenni Szerbiát az ultimátum elfogadására). Szerbia nem fogadja el a követeléseket.
  • Júl. 28. Monarchia hadüzenete Szerbiának

Az első világháború legfőbb eseményei

1914

  • Jún. 28.: szarajevói merénylet.

    Merénylet

  • Júl. 28.: Monarchia hadüzenete Belgrádnak.
  • Aug. 3.: német hadüzenet Franciaországnak.
  • Aug. 4. Anglia hadüzenete Németországnak.
  • Aug.: németek lerohanják Belgiumot, mélyen előre nyomulnak Franciaországban (Schlieffen-terv).
  • Aug. vége: gyors orosz mozgósítás a keleti fronton, de 26-29. között tannenbergi mocsarakban orosz vereség, majd a Mazuri-tavaknál is.
  • Szept. 5.: brit támadás Marne folyónál, állóháború kialakulása.
  • Okt.: orosz hadsereg lerohanja Galíciát.
  • Dec.: csak egyetlen napra sikerül az Osztrák-Magyar Mobnarchiának elfoglalnia Belgrádot, gyors szerb ellentámadás.
  • Dec. vége: német hadiflotta veresége britektől az ázsiai vizeken

1915


  • Nyugati ronton állóháború, támadások mindkét részről elakadnak.
  • Keleti fronton további orosz vereségek.
    Okt.: Törökország és Bulgária a központi hatalmak mellett száll harcba.
  • Churchill által kigondolt gallipoli-i új frontot megnyitják, hatalmas vereség az angol erőknek.
  • Japán és Olaszország az antant mellett lép be háborúba.
  • Okt.: Dogger Bank-i ütközetben angol győzelem a német hadiflotta fölött.
  • Nov-dec.: német-osztrák-bolgár áttörés Szerbiában (kitelepítések Korfura)

1916

  • Febr.: nagy német offenzíva indul Verdun ellen jún-ig
  • Máj. 31.: jüttlandi csata eldöntetlen (német és angol tengeri csata).
  • Jún. 25.: brit offenzíva a Somme folyónál, keleti orosz offenzíva (Bruszilov), Osztrák-Magyar Monarchia hadserege megroppan, franciák felszabadulnak.
  • Központi hatalmak békeajánlata az antantnak, de ők nem fogadják el.

1917

  • Febr.: korlátlan tengeralattjáró-háború.

    Lusitania

  • Ápr. 6.: válasz erre: USA hadüzenete Németországnak (+ német diplomáciai próbálkozások Mexikóval)
  • Márc.: orosz belpolitikai események kivonják az orosz haderőt a frontról.
  • Ápr.: Ypernnél német gáztámadás.

    Gáztámadás

  • Széteső frontok
  • Caporetto: Osztrák-Magyar Monarchia győzelme az olasz fronton.

1918

  • Márc.: breszt-litovszki béke, oroszok kilépése.
  • Ápr.: német támadás Belgiumban az angol erők ellen.
  • Aug. 8.: megindul az angol-amerikai-francia offenzíva.
  • Szept. 30.: francia-szerb támadás Bulgária ellen.
  • Okt. 30.: angol győzelmek Belső-Törökországban.
  • Piave mellett olasz győzelem OMM felett.
  • Nov.: megkötik a fegyverszüneteket.

    Sebesültek

 Háború mérlege

  • kb. 8 millió katona vesztette életét, hatalmas volt a sebesültek száma, sokuk egész életére nyomorék maradt (Európa eddig nem látott ekkora pusztítást),
  • kb. 5 millió civil vesztette életét közvetlenül a háború miatt és 6 millió áldozatot követelt az 1918-19-es spanyolnátha-járvány,
  • hatalmas volt az anyagi veszteség is (hajók, szántóföldek, állatállomány pusztulás),
  • európai gazdaság teljesen kizökkent addigi menetéből,
  • háború mély lelki sebeket ejtetett az emberekben,

Az első világháború következményei, nagyhatalmak céljai

  • Központi hatalmak vereségével új politikai helyzet állt elő Európában.
  • Oroszország politikai átalakulása.
  • Monarchia felbomlása és új nemzetállamok létrejötte.
  • Törökország felbomlása.
  • A győztesek célja a leszámolás (ebben kihasználják emzeti mozgalmakat), gyarmatbirodalmak enntartása, a világháború után a gyarmatok belső fejlődése miatt új helyzet állt elő.
  • Franciaország: elsősorban Németországnak kíván megfizetni (Elzász-Lotaringia visszavétele, természetes határok Németországgal, Lengyelország megerősítése Németország ellenében, jóvátétel fizettetése a francia ipar fellendítésére, németellenes szövetség létrehozása, törökországi és afrikai gyarmatok szerzése.
  • Anglia: német flotta korlátozása, nem törekszik a német ipar szétverésére, Szovjet-oroszország elleni védekezés, etnikai elvek alkalmazása, gyarmati pozíciók erősítése.
  • Olaszország: „adásvételi szerződés” megkötésével lép be a háborúba: irredenta Itália visszaszerzése, Albánia, törökországi és észak-afrikai gyarmatok szerzése a cél.
  • Japán: kínai terjeszkedés.
  • USA: méltányos béke létrehozás Európában (Wilson - népek önrendelkezési joga, történeti, etnikai elvek figyelembevétele az új határok meghúzásánál)

A párizsi békekonferencia (1919) és a békepontok

A konferencia egy sakkjátszmához hasonlítható, ahol elsősorban a gazdasági, katonai területi és szövetségi érdekek döntenek Európa új rendjéről.
Eredetileg plenáris ülésen kellett volna megvitatni a békepontokat, de helyette a négy elnök: Clemenceau, Lloyd George, Wilson , és Orlando dönt.
Legfőbb elvek: a titkos diplomácia megszüntetése, tengerek szabadságának biztosítása, világkereskedelem szabadságának helyreállítása, fegyverkorlátozás, nemzetállamok létrehozása.

Békepontok

1. Németország

  • Anschluss tilalma.
  • Elzász-Lotaringia Franciaországhoz csatolása.
  • Saar-vidéket 15 évre nemzetközi felügyelet alá helyezik, de a bányák Franciaországnak termelnek.
  • Rajna jobb és bal partján egy 50-50 km-es sávban demilitarizált övezetet hoznak létre és nemzetközi felügyelet alá helyezik (15 év).
  • Lengyelország létrehozása Németország keleti határán, amely megkapja Nyugat-Pomerániát és Poznan vidékét, Danzig (Gdansk) önálló városállam lesz, Felső-Szilézia hovatartozásáról népszavazás dönt.
  • Hadsereg létszámát 100 000 főben maximálják.
  • Nagyösszegű jóvátétel fizetése.
2. volt Osztrák-Magyar Monarchia
  • új illetve megerősített nemzetállamok létrehozása a Monarchia területeiből: Lengyelország megkapja Galíciát, Csehország létrejötte, Románia területeket szerez (pl. Erdély), Dél-szláv Királyság létrehozása (szerb-horvát-szlovén) és területi erősödés (megkapja Bosznia-Hercegovinát és a Monarchiából pl. Horvátországot).
  • Olaszország területi igényeinek teljesítése (pl. irredenta Itália).
  • Ellentétek maradnak az új államok között (Teschen vidéke lengyel-cseh viszály, Fiume kapcsán olasz-délszláv ellentét).

3. Oroszország elleni intervenció

4. Törökország

  • Anglia Mosul környékét kapja (kőolaj).
  • Szmirna Görögországhoz csatolása.
  • Tengerszorosok nemzetközi ellenőrzése (elakad a tárgyalás).

5. Bulgária

Újabb területeket veszít.

  • 1919. jún. 28-án Németország aláírja a versailles- ékét, 1920. jún. 4-én Magyarország aláírja a rianoni békét, 1919. szept. 10.: Ausztria Saint Germain-ben írja alá a békét, 1919. nov. 27.: Bulgária aláírja a neuilly-i békét.

1919. ápr. 28. Nemzetek szövetsége (Népszövetség) létrehozása.

  • Első főtitkár: Drummond, székhelye: Genf.
  • Közgyűlésből (évente egyszer a külügyminiszterek gyűlnek össze) és Tanácsból áll (évente háromszor 4 állandó és 4 nem állandó tag, mindenkinek van vétójoga).
  • Bizottsági munkák is folynak, valamint a Hágai Nemzetközi Bíróságot is a Népszövetség felügyeli.
    Wilson elképzelései alapján.
  • Béke szavatolására alakul.
  • Fellépése minden háborús tagállam ellen irányul.
  • Nemzetközi kérdésekben illetékesnek tarja magát.
  • Nem rendelkezik hadsereggel.
  • Gyarmatokat szövetségi mandátumterületté nyilvánítanak és így kerülnek angol, francia gyarmati kézbe.

Problémák

  • Kommunista mozgalmak megmozdulásai szerte Európában (tanácsköztársaságok).
  • Felzaklatott nacionalizmus.
  • Létrehozott új államok egyike sem volt mentes a nemzetiségi problémától.
  • A nemzetiségek jogait egyetlen nemzetközi szerződés sem szabályozta.
  • Számos állam kevesli a kapott területeket.
  • Weimari köztársaság ratifikálja ugyan a békét, de számos ellenzője van, tiltakozó megmozdulások ellene (USA különbékét köt Németországgal).

Az első világháborút lezáró egyéb békék

  • 1918.: breszt-litovszki béke: Oroszország kilépése a háborúból, Oroszország lemond Észtországról, Lettországról, Litvániáról és Finnországról, elismeri Ukrajna önálló államiságát, jóvátétel fizetésére kötelezi magát.
  • 1920.: serves-i béke Törökországgal kötött különmegállapodás.
  • 1921-22. washingtoni konferencia: csendes-óceániai térség kérdésének rendezése, flotta megállapodás, gyarmati rendezés (Santungot megkapja Japán, Kína függetlensége).
  •  

Magyarország az első világháborúban


A háború

  • Tisza István a szarajevói merénylet után ellenzi a hadüzenetet (végül a német diplomáciai nyomás kényszeríti a háború megindítására).
  • A háborúba lépés után a politikai elit lelkes háborúhívő, az ellenzék is támogatja a háborút.
  • Haditerv: Szerbia gyors lerohanása után az oroszok feltartóztatása a galíciai határon, míg a németek lerohanják Franciaországot (egyik elképzelés sem válik be, már az 1914-es év végére a Monarchia hadseregének fele elpusztul).



  • 1915.: Olaszország belépése, ettől kezdve a Monarchia hadseregének egy része az olasz fronton harcol (Isonzo, Doberdo).
  • 1915.: Bulgária hadba lépésével sikerül Szerbia lerohanása.
  • 1916.: Románia az antant oldalán lép be (ígéretet kap Erdély, Máramaros, Partium, Kelet-Tiszántúl, Bukovina, Bánság bekebelezésére), de Románia veresége az első csatákban. 1918.: bukaresti béke magyar-román határt a magyar fél számára előnyösen módosította.
  • 1918. okt. 17.: Tisza István bejelenti a parlamentben, hogy a háború elveszett.
    Háború hatalmas gazdasági problémákat okozott: munkaerőhiány (női és adifogoly munka nem pótolja), élelmiszerhiány (jegyrendszer evetése, kényszer-beszolgáltatás), hadiüzemek létrehozása, infláció, feketekereskedelem virágzása.
  • 1917-től sztrájkhullámok országszerte (az Oroszországból hazaérkező hadifoglyok szervezik 1918-tól).
  • 1916.: Ferenc József halála, utódja IV. Károly.
  • 1917-es birodalmi gyűlés a Monarchia föderatív átszervezését követeli, emigráns nemzetiségi politikusok még radikálisabb átszervezést követelnek (Benes, Masaryk cseh- és szlovák független állam létrehozását követelik).
  • 1918-ig nagyhatalmak nem gondolnak a Monarchia teljes szétverésére, 1918. tavaszán változik a nagyhatalmak álláspontja a Monarchia fenntartásával kapcsolatban (római nemzetiségi kongresszus).

Politikai csoportosulások

  • Nemzeti Munkapárt: háború folytatása, hátország megmozdulásinak kíméletlen leverése.
  • Mérsékelt ellenzék: Apponyi Albert, ifj. Andrássy Gyula, háborúpárti és németbarát, de mérsékelt reformokra hajlandó (katonák földhöz juttatása).
  • Függetlenségi és 48-as Károlyi Párt (SzDP, Országos Polgári Radikális Párt, 48-as és Függetlenségi Pártból alakul) területi integritást biztosító annexiómentes béke, perszonálunió, demokratikus reformok, nem szólnak nemzetiségek ügyéről.
  • 1917. jún. 6.: Választójogi Blokk megalakulása (Függetlenségi Párt, Vázsonyi-féle Polgári Demokrata Párt, keresztényszocialisták egy rész): általános és titkos választójogért.
  • Bangha Béla körüli antiliberális és antiszemita csoportosulás.
  • 1917.: Tisza Istvánt menesztik a miniszterelnöki székből (Esterházy majd Wekerle-kormány követi, mindkettő rövid életű).
  • 1918. okt.: nemzetiségi tanácsok megalakulása, IV. Károly szövetségi állammá nyilvánítja a Monarchiát.
  • Wilson elkötelezi magát a monarchiai népeinek teljes függetlensége mellett.
  • Piave melletti sikeres olasz offenzíva hírére magyar-osztrák ezredek fellázadnak.

A polgári demokratikus forradalom

  • 1918. okt. 23-24.: Magyar Nemzeti Tanács megalakulása (Károlyi Párt, Országos Polgári Radikális Párt, SzDP), élén: Károlyi Mihály.
    Jászi Oszkár fogalmazza meg követeléseiket: háború befejezése, ország függetlenségének megteremtése, demokratikus reformok, nemzetiségekkel való megbékélés az ország területi integritásának sérelme nélkül.
  • Okt. 28.: Tüntetés Károlyi miniszterelnökké való kinevezéséért (József főherceg a tömeg közé lövet).
  • Okt. 29.: Sztrájkok
  • Okt. 30.: Újabb tüntetés Károlyi mellett, majd a tüntetők elfoglalják a fontosabb középületeket (őszirózsa és kokárda a jelkép).

    Károlyi

  • Okt. 31.: Károlyi kinevezése miniszterelnökké (vérontás nélkül szerezték meg a hatalmat).
    Vidéken is megalakulnak a nemzeti tanácsok, számos éhségtüntetést a megalakuló nemzetőrség ver le.
  • Okt. 31.: Olasz fronton fegyverszünetet kér a hadvezetőség.
  • Okt. 28.: Prágai nemzetgyűlés deklarálja a független csehszlovák államot, amit a szlovák tanács is helyben hagyott, okt. 29.: Horvátok kimondják függetlenségüket és a szerb-horvát- zlovén államhoz tartozásukat, okt. 30.: osztrák törvényhozás lfogadta az ideiglenes alkotmányt, Galícia elszakadása › gyakorlatilag szétesett a Monarchia.
    Károlyi-kormány: kedvezőtlen a kül- és belpolitikai adottsága (nagyhatalmak minden demokratikus nemzetiségi programja ellenére vesztes országként kezelik Magyarországot, itthon szociális és nemzetiségi ellentétekkel kellett szembenéznie).
  • D’Esperey-kompromisszum megkötése (román, szerb megszállás a kiürített területeken) és cseh légiók megjelenése az északi határon; eredménytelen tárgyalások a nemzetiségekkel, Erdély, Délvidék, Felvidék elvesztése.
  • Károlyi katonailag nem lép fel a támadó román, szerb, cseh csapatokkal szemben (fél, hogy a béketárgyalásokon rontaná az esélyeket).
  • 1918. nov. 13.: IV. Károly lemondási nyilatkozata.
  • 1918. nov. 24.: Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása (Kun Béla a vezetője, Vörös Újság), kapitalizmus megszüntetése, szovjet-orosz tanácsrendszer bevezetése a program.
  • 1919. jan. 11.: Károlyi köztársasági elnökké választása.
  • Földreform ellentéteket szül (Nagyatádi Szabó István készíti elő a reformot és végül a kis- és középbirtokokat létrehozó irányzat nyert).
  • Új választójogi törvény (lakosság 50%-a választójoghoz jut).
  • Gyülekezés és egyesülési jog kimondása.
  • Szociálpolitikai intézkedések (pl. munkanélküli segély, adóhátralék elengedés).
  • A gazdaság a teljes összeomlás szélére sodródott, hatalmas nyomorúság, infláció.
  • Kormány jobb (katonatisztek és egzisztenciájukat vesztett a katonai megszállás alatt lévő nemzetiségi területek tisztviselői, erős központi hatalmat követelnek, Ébredő Magyarok Egyesülete, Magyar Országos Véderő Egyesület) és bal (kommunisták és baloldali szociáldemokraták) ellenzéke egyre erősebb.
  • Megalakul a Nemzeti Egyesülés Pártja (1919. febr.) Bethlen István vezetésével, konzervatív nagytőke és nagybirtokos erők, mérsékelt reformok hívei.
  • 1919. jan.: Károlyi-kormány felbomlása.
  • 1919. febr.: a kormány megpróbál leszámolni mind a bal- mind a jobboldali ellenzékével.
  • 1919. márc.: Károlyi elszánja magát a határok védelmére (márc. 20-án megérkező Vix-jegyzék ezt a döntését erősíti meg).
  • 1919. márc. 21.: Károlyi visszautasítja a Vix-jegyzéket és szociáldemokrata kormányt akar kinevezni
  • 1919. márc. 20-21.: Virradóra a szociáldemokraták a gyűjtőfogházban megegyeztek a kommunistákkal a közös hatalomátvételről.

A tanácsköztársaság 

  • A kommunisták programjának nagyon szűk az ideológiai bázisa (néhány messianisztikus agrárszocialista mozgalom és szociáldemokrata törekvés).
  • Az őszirózsás forradalommal szemben, amelyet tömegmegmozdulások előztek meg és támogattak, ez egy puccszerű hatalomátvétel volt.
  • Állami élet minden területén az eddigi hagyományokkal radikálisan szakító átalakulásokat kezdeményeztek a kommunisták.
  • 1919. márc. 26.: Megalakul a Magyar Szocialista Párt (kommunista és szociáldemokrata pártból).
  • Legfőbb irányító szerv: Forradalmi Kormányzótanács (teljhatalom), tagjai: népbiztosok legbefolyásosabb tag: a külügyi népbiztos: Kun Béla, kapcsolatban álla Leninnel). li>A forradalom fő bázisa: munkásság, bányászok (városok).
  • Közigazgatás átszervezése: munkás-, katona-paraszttanácsok, direktóriumok illetve intézőbizottságok veszik át a hatalmat (tanácsok eleinte spontán, alulról épülő szervezetek).
  • Választójogból a „kizsákmányolók” és a papok ki vannak rekesztve.
  • Igazságszolgáltatás új szervei a forradalmi törvényszékek lettek (főleg ellenforradalmi erők ellen).
  • Vörös Őrség megszervezése (rettegett különítmények alakulnak).
  • Magántulajdon felszámolása (20-nál több embert foglalkozató üzemek államosítása, kártalanítás nélkül, bankok, lakóházak államosítása).
  • Minden közép- és nagybirtokot államosítottak, nem osztották ki, hanem szövetkezeti tulajdonba vették.
  • Ármaximálás, jegyrendszer fenntartása.
  • Szociális intézkedések (8 órás munkaidő, segélyek stb.).
  • Oktatásügy reformja (8 osztályos ingyenes általános iskola bevezetése, egységesítik középiskolákat), papság teljes kiszorítása az oktatásból.
  • Forradalom ellenzői: 1919. áprilisában megalakul Antibolsevista Comité (Bécs) Bethlen István vezetésével; szegedi kormány (Károlyi Gyula vezetésével, Teleki Pál külügyminiszter, Horthy Miklós a hadügyminiszter).
  • Forradalom megosztja a társadalmat, legaktívabb ellenállók a parasztság soraiból kerülnek ki.
  • Párizsi békekonferencia megretten a pesti forradalomtól és a környező országok seregeit használja fel az intervencióra (cseh, román, szerb).
  • Vörös Hadsereg megszervezése (Böhm-Stromfeld a vezetői), északi hadjárat sikere következtében kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot.
  • Párizsi békekonferencia diktátuma miatt Kun Béla kiürítteti a visszafoglalt Felvidéket.
  • Tanácsköztársaság bázisa rohamosan csökken, számos megmozdulás ellene országszerte (főleg terror miatt).
  • Kun Béla a románok elleni támadással igyekezett a felbomló hadsereget újra összekovácsolni, ám a támadás összeomlott és a román seregek átkeltek a Tiszán, megnyílt előttük az út a főváros felé.
  • 1919. aug. 1.: Forradalmi Kormányzótanács lemondása (tagjai Bécsbe menekültek), Peidl-kormány megalakulása.

Az ellenforradalom

  • Peidl-kormány polgári demokrácia alapján akarja stabilizálni az országot (hatályon kívül helyezik a kommunisták által hozott törvényeket).
  • Belső erők kétkedve fogadják Peidl-kormányt.
  • Párizsi békekonferencia sem áll ki a Peidl-kormány mellett.
  • Román megszállás az ország keleti és középső területén.
  • 1919. aug. 7.: Friedrich-kormány megalakulása (őszirózsás forradalom intézkedéseit is visszavonja, felelősségre vonások), antant nem ismeri el.
  • Román csapatok hatalmi tényezőkké válnak Magyarországon (értékek elrablása).
    Szegedi kormány a harmadik hatalmi tényező (élén immár Horthy, Dél-Dunántúlra vonul), Horthy önálló alakulatot szervez (jogszerűtlen lincselések).
  • 1919. okt.: Clerk antant küldött megkezdi a román csapatok kivonását.
  • Horthy Nemzeti Hadserege vonul be a román csapatok kivonása után keletkező hatalmi űrbe.
  • 1919. nov. 24.: Huszár-kormány megalakulása, antant elfogadja, és magyar delegációt kéretnek Párizsba a békekonferenciára.
  • 1920.: nemzetgyűlési választások (titkos és széleskörű választójogi törvény alapján), Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja és a Kisgazdák nyerik.
  • Internálási törvény (főleg MSZDP ellen irányul).
  • Államforma endezése: köztársaság elvetése, királyság visszaállítása (legitimista: IV. Károlyt akarja visszajuttatni a trónra, szabad királyválasztó: Habsburg-család elvetése).
  • Antant Habsburg restaurációt háborús oknak nyilvánítja.
  • Antant először Apponyi Albertet jelöli, majd Horthyt (párton kívüli, hadsereg erejével rendelkezik), nem lesz király, főleg kálvinista múltja miatt ideiglenes államfővé választják.
  • Kormányzó jogköre: nemzetközi viszonylatban képviseli az országot, szerződéseket köthet részben a nemzetgyűlés hozzájárulása nélkül, nemzetgyűlés által elfogadott törvényeket nem kellett szentesíteni, törvényeket csak egyszer küldhet vissza az országgyűlésnek, hadüzenethez, békekötéshez és a hadsereg külföldi bevetéséhez a nemzetgyűlés felhatalmazása kell, honvédség vezérlését, rendjét teljhatalmúan intézhette, nem adományozhatott nemességet, nem gyakorolhatott főkegyúri jogokat, nem adhatott általános kegyelmet, törvényszegés vagy az alkotmány megsértése esetén a nemzetgyűlés felelősségre vonhatta.
  • 1920.: megalakul Teleki Pál kormánya: tiszti különítmények feloszlatása, ÉME betiltása, numerus clausus bevezetése (egyetemi felvételik korlátozása), földreform (nincs maximálva a birtoknagyság, életképtelen kisbirtokok létrehozása (politikai megnyerése legszegényebb rétegeknek).
  • Magyar társadalom legsúlyosabb kérdése továbbra is a föld- és parasztkérdés marad.
  • Vitézi Rend létrehozása (kiemelten kezelik földigényüket): feltétlenül hű réteg kialakítása.

 A trianoni békeszerződés

  • Magyar delegáció vezetője: Apponyi Albert (tagjai voltak: Bethlen István, Teleki Pál), 1920. jan. 6-án érkeztek Párizsba.
  • Románia megkapta Erdélyt, a Tiszántúl keleti szegélyét és a Bánság keleti felét.
  • Az új délszláv állam Horvátországon és Szlavónián kívül megkapta a Bánság nyugati felét, Bácska nagy részét és a Muravidéket.
  • Csehszlovákia megkapta Kárpátalját és a Felvidéket.
  • A békekonferencián nemzetiségi területek mellett elszakítottak döntően magyar lakta területeket is, közülük olyanokat is, amelyek közbeékelt nemzetiségi szigetek nélkül közvetlenül kapcsolódtak az ország nyelvileg-etnikailag magyar részéhez (pl. Szatmárnémeti, Nagyvárad és Arad vidéke, Szabadka környéke, Csallóköz, Kassától délre eső felvidéki részek.
  • Környező államok mohósága, közlekedési, gazdasági és stratégia szempontok döntöttek Párizsban.
  • Angol-amerika javaslat kevesebb magyarlakta területet csatolt volna el, de nem bírták keresztülvinni.
  • Számos magyar válaszjegyzék készült, amely a határok igazságosabb meghúzását szorgalmazta.
  • Békekonferencia végül nem tárgyalja újra a magyar határokat (Curzon javaslata, hogy kisebb módosítások a helyszíni vizsgálatok után lehetségesek).
  • Békekonferencia idején a nemzeti Hadsereg néhány tisztje (Gömbös, Prónay) német és osztrák szélsőjobboldali körökkel a háború újraindítását tervezte, a versailles-i szerződés érvénytelenítése céljából.
  • Máj. 6-án veszi át a küldöttség a teljes béke szövegét, hazaérkezése után a küldöttség Magyarország gyenge helyzetét tekintve elfogadásra javasolja a békepontokat (minden fenntartása ellenére).
  • 1920. jún. 4-én írták alá a magyar békeszerződést Versailles kertjének Garnd rianon nevű kastélyában (Bernárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche-Lázár Alfréd).
  • agyarország területe 282 000 négyzetkilométerről 93 000-re zsugorodott, lakóinak száma 18, 2 millióról 7,6 millióra csökkent.
  • A már említett Románia, délszláv állam és Csehszlovákia mellett Ausztria, Olaszország (Fiume) és Lengyelország (Szepesség) is részesedett a történelmi Magyarországból.
  • Az elcsatolt területek 10, 6 millió lakosából 3,2 millió volt magyar.
  • A békeszerződés kimondta még, hogy Magyarország semmilyen formában nem mondhat le függetlenségéről.
  • Katonai, hajózási, repülési rendszabályok, korlátozások.
  • Jóvátétel fizetésre kötelezték Magyarországot (zárolják az ország vagyonát).
  • 1921. júl. 26-án cikkelyezi be a magyar nemzetgyűlés.
  • Magyar társadalom a békeszerződést hatalmas igazságtalanságként élet meg.
  • A baranyai háromszög átadása kisebb fegyveres konfliktusba torkollik (szerbek nem akarják átadni, csak kemény antant nyomásra sikerül a magyaroknak visszakapni).
  • Az Ausztriának ítélt nyugat-magyarországi területek átadását időlegesen Prónay tiszti különítményeseinek fellépése akadályozza meg (ekkor határoznak a
  • Sopron és környéke referendumáról, magyar kézen marad).
  • Sopron környéki rendezés jól mutatta, hogyan lehetett volna etnikailag elfogadhatóbb határrendezést véghezvinni (legstabilabb országhatár az ausztriai lesz, semmilyen revíziós törekvés nem hangzik el ezzel kapcsolatban).

Értékelés

  • Monarchia és ezen belül a történelmi Magyarország felbomlása egy organikus történeti folyamat eredménye, amelynek motorja a nyelvi-kulturális közösségekre épülő nacionalizmus (amely előbb vagy utóbb a térség minden multietnikus birodalmát felbomlasztotta).
  • A felbomlás menete és az új rend azonban az első világháborúban győztes nagyhatalmak stratégia érdekeit tükrözi.
  • Az új rendet a forradalomban égő Magyarország belső viszonyai is meghatározták.

Érdekességek

  • Szerbiának Bosznia-Hercegovina annektálása óta feszült a viszonya a Monarchiával. Ferenc Ferdinánd szarajevói látogatása éppen a szerbek gyásznapjára, a rigómezei csata emléknapjára esett, amely nemzeti érzékenységében sértette a szerbeket. A robbanásig feszült légkörre az is jellemző, hogy már a trónörökös megérkezésekor bomba robbant a vasútállomáson Ferenc Ferdinánd autója közelben, ám ez még nem sebesítette meg a főherceget. Ekkor módosították autójának útvonalát, ám ennek ellenére utolérte őt a merénylő gyilkos fegyvere.
  • A háború legfontosabb hadszínterei főleg Európában voltak, de Európán kívüli helyszíneken is zajlottak csaták, ezért nevezik világháborúnak. A hadüzenet átadását követően a német hadiflotta egységei szerteszét hajóztak a világ tengerein, és néhány sikeres rajtaütést hajtottak végre a brit erőkön, akik végül felszámolták a német erőket. Afrikában a német gyarmatok legnagyobb része már 1915-re az antant kezére került, kivéve Német Kelet-Afrikát, ahol von Lettow-Vorbeck ezredes még 1918-ban is, folytatta gerillaháborúját, aminek felszámolása nagy angol áldozatokba került. A legsúlyosabb Európán kívüli harcok a törökök és az antant erői között folytak a Közel-Keleten. 1906-ig a török erők voltak fölényben, de 1918-ra a brit-francia erőknek sikerült legyőzniük a török seregeket. A örökök elleni sivatagi háborúban hajtotta végre T. E. Lawrence azokat a legendás hőstetteket, amelyek yomán az „Arábiai Lawrence” nevet kapta.
  • A nyugati front legjellemzőbb és legemlékezetesebb sajátosságai a lövészárkok voltak. A hosszú kilométereken áthúzódó, ember magasságú és ezért az ellenséges golyózápor ellen védelmet nyújtó árkokat két, viszonylag új harci eszköz erősítette meg: a géppuska és a szögesdrót. Ez a kombináció a csatákban egyértelműen a védők javára billentette a mérleget, akik a lövészárokban rejtőzve géppuska és puskatűzzel könnyedén elbánhattak a drótakadályon átvergődő ellenséggel. Kedvező széljárás esetén harci gázt is ereszthettek a támadókra. Mindkét háborús felet készületlenül érte ez a hadviselés. A britek eleinte azt a parancsot adták tisztjeiknek, hogy folyamatosan ellenőrizzék kardjaik élességét és mindössze két gépfegyverrel szereltek fel egy-egy zászlóaljat. Ezt a háború végére, 50-re emelték.
  • Az 1916. októberi német-osztrák-bolgár támadás Szerbia ellen elsöpörte a szerb ellenállást. A szerbek a fegyverletétel helyett Putnik tábornok és Péter király vezetésével átgyalogoltak Szerbia hegyein az Adriai-tenger partjára abban a reményben, hogy az antant hajóin tovább tudnak majd menekülni. Egy nép kelt útra a kemény télben és borzalmas szenvedések és hatalmas emberveszteség árán kelt át a hegyeken. A túlélőket, az osztrák támadások tüzében, végül Korfu szigetére menekítették.
  • 1915-től az angolok felállítottak egy Blokádügyi Minisztériumot, mivel pontosan tudták, hogy a német erők semleges hajókon és semleges kikötőkön keresztül kapják a létfontosságú utánpótlást. Ezért a britek fenntartották maguknak azt a jogot, hogy semleges hajókat is ellenőrizzenek és átvizsgáljanak. Az USA egyre nagyobb tiltakozása ellenére összeállították azoknak a Németországgal kereskedő semleges cégeknek a névjegyzékét, a kiknek a hajóit érdemes volt átvizsgálni. A blokád lassan megfojtotta Németországot.
  • Németországban a háború idején Rathenau iparmágnás szorgalmazására felállították a Nyersanyagügyi Hivatalt, amely az akadozó külföldi nyersanyagellátást volt hivatott pótolni hazai termékekkel. Néhány szenzációs találmány született ezáltal: a kémikus Haber kidolgozott egy módszert, arra hogyan lehet a levegőből a nitrogént kivonni, amivel pótolni lehetett a robbanóanyaghoz elengedhetetlen chilei nitrátot, és feltalálták a gyapotot helyettesítő cellulózt.
  • J. M. Keynes a világhírű közgazdász is tagja volt a brit versailles-i küldöttségnek. Ám nem értett egyet a megszülető békepontokkal és ezért elhagyta Párizst. Hazatérve megírta A béke gazdasági következményei című pamfletjét, amelyben megjósolta, hogy a békeszerződés csak további katasztrófákat szabadít majd Európára (könyörtelen béke, jóvátétel meghaladja Németország teljesítőképességét, politikai kérdésekre koncentrálva elhanyagolták a gazdaságiakat).
  • A fellángoló antiszemitizmus miatt Jászi Oszkár a Huszadik Század című folyóirat egy számát a zsidókérdésnek szenteli. A megkérdezett értelmiségi, művész és politikus emberek szerint a zsidókérdés a magyar társadalom súlyos problémája.
  • Néhány áldozatot sajnos követelt az őszirózsás forradalom. Közöttük volt Tisza István volt miniszterelnök, akit Hermina úti villájában - heves szóváltás után - egy néhány fős fegyveres csoport őtt agyon. A dualizmus és a háborús politikai jelképévé vált egykori miniszterelnök halála zimbolikus jelentősséggel bírt.
  • Június 4-én, amikor a trianoni okmányt aláírták az üzletek, iskolák zárva maradtak, a napilapok gyászkerettel jelentek meg, s Budapesten százezrek tüntettek ellen. Az országzászlót ettől kezdve mindig csak félárbocra vonták fel
Előzmény: HJM (413)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!