" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Nalam igy nez ki az egyik tavaszi oltasomon a "babakek" fagel, a bal oldalrol kitortem egy kis darabot, kemenyen torik, de inkabb muanyag mint katrany.
Eredés 80% körül. Félárnyék oltás után.Oltás előtt meleg és fény kell az alanyoknak.Az oltó ágak meg jó lenne ha február végétől bent lapítanának a hűtő aljába.
Az eredésed milyen lett. llletve mit javasolsz, hány héttel hamarabb érdemes behozni a növénykéket? Ablak alatti rész megfelel nekik, ez félárnyékos és éri őket egy kis fény.
Lehet hogy a március végi oltáshoz egy kicsit be kell segíteni az alanyoknak. A három hét után a jobbaknál már valóban meglátszik az eredés,de volt nekem már olyan hogy 2hónap után kezdett el hajtani.Mindenesetre félárnyékos helyen kéne tartani az oltványokat.Semmi esetre se kerüljenek a tűző napra.
Én Március végére gondoltam, hogy addigra meginduljanak, és itthon beoltom, nem tudom pontosan mennyi, de azthiszem 3 hét alatt megerednek ennyi idő alatt, aztán pedig mennének a fóliasátor alá. Mit gondolsz erről? Ilyenkor már van elég fény is, és nem szenved hiányt benne.
Szerintem ha egyforma vastag az alany és az oltóág akkor mindenképpen angolnyelves,ha az alany vastagabb akkor a kecskeláb oltás a jó megoldás.Előhajtatott lótuszra oltottam már sikerrel januárba is.Csak kicsit költséges a megfelelő körülményeket biztosítani.
A diós topikban már több évben is folytak gyakorlati 'kisérletek' a meleg szobában meginditott alanyra oltással. Képekkel, tapasztalati leirásokkal. Általában müködik, csak el kell találni az ideális feltételeket. Keressétek vissza, érdemes elolvasni.
Én is erre gondoltam, hogy ez lehet a sikertelenség oka. A 10 darab alany földben van, lehetséges, hogy becserepezem majd őket, és beviszem majd korábban a fóliasátorba, angolal próbálkoztam, de nem sikerült. Szerintem főként ez lehet az oka. Mit gondolsz, erről a mesterséges megindittatásról működhet?
Illetve tudnál adni egy oldalt, vagy elérhetőséget a Rágyánszki faiskolától? Régebben te is oltottál datolyaszilvákat, még emlékszem, neked nem lesz eladó alanyod?
En a lotuszokba angol nyelvessel tettem a nemest, egy sem sikerült :))))
Szerintem valami időpontot rontottam el. Hasonló oltasú szilva meg jo lett. A fau-fau DatolyaszilvaM meg valami ékoltással lett, szoval az is jo lehet.
Tudom, hogy off de talán itt több ember megfordul mint a gyümölcsfásban. Keresek oltható méretű birs sarjakat, magoncokat, vagy BA29 alanyokat. Tavasszal szeretném őket oltani. Akinek van Kérem írjon a publikus mailemre, vagy keressen itt.
Érdekel még datolyaszilva alany is, szintén oltható méretű. az árakat majd megegyezés szerint.
Illetve ha már itt vagyok, akkor a datolyaszilva oltással kapcsolatban kérdeznék. Lenne 10 darab alanyom oltani, megszeretném kérdezni, hogy kinek milyen oltási mód vált be? Mikor a legérdemesebb oltani? Valaki próbálkozott már a fóliasátorban való oltással?
