Nem szoktam nézni a mulcs alját. Szerintem olyan, amilyen.
Nálunk is vastagon tele van a szilvafa tetűvel. Minden évben. A fának nyilván nem tesz jót, de más növényeken eddig nem telepedett meg, csak a lehulló tetű és cukros lé szennyezi a növényeket. Szappannal én sem kísérletezem úgysem győzném azt a nagy fát rendesen lefújni. Várok, míg maguktól elfogynak. Igaz, nekünk a közelben nincs több szilvafánk. Arra biztos veszélyes.
festék boltban lehet kapni festők használják a fal lemosására.
A kenőszappan v. káli szappan amit KOH- ból nyernek és zsiradékból.Az állaga ahogy a neve is jelzi kenőcsös.
A mosószappant NaOH-ból és zsiradékból állítják elő és az állaga elég kemény.
Tetü írtásra ha nem kapsz káli szappant jó lesz a nátron szappan is.
Reszeld le és meleg vízzel készíts belőle oldatot, hűtsd vissza és avval is védekezhetsz a tetük ellen.
Ezek az enyhén lúgos oldatok oldják a rovar kitin páncélját és így pusztítják el.
Szerintem nem volt jó ötlet a brokkolikat ilyen közel ültetni, előfordúlhat, hogy egymástól nem fognak rendesen fejlődni, de majd meglátod ha nagyon vészes akkor huzigáld ki a felesleget.
Nem akartam gúnyos lenni, csak arra próbáltam célozni, hogy kb ennyi haszna lesz a mostani permetezésnek. Iszonyat módon elszaporodtak, elborítanak mindent és még nincs vége! Én úgy gondolom, hogy sajnos az idén már nem tudsz velük mit csinálni.
Emlékezzetek vissza, talán két éve mennyi cserebogár volt... Következő évben nem lehetett látni a madaraktól néha a napot nálunk. Idénre normalizálódott a helyzet. Szabályozza majd ezt a kérdést a természet szerintem!
Segítsetek kérlek! Kenő szappant hol lehet venni? Mezőgazdasági bolt nem nagyon van a közelemben. Most hülyeséget fogok kérdezni, de az hasonló a mosószappanhoz, vagy az valami egészen más?
Még egy kérdésem lenne: Idén elég sok brokkoli palántám lett, nem volt elég helyem hogy 50cm-re ültessem egymástól őket. Tavaly nem jött ki egy sem, idén belelkesültem és nagyon sajnáltam volna kidobni, ezért kb. 20 cm-re ültettem őket. Az nagyon kevés?
OFF: A kisbékák utrakeltek! :-) Még van egy-két ebihal, de valószínüleg ők is elhagynak minket. Viszont most hétvégén olyat láttam amilyet még sosem. Két béka (de milyen!) párosodott a medencénk szélén. Foltosak voltak és nagyok! Készítettem róluk képeket, csak még nem töltöttem le őket. Nem tudom mikor lesz alkalmam végre összeszedni azt a télire kint felejtett medencét! Mindenesetre ha mi nem is, az állatok nagyon élvezik. :-)))
Úgy veszem észre, hogy az időjárás miatt kezd penészedni a mulcsom alja? Mit csináljak vele, összeszedjem?
Van olyan paradicsomom, hogy rumba. Olyan fura. Alig van levél rajta, viszont szépek a termések és sok is van rajta. Normális ez? Nem ártott neki, hogy sok hónaljat leszedtem?
Az egyik kis szilvafám iszonyatosan elfertőződött. Vagy egy hétig nem néztem rá, és a csúcson levő leveleket szinte teljesen beborítják a zöld tetvek, de a friss ágakon s a törzsön is rengeteg van. Lepermetesztem szappanlével, de félek, hogy nem sokat segít. Mit tanácsoltok? Nem szeretném, hogy a többire is rászáljanak.
Tegnap szétszedtem egy kis komposztkupacot, amit tavaly tettem félre a nagy tetejéről, mert még nem volt jó. A közepe teljesen száraz volt, pedig úgy tűnt, hogy sok eső esett mostanában. Sok felismerhető növénymaradvány is volt benne, ment a nagy kupac tetejére. Úgy látszik, egész évben kevés volt a csapadék, többet kell a komposztot locsolni. A paprikáknak azért ki tudtam hordani bőségesen, de nem nagyon maradt másra.
Bizony, lustaság. Csak folyamatosan kénytelen vagyok erőt venni magamon, ha azt akarom, hogy legyen mit enni meg nézegetni. Azért megéri, csak néha szenvedek.
Sőt, idén még semmit nem locsoltam, azt sem, amit kellett volna, mert nem volt időm, de a paradics locsolása fel sem merült bennem. Nem vízinövény. Alig egy hónapig tartott a totális szárazság, és ritkán volt 30 fok. Ha elkezdi az ember árasztani vagy kannából öntözni, akkor nem lehet abbahagyni, mert a víztől a föld összetömörödik, egy hét múlva tele lesz repedésekkel, és ha még jobban kiszárad, akkor megszakadnak a gyökerek. Legalábbis kötött talajon így műxik. Mint ha egy cérnaszál két végét betonkockába önteném, és megkötés után a kockákat távolítanám egymástól.
Ha egyik szombaton kimegyek és locsolok, akkor a következő szombatra már gondolom takarás ide, takarás oda eléggé elkell az újabb locsolás, ha kapálnék, akkor is meg kellene locsolni, mielőtt hazajövünk és kezdődik az újabb hét, egy locsolás azért két hétre nem tűnik elegendőnek. Vagy lehetséges?
Lustaság??? Akkora kertben, mint a tied? Legfeljebb ésszerűség, amit nem muszáj, azt nem kapálod, marad biztos bőven kapálni valód! Nekem nincs olyan sok, a gyomokat általában kézzel kihúzkodom, a paradicsomok kapálása is beleférne, de így tűnik ésszerűnek a ritka locsolás miatt.
A nokedlit se esszük késsel-villával, mégse nyeljük le egyben. vagy aki a nagy gyógyszert nem tudja lenyelni az már olyan öreg, hogy kihullottak a fogai is?
Persze, ennek is megvan az előnye, ahol lehetséges. Nálunk még 3 nappal ezelőtt is fél méteres darabokra volt töredezve a talaj, köztük 3 centis repedések fél méter mélyen. (A szárazság miatt nem nőtt a gyom, és nem lett eleget kapálva - más munka volt.) Ha csak 10 centi vastagon lenne takarva, az nem befolyásolná a talaj összeállását. Ha össze van hajigálva kupacba a gyom, alatta ugyanúgy összerepedezik. Meg hát a telek századrészére sem lenne elég füvem. A növénybetegségek sem támadnak úgy, a száraz talajfelszín nem engedi, a föld fertőtlenít. A kezet is kimarja pl. palántázáskor.
Én azért is szeretem a talajt takarni, mert tiszták maradnak a növények, nem veri be őket az eső sárral. A szamócát pl. lehet egyből szájba szedni, nem roszog. Meg persze kevesebb munka van vele, és lustaság fél egészség.
Kedvencem az Onward. Tavaly ültettem először, azt hiszem, IL adta az ötletet. Látványosan nagy, a monitor mellé tettem a kezem, alig kisebb, talán 1 centivel, mint a képen, vagyis a borsó is csaknem életnagyságú. Persze, nincs annyi rajta, mint valami korai apró kifejtőborsón, de súlyban ott jár. Viszont harmada munka van a szedéssel, kifejtéssel. És sokára vénül meg. Hátránya, hogy aki a nagy szemű orvosságot sem tudja lenyelni, annak késsel-villával kell enni a borsólevest.
Ez nem elmélet, ez a mezőgazdaság gyakorlata. A kapillárisok létéről meg már 100 éve tudnak a szakemberek.
Művelnéd csak egy évig az én "laza szerkezetű" kertemet, visszasírnád a mostanit! :) Nyáron úgy szoktam palántázni (pl. késői karalábét), hogy egy kézilabdányi darabot 3-4 oldalról ásóval körülszúrok (mármint, ugrálok az ásón, mint egér a 3 kilós kenyéren), és ez a darab egyben jön ki. De annyira egyben, hogy párszor már próbából eldobtam, amilyen messzire csak tudtam, és a hasonló betonkemény talajra esve sem szokott eltörni, úgy marad egyben. Aztán a lyukba port húzok, és meglocsolom. Nőjjél, karalábé. Szürke agyag, de rengeteg szervesanyag-tartalommal (dédnagyapám óta a család sok energiát fordít a trágyahordásra), ezért ha éjszaka van egy futó zápor, 10-kor már lehet kapálni. A legnagyobb nyári eső után is a második napon. Vagyis, csak ilyenkor lehet kapálni. Egy hét múlva már kilátástalan a dolog, annyira összeáll az agyag+humusz, mint a vályogtégla.
Abban igazad van, hogy a talajok különbözőek, de főleg kötött talajokra igaz, hogy kapálni csak nedves állapotban lehet őket, utána már nem lesz morzsalékos szerkezetű a felkapált rész, hanem darabos, ami már nem olyan jó. (Gyomosodás ellen persze úgy jobb, de a nedvességet nem tartja annyira.) 3 cm nem nyári kapálásra értendő, hanem korábban, a magoncok mellett, de 10 centis mélységről azért már ne beszélj! :) Az jó a gyümölcsösben, de a konyhakerti növényeket már visszaveti, ha a gyökerük mellé megy az ember. Mérd csak meg a legközelebbi kapálásnál, miután befejezted, mennyit vágtál fel!
Hát, ez elegáns elméletnek tünik, de azért én halkan vitatkoznék vele. Ill. úgy pontosítanám, hogy lehet, hogy ez a laza szerkezetü talajra érvényes, de az olyan helyeken, amilyeneken Anblock (meg én is) gazdálkodunk, azért kell rendszeresen kapálni, mert különben úgy beáll a föld, hogy csak robbantással lehet megmüvelni, és ilyen állapotban semmiféle víz nem tudna többé belehatolni. Mégpedig nem a fölsö 3-5 cm-ét, hanem egy jó "kapavágásnyi" mélységben, ami 8-10 cm-t jelent. Ez pedig kétségtelen és jelentös kiszáradást okoz, de hát másképp nem megy. Avval is vitatkoznék, hogy esö után kell kapálni; itt errefelé esö után min 2-3 napig rámenni se lehet, különben úgy letaposod, hogy azt legközelebb a 10 fokos fagy lazítja meg. Mindezen a problémán tényleg jelentösen segít a talajtakarás, ami azonban egyéb hátrányokkal jár, amiröl már korábban írtam, de az elönyök mégis annyival számosabbak, hogy én is igyexem alkalmazni.
A kapálás soha nem árt, száraz időben sem. Ha a talaj valamennyire is nedves volt az előző kapálás idején vagy azóta esett egy kicsi, az elég, hogy alulról felázzon a párától, és felépüljenek a csövecskék. Kapálás után a felszíni meglazított talajszemcsék túl távol lesznek egymáshoz, és nem tudják átadni egymásnak a vizet. Ráadásul, ha még gyomok is vannak, azok meg a gyökereikkel le is mennek a nedvességért, ezért is nedvességmegtartó a kapálás.
Akkor valószínűleg azért szebb a paradicsomod, mert jobb a talaj.
Tényleg nagyon hálás vagyok a válaszodért, mert végre érthető magyarázatot kaptam erre a "kapálás felér egy esővel" dologra. Nem igazán értettem, mert eddig csak a levegőztetés indokot kaptam, ami számomra inkább a kiszárítás felé terelné a dolgot, lásd a ruhákat, a levegőn sokkal jobban száradnak. Még a nagyokos férjem sem tudta ezt a hajszálcsövesség dolgot. Sokszor lamentáltam, amikor hétvégén kimentünk, hogy most kapáljak, vagy locsoljak..., az én logikám szerint inkább locsoltam. Ezek szerint nem kell lelkiismeretfurdalásomnak lenni, mert ha kapáltam volna előtte lévő eső nélkül, akkor valóban többet ártok, mint használok. Hát én csak egy botcsinálta kertész vagyok, akinek 40 éves koráig kapa sem volt a kezében (azóta se gyakran), úgyhogy most örülök, hogy felszállt a köd:-)
