különös tekintettel arra, hogy eddig úgy fest, talán sehol nincs is a létező világegyetemben olyan gravitációs gradiens, ami szét tudna tépni egy hidrogénmolekulát
A kockaüreges gömb feladatát kell megoldani. Benne az adott test. Azokkal az eszközökkel tudod csak ciprián problémáját megoldani, amit ő kitűzött.
Ez bizonyára egy nagyon izgalmas eredményt fog adni, különös tekintettel ciprian feladatára, amelyet a kedvedért idemásolok:
"...Most tegyünk a hidrogénatomunk köré még több hidrogénatomot, szimmetrikusan, gömbalakban. Mindegyik új hidrogénatom gravitáló ereje hozzáadódik a tér egy-egy pontjának gravitációjához. Az első hidrogénatomunk a középen van, ahol kijelöltük a nulla potenciálú helyet, ott a legnagyobb az összeg, a középponttól kifelé csökken. Tehát csökken a gravitációs potenciál. A gömb legszélén a legkisebb, mert a gömbön kívül nincsenek hidrogénatomok..."
Alapvetően ezt a tételét kellene igazolni :
"Ha a gravitációs vonzerőt növeljük olymódon, hogy a gömbhéjat vastagítjuk, akkor elérünk egy olyan gömbhéjvastagságot, amelynél a hidrogénmolekula szétszakad." (1438)
Szóva ha ennek a kocka alakú üregnek a megoldásából végre ki lehetne okumulálni, hogy a nagyobb gázbolygók belsejében mégiscsak szét tud tépni egy hidrogénmolekulát a gravitációs húzóerő, akkor végre nyugvópontra kerülhetne ez a kérdés is. Viszont, ha a kocka alakú üreg nem hozna elég erős bizonyítékot a fenti tétel igazolására, javaslom, hogy vezesd le tetraéder alakúval esetleg egy paralelpipedonnal, hátha egyszercsak mégis sikerül Newton hülyeségeit végre világosan megcáfolni. Valóban dög unalom mindig fejethajtani az egekig feldícsért, de teljesen elavult nézeteket valló antik tudósocskák felfújt szösszenetei előtt. Hajrá, lássuk a medvét!
De mit jelent az a hosszú mondat? Nyelvtanilag se értem, meg azt se, hogy mi akart lenni.
Meg ezek a képletek hogy kerültek ide? Van valami közük a korábbi vitákhoz, ha igen, micsoda? Valahogy a logikai kapocs hiányzik, mintha találomra bemásoltál volna sorokat egy könyvből, mindegy miről van szó meg miből választottad a sorokat...
Akkor egy ilyen térbe helyezett testre az erő mint térfogati erősürüség
q=(dU/dr)/V itt V a test térfogata.
Ezt felbontom egy skalár és vektorpotenciál összegére. q=nablaU+nabla x W
itt W avektorpotenciál. (Szokásos Helmholtz-féle felbontás)
U a skalárpotenciál. Elmozdulásvektort u keresünk.
Ezt is felbontom u = nabla B + nabla T
A mozgásegyenlet (egyensúlyi egyenlet):
laplace u+Cu nabla nabla+C1 (q-ro u")=0. (Navier szerint itt C, C1anyagi állandók, ro sűrűség, " idő szerinti második derivált azaz u" gyorsulásvektor, mivel nincs más gyorsulás ez egyenlő a gravitációs gyorsulással. A test akkor van nyugalmban vagy egyenesvonalú egyenletes mozgást végez (merev test szerű) , ha u" nullvektor.
Peremfeltételek:
A test felszinére p felületen megoszló nyomás hat. Konstans gravitációjú térben ez csak konstans lehet. Egy állandó nyomású térben ez egy hidrosztatikai feszültségi állapottal egyenlő egyenlő. Ez a dinamikai peremfeltétel el is hagyható.
Kezdetben az elmozdulásmező a test minden felületi pontjában nulla.
Legyen rq a test r pedig a tér tetszőleges pontja. r=abs(r-rq)
A differenciálások az rq szerint.
Szerintem ezt kell megoldani.
Kezdeti feltétel: a V tartomány helye t=0-ban adott.
Ezt egy kicsit továbbgondolva, akkor bármely a kocka üreges gömb, gömbbel koncentrikus gömbfelületein is állandó a potenciál, ha ott nincs anyag akkor ugyanaz a konstans, ha van anyag, akkor is csak az origótól való távolságtól (sugártól) függ, vagyis ilyen gömbfelületek mentén csak sugártól függő állandó.
Akkor egy ilyen térbe helyezett testre a kinetikai vektor IntV
azt akartam mondani, hogy az utóbbi időben egyre nagyobb zöldségeket beszélsz
de aztán megnéztem ellenőrzésképpen, hogy miket mondtál régebben, és arra jöttem rá, hogy pl ilyeneket:
"Egy apró félreértést szeretnék eloszlatni, két űrhajó összekapcsolásánál nem a hátsó, hanem az első rakétáit indítják be, hogy találkozzanak. A Hubble-teleszkóp megjavításához a manőverezés már egy kicsit bonyolultabb. A teleszkóp fölé kell kerülni egy lassúbb pályán, majd ki kell várni, hogy az alább keingő, de gyorsabb teleszkóp a következő mögénk kerüljön. Ekkor ha bekapcsoljuk a hajtóművünket gyorsabbak leszünk és lejjebb ereszkedünk."
Tudom, hogy unalmas, de csak hogy feledésbe ne merüljön:
Bármit is hazudik cyprian, az ő eredeti állítása az volt, hogy
Most tegyünk a hidrogénatomunk köré még több hidrogénatomot, szimmetrikusan, gömbalakban. Mindegyik új hidrogénatom gravitáló ereje hozzáadódik a tér egy-egy pontjának gravitációjához. Az első hidrogénatomunk a középen van, ahol kijelöltük a nulla potenciálú helyet, ott a legnagyobb az összeg, a középponttól kifelé csökken. Tehát csökken a gravitációs potenciál. A gömb legszélén a legkisebb, mert a gömbön kívül nincsenek hidrogénatomok.
Nem kértem, hogy írj képleteket. A beidézett bizonyításokat Newtontól a Wikipediáig kellene megértened. Eleinte csak nevetséges volt, de most már inkább szomorú, hogy világos matematikai bizonyítás ellenében kapálódzol kitartóan.
Nem a Földről beszéltél, tökfej, hanem "egy tömör égitest belsejéről", arról jelentettél ki ex cathedra hülyeséget, most persze szokásod szerint azonnal másról kezdesz hablatyolni. A mocskolódásod pedig már sokszor mondtam, hogy nem érdekel, úgyhogy ne túráztasd magad fölöslegesen.
Csodálkozom, hogy egy csillagász nem tudja, hogy a Föld belsejében nagyobb a g értéke, mint a felszínen. A felszínen g=9,8m/s2 majd R=2880 km-nél g=10,3m/s2, majd a középpontban g=0.
Astronom, nem látok tőled komoly csillagászhoz méltó véleményt, a kevés megnyilvánulásodból pedig arra következtetek, hogy távol vagy ettől a szakmától.
Engem nem zavar, hogy nem vagy csillagász, hiszen én sem vagyok az, de jó lenne ha nem adnád ki magad annak.
"Jól látod azt is, hogy egy tömör égitest belsejében g gyorsulás van. Az égitest középpontjában g=0, de a felszínhez képest g értéke egyre nagyobb ahogy közeledünk a középpont felé, eléri a maximumot, majd a nullára csökken a középpontban. A középpont és a felszín között g értékének maximuma van."
Bizonyára elkerülte a figyelmedet, hogy tömör égitestről beszéltem.
Egyébként már hetek óta pusztán csúsztatásnak használják egyesek a vastagság nélküli gömbhéjat akkor, amikor én tömör égitestről beszélek.
A vita kezdetén is a Nap belsejében a középponttól 0,3R távolságában levő erőkről beszéltem. A vitaellenfeleim hozzák fel ellenérvként a nulla vastagságú gömbhéjt. Gyanítom, sokan belátták már, hogy a gömbhéj nem ide illő ellenérv, amikor a Nap belsejéről vitatkozunk.
A fórum nem arra való, hogy matematikai képleteket írogassunk. Nézd meg hányan írnak ide képleteket. Tőled is ritkán látni. Nehézkes ide képleteket farigcsálni.
Annyit követeljetek meg tőlem, amire ti magatok is hajlandók vagytok. Én sem vagyok hajlandó azzal tölteni a drága időmet, hogy fórum nehézkes szövegszerkesztőjével képleteket írjak. Aki nem elégszik meg a szöveges magyarázattal, nézzen utána szakkönyvben, ha a szöveg alapján nem ismeri fel, miről beszélek.
A gombhejon belul a gravitacios potencial konstans. Erted ? Ebbol kovetkezoen a gradiense nulla. A gombhejon belul tehat egyaltalan nem lehet azt tudni, hogy kivul van egy test. Te beleszerettel egy kozepiskolai modellbe mindenfele erokkel, amelyek kioltjak egymast, a fizikus kollegak ezert masznak falra. Csak ugy mondom.
Az égitest középpontjában g=0, de a felszínhez képest g értéke egyre nagyobb ahogy közeledünk a középpont felé, eléri a maximumot, majd a nullára csökken a középpontban. A középpont és a felszín között g értékének maximuma van.
Azért bizonyos szinten irigyellek, cyprian. Nekem nagyon össze kellene szednem magam ahhoz, hogy ilyen kis helyen ekkora baromságot írjak. Belőled meg könnyedén dőlnek az ehhez hasonló ökörségek.
Ha gömbhéjba teszünk egy gömböt, akkor húzóerő ébred a gömbhéjban. És természetesen húzóerő ébred a belehelyezett gömbben is, másképp nem is lehet.
A hozzászólások alapján már látni, hogy felismerték a topiktársak: feszültség keletkezik a testekben annak ellenére, hogy a gömbhéj középpontjában az erők kiegyenlítik egymást.
Azzal keverik meg magukat a topiktársak, hogy a gömbhéj centrumában a g gyorsulás valóban nulla értékű. De ez nem ugyanaz, mint amiről vitatkozunk.
Jól látod azt is, hogy egy tömör égitest belsejében g gyorsulás van. Az égitest középpontjában g=0, de a felszínhez képest g értéke egyre nagyobb ahogy közeledünk a középpont felé, eléri a maximumot, majd a nullára csökken a középpontban. A középpont és a felszín között g értékének maximuma van.
Azonban nem g értéke a vitánk tárgya, hanem ébred-e feszültség a gömbön belüli testben.
