Keresés

Részletes keresés

cíprian Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2170

Jó vicc, de nem.

A 1749. hsz-ben megadott feltételekkel:

a középponttól kifelé megy, feltéve ha nem a középpontban van. A középpontban ugyanis g=0.

Előzmény: Gergo73 (2168)
cíprian Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2169

Ez a hozzászólásod igen jellemző rád. Mindenütt ezt teszed, szinte mindenkivel.

 

Hol vannak az érveid? Szerinted mit írt Rees, és ezt te hogyan értelmezed?

Ezek lennének az értelmes válaszok.

De te csak hülyézel, mocskolódsz minden topikban.

Nem hiszem, hogy szóba kell állnom veled.

Előzmény: astronom (2167)
Gergo73 Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2168
Továbbra is tartom viszont, hogy egy üregben felléphet negatív g gyorsulás is.

Ami azt jelenti, hogy ha valaki belép az üregbe, akkor egy idő múlva negatív lesz a sebessége, vagyis negatív idő alatt teszi meg a pozitív távolságot. Magyarán: elmegy a kocsmába és megfiatalodik!
Előzmény: cíprian (2163)
astronom Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2167
ugyanis "Csak hat szám" c. könyvében hasonlóan írta le azt,

cyprian, én legalább annyira kitartó vagyok, mint te. Akárhányszor hazudod ezt, én mindannyiszor megmondom, hogy ez egy méretes hazugság.

Erre azt tudom mondani, szerezze be ezt a könyvet akit érdekel ez a téma.

Én is azt tudom mondani, ugynais akkor mindenki látni fogja, mekkora ordító hülyeségeket hordasz össze. Nem mintha eddig nem lett volna nyilvánvaló.

Mellesleg éppen te voltál, aki nemrég beírtad ide az ominózus részt, akkor is mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy egy szót sem értesz az egészből, csak a hülyeséget lököd szakadatlanul.
Előzmény: cíprian (2165)
cíprian Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2166

Csak szeretnéd zöldségnek látni amit mondtam, de nem az. Nem érted csupán.

 

Égimechanikai paradoxonnak hívják azt a szabályt, amit az űrhajók dokkolásánál figyelembe kell venni, és megnehezíti a manőverezést.

 

Az égimechanikai paradoxon szerint ha egy testet a geodetikus pályáján gyorsítunk, akkor letér a pályájáról, egy külső pályára tér, amin hátrébb lesz! Elmontam ezt neked, miért nem érted? Hátrébb lesz  az impulzusmomentum megmaradása miatt. Ezért nehezül meg két űrhajó összekapcsolódása.

Előzmény: pint (2130)
cíprian Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2165

Ha én hülyeséget mondtam, akkor ezzel együtt Martin Reest is lehülyézted, ugyanis "Csak hat szám" c. könyvében hasonlóan írta le azt, amit itt én is megpróbáltam nektek átadni némi kiegészítéssel, amelyet más szakkönyvekből vettem

 

Nem szoktam a levegőbe beszélni, és mindig idézettel tudom alátámasztani a mondanivalómat.

 

Tudom, hogy most vissza fogsz élni azzal, hogy rajtunk kívül másnál nincs meg ez a könyv, és azzal fogsz érvelni, hogy Rees nem ezt írta.

Erre azt tudom mondani, szerezze be ezt a könyvet akit érdekel ez a téma.

Előzmény: astronom (2164)
astronom Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2164
Én pedig továbbra is tartom, hogy hülyeséget beszélsz.
Előzmény: cíprian (2163)
cíprian Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2163

Itt valóban pontatlanul fogalmaztam, mert negatív gyorsulást kellett volna mondanom.

 

Mentségemre mondom, hogy egy kicsit elméláztam ekkor a sötét energián, és arra gondoltam, hogy vajjon nem a multiverzum gravitációja jelenik-e meg benne, mi "üreglakók" számára?

De ezzel már tényleg nem akartalak szórakoztatni benneteket, végül is igy lett belőle egy kis elírás.

 

Továbbra is tartom viszont, hogy egy üregben felléphet negatív g gyorsulás is.

Előzmény: astronom (2162)
astronom Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2162

Ne ferdítsétek el azt amit mondtam.

Kérlek alássan, szó szerint idézlek:

 

2007.11.21 21:22:20 © (1944)

 

Mindezek mellett érdekes probléma bukkant fel: egy üregben felléphet negatív gravitáció is.

 

Előzmény: cíprian (2161)
cíprian Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2161

Ne ferdítsétek el azt amit mondtam.

A 1749. hsz.-ban adott feltételekkel az üregben negatív g gyorsulás van, mert a gyorsulás iránya a középponttól kifelé mutat.

Mungo Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2160

...negatív-gravitáció egymás mellett hat, tehát nyilvánvaló, hogy a nap belül üreges!

 

Már csak azt kellene eldönteni, hogy az üreg gömb, vagy kocka alakú, hogy matmérnökse hiába tornásztassa magát. :o))))

Előzmény: XRive (2159)
XRive Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2159
Sőt! Ez a két effektus, valamint a Ciprián-féle üregben-negatív-gravitáció egymás mellett hat, tehát nyilvánvaló, hogy a nap belül üreges! Ez kétségtelen, felesleges is vitázni rajta!
Előzmény: XRive (2158)
XRive Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2158
Sőt, kontrázok.

Nyilvánvaló, hogy a protonok sokkal nagyobb felületet adnak a nap elsejéből kifele igyekvő sugárzásnak, mint az elektronok. Ergo: belül úgyis csak elektronok maradnak a végén.

Ez is van akkora marhaság, mint a tied.
Előzmény: XRive (2157)
XRive Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2157
Igen, szerintem is jobb, ha az a potom néhány nagyságrendnyi különbség a gravitációs és elektrosztatikus kölcsönhatás erejében nem zavar.
Előzmény: cíprian (2153)
pint Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2156
azt vettem észre, hogy ciprián teljesítménye elég egyenletes. ha visszaolvasod a történetét, ehhez hasonló falrengető baromságok láncolata az egész. csak azért tűnik egyre rosszabbnak, mert az új mindig meglep, a régit meg már emésztetted egy kicsit.
Előzmény: Mungo (2155)
Mungo Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2155

A Nap belsejében a gravitáció szelektálja a hidrogén atommagját és az elektronját.

A gravitáció a  hidrogén elektronját a kis tömegénél fogva kevésbé tudja megtartani, emiatt az elektron a Nap külső részében több lesz, mint a belsejében. Ennek az a következménye, hogy a Nap külsejében negatív töltésű H- ionok keletkeznek.

 

Ez már igazán monumentális marhaság.

Mostmár csak azt várom, mivel lehet ezt még alulmúni?

Mert értelmes beszélgetést erről a témáról, biztosan nem lehet produkálni.

Előzmény: cíprian (2153)
astronom Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2154

Ezt felírjuk "a gömbhéj belsejében negatív gravitáció van" meg a többi cyprian-féle baromság közé, aztán év végén szavazunk, hogy melyik a legsűrűbb hülyeség.

Előzmény: cíprian (2153)
cíprian Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2153

A hidrogén és a gravitáció szempontjából még egy érdekes jelenséget említek meg a Napunk jelenlegi állapotának jellemzésére.

 

A Nap belsejében a gravitáció szelektálja a hidrogén atommagját és az elektronját.

A gravitáció a  hidrogén elektronját a kis tömegénél fogva kevésbé tudja megtartani, emiatt az elektron a Nap külső részében több lesz, mint a belsejében. Ennek az a következménye, hogy a Nap külsejében negatív töltésű H- ionok keletkeznek.

astronom Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2152
A 1259. és azóta az összes hozzászólásod azt az állapotot jellemezi, amelyben te makacsul kitartasz egy baromság mellett, annak ellenére, hogy legalább tucatszor megmutattuk neked a helyes megoldást.
Ha abban hiszel, hogy egy hülyeség igazzá válik attól, hogy kitartóan ismételgeted, menj el politikusnak, azok kajálják az ilyet. Egy "Tudomány" nevű fórumon ez elég szánalmas....
Előzmény: cíprian (2151)
cíprian Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2151

A Napunk összeroppanása a gravitáció hatására valószínűleg két részben fog történni, míg a végén kb a Föld térfogatára zsugorodik, és fehér törpe lesz.

 

A vörös felfúvódás után következik be az első összeroppanás. Ekkor még nem tudja a gravitáció összehúzni a Napot Föld mértűre, mert a Nap magja az összehúzódás hatására eléri 100 millió 0C hőmérsékletetet, és beindul He magok fúziója. Ez a fúzió megnöveli a nyomást, és amíg a He el nem fogy, nem roppan össze a Nap.

 

A következő lépcső a C atommagjainak egyesülése lenne, ehhez 300 millió 0C kellene. A Napunk tömege határeset, és valószínüleg nem indul be C egyesülés. A Napunk ezért feltehetőleg másodszor is összeroppan a gravitáció hatására, mert a C-egyesülés elmaradása miatt már nem lesz olyan nukleáris folyamat, amely a gravitáló erőt nyomással ellensúlyozná. Ekkor a Napunk összeroppan fehér törpévé, amelynek térfogata mintegy Föld méretű lesz.

 

Ebben az állapotban a Napban a gravitáló erő minden kémiai kötés erejét felülmúlja,

és emiatt lehetetlen lesz a hideg Napban is a H2 molekula léte. Ezt az állapotot jellemzi a 1259. hsz.

 

Amint látható, sem a meleg, sem a hideg Nap magjában lehetetlen a H2 molekula léte.

 

Előzmény: pint (2148)
XRive Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2150
Feltételezik azoknak a szupermini fekete lyukaknak a létét. Egy ilyennek talán lehet még az eseményhorizonton kívül is elegendően komoly gradiense. Bár itt meg már az a kérdés, hogy ez méretileg összevethető-e a hidrogénmolekulával...
Előzmény: pint (2145)
XRive Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2149
Mikor fejezed már be a hülyeségek terítését, mondd?


A neutroncsillagokban meg más hasonló elfajult mütyürökben nem a gravitációs erő b@szogatja össze az atomokat. Hanem a nyomás.

A nappá válás alsó határa pedig valahol 80 Jupiternyi tömegnél van. Ez alatt barna törpéről beszélünk: ezek pedig stbil égitestek, annyi közük az elfajuláshoz, mint a tollnak a kezemben vagy a padlónak a talpam alatt. Semmi olyan elv nincs, ami szerint össze kéne roppanniuk. De szívesen veszek bármi olyan linket, ami ennek ellentmond.
Előzmény: cíprian (2147)
pint Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2148
valaki más esetleg?
Előzmény: cíprian (2147)
cíprian Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2147

Van. A neutroncsillagok. Itt a gravitációs erő olyan nagy, hogy atom sem létezhet.

 

Elvileg a Jupiternél nagyobb égitesteknek össze kellene roppanniuk a gravitációs erő hatására. A Jupiter határeset, a Nap már bizonyosan ekkora tömeg. Ezt az érdekes elvet indokolja az amit az 1259.-ben írtam.

 

Miért nem roppan össze pl. a Nap? A benne végbemenő nukleáris folyamatok miatt.  A nukleáris folyamatok miatt a Nap magja olyan forró, hogy a mag nyomása ellensúlyozni tudja a gravitációt. De ez más kérdés. Ha a Nap hideg lenne, akkor kb. földtömegűre roppanna össze a gravitációs erő hatására. Ennek az összeroppanásnak az okát a gravitációs erőnek kell tulajdonítani, és ezt írtam fel a 1259. hsz-ben. Az már természetes, hogy ilyen körülmények között nem létezhet H2 molekula. Igenám, de a nukleáris folyamatok miatt sem létezhet a Nap magjában (amint írtam, 0,3R távolságban) H2 molekula. Azaz semmiképp nem létezhet.

 

Sajnos rossz irányba mentetek, amikor élből cáfolni akartátok Newton Principiájával a 1259.-t. Jobb lett volna ha átgondoltátok volna ezt a hozzászólást, akkor eljutottunk volna odáig, hogy semmiképp nem létezhet a Napban H2 molekula, akár hideg, akár meleg. Én ezt állítottam.

Előzmény: pint (2146)
pint Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2146
de formázzuk ezt kérdéssé. tud valaki ilyen helyet a világegyetemben? akár elméletileg?
Előzmény: pint (2145)
pint Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2145
különös tekintettel arra, hogy eddig úgy fest, talán sehol nincs is a létező világegyetemben olyan gravitációs gradiens, ami szét tudna tépni egy hidrogénmolekulát
Előzmény: Mungo (2144)
Mungo Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2144
A kockaüreges gömb feladatát kell megoldani. Benne az adott test. Azokkal az eszközökkel tudod csak ciprián problémáját megoldani, amit ő kitűzött.
 
Ez bizonyára egy nagyon izgalmas eredményt fog adni, különös tekintettel ciprian feladatára, amelyet a kedvedért idemásolok:
 
"...Most tegyünk a hidrogénatomunk köré még több hidrogénatomot, szimmetrikusan, gömbalakban. Mindegyik új hidrogénatom gravitáló ereje hozzáadódik a tér egy-egy pontjának gravitációjához. Az első hidrogénatomunk a középen van, ahol kijelöltük a nulla potenciálú helyet, ott a legnagyobb az összeg, a középponttól kifelé csökken. Tehát csökken a gravitációs potenciál. A gömb legszélén a legkisebb, mert a gömbön kívül nincsenek hidrogénatomok..."
 
Alapvetően ezt a tételét kellene igazolni :
 
"Ha a gravitációs vonzerőt növeljük olymódon, hogy a gömbhéjat vastagítjuk, akkor elérünk egy olyan gömbhéjvastagságot, amelynél a hidrogénmolekula szétszakad." (1438)
 
Szóva ha ennek a kocka alakú üregnek a megoldásából végre ki lehetne okumulálni, hogy a nagyobb gázbolygók belsejében mégiscsak szét tud tépni egy hidrogénmolekulát a gravitációs húzóerő, akkor végre nyugvópontra kerülhetne ez a kérdés is.
Viszont, ha a kocka alakú üreg nem hozna elég erős bizonyítékot a fenti tétel igazolására, javaslom, hogy vezesd le tetraéder alakúval esetleg egy paralelpipedonnal, hátha egyszercsak mégis sikerül Newton hülyeségeit végre világosan megcáfolni. Valóban dög unalom mindig fejethajtani az egekig feldícsért, de teljesen elavult nézeteket valló antik tudósocskák felfújt szösszenetei előtt.
Hajrá, lássuk a medvét!
Előzmény: Törölt nick (2142)
Törölt nick Creative Commons License 2007.11.27 0 0 2142
A kockaüreges gömb feladatát kell megoldani. Benne az adott test. Azokkal az eszközökkel tudod csak ciprián problémáját megoldani, amit ő kitűzött.
Előzmény: mmormota (2139)
Törölt nick Creative Commons License 2007.11.27 0 0 2141

Ennyire azért már ne legyél nagyképű. Oké!!!!

Ha hülye vagy hozzá kérdezzél. Szoktam válaszolni.

 

Előzmény: mmormota (2140)
mmormota Creative Commons License 2007.11.27 0 0 2140
De mit jelent az a hosszú mondat? Nyelvtanilag se értem, meg azt se, hogy mi akart lenni.

Meg ezek a képletek hogy kerültek ide? Van valami közük a korábbi vitákhoz, ha igen, micsoda? Valahogy a logikai kapocs hiányzik, mintha találomra bemásoltál volna sorokat egy könyvből, mindegy miről van szó meg miből választottad a sorokat...
Előzmény: Törölt nick (2138)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!