A bajszot én meg úgy értettem, hogy a fonográfos korszakában volt bajsza, előtte se (na egy hajszállal előtte még igen), utána se.
Én szeretek sok mindent ezekből a hatvanas évek zenéiből, de biztos vagyok benne, hogy ez a koncert (valószínűleg a maga korában talán legkevésbé igényesnek ható, de mára legmaradandóbbnak látszó Metrót leszámítva) halavány árnyképe lesz az eredetinek (Pici jól kihúzta magát a buliból!). Amúgy nem hiszem, hogy a hatvanas években bármivel jobbak vagy rosszabbak lettek volna a zenék, mint manapság. Akkor is (számos stílusban) voltak igényes és kevésbé igényes alkotások, most is vannak. Mármint szerintem. :-)))
Nem, csak gondoltam, most épp a bajszát akarod húzogatni, azért szóltam, hogy ne strapáld magad. :)))
Ne szamárkodj, légy szíves! Eszmét cseréltünk, nem? Senkit nem bántasz meg, ha más a véleményed, aki ettől megsértődik, az egy marha és elkalapálom. :))
Jól kinézünk, ha már a véleményed se mondhatod el egy nyilvános fórumon, amit erre találtak ki! Még csak lebeszélni se akarlak, csak elmondtam, én hogy látom a dolgok állását. És jó étvágyat!
nem, nincs rossz napom, ezt mindig így szoktam gondolni. bár kicsit éhes vagyok, szóval lehet, hogy csak ezért ingerlékenykedem. :-))))
summázom is gyorsan inkább a véleményemet, mielőtt jól megutálnának sokanemberek:
bánom is én, hogy mit csinálnak. nem fogom felrobbantani a stadiont. nincsen is nekem ehhez az egészhez semmi közöm és semmi jogom, hogy belekössek. a zenészek biztosan tudják, hogy miért csinálják és biztosan eldöntötték, hogy belefér-e a renoméjukba. ők meg már csak jobban tudják, hogy mi is tartozik a saját renoméjukba, mint én! :-)
szóval visszaveszek magamból és nem jártatom itten a számat, ellenben elmegyek ebédelni jól. :-)
Szörényinek nincs is már bajsza évek óta. :))) Nincs neked kissé rossz napod ma? Nekem az van. Kettős fronthatás és ingerlékenység üli meg őszes fejem.
A Tabánról nekem speciel az LGT nagy koncertjei ugranak bé. Bár én egyen se voltam, lévén, vidéken laktam.
Na, az offolást én kezdtem úgy igazán, amikor az Origo hírét bemásoltam. :) Amúgy nem tudom, valóban csak a hatvanas évek zenéit fogják-e játszani, mert ha jól néztem, és ha igaz is, az Omega felállása pl. az általam ismert legutolsó, hiszen a hatvanas-hetvenes években nem ez volt az összeállítás. Ha bővítenék a résztvevők számát, elkígyózhatnának egészen a hetvenes, sőt, a nyolcvanas évekig. Kérdés, megteszik-e. A Metróval ez persze nehezebb eset, de az Illés vagy az Omega metamorfózisait föl lehetne villantani.
Apropó, szigorúan a topic témájához: csak én vagyok elmaradva egy brossúrával, vagy semmi hír egy esetleges új Zorán-lemezről?
nem tudom. lehet, hogy megunom őket. egyelőre még rengeteg új dolgot találok bennük, minden hallgatáskor.
a hatvanas évek muzsikájában (úgy értem, Illés-Metró-Omega) nem nagyon találok semmit. ha mégis találnék [mert például kedvelem a Történet M.ről-t vagy a Human Rights lemezt úgy, ahogy van] azt nem játszák koncerten és nem játszák a rádióban sem. csak a sárikát. meg a kéglidalt. de jól szétoffolom itt a topicot az Illés melódiáit idézve.. :-)
tényleg azt nem értem, hogy a nosztalgiahullám miért a hatvanas évekre van kihegyezve. miért nem lehet a hetvenes éveket előszedni nosztalgia gyanánt, hát akkor is éltek emberek és azok az emberek most középkorúk, fizetőképes korosztály.
lehet, hogy én nem is a nosztalgiát unom, hanem csak a hatvanas évek mára már bőven gagyiszámba menő zenéjét. egy LGT fesztiválra viszont beneveznék, de még mennyire és a Fonográf koncerten is csápolnék az első sorban ezerrel. mert ha Presser mondja a tévében, hogy Zenét csinált annak idején, akkor nem rángatom ám a számat, de nem ám!
Csak azért kérdeztem, mert nem félsz attól, hogy eljön a pillanat, és megunod ezt is, mondjuk a 234. meghallgatás után? :)) Abban teljesen igazad van (és korántsem csak"banán"-ügyben:)), hogy ha túl gyakran és sokszor hall az ember valamit, kiüresedhet a mű. Lásd Berlioz Rákóczi-indulóját, amivel anno minden reggelét kezdte a Kossuth. Amiket sorolsz, nagyon jó zenék. Mellesleg magam úgy vagyok sok régi motorossal, hogy látom (vagy látni vélem? :)))) náluk a fejlődést. Azt szoktam mondani némelyikük kapcsán, hogy olyan, mint a jó aszúbor. Az idő nemhogy ártana neki, de egyenesen nemesíti. Egyre jobb lesz. Ilyen érzésem van Zoránnal kapcsolatban is, de Presser is ez a kategória. És még vannak páran. Jót tesz a zenéjüknek az élettapasztalat. Pláne, hogy nem is csak az ő személyükről van szó, hiszen sokan mások is "bedolgoznak" ezekbe a zenékbe, hogy ez és így szólaljon meg. Katona Klárit meg nagyon hiányolom. Meg a fiatalságomat... :)))))
A zenekar neve nosztalgia, de a lemez nagyon nem az. Nagyon-nagyon nem az.
iudex, kedves. Az ablak mellett-et persze sokszor hallgatom. A Zorán I-et meg még többször hallgattam már. Rongyosra játszotta a lemezjátszóm az István, a királyt. Katona Klári titkait be kellett szereznem újra. Néhány Fonográf vagy Koncz Zsuzsa dalszöveget időnként úgy olvasgatok, mintha vers lenne. Az LGT minden régi dalától megmozdul bennem valami. A Padláson sírtam-nevettem, mint egy kisgyermek, harmadjára is.
Tisztelem és becsülöm azokat az embereket, akik az IMO koncerten a színpadra lépnek. De mindannyiuk életművében annyi és annyi sokkal jobb darab van. Sokkal, de sokkal, de sokkal jobb (na jó, az Omegát leszámítva). Miért muszáj pont ezt a részt játszani? Hát ezt nem értem.
"megjelenik a média, amely hajlamos mindent egyfajta felszínes, szenzációhajhász szósszal körítve tálalni"
Ezt már én is tudom kezelni, megtanultam az elmúlt sok évben. De a nyilatkozatok is valahagy erről szólnak. És hát csak nem állnak az újságírók szöges ostorral a zenészek mögött, hogy mondjad, öreg, hogy ti voltatok a királyok vagy odacsapunk!
"egy generáció életérzésébe sok minden belefér"
Persze. Meg az egész világba. Ott is vannak műfajok egymás mellett. A Citromízű banán kedves és bohókás - de a Hófehér jaguárt is annak szánták. Más kérdés, hogy nekem sem jött be. Két rossz zenéből az egyik mér' aranyos és bulis és mosolyogtató és koncerten nyomatható, a másik meg miért vérciki? Ha egyszer mindkettő rossz, amúgy.
"belefér a Miért hagytuk, hogy így legyen"
Elég baj az, hogy az is belefér... :-) Egy dal, ha jó, ha rossz, amennyiben négyszázharmicmilliószor hallgatjuk meg, semmivé lesz. Főleg, ha politikai mondanivalója van. Mert a politika csak jön-megy, érdekeskedik. Ha dalokat húzunk rá, a nagy jövés-menésben a dalok ronggyá használódnak. Ki kéne őket dobni a szemétre, nem színpadon énekelni tömegeknek!
De csak morgok itt, mert ezen mindig felhergelem magam. Pedig az egész nem is érdekes. Ami érdekes, az ez:
"a Zorán mégiscsak a Zorán. :))"
HálaIstennek. Be is rakom a cédéjátszóba Az ablak mellett-et most azonnal. :-)
Ugyan már! Mért bántanál meg bárkit a véleményeddel?
Azért megfontolásra ajánlanék pár szót. Egyrészt ebben az ügyben is több, össze nem tartozó dolog keveredik. Pl. megjelenik a média, amely hajlamos mindent egyfajta felszínes, szenzációhajhász szósszal körítve tálalni. Ez nekem se tetszik. A másik, hogy egy generáció életérzésébe sok minden belefér. Belefér a Sárika, belefér a "Mért hagytuk, hogy így legyen?". Sok dal van, ami egy pillanatnyi ötlet szülötte, egy kellemes vagy bánatos perc terméke. Nem keresnék világmegváltást a Citromízű banánban, csak azt, ami tényleg meg is van benne: jókedvet és iróniát. Nem akar többnek látszani, mint ami. Nem akarja többnek elfogadtatni magát, mint amennyit ér. Végül is az operett, a zenés játék műfajára is ráncolhatnánk a homlokunk ilyenek hallatán: "Teve van egy pupú, van két pupú, van négy pupú, sőt több...". Na ehhez képest a Sárika mégiscsak egy akadémiai székfoglaló. :)))) Igaz az is, hogy azt az időt, annak minden járulékával, már nem lehet többé visszahozni. Megváltozott azóta a világ. Mások voltak az érzések, a gondolatok, a politikai körülmények. Hogy ezeket tudja-e egy dal ma is közvetíteni, ennek próbája egy ilyen koncert. És fentiek szellemében eszem ágában sincs minden nótácskán számon kérni a múltam dolgait. És ha lesz katartikus élmény, múlt és jelen egyszerre jelenvalósága miatt lesz. Vagy nem. :) De ez már nagyban függ a zenészektől. Igaz, hogy számos esetben nem kell nagyon mélyre ásni, hogy az ember rátaláljon üzleti szempontokra. Ma ilyen a világ. De ezen ramaty felszín alatt megbújhat még a múlt tüze. Majd kiderül, így van-e.
P.s.: ja, és bocs, de nem olvastalak korábban kifejtett fenntartásaidról, néha bekukkantok ide, mert ugye a Zorán mégiscsak a Zorán. :))
Oké, oké. Az a helyzet, hogy itt az indexen egy-két fórumon már elég részletesen kifejtettem a koncerttel és az egész nosztalgiahullámmal kapcsolatos álláspontomat és most igazából csak utaltam azokra.
Lehet, hogy tényleg pesszimista vagyok. De unom is a nosztalgiát. Mondom ezt úgy, hogy a Sláger rádió szól itt mellettem [valami American pie, eredetiben :-)]. Hallgatok régi zenét. Sokat. A jókra oda is figyelek, a feledhetők háttérzeneként szólnak. Illés is néha, meg Metró is néha. [Omega, az nem, mert őket nem kedvelem - a Presseres időszakot leszámítva].
De ettől még unom a nosztalgiát. Unom a búcsúkoncerteket, amelyek olyan nagyszabásúak, hogy lassan a Dunántúlon tartják őket és a Balaton lesz a színpad. Unom az ezredjére, százezredjére, milliomodjára hallott dalokat, amelyek egyikétől-másikától futkoz a hátamon a hideg, mert olyan csapnivalóak. [hát ne mondd nekem, hogy a Sárika című opuszért vagy a Citromízű banánért egyetlen fillérrel többet adnál, mint mondjuk a Hófehér jaguárért. Egyiknek se, másiknak se nincsen semmi értelme.]
De félreértés ne essék: ez nem baj. Akkor és ott ez lett, ez sikerült, ezt tudták összehozni, ezt kedvelték, ettől lettek híresek, ez jelentette az első lépcsőt az István, a királyhoz vagy az LGT-hez, hát elnézhető, bocsánatos, kedves, helyes dolgok... csak ne kéne hallgatni őket.
De nem is a koncert a lényeg, hát az ember a stadionon kívül marad és kész, nem nagy cucc, de nem ennyiből áll a dolog. Mert ott a pénz, a Sláger rádió mindjárt rákattant, a tévék, az újságok, olvassuk, halljuk, erről beszélnek. És nem csak arról, hogy akkor most koncert, nosztalgia, lufik és régi melódiák, hanem A Legenda, A Zene, a Történelem, Az Igaz Szavak.
Hát ne már, kérem, ne már. Mert erről itten egyetlen szó sincs. Lesz egy koncert, ahová elmennek jó sokan, mert a csapat egy része akkor volt fiatal és visszaidézi az emlékeket jól. A csapat másik része meg most fiatal és miután unos-untalan hallja a dalokat, tudja kívülről és elmegy nyomni egy jó bulit, táncikál kicsit, utána bedob egy sört valahol, majd hazamegy és kész. Katarktikus élménye nem lesz itten senkinek se. Illés, a Metró, az Omega a maga korában csinált valamit, ami a maga korában értékelhető volt, ma már nem igazán értékelhető. Hallgatható, akár még élvezhető is. Csak nem értékelhető. Csak ennyit kéne nem elfeledni szerintem.
Ez persze az én véleményem. Remélem, nem bántottam senkit meg hitében vele.
Bocs, hogy én is beleótvarkodok, de szvsz kicsit pesszimistán nézed a dolgot. Lehet, hogy jó nagyot szakítanak a fiúk a zsozsóból ezért a koncertért, de meglepne, ha csak ez motiválná őket. Hiszen egy-két év óta erős áramlat lett a nosztalgia, amit tökéletesen meg is értek. Fiatalabbak számára talán furcsa, ha egy együttes már a nyolcadik búcsúkoncertéjénél tart, bevallom, ez nekem is vicces, de önmagában az, hogy a régi nagy bandák újra összeállnak, nekem tetszik. Ha most jönnének rá, hogy hajaj, nekünk most kell csinálni még 5 lemezt vadi új dalokkal, meglepne. De hogy eredetiben élvezhesse az ember a régi dalokat, ez örömmel tölt el. Annál is inkább, mert -nem szeretném a maiakat megsérteni- azt kell mondjam, kilomérerekkel verik a mostani átlagbandák átlag alatti zenéjét, úgy zenei tudásban, mint szövegben. Ahogyan egy alkalommal a Karthago egyik tagja -talán Szigeti volt, de lehet, hogy Takáts- megfogalmazta, amikor egy technoparódiát adtak elő: "Mi tudunk úgy csinálni, ahogy ti, de ti nem tudtok úgy, ahogy mi". És ez nem nagyképűség, teljesen igaza van. Nem véletlen, hogy erre a nosztalgiára ráépült a Sláger rádió. És jól tette! Igen sok tizenéves is megcsömörlött már a mai stílusoktól, rájöttek arra, mennyivel jobb zenét csináltak szüleik, pedig még az erősítő se volt profi, és nem géppel csinálták azt a zenei hangot, ami nincsen is a valóságban. Ez nem a pléh-bekk világa. :)
jaja, bocs, nem gondoltam én semmi különösre. csak hogy nem készülök a koncertre, majd tévében nézem meg és hogy azért nem örülök én olyan nagyon ennek a koncertnek, de azért meg is értem őket valahol - hát erre vonatkozott, hogy csináltam már én is olyan melót, amit nem kedveltem, de fizettek érte.
már gondolom, hogy néhány fellépő zenész is hasonlóan áll a dologhoz.
Lappa, ugye nem haragszol, de én se értem, mire gondoltál. Ha lennél szíves kifejteni...
Találtam valahol a hálón egy írást ami nekem nagyon tetszett, ideteszek egy részletet, miszerint:
Legyél magas, boldog és szőke!
A borító fekete-fehér fotó: a férfi szemlátomást szomorú rajta. Mindössze öt betű és négy szám színes: Zorán 1997. Nem mintha 20 éve, az első szólólemezén fültől fülig ért volna a Metró egykori énekesének szája, de a borító legalább napszítta sárga volt. "Nekem nem elég a zene/nekem nem elég a szó/nekem csak az elég, ha előadható" - énekelte akkor. "Vehetsz dalt, nem is kell, hogy értsed/ Vehetsz tudást, lesz rajta sok pecsét" - énekli most (Itt a vásár). "Legyél szőke, magas, gazdag/Ne értsd félre, ez csak jó tanács" - fűzi még hozzá, és a nyilvánvaló irónia ellenére keserű a mosoly a Lusta dal hallatán.
Pedig hát a Sztevanovity testvérek verhetetlenek voltak, ha azokról az árnyalatról árnyalatra építkező, gunyoros énekekről volt szó. Őket hallgatva olykor még azt is elhittük, tényleg nem a tükör a görbe. ...
No. Mi a baj? Az, hogy a Dunatévén is megy? Vagy a helikoffer? Esetleg a jegyár? Én se nem leszek ott, majd megnézem az m1-en. Szerintem az én plusz 4 dioptriámmal úgyis többet fogok látni a tévében, mint ha elmennék, és 120 méterről azt saccolgatnám, melyik fiú melyik. És csak hangról próbálnám fölismerni őket, ami kb. a koncert végére sikerülne is. :)
Az ülőhelyek már elfogytak a nyári Illés-Metró-Omega koncertre
2001. április 10., kedd, 16.45
A hatvanas évek magyar beatkorszakának három legfontosabb zenekara, az Illés, a Metró és az Omega a Népstadionban ad közös koncertet június 2-án. Mindhárom zenekar ötven perces programot ad elő, gigantikus díszletek között. A "szuperkoncert" iránti érdeklődésre jellemző, hogy az ülőhelyekre szóló jegyek már elkeltek, és elfogyott az állóhelyek fele is.
Az Illés együttes a közismert felállásban - Bródy János, Illés Lajos, Pásztory Zoltán, Szörényi Levente és Szörényi Szabolcs - adja elő az együttes legjobb dalait, várhatóan 14 szerzeményt. A Metró együttesben Brunner Győző, Fogarasi János, Frenreisz Károly, Sztevanovity Dusán, Sztevanovity Zorán és Veszelinov András lép színpadra. A zenekar felállása fájóan nélkülözi Schöck Ottót, aki két évvel ezelőtt elhunyt.
A Metró az előzetes program szerint 13 legismertebb számát játssza el. Az Omega együttes színeiben Benkő László, Kóbor
János, Debreczeni Ferenc, Mihály Tamás és Molnár György zenél majd együtt, előadva a zenekar 14 legnépszerűbb dalát.
Az Illés-Metró-Omega koncert producere Rosta Mária, főrendezője Bozsogi János, koreográfus-rendezője Román
Sándor, díszlettervezője és produkciós menedzsere Rózsa István.
A színpad a Népstadion futballpályájának teljes hosszában épül fel. A díszlet 16 méter magas lesz, azaz magasabb a Népstadion toronyépületénél. Háromhajós színpadot építenek, a középső rész tükörből készül, amelyet megdöntve állítanak fel a különleges fényhatások elérése érdekében. A két szélső hajóban helyezik majd el a két, egyenként 44 négyzetméteres kivetítőt - ismertették a rendezők.
A közönség érdeklődésére jellemző, hogy az ülőhelyekre szóló jegyek már elkeltek, és elfogyott az állóhelyek fele is. A jegyek 1900, 3500, illetve 5000 forintba kerülnek.
A koncertet 18 kamerával, két közvetítő kocsival és helikopterről rögzíti a Magyar Televízió, és háromszor egyórás koncertfilmként mutatják majd be a magyar 1-en és a Duna TV-ben. A koncertfilm rendezője Antók Tamás lesz. (MTI)
visszavonom a múltkor tett észrevételezést a honlapkészítő sráccal szemben [miszerint faragatlan vagy hasonló, mert nem válaszolt a neki írt levélre, hogy hibádzott valami a honlapon].
írtam most is, hogy a turné rövid u és visszaírt, hogy kijavította és köszöni. valószínű, hogy a múltkor csak nem volt ideje, esetleg elveszett az éterben valahol a levél... :-)
nem, dehogyis megszokásból. az nem a "nem olvas" szekcióra vonatkozott, mármint a mosolygás, hanem az üdvözlés mellé kijáró mosolygást jelentette. ennek a szmájlinak ám sok az értelme, nem csak a röhögést jelképezi.
Lappa_túl a vizsgán, megnyugodva, felfrissülve mindjárt ír levelet Talianak
Te Lappa, mi itt olyan jól elbeszélgetünk, de képzeld, milyen izgalmas lenne, ha néha mások is hozzászólnának :-) Talán ha beindulnak a koncertek...
Bocsánat a hibás tájékoztatásért, a Maxima nem 1. emelet hanem 1. szint, azaz alagsor. Hoztam egy belépőt biztos ami biztos, legföljebb visszaviszem, ha mégse megyek el.
Tali_aki ki nem állhatja a háttérzenét és ezért (is) gyűlöli a bevásárlóközpontokat
