Szerinted II András milyen eredményeket ért el a szentföldön? Egy döntetlen csata a törökök ellen és egy sikertelen ostrom a Tabor hegynél. Aztán vásárolt néhány ereklyét és hazament. Ezt finanszírozandó muszliomoknak adott kereskedelmi jogokat Zara ban. A keresztes király!
Sőt, akkoriban ők voltak zömmel a könnyűlovasság Kun László seregében abban a csehek elleni csatában. Az európai seregek elleni minden győzelmüket a mongolok is a nomád könnyűlovas seregüknek köszönhették, ami egyedül a tengeren nem vált be a Japán elleni invázióban.:)
A nomádok is tudtak talán változni. Meg aztán a magyarok után is jöttek be nomádok , akik könnyü lovasok voltak. ÉS voltak a 14.században is könnyülovasok a magyar seregekben , akik többségében kunok voltak. És a pánzélruha is drága volt , keveseknek telett rá.Nem volt nehéz az átállás.
1.,Hannibál a serege jó részét elveszítette az átkelésben. Bulcsú nem, sőt, 2 ízben is megtete ezt a túrát. 2., II.András seregének jó része könnyűlovas volt, saját lólábon elmentek oda-vissza. 3., Valóban, sokszor párszáz fős nyugati páncélos lovag nagyobb hűhót csapott a saját kis eredménye v. eredménytelensége miatt a világban, mint a mi királyunk a sokkal erősebb létszámú seregével. A 2 esztendős kaland mégis az országot anyagilag megviselte, itthon megölték a királynét is, ráadásul a pápa is átok alá tette a királyt, aki ezért a saját, később szentté avatott lánya temetésére sem mehetett el. !., Kun László és az osztrák esete a csehekkel is szerb ügy volt szerinted?:)
Bulcsúék és a XV. század között elmúlt kis idő, s átalakult rendesen a magyarok harcmodora, fegyverzete. A huszárság nem a nomád magyar lovasság utóda. Tanulmányozd például a fegyverzetüket és az alkalmazott technikát.
Egyébként van közhiteles forrás arra a 20 ezres könnyűlovas szentföldi magyar seregre?:) Mellesleg emlékezetem szerint Hannibál nem vesztett csatát Európában, Bulcsú meg mintha megjárta volna a Lech-mezején...
No persze. Ha elfelejtjük a korábbi évszázadok könnyűlovas seregeit megemlíteni, akik a római sereget is nyomorgatták már! Majd sorban, minden lovasnemzetet, akik könnyűlovas csapatokkal rendelkeztek. Gyalog csak a véletlen miatt harcoltak és annak nyoma sem maradt. De fennmaradt Bulcsú vezér és könnyűlovas seregének nyugati kalandozása és átkelése az Alpokon télvíz idején. Ott, ahol Hannibál annyit veszített, hogy nem is tudott nyerni Róma ellen, ők szinte veszteség nélkül jöttek át! Vagy II: andrás szentföldi háborús kalandozása kb. 20 ezer könnyűlovassal. Vagy utódjának, Kun Lászlónak a serege a csehek ellenében a "koldustarisznya" Habsburg Rudolf oldalán szintén csata döntő volt! Ezek mind szerbek voltak?:)
Az angol talán az egyetlen kivétel a huszárság történetében, ugyanis az egyetlen olyan nemzet, amely a magyarok ,,segítsége" nélkül állította fel saját huszár ezredeit, sőt - magyarok még csak véletlenül sem fordultak meg bennük (a többiben szinte mindegyik esetben vagy magyarok állították fel, vagy segítettek kiképezni, vagy magyarok adták kezdetben az állomány vagy tisztek jelentős részét (a legjobb példa erre a francia, porosz, würtenbergi, szász (röviden - német), osztrák és orosz huszárezredek.)
vagy esetleg a corsairból ?:) Vagy inkább a szerb gusar - prédálóból? :) Amit a wiki nem ír, az nem is létezik? Sőt a horvátok legalább annyira magukénak tartják, mint a magyarok. A lengyelek (litvánokkal perszonálunióban) kifejlesztették az ugyancsak híres nehéz huszárságot.
A viccet félretéve, a huszárság valóban a balkáni szerb/horvát török ellen harcoló könnyűlovasságból fejlődött ki, amelyet utána a magyarok fejlesztettek tökéletessé, s adtunk tovább olyan nagyhatalmaknak, mint a franciák, angolok, oroszok, poroszok...
A Legjobb katonák között szerintem meg kell említeni magyar huszárokat.Jellegzetesen magyar könnyű lovas a 15. században tűnik fel Mátyás király seregében.Hadik András huszárai még Berlint is elfoglalták.Európa összes országa átveszi ezt a fegyvernemet.Huszár elnevezés is onnan ered,hogy a huszár húsz ellenség életébe került.
Természetesen a svéd nyelvű kiejtés az igazán helyes. Különben írhatod a japán, kínai vagy urdu esetleg a szan szerintit is, az se lenne nagyobb hülyeség, mint a német.
a ,,K" kommandó (,,Kleinkampfverbande" haditengerészeti egység) parancsnoka, Albrecht Brandi. Szintén jóval nívósabb és eredményesebb parancsnok, mint Skorzeny.
Nem, SEMMIKÉPPEN! Ebben tökéletesen igazad van. Éppen ezért érdekeltek az eltérések a memoárjai és a valóság között. A baj az, viszont, hogy az írásai alapján lett kultikus figura. Előtte a kutya sem volt kíváncsi rá. Annak idején óriási lelkesedéssel olvastam el a visszaemlékezéseit. Úgy adódott, hogy a könyvével párhuzamosan olvastam a Breszti-erőd védelméről szóló első, politikai maszlag nélküli orosz könyvet és azonnal szemet ütött az eltérés Skorzeny és a dokumentumok között. Utánna kezembe került egy 1952-ben, belső használatra, ejtőernyős tiszteknek kiadott szovjet tankönyv, amely éppen a Grand Sasso-i hadműveletet elemezte ki, rendkívül aprólékosa. Skorzeny-t ott csak futtában említették meg; mint a tervezési, mint hírszerzési, mint a végrehajtási és lezárási stádiumban szinte mindenhol Mors neve szerepelt! Na ez volt a második probléma Skorzeny mítoszával. Utánna meg a kezembe kerültek a Horthy-ról szóló könyvek, illetve a Tito partizánjairól kiadott munkák (nem a polidili marhaságok foximaxi módra) és ismét mesegyártáson kaptam Otto-t.:(((( Szóval - bennem akkor egy világ omlott össze.
Na mindegy. Showtime, bocsánat, majd folytatom a cikket is, de még a gyerekkel kell foglalkoznom (apai teendők:))
Kapásból tudok egy sor olyan német tisztet, akik diverzáns parancsnok-ként sokkal, de sokkalta profibbak és hatásosabbak voltak, mint a mesemondó Skorzeny. Csak pár név: Dr. Theodor von Hippel Hubertus von Aulock Paul Haehling von Lanzenauer Alexander von Pfuhlstein Friedrich Kühlwein Hermann Schulte-Heuthaus (ezek a brandenburgiak parancsnokai) Most hirtelen csak három ejtőernyős parancsnok jut eszembe: Bassinge, Kurt Student, Bernhard Ramcke,Walter Barenthin, Gustav Wilke, Hans Kroh, és még lehet sorolni. A ,,K" haditengerészeti elitalakulat tisztjeinek nevei most nem jutnak eszembe, vagy még az RSHA különlegesei között is ott van Harald Mors, aki gyakorlatilag megtervezte és kivitelezte Mussolini kiszabadítását (persze a babérokat Skorzeny kapta meg, mert ékesszólóbb volt).
Az említett tisztek közül BÁRMEIK rátermettebb és emeletnyivel jobb és eredményesebb diverzáns és katona volt, mint Otto. Ezért mondom, hogy Skorzenyt ,,minden idők legjobb katonájának" nevezni még finoman szólva is....
Mellesleg olvastad Skorzeny könyvét? Ott is megtalálod az utalásokat és részleteket. Segítek: 1).Otto Skorzeny, David Johnson transl. My Commando Operations: The Memoirs of Hitler's Most Daring Commando (reprint Schiffer Publishing, 1995) ISBN 0-88740-718-8 2).Otto Skorzeny, Skorzeny's Special Missions (Greenhill Books, 1997) ISBN 1-85367-291-2
Nekem mindkettő megvan, sajnos könyvben (angolul is, meg oroszul is; nem tudom, hogy adták e ki magyarul:((
Az a baj az ürgével, hogy túl sok a pontatlanság és valótlanság az állításaiban.:(((
A ,,Franz"-ról vannak dokumentumok, könyvek, stb. Majd később, ha érdekel (gondolom, hogy igen:)) beírom a 2. VH-s topikba.
A német kommandósok egy része Irakból Iráni területre ment át, méghozzá szovjet övezetbe. Ráadásul ahhoz képest, hogy mennyire ,,jó" ügynökhálózattal rendelkeztek a németek a Közel-Keleten, csúfos kudarcok sorozata érte őket még Teherán kapcsán is.
Erre a Franz-ra vannak közhiteles dokumentumaid?:)
Csak lábjegyzetben megjegyzem, a németeknek kitűnő iraki és még jobb iráni kapcsolatai voltak, előbbi országban már túl voltak 43-ra egy angol ellenes felkelésen, amelyet még a Luftwaffe is támogatott, utóbbi országban pedig egészen a sah környezetéig elért a németek keze. Jah, a bagdadi főmufti (Irak) pedig éppen Berlinben ücsörgött...
De ezt félre téve, logikai ellentmondás: Irakban hogyan adhatták át a német ügynökövet az angolokon túl, ahogy említed a szovjeteknek? Irak tisztán angol protektorátus volt, ott szovjet katonaság, hatóság nem működött, tehát át se lehetett adni nekik... (Irán volt megszállítási övezetekre osztva).
Folyt. ................... 1943. augusztus 5-én az ,,Oranienbaum" tábort megszüntették és bázisán létrehozták a ,,Friedenthal" különleges alakulatot, három századnyi létszámmal. Ugyan ekkor konkretizálták az ,,Ulm" hadművelet céljait - kiiktatni vagy megrongálni a Magnyitogorszk városában található üzemekkohóit. Skorzeny azt írja, hogy igen hamar rájött, hogy a feladatot lehetetlen végrehajtani. Készült erről jelentést tenni a főnökeinek. Viszont az RSHA munkatársai megtudva Skorzeny szándékait, - ahogyan azt ő írja - ,,egyszerűen kinevettek engem". Majd elmagyarázták neki, hogy az RSHA-n belül elég demonstrálni az aktív buzgalmat éstetrekészséget a különböző parancsok és rendeletek iránt, illetve időközönként jelenteni a főbökségnek, hogy a tervek előkészülete sikeresen folytatódik. Skorzeny ,,szuperdiverzáns" átvette ezt a bajtársi jótanácsot és eredményképpen másfél évig ,,tervezgette" az ,,Ulm" hadműveletet, egészen 1944 végéig, amikor is azt lefújták. Bár, az is igaz, hogy már 1943. július 26-án (memoárjai szerint) oka volt némi idegeskedésre - őt hírtelen hivatták a Führer Főhadiszállására. Skorzeny komolyan nyugtalankodott - úgy gondolta, hogy ez összefüggésben van az ,,Ulm" hadművelet körüli munkákkal. Azaz avval, hogy ő ennek keretein belül semmit sem csinált addig. Itt egy újabb komoly eltérés mutatkozik Skorzeny memoárjai és a valóság között, hiszen 1943. július 26-án még korai volt aggódni az ,,Ulm" hadművelet miatt, aminek tervezését... később, augusztusban rendelték el. Félelmében, a várható retorziók miatt, Skorzeny - ahopgyan visszaemlékezik, - elkért a pilótáktól egy üveg konyakot, hogy némileg lazítsa feszültségét. Skorzeny fölöslegesen nyugtalankodott. Hitler őt, és MÉG ÖT TISZTET (a szárazföldi haderő ezredesét és őrnagyát, két Luftwaffe alezredest, és egy SS-sturmbannführert), teljesen más okból hívatta. Hitler meg akarta szervezni az Olaszországban hatalmafosztott Mussolini Németországba történő szállítását. Az adott akciónak nem volt semmilyen konkrét, katonai célja. ...................... Folytatás következik. Gyereksétáltatás után visszatérek.
Folyt. ...................... 1941 decemberében éppen kezdetét vette a Vörös Hadsereg Moszkva alatti ellentámadása. Skorzeny-t, amikor vissza kellett térnie egységéhez, - ahogyan azt ő maga írja - ,,sikeresen levert lábamról egy epehólyag-gyulladás". Gyógykezelésre nem akár hová küldték, hanem szülőföldjére, Bécsbe. Ezzel Skorzeny frontharcos karrierje sikeresen véget ért. Midőn 1942 tavaszáig Bécsben gyógykezeltette magát, Skorzeny utánna nem tért vissza a frontra, hanem... egy berlini tartalékos ezredben találta magát. Fél évnyi laza (Skorzeny szavai szerint - ,,egyszerűen unalmas") fővárosi szolgálat után, ő, saját állítása szerint, kérvényezte, hogy vegyék fel a harckocsizó tisztek kurzusára. Viszont a kurzus befejeztével Skorzeny, furcsa módon, ismét nem került vissza a frontra. Viszont már 1943 áprilisában őt hírtelen hivatták az SS csapatok parancsnokságára, ahol tudtára adták, hogy egy éppen felállítás alatt álló különleges rendeltetésű alakulatnak szüksége van műszaki végzetséggel rendelkező tisztre. Ahogyan azt Skorzeny leírja - egy évvel előtte a Fő Birodalmi biztonsági igazgatóság (RSHA) felállított egy különleges kiképzőtábort, ,,Oranienbaum" fedőnév alatt. Ennek a körülbelül egy századnyi létszámú személyi állománnyal büszkélkedő alakulatnak fel kellett volna vennie a versenyt az Abwehr (katonai felderítés és kémelhárítás) ezredével, a híres ,,Brandenburg"-gal. Magyarán - az SS egy diverzáns alakulatott állított fel. Ahogyan azt Skorzeny állítja, az SS csapatok parancsnoksága az RSHA diverzáns alakulat parancsnoki posztjára őt javasolta, mivel, úgymond, ,,én rendelkeztem harci tapasztalatokkal és műszaki ismeretekkel". Magyarán, az jön ki, hogy a magát semmivel sem kitüntető Skorzenyn kívül jobb embert nem találtak erre a posztra. Az egész SS-ben nem volt jobb ember erre a felelőségteljes beosztásra? Említés-ként: akkoriban az SS csapatok létszáma már elérte a 300 ezer főt, melyek közül közel 10 ezer volt a tisztek száma. Eredmény - Skorzeny megkapta a tartalékos SS-hauptshturmführer rangot (tartalékos századosnak felel meg), és az ,Oranienbaum" tábor élén elfoglalta a helyét. Elődje, egy holland származású SS-tiszt, a tisztek és állomány zömével a Keleti-frontra utazott. Amikor átvette a tábort, ott 20 SS katona készült a ,,Franz" hadművelet végrehajtására - törzsi felkelés szítása Irakban azzal a céllal, hogy el lehessen vágni a szállításokat az USA-ból és Angliából, melyek Iránon át a Szovjetunióba futottak. Ez a hadművelet teljes bukással ért véget 1943 nyarán - a beküldött diverzánsok által feltüzelt iraki törzsek vezérei nagy örömmel átvették a hozzájuk küldött németektől az értékes ajándékokat és nagy pénzösszegeket, majd átadták a brit és szovjet hatóságoknak, majd felvették az ezért járó jutalmat. A hadművelet ilyen mértékű bukása sehogyan sem befolyásolta Skorzeny karrierjét, pedig ő tervezte és készítette elő az egészet. Ahogyan azt önmaga könnyedén megemlíti - ,,hamarosan jóval érdekesebb feladattal megoldásán kellett munkálkodnom". Skorzenynek megparancsolták, hogy készítse elő az ,,Ulm" hadművelet terveit - diverzió és szabotázs-akciók végrehajtása az Urál ipari körzeteiben. .....................................
Folyt. ..................... 1941 júniusának közepén, mint azt írja, a hadosztályát átdobták Lengyelországba, a szovjet határra, Brest-Litovszktól délebbre. Majd a következő oldalon Skorzeny azt állítja, hogy hadosztályával részt vett a Breszti erőd ostromában! Viszont a Breszt-i erődöt nem a ,,Das Reich" SS-hadosztály ostromolta, hanem a Wermacht 45. gyalogsági hadosztálya (mellesleg ez a hadosztály valóban osztrákokból állt (a 45-ik), mivel az egyesülés előtt az osztrák hadsereg hadosztálya volt, de az SS-hez semmi halvány köze sem volt). Skorzeny ekkorát még véletlenül sem tévedhetett, mivel 1941. június 22-én a ,,Das Reich" SS-hadosztály Guderian 2. páncélos csoportjának tartalékát képezte - a 46. gépesített hadtesthez tartozott, ami 60-80 kilométerre volt a határtól. A hadtest feladata az volt, hogy a második hullámban haladva Bresztet messze északról kerüli meg. A háború következő fél éve alatt Skorzeny (aki a visszaemlékezéseiben azt állítja, hogy immáron egy tüzérségi osztájnál szolgált) mindössze egy hőstettet ír le - hogyan vezetett öt katonából álló járőrt, amelynek az volt a feladata, hogy telefonvonalat fektessenek le a tüzérosztálytól a hadosztály hátországával (hogy ezt a feladatot miért nem az osztály híradós katonáira bízták - nem magyarázza el memorjában). 1941 augusztusában Skorzeny katonai kórházba került vérhas miat, és ugyan ekkor megkapta a Vaskereszt 2. osztályát. Hogy miért - nem írja le, feltehetően a kábelfektetési hőstettért. .............................
Folyt. ............................ 1940 májusában, miután befejezte a teljes utász kurzust (furcsa módon a visszaemlékezéseiben itt már nem az ,,LSSAH" szerepel, hanem a ,,Germania" SS-standrat), Skorzeny a műszaki alakulatoknál gépkocsivezetői minősítést kapott, és az SS-untersharführer rangot, azaz, tiszthelyettes lett (a rang az őrmesternek felel meg). Az, hogy Skorzeny nem vett részt a Lengyelország elleni háborúban, egyszerűen magyarázható - a kampány túl gyorsan véget is ért. Viszont a franciaországi kampány is, amely éppen akkor kezdődött, amikor ő végzett a kurzusokon, mint sofőr, szintén elkerülte őt. Skorzeny visszaemlékezéseiben töredelmesen be is vallja, hogy gyakorlatilag nem vett részt ebben. Pedig akkor a Franciaország területén lévő német csapatok egyik hátországi gépkocsizó egységénél volt és szállítással foglalkozott. Ezután Skorzeny memoárjaiban azt írja, hogy 1941 márciusának végén a hadosztálya, amit ő ,,Das Reich"-nek nevezi, Franciaországból át lett vezényelve dél-nyugat Romániába, a Jugoszláv határ közelébe. Ugyan ekkor, megint csak Skorzeny szerint, megkapta az SS-untershturmführer rangot, ami megfelel az első tiszti rangnak - a hadnagynak. A ,,Das Reich"hadosztály a Balkán-kampány alatt csak a Belgrád elleni hadműveletekben vett részt, ezért Skorzeny, ha valóban ebben a hadosztályban szolgált, ismét nem szerezhetett harctéri tapasztalatot - a jugoszláv főváros rendkívül gyorsan és gyakorlatilag ellenállás nélkül adta meg magát. Belgrádot egy német motoros felderítő járőr foglalta el, egyetlen lövés nélkül, a háború hetedik napján, miközben a teljes Jugoszláv-kampány mindössze 12 napig tartott (a harcok során a németek összesen 151 halottat veszítettek, beleértve a nem harci vesztességeket is). ............................................
Otto Skozeny, a ,,szuperdiverzáns". (Mítosz és valóság.) .................................................
Gakran úgy nevezik, mint ,,a numero egyes náci terroristát", ,,szuperdiverzáns", avagy ,,a titkos hadműveletek ászának". Tulajdonképpen mivel érdemelte ki Otto Skorzeny ezeket a hangzatos titulusokat? A valóságban a világhírű osztrák élete során nem hajtott végre semmi olyasmit, ami méltó helyet foglalna a titkos hadviselés, terrorizmus vagy diverzáns hadviselés történetében. Pontosítok - nem hajtott végre semmi olyat, amit sikeres diverzáns (vagy terrorista, vagy titkos) hadműveletnek tekinthetünk. Otto Skorzeny 1908. június 12-én született Bécsben, egy mérnök családjában. 1926-ban felvételt nyert a Bécsi Műszaki egyetemre. Diákéveiben Skorzenyt a politika nem érdekelte. Így, például, mindössze egyszer vett részt hivatalos tüntetésen, ami Ausztria és Németország egyesítését tűzte ki zászlójául. Pedig az ilyen tüntetések évente többször is lezajlottak a hazájában, miután 1918 novemberében Ausztria és Németország parlamentjei döntöttek a két ország egyesítéséről (ezt az egyesülést az első világháborúban győztesként végzett országok tiltották). 1931-ben Skorzeny befejezte a műszaki egyetemet és egy kis építőipari cégnél kezdett el dolgozni. 1932 nyarán, mint ahogyan több más osztrák és német is akkoriban, belépett a német nemzetiszocialista munkáspártba (NSDAP). Aktivista soha sem volt - mindössze kétszer volt a pártgyűléseken, illetve időben fizette a tagsági díjakat. 1933 júniusában az NSDAP tevékenységét Ausztria területén betiltották, és ezzel Skorzeny ,,politikai karrierje" befejeződött. 1938 márciusában Németország és Ausztria mégis egyesült, a már ismert ,,Anschluss" keretein belül. 1939. szeptember 3-ig Skorzeny az építőipari cégnél dolgozott. Amikor kitört a német-lengyel háború, közlegény ként behívták a hadseregbe, és kiképzőszázadba küldték, hogy elsajátítsa az utász katonai szakmát. Így, harmincegy évesen, kezdetét vette a későbbi ,,szuperdiverzáns" katonai pályafutása. Az a karrier, ami rendkívül furcsa, már ami a történet hitelességét illeti. 1939 decemberében Skorzenyt, mint ahogyan azt saját memoárjaiban írta, besorozták utásznak a ,,LSSAH" SS-hadosztály tartalékos zászlóaljába. Már itt elkezdődnek a furcsaságok - abban az időben osztrákokat nem vettek fel az ,,LSSAH"-ba, ugyanis őket akkor a számukra külön felállított ,,Führer" SS-egységhez sorozták, ráadásul az ,,LSSAH" csak 1941-ben vált hadosztállyá. .................... Folyt.következik.
Románia esetében jól írtad, a hontalan az a zsidó bevándorlót jelenti,
az idegen pedig döntően a bukaresti gazdagoknál és vidéki bojároknál szolgáló székelyek - lévén státusz szimbólum volt a tiszta és megbízható székely cseléd - valamint német vendégmunkásokat, főleg szakmunkásokat, mesterembereket takart.
Sziasztok, A magyar irástudatlanság aránya az agrárproletáriátus, és a roma kissebség együttes számarányára mutat rá a magyarnak számított értékeknél. Szerintem a kivándorlókban kisebbnek kellett lenni ennek az az aránynak, mert nem tudták az utazás költségeit megteremteni. Édesviz
"a 22. oldalon van egy táblázat, a szerint Olaszországban 39,3, Szerbiában 77,5, Romániában 65, Oroszo-ban 55% volt írástudatlan 1910-ben. A Monarchiában 17, de ez ugye osztrák és magyar rész együtt, Magyarországon 31% volt írástudatlan 1910-ben.. "
én más adatokat találtam....
Románia 7 éven felüli lakosság
írni olvasni tud 22%
részletezve
román honos 19,6%
hontalanok 46,5%
idegenek54,3%
(hontalan volt több százezer zsdidó vallású...)
ezek 1900as adatok, de nem hiszem h 1910re felment volna az írástudok aránya 35%ra...
van 1 másik adatsor is...
1908/09 tanév
iskolaköteles gyerekek száma 910 203
beiratkozottak száma 481 074
rendszeresen iskolába jár 300 276
Nézzük a Magyar Királyság korabeli statisztikáit (Horvátországgal 1ütt)
