Ha a fal a hidegebb, akkor a ház hőt von ki a környező téli levegőből. Ez vagy mérési hiba, vagy sikerült feltalálni az örökmozgót :)
Valószínűleg a "feketeségi fok" , a felületminőség, szín, mifene kavart bele.
Nekem volt a kezem ügxében egy AGA 782 hőkamera, nagyon észnél kellett lenni a következtetések levonásával...:}
Egyszer egy hirtelen ötlettől vezérelve lefújtam grafitfestékkel egy tápegységet, mondván, homogén lesz a feketeségi foka, pontosan lehet tudni, hol milyen meleg.
Ez rendben is lett volna, de ezzel a manőverrel ki is engedtem az őt működtető füstöt belőle...:}}}
Köszönöm szépem , megfogadom tanácssodat, és átcserélem a fóliát, ezt mrá levettem.Nincs összeesve.Valószínü hogy a főfalnál az ereszajnál is van mit javítani.elég ha ezt az esetleges rést betömöm tervolinnan, Vagy jöbb ha felfalazom?Nem tudom milyen.De ha nem zár kijavítom és rakok még ra egy sor szgetelést hogy vastagabb legyen.
A beépített tetőtér szigetelésénél tartunk amit befújt cellulózzal szeretnék megoldani. A 15cm vastag szarufákat szintén 15cm széles 5cm vastag élére állított deszkával toldjuk meg 30cm vastag szigetelés érdekében. A deszkák a szarufákkal párhuzamosak. Én szerettem volna ha merőlegesek lennének, de aki befújja a cellulózt azt mondja hogy úgy nem tudja befújni. Mit gondoltok a 10 cm széles szarufa ami belül 5cm-re van leszűkítve (megtoldva deszkával) a 30cm vastag szigetelés esetében okozhat hőhíd problémát?
Számításaim szerint a 30 as szigetelésnél U=0,12 a fa részeknél pedig U=0,33 lesz a hőátbocsátási tényező (winwatt). Ha a 0,12-re 20% ot ráadok az erős hőhídasság miatt, úgy átlag U=0,14-et kapok. Ez ugyan a megcélzott 0,15 alatt van, csak félek a meglepetésektől.
p.s. A szigetelés kivitelezője hőtükrös párazáró fóliát ajánl, de a hőtükörben nem hiszek. Legalábbis úgy gondolom hogy a hőhídaknál nem segít.
Tegnap este meg ma DE egész nap olvasgatok a vályogról
Arra gondoltam, h első kőrben nem fogok szigetelni. Az ablakokat ki akarom cserélni, na de az sem mindegy, h mivel :)
Nem jó ha túl jót teszek be, mert benttartja a párát.... (ha jól értelmezem)
Na lehet h már ez jelentős segítség lenne ?
A másik h valóban inkább várok és összerakok egy közetgyapotos szigetelésre pénzt, ha nagyon szükséges lesz. Ide tényleg nem mindegy h az embert mit tesz fel, illetve pl belül mivel fest.
A vályog falnak alacsony a páradiffúziós ellenálása (páraáteresztő falazat), így szigetelésből is célszerű lenne páraáteresztő anyagot rátenni, hogy ne rekedjen meg a vályogban a pára.
Ilyen szempontből az egyik legjobb anyag a kőzetgyapot (páradiffúziós ellenálása 1), ezután jönnek a "lélegző" EPS lapok pl. Baumit Open (páradiffúziós ellenálása 8-10), majd a hagyományos EPS (páradiffúziós ellenálása 40-80).
A pénztárcád alapján tudsz dönteni, akciós anyagot kell vásárolni.
"Az ereszcsatornanal belepo levego igy is ugyis ki tud jutni, de ha meg van szakitva, akkor a padlasterbol is magaval szivja a levegot nem?"
Amennyiben a teljes tetőfelület egyben van lefoliázva akkor egy léggömbhöz tudnám hasonlítani. Alól befúlyod a levegőt, de nincs ahol kimenjen (persze ez durva hasonlat).
A gyár által közölt megoldásnak éppen az a lényege, hogy a padlástérben is cserélődik a levegő, így nem lesz páralecsapódás.
Nem tesznek a gerincre kiszellőzést. Ettől nyáron is rohadás meleg van fennt. Itthon előző tulaj sem tett, csodálkoztam is, mert ez gyakorlatilag ingyen van, csak meg kell csinálni. Viszont én megcsináltam, valamelyik nap felnéztem, elég szépen mozog a levegő a résen, szal működik a dolog.
Sziasztok.A házam födémét kellene leszigetelnem, de mivel nem értek hozzá, 10cm tervolilt fektettem le , és azt letakartam fóliával. Ez egy régi ház , és szökik a meleg. Hozzáértők mondták hogy ez nem jó és ide irányitottak.Ebbe szeretném segitségeteket kérni.Aránylag olcsó de hatékony módszer érdekelne. Olvastam a födém szigeteléssel kapcsolatos észrevételt , de fogalmam sincs hogy csináljam , hoy jó legyen,szívesen elfogakok bármilyen megoldást.Ne tegyek a tervolinra semmit? Akkor a cserép alatt a szél behord egy kis havat és az olvad oda, vagy az nem olyan nagy god?Szalagcserép van a házon,és ha nagyon fúj akkor bekavar egy keveset.Vagy pl 10x5 cm-es párnafákata az összetételekhez lefektetni és azt lefedni valamivel.ÓSB, és azon még járni is lehet .Esetleg belülről álmennyezet , lehozni15cm-rrel és a gipszkarton és a mennyezet közé mehetne egy 10cm-es uveggyapot , vagy tervolin. De olvastam valahol itt a főrumon hogy a szigetelést kivül kell elkészíteni azt hiszem a fal szigetelésére irták.Az álmennyezet mgfelelő lenne?Meg tudom csinálni.És nem is egy vagyon.De jöbb lenne valamit a padlástárben csinálni ,mert két éve ujjitottuk fel belülről, és a készet nem szívesen bontanám meg.
Az általam pirossal bekarikázott csomópontban a tetőfólia nem folyamatos, hanem megszakított, így az ereszcsatornánál belépő levegő ki is tud jutni a szerkezetből, ezzel szárítva a fólián lévő lecsapódott párát. Egyfajta légútvonal alakítható ki.
"sok centi szigetelést meg tudnék spórolni(főleg a drága xps- ből a lábazaton), ha mondjuk 1,4, vagy 1,5 lenne az a 1,75."
Hidd el, nem ez az egy tényező fogja nagyban befolyásolni, hogy hány cm szigetelés kell a falra. Attól sokkal összetettebb a számítás.
Vannak tényezők amik nem ezreléknyi pontosságúak, hanem kb. érték. Ilyen a Te általad kifogásolt 1,75 is, mert ahány fa tüzelésű kazán, rendszer annyi érték lenne a képletben (modjuk 1,70000-től 1,79999-ig).
Tudom, de a szakihoz már kész tervekkel mennék, az ő csak át kéne, hogy nézze. Tulképp már meg is van a KESZ számítás, csak az a fránya teljtényező bosszant, mert sok centi szigetelést meg tudnék spórolni(főleg a drága xps- ből a lábazaton), ha mondjuk 1,4, vagy 1,5 lenne az a 1,75. A neten sehol nem találom a képletet, talán ez titok?
Pályázat esetén csak arra feljogosított személy (energetikai szakértő) által készített energetikai szakvéleményt fogadnak el. Az A+ kategóriához elég sokminden kell.
Ezt a 12 ismeretlenest én is tudom, a teljtényezővel van a problémám, annak a megállapítási módszere kéne. A pelletes egyértelmű, de a fatüzeléses kazán szabályzóval igen tág fogalom, pl. nagyon nem mindegy, hogy faelgázosító, avagy sem. Egész pontosan pályázathoz kellene. Elérendő cél az A+ minősítés. Nagyon nem mindegy, mennyi a teljtényező. Ha a pelletes 1,49, akkor az én faelgázosítóm miért 1,75, mikor hatásfokban alig van eltérés a pelletes javára, a tüzelőanyag tárolása viszont a fakazán esetében nagyságrendekkel egyszerűbb, tehát kevesebb energiaráfordítással jár. A KESZ számítás lehetőséget ad a teljtény. módosítására, de ehhez gyári dokumentum kell(megvan)+ részletes számítás, ahhoz meg képlet. Na ez utóbbi kék.
2. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez VI. A fűtés primer energia igénye 1. a) A fűtés fajlagos primer energia igényét a következő összefüggéssel kell kiszámítani: Itt egy 12 ismeretlenes egyenlet olvasható (sajnos nem tudtam bemásolni)
ebből a 12 ismeretlenből az egyik (általad közölt):
4. táblázat: Szilárd- és biomasszatüzelés Ck [-] teljesítménytényezője
Tudna valaki válaszolni arra a kérdésemre, hogy a TNM rendeletben megadott egyes hőtemelőkhöz tartozó teljesítménytényezőket hogy állapították meg? Konkrétan a fatüzelésű kazán 1,75- ös értéke érdekelne, mert ez több, mint a hatásfok reciproka(gondolom a tüzelőanyag tárolására fordított energiát is figyelembe vették). Létezik erre valami képlet? Ha igen, felül lehet írni ezt az értéket konkrét számítással? Vagy ez az érték szentírás, és csak ezzel lehet számolni?
Ez egyrészt igaz, másrészt a bejövő levegő abszolút páratartalma jóval kisebb, és egy csomó párolgáshőbe kerül, míg eléri a távozó levegő páratartalmát. Ha amúgy is párolgott volna az a víz (emberek légzése, benti főzés, meleg víz elkerülhetetlen párolgása) akkor ez úgymond "kötelező veszteség", annak a víznek valahogy ki kell menni, különben a falon csapódik ki. De ha a légcsere már akkora, hogy extra párologtatásra van szükség a páratartalom normalizálásához, akkor a látens hőt is a szellőztetés veszteségeihez vehetjük. (Ez nagyobb is lehet, mint a hideg levegő felmelegítéséhez szükséges hő.)
Sokféle tárcsa kapható, de 300-as, nagyflexre nem létezik. A 230 fölötti méretűek karos vágóra vagy egyéb gépekre valók Az áthidalót le szoktam venni, (vésni) mert ha levágod, a maradék többnyire már nem sokat ér.
Főleg a gyengébb minőségú tárcsákkal kell vigyázni,de akinek,egyszer szétrobbant,és megúszta kisebb sérülésekkel,az egy életre megtanulja,hogy nem játék,még a földön stabilan állva sem.
Ezért érdemes szakboltban valami jóminűségüt vásárolni,igaz kicsit drágábban.
Tudna nekem valaki abban segíteni, hogy ha ablaknyitással kereszthuzattal szellőztetek és 250 m3 levegő átlag 1°C-t hűl akkor mennyi energiát szellőztettem ki? Köszi.
Páraelszívó nincs. Hogy a faanyagon mikor füttyölt a rigó, azt sajnos nem tudom. A kéményt holnap megnézem, de cső a csőben rendszerű, ahol a termék belül megy, szóval, ha ott lyuk van, akkor dupla lyuk van.
Szóval a fal a gyanúsított... az nem baj, az kiszárad.
Ahogy én értelmezem: Nem járható fafödémről van szó, ami alulról kartonozott, fölötte pedig van 20 cm szálas szigetelés. Ez fölött fűtetlen padlástér, a puszta szarufákkal, amelyeken az ellenlécezés alatt van a tetőfólia. Erre a helyre pára csak a falakból kerülhet, ha azok nincsenek a koszorúnál leszigetelve. Esetleg a tetőszerkezet faanyagából, de akkor nagyon rigófüttyös volt még a nyáron. (Hacsak nem likas a gázkémény és ide nyomja az égésterméket, vagy esetleg a fürdőszobai páraelszívó.)
Sehol nem írtad, hogy a padlástér fűtetlen. Abból, hogy gipszkartonról meg hőszigetelésről volt szó, arra gondoltam, hogy ez egy lakótér, ami ugye fűtött. Különben is odaírtam minden sor elé hogy "vagy", ami a választás lehetőségét jelenti, a pontos helyi körülményeket ismerő számára (kötözködés helyett).
"Vagyis a tetőfólia és a cserép közé rakjak be 30 centi EPS-t, például?"
Ilyen, hogy csak "tetőfólia" nem létezik. Van párazáró (tető)fólia belül és van páraáteresztő (tető)fólia kívül, mindkettő tetőfólia. A bejegyzésedből nem derült ki, hogy a kettő közül melyikre gondolsz, de mivel a lakából csak a belső lehet látható, egyértelmű, hogy a belső fóliáról van szó. Ebben az esetben a válasz igen, tegyél a belső tetőfólia és a cserép közé 30 centi EPS-t (meg egy külső, párazáró fóliát).
"Na erre irányult volna a kérdés. Hogyan?"
A szellőztetés azt jelenti, hogy a helységben lévő levegőt máshol tartózkodó, másik (jelen esetben szárazabb) levegővel cseréljük ki. Ennek legegyszerűbb módja, ha a helyiség légtere és a másutt lévő (szárazabb) levegő között helycserélési lehetőséget biztosítunk, úgynevezett "nyílás" (szaknyelven: luk) segítségével. Ez lehet úgynevezett szellőzőnyílás, szellőzőcső, szellőzőjárat, szellőzőcsatorna, szellőzőventilátor, nyitott ablak, vagy a szigetelő fóliákba késsel vágott néhány nagyobb lyuk. Némi fantáziával egyéb légcserélési módszerek is kidolgozhatók, de például a kompresszoros-búvárpalackos módszert meglehetősen rossz hatásfokúnak tartom.
Nyilván vannak eltérő árú megoldások,valamint okosságok /pl közelben használnak ilyen gépet/,és igy az összköltségét,hatékonyságot számolva- tekintve nem biztos,hogy ez a legdrágább megoldás.
A nagyflexet,kellő gyakorlat,és fizikai erő nélkül 5 cm beton vágásig érdemes megpróbálni .
"Tessék jobban fűteni" A fűtetlen padlástérben? Minden ide jutó millijoule energia pazarlásként szerepel az én budget-emben.
"Tessék a vizesedő felület mögött jobban hőszigetelni" Vagyis a tetőfólia és a cserép közé rakjak be 30 centi EPS-t, például? A szigetelés a födémben van (és lásd még előző pontot).
"Tessék jobban szellőztetni" Na erre irányult volna a kérdés. Hogyan?
A gipszkarton feletti fólia párazáró (légmentesen zárt) kell legyen, hogy a hőszigetelésbe ne tudjon bejutni (és annak hideg rétegében kicsapódni) a lakás levegőjének vízpárája. A hőszigetelés feletti fólia páraáteresztő kell legyen, hogy a hőszigetelő anyagban esetleg megjelenő pára azon keresztül távozhasson. A páraáteresztő fólia és a tetőfedés között kell lennie egy szellőztetett légrésnek, hogy legyen értelme az alatta lévő páraáteresztő fóliának.
"A probléma: a padlástérben rengeteg a pára, a fólián lecsapódik, folyik, csepeg."
A levegőben mindig van víz, de amíg oldott állapotban (pára/gőz) van, addig észre sem veszed. Ha a belső (párazáró) fólián csepeg a víz, akkor annak hőmérséklete valószínűleg az aktuális harmatponti hőmérséklet alatt van. Tessék - jobban fűteni (ekkor a pára lebegve marad és nem csapódik ki a nájlonon), - és/vagy a vizesedő felület mögött jobban hőszigetelni (ekkor a felület hőmérséklete a harmatpont fölé kerül, így nem lesz párás) - és/vagy jobban szellőztetni (ekkor a belső párás levegő helyet cserél a kinti szárazabbal).
Akkor boncolgassuk ezt a szellőztetést. A tetőfólia elvileg páraáteresztő (kellene, hogy legyen), nem? A cserépfedésben vannak olyan darabok, amik ilyen vidám kis félköríves szellőzőlyukat tartalmaznak, de ez ugye a fólia felett van... és bármennyire is páraáteresztő a fólia, a lyukak között mégiscsak műanyag van, vagyis ez az áteresztőképesség kevés lehet.
Megoldás lenne, ha nyitva tartanám (résnyire) a tetőablakot? Vagy azt kellene tennem, hogy a tetőfólián "ablakot" vágok a szellőzős cserepek alatt, a lyukat szúnyoghálóval betakarom (hogy befelé ne nagyon jöjjön az élővilág), és így mehet a pára a fenébe? Vagy csak várjak?
Vakolat nélkül 1500 ft/nm áron több gyártó is gyárt, vakolattal is megáll 2000 ft/nm körül (illetve élvédőkkel, stb inkább 2500 ft/nm) s 10 cm vastagról beszélünk.
Adott egy új építésű ház. Nyáron falazták, ősszel hozták kulcsrakészre, decemberben költöztem. A mennyezet fafödémre függesztett gipszkarton, felette a tetőtér (értelemszerűen) nincs beépítve. A rétegrend a következő (alulról felfelé): Gipszkarton Fólia Gerendák közé fektetve 15 cm üveggyapot Gerendák tetejére (merőlegesen) fektetve 5 cm üveggyapot (Padlás légtere) Tetőfólia Cserépfedés
A probléma: a padlástérben rengeteg a pára, a fólián lecsapódik, folyik, csepeg.
"Megoldást jelentene erre a problémára, ha ez ember vesz egy nagy levegőt, és ablakcsere "
Ha ennyire száraz a levegőd, akkor feltételezhető hogy túl jó a szellőzésed, tehát az egészséges oxigénszint fenntartásához jóval kevesebb frisslevegő is elegendő lenne. Az ajánlott minimum: fejenként és óránként 30 köbméter, de régi vacak nyílászárós lakásoknál ennek a tízszerese is előfordul (a rengeteg fél milliméteres rés összeadódva már hatalmas lyuk a falon). Ráadásul amikor kint nulla fok van, akkor egy köbméter 20 fokra felmelegített levegő távozáskor 0,00067 kilowattóra hőt visz ki a házból, ami elsőre nem tűnik soknak, de ha ezt megszorzod a naponta cserélődő több ezer köbméterrel, akkor már nemcsak a sok ezer köbméter levegő párásítása lesz a gond.
Persze ha a ház (nyaraló) egy évben csupán néhány napon van fűtve (a többi napokon lehet akár fagyos is), akkor az ablakcsere és a hőszigetelés talán soha az életben nem fog megtérülni. Ilyen esetben talán egyszerűbb belenyugodni abba, hogy azon a pár napon az optimálisnál sokkal több fűtésre és párásításra lesz szükség, bőven fussa soksok éven át az ablakok+hőszigetelés árából.
"Tehát folyamatosan és óránként (fenti esetben) kb egy deci vizet kell bepárologtatni a levegőbe."
köszi a válaszokat, ez nem kis feladatnak tűnik, egy 10e Ft-os asztali párásítónak úgyszólván lehetetlen. Legközelebb az 1 vödör / radiátor + vizes pokróc megoldást is tesztelem :-)
Amúgy recseg ropog az egész ház fűtéskor, sok a fa a házban (lambéria, lépcső, stb.), és száradnak....
Megoldást jelentene erre a problémára, ha ez ember vesz egy nagy levegőt, és ablakcsere (borzalmasak...), továbbá ~15-20 cm szig. a házra? (A tető kivételesen kb. rendben van.)
Anyagilag az életben nem térülne még, de röhej, hogy az ember felfűti 22-23 fokra a levegőt rengeteg gázért (=pénzért), és még diszkomfortosan (=szarul) is érzi magát benne :-(
Ez nem 10 cm vastag hőszigetelő anyag, hanem valamilyen alkatrészek szállításakor használt, változó vastagságú csomagolóanyag hulladék, ami véletlenül hőszigetelésre is alkalmas. Ha a perem vastagsága 10 centi, akkor az átlagos vastagság kb 5 centi lehet.
Használatakor a lyukakat benne és a sarkainál valamilyen (pur?)habbal ki kell töltened, különben nem sokat ér. Az oldala nem sík, így a ragasztása is problémás lehet. Tehát alkalmazása esetén a gyárihoz képest plusz anyag és plusz munkaigény lesz. 5 centi gyári, sima polisztirol ma kb 600 Ft/m2. Te tudod, hogy négyzetméterenként 200 forint megtakarításért cserébe megéri-e ennyi plusz munka és habanyag.
Szerintem is valami csomagoló anyag lehet. Valahonnan kikukázták és most rád akarjáj sózni. Én egy forintot se adnék érte. 400 Ft-ért lehet venni normális 4 cm-es szigetelést (de 10 cm alatt nam szigetelés a szigetelés). Ez meg egy nagy szemét, akkora lyukakkal mint a fejem, az oldala is görbe ráadásul vannak benne mélyedések, tehát fel se lehet ragasztani. Ez szerintem csak újrahasznosításra való. Lehet hogy ilyenből lesz az ECOCELL (vagy mi?)
"A táblicskut úgy kell értelmezni, hogy pl. 20°C -nál 30% páratartalomnál 1,9°C a harmatpont?"
Igen. Nem kell csodálkozni az ilyen értékeken, teljesen szokványos (régi építésű), hónapok óta fűtött családi házakban sem ritkaság a 8-9 fokos falfelület, miközben a fali hőmérő (ugyanabban a helyiségben) 23 fokot mutat. Hőhidas sarkoknál, szekrény mögött, fal közelében, stb. - csak pislognak a lakók az infrahőmérő által kiírt értékeken.
"Akkor ezek szerint ha nálunk most 20 °C mellett 25-30% páratartalmat mérek, akkor ott száraz a levegő?"
Igen. A nyálkahártyák (szem, száj) számára min. 50 százalékot javasolnak.
"Viszont a penésszel meg küzdünk a B30-as falakkal, meg a műanyag ablakkal. "
Penész ott van, ahol víz van. A falon ott csapódik ki víz a levegő páratartalmából, ahol a fal felszínének hőmérséklete alacsonyabb az aktuális harmatponti hőmérsékletnél (lásd a táblázatot). Ha a fal felületének hőmérséklete magasabb lesz ennél (pl nagyon fűtesz drágán vagy hőszigetelsz olcsón), akkor megszűnik a nedvesedés, a fal kiszárad és a penész mekkdöglik. Persze lehet az a fal vizes mástól is (csőtörés, tetőhiány) de a hidegség a legvalószínűbb.
A sok hideg felület egyébként kitűnő légszárító is (mivel a kicsapódástól csökken a levegő víztartalma).
Sajnos a belső padló szintje, és a külső járda szint között csak 25 cm szintkülönbség van. Ha jobb idő lesz, majd nekiállok, nem lesz kis munka mert 20-22 méteren kell ezt megtennem. Tavaly vettem egy ilyen spéci tárcsát pont, mert zsalukövet kellett vágnom, remélem túléli ezt a melót is még.
"A lakásban lévő optimális állapot: kb 20 fok és 50% páratartalom"
Akkor ezek szerint ha nálunk most 20 °C mellett 25-30% páratartalmat mérek, akkor ott száraz a levegő? Viszont a penésszel meg küzdünk a B30-as falakkal, meg a műanyag ablakkal.
a képen láthato nikecelt szeretném házunk külsö szigetelésként használni 10cm vastag 400ft m2-re,csak még ilyen fajta nikecelt még nem láttam.Talán valaki igen,ha v tud rola valamit legyen sziives irjon rola v.mit ...mérertei 100X140cm
pitmannNalunk a haz melle epitett terasz volt egy magassagban a belso padloszinttel. Fel is hivtam egy betonvagassal foglalkozo ceget. Asszem valami 12e Ft/m arat mondtak. Kolcsonkertem egy flexet, ra egy 250mm-es tarcsat (nem a sima kovago, hanem valami speci sugariranyban "bevagdosott", asszem vidias?), kb. 2-3 cm melysegben (hogy ne seruljon a beton teteje) vegigvagtam az 5 meter hosszu teraszt, majd neki a furokalapacsot es 30 cm melysegben kiszedtem az anyagot (a beton 8-10 cm-s volt). Tenyleges munkaidot tekintve kb 8-10 ora. Tarcsa tulelte, plusz munkadij nem volt. Mellesleg tenyleg csak akkor erdemes vele foglalkozni, ha a jardaszinttol a belso padloszint tavolsaga 50-60 cm-nel kevesebb.
1. labazati szint a terasz szintjehez kepest hol van? 2. labazat negativ?
mert alapbol a labazatra tett szigeteles, ami a fal es a lepcso/terasz kozott van, annak a tetejet nem kell vedeni, mert a tetejen a falon levo szigeteles van es kesz.
a deszkaval ovatosan, mert ennek a fedesnek a lenyege lenne, hogy a szigetelest vedje a viztol, amit pl a szel a falra fujt, es a falon jon lefele.
"Akkor már csak a lépcső és alap közt lévő szigetelés fedése a kérdés."
Dobj rá egy szép pácolt deszkát (díszküszöb) pár milliméter mozgási réssel, amit rugalmas színezett szipolaszttal kitöltesz. De talán egy kőlap is jó lesz oda (vagy carrarai márvány csík ;)
"Szóval nincs megoldás csak egy tuti alap a lépcsőnek"
Csinálj könnyű lépcsőt (nem csak a beton meg a carrarai márvány létezik ;) és akkor nem kell olyan tuti alap.
"hogy ne tudjon mozogni a házhoz képest?"
A közöttük lévő összes anyag rugalmas legyen picit és nem lesz repedésed. Én nem gondolnék fél méteres elmozdulásokra, azt az egy-két milliméter mozgást meg egy sziloplaszt tömítés csík is (a küszöbnél) kibírja szerintem (habár nem vagyok szakember).
"ha a pincéből kifurkálok és kidugdosok U kengyeleket a szigetelésen keresztül ... rajta fog lecsapódni a pára és pár év alatt elrohad."
Nézz utána: a rozsdamentes acél SOKKAL rosszabb hővezető a vasnál. És ráadásul nem rohad :)
"Stukatúr födémem van ami fölülről deszkázva betonozva van."
Dobj rá legalább húsz centi üveggyapotot, arra egy páraáteresztő fóliát (könnyű fajtát, hogy ne lapítsa össze nagyon az üveggyapotot). A befútt kis hó remélhetőleg meg fog maradni a páraáterseztő felszínén és onnan párolog el szép lassan. De akár belülről kibélelheted a padlást párazáró fóliával hófúvás ellen, csak maradjon jól szellőző. Ha másnak nincs jobb ötlete.
Légy szíves és küldd át a cég nevét nekem emilben. Köszi. Az a tervem, hogy kitöltöm én az excel filet és megpróbálok alkudni, mivel neki csak ellenőriznie kell :)
" a, Leterítem gyapottal.Nem jó mert cserepes tetőm van és télen van hogy befúj a hó és ha a gyapot elázik az tudtommal nem jó. " Ez így jó, de a cserép alá fólia, és nem fújja be a havat a szél
45000 Ft az előtte-utána tanusítvány és a papírmunka, messze Pesttől. Ha gépészetet is fejlesztek és náluk, akkor ingyen számítják a pályázatosdit.
Nekiestem annak a giga excel filenak, hogy képben legyek legalább, hogy áll a ház, nem olyan bonyolult, mint első ránézésre, de a tanusítást akkor sem lehet megúszni.
"adott egy öreg nyaraló, ami szarul (illetve sehogy) nem hőszigetelt, de cirkóval van fűtve, akkor mit lehet tenni, hogy ne 25% körül legyen benne a páratartalom?"
A lakásban lévő optimális állapot: kb 20 fok és 50% páratartalom, ez esetben a levegőben köbméterenként kb 10 gramm víz tartózkodik (pára formájában). De a levegő minél hidegebb, annál kevesebb párát tud eltárolni köbméterenként, így téli hidegben az, hogy odakint 70 százalékos a RELATÍV (tehát a maximális tárolóképességhez képest) páratatalom, az légköbméterenként mondjuk 2 gramm vizet jelent. (http://www.idokep.hu/?oldal=rh) A szellőzés (légcsere) során ezt a kinti, 2 g/m3-es levegőt fűtöd fel 20 fokra. De ez a 2 gramm 20 fokon már csak 20 százalékos páratartalmat, tehát nagyon száraz levegőt jelent. A bent tartózkodó emberek párakeltése (lélegzés, főzés) segít ezen valamit, de nem valami sokat, a megoldás jelen esetben minimum 20 gramm további vízpára bejuttatása lenne minden egyes köbméterhez. Ráadásul mivel a levegő folyamatosan cserélődik, naponta talán egy-két ezer köbméter levegőhöz is kellene hozzácsapni ezt a 20 gramm vizet, ami naponta 2-4 liter vízpára előállítását jelenti (ehhez mérd hozzá a radiátorokhoz javasolt kis párologtató agyagedénykék nevetséges tudását). Tehát folyamatosan és óránként (fenti esetben) kb egy deci vizet kell bepárologtatni a levegőbe. Ennyi vizet vagy elég sok növényfelület tud el párologtatni (amelyeket a nyári párás napokon ki kell majd tenni majd a lakásból), vagy egy-két jó minőségű párologtató készülék (ritkán lakott nyaralóban inkább az utóbbi).
Esetleg egy nagy vizes pokróc is megteszi, az ablak- és az ajtókeret közé lógatott spárgára lógatva ;) de mivel a párolgás hőt von el (hűt) ezért a fűtést picit majd feljebb kell tekerni.
Tudtommal gázzal és etilalkohollal üzemelő szerkentyűk (gázlámpa, gáztűzhely, etilalkoholos díszkandalló, stb) is nagy mennyiségű vízpárát állítanak elő melléktermékként, ők cserében az oxigén egy részét eszik el előled :)
"Viszont milyen technikai megoldás létezik arra hogy be tudjam kötni a lépcsőt a lábazatba de ne legyen hőhíd"
Bármivel is kötöd össze a lépcsődet a házzal, az nem jó hőszigetelő anyag lesz, tehát hőhíd lesz. Vagy megpróbálod a "hőhídságot" csökkenteni (pl az érintkező keresztmetszet jelentős csökkentésével) és belenyugszol hogy ez nem tökéletes, de valamilyen megoldás, vagy azt teszed, amit a passzívház építők: olyan lépcsőt/teraszt építesz, amely az épülettel összekötés nélkül, magában is megáll.
Nem tudom jó helyen járok-é, de felmerült egy kérdésem, amit bátorkodnék feltenni:
ha adott egy öreg nyaraló, ami szarul (illetve sehogy) nem hőszigetelt, de cirkóval van fűtve, akkor mit lehet tenni, hogy ne 25% körül legyen benne a páratartalom?
Ezek a 10e Ft-os párásító kütyük = halottnak a csók, egy nap alatt felnyomja zárt ajtó mellett kb. 30-ig a hálót, ami aztán az esti 5 perces szellőztetésénél el is bukunk :-(
"Majd beszámolok, hogy hogy birkózunk a bürokráciával."
Valaki írta itt néhány napja hogy talált olyan céget, amelyik segít az egész pályázatban ráadásul nem is titkolja, hogy mennyiért (ami nagy ritkaság). Ha van türelmed visszakeresni, áruld el nekem is a cég nevét, mert tőlem is érdklődtek és nem tudtam ilyet mondani nekik. (olyan, amelyik az elején eltitkolja az árait, aztán pofátlanul jól lerabol, olyan sok akad)
A második képen látható vékony burkolatrész helyére (félnék, hogy egyszer letörik az a vékony rész) inkább egy küszöb-szerű, különálló (pl:fa vagy kő) betétet tennék (a két oldalán rugalmas és vízmentes tömítéssel), amely olyan széles, mint az xps. Persze én nem vagyok szakember.
Mindenképpen "zöld kártyás" (vagy valami hasonló) tervező kell hozzá, de ismereteim szerint már a legegyszerűbb "habházas" építőelemekből is (pl 25-ös PKC) A+ építhető.
Én is tervezem ezt a klímabarát otthon pélyázatot, de fogalmam sincs mit kell(ene) teljesítenie egy új építésű háznak ahhoz, hogy "A+ osztályú" legyen. :(
Majd egyszer csak... ha leszigetelem a ház 3. oldalát is, meg felbontom a padlót és ott is rendesen szigetelek, meg kész lesz a hővisszanyerős szellőztető... szóval akkor már szinte.... :)
Egy ilyen elektromos zár egyébként saját áramforrással is rendelkezik? Gondolom...
Mivel végre be van kötve az elektromos zár, meg is fogjuk szüntetni gyorsan a hagyományos zárbetétet. Kivesszük, ledugózzuk, leszigeteljük, kívül-belül rá egy vak rozetta, és kész. :)
Ez a ledugózás nem rossz ötlet, felrakok valami egy ponton rögzített, lengő akármit, ami védi a külső részt, lehet, elég lesz, csak arra nem emlékszem, mennyire lóg ki a betét az ajtó síkjából.
A régi zár az inkább volt valami réz ötvözet, ott mégsem vettem észre, ez a mostani elvileg valami biztonságosabb, fémes színű...
Azok a zárbetétetek, amelyik rozsdamentes acélból vannak, SOKKAL rosszabb hővezetők a réz ötvözeteknél (szinte hőszigetelőnek tekinthető :) A tiszta réz: 386 W/mk, rozsdamentes acél: 14 W/mk. Egyébként meg kívül dugózd le a kulcslyukat :)
Hátha... Hallott/látott már valaki olyan zárbetétről, ami nem viszi be a hideget a belső oldalra? A zárbetét belső oldalán egy nagy fém bumszli van, amivel kulcs nélkül lehet zárni az ajtót, de álladóan csöpög róla a nedvesség, amióta ilyenre cseréltem. A réginél nem vettem észre, gondolom ott is volt, csak nem ekkora felületen.
Födémszigetelésben az az érdekes, hogy nagyon sokan ház hőszigetelésekor a födém hőszigetelésére nem is gondolnak. Abszolut meg sem fordul a fejükben. Így voltam ezzel én is még kb. 3-4 éve, amíg nem agyaltam ezen a témakörön jobban. Csak a homlokzat járt a fejemben.
Pedig ha jobban utánaszámol az embör pl. egy 10x10 méteres háznak van kb 160 m2 homlokzata+lábazata és 100 m2 födémje. Arról nem is beszélve, hogy míg egy 15 cm-es homlokzat hőszigetelés durván 6000 ft/m2, addíg egy 30 cm-es üveggyapotos hőszigetelés durván 1200 ft /m2, ha magad csinálod. Sokkal olcsóbb és arányaiban nagyon nagyot lehet rajta fogni.
A közölt hőfokok a CM907 termosztátba vannak beállítva a turbó cirkó bekapcsolásához. Ez nem jelenti azt, hogy azonnal kihül a ház, mivel jól szigetelt szép lassan teszi...erősen függ a kinti hőmérséklettől... a radiátrokkal 30-40 percen belül akár 23-24 fokot lehet csinálni akár 18 fokról, így nagyon gazdaságosan füthető ki a ház...
A hőtárolásban az ajzatbeton, bútorok vesznek részt...
Amit te most esetleg hibának vélsz felvedezni az nyáron meg elöny, nem kell klima és akkor is jó hüvős van. Nem tartják a falak a meleget..:))
Na ja, ilyen napi hőingadozást én nem tudnék, egy fokot esik nálam naponta a hőmérséklet, ha nem fűtök...de más a házunk.
Nem fikázom az Ytongot, de múltkor rokonéknál figyeltem meg, hogy szellőztetésnél milyen hamar fagyos lesz a helyzet odabenn, ugye nincs az a hőtárolás...mondjuk az nem is szigetelt.
Nekem sajnos a terasz nekibetonozva a falnak, a bejárati- és teraszajtó tokja alatt a kinti és benti aljzatbeton "okosan" összefolyatva 6-7 centi vastagon (a padló szigetelés csak a tok belső síkjáig ér). :-(
Ez se így készült volna, ha értek hozzá akkor valamit... Penész nincs, az üveg se párásodik jobban alul a teraszajtón, mint máshol, de a padló az olyan 10-15 centiről már egyre hidegebb kifelé ezeken a helyeken. Ez már így marad... :-(
Nálam teljesen megszűnt a fal-padló csatlakoznál a hideg jelenség...egyedül a bejárati ajtó és terasz ajtónál érezni kb 2-3 cm belül, hogy hidegebb a padló...pedig a terasz és a ház közé XPS került ugyan csak 2 cm és a terasz szerelőbetonján is van plusz 2 cm EPS és vízszigetelés... a hőszigetelés tetején van az ajzat beton...
Most már úgy csinálnám, hogy a fal és a terasz közé is beraknék vagy 10-15 cm XPS -t...de ez így marad...
Mivel nincs padlófűtésem, de a radiátorhoz vezető csövek a szigetelésen vannak az ajzat beton alatt így ahol fut a cső ott nagyon kellemes padlófűtés érzet van a többi helyen zokniban vagy papucsban nem érezni azt, hogy a padló picivel hidegebb mint a levegő. A jelenség akkor szűnne meg ha a burkolatok alatt padló fűtés vagy temperálás céljából elektromos vagy infra szőnyeg lenne...
fal : Ytong 37,5NF+6 cm RP-PT u=0.22 Plafon: 40cm kőzetgyapot+egyéb EPS hőszigetelő anyagok U=0.1 padló : 4cm EPS-100 + 11 cm XPS lábazati hősszigetelés+ 0.6-0.8 m-n 5-11 cm XPS a sávalapnál ablak : 1.1 IBE Light Internorm Passion + hőszigetelt ALU redőny U=0.9 fűtés : Vaillant turbo cirkó, termikus szelepek, Dunaferr radiátorok
Dec 23 tól Január 26 -ig fogyasztás 144m3 gáz ami napi 4.23 m3 felel meg. Ebben a fürdés is benne van.
Hőfok beállítások nappal munkaidőben 18 fok. Este 22 fok, fürdésnél 24 fok, utána reggelig 22 fok. Hétvégén 22 fok nappal.
Ha jól van szigetelve a ház akkor 22 fok elég. A plafon hőszigetelés sokat számít. A padló hőszigetelése pedig az a terület amiben később nem lehet növelni a hőszigetelést...így érdemes minél többet berakni 10-20 cm között... a lábazat hőszigetelése is sokat számít...
A légfűtés jelentős része is az eddig a szigeteletlen födémen könnyen távozott.
(Valamelyik nap lámpát szereltem, leizzadtam, elég meleg van a plafon közelében, ha megy a kandalló...)
Napi max. 25 kg fával elvagyok akkor is, ha éjjel -10, nappal 0...
Mással nem fűtök, ha későn érek haza, és nemtok ennyit eltüzelni, akkor elpöfékel a kazán napközben 2-3 m3 gázt. (Sarokkádamat megtölteni kb. ennyibe van :))
Így átlag 22 fok van 102 m2-en, és kb. 15 fok a maradék 40 m2-en (garázs meg 2 nem használt szoba csukott ajtókkal).
A ház: 38 PTH, betongerendás-kefnis födém felbeton nélkül + 20 cm üveggyapot, alul és kívül 10 cm EPS, 1.0 nyílászárók, a lábazat még szigeteletlen. Van némi gyenge pont is a házon, pl. a födém kívül körben 5 cm szélességben szigeteletlen a padláson.
Penész semmi.
Két tél is volt, amikor még nem laktam benn, de gázzal fűtés már volt kb. 15 fokra:
1. tél: kívül semmi, fent 10 cm szigetelés,
2. tél: kívül 10 cm, fent 20 cm.
Fele annyi gáz fogyott!
Garázs tetejére is rakj, mert ha ott hűl a födém, azt bizony a beton elviszi könnyen máshova is...
Homlokzati szigetelést (színezés kivételével) házilag is meg lehet csinálni, néhány jobbkéz kell hozzá. :-) Mi is a családdal csináltuk.
Adatok: egyszintes ház, nettó 134nm, ebből lakótér 113, garázs 21nm falazat: porotherm 38cm n+f levakolva, még nincs szín vagy szigetelés a falon, majd később
Fűtés: kandalló + cirkó + minimális villanyrásegítés a leghidegebb szobában
A födémet az eladó már nem szigetelte, anyagi okokból én meg eddig nem álltam neki, mert azt hittem, hogy nagyon drága. Sajnos az eladó annyira smucig volt, hogy még hungaroceltt/nikecellt sem tett a födémre a betonozás alá, pedig egy 5cm-es nem került volna sokba, na mindegy.
Szóval eddig kellett fűteni rendesen, húzta ki a hideg födém a meleget.
Gazdaságossági adatok: a 15cm-es kőzetgyapot 240e volt kb 150nm2, a garázs nincs leszigetelve egyedül, de lehet, hogy az is sorra kerül. A kiszállítás benne volt az árban, a lerakás ingyen, mert sk, nem kell hozzá szakember
Döbbenetes eredmények azonnal:
Eddig: napi 12-20kg fabrikett + 10-20m3 gáz + 12-14kg kandalló szén + villanyrásegítés a leghidegebb szobában kb napi 2-4kwH Az adatokat úgy értem, hogy mondjuk 0,-1,-2 fok az alsó fogyasztási érték és a felső pedig a -10 körüli hidegben mért (még a korábbi nagy hideg napok alatt)
Penészesedés, nem egyenletes hőmérséklet kb 5-7 fok különség házon belül, kb 18-19 fok átlaghőmérséklet
Most, eddig csak -10 alatt tudtam mérni: napi 8-10kg fabrikett, 6-8kg kandalló szén (24 fokos a nappali csúcshőmérséklete :) ), 3m3 !!! gáz és 1-2kwH villanyrásegítés
Nincs penész, azonnal megszünt, egyenletesebb a hőmérséklet és magasabb is, kb 20-21 fok
Forintban a napi fogyasztás:0 és mínusz 10 fok esetén fabrikett + gáz + kandalló szén + villany Eddig napi: 600-1000 + 1300-2600 + 600-700 + 70-140 : 2570 - 4440 Most : 400 - 500 + 400 - 500 + 300 - 400 + 35 - 70: 1135 - 1435
A gond még csak annyi, hogy most a -10 fokban tudtam csak mérni a héten, ezért még én is nehezen hiszem el, hogy ennyire sokat számítana forintban is. A 0 fokos értéket csak becsültem, később tudom csak lemérni
A komfortérzet összehasonlíthatatlan, nincs penész, egyenletes és 2 fokkal magasabb hőmérséklet a házban.
Főleg a gázfogyasztás esett vissza, most már az a gond, hogy nehogy a fútetlen garázsban mínusz fokok legyenek, ahol eddig néha azért beindult a cirkó és melegített egy kicsit, most szinte soha nem indul be a gáz, a napi gázfogyasztás 3 m3 ezen a héten, ilyen hidegben, naponta csak 2-3 alkalommal indul be éjszaka a cirkó.
Szóval nagyon megéri a fődémet leszigetelni, azonnal hoz napi 1000ft megtakarítás, alsó hangon és jobb a komfort érzet is.
Kíváncsi lennék, hogy másoknak mi a tapasztalata, mert még a homlokzat szigetelést csak tervezem, az mennyi megtakarítást hozhat. Ott az lehet viszont a gond, hogy sokkal drágább, szakembert kell hívni stb, nem biztos, hogy ennyire gazdaságos.
Egy korábban már hőszigetelt és befejezett ház további hőszigetelésén gondolkozom. A házon, mivel már be lett fejezve, rajta van a nemesvakolat (vagy bármi is legyen a neve, a színes, rücskös vakolat, amire már nem megy semmi). Mi a teendő ilyenkor? Le kell szedni a nemesvakolatot vagy az maradhat és arra kell rárakni az új hőszigetelő-réteget?
Egy másik házzal kapcsolatban: a ház vályogból van, ehhez hogy lehet hozzáfogatni a hőszigetelést? Dübel megmarad benne? Milyen mélységben kell beleereszteni?
Amennyiben hozzá kell nyúlni a járdádhoz,én inkább a betonvágást javaslom,bérelni lehet az eszközöket./gép,+tárcsa/,esetleg a komplex szolgáltatást is.
Még tavaly év első felében, mikor még nem olvastam a fórumot, elkövettem azt a hibát, hogy a ház köré betonoztam egy járdát, viszont a járda és a lábazat közé nem tettem semmit. Idén tervezzük a hőszigetelést feltenni. Kérdésem az, hogy megéri e körbe vésni az egész házat, hogy betegyek XPS-t, vagy nincs ott akkora nagy hőveszteség hogy ezzel így utólag legyen értelme foglalkozni. Másik kérdésem, hogy a lábazati szigetelést erre a járdára teljesen "ültessem" rá vagy hagyjak egy kis hézagot, illetve milyen magasságig van értelme XPS-t tenni? Válaszotokat előre is köszönöm!
Vízszigetelésre jó a GV 4-es, aljzatnak oszályozott kavics 0-16 - 0-24,magyar cement 32,5 ös, lépésálló EPS, a vastagsága 5-cm-től felfelé, igaz minél vastagabb annál drágább, cm-enként kb 120-130 Ft/ m2 a külömbség
Nagyon szépen köszönöm a választ. Milyen anyagból ajánlanád a vízszigetelést, az aljzatot? Milyen vastagságú hőszigetelés ajánlott és szintén milyen anyagból? Hát igen, nincs valami nagy tapasztalatom ebben a témában. Sőt semmilyen sincs. Biztos bagatell kérdések.
A mostani magasságtól lefelé annyit kell bontani, hogy elférjen: 5-10 cm kavicsfeltöltés 3-5 cm beton 1 cm vízszigetelés kívánt vastagságú hőszigetelés 6 cm aljzat 1 cm burkolat
Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni, aljzat szigeteléssel kapcsolatban. Egy 1953-as építésű 45 cm-s kisméretű tégla a falazatú házról van szó. Az előszobában, étkezőben és a konyhában metlachi van lerakva. Ezt ki szeretnénk cserélni járólapra, gondolom ilyen építésű háznál aljzat szigetelés nuku, ezért azt szeretném megkérdezni, hogy hogyan lehet ezt utólagosan elvégezni sk, mert sok pénzünk nincsen. Válaszokat előre is köszönöm.
" Profi, esztriches cég gépi keveréssel " Szerinted ennél a cégnél osztályvezető, mérnök húzza a betont? Volt egy hasonló profi cég lehúzták a betont, késöbb kiderült, hogy padloponozni kell, padlófűtésre nem olcsó az anyag, 1,5 éve pereskednek, hogy ki fizesse a padlopont
Na ettől akadtam ki én is! És utánya még kiegyenlítőzni kell, az meg ha 1cm-ek vannak benne nagyon durvába kerül.
Profi, esztriches cég gépi keveréssel, gepi bedolgozással, glettelve (tehát nem kell padloponozni, direktbe burkolható!) 1000 Ft/nm +ÁFA. Helyben keverve, szal nem kell zsákos.
Egyetértek veled. Egy betonkeverő ára 40-50 e körül van. Ha valaki száraz e-t kever: anyag:1 zsák kb:400-500 ft/zsák =>40 liter az 1m3=20-25 zsák. 20-25 szák*4-500ft=8000-12500 ft ez nem jó padlófűtéshez, csak beltéri ajzatbeton (c 10!!). Ha padlófűt-hez szeretne keverni: már nagyobb szilárdságú beton kellene: kb 16000 ft/m3. Ha ez átlag 7 cm; akkor kb 14 nm-t ad ki; ami nm-ként=1140 ft/m2. Ha ehez hozzávennénk az első lehúzásból adódó egyenletlenséget: (jó esetben vegyünk egy 100 m2 alapterületű házban 0,5-1,5 cm-t, azaz átlag 1 cm!). megjegyzem ez egy kőműves is képes elkövetni, ennél egy amatőr nagyobb pontatlansággal dolgozik: tehát ha az 1 cm-t aljaztkiegyenlítővel kiegyenlítenénk: (1 zsák 3000 ft padlófűtésheZ), ami 3 m2-hez egyenlő: -számoljunk: 100 m2-re kb 33 zsák*3000=330000 ft! Ez 100 m2-re m2-ként:3300ft. A kőműves megcsinálja 1000-1500 ft/m2, helyszíni keveréssel együtt (megjegyzem így a 12-15000/m3 helyett 10-12000 ft/m3!!). Akkor csak az anyagon megspórolja az építtető felét úgy hogy nem is dolgozott!!! akkor érdemes hozzáfogni?
1800/m2 volt a 12-centis. Gondolom, ha ezt meg lehet venni 600-ért akkor nem éri meg :D Lépésenként meg kell vásárolnom az anyagokat, és ez most ennyi lett. Ausztrotherm-nél mondták, hogy februárban még kedvezményesek az árak, márciustól mindenképpen emelni fognak...
jol vagy? egy betonkevero kijon 10m2 szarazesztrich arabol. ha a vegen eladod, a fele meg vissza is jon.
a szakmunka nem attol szakmunka hogy szerszam kell hozza. erteni kell hozza. aki nem komuves, es meg soha nem betonozott, annak hiaba van betonkeveroje, elsore nem csinal egyenes es vizszintes esztrichet.
Szerintem, inkább vízszerelői szerszámok, (prések, vágók, tágítók, hajlítók, stb) kellenek mint betonkeverő, ha ezeket mind megveszi a fűtés miatt, akkor már nem sokat spórol, kölcsönözni meg nem mindent lehet
"a padlófűtés nemcsak a cső lefektetésen múlik, sőt A vasrácsra is rá tudja kötni mindenki, de a szakmunka elötte-utána kezdődik."
Padlófűtésnél az olcsó (házilagos) kivitelezés lehetősége szerintem főleg azon múlik, hogy sok lakásban nincs otthon egy betonkeverő, ami viszont száraz rendszernél nem szükséges. Így aknek van esze+ideje viszont nincs sok pénze, az a száraz rendszernek nekiállhat maga is, különösebb beruházás nélkül. Mondjuk belelkesedés előtt jó lenne tudni az egyes száraz padlófűtés rendszerek alkatrészeinek árait, de körülnéztem az interneten és a jelek szerint ezek államtitoknak minősülnek :)
"Hőtárolása ugyan nincs, ellenben gyorsan reagál. Ugyanaz a dilemma, mint a tégla vs. ksz esetében :)"
Szerintem öntanuló termosztáttal vagy skálázható teljesítményű okos fűtőberendezéssel a gyors reagálású (emiatt gyorsan is lehűlő) fűtés is biztosíthat egyenletes hőmérsékletet. Hőtárolásba pedig besegíthetnek a falak (ha nem könnyűszerkezetes az épület), vagy egy nagy hőtároló víztartály.
Megjött az első adag a 25 centis grafitos EPS-ből! Nagyon durván néz ki, ebből akár házati is lehetne építeni :) Gondolom milyen brutál lehet akkor egy Prokoncept falazóelem élőben..
Padló szint alá 1 méterrel megy le az EPS, alatta pedig lesz hatvan centi XPS, már a földben. Padló alat tpedig még 12 centi AT100.
" A száraz fektetésű padlófűtés rendszernek megvan az az előnye is, hogy ügyes ember saját magának is lerakhatja jól és nem kénytelen megfizetni olyan szakembereket, akik naponta harminc-ötven ezret szeretnének zsebrevágni. " Legyen igazad, de a padlófűtés nemcsak a cső lefektetésen múlik, sőt A vasrácsra is rá tudja kötni mindenki, de a szakmunka elötte-utána kezdődik.
"Lehet, de talán jobb a hatásfoka ha a cső érintkezik a betonnal"
Az alumínium hővezetése 237-szer jobb a betonénál tehát egy fél milliméter vastag alu lemez pont úgy vezeti a hőt, mint 12 centi beton.
"Anno, feltalálták azt a válaszfal téglát,"
A száraz fektetésű padlófűtés rendszernek megvan az az előnye is, hogy ügyes ember saját magának is lerakhatja jól és nem kénytelen megfizetni olyan szakembereket, akik naponta harminc-ötven ezret szeretnének zsebrevágni.
Biztos vannak az egészségre ártalmas hatásai az ásványgyapotnak meg az üveggyapoznak, de ma minek nincsen.
Nemrég még azt is leírták, hogy az anyatej is káros.
A helyedben jobban félnék a mikrohullámú sütő kártékony hatásától, a mobiltelefon, mp3 lejátszó, magasfeszültségű villamos vezeték, stb. és nem utolsó sorban a közterületeken, éplületeken, egyéb helyeken milliónyi számra található galambok levegőben szálló ürülékének belélegzésétől, mint egy zárt környezetben lévő szálas hőszigetelő lapról leváló részecskétől, ami a zárt rendszerből igen nehezen tud kijutni.
Lehet, de talán jobb a hatásfoka ha a cső érintkezik a betonnal, és nincs egy köztes dolog Anno, feltalálták azt a válaszfal téglát, amibe már benne van a víz-villany-nak kialakított horony, csak a köművesnek kell a megfelelő helyre rakni. Abból sem sok valósult +
ebbol a szempontbol nem rossz, mert alatta van az az aluminium szarny, aminek a profiljaba van a cso bepattintva. es a femlemez szepen szetviszi a feluletre a hot.
Ez aztán nagy találmány, csak kár, hogy a csőnek jelentős része a szigetelésben van, a leadni kívánt hővel együtt Vagy az volt a cél, hogy így nem szabad?
"Legutóbb itt olvastam elég csúnyákat: http://193.224.76.4/download/konyvtar/digitgy/phd/2006/jackel_marta.pdf"
Én készséggel elhiszem, hogy ártalmas az egészségre ha belélegezzük a levegőben szálló milliónyi apró kőzetgyapot szálacskát, de sehol nem találtam a tanulmányban annak leírását, hogy hogyan jut a lakás levegőjébe milliónyi apró kőzetgyapot szálacska.
"hanem hogy egy családi ház hőszigetelése kihozható e ezen szálas anyagok teljes elhagyásával?"
Szerintem mindenhová létezik nemszálas megoldás - legfeljebb többe kerül majd, mint a szálas.
Pontosan egy csónakban evezünk :) Azzal nehezítve, hogy nekem mindezt fafödémen, tehát nem árt, ha könnyű a megoldás. Ezért valszeg marad az EPS 100, mellesleg harmadába kerül mint az ökocsend.
Legutóbb itt olvastam elég csúnyákat: link De nem is ezen akarok lovagolni, hanem hogy egy családi ház hőszigetelése kihozható e ezen szálas anyagok teljes elhagyásával?
"a kacskaringoban lerakott csotol miert is nem lesz a szoba egyik fele hidegebb mint a masik?"
Szerintem nem csak a szokásos csigabiga formában lehetséges csövezést úgy vezetni, hogy a páros és páratlan (előremenő és visszatérő) csövek hőmérsékletei kiegyenlítsék egymást. A videón valóban úgy vezették, hogy ott a szoba egyik fele valóban melegebb lesz.
"ez szep, de erre hogyan tesz le burkolatot?"
videó: http://www.youtube.com/watch?v=jRXAkizeUAM Habár még mindig nem értem hogy az a köztes (világosbarna) réteg mire való (azon túl, hogy valószínűleg rontja a hőátadást).
Legutóbb itt olvastam elég csúnyákat: De nem is ezen akarok lovagolni, hanem hogy egy családi ház hőszigetelése kihozható e ezen szálas anyagok teljes elhagyásával?
Egy hajópadlóval burkolt Ökocell Csend szerintem kibírja (ha a párnafák "Csend"be vannak süllyesztve, így a padló teljes felületen felfekszik). De én nem vagyok szakember, kérdezz meg egy hozzáértőt is.
Családi ház építése indul hamarosan (egy szint, 30NF, fafödém). Javában olvasgatom a szigetelés témát. Ahogy látom a kőzet- üveggyapot nem túl egészséges. Az extrudált szigetelőanyagok ("hungarocell") mellett ezekre miért van igény? Tűzállóság okán?
A fölső szintre nem akarok padlófűtést, csak parkettát/padlószőnyeget. El kell tüntetnem a gépészet csöveit (víz, fűtés, szellőztetés) és kell egy sima teherbíró aljzat, ami nem szakad be ha ráteszek egy szekrényt. Az Ökcell szerintem ennyit nem bír, vagy tévedek?
Élére állított pallósor (10-15-18 cm, a kívánt szigetelés vastagságához /30-35 cm/ illesztve) ledübelezve, majd erre merőlegesen újabb pallósor (találkozási ponton lécdarab segítségével összeszögelve), majd erre OSB-lemez vagy osztályos deszka, szelezés. (Az egész "szerkezet" alá párazáró fólia.)
http://www.belsoszigeteles.hu/ http://www.ezermester.hu/articles/article.php?getarticle=2510 Ez két fajta állítólag kifejezetten belső hőszigetelésnek lett kifejlesztve, mert a plusz párát elvezeti. De én nem értek hozzá, igazából mérnökembert kéne kérdezni. De annyit tudok én is, hogy normál szigetelés belülre nem jó megoldás. Van még egy spéci festékadalék, amit én is ki fogok próbálni egy szobán, ami nem hőszigetelés, csak visszaveri a hőt, és szintén fel tudja venni a párát. Nasa fejlesztés, hát reméljük nem csak duma. Egy biztos, a külső hőszigetelést semmi nem pótolja. http://www.thermilate.hu/ Azért böngésszed át ezeket, hátha segít.
Tetőtér beépítésnél a szarufák alatti szigetelésre (közé már megvan TP116) van már valami jobb a "keresztbe lécezés - üveg/kőzetgyapottal kitöltés - párazáró fólia - gipszkarton" módszernél?
A padlón is sokat gondolkodtam, mivel jelenleg csak Porotherm födém van, erre kellene még hangszigetelés és aljzat. Mivel utálnám a betont felcipelni az emeletre, ezért először valami szárazpadló megoldásra gondoltam, de aztán szembejött (itt :) ) az Ököcell Csend. Igaz bedolgozásnál ez is hasonlít a betonhoz, de könnyebb (így egyszerűbb feljuttatni a tetőtérbe), és reméltem, hogy erre már nem kell esztrich. Aztán elolvastam az adatlapját, és kiderült, hogy kell...
Lehet, hogy Multiport kellene a padlóra ragasztanom? :)
Padlófűtés kapcsán szakirodalom azt mondta, hogy esztrich alá tegyünk hővisszaverő fóliát. Az Austhroterm meg azt mondja, hogy bőven elég a rendszerlemezük és ez alá még tehetek NT100-as lépésállót.
Elképzelhető, hogy a padlófűtés egy része svédpadló alá kerül, itt fokozottan érvényes, hogy lefele ne engedjük a meleget.
Most akkor sima NT100 , hővisszaverő fólia és acélhálós rögzítés, vagy Nt100 és rendszerlemez?
Szerintetek melyik a jobb megoldás?
A 10-12cm szigetelés a padlóban nem sok? (ennyit tervezek) Még az Austhroterm sem ajánl ennyit.
mar hogyafenebe ne szamitana? ha odafujod a kilelegzett levegot, az is szamit! a fal szine is szamit, nemkicsit. hogy elallod a testeddel a huzatot, az is szamit.
igy azonnal nem a fal homersekletet mered. gondolj bele: a fal x fokos. egy kis darabon leszigeteled pluszban, akkor ott a szigeteles alatt hany fokos lesz? nyilvan tobb, hiszen a kinti hidegtol el van szigetelve...
"Köszönöm.A padlószint a járdától 40-45cm.A dűbelből a 200as elég hosszú?114ft-ért akarnak adni 1db dűbelt,kicsit soknak találom az árát (összesen 57ezer)."
Az ejot katalógusa szerint a dűbel hossza: Attól függ, hogy a 30 cm-es fal az miből van. Ha tégla falazat, akkor minimum a 25 mm-es rögzítési mélység kell Ha pórusbeton (Ytong), akkor minimum 65 mm-es rögzítési mélység szükséges. A hőszigetelő tábla vastagságához adj hozzá 1 cm-t (ragasztó vastagsága) + 2,5 vagy 6,5 cm-t és megkapod a szükséges dűbel hosszúságát. Az üreges téglát TILOS ütvefúrni! Karát fúrószárat kell venni.
HA Ytong a falazatod és 15 cm vastag szigetelést akarsz rátenni, akkor nem elég a 200-as dűbel.
Nálunk a felújításnál az összes elektromos, cat5, ktv, stb vezeték a padlásra lett felcsövezve, az összeset kinyomtam purhabbal a vezetékek behúzása után.
De 2 napja a nagy hidegben találtam egy vizes foltot az egyik falon, kiderült, hogy a még fel nem szerelt kinti falilámpa csövén húzott be a hideg az egyik falon belüli dobozba. KInyomtam azt is rendesen.
Nálunk is hasonló volt a probléma...ott is a villany csöveken volt szellőztetés...eltömítettem szilikonnal..más helyeken XPS darabokkal a cső végét...sajnos olyan éghetetlen gumitömítést sehol sem láttam mint a német passzívház oldalakon van ilyen áttöréseknél...
Egy hete vettem én is észre. Alul, felül monolit beton, azaz úgy nem húz. Én arra tippeltem, hogy van külső konnektorom, lámpám, redőnytokom, ami be van csövezve és a csövön jön...
Sziasztok,érdeklődnék,hogy tapasztalta-e valaki,hogy PTH38 téglából készült falban a belső nyílásokban(konnektor,vagy egy egyszerű furat dübelnek) húz a levegő.Lehet,hogy hülyeség,de azt gondolom,hogy ebben az esetben a tégla belső lyukain keresztül felfelé tud áramlani a levegő,hiszen felül max. a koszorú zár légmentesen,a talpszelemen illetve az azon kívül eső rész felül nyitott,de legalábbis nem légtömör.A tégla egyébként profi,tehát habarcs nélkül,vékony ragasztóba van rakva,így a tégla lyukai javarészt szabadok.Másik kérdésem,hogy a Porotherm födémre(4 cm felbeton),mennyi kőzetgyapotot érdemes tenni a meglévő 15cm-re,ami még értelmes megtérülést hozhat. Üdv mindenkinek.
A tűzfal és a gipszkarton kb 24 cm lesz a kakasüllő miatt.Arra gondoltam hogy 2x10 cm kőzetgyapot és közötte levegő! ,mert én régen úgy tanultam hogy a levegő is hőszigetel.
Elvileg hülyeséget kérdek de azé megkérdezem! :)
A 10 cm-es gyapot 0.04 W/mK és és a 10 cm eps 0,04 W/mK azok ugyan úgy szigetelnek ? Az az szigetelés szempontjából teljesen mindegy mit teszek?
15 cm-es fa gerenda kb hány cm-es kőzetgyapot szigetelésének felel meg? Két kőzegyapot szigetelés között hagyok 3-4 cm légrést akkor jobb lesz a szigetelésem?
Köszönöm.A padlószint a járdától 40-45cm.A dűbelből a 200as elég hosszú?114ft-ért akarnak adni 1db dűbelt,kicsit soknak találom az árát (összesen 57ezer).
Szigetelnénk a födémet, amire Nobasil MPN-t tennénk 30 cm vastagságban, mert ez most jó áron van. Ezt milyen rétegrendben kellene letenni (párazáró, páraáteresztő fólia)?
A házon kívülről 12 cm EPS lesz. Ahhoz, hogy ne penészedjünk, elég-e a gyakori szellőztetés vagy építsünk be higroszkópos légbevezetőt (aereco). Nem lesz itt nagy hőveszteség?
"Sziasztok!Segítséget kérnék.Új 30-as téglafalra 15-ös külső (dűbelből elég a 200-,as hossz, tipust tudnátok írni?)a padló alá 10-es (fél ház alatt pince, a szobákon kívűl padlófűtés), lábazatra 8-as (itt milyen mélyre kell leereszteni a földbe),a fa födémre 20-30cm-es üveggyapot szigetelést terveztem.Tudnátok tipust ajánlani a szigetelőanyagra,ragasztóra,egyebekre.Köszönöm!János"
Dűbelből az ejot egy jó márka ejot.hu Mivel alápincézett az épületed, így nem kell mélyre ereszteni a lábazati szigetelést, persze látatlanba nehéz pontos adatot mondani, ha a padlószint elég magasan van a járdaszinttől, akkor egy tíz cm is elég lehet.
A fa födémre nem kell, nem szabad ráragasztani a szigetelést, csak rá kell fektetni. üveggyapotból pl. Isover Domo, Rio
Rendszerben, Baumit, Nikecell...a legismertebbek és jó minőségű vakolatokat gyártanak is...
Akciós időszakokban érdemes vásárolni..télen és ősszel...ilyenkor jelentősebb kedvezményeket adnak..a rendszer forgalmazók...azt, hogy egyes kereskedőknél melyik a legolcsobb termék erősen függ a kereskedő és a gyártó szerződésétől...és kereskedőnként is eltérnek az árak...ki mennyi kedvezményt kap és ad rá...
Baumit, Nikecell, Austrotherm, Weber-Terranova. Ezek hasonló adottságúak, bár gyártón belül is vannak különböző rendszerek. Pl. az EPS rendszernek is van ún. lélegző rendszere mint a Baumit Open vagy a Terranova Climate, ezek drágábbak a hagyományos EPS-től, de jobban kiengedik a párát.
Nézz szét a környékeden, hogy melyik gyártó rendszerét tudod olcsóbban beszerezni, éppen ki akciózik. Legyen a hőszigetelő táblákon kívül -indítósín -min 140g/m2 háló -ajánlott 4-6 db/m2 dűbel -hálós élvédő -ragasztó -alapozó -vödrös vakolat (a zsákos olcsóbb, de nem olyan jó)
A külső vakolat és szín a ház bőre. Ez áll ellen az időjárás viszontagságainak. Nem úri passzióból teszik rá.
A polisztirol, EPS az azonos termék csoportot takar. A Nikecell gyártó...és régóta fogalkoznak teljes rendszerekkel.
A házakra lehet EPS-80 (piros csikos) hőszigetelés felrakni ami olcsóbb mint a kőzetgyapot. Azonban a kőzetgyapot páraáteresztő és jobban ellenáll a tűznek. (Nem érdemes kiprobálni amikor már felépült a ház:)))
Mint mindenben vannak jobb termékek és vannak kevésbé jobbak és vannak ismert márkák vagy kevésbé ismertek....
Amik eltérnek az a hőszigetelő anyag U értéke (mennyire is jó a hőszigetelő tulajdonsága a hőszigetelésnek). Valamint a vakolatok minőségében,élettartamában, esetleg a garanciális feltételek esetén is tapasztalható bizonyos eltérés. Azonban ha a kerekedőket vagy a gyártókat kérdezed meg akkor mindegyik megesküszik bármire is amire te akarod, hogy a termékük a lehető legjobb...
Általában a magasabb ár jobb tulajdonságokat (hőszigetelő képesség, nyomószilárdság, tűzállóság, páradiffúziós ellenálás, stb) jelent. Külső hőszigeteléseknél a legelterjedtebb az EPS (expandált polisztirol keményhab) rendszer, ezeknek kedvezőbb az áruk, jó a hőszigetelő képességük, de rossz a páradiffúziós ellenálásuk és a tűzellenálási képességük. A kőzetgyapot lemezes rendszerek drágábbak, viszont az EPS lapokhoz képest jelentősen jobb tulajdonságokkal rendelkezik páradiffúziós ellenálás, éghetőségi, egyéb szempontok szerint. Vakolat mindenképpen kell, az a "védőburok", illetve az adja meg az esztétikát, hasonló mint a fémeknél a festék.
Tehát több szempont alapján kell dönteni, általában az ár a domináns tényező, így a legtöbb esetben az EPS győz a kőzetgyapottal szemben, ha nincs különleges követelmény.
Teljesen laikus vagyok ebben a témában és tanácsot szeretnék kérni
Olvasok mindenféle hőszig rendszerekről. Polisztirol, nikecell : Ez ugyanaz csak más néven fut?
Látok Kingstone, Graytherm, Poliquarz stb rendszerekről nevekről. Árakban látok difit. De a drágább ennyivel jobban szigetel is? Vagy csak a nevet kell megfizetni?
Polisztirol vagy kőzetgyapot homlokzatra?
Vakolat? Olvasom, h kell vagy lehet rá tenni vakolatot. Ez mire jó? Kell rá feltétlen?
A hőkamera kint 3 fokban 12 fokosnak mutatta a külső falat, most megmérve 2 tizeddel van a léghőmérséklet alatt. Ezek szerint a hőkamera színezni jó, vagy amivel itt mértek az volt rosszul beállítva? FLIR gyártmány volt, nem valami hulladék.
Az viszont szomorú, hogy az ÉNY lenti sarokban 10 fokos a fal, amíg a szobalevegő 20. De ezen majd segítünk 15 centi eps-el.
Nem, felesleges...a padló hőfokát csak melegítéssel lehet emelni, pl padlófűtés, temperálás... (elektromos vagy víz ). A padló hűlését pedig hőszigeteléssel lehet csökkenteni ha vastagabb van alatta akkor lassabban hűl ki . A lábazaton lévő hőszigeteléssel nem lehet mindent megoldani az az alap melletti 1,5m hőveszteség csökkentésére szolgál...
a padló hőfokát lehet emelni infra fűtéssel, elektromos szőnyeg fűtéssel, padló fűtéssel,
a hő keverésével, a levegő keringetésével, szellőztetéssel pedig lehet javítani a hőérzetet és így csökken a hideg érzet kialakulása.
Sziasztok!Segítséget kérnék.Új 30-as téglafalra 15-ös külső (dűbelből elég a 200-,as hossz, tipust tudnátok írni?)a padló alá 10-es (fél ház alatt pince, a szobákon kívűl padlófűtés), lábazatra 8-as (itt milyen mélyre kell leereszteni a földbe),a fa födémre 20-30cm-es üveggyapot szigetelést terveztem.Tudnátok tipust ajánlani a szigetelőanyagra,ragasztóra,egyebekre.Köszönöm!János
Ha a járda alá IS teszel egy xps csíkot, azzal nyersz évente pár száz forintnyi hőt: a befektetésed megtérülése kb száz év. Lásd bedii topictárs szimulációit: http://docs.google.com/fileview?id=0Bw6ADBSq5vTUOWVjNDY0MzAtOTg3Ny00MTkwLWIxZTgtMmJhODVkOTU5ZTcw
Ráadásul ha nem xps-t, hanem eps-t teszel oda, akkor még ennyit sem érsz vele, mert az eps olyan mint a szivacs: a talajból szép lassan teleszívja magát vízzel és attól kezdve már csak jelképes hőszigetelő.
Én nem tudtam használni, amíg le nem védtem jelszóval, ragaszkodott hozzá az xls. Nem olyan nagy baj, csak idegesítő amikor egy szoftver készítője sokkal butábbnak néz mint amilyen vagyok. Persze ez a használhatóságát nem befolyásolja, úgyhogy nem érdekes.
Nem ker az jelszot, max ha oda akarsz irni, ahova neked nem szabad. A cellak egy resze vedett, oda csak a palyazatot ertekelok irhatnak. Siman lehet haziszamolgatast csinalni vele, en legalabbis tudtam.
40 centi kis testsűrűségű gyapot alja valószínűleg össze fog tömörödni (magasabb testsűrűségűvé :) úgyhogy jobb ha az alja eleve tömörebb (teherbíróbb) anyagból készül, így valószínűbb hogy a 40 centi évek múlva is kb ugyanannyi marad.
"....és ezért elég neki, kényelmesen, a cm-es kategória a légrésből."
Egy centi már biztosan bőven elég. A padlófűtések alá javasolt pukkantósfólia hőtükör még annyi sincs, úgyhogy talán 2-3 mm légrés is elég lehet egy hőtükör előtt.
Szerintetek beton födémet ha nem járhatóra akarom szigetelni 40 cm vastagon, akkor melyik a mlegjobb megoldás: - 4 x 10 cm Thermolan Classic 042, vagy - 2 x 10 cm NOBASIL MPN majd erre 2 x 10 cm Thermolan Classic 042 ?
A 4x 10 cm Thermolan alsó rétege nem lesz agyongyomva?
A jelen kiírásban említett összes energetikai és CO2 számítást a mérnökkamarai névjegyzékben -(www.mmk.hu): Épületek energetikai tanúsítása szakértő - teljes körű (ENt-Sz)- valamint az építészkamarai névjegyzékben szereplő- (www.mek.hu): Szakértő - épületenergetika - SZÉSZ 8-szakértők által kell elvégeztetni.
Két éve az egyik ismerős vigyorkodott rajtam, hogy ő mennyit fog fűteni annyi pénzből amennyiért én hőszigetelem a házamat. Mára befagyott neki a fürdőszoba falában a cső, szétvésték a fürdőszobát hogy ki tudja olvasztani.
Nem akartam nagyon bosszantani, ezért nem mondtam el neki, hogy ezt is megúszta volna ha ő is hőszigetel. Elgondolkoztató milyen hideg lehet abban a fürdőszobában, amelyiknek befagy a falába a cső.
Köszönöm. Utánanézek. Bármelyik épületgépész készíthet energetikai felmérést a pályázathoz? Vagy van valahol egy hivatalos lista és abból kell választani??
Pffffffff, az necc, ha a NEP 2009 1.5 milliardja 1 honap alatt elfogyott, akkor ebbol sem lehet mar sok :( En meg meg zoldkartyat csinalo csokat sem szereztem...
Pffffffff, az necc, ha a NEP 2009 1.5 milliardja 1 honap alatt elfogyott, akkor ebbol sem lehet mar sok :( En meg meg zoldkartyat csinalo csokat sem szereztem...
IPAROSÍTOTT TECHNOLÓGIÁVAL ÉPÜLT LAKÓÉPÜLETEK SZÉNDIOXID-KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉST ÉS ENERGIA- MEGTAKARÍTÁST EREDMÉNYEZŐ KORSZERŰSÍTÉSÉNEK, FELÚJÍTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA zárult le 2009. december 31.-én. A klímabartát Otthon program még él.
Ez korrekt, lehet számolni a szoláris nyereséggel meg a hulladékhőkkel, de akkor beleszámíthatod a szellőztetés, ki-be járkálás miatti veszteségeket is. Viszonylag kicsi az esély arra, hogy "normál" ház esetében ezek mindösszesen kiváltsák a fűtést, azaz nagyon ritkán lehet pozitív a mérleg.
(Nálam csak egy 20-25 fős társaság tudta szilveszterkor "kifűteni" a 400 légköbmétert, de ahhoz jelentős mennyiségű alkohol és tánc is kellett:). )
Viccet félretéve: szerintem lényegesen közelebb van a valósághoz a 24 órás veszteséggel számolás. A szoláris és egyéb nyereségeket úgyis elviszik a tényleges (kivitelezési hibákkal együtt számított) és az elméleti U értékek közötti különbségek :)
Én nem értek ugyan hozzá, de szerintem itt van egy kis logikai probléma.
Kiszámolod, hogy mennyi a hőveszteség, ehhez mennyi gáz kell egy bizonyos kazánhatásfok esetén, ez eddig ok. De miért kell utána csak a kazán üzemidejére számolni a napi gázmennyiséget? Ha nem fűt a kazán akkor az azért van, mert "túllendítette" a hőmérsékletet, ettől még a hőveszteség folyamatos.
Szerintem helyesen: a hőveszteség adott, az ehhez szükséges elméleti gázszükséglet is, ezt 24 órára kell számolni. Ez a mennyiség akkor igaz, ha van olyan kazánod, ami képes lemodulálni a teljesítményét a szükséges szintre és folyamatosan üzemel. Ha ezt nem tudja, akkor a szakaszos üzemelés miatt növekedni fog a fogyasztás szerintem ( a "túlfűtések" miatt).
Nem mindig kettőt vittem fel, de a padlásfeljáróig így "cipeltem". Azért egyszer-kétszer egy a fejem felett, egy meg alul volt a felállás, de az nem annyira kényelmes, legalábbis ebben a helyzetben... :)
"a beton járórétegen egyenletes elosztásban pár centis lyukak vannak, hogy a salak szellőzzön"
a jaroreteg nem hinnem, hogy a salak alatt lenne. meg alatta miert is lennenek rajta lukak a gaznak?
a pince meg mindig hidegebb mint a lakoter. ha a szigeteles a hideg oldalon van, akkor miert kellene xps? mibel kulonbozik a pinceben szigetelem a lakoter hatarolo feluletet attol, mint ha az udvaron szigetelem a lakoter hatarolo feluletet? sokat volt errol szo tenyleg, es soha nem jott ki olyan, hogy hideg oldali, nem elasott szigeteles nem lehetne eps.
Nagyon egyszerű dolgod van csak hőszigetelni kell...
A falra minimum 12 cm EPS-80, a plafonról a salakot el kell távolítani és minimum 25 cm szálas vagy EPS-30 hőszigetelést kell betenni... A lábazatra pedig legalább 8-10 cm XPS hőszigetelés kell felrakni A pince födémre pedig 8-10 cm hőszigetelést kell felrakni...ragasztani...pl Ytong multiport...vagy XPS -t...
Ha ezt megcsinálod akkor a hőszigetelő anyag kb 2-3 éven belül megtérül...ha az egész kivitelezést nézzük munkadíjastul akkor kb 16 év körül van a megtérülés...
Sziasztok!
A segítségetekre lenne szükségem.
Egy huszonéves egy szintes családi házban lakunk, ami hőtechnikailag csődközelinek tekinthető. Kb: 130 nm alapterületű, teljesen alápincézett ház. A födém vasbeton (a tetőtér beépíthető lenne, ha még hatan ide akarnának költözni), a falak UNIUFORM 30-ból. A a falak és a koszorúk hőszigeteletlenek (okos találmány a hypó simán viszi a penészt, csak olyan büdi ne lenne). A nyílászárók nagy részét lecseréltettük, hőszig.műa-ra. A pince födém-ben van valamennyi hőszig. (valószínüleg), mert csak padlófűtésünk van, és állítólag már régen is be kellett rakni. A lakótér födém szerkezetében van kb 3cm hungarocell, és talán kohósalak a beton járórétegen egyenletes elosztásban pár centis lyukak vannak, hogy a salak szellőzzön gondolom mérgező gázt fejlődött.
A kérdésem a következő:
A legfontosabb a födém hőszigetelése, ide milyen –OLCSÓ és tökéletes J -megoldást javasoltok, figyelembe véve, hogy a 20 éves salakbeton bocsáthat e még ki gázokat. Miből milyen vastag szigetelés szükséges, ami belátható időn belül behozza az árát. Amúgy a kivitelezést egyszerűsíti, hogy a tetőszerkezet nem fagerendás, hanem fém, a 130nm itt nincs osztva falakkal, hanem egy összefüggő tér.
Továbbá érdemes e a koszorúkat, ill. az É-i oldalt külön hőszigetelni, vagy csak a homlokzatot egyben. Egy ilyen 10 cm-es homlokzati hőszig. Megtérülése kb. hány év?
Egyenlőre ennyi.
Segítségeteket előre is köszönöm!
Nagy László Kornél
Köszönöm a segítséget a napfokkal kapcsolatban. Önmagában a napfok koncepciójával nem volt gondom, inkább a dolog mechanikája az amit nem értettem. A számítások során az adatok ugye Watt-ban vannak kifejezve, amire írtad, hogy alapvetően egy másodperc alapú jelenség. Viszont a számítások során már nincs más másodperc alapú dolog, így nem értettem, hogy hogy jutunk el egy másodperc alapú bemenő adattól egy Ft (a fűtéshez felhasznált gáz ára) alapú eredményhez, anélkül, hogy közben használnánk egy másik másodperc alapú bemenő adatot.
Időközben azonban azt hiszem rájöttem, hogy amikor a watt-ban megadott U értékeket osztom a wattban kifejezett gáz fűtőértékkel, akkor tűnik el a másodperc alapúság.
Gondolom a youtube videók is ezzel kapcsolatosak de mivel modemes lassú a netem ezért nem tom mostanában megnézni! :(
Pára áteresztő fólia van amire a tetőlécek vannak felszögelve és azon vannak a cserepek!Ha gyorsabb netem lenne tennék fel fényképet. Jelen pillanatban így állunk.
Kérdezted : külső légrés és fólia a fedés alatt..?) Mi az a fedés?
NC LH T2- úsztatott padlókba lépés hangszigetelésre (hasznos teher: 200 kg/m2) NC LH T4- úsztatott padlókba lépés hangszigetelésre (hasznos teher: 400 kg/m2) Erre gondoltál? Szerinted a tetőtérbe elég a NC LH T2 amire kb egy 6-7 cm betonréteg kerül? Vagy a nagyobb teherbírásút vegyem meg? Akkor ebben a sorrendben feltehetem? : A födémre egy fóliát arra a NC LH T2-t aztán vasrács és rá a beton!
Kívülről mindenképp szigeteltem volna egy 5 cm-es eps-sel ! De jó pár hozzászólást elolvastam és döbbenve olvasom hogy 10 cm is kevés :(. Szóval kívülre 10 cm-t teszek belülre üveggyapotot tegyek? Vagy inkább kőzetgyapotot?
A 30 cm-es szigeteléstől is ledöbbentem. Az ismerőseim többsége 10-15 cm-t tett. A gerenda 13 cm-es! Az egyik 15 cm-eset be tom tenni közé és odafogatni! A másodikat hogyan rögzítsem?
1981-ben épült családi ház tetőterét szeretnénk beépíteni.
A tűzfal 15 cm vastagon van rakva bloktéglával. Ti mivel szigetelnétek le és hogyan?
A tető felől azt mondta az ismerősöm hogy 20 cm-es üveggyapotot rakjak! Jól mondta? Vagy van jobb ötletetek?
A fődém amire építeni szeretnénk betongerenda és közötte béléstest van! Erre rá fog kerülni egy vasháló , kb 6 cm betonréteg és a végén járólap. Hogyan és mivel hang szigeteljem le ? Azt javasolta egy ismerősöm ,először rakjak le egy 5 cm lépésálló hungarocellt arra rá a vashálót és a 6 cm betont. Ti hogyan csinálnátok a hangszigetelést?
Tudja valaki, hogy hogy lehet kiszamolni, hogy hany fokos lesz egy adott hoszigetelesu fal belso felulete adott kulso, illetve belso levegohomerseklet eseten?
Valamint egy adott hoszigetelesu fal eseten hany fokot hul a szoba homerseklete adott kulso homerseklet eseten?
Én is gondolkodtam, amikor ki voltak szedve, de aztán lebeszéltek róla, bár ha jó telibe van fújva, nem tud hová bejutni pára, akkor nincs mi kicsapódjon...
Utólag nem furkálnám, túl sok lyuk kellene, és ha sok hab kerül egy helyre, púpos lehet a profilod. Esetleg ha hosszú csövet bedugsz, és nem dagadó pur-t fújnál be (pl. perimeter kleber, insta stick), akkor jó lehet.
A képről ítélve, a zsalukövön 5-6 cm a vastagság és ez számít, belül lehet vastagabb, ami csak + súly, illett volna 1 nap befelyezni ezt a mennyiséget, mert a toldásoknál csak gyengül
A beton alatt, a betonnal megegyező vastagságban kavics feltöltés kell. " Sulyt nem fog tartani nem hiszem hogy kellene vastagabb." Errer van a rajz, ez nem hitkérdése, a vasalat vastagságáról nem írtál, talán nem 8-as? Ez azért nem igaz. A tömörítés ellenére süllyedhet a feltöltés, amit ennek a vasalt aljzatnak kell elviselnie, erre írtam a vastagságot és a vas átmérőt. Van a betonnak egy önsúlya, fálaszfalak terhelése, a következő aljzat súlya, bútorok, burkolatok, kandaló stb. Nehogy idővel csodálkozz, miért lejt a nappalid valamerre, ami eddig egyenes volt. Mondjuk, így jobban járt a vállakozó és a megrendelő is, mert nem kellett + 2-3 m3 betont bekeverni-kifizetni, de ez csak rövid távon olcsóbb Kb. 8 m-es ( vagy felette) fesztávoknál szoktunk készíteni alapot, ami a vasalt aljzatot tartja csak, így elkerülve a süllyedést. A vízszigetelés GV-4 forrólevegős, ha nem indokolt, elég 1 réteg
Igen kézi keverásü volt olyan 7 8 körül van.Alatta a föld jol meg van döndölve.Sulyt nem fog tartani nem hiszem hogy kellene vastagabb.Amugy miyen szigetelöt javasolsz a falak alá,vastagság és márka.
Írta valaki, hogy a toktoldót érdemes kifújni purhabbal. Utólag van értelme megcsinálni? Megfúrni a profilt, telenyomni, majd egy kis szilóval (műanyagdugóval stb) lezárni?
Amikor még anno hozták az ablakot néztem is, hogy a fasza 5 kamrás ablakhoz egy tök egyszerű toktoldó tartozik, ránézésre nem túl jó paraméterekkel, de a purhab akkor nem jutott eszembe
Bocsi lehet, hogy lemaradtam, és egy előző hsz-hez szántam.
Tény, hogy kockázatos a belső szig. a falaknál körbe pedignem a legjobb hatékonyságú. Ha lesz felső szomszéd és fűt, akkor meg elhanyagolható a haszna.
Ha a szomszédnak fázik a lába, akkor csináltassa meg Ő a szigetelést, én meg megengedem neki. Legfeljebb az egész esztétikus kialakítását végezném. Szerintem nem sokat lehet ezen megfogni, mert a fűtési idény szinte egészében két fűtött tér között lenne az a szigetlés.
Állítd függőbe a vasakat, kend le a szigetelendő felületet bonomittal-bitugéllel, majd nyomd rá a forrólevegős papírt GV-4 és az átszúrásoknál olvaszd őssze gázperzselővel. Talán kézi keveréssel készült, azért lett ilyen vékony ( 5-6 cm-nek látszik) a beton, mi 10-12 cm vtg-ot készítünk 8 as vashálóval
Volna egy kérdésem bárkihez. Én most tartok ott hogy a szerelö betonom kész van,mielött elkezdenénk a falazást ugye raknánk a lemez szigetelést a falak alá mindenhol ,de nekem vannak pontok ahol majd oszlopok lesznek és ott már most állnak ki vasak a szerelö betonon keresztül.A kérdésem hogy ezeket az oszlopokat hogy szokták szigetelni a viztöl.
Én nem vagyok szakember, csak ami itt rámragadt...
A gerendákon akkor csak 10 centi lenne? Az is csak a jövőben? Nem tudom mi lenne a jó, ha párazárnál, vagy ha nem. Én nem tettem fóliát, igaz nem is fa szerkezetű a födém, és 30 centi került rá. Erről sem tudom, nem hibáztam-e, lehet, hogy a gyapot ázik néha a belsejében, de nem vettem észre semmi gyanúsat.
Még én sem döntöttem el teljesen, és tudományos magyarázatot sem mondott eddig senki miért lenne jó az egyik vagy másik (az XPS burkolatba építés nyilvánvalóan drágább, pl nekem számításaim szerint +150eFt)
Igen, olvastam is ezeket. :) Csak a tapasztás nem fordult elő egyikben sem, ezért kérdeztem meg.
A 10cm-t a gerendák közé tenném, mert biztosan jobb lenne a helyzet mint most. A lécezést visszaépítve kapna a jövőben egy szintén (legalább) 10cm-es borítást. Ha felesleges a hőtükrös, milyet vásároljak?
A páraviszonyok: jelenleg 60%-os a páratartalom a házban. Rendszeresen szellőztetünk, tehát nem hiszem, hogy gond lenne ebből.
10 centit akarsz rárakni? Az kevés lesz. A hőtükrös fóliára azt mondják, felesleges, ha nincs légrés a tükrös oldalon. Belül milyenek a páraviszonyok? Ha nincs vele gond, szellőztettek rendesen, akkor nem lesz vele szigetelés után sem. Viszont ha vékony üveggyapotot raksz és alá párazáró fóliát, akkor nagy hidegben a fólia belső oldalán lehet (lesz) olyan hideg, hogy kicsapódik a pára, és ázik a födémed.
A régi tapasztott padlásfödémre tehetek üveggyapotot? Egy üzletben javasolta az értékesítő, hőtükrös párazáró fólia alkalmazásával.
Sőt!
Az újabban hozzá épített épületrésznél nincs meg ez a tapasztás csak a deszkázás+nád, vakolás. Felülről pedig 2cm-es lécezés. A hölgy szerint ide is a fentebb említett párazáró fóliát alkalmazhatom az üveggyapot alá és még a padlástérben sem kell felszednem a léceket, hanem azokra tehetem a szigetelést.
Itt is megkérdezem, hogy a PTH Profi téglákat még mindíg csak tanfolyamon részt vett kőmüvessel építtethetem, vagy most már magam is megvehetem, és azt csinálok vele, amit akarok?
A plafon túloldalán nem a külső zord időjárás tartózkodik hanem egy, a külvilágtól hőszigetelt tér, amely valószínűleg több felől még valamennyi hőt is kap (szomszédos lakások + ablakok). Jó alsó párazárás esetén elképzelhető, hogy a hőszigetelés+födém teljes keresztmetszetének egyetlen pontja sem kerül soha a harmatpont alá, így ez a belső hőszigetelés nem okoz sehol párakicsapódást.
Végül is béreln iis lehet tőlük befúvót, meg megvenn ia szükséges anyagmennyiséget, és megcsinálni. Mivel nálun karánylag kevés meló lenne, lehet, hogy ez lesz.
Még tavaly levezetted nekem a hőveszteség-számítást az előzmény posztban, köszönöm szépen.
Most volt időm elkezdeni számolgatni, meg méregetni, de egy dologban elakadtam.
Azt írod az U érték az percnyi időre vetített veszteség.
Viszont a képlet amit használsz (3048*...)/(..) nem úgy tűnik mintha figyelembe venné, hogy az U percre van vetítve. A 3048 nyilvánvalóan túl kevés percnek egy fűtési szezonra, más hasonló elem meg nincs a számolásban.
20 eFt évente, az csak 6 eFt havonta a fűtésiben, az nem valami sok. A kérdés, hogy mekkora nm, és hogy milyen hideg van a szomszédnál. Mert a plafon különben a legdurvább "hővesztőhely".
Még azt is számold ki, hogy az egész megéri-e egyáltalán. Ha a fűtetlen szomszéd évente 20 ezer forint hőt von el tőled és 400 ezerbe van az egész munkálat, akkor a mostani befektetésed után 20 év múlva lesz az első forint nyereséged. De ha 20 év múlva beköltöznek a felső lakásba, akkor nem lesz rajta semmi nyereséged. Ha pedig jövőre költöznek be a felső lakásba, akkor meg kidobtál egy rakás pénzt. Tehát mielőtt bármire költenél, a várható költségek mellett azt is tudnod kell hogy mennyi hő(forint)veszteséget okoz az elhidegült felső szomszéd.
Ok. Vessuk egy pillanatra el ezt az otletet. Tetelezzuk fel hogy lebontom az almennyezetet es Termolan uveggyapotot teszek fel 20cm vastagsagban ala pedig a gipszkarton visszakerul. Ennel a retegrendnel (GK, hoszig, legres (~10fokoshomerseklet)) kell a parazaro folia a gk es a hoszig koze?
Kilenc KILOGRAMM per négyzetméter (súlymérték). Egyébként forintban a "kiló" az százat jelent, a "rongy" az ezres (nem SI mértékegységek :)
A 3600 ft az valószínűleg nettó ár (nem írtál honlapot), tehát az máris 4500 forint négyzetméterenként. Plusz kiszállás. Plusz a mennyezetbe vágott rengeteg lyuk nyomtalan eltüntetése (és talán az egész mennyezet újrafestése): X forint per lakás.
Ertekeztem telefonon a vallalkozoval: nm-kent 9 kiloval kell szamolni 20centi toltes eseten. Ami elborzaszt az a tuzallosagra valo komment volt: 30perc az az ido amit gyuladas nelkul kibir a rendszer. + a sullyesztett halogenizzot el kell felejteni a hotermeles miatt.
"Thermofloc / Isocell cellulozhoszig-re gondoltam amit minimalis serulessel tudnanak befujni az almennyezet fole."
Valóban csak a befújhatós dolgok látszanak megvalósíthatónak, de azért előtte nem árt egy kis számolás: - a befúvós hőszigetelés súlya távolról sem nulla: elbírja-e az álmennyezet? - 20 centi befújós hőszigetelés négyzetmétere kb 5-6 ezer ft lenne (összes költség, nem csak az alapanyag): lehet hogy olcsóbb leszedni az álmennyezetet burkolatát és hagyományos hőszigetelés (pl 20 cm üveggyapot 1000 Ft/m2) után visszarakni.
Miert eszed meg a sapkad? Ennyire ordogtol valo otletnek tunik? Az almennyezet felett egy padlasterhez hasonlatos klima van jelenleg. Purhabbal eleg gazdasagtalan lenne a kitoltes, raadasul a megfelelo mennyiseg benyomasa is ketseges...
Érdeklődni szeretnék, hogy van e valakinek tapasztalata álmennyezet feletti utolagos hoszigetelessel kapcsolatban.
Meglevo almennyezetunk felett van kb 20cm legres a fodemig. A hoszigeteles azert merult fel mert a felso lakast nem lakjak, rengeteg hő megy felfelé el tolunk. Thermofloc / Isocell cellulozhoszig-re gondoltam amit minimalis serulessel tudnanak befujni az almennyezet fole.
Gondolom, ha megfelelő hosszúságú csavarokkal kerámia téglatestbe rögzítjük, és az XPS-en is támaszkodik nem mozdul meg.
A téglát én sem bántanám, inkább kitenném az ablakot ezek után a legszélére, és speciális szigetelőanyaggal körberagasztanám. Pl: http://www.proidea.hu/tremco-illbruck-kft-228121/illbruck-i3-ablakszigetelo-rendszer-336975/a_23_d_7_1249638488782_tremco_illbruck_i3_ablaksziegeteles_alt.pdf
Nalunk epp aktualis a korszerusites. Szemely szerint a kuka taroloba beraknek egy bazi nagy gazkazant, a szemetledobobol meg csinalnek kemenyt, ugysem hasznaljuk.
Lehetséges. Alkotmányellenes volt a leválás tiltása.
Ám helyi rendeletben rögzíthetik, hogy rosszabb emissziójú (0-tól különböző) fűtésátalakítást nem engedélyeznek, így marad a villanyfűtés, a hőszivattyú vagy a napkollektor, amelyek mindegyike drágább (kivitelezés+üzemeltetés), mint a távhő.
Hasonlo hoszigetelesi erteku beszerelesnel (megfelelo vastagsagu XPS) macerasabb a befogatas . Ha kiteszed a fal szintjere 8 L vassal (persze ez fugg az ablak meretetol) befogatod , a hoszigetelest neki/ra engeded . HA csak a hoszigeteles reszet nezzuk , az XPS -es megoldas nagyobb hulo feluletet erdmenyez, raadasul egy sarkot is, amin a hoveszteseg nagyobb mint az egyenes feluleteken.
Mechanikailag megfelelo az a rogzitesi mod? Esetleg megmozdulhat az ablak... En meg arra gondoltam, hogy bevagom egy kicsit a teglat es akkor be tudok fordulni a cellel, de inkabb en is kirakom a szelere. Sokkal egyszerubb.
Valamint azt is hozza kell szamolni, hogy a jardan olvad a ho, ahol a futes csovek mennek. Ezerrel szigeteljuk a panelt, de az odavezeto csovel mi lesz???? Semmi. Az rendben van, hogy a tavho lehuzza a panel lakokat, de az egyenlotlen mercevel valo meres nagyon nem tetszik. Az AFA csokkentessel,tulajdonkeppen allami tamogatast adunk a tavhonek. Korrekt megoldas az lenne, ha le lehetne kapcsolodni a tavhorol. Tudja esetleg valaki, hogy lehetseges-e?
Vagy az 1- es variacio vagy tedd ki az ablakot a fal kulso sikjara ( marmint az ablak belso sikjat) . L vasakkal fogasd a falhoz, reseket szalaggal (pl illbruck) .
Köszi, visszaolvastam és látom hogy volt már erről értekezés.
Időközben felhívtam a Baumitot is, és azt mondták hogy minden további nélkül megfelel a rögzítőtárcsa akár a 25 centis szigeteléshez is. Természetesen be kell tartani a technológiai szabályokat azaz körbe kell kenni minden táblát + a tárcsákat is a falon + 6 tárcsa / m2. A tárcsa ajánlott ára 160ft, de kb fele áron meg lehet venni a tanácsadó szerint :D
Régóta olvasgatok errefelé, és akadna egy kérdésem: Szerintetek a műanyag ablakok beépítése során a külső 15 cm vastag EPS szigetelés mellett alkalmazzunk-e 10 cm vastag XPS szigetelést?? Láttam már így beépítve ablakokat, de nem tudom ez a megoldás hatékonyabb-e annál, mint ahogy ráengedték a szigetelést a keretre a felső ábrán.
De ezenkivül számtalan fagyálló tégla létezett. A lényeg a ' kézi vetés' volt, ami amúgy egy nagyon nehéz munka vót. Manapság a téglát 'húsdarálóval ' gyártják.
Extruder nyomja a masszát a drót ótómatával vágják fel, szárítóra, majd a kemencébe pakolják. Mindent géppel.
De a mai tégkál már csak térkitöltők !
Mindent a vasbeton tart a tégla csak a teret tölti ki, arra jó, nem kell fagyállónak lenni.
A klinker az anyagra utaló megnevezés, a keramit a Kerámia tégla és tűzállónyag gyárra. Bp. X. Sibrik Miklós út végén. Most egy Lidl áll a helyén, de a gyönyörű szögletes ipari kémény még áll. Mobil telefon toronynak kitűnő !
Üdv az építkező uraknak! Egy ideje olvasgatom már a topicot, és szükségem lenne segítségre.
Az oldalfalakra 0.1W/m2K-as értéket céloztam meg, jelenleg adott a Porotherm 38-as fal. Ez ugye 0,45W/m2K azaz a hogy meglegyen a fenti érték a felrakott szigetelésnek legalább 0.128W/m2K vagy jobb kell.
Ezt kb 25centi grafitos EPS hozza, amiből eddig csak 20 centit terveztem. Namost a leghosszabb dűbel amit találtam az 295-ös. Ez már rövid a 25 centi szigeteléshez. Ugyancsak találtam a Baumitnak egy ragasztótárcsás rendszerét, ami gyakorlatilag minden vastagsághoz jó, mindössze egy 15 méteres homlokzati magasság limit van.
Van evvel valakinak tapasztalata? Illetve tud valaki jó áron 25-ösz szigeteléshez megfelelő dűbelt?
Sőt elviekben lehet alapnélkül is építeni , de csak faházat !!!
Rárakod egy 25 cm vtg vb. ( gyk: vasbetonlemezre ) : nem fog elrepülni. Igaz a fagy néha megmozgatja, de semmi más. Ugyanez téglaháznál már merészebb móka !!
Egyébként ennek a sárga klinkernek a kései útóda a szintén sárga burkoló, csak már négyzetes lap alakkal. Pl. ilyen volt a Sugár belső rész burkolata sokáig !
"Vegyél bontott téglát! A selejtje már szétporlott, ami megmaradt az jó anyag."
Tévedés, száraz környezetben (falban) a selejt is kibír száz évet, azután kiteszed kerti útburkolatnak és benedvesedve szó szerint törmelékké, porrá fagy pár év alatt. Egy haver minden évben ott térdel kertjében és foltozgatja a téglaburkolatot. Persze vannak a békebeli (kalapácsos) téglák, de azokhoz csak azonos méretű aranytömbért cserébe lehet hozzájutni.
az a durva, hogy ft/GJ alapon nem dragabb a tavfutes mint a gaz.
attol draga a panel, hogy mind a futesi rendszer, mind a gepeszet, mind a haz egy rakas szar. eleve sem volt jo, es karban sincs tartva.
anno ugye a szocializmusban nem is biztos hogy volt kulon futesdij. de hogy nem koltsegalapu, az biztos. a tavfuto vallalat ugy futott ahogy akart, csak meleg legyen. es a radiatorral bezarolag az o felelossege volt az egesz cucc.
most mi van? az atadasi pont a hazban a hokozpont. ami a franc tudja kie. de a futomu nem korszerusiti mert minek, a haz meg nem korszerusiti mert minek. a hazbeli melegvizcso detto. mitol kerul 8m3 gaz araba 1m3 viz felmelegitese? attol, hogy 70 fokoskent kell elinduljon, hogy a lakasban legyen 50 fokos. es reggel aki eloszor kell, kienged 40 liter hidegvizet mire zuhanyozni tud, a 40 literre kifizeti a viz, csatorna es felmelegitesi dijat is.
a csovek egy aknaban mennek, szarra futik az aknat, ami kemenykent fent szellozik.
nem a tavfutes a draga, a panelhaz a szar. csak nem vagyunk hajlandoak eszrevenni, mert akkor nem kenhetnenk masra a dolgot.
a sok szaz tulajdonos keptelen kozosen normalisan uzemeltetni a hazat. keves kiveteltol eltekintve.
Azt hiszem pont ezen a fórumon valaki vette a fáradságot és lemodellezett néhány lábazati hőszigetelés variációt (valaki tán emlékszik, hogy hányas bejegyzés környékén). Az eredmények először hihetetlennek tűntek, de aztán utánaszámoltam és valóban: egy átlagos, hőszigetelt családi ház a lábazati hőszigetelés kihagyásával mindössze 15-20 ezer ft-ot veszít évente. Másnéven: ennyit lehet nyerni vele, ha nagyon jól meg van csinálva. Ha nem olyan nagyon jól, hanem csak úgy mint jelen esetben lehet, akkor szerintem 5-7 ezerrel kevesebbet. Ez így nem túl tudományos (nem vagyok szakember), de ha egy nálam okosabb precízen utánaszámol, nem hiszem hogy túl nagy eltérés jönne ki.
"Kerestem talajhőmérséklet grafikonokat, de nem találtam."
Ez egy igen hideg nap feltételezett talajhőm. görbéje.
"Ha leszigetelném pl 50 cm mélyen, akkor már plusz fél métert kellene megtennie mire a talajhoz ér, kérdés, hogy ez igaz-e?:)"
Képzeld el a hő útját a fűtött lakásból a hideg pontok felé (föld mélye: 12 fok, a fagyos felszín és a szigeteletlen lábazat persze sokkal hidegebb) a jól és rosszul hővezető (hőszigetelő) anyagok figyelembevételével. És ne gondold közben hogy a meleg felfelé száll: a meleg levegő valóban felfelé száll, de sem a talaj sem a beton nem száll sehova :)
Vegyél bontott téglát! A selejtje már szétporlott, ami megmaradt az jó anyag. Nézd meg a régi nagyméretű téglákat, némelyik többszáz éves és még mindíg egyben van.
Hello, Az alappal nem lesz gond, 1.2 méternél még nem volt meg az alja, tovább nem ástunk. Ezt onnan tudom a házfal mellé van építve a garázs, és ebben ástunk a kutviztárolo köböstartálynak gödröt. A válaszok alapján nem látom értelmét lemenni a járdaszint alá.... A jövőben a járdaszint még emelkedni fog a térkő magasságával. Marad a járdaszintre ráültetett megoldás.
Számolj hozzá mindent, akkor is megeszem a kalapom ha feléből nem jönne ki ha a ház (15 lakás) átállna gázra. Csakhogy nem állhat át mindenki gázra, mert akkor mit csinálna az erőmű a villamosáramtermelés hulladékhőjével?
Bizony létezhet. Gázbekötéskor ki voltak ásva az árkok, láttam olyan 50 éves házat, hogy csak 3 vagy 4 sor kisméretű tégla az alapja. Nem borult össze, nincs megsüllyedve, soha nem gondoltam volna, hogy csak ennyi alapja van.
Ez at 5-7000 Ft mennyire megérzés? Pont egy ilyen alap mellé szigetelés költségeiben vagyok benne, de ha ennyit hoz, akokr nem látom értelmét.
Kerestem talajhőmérséklet grafikonokat, de nem találtam. Lehet, hogy leszúrok egy autós hőmérőt a fal mellé és megmérem 10 centinként. Nálam kb 45 cm magasan van a belső padló a járdaszinttől, 5 cm EPS-en.
Ha a járdát vesszük ma pl 0 fokosnak, akkor a hőnek a házból ki kell jutnia a falon és eláramlani a lábazatszigetelés aljáig, amit vehetünk szerintem nyugodtan 0 fokosnak.
Ha leszigetelném pl 50 cm mélyen, akkor már plusz fél métert kellene megtennie mire a talajhoz ér, kérdés, hogy ez igaz-e?:), és ha igen, megéri-e a meló.
Számold még hozzá a gázkazán hatásfokát is, mert annál a lakónak ki kell fizetni azt a hőmennyiséget is, amit a kazán a kéményen kipöfög és nem a lakás fűtésére fordít. Plusz a gázkazán beszerzési, stb költségének az egy hónapra eső hányadát is hozzávenném.
Feltételezem, hogy átlagos családi házról van szó és a lábazaton belül nem pince, hanem földfeltöltés van. Ebben az esetben ha csak a járdáig engeded le a hőszigetelést, akkor évente szerintem kb 5-7 ezer forinttal több hőenergia fog arrafelé távozni, mintha szétvernéd körbe a járdát lemennél még fél métert. Tehát ez a rombolás+pluszhőszigetelés+helyreállítás kb 25-30 év múlva fogja hozni az első forint nyereséget (megtérülési idő). Remélem jól saccoltam.
Sziasztok, Tök hülyének tűnő alap kérdésem lenne a szakikhoz. Lábazati szigetelésnél a szigetelést elég a járda szintjétől indítani vagy inkább a betont megbontva az alap mellé is érdemes leengedni.
A garázsom egyik fala határos a nappalim falával, a garázs másik fala meg a külvilággal. Azt a tanácsot kaptam, hogy hőszigeteljem le azt a garázs falat, ami a nappalival határos.
Mivel ez "belső tér", nem látszik kívülről (szóval lehet csúnya is) arra gondoltam, hogy megpróbálkozom vele én.
Mi az a technika ami elmegy egy ilyen helyre és egy nem kifejezetten mérnök, kőműves is megpróbálkozhat vele?
A nápokban hállom ( a csápból is ez folyik ), hogy milyen jó lesz a panelosoknak . korábban szegényeket proliknak nevezték
én simán csak panel polgároknak nevezem őket.
Tehát jó lesz nekiek, mivel csökken a távfűtés ÁFÁ -ja 5% -ra.
Tényleg jó, majd valami távhős pösti ürge jön számokkal is.
Ez a lényeg, mindig a számok.
Mondja : egy átlagos (nem mindegy) 52 m2 -es pesti panel lakás kap szezononként 43 gigajoult GJ , ha jól írtam és még hozzáteszi, ezért majd fizet 180 - 187 eft -ok.
Legyen az átlag 183,5 ft – az átlag mindig csak egy szám !!!
Erre vártam, bejövő adatokra.
És kiegészítettem a kedvenc soromat.
A primitív számításommal .
Az a 43 GJ 4300 MJ.
Havonta kapom a gáz számlát, hogy a nekem eladott gáz 34,28 MJ/m3 fűtőértékű. Gondoltam _ minősítem az átlag házgyári lakást. Tudom durva minősíteni, csak arra felkent akredítált insitutoknak szabad de tekintsünk most el ettől.
Tehát 34,28 MJ/m3 : 1m3 = 43000 MJ : x m3
X m3 = 43000 /34,28 m3
X = 1255m3, azaz ennyi gázt égetnek el egy pösti átlag panelhez/ lakáshoz(nyilván többet mivel a csöveken is van valami veszteség )
És ezért kérnek 184 eft –ot Ok. Igaz a gáz ára itt csak olyan 151 eFT lenne, de menedzserdíj stb. lényegtelen, a Távhő nem gázt, hanem hőt árul.
Mán csak a m3 –re vetített gáz fajlagost kell kiszámolni. A meg . 52 x 2,8 ( ha 28 a panel belmagassága,( annyi higgyétek el )
Tehát 52 x 2, 8 =. 145, 6 m3 ebből :
1255gáz m3 / 145, 6 lakás m3 = 8. 6 m3gáz/lakásm3 egy fajlagos az indexesek használják. Sőt lehet tovább is menni. Állítólag 1 m3 gáz =9,7 kWórával (állítólag !). Tehát 1255m3 : x kWó = 1 m3 : 9,7 kWó
X = 1255 . 9,7
X = 12174 kWó
És 12174 / 52 = 234 kWó /m2 Szép szám, több mint 10x annyi mint a pássziv házak intézetileg kihozott értéke. Pontosan . 15, 6 szor annyi .
De nem ez a lényeg, hanem minősítettem egy átlag panelt.
Ez beleillesztem a többünk által felállított sorba, amely ezután így fest.
Mások után szabadon.
Ime : ÖkÖlszabaly1:
Éves gázfogyasztás <?> légköbméter* 5
ha kisebb, akkor nem sokat tehecc hagyományos háznál, ha nagyobb akkor javítható, csak kérdés a megtérüles
Ökölszabály2:
éves energiafelhasználas (hagyatkozzunk csak a fűtésire)
PH: 15 kWh/m2
LowEnergy: 48 kWh/m2
Német std 125 kWh/m2
Magyar új építésű:175 kWh/m2Magyari panel : 234 kWó/m2 Azaz szar a minősítésem
Magyar régi építésű: 250 kwh/m2 Persze lehet jönni most azzal, hogy a sarok lakás és a felső emeleti még szarabb. OK. de kezelni kell mindig egy kérdést. Tovább : az elmúlt hetekben többször vendégeskedtem a IX. ker újépítésű társasházban. Itt központi kazán van a bejáratnál egy hőmennyiség mérő GJ –ban mér. Előzetes becslés szerint az éves mért hőmennyiség olyan 30 GJ lesz. Ez még semmi, de ha ismerjük a lakás alapterületét (miért ne 45 m2), akkor kiszámolhatjuk a fajlagost. Ez 7,9 m3 gáz /lm3/ szezon, ill. 220 kWó/m2 /szezon. Nem a legjobb, de itt jelenleg kisgyerek van és túlfűtik a lakást és ráadásul felső szinten van felettük a semmi !. Lehet jobb a valóságban. És itt 1GJ az 4500ft, azaz az éves fűt költség 135 000 ft. A z új sor :
Ökölszabály2:
éves energiafelhasználas (hagyatkozzunk csak a fűtésire)
PH: 15 kWh/m2
LowEnergy: 48 kWh/m2
Német std 125 kWh/m2
Magyar új építésű:175 kWh/m2 IX. ker újépítésű 220 kWÓ/m2Magyari panel : 234 kWó/m2 Azaz szar a minősítésem
Magyar régi építésű: 250 kwh/m2
Nálam a plafon rétegrendje, gipszkarton , párazáró fólia, légrés, drótháló, hőszigetelés a gerendák között , 10 cm multirock és 12 cm Deltarock, majd keresztbe 10 cm rollrock, a 8-10 cm pedig egyéb hőszigetelő anyagokból jön össze pl (6 cm RP-PT+2 cm RP+PT, vagy 10 multirock, 10 cm EPS néhány helyen, 2x4 cm EPS-100 -s)
A falaknál körbe a gipszkarton szerelésnél egy U alakú profil lett föltéve, ennek ütkőzik neki a párazáró fólia. A párazáró fóliát a gipszkarton szerelés elött lett felrakva és odaragasztva a profil aljához. A villany kiállások helyén lett csak átfúrva és ott gumi berakva....így tökéletesen zár... (a villany kiállás helyénél tömíteni kell..lehet gumi, szilikon, gipsz, esetleg XPS darabka)
Ennél korszerűbb megoldás a fermacell anyag aminek az egyik oldalára a párazáró fólia fel van rakva gyárilag...
A roskadástól én is tartok. Arra gondoltam, hogy ÜGY esetén az alsó 20 cm nagyobb sűrűségű, táblás gyapot lenne.
Cellulóz esetén nem tudom, mennyire tömörödik, de falakban is használják, gondolom akkor a 40 cm sem lenne sok. Azt mondjuk nem tudom, hol lehet zsákos kiszerelésben venni, mert eddig a neten csak befújással együtt találtam árakat (igaz, nagy energiát nem fordítottam a keresésre). A födémen való szétterítéshez viszont szerintem erre nincs szükség, kézi munkával is megoldható.
Folyamatosan olvasom a topicot (is) már egy jó ideje (mondjuk lehet, hogy néhány hozzásszólás kimaradt), de egyszerű és minden szempontból jó megoldást nem igazán találtam.
Üveggyapot, vagy cellulóz szigetelésre gondoltam.
Azt hiszem maradok mégis a macerás, alulról történő fóliázásnál. A fal-fólia találkozást hogy szokták megoldani? Odaragasztják a fóliát a falhoz? Ez esetben a falból, ill. a koszorúból a szigetelésbe jutó párával nem lesz gond? Vagy az jelentéktelen mennyiség?
Ez a 40 cm szigetelést mivel akarod megoldani? Én most azon agyalok, hogy mi az a legjobb agyag, amit ilyen vastagságban ki lehet fektetni úgy, hogy az idővel ne roskadjon össze. Nyilván az alsó réteg fog a legjobban tömörödni.
Ha kicsit visszaolvasol, pár hete volt sokat erről szó. Akkor összesen 40 centi lenne? Üveggyapot, vagy más? Ki kellene számolni, hogy a 25 centinél x belső és y külső hőmérséklet esetén milyen a fólia alatt a hőmérséklet, kicsapódhat-e ott pára. Az biztos, hogy belül lenne jó párazárni, ahogy írtad, közvetlenül a gipszkarton fölött, esetleg nem fóliával, ha az macerás, hanem valami kenhetővel. (?)
Tehát akkor mindenképp próbáljam elkerülni, hogy páralecsapódás legyen. Egyébként a gerendák között 15, fölötte 25 cm szigetelést tervezek.
Azért lenne szimpatikusabb a fólia ilyen módon történő alkalmazása, mert egyrészt nem szeretném sok-sok csavarral átlyukasztani a fóliát a gipszkartonozás miatt, másrészt nem találtam jó ötletet a fal-fólia találkozás megoldására, a gerendák alá helyezett fólia esetén.
Oda biztos tudsz pluszban leteríteni szigetelőanyagot, hogy meglegyen a minimum, ami felfelé nyúlik ki, azt meg betekered mondjuk 1 méteres magasságig. Szerintem.
Igen, de egyes helyeken a gerendákon vannak egyéb szerkezeti elemek is (keresztbe gerendák, amik az állószéket tartják), amelyeken kevesebb szigetelés lesz, ill. alacsonyabb lesz a hőmérséklete a lakótérénél. Tehát továbbra is nyitott a kérdés (számomra).
Födémszigeteléssel kapcsolatban van egy dilemmám. Adott egy fa födém, amit felülről terítenék le párazáró fóliával és erre menne a szigetelés (tehát a gerendák 3 oldalról érintkeznének a fóliával). Ha páralecsapódás következik be a fában, nem lesz belőle gond? Ki tud szellőzni lefelé?
éppen ott vagyok hogy feladjam a rendelést szigetelőanyagokra. Ezeket az árakat kaptam, aki benne van ránézne hogy ez reális-e? Nincs külön kedvezmény. Aki tud rajta spórolni, az ne kíméljen!
Tud valaki olyan információt az alábbi anyagokról, hogy idővel mennyit roskad a saját súlya alatt? Födémet szeretnék szigetelni (nem járhatót). Alkalmas mindkét anyag arra, hogy 40 cm vastagságban ki legyen terítve? Az alsó réteg mennyire lapul össze idővel?
Thermolan Classic 042 – ECOSE 10 cm 399/m2 bruttó (0,042W/mK) NOBASIL MPN 10 cm 775/m2 bruttó (0,039W/mK)
[link1] írok a felületfűtésről szerintem közérthetően.
Elterjedt tévhit, hogy az alacsonyabb léghőfokkal energiát lehet megtakarítani, ez nem igaz. Igaz viszont, hogy el lehet kerülni, vagy jelentősen csökkenteni a meleg levegő plafon felé koncentrálódását (ezáltal energiát spórolni)- azt viszont nem csak felületfűtéssel lehet.
A linkelt oldalon nem vezetem le, hogy tisztán padlófűtésnél miért nem spórolunk energiát az alacsonyabb léghőfokkal (vagy nem jelentőset). Lényegében azért, mert a sugárzás a külső falakra is sugároz, valamint a külső hideg falak sugárzása is beleszól a sugárzási hőérzetbe. Klasszikusan-papíron úgy indul a hőáram kifelé, hogy vesszük a szoba léghőfokát, ami egy 8-as belső oldali hőátadási tényezőn át eljut a külső fal belső felére, majd onnan tovább. Ez a 8 egy empírikus érték, magában foglalja a levegővel való hőcserét, meg a sugárzásosat a belső falakról és a bútorokról induló sugárzással. Ha egy infrasugár-nyalábot a külső falra irányítunk, akkor nyilvánvaló, hogy sokkal nagyobb az átadott hő, mint az a léghőfokból következne. Ha korrektül akarjuk számolni a hőveszteséget, akkor a 8-as hőátadási tényező helyett külön kell választani a sugárzásos és a konvektív hőátadást. Tehát igaz ugyan, hogy a levegő nem annyira meleg a plafonnál, de ANNYIVAL nem kisebb a hőveszteségünk, mert közvetlen infrasugárzással is fűtjük a plafont, azaz a hőátadási tényezőből számítottnál kisebb a hőlépcső a levegő és a fal belső felülete között, sőt néhány felületen előfordul az is, hogy pont a külső falfelület a melegebb. (Pl. ablak alatti rész, ahol a lefolyó hideg levegőnél melegebb lehet az infrasugaraktól felmelegedő fal)
Az ember hőérzete amúgy jól mérhető egy, az alján szabaddá tett klasszikus folyadékos hőmérővel, ahol a folyadéktartályt minden irányból éri a sugárzás. Ha egy ilyent kiteszünk a világűrbe, akkor körbe "látja" a 4 K hőmérsékletű világűrt, meg egy forró pontot, a 6000K-es Napot. Az átlagos sugárzási hőfok a Földpálya helyén 258K (273 Kelvin = 0 Celsius) A szobában pedig hűti a nagy térszög alatt látszó külső fal-plafon meg melegíti a kicsi vaskályha sugárzása- induljuk el a kályhától, aztán majd fűtést korszerűsítünk ;-) Itt van levegő is, az módosít valamit a sugárzás által belőtt hőfokon. Sokat nem, mert nagyon eltérő hőfokú nem lehet, mint a sugárzási hőfok. (A hosszú síelésből visszaérkezés intenzív felfűtési fázisától eltekintve) Ha tényleges léghőfokot akarunk mérni, akkor azt egy alufóliával árnyékolt, de légáramlással átjárt helyre tett hőmérővel lehet.
A kályha esetén az a rossz, hogy: a. -a forró kályhánál túl meleg, az ablaknál hideg van (kevés sugárforrás miatt helyfüggő a sugárzásos hőérzet) b. -ha nem fűtünk, megszűnik a sugárzás, tehát nem "ontja" a meleget a kályha, rögtön hideg lesz (-a sugárforrás ki-be kapcsol) c. -mire hazaérünk és begyújtunk kihűl a lakás, azaz túl kell fűteni, ha nem akarunk jégverembe visszatérni (-kénytelenek vagyunk hőtárolónak használni a külső falakat: energia és komfortveszteség) d. -a plafon alatt a legmelegebb a levegő, ez különösen nagy belmagasság esetén pazarlás.
Hogyan lehet megoldani az egyes problémákat?
c. mérsékelhető külső hőszigeteléssel, teljes megoldást a folyamatos üzemű fűtés ad.
a, b-re egyik szokásos megoldás, ha (a lehetőségek határáig) nem lesz sugárzó fűtésünk. Igazából minden 0 K-nél melegebb test sugároz, ez tehát csak annyit jelent, hogy alapvetően a levegőt fűtjük, a sugárzási hőfokot a levegő által felmelegített felületek adják - és mivel minden érintkezik levegővel, ez jó nagy felület...
A másik eset, hogy elosztott sugárforrást használunk, ami folyamatosan adja a meleget. Radiátorral is megoldható, ha kiokoskodjuk, hogy minden lényeges helyen valamelyik látható legyen, és nem ingadozik nagyon a hőfokuk, de a szokásos ilyen jellegű trükk a felületfűtés.
d.-re részmegoldás, hogy a légkörzés marad, de megnövelt térfogatárammal. Azaz kevés forró helyett sok langyos levegő megy fel - és mivel a levegő lent nem fogyhat el, ugyanennyi jön is le. Ez csökkenti a hőkülönbséget, bár az megmarad. (Padlófűtésnél nem vagyok biztos hogy lent mindenhol magasabb a lég hőmérséklet. Ha a hőmérő alá teszünk egy hőtükröt, ami a sugárzást visszaveri, akkor ki lehet mérni a tényleges léghőfokot. Szerintem a külső falnál van egy leáramlás (igaz, nem egészen a padlóig), ami lefelé csökkenő (=felfelé emelkedő) hőfokot jelent, a belső falnál meg felfelé áramlás - na ez kissé bonyolultabb, de nincs kedvem rajzolni. Az elvileg (ebből a szempontból) tökéletes, de tökéletesen nem kivitelezhető módszer a minden hidegárammal megfelelően méretezett melegáram szembeküldése. Azaz padlófűtés annyira, amekkora a plafon vesztesége. A hűlő falaknál meg szegélyfűtés, mégpedig a jobban hűlő (ablak alatti, pl.) részeken nagyobb hőleadókkal.
A konkrét esetre visszatérve (bár már nincs előttem a metszeti rajz) a ferde palfon miatt szerintem radiátorokkal (szegélyfűtés + a kellő helyeken 30 centis extrákkal) padlófűtés nélkül is megoldható a "plafonfűtés" elkerülése. Fontos, hogy csak akkor működik a dolog, ha a meleg "ellenáramoltatása" folyamatos. Ha szakaszosan vannak forró radiátorok, amik gyakran lehűlnek, akkor a forró szakaszokban felmegy a meleg levegő a tetőcsúcsba, és ott megreked. Folyamatosan langyos radiátoroknál pont annyi hő képződik, ami már felérve lehűl. Tehát puffertartály és alacsony fogyasztású keringetőszivattyúval folyamatosan keringetett víz (vagy okos gázkazán, ami tud fűtés nélkül is keringetni(?)), a külső hőmérséklet függvényében változtatott vízhőfokkal. Ennek vezérlése sem egyszerűbb a padlófűtésnél... Én csak a dolog fizikájához értek (egyebek közt fizikatanár végzettséggel), szóval ez csak az elméleti oldal, nem javaslok semmit :-)
Amennyiben jól látom, neked a nappalid a mai átlagtól eltérő belmagassága adja a "vélt" problémát.
Mivel műszaki ember vagy; látnod kell, hogy a minél egyszerűbb-ésszerűbb rendszerek megvalósítása, karbantartása, vezérlése egyszerűbb lehet. A gazdaságosság más tészta...
Manapság az is számít egy ház fűtéstervezésében, hogy mire használják, hisz nagyon sok családi ház, lakás "munkásszállásként" funkcionál nagyvárosok melletti alvó városkákban, falvakban. Vagy vannak amelyeket megtöltenek élettel szinte egész nap. Tehát el kell dönteni, hogy gyorsabb reagálású rendszert, vagy lassú -de általában takarékosabb, vagy a kettőt kombináljuk. Még mindíg vannak pf. hálóba való ellenzéséről szóló szakcikkek, merthogy porol:) , a radiátor meg nem-állítólag.
Szerintem ha tisztán padlófűtéssel oldod meg az egész házat(sajnálom, hogy nálam nem így lett) egyszerű lesz a vezérlés. Amennyiben radiátorral kombinálod és az magasabb hőmérsékleten üzemel majd, akkor már kell egy keverőszelep, vagy hidrováltó, vagy a régimódi hőcserélő -melyek nem vészes dolgok. Tehát a pf. hátránya a lassú reagálás, viszont 1.5, 2 fokkal is kevesebbet tarthatsz mert más a hőérzeted mint a konvekciós fűtéseknél. Ha a radiátoraidat túlméretezed már az is majdnem sugárzó fűtésnek tekinthető, mert alacsonyabb hőm. vízzel elmegy és nem porol annyira. FAlfűtésről tapasztalatom nincs, viszont a fűtésszerelőm többet is csinált már -eléggé méltatja. Jól hőszigetelt háznál eltudok képzelni egyszerű radiátoros rendszert is -nem kizárt, hogy kellemes hőérzetet biztosít és olcsó(n). A pf.től sem kell megijedni, néha elég jó áron lehet venni az ötrétegű tekercseket. Átmeneti időben meg úgyis ott a kandalló mig nem szükséges nem kell elindítani a technikát, bár egy jólméretezett rendszer 2-3 óra alatt "üzemmeleg". Mi akik téglaházból, betonfödémből építkezünk relativ vastag külső!!! hőszigeteléssel szeretjük "cserépkályhaként" használni az építményt. -egyszer fölfűtjük ill. nyár után nem engedjük kihülni és a tél folyamán folyamatosan pumpáljuk bele a szükséges hőt. Vannak akik belül is szigetelnek, vagy eleve könnyűszerkezetes, vagy a betonbelsejű nikecellből építenek. -nekik nem fontos a hőtartás, mert villámgyorsan fölmelegszik(meg ki is hül mig kivonúlnak a vandégek:)) boocs. Szóval átfogólag meg kell vizsgálni az egészet, mire, hogyan miért mennyiért lesz használva a kecó... Neten pár szakcikket elérsz mely oszlathatja az esetleges ködfelhőket. Úgy látom, hogy a deszka vs kőburkolat a legkisebb pont itt, nem a gombhoz a kabátot ugye..? Nem túl öszeszedetten de ennyi.. Javaslom neked a kondenzációs topik böngészését is e fagyos napokon. Üdv!
"nem veszteseg csak, nagyobb felulet szukseges az azonos futesteljesitmenyhez."
Magasabb vízhőmérséklet is ugyanazt eredményezi: amennyit levesz a fa, annyit emelünk a vízhőfokon (a leadott hőmennyiség mindkét esetben kb azonos, csak a hőmérséklet szintje változik).
Tehát amikor mondjuk padló-négyzetméterenként 50 wattot kell produkálni a ház 22 fokra kifűtéséhez (ez gyenge hőszigetelésű háznál ennek soxorosa is lehet, passzívháznál meg 10 watt alatt is lehet) ahhoz hidegburkolat esetén kb 23, míg parketta esetén kb 25 fokosra kell állítani a vízhőmérsékletet. Ez a két fok emelés kompenzálja a parketta hőszigetelő hatását, így ugyanakkora lesz a hőleadás.
(nem pontosan számoltam, csak fejben saccoltam ha valaki komoly hibát talál, jelezze)
Nem lehet, hogy kimaradt a szamitasbol az, hogy a fa padlo feluleti homerseklete a szigeteles miatt alacsonyabb lesz, ezaltal kevesebb teljesitmenyt tud majd leadni? Ez szerintem tulajdonkeppen nem veszteseg csak, nagyobb felulet szukseges az azonos futesteljesitmenyhez. Maskepp fogalmazva a visszameno magasabb homersekletu marad, ezaltal nem ad le akkora teljesimenyt. Mit gondoltok?
Otthon, Szép házak, Európai házak -minden száma megvan -mondjuk ez a párom miatt. Attól még, hogy a melegburkolatos terekben nem látsz fűtőtestet, közel nem biztos, hogy pf. van. Az esetek többségében falfűtést, szegélyfűtést használnak és persze a fotósok sem a radiátorokra fókuszálnak.
Nézd; tűzön-vizen keresztül nem akarok Neked segíteni... de ha fapadlóztok (egyébként nagyon szeretem a fát és van fogalmam róla- www.bkm-orgona.hu ) szóval majdnem fölösleges alatta pf.et üzemeltetni számítás ide, vagy oda. Másban kell gondolkodni, hisz ha jól szigetelted a padlót és még rákerül a fa akkor azt nem érzed majd hidegnek, sőt a fűtött hidegburkolatot hidegebbnek éreznéd(viszont az mégis fűt) -de ezt már írtam.. nem számítottam, hanem tapasztaltam. meglátásom szerint a drága pénzen keletkeztetett hőnek a lehető legszabadabb és optimálisabb utat, hasznosulást kell engedni. Az előzőkben említett "csak" 4x roszabb hővezetés nekem már hátborzongató. Tájékoztatás képpen; jelen pillanatban 30,5fokos előremenő hagyja el a pf. szivattyúját nálam. Egy majdani kondis kazánodnál minden 1fok csökkentési lehetőség hálásan köszön majd a gázszámládon, ha számít...erről majd a kondenzációs kazánok c. fórumban...
Nem az asszony pajti keresi a pénz java részét (pedagógus) és én sem vagyok jómódú. Bérből élek.:)
Viszont jó az izlése, végül is hozzám jött.:)
Nekem is sokkal jobban tetszik a svédpadló ez az igazság.
A rengeteg házépítési újságban, amit átnyálaztunk is többnyire parketta van a napplaiban és sok helyen nem látom a radiátorokat. Már direkt figyeltem a megoldásokat.
Szóval valahogy csak működik a dolog, mert sok helyen használják.
Viszont lahet ők mind tehetősek és nem érdeklődi őket a pénz.
Az érvelésed teljesen jogos, viszont Elek és Japofan számításai is teljesen meggyőzőek.
Mint villamos szakember én a számoknak is hiszek, de mint korábban írtam legmegbízhatóbb dolog a tapasztalat.
Amúgy sokat segített a döntésem kialakításában az utobbi 2-3 nap fórumozás.
köszi a hivatkozást, majd megpróbálom dekódolni :)
én is a fürdőszoba miatt tartok a dologtól, bár a hőmérséklet és a páratartalom a fürdőszobában reményeim szerint naponta max 1-2 órára haladja meg az átlagos értéket, tehát ha zuhanyozáskor le is csapódik valamennyi pára a csövön, akkor az meg is száradhat. baj akkor lesz, ha a felületi hőmérséklet mondjuk 13 fok környékére esik, amikor 21 C, 60% körül is jelentkezik kicsapódás. ez utóbbit szeretném megúszni.
azért kiváncsi lettem volna valami számításra, vagy gyakorlati tapasztalatra, hogy mire lehet számítani, talán majd a cserépkályhás topikban jön valami info, ott mintha írta volna valaki, h hasonló megoldása működik.
a fürdőszobatükör egyébként nálunk is párásodik (panel második emelet), gondolom ez általános jellemzője lehet :)
"nem jól gondolod - mivel így felülről is szigeteljük valamelyest a többi irányba több hő fog elszivárogni -ezért is kell magasabb hőmérsékletet bepumpálni."
- 1,5 cm tömörfa (hővezetési tényező: 0,3 W/mk) hőszigetelési értéke 20 watt négyzetméterenként és fokonként - 1,5 cm kerámia burkolat+habarcs réteg (hővezetési tényező: 1,28 W/mK) hőszigetelési értéke 85 W/m2k - 10 cm EPS 100 hőszigetelés (hővezetési tényező: 0,036 W/mk) hőszigetelési értéke 0,36 W/m2k Tehát a parketta mindössze négyszer rosszabb hővezető mint a kerámia padló, viszont az alsó hőszigetelés SOKKAL rosszabb hővezető mindkettőjüknél.
Ha feltételezzük, hogy 10 centi az alsó hőszigetelés, alatta 12 fokos talaj van, míg felül 22 fokos lakótér és a fűtőbeton 27 fokos, - akkor lefelé (27-12)x0,36= 5,4 watt hő távozik négyzetméterenként, - miközben a lakás felé a parkettán keresztül (27-22)x20= 100 watt megy fűtésként. Tehát jelen esetben a hőenergia 95 százaléka nem a talajt, hanem a lakást fűti, annak ellenére, hogy parketta van a padlófűtés felett.
Ha a parketta helyett kerámia padlóburkolást alkalmazunk, akkor a fenti képlet (27-22)x85= 425 wattra változik, ez összevetve a talaj felé vándorló 5,4 wattal majdnem 99 százalékos hatékonyságot jelent. Tehát fenti körülmények esetén: kerámia padlóburkolat=99% hatásfok, parketta=95% hatásfok. Ez távolról sem akkora különbség, mint amekkorát a városi legendák sugallnak az embereknek. Persze ilyen kis különbség csak akkor lehet, ha van tisztességes alsó hőszigetelés, amiről viszont ma még kevesen hallottak :)
További gondolatok: Ha alul nem spórolunk és 10 helyett 20 centi hőszigetelést teszünk, akkor ez a parkettás 95 százalékos hatásfok felmegy kb 97,5 százalékra.
Utóirat: A számítások közben egyszerűsítettem (pl oldalsó éleken történő vezteségekkel nem számoltam), de azt hiszem túl nagyot sehol nem tévedtem a számokkal (azért valaki leellenőrizhetne, hátha mégis :)
Kedves Elek! Valóban; nem jól gondolod - mivel így felülről is szigeteljük valamelyest a többi irányba több hő fog elszivárogni -ezért is kell magasabb hőmérsékletet bepumpálni. ! Még a hidegburkolat sem mindegy milyen vastag/anyagú, ezért vannak ma már kifejezetten pf.hez valók. csempe és csempe között is van mai szemmel -pénztárcával- jelentős hővezetési különbség. Egyébként mindent lehet, csak nem biztos, hogy jó, olcsó, komfortos, takarékos, stb...
Pár éve a laminátpadlógyártók kezdték el hangoztatni, hogy átfűthető -ami igaz is- de az is nagyobb energiafelhasználással. Hát még az 1-2 centi tömörfa:).
Pdlófűtés (hagyományos); nagy tömeg, hosszú ideig tartó hőmegtartás, jó hővezetés: beton+hidegburkolat. ennyi...
Egyik rokonom talán az elsők között volt m.on 78'ban elkészítette a saját pf. rendszerét. Még akkor 2x2cmes nikcell táblát tett alá(tehetett volna több réteget is mert annak idején fillérekért adták) Azóta is azt használja, bár időközben jól becsomagolta a házat, így a hajdani 40-45fokos előremenő 28-30 ra csökkent, és az olajkazánt gázra, majd vegyesre, majd gázkondisra cserélte. -csak érdekességképpen....
"nem sok értelme van, vagy ha igen akkor azt jelentős energiapocsékolással oldod meg."
Hol pocsékolódik jelentősen több energia, ha csempe helyett parkettát teszek a padlófűtés fölé? A fűtött betontömb minden irányból jól hőszigetelve van, kivétel felfelé. Ha én abba a betonba betolok X kilowattóra hőmennyiséget, az a hő csak felfelé tud távozni belőle, csak éppen lassabban, mert nem csupasz csempe van felette, hanem egy fa réteg. Tehát ha azt szeretném hogy a parketta felszíne ugyanolyan hőmérsékletű legyen, mintha a helyén csempe lenne, akkor csupán a fűtött betontönb hőmérsékletét egy kicsivel magasabbra kell állítanom és máris kompenzáltam a fa hőszigetelő hatását, a bevitt és kivett hőmennyiség ugyanaz maradt. Nem jól gondolom?
Ha valóban melegburkolatnál maradsz, akkor a padlófűtést el kell felejtani, ugyanis nem sok értelme van, vagy ha igen akkor azt jelentős energiapocsékolással oldod meg. Másrészt egy padlófűtés nélküli fapadló hőérzete "meztéláb" még jobb is lehet, mint egy jól hőszigetelt térben működtetett hidegburkolatos padlófűtés. Csak ugyebár az utóbbi mégis kifűti a teret, nem a még innen-onnan méregdrága beruházáson és üzemeltetésen keresztűl jövő hő komfortizál.
Nos ha tehetős vagy és hosszú távon is az leszel akkor bármit:)... akkor nem az a lényeg, hogy jó, ésszerű, gazdaságos legyen; hanem minden legyen...
Én nagyon szeretem az asszony pajtimat, de ezekben a dolgokban nem tűrtem kompromisszumot -kicsit drága mulatság. Durvábban fogalmazva a konyha a helye -azzal foglalkozzon (fakanál)! Ne haragudj, nem akarlak megbántani, de az egyértelmű sőt bevált dogokat nincs értelme túlbonyolítani. persze ha Ő keresi a pénzt rá és a továbbiakban is akkor lehet ugrándozni -mondjuk akkor se lesz értelme...
Hát ez az. Amikor olyanok a légköri viszonyok, hogy pl 24 fokos felületeken páralecsapódás van, akkor csak részletkérdés, hogy a szomszédos helyiség 16 vagy 22 fokos.
Ahol a tükör mögött levegő van, ott a tükör hátulja (a levegő által) hőszigetelve van. Ahol a tükör mögött nem levegő (ragasztó) van, ott rosszabb a hőszigetelés. Ahol rosszabb hőszigtelés, ott hidegebb a tükör. Ahol hidegebb a tükör, ott előbb jelenik meg (és később távozik) a pára.
Miért párásodnak a hideg dolgok: harmatpont táblázat.
Hehh...akkor, mostmár kíváncsiságból, mi erre a magyarázat?
A fali lapokkal egy síkba akartam a tükröt, ezért alá vékonyabb lapokkal burkoltam, és arra ragasztottam a tükröt sziló pogácsákkal...így a tükör alatt pár mm légmentesen lezárt rés van (kivéve a ragasztó pogácsák).
Pl. a fürdőmben a tükör mögött van egy 10-es PTH fal, mögötte egy 16 fokos gépészeti helyiség...ha gyártom a párát fürdéskor, a tükör felületén rögtön kirajzolódnak páralecsapódás formájában a ragasztó pacsnik, amivel felraktam a tükröt.
Nálam ugyanez a helyzet, pedig mögötte fütött szoba van.
Kaptam egy polifoam csőhéjas táblázathoz linket a #24022-ben.
Még nem ástam bele magam a dologba...
Fürdőszoba necces lehet, ott könnyű magas páratartalmat csinálni, ami lecsapódhat a hidegebb csövön.
Pl. a fürdőmben a tükör mögött van egy 10-es PTH fal, mögötte egy 16 fokos gépészeti helyiség...ha gyártom a párát fürdéskor, a tükör felületén rögtön kirajzolódnak páralecsapódás formájában a ragasztó pacsnik, amivel felraktam a tükröt.
tudnátok segíteni egy kis számtanban ? új építésű házban az alapozás során nem került beépítésre a kandalló égési levegő csöve. kérdés, hogy ha a lakótéren (konkrétan a fürdőszobán) keresztül visszük be a csövet (külső faltól kandallóig légvonalban 4,5m) hőszigetelt csőhéjban, milyen felületi hőmérsékletre lehet számítani -15 fok bejövő levegő hőmérséklet mellett ?
csőhéjakból olyan 50-80 mm közötti kasírozott ásványgyapotra gondoltam, de ezzel már elég tekintélyes külső átmérőt fogunk elérni. (cső külső átmérő kb 135 mm +2*80mm csőhéj)
A tömegkályha topikban felvetődött a kályha külső levegő ellátásának ötlete. Egy hozzászóló szerint energetikailag pazarlás a lakás elhasznált levegőjének ablakon kivezetése, mivel az kimehet a kéményen is. A kályhát pedig célszerű a lakás meleg levegőjével táplálni. Ez persze együtt jár, hogy az égés alatt nyitott ablaknál friss levegőt biztosít. Én nem feltétlen tartom helyesnek a külső levegő 'ellenőrizetlen' beengedését 12 órán át a lakásba, szerintem helyesebb ha a kályha levegőellátását kívűlrtől biztosítjuk egy szabályzón keresztül amit kinyitunk begyújtáskor, és lezárunk az égés után. Legyetek szívesek leírni véleményeteket, hiszen szerintem ezt nem a kályha építőjének kellene eldönteni, hogy külső, vagy belső levegő ellátás kell, hanbem csak ehez az igényhez alkalmazkodva kell a kályhát a lakásba építenie.
Még egy infó, a rétegelt svédpadlónak meglehetősen jó a szigetelő képessége, ezért jelentős, akár 9 - 10 fokos különbséggel is kelll számolni - az előremenő és a felszíni hőmérséklet között -, egy 100W/nm - re méretezett padlófűtésnél.
Hát... ha ez az egyetlen forrás az interneten, amely a korszerű üveggyapotok veszélyességéről szól, akkor megnyugodhatunk: egyáltalán nem veszélyesek. Ez nem pártatlan információforrás, ez fizetett hirdetés. Ezek szerint hiteles információforrást Te sem tudsz? Mert én nem.
A cikkel kapcsolatban: ezen olcsó üveggyapotok testsűrűsége annyira laza, hogy szinte kizárólag saját súlyukat bírják el lapulás nélkül. Ha valaki egy ilyenre ezt a marha nehéz bitumenes lemezt teszi, az direkt össze akarja lapítani az üveggyapotot, vagy még életében nem látott közelről ilyet.
Fontos hogy pontosan milyen a burkolat. Ha jól gondolom akkor a svédpadló tömör fát jelent, ebben az esetben nem javasolják a padlófűtést!
Ha viszont rétegelt svédpadló, és a nemesfa csak pár mm-es egy hordozón, akkor lehet használni padlófűtéssel. Ebben az esetben a megengedett maximális felületi hőmérséklet 27 fok.
Nekem tömör svédpadlóm van, ami alatt villamos padlótemperálás lesz kb 22-25 fokra beállítva. Viszont ez nem felületi hőmérséklet hanem a fűtöszál (vizes rendszernél az előremenő) hömérséklete! Ez csak kiegészítő fűtés, fő fűtésként én sem biztos hogy betenném a vörösfa padló alá :D
Az biztos, hogy amit negatív példának belinkelnek (összeroskadt üveggyapot), úgy tényleg nem jó... Dupla réteg kátránypapír külső réteg. Egyrészt párazáró, így nedvesíti az üveggyapotot, ráadásul a kártánypapír nem volt alulról alátámasztva, nyáron a melegtől megnyúlik, úgy marad, télen meg a vizesedő üveggyapotot tényleg össze tudja akkor nyomni két centire.
Máshol nem nagyon olvastam ilyesmit, ezért is lepődtem meg és kértem ki a véleményeteket. Nem vagyok érdekelt ebben a habos üzletben, szóval nem reklámnak szántam a postot.
A magam részéről jobban örülnék inkább az üveggyapotnak, mert azt én is meg tudnám csinálni... Pl. Thermolan Classic?
Ha mégis negyon fáznál; dobsz egy kosár akácot a kandallóba:)
Mégegyszer; ezt a teret padlófűtéssel remekül ki lehet(ne) fűteni. de...: egy fűtőtestet sem célszerű szigetelés alá rejteni, ill. nem gazdaságos... háát valamit valamiért -kompromisszumok! még kő(csempe)burkolatból sem mindegy milyet választunk ma már vannak kifejezetten padlófűtéshez valók, melyek éves szinten több tízezret visszahozhatnak.
Többféle anyag, gyártó, technológia közül választhatsz. Ezt a habos hőszigetelést, csak speciális, bonthatatlan helyen való szigetelés esetén érdemes fontolóra venni.
A padlásteret kellene szigetelnem, de elgondolkodtató amit az üveggyapotról írnak. (porlad, stb.) Ezzel viszont egy "örök" életű szigeteléshez jutnék és teljesen hézagmentesen ki is töltené a rendelkezésére álló helyet.
"Fara lenne ragasztva, ket szerepet latna el, tuzvedelem es hoszigeteles ."
Tűzvédelem az is amikor egy ezer fokos hatalmas láng lesz folyamatosan jelen és tűzvédelem az is, hogy esetleges tűz esetén legyen fél óránk összecsomagolni. De ezen két féle "tűzvédelem" megoldása között óriási különbség van. Nem kötelező elárulni hogy pontosan mire kell (és miért nem lehet a fához dübelezni) de így találgatva nehéz lesz megoldást kitalálni.
Sokszor az a jó módszer, ha nem akarjuk mindenáron azt, hogy egyetlen réteg töltse be az összes szükséges funkciót.
Nem tud elszíneződni....azonban a lépésállót fém dübelezni kell....ugyan úgy mint a homlokzatit...a problémát az anyag sűrűsége és a száll irány okozza...ha a dübel és rakasztó nem tartja meg akkor lóghat a hőszigetelés a falon....a gyártó nem vállal garanciát rá mivel nem a megfelelő helyre raktad...
Rockwool Steprock ND Lépésálló kőzetgyapot hőszigetelő lemez A Rockwool STEPROCK ND hidrofobizált (víztaszító), műgyanta kötésű, csupasz felületű, terhelhető (lépésálló), szálas kőzetgyapot hőszigetelő lemez. Elsődleges felhasználási területe a közbenső födémek lépéshang szigetelése. A lépéshang-szigetelés mellett hangszigetelésre is kiválóan alkalmazható. Alkalmazási terület:
* közbenső födémek, padlók hangszigetelése
A Rockwool Steprock tulajdonságai: Kiváló hőszigetelő képesség. A hőszigetelés mellett jó hangszigetelő és hangelnyelő. Nem éghető, hő hatására, nincs füstképződés, nem keletkeznek káros gázok, tűzvédelmi szempontból fokozottan ajánlott. Hidrofób, felületéről a vízcseppek leperegnek. Páraáteresztő képessége nagyon jó. Mérettartó, nem zsugorodik, hőtágulása nincs. Természetes alapanyagból készült, az egészségre káros hatása nincs. Éghetőség: A1 nem éghető Hővezetési tényező λ deklarált (W/m-1K-1): 0,039 Páradiffúziós ellenállási szám (µ): 1 Nyomószilárdság 10 % összenyomódásnál (kPa): 20 Névleges testsűrűség (kg/m³): 120 Olvadáspont (ºC): 1000 Táblaméret: 1000x600 mm Rockwool Frontrock Homlokzatszigetelő kőzetgyapot hőszigetelés A Rockwool FRONTROCK műgyanta kötésű, hidrofobizált (víztaszító), csupasz felületű, vakolható kőzetgyapot hőszigetelő lemez. Különösen alkalmas homlokzatok vakolathordó hőszigetelésére. A homlokzatra történő rögzítés elsődlegesen ragasztással ajánlott, például Dryvit por alakú ragasztóval. Ha a szigetelendő felület nem tökéletesen teherbíró, akkor a ragasztást mechanikus rögzítéssel, dűbelezéssel kell kombinálni. Alkalmazási terület:
* közbenső födémek, padlók akusztikai szigetelése
A Rockwool Fronrock tulajdonságai: Kiváló hőszigetelő képességgel rendelkezik. A hőszigetelés mellett jó hangszigetelő és hangelnyelő is. Nem éghető, hő hatására, nincs füstképződés, nem keletkeznek káros gázok, tűzvédelmi szempontból fokozottan ajánlott. Víztaszító, felületéről a vízcseppek leperegnek. Páraáteresztő képessége nagyon jó. Nem zsugorodik, hőtágulása nincs. Természetes alapanyagból készült, az egészségre káros hatása nincs. Éghetőség: A1 nem éghető Hővezetési tényező λ deklarált (W/m-1K-1): 0,039 Páradiffúziós ellenállási szám (µ): 1 Nyomószilárdság 10 % összenyomódásnál (kPa): 20 Névleges testsűrűség (kg/m³): 135 Olvadáspont (ºC): 1000 Táblaméret: 1000x600 mm
Fara lenne ragasztva, ket szerepet latna el, tuzvedelem es hoszigeteles . Elmeletileg lehetne mas is, nem csak kozetgyapot, de mi ? EPS/PUR/PIR ragasztva sok retegben vakolva?
"Nekem is lenn kerdesem nagy surusegi kozetgyapotra vonatkozoan. Ismer valaki olyan modszert amivel ez (tartosan) ragaszthato fara?"
Láttam olyan vakolható kőzetgyapotot, amely nem látszott túl nehéznek, viszont a külső (elég vastag) rétege jelentősen sűrűbb volt (gondolom a vakolat miatt). Egy ilyet a vakolható felével a fa felület felé fordítva a teljes felületén eps ragasztózva nem esne le valószínűleg.
De miért nem szabad dübelezni? Mert lehet más megoldás is.
köszönöm a segitséget,erröl lenne szó 
Penész ott van, ahol víz van. A falon ott csapódik ki víz a levegő páratartalmából, ahol a fal felszínének hőmérséklete alacsonyabb az aktuális harmatponti hőmérsékletnél (lásd a táblázatot). Ha a fal felületének hőmérséklete magasabb lesz ennél (pl nagyon fűtesz drágán vagy hőszigetelsz olcsón), akkor megszűnik a nedvesedés, a fal kiszárad és a penész mekkdöglik.
"Kerestem talajhőmérséklet grafikonokat, de nem találtam."
