Keresés

Részletes keresés

Gergo73 Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2190
Ja, és azt sem tudom, mi az, hogy "alaktalan". Ezt is már kértem korábban, hogy definiáld. Egy adott pontbeli nehézségi gyorsulás (ami egy vektor) iránya a vele egyirányú vektorok halmaza (lásd előző üzenetem). Ez a definíció.
Előzmény: cíprian (2187)
astronom Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2189
cyprian 2007.11.28 15:13:43 ˆ (2163):
Továbbra is tartom viszont, hogy egy üregben felléphet negatív g gyorsulás is.

astronom 2007.11.28 15:32:54 ˆ (2164)
Én pedig továbbra is tartom, hogy hülyeséget beszélsz.

cyprian 2007.11.28 18:22:50 ˆ (2165)
Ha én hülyeséget mondtam, akkor ezzel együtt Martin Reest is lehülyézted, ugyanis "Csak hat szám" c. könyvében hasonlóan írta le azt,

cyprian 2007.11.28 19:30:49 ˆ (2180)
Üregben fellépő gravitációról nem ír Martin Rees.



Ebből mindenki láthatja, ki a sunyi.
Előzmény: cíprian (2186)
Gergo73 Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2188

Elmondtam egy-egy sorban az "egyirányú" reláció kétféle definícióját. Egy vektor iránya a vele egyirányú vektorok halmaza. Más definíciót nem ismerek és nem tudok. De a kérdést én tettem fel eredetileg, éspedig neked, szóval te jössz. Miután az irány fogalmát definiáltad két sorban, fogalmazd meg azt is, hogy mit jelent a "kifelé" meg a "határ felé" fogalmak is. Mert én ezeket sem értem.

Egyszerűen nehezebb kifejezni magunkat, próbáld csak meg.

Még nehezebb pontosan és jól kifejezni magunkat. Próbáld csak meg.

 

Előzmény: cíprian (2185)
cíprian Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2187

Még valami.

 

A nehézségi gyorsulás irányát alaktalan testre próbáld nagyon egyszerűen meghatározni. Max. két sor, de még jobb, ha egyetlen sort használsz fel rá.

Előzmény: Gergo73 (2183)
cíprian Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2186
Ne próbálkozz, mindenki sunyinak tart téged itt a fórumon.
Előzmény: astronom (2184)
cíprian Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2185

Csak nem gondolod, hogy a beszélgetésünkben ilyen hosszú definíciókat fogok használni? Fórumon vagyunk, ha nem vetted volna észre.

 

Hogyan tudnád meghatározni röviden, max. két sorban egy objektumon belül a g gyorsulás irányát? Lehetőleg olyan egyszerű definíciót használj, amelyet egy műszaki mérnök szóhasználatába is beleillik.

 

Egyszerűen nehezebb kifejezni magunkat, próbáld csak meg.

Előzmény: Gergo73 (2183)
astronom Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2184
Üregben fellépő gravitációról nem ír Martin Rees

Egy órával ezelőtt még ott tartottál, hogy én Martin Reest hülyézem le azzal, hogy az üregben fellépő negatív gravitációt hülyeségnek tartom.

A sánta kutya egy olimpiai bajnok sprinter hozzád képest, cyprian.
Előzmény: cíprian (2180)
Gergo73 Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2183

A fogalmakat alapvetően nem jellemezni kell, hanem definiálni. Konkrétan egy vektortérben az irány fogalma definiálható. Ezek az alábbi ekvivalenciareláció ekvivalenciaosztályai:

1. Definíció. v és w vektorok egyirányúak, ha v=cw valamilyen nemnulla c skalárra.

 

Egy rendezett test feletti vektortérben ez a definíció módosítható, finomítható így:

 

2. Definíció. v és w vektorok egyirányúak, ha v=cw valamilyen c>0 skalárra.

 

Szóval nekem - sültkrumpli matematikusnak - az irány az egy vektorhalmaz (egy egydimenziós altér, ha az 1. Definíciót használom; annak a "fele", ha a 2. Definíciót használom) egy vektortérben.

 

Neked az irány valami egészen más, csak nem tudom, mi.

 

Előzmény: cíprian (2176)
cíprian Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2182

Maradjunk abban, hogy gravitációs erő. Hogy ez húzó vagy nyomóerő más kérdés.

Az üreges példát felejtsd el, ez egy helytelen felvetés volt Gergő részéről a 1259-re.

 

Tehát a gravitációs erő pl. a fehér törpékben és a neutroncsillagokban olyan erős, hogy ott képtelen keletkezni H2 molekula (többek között)

Előzmény: pint (2179)
Törölt nick Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2181

egyszercsak mégis sikerül Newton hülyeségeit végre világosan megcáfolni

 

Ez az egyenlet  Newtoni. A kinetikai vektor elárulja pl. Csak itt van anyagminőség is.

Választhatsz rugalmas anyagot is. Ez egy jobb modell mint egy merev test. De merevtestszerű elmozdulásra is teljesülnie kell.

Előzmény: Mungo (2144)
cíprian Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2180

Üregben fellépő gravitációról nem ír Martin Rees. Az üregnek nincs semmi köze sem Martin Rees állításának, sem az én 1259. hsz. --nak.

 

Az üreg mint helytelen és nem odavaló cáfolatát a 1259. állításomnak, Newton Principiája kapcsán Gergő vetette fel. A kedvéért vitatkozunk ezen az üregen is.

 

A 1259.-ről SR-n kívül még senki nem próbálkozott itt vitatkozni.

Előzmény: astronom (2171)
pint Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2179
nem neked mondtam. te maradj szépen a hidrogénszéttépésnél, mert még azt sem sikerült kiízzadni.

neked is szól a kérdés: hol van a világegyetemben olyan hely, ahol a gravitációs húzóerő szét tud tépni egy hidrogénmolekulát
Előzmény: cíprian (2177)
astronom Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2178
Sunyítasz, cyprian?

Nem mered állni a fogadást?
Előzmény: cíprian (2177)
cíprian Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2177

Majd később, de maradjunk a körpályánál, ne bonyolítsunk.

 

Nem olyan értehetetlen az égimechanikai paradoxon, javaslom addig nézz utána. Kiváncsi vagyok te hogyan értelmezed. De később térjünk vissza, előbb Gergővel vitatkozom.

Előzmény: pint (2175)
cíprian Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2176
Akkor jellemezd g gyorsulásvektor irányát.
Előzmény: Gergo73 (2174)
pint Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2175
zöldség az, de nagy. ha valakit érdekel, hogy mi történik, ha keringő testre mozgásirányú erővel hatunk, akkor nézze meg a hohmann transfer orbit kifejezést, ott le lesz írva. röviden: az új pálya egy másik ellipszis, ami a gyorsítás helyén érinti a régi ellipszist.
Előzmény: cíprian (2166)
Gergo73 Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2174

Mit nem értesz azon, hogy a tömegközépponttól kifelé?

Nem értem, mert a "kifelé" szó nem használatos a matematikában. Én történetesen még soha nem hallottam. Vektorok mindenesetre nem mutatnak sehova. Egy vektor egy vektortér egy eleme, semmi más.

De mint mondtam, egy zárt térrészben bármerre indulsz el, a határ felé indulsz el, hiszen minden irányban a határ van, ezt jelenti a zárt térrész.

Azt sem érted, hogy g vektor mindig "befelé" mutat, te matematikus?

Nem én, soha ilyet nem hallottam és az értelméről sincs fogalmam. Ezért kéne definiálnod.

 

Előzmény: cíprian (2173)
cíprian Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2173

Mit nem értesz azon, hogy a tömegközépponttól kifelé?

 

A gyorsulás g értéke mindig a felszíntől tömegkozéppont irányába mutat. Leírtam egy olyan esetet a 1749-ben, ahol ezzel ellentétesen halad, vagyis a tömegközépponttól a felszín felé mutat -g vektor.

 

Azt sem érted, hogy g vektor mindig "befelé" mutat, te matematikus?

Előzmény: Gergo73 (2172)
Gergo73 Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2172
Már kérdeztem egyszer, hogy mit jelent az, hogy "kifelé" vagy "határ felé". Ugyanis egy zárt térrészben bármerre mész, mindig a határa felé mész (azaz: minden irányban van a határnak pontja). Még akkor is a határ felé mész, ha történetesen éppen a középpont felé mész. Szóval nem értjük, mit akarsz mondani.
Előzmény: cíprian (2170)
astronom Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2171
cyprian, ajánlok neked egy fogadást:

Ha megmutatod nekem, hogy hol ír Martin Rees az üregben fellépő negatív gravitációról, fizetek neked egymillió forintot és nyilvánosan bocsánatot kérek tőled.

Ha nem tudsz ilyet mutatni, akkor nem fizetsz semmit, viszont nyilvánosan beismered, hogy hülyeségeket beszéltél.


Szóval megmutathatod, hogy van vér a pucádban és nem csak a szád nagy.

Mered vállalni?
Előzmény: cíprian (2165)
cíprian Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2170

Jó vicc, de nem.

A 1749. hsz-ben megadott feltételekkel:

a középponttól kifelé megy, feltéve ha nem a középpontban van. A középpontban ugyanis g=0.

Előzmény: Gergo73 (2168)
cíprian Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2169

Ez a hozzászólásod igen jellemző rád. Mindenütt ezt teszed, szinte mindenkivel.

 

Hol vannak az érveid? Szerinted mit írt Rees, és ezt te hogyan értelmezed?

Ezek lennének az értelmes válaszok.

De te csak hülyézel, mocskolódsz minden topikban.

Nem hiszem, hogy szóba kell állnom veled.

Előzmény: astronom (2167)
Gergo73 Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2168
Továbbra is tartom viszont, hogy egy üregben felléphet negatív g gyorsulás is.

Ami azt jelenti, hogy ha valaki belép az üregbe, akkor egy idő múlva negatív lesz a sebessége, vagyis negatív idő alatt teszi meg a pozitív távolságot. Magyarán: elmegy a kocsmába és megfiatalodik!
Előzmény: cíprian (2163)
astronom Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2167
ugyanis "Csak hat szám" c. könyvében hasonlóan írta le azt,

cyprian, én legalább annyira kitartó vagyok, mint te. Akárhányszor hazudod ezt, én mindannyiszor megmondom, hogy ez egy méretes hazugság.

Erre azt tudom mondani, szerezze be ezt a könyvet akit érdekel ez a téma.

Én is azt tudom mondani, ugynais akkor mindenki látni fogja, mekkora ordító hülyeségeket hordasz össze. Nem mintha eddig nem lett volna nyilvánvaló.

Mellesleg éppen te voltál, aki nemrég beírtad ide az ominózus részt, akkor is mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy egy szót sem értesz az egészből, csak a hülyeséget lököd szakadatlanul.
Előzmény: cíprian (2165)
cíprian Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2166

Csak szeretnéd zöldségnek látni amit mondtam, de nem az. Nem érted csupán.

 

Égimechanikai paradoxonnak hívják azt a szabályt, amit az űrhajók dokkolásánál figyelembe kell venni, és megnehezíti a manőverezést.

 

Az égimechanikai paradoxon szerint ha egy testet a geodetikus pályáján gyorsítunk, akkor letér a pályájáról, egy külső pályára tér, amin hátrébb lesz! Elmontam ezt neked, miért nem érted? Hátrébb lesz  az impulzusmomentum megmaradása miatt. Ezért nehezül meg két űrhajó összekapcsolódása.

Előzmény: pint (2130)
cíprian Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2165

Ha én hülyeséget mondtam, akkor ezzel együtt Martin Reest is lehülyézted, ugyanis "Csak hat szám" c. könyvében hasonlóan írta le azt, amit itt én is megpróbáltam nektek átadni némi kiegészítéssel, amelyet más szakkönyvekből vettem

 

Nem szoktam a levegőbe beszélni, és mindig idézettel tudom alátámasztani a mondanivalómat.

 

Tudom, hogy most vissza fogsz élni azzal, hogy rajtunk kívül másnál nincs meg ez a könyv, és azzal fogsz érvelni, hogy Rees nem ezt írta.

Erre azt tudom mondani, szerezze be ezt a könyvet akit érdekel ez a téma.

Előzmény: astronom (2164)
astronom Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2164
Én pedig továbbra is tartom, hogy hülyeséget beszélsz.
Előzmény: cíprian (2163)
cíprian Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2163

Itt valóban pontatlanul fogalmaztam, mert negatív gyorsulást kellett volna mondanom.

 

Mentségemre mondom, hogy egy kicsit elméláztam ekkor a sötét energián, és arra gondoltam, hogy vajjon nem a multiverzum gravitációja jelenik-e meg benne, mi "üreglakók" számára?

De ezzel már tényleg nem akartalak szórakoztatni benneteket, végül is igy lett belőle egy kis elírás.

 

Továbbra is tartom viszont, hogy egy üregben felléphet negatív g gyorsulás is.

Előzmény: astronom (2162)
astronom Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2162

Ne ferdítsétek el azt amit mondtam.

Kérlek alássan, szó szerint idézlek:

 

2007.11.21 21:22:20 © (1944)

 

Mindezek mellett érdekes probléma bukkant fel: egy üregben felléphet negatív gravitáció is.

 

Előzmény: cíprian (2161)
cíprian Creative Commons License 2007.11.28 0 0 2161

Ne ferdítsétek el azt amit mondtam.

A 1749. hsz.-ban adott feltételekkel az üregben negatív g gyorsulás van, mert a gyorsulás iránya a középponttól kifelé mutat.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!