Korábban már több topikon is szóba került az oszmán hadsereg felépítése, csatái stb.
Fogjuk most össze az ezzel kapcsolatos kérdéseket, véleményeket egy topikba.
Nagy Szulejmán koráig a janicsárság kizárólagosan központi hadtest volt, amely csak a szultán közvetlen parancsnoksága alatt volt köteles hadba vonulni. Szulejmán korában már a fontosabb helyőrségekbe is helyeztek janicsárokat.
Budán pl. a XVI. sz. második felében kb. 1.500-2.000 janicsár állomásozott az én ismereteim szerint.
A XVII. században még valamelyest nőtt is a számuk.
Még olyan távoli tartományi székhelyeken is voltak janicsár-alakulatok, mint Tunisz és Algír.
Érdekes, hogy ezekben az észak-afrikai tartományokban a janicsárok a saját kezükbe vették a politikai hatalmat, sőt még akkor is ott maradtak, amikor a török fennhatóság már csak névleges volt.
1830-ban pl., amikor a franciák benyomultak Algériába, az arab és berber felkelőkön kívül mintegy 800 puskával felszerelt janicsárral is szembe kellett nézniük.
Ez azért is érdekes, mert magában az Oszmán birodalomban 1826-ban föloszlatták a janicsárságot - meglehetősen véres körülmények között.
De hát ezt tudnod kell, ha olvastad Jókaitól a Janicsárok végnapjait:)
Magát az ötletet a száz éves háborúban használt módszerekből vettem, dehát az tényleg teljesen más hajókra és eljárásokra vonatkozik...
A janicsárok kis számára és gyenge felszerelésére nem az a magyarázat, hogy a többi Cipruson volt? Mert Famagusta ostroma nem sokkal korábban ért véget...
kieg.: a "díván" mindenféle tanácsot jelent. Általában "szultáni díván", vagy a "Díván" névvel különböztetik meg az államtanácsot a többitól. Volt külön dívánja pl. a nagyvezírnek, a vezíri rangúaknak, a pasáknak stbstb.
A 'kapu' jelentésű latin-olasz Porta az arab 'báb' szó tükörfordítása.
A fényességes vagy magasságos Porta pedig az arab-perzsa-oszmanli Báb-i-áli kifejezés tükörfordítása.
Ez a kifejezés eredetileg a padisah udvarát, udvartartását jelezte, de a nyugati történetírásban gyakran a Porta szóval szimbolizálták az oszmán birodalom legfőbb vezetését, kormányzati szerveit.
Ezzel szemben a perzsa eredetű 'diván' szó államtanácsot, legfőbb tanácsot jelent.
A diván egy meglehetősen szűk körű grémium volt.
Elméletben a szultán volt az elnöke, de Nagy Szulejmán kora után a padisahok már csak ritkán vettek részt személyesen a diván ülésein.
A szultán távollétében a nagyvezír elnökölt.
A diván tagja volt még a másodvezír, harmadvezír, negyedvezír, a kádiaszker, a nisándzsi, ill. az 1530-as évekig a Drinápolyban székelő ruméliai bejlerbej is.
Ilyen értelemben tehét a diván szűkebb értelmű kifejezés, mint a Porta.
A taktika már egy egészen más kérdés. Arra nem bazírozhattak az oszmánok, hogy majd kilövöldözik a tengerészeket messziről... Egyszerűen azért, mert a hadigályákon a "tengerészek" a teljes személyi állomány 10%-át sem tették ki. Azaz gyakorlatilag nem jelentettek számottevő célpontot, csak rájuk célozgatni lehetetlenség.
A velenceiek megszorongatása is bonyolultabb ennél. Bár a Liga teljes hajóállományának kb. 50%-a volt velencei, a katonák arányában ez csak 25-30% körül volt. Ez volt az egyik oka annak, hogy Don Juan még Messinában a spanyol katonák egy jó részét átpakolta a velencei gályákra. A harcrendben sem egy egységben voltak a velenceiek, a bal szárnyon és a centrumban volt a legtöbb hajójuk. Harcértéket tekintve a keresztény bal szárny gyengébb volt a centrumhoz és a jobb szárnyhoz képest, itt voltak arányaiban a legtöbben a velenceiek. Ez az egyik oka annak, hogy ők szenvedték el a legnagyobb veszteséget. A többi már messze vezetne, azok már technikai szempontok:)
Mellesleg a spanyol "tengerészgyalogosok" sem voltak páncélozva:)
Harcértékét tekintve 4000 puskás "többszöröse" tud lenni 2500 íjásznak...:-)
Kérdéses számomra, hogy mi is volt a célja a török flottának, mert a "szövetségesek" a galeászok centrumba állításával, és a spanyol"tengerészgyalogosokkal" elég egyértelmű taktikát követtek...
A lőtávolság szempontjából a hajókon az íjászok a jobbak, ha a tengerészek a célpontok, mert ők nem voltak páncélban és a hajó manővereztetése miatt védtelenek...
Tudtommal az egyiptomi flotta megszorongatta a velenceieket, de milyen taktikával?
"illetve hogy a janicsár hadtest melyik részét (állandóan fegyverben lévő portait, vagy a gyengébben felszerelt külsőt) vetették be."
Ezek szerint voltak tartományi janicsár csapatok is? Én azt hittem, hogy ez kizárólag egy központi, a szultán, ill. a Diván közvetlen irányítása alatt álló fegyvernem volt.
"Én is úgy tom, hogy a górék azért nem vetették meg az alkoholt - tán Szolimán is iszogatott asszem .
Csak forrást ne kelljen prezentálnom -:))"
Hunyady József: Az égig érő vár c. regénye megfelel forrásnak? -)))
Abban vagyon leírva, hogy esténként Szulejmán behívta a sátrába személyi titkárát, valami Pasazáde nevű fickót és tüzes gyaur borok kortyolgatása közben az élet és a birodalom dolgairól beszélgettek.
Többek között arról is, hogy neki merjenek-e menni a Bécs alatt fölsorakozott német birodalmi zsoldosseregnek.
Nem tudom, hogy a tüzes magyar borok hatása volt-e, de végül úgy döntöttek, hogy inkább Kőszeg várát vonják ostrom alá, minthogy belemenjenek egy mindent eldöntő bécsi csatába.
Mondjuk az a "többszöröse" valójában a 2szerese sem volt:) A források szerint max. 4000 janicsár volt ott, a maradék nagy részét Uludzs Ali emberei tették ki. De ezen nem fogunk összeveszni:)
A két hadművelet közötti különbség hogy Lepantónál 2500 janicsár állt szemben a spanyolokkal, Tunisznál meg az új flotta ennek többszörösét szállította oda...
Ha Káldynál naprakészebb adatokat szeretnél a magyarországi török polgári közigazgatásról, ajánlom figyelmedbe Dávid Géza: Pasák és bégek uralma alatt. Demográfiai és közigazgatás-történeti tanulmányok című kötetét. Ha jól emlékszem, tavaly jelent meg az akadémiai kiadónál, majd otthon megnézem, ha mégsem:)
Egyébként a polgári közigazgatás az Oszmán Birodalomban meglehetősen rossz hatásfokkal működött.
Azt hiszem, hogy a Káldy-féle könyvben olvastam, hogy pl. a budai bejlerbej saját hatáskörben dönthetett pl. a nógrádi vár falainak megerősítéséről, idegen támadás esetén a tartományi csapatok mozgósításáról, átvezényléséről stb. , de ha mondjuk Zöld Marci elhajtotta a Savanyú Jóskának kilenc tehenét, akkor szívfájdalom nélkül Isztambulba küldték a panaszost a kádiaszker vagy egyenesen a nagyvezír elé.
A kádik meg csak a muszlim alattvalók dolgaiban ítélkezhettek.
Az is ebbe a könyvbe volt, hogy a nagyvezír reszortja volt, hogy a hét egy meghatározott napján bíráskodjon a birodalom minden részéből odairányított peres dolgokban, amelyek gyakran tyúklopás kaliberűek voltak.
Egy idő után már annyira felduzzadt a panaszosok száma, hogy a nagyvezír egész nap sem győzte végighallgatni a panaszaikat, ezért nagy részüket átirányította a másodvezírhez.
A könyv egyébként Nagy Szulejmán korának viszonyait taglalja, később állítólag még rosszabb lett a helyzet, mert a képbe bejött a korrupció, nyerészkedés és a hatalmaskodás is.
De, összefügg, de ebbe most nem mennék részleteiben bele, mert kissé szétfeszítené a fórum kereteit:) Amúgy a meglepő az volt, hogy arányaiban több volt az íjász, mint amire számítottak, több, mint puskás. Pedig részben éppen ezért szórta szét Don Juan a spnyol katonákat a pápai és a velencei gályákon Messinánál...:) De ez megint off lenne...
"A janicsárság tűzfegyverrel való felszerelése a XV. sz. végén kezdődött és egészen a XVI. sz. végéig elhúzódott. A XV. században egy részük íjásznak, a másik pedig alabárdos-lándzsás közelharcra volt kiképezve."
Ennél kissé bonyolultabb a dolog, de nagyrészt helytálló:) Bonyolultabb annyiban, hogy mindig az adott hadjáratra rendelkezésre álló idő és pénz függvénye volt, milyen felszereléssel indították útra a janicsárokat, illetve hogy a janicsár hadtest melyik részét (állandóan fegyverben lévő portait, vagy a gyengébben felszerelt külsőt) vetették be. 1571-ben Lepantónál a spanyolok pl. kissé meglepődve vették észre, hogy a rettegett janicsárok zöme nyilakkal lövöldöz az oszmán zászlóshajóról... Pedig az már a század vége felé van jócskán. Egy évvel később, Tunisz visszafoglalásánál pedig az emelik ki, mennyire jól fel vannak szerelve puskákkal...
