A Roszatom a késés miatt az Európai Unió nehézkes folyamatait hibáztatja. Jelenleg a szükséges 6000 darab engedélyből csupán még 300 áll rendelkezésre.
fukushima egy nagyon jó, és találó érv az üzemidő hosszabbításokkal szemben
új atomerőműveket kell építeni, ami mindenképbb biztonságosabb mint a régi, és remélhetőleg a tanulási görbén előrelépve olcsóbb is mint a régit toldozgatni
Az orosz válság idején nem csak atomrobbanófejeket feledtek pajtában, de a világítótornyok nukleáris telepeit is széthordták.... nagy ország elfér benne sok minden.
Az az olcso gazbol keszült delej NEM olcsobb, mint amilyen olcso lett a megujulokbol szarmazo energia arrafele. Ugye a gaz es a megujulo egy jopofa, optimalis 1üttest kepez ... es az 50-50% megujulo/gaz modell nagyon hasonlo (lenne) az 50-50% atom/gaz modellhez ... csak eppen, ha nagyon hasonlo, akkor miert kellene a veszelyesebb verzioval küszködni? Ezert pl. az "uj epitesü réáktor" LCOE aratol felall a hatukon a ßör ...
Monnyuk, ha erdekel(ne) a temakör, akkor itt nezegethetnel kicsit ...
A "legkisebb" problema nyilvan az lesz/lenne, hogy ki kezeli a vilag legszennyezöbb, egeszsegre rendkivül karos maradek hulladekait?
(Ugye a felhasznalt üzemanyag mennyisegenek ~3%-a marad a mocsokkeverek, ... cezium, stroncium, americium, ... kevereke ... ami az ujrafeldolgozas utan is hulladeknak szamit ...).
Nos, akinek egy MadMax vilagban ilyesmi a kezebe jut ... attol mentse meg a többieket a joisten ...)
(1 töltes ugye ~60-80 tonna, annak ~3%-a ~2 tonna ... ezt kell felszorozni az eddig müködtetett reaktor-töltesek szamaval ... Mondjuk pl. Putyin birodalmaban ezen a területen is hatalmas qpleraj van ... mint az mar nem egyszer kiderült ... sok helyen a hatsoudvarban taroljak a radioaktiv "hulladekokat" ... sok esetben mas orszagbol odakerült mergek "bertarolasat" is ...)
Azaz az atomerőmű puszta léte is megakadályozza másfajta termelőkapacitások integrációját. Ez jól megfigyelhető pl
a Belgáknál. 2015-ben le akarták állítani az atomerúműveiket, de nem tudják, mert rájöttek, hogy a teljes hálózatukat át kell emiatt építeni.
1. Ez nem csak az atomra meg a fosszílisra (szé, olaj) igaz, hanem a mai megújulóra (nap/szél) is.
Azzal, hogy beletolod az energetikára szánt költségvetés nagy hányadát valamibe, kevesebb marad a többire.
2. (Legutóbb M.Zoli írta le, amit az első modnatban mondok)
Az atomerőművel (és szemetével, épületeivel) akkor is ban költség, amikor már egy kWh-t sem termel.
És nincs az időnek korlátja, legalábbis emberi léptékben* nincs.
Ha viszont így van, akkor a már megépült atomerőműveket addig kell üzemeltetni, amíg biztonságosan megtehető. Nem holmi zöld idiotizmus miatt leállítani üzemidő vége előtt.
Szemét és kötelezettség így is úgy is lesz, a kiürült épületet mindenképp őrizni, gondozni kell pár száz évig.
*Pl. tízezer éves időtávban még a használati utasítások olvashatósága (egy soros felirat az ajtón) is kétséges.
Az a társadalom, ami nem gondolkodik 30 évre előre (mert piaci), az hogyna lenne képes kezelni több száz éves kötelezettségeket?
Mosolygunk az ókori görögökön, hogy hajóépítésre (hadjáratokra) felélték a görög erdőségeket (mondjuk 600-800 év alatt kopár síkság lett, köztes állapotban legelő, majd kecsketenyészet), de a kapitalizmus mit mutathat fel? 100 évet, esetleg 200-at?
(Théta megfogalmazásában is volt valami, de most nem tudom idézni)
az urán kémiailag a szilikátokkal van affinitásban, ezért az egész bolygó urántartalma, a kb 80-100km vastag, vagy inkább vékony földkéregbe koncentrálódott
ha nem így lenne, hanem a vassal lenne affinitása, vagy a sűrűsége alapján leköltözött volna a Föld magjába, akkor egy nagy pukkanás kíséretében a Föld még embrió korában megsemmisül, és feltehetőleg minden más kőzetbolygó is, és sehol az univerzumban nem jön létre élet
ennek az a másik gyakorlati következménye, hogy az urán - persze nem a hasadóképes u235 hanem a természetes urán - gyakorisága a földkéregben, ahol bányászni tudjuk, az ónénak felel meg, tehát itt, és lényegében a naprendszeren belül csak itt, az urán egy meglehetősen hétköznapi, és gyakori anyag
a gránitok - mint mélységi magmás kőzettípus - tonnánként 2g urán tartalmaznak, mindenféle egyéb feldúsulás nélkül
az atomerőmű működése, és költségszerkezete meg olyan hogy kevésbé számít mennyibe kerül maga az urán, még 10x-re drágulás is legfeljebb megduplázná az atomenergia árát per kWh (és egyúttal ez megváltoztatná a költségszerkezetet is, onnantól éri meg az uránnal mint üzemanyaggal spórolni)
rengeteg olyan lelőhely létezik, amelyek kitermelése a jelenlegi urán árak mellett nem gazdaságos, nincs rá olyan mennyiségben szükség
ugyanezen okból kifolyólag további készletek keresése sem történik, márpedig a bányászat ezzel kezdődik, ha nincsenek a potenciális lelőhelyek megkutatva akkor nem tudunk az egyébként létező készlet jelentős részéről
tehát az urán kifogyásával való riogatás teljesen alaptalan, sőt az urán árának az emelkedése, és a 'kifogyása' kifejezetten kívánatos állapot lenne, mert megteremtené a motivációkat a szaporítás és a tórium használatára
mindennek viszont előfeltétele az atomenergia elterjedése és térhódítása, aminek egyelőre semmi jelét nem lehet látni
Nemetorszagban senki NEM valtja ki az atomerömüveket szenes erömüvekkel. Mindössze a sorrend olyan amilyen es amit sokan (itt) nem ohajtanak megerteni. 2021-ig pl. leall >10 GWp szenerömü is. A kiesö delejt pedig a megujulok adjak.
De pl. Franciaorszagban is hasonloan gondolkodnak ... es pl. aszongyak, hogy Fessenheim-ot leallitanak (Rajna, francia oldal), ha Flamanwille elkeszül (de az olyan, mint Penelope vaszna ... amit nappal epitenek, azt a minösegellenörzes ejszaka lebontja ...).
A nemet "eltolodas" evi jo ~2%, ami ~12 TWh ... es az megfelel ~1,5 GW allando teljesitmenynek. Ha letrejön 12 TWh megujulobol, akkor le lehet kapcsolni ~1,5 GW gyönyörü zsinoraramot. A következö evtizedben a tempo növekedni fog ... ami azt jelenti, hogy ´20-as evekben elöall ~140-150 TWh-t termelni tudo mergujulo kapacitas ... vagyis a szenerömüvek tulnyomo többseget ~2030-ig le lehet allitani ... Söt, fellangolt egy veszekedes is, hogy nem 2038-ra kellene 100%-ig kiszallni a szeneskedesböl, hanem mar 2030-ra. Ennek nincs akadalya akkor, ha a 202x-es evekben a megujulok epitese megfelelöen növexik (es pl. nem 1 MW-os kelepeket duggatnak, hanem 6-8 MW-psakat ... vagy egy PV nem 150-200 wattos, hanem 350-400). A mar meglevö technologiak, ill. a fejlödesi trendek ezt mindenkeppen lehetöve is teszik ...
A következö lekapcsolando reaktormodul 2019 vegen "Philippsburg 2" az ~1,4 GW-javal ...
Több kiszallasi scenario letezik ... de kb. ez a mondanivalojuk ... 2030 utanra meg nagy az elbizonytalanodas ...
Csernobillal, vagy a nuklearis eromuvekkel nem az a problema, hogy mennyi halalesetet okoztak, hanem az, hogy a kiegett futoelemek, egyebb sugarzo hulladek, vagy maga a felrobbant reaktor emberi leptekben belathatatlan ideig maradnak eletveszelyesek. A raforditasnak nincs vegleges szamlaja, hanem folyamatos ujabb inveszticiokat igenyel akkor is, ha mar egy kwh energiat Sem nyerunk belole.
Ennek ellenere jelenleg leallitani biztonsagos eromuveket, es kivaltani szenes eromuvekkel, az nyilvan oriasi hiba volt a nemetek reszerol.
Ugyanakkor nem hiszem hogy jelenleg nagyon megerne nuklearis eromuvekbe fektetni, mivel az epiteskor felhasznalt CO2 emisszio oriasi merteku.
Ettol fuggetlenul nem szabad a nuklearis kutatasokat leallitani, egyertelmu, hogy kemiai alapu meghajtassal az emberiseg keptelen lesz csillagkozi utazasra peldaul.
Mindazonaltal a biztonsagos modon felhasznalhato urankeszlet nagyon kicsi, az emberiseg nagyon hamar felelene, ha nuklearis alapra allitana az energiatermelest, es akkor utanna mi jon? Vissza a szenhez? Akkor mit nyertunk?
Legvékonyabb lyukak lemezen a fordított ozmózisos vízszűrők membránja. Ott akkora a lyuk, hogy egy vízmolekulát még átenged, de nagyobbat már nem, ~0.0001 mikron.
