Némi tetőfelújításra volna szükség. Kis szerkezeti ácsmunka, újralécezés, fóliázás és verébdeszka csere a terv.
Kilencvenes évek végi tatai cserép van fent , arra gondoltam veszek bontottat és abból kiegészítve visszatesszük ami most fent van. A szaki szerint akivel beszéltem ez nem volna túl jó, mert az ilyen régi cserepek már nem fognak tökéletesen passzolni egymáshoz.
Igaza lehet, vagy annyira mégsem nagy probléma ez, inkább más megfontolás motiválhatja ezt a véleményt .
Volt már előtte itt egy másik tetőfedő, aki nem említett ilyesmit, viszont 2.1 millió+áfa munkadíjat kért, amit kizárt hogy kifizetnék. 200 m2 tető, úgy gondolom 7-10 napos munka lehet 2-3 hozzáértő számára. Szóval szerintem ez legalább háromszorosa az elfogadható árnak. Ti mit gondoltok nagy vonalakban a munkadíj kérdésről?
Van egy kb. 5,5 m x 3,5 m bruttó alapterületű, kb. 3 m gerincmagasságú féltetős épületem. Gyakorlatilag 6 db 30x30-as vasalt zsalukő oszlopon elhelyezett féltető, egy kis előtetővel. Amikor építettem, még 50 m3 volt az engedély nélkül építhető épület. Szeretném kibővíteni, a jelenlegi hosszabb oldal mentén "tükrözni", 100 m3 nettó térfogat alatt maradnék, így kevesebb papírmunkával jár.
A 3 méteres gerincmagasság elég alacsony hajlásszögű tetőt eredményezett, így ezt is szeretném egy méterrel megemelni és egy teljesen új tetőt építeni. Hogy célszerűbb a magasítást megoldani?
- Húzzak fel még négy-négy sor zsalukövet a középső három oszlopra, és ennek a bővítmény oszlopnak a vasalatát ragasszam bele a meglévő betonba?
- Ácsoljak egy 1 méter magas, 5,5 méter hosszú "keretet" pár helyen merevítve magasításként a jelenlegi taréjszelemenre, azzal megegyező keresztmetszetű (12x12 cm) gerendából?
- Hagyjam a taréjszelement a csudába, és támasszam egymásnak a szarufákat, plusz a jelenlegi taréjszelemen magasságában fogópárokkal fogassam össze őket.
A tetőfedés alapján vannak a különbözőek a beépítőkeretek nem olcsó/drága a különbség, a szakkereskedésben megmondják melyik cseréphez melyik kell. A gyári beépítési útmutató pedig a korábban berakott videon van ami a Velux gyári ajánlása.
Helló. A cserepet nagyából lekell szedni. Kb amekkora az ablak. Az ablakot rákell tenni a cseréplécre, és be rajzolni, annyit kell levágni a lécből, amennyi belóg. az ablakon van 3-fajta gallér. Az első a cseréplécre. A második, és a harmadik. egy ólomlemez. Az kell a cserépre hajtogatni.
Tető ablakot kell cserélnem, ahogy elnéztem nem egy NASA program, de mi határozza meg hogy a tetős síkjában hol helyezkedjen el, néztem beépítő videót, de ott a keretre 4 fület csavaroztak fel, és annyi, de gondolom nem mindegy hova csavarozom, kinek milyen vastag a tetőléc és a cserép. Erre van valami szabály?
A kazánon van beállítva 50 fokos előremenő hőmérséklet. Van egy elosztódoboz, abban vannak a különböző körökhöz tartozó csövek és szelepek (bocsánat, laikusként írom le).
A csöveket a padlóban vezették el, és a radiátoroknál a padlóból jönnek fel, de amikor épült a ház (2016/17) azt mondta az építtető, hogy ez nem igazi padlófűtés, de helyenként érezni fogom nyilván, hogy meleg a padló. Ez így is van, egy hosszabb fűtés esetén érezhetően meleg a járólap (most már meg fogom mérni, mennyire :D).
A házunkban a kazántól a radiátorhoz vezető csövek a padlóban vannak elvezetve. A fürdőszobában járólap van.
Gondolkodtunk rajta, hogy a fürdőszobában a meglévő járólapra (alátétlemezzel) klikkes rendszerű vinyl padlót tennénk. Nemrég olvastam viszont az ilyen termékeknél, hogy egyes típusaik bár rakhatóak padlófűtés felé, de maximum 27 fokos padlóhőmérséklet esetén. Egy hosszabb fűtés esetén a fürdőszobában lévő járólap érzésre ennél melegebb szokott lenni (a kazán 50-55 fokos előremenő hőmérsékletre van beállítva), bár nem mértem meg semmivel.
A vinyl esetén ez a hőmérséklet azért van megadva, hogy hatékony legyen/maradjon a padlófűtés, vagy azért, mert a nagyobb hőmérséklet kárt tehet a vinyl padlóban?
Azért manapság a 200 literes bojler már nem időszerű.
A vezérelt áram és a nappali (24 órás) közötti különbség nem jelentős. v. 23,4 ft 24 órás 38 ft /kWó... korábban 50 %-kal volt olcsóbb.. A magyarázat a hálózat kímélési szempont volt.
De ha már megvan akkor miért ne használjuk.
Van még egy másik szempont is . A 120 -nál nagyobb bojlereket két embernek kell felszerelni. A 120 liter a határ. És ez bizony az árakban is meglátszik.
Amúgy a 20 év egy jó érték.
Nálunk 35 évig 120 literes volt, de mostmár elég a 80 literes is. Azzal is legalább 150 liter melegvíz nyerhető a vezérelttel.
Egyébként a tartálynak a lábak által bezárt területen kívülre kerül a súlypontja akkortól belép amiket írtam. Amíg a tartály nem mozdul meg addig a falban nem keletkezik erő a tartály miatt.
Ha a falat átfúrják és a másik oldalára tesznek egy elosztó lemezt annak többféle előnye van. Kihúzás ellen nem csak a dübel súrlódása dolgozik, hanem a lemez kerületén keletkező nyíróerő is. A teherelosztó lemez megnöveli a falnak a hajlításra gerendaként figyelembe vehető szélességét. Nincs azonban a teher oldalán a felfüggesztésből számítható nyíróerőre.
A dübel katalógusok a megengedhető húzó és a nyíróerőt adják meg.
"De a súly. A tipli és a fal találkozásánál tőbe húzza. ahhoz hogy leessen a 150l tároló. A csavart tőbe kéne elvágnia. De olyan nincs"
A víztároló súlypontja nem a fal síkjában van, hanem azon kívül. Ez a távolság a súlyából számítható nyomaték karja. Az alsó-fölső támaszok távolságából, a víztároló súlyából és a súlypont fal előtti távolságából számítható a tiplikben keletkező erő. Szokásos esetben fölül húzás, alul nyomóerő van. Ezen kívül a rögzítő csavarokban nyíróerő is keletkezik. Magában a csavarban is keletkezik hajlítás, mert a tároló súlya a falon kívül, a támaszerő pedig a falon belül keletkezik, de ez nem szokott jelentős lenni. A tároló (teher) súlyából számított - csavarokban, illetve tiplikben keletkező - húzó - ill. nyomóerő igyekszik a falat hajlítani.
