"Remélhetőleg nem csak ragasztó "pogácsákkal" van feltéve a hőszigetelésed"
Remélhetőleg nem. Amikor láttam, ott voltam, akkor pont-perem ragasztással csinálták.
Bízom benne, hogy meg is fog szűnni, hogy a pára záró fólia alsó felén folyik a víz. Igazából, a hét elején jelentkezett ez a probléma, amikor reggel -4 fok volt, és napközben is fagyponthoz közel volt a hőmérséklet. Előtte hétvégén sem, és most a hét második felében sem.
Kőműves/festő vegyes vonal, mármint mindkettő meg tudja csinálni, de ahogy írták inkább kőműves. Annyival egészíteném ki, hogy leginkább a jóisten tudja milyen végzettségű, csak, ezt csinálja már X éve.
Igazából a színezés (meg az állványozás) ami több embert igényel egyszerre. Színezésnél egyszerre kell csinálni a teljes magasságban (egyszínű felületet, színváltásnál meg lehet állni), kb egy állványmagasságot (kb 2m) ér be egy ember. Szóval ha kell állvány, akkor 2 ember színez, 1 kiszolgálja őket. Egy emeletes háznál már kellhet 3-4 ember is aki színez.
Ezek közül leginkább a kőművesek vállalnak hőszigetelést is. A többieknek alapesetben nincs felszerelésük egy ház falának felállványozására. Az állványzat felépítéséhez/bontásához több fős brigád szükséges és a munkát is több ember képes gyorsan elvégezni.
"A pára zárás rendben van. Dörken Delta Reflex fólia van."
A párazárás csupán 1 százalékban múlik a fólia minőségén, 99 százalékban azon múlik, aki felrakta: képes volt-e a párazáró rétegen minden apró lyukat és rést légmentesen (pontosabban: páramentesen) leragasztani/letömíteni.
Okos emberek ezért használnak 4 méter széles fóliákat: kevesebb toldás/ragasztás = kevesebb hibalehetőség :)
ráadásul minél vastagabbat, mert minél erősebb a fólia, annál bátrabban (=gyorsabban) lehet dolgozni a közelében :)
" 1 héttel ezelőtt ragasztották fel ott az eps-t a homlokzatra, és ahogy köt az eps ragasztó, párolog ki belőle a víz,"
Mivel a hőszigetelés és a házfal közötti rés felül (is) teljesen el van tömítve (UGYE????), ezért csak a ragasztó felső csíkja tud felfelé párologni, az összes többi ragasztó a polisztirol habon keresztül a külvilág felé párolog.
Remélhetőleg nem csak ragasztó "pgácsákkal" van feltéve a hőszigetelésed, mert a pogácsák közötti légrés a felfelé párolgás végeztével a fűtésköltséget is meg fogja emelni.
Az jutott eszembe, az is lehet a probléma, hogy 1 héttel ezelőtt ragasztották fel ott az eps-t a homlokzatra, azon a részen, és ahogy köt az eps ragasztó, párolog ki belőle a víz, és ezért csapódik ki a víz a páraáteresztő fólia, alsó felén.
Alul és felül is nyitva van a légrés. Alul rovar rács, felül a kb. 75 cm széles szarufa közönként 2 db szellőző cserép.
A majdani deszkázásra azért akarok eps-t rakni, hogy ne kelljen később festeni. Nemesvakolatot akarok rátenni.
A rajzon a valóság van, végig ott voltam a folyamatoknál. A tetőt ács csinálta, a homlokzat szigetelést festő. Néhány munkafolyamatot én is csináltam, asztalos vagyok.
Most az jutott eszembe, az is lehet a probléma, hogy 1 héttel ezelőtt ragasztották fel ott az eps-t a homlokzatra, és ahogy köt az eps ragasztó, párolog ki belőle a víz, és ezért csapódik ki a víz a páraáteresztő fólia, alsó felén.
Így hirtelen csak az jut eszembe, hogy az a fólia nem páraáteresztő, valaki csak annak hazudta. Máskülönben nem csapódna ki rajta a pára... Az oké, hogy van 5 cm légrésed, de alul-felül nyitva is van? Tehát alul rovarhálót, felül pár darab szellőzőcserepet kellene látnod.
Az, hogy felkerült a homlokzati szigetelés és azután jött a gond, logikailag annyit jelent, hogy eddig az a pára a homlokzaton keresztül távozott ezek szerint.
A majdani bedeszkázás aljára teljesen felesleges bármilyen szigetelés, honnan jött az ötlet?
Ki csinálta úgy az egészet? Mert ezek után az merül fel bennem, hogy az a rajz csak rajz, a valóság meg más.
Az a legnagyobb probléma, hogy nem a fólia tetejéről jön a víz. A pára áteresztő fólia alsó felén folyik. Ami érdekes, hogy a 10 méter hosszon, 3 helyen.
A cellulóz alatt lakótér van. A pára zárás rendben van. Dörken Delta Reflex fólia van.
Az átszellőztetés is rendben van. 5*5 cm-es fa van a pára áteresztő fólia felett. Amíg nem került fel a szigetelés a külső falra, semmi probléma nem volt.
A legnagyobb probléma az, hogy a pára át eresztó fólia alsó felén folyik a víz. Felül egyáltalán nem zavarna, de ott még egyszer sem vettem észre, hogy folyt volna. Amíg nem volt szigetelés a falon, addig nem volt ilyen probléma. A tető kb. 1,5 éve készült el, és 10 hónapja lakva van a tetőtér.
Teljesen buta, kezdő kérdés: ha az ember meglévő homlokzati szigetelésének bővítését szeretné (rárakatni még +10cm-t, illetve a lábazati kimaradt szigetelést megcsináltatni), akkor milyen szaki(k)ra bízható mindez? (festő/mázoló/burkoló/kőműves/stb)
Na vájár. A fólia tetejéről jön a víz? Az teljesen normális, azért van ott. Csak ki kellene érjen a széléig. Kellene neked egy cseppe tő lemez, de azt még tavasszal is szívás kesz felrakni.
Teljesen normális és megszokott, hogy az éjszaka lehűlt cserepek aljáról (főleg reggelenként) víz csepeg a páraáteresztő fóliára. Ezért kell a fólia alsó szélét úgy kialakítani, hogy a rajta legördülő vízcseppek a házon kívülre kerüljenek.
Segítséget kérnék. Szerintetek mi lehet az oka, hogyan lehet megszüntetni a következő helyzetet. Felkerült a 20 cm eps a falra, és a szarufa tetején lévő pára át eresztő fólia alján, néhány helyen folyik a víz. Az elmúlt 2-3 napban -5 fok volt reggel, akkor tapasztaltam, korábban nem. Tudom, hogy pára lecsapódás, de mitől, hogyan keletkezik? Hogyan tudom megszüntetni? A gerenda végével egy vonalban vízszintesen be lenne deszkázva, és deszkára 2 cm eps menne. Attól tartok, hogy idővel, elrohadhat a deszka.
"Belul gipkarton van, kívül homlokzati szigetelés. "
Sokan elkövetik azt a hülyeséget,hogy hőszigetelést tesznek a belső gipszkarton és a házfal/mennyezet közé. Ilyenkor a jéghideg fal/plafon vizesedik, attól meg a hőszigetelés vizesedik és megszűnik hőszigetelni.
Ha új a ház, akkor lehet, hogy a (pl nútféderes) téglák között rések vannak, plusz a külső hőszigetelés alatt a zseniális mester hagyott egy jó huzatos légrést, ami a téglák közötti réseken át huzatossá teszi a gipszkarton mögötti légrést is.
És még lehet jó néhány hibalehetőség, nem tudjuk, hogy a házad mikor épült, milyen technológiával, mennyire hozzáértő szakemberekkel.
Okos hőkamerás ember (vigyázat: nem mindegyik ért az energetikához) házhoz hívásával fel kéne térképezni ezeket a területeket hátha van valami ötlete a fal szétverése nélkül is :)
A fal vizesedése (párakicsapódás) nem csak a felület hőmérsékletétől függ, de a z ottani levegő páratartalmától is. Minél alacsonyabb a levegő páratartalma, annál hidegebb fal kel ahhoz, hogy vizesedjen. Tehát jól szellőző (vagy keveset használt) lakásokban/helyiségekben teljesen száraz lehet az ugyanolyan hőmérsékletű fal.
És ennek az ellenkezője is igaz: olyan helyiségekben/lakásokban, ahol magas a páratartalom (pl a szar szellőzés miatt) meglepően kevés kell ahhoz, hogy a fal vizeseedni kezdjen.
Nem túl rossz szellőzésű lakásban ilyentájt mondjuk 45% a páratartalom, ha 22 fok a hőmérséklet, akkor 9,5 fokosra kell hűlnie egy falnak, ha vizesedni szeretne. Ha ugyanebben a 22 fokos lakásban marhaszar a szellőzés, akkor a páratartalom 70%-os, ekkor a falnak elég 16,3 fokosra hűlni és máris vizesedni kezd.
Márpedig tartósan vizes fal = penészes fal az esetek többségében.
