1: Az öntanulás akár napokig is tarthat (meg kell tanulnia a lakás hőtároló tömegének várható reakcióit, hogy a jövőben számolhasson velük), ne várj tőle az első órában azonnali tudást:)
2: Én a 7+8 kapcsolókat OFF-ra kapcsolnám (utána gombot nyomni!), elképzelhető, hogy a jelenlegi állás felülbírálja/blokkolja az öntanuló módot (nálam mind a kettő OFF).
Üdv ! Az állítgatás után a Dip gommbal leokéztad ? Pár sec-ig lenyomva ha jól emlékszem ! Nekem ilyen van ,de semmi extra ,meg a jelőlések is egyértelmek !:-) Van leírásod/manual róla?
Tudom hogy nem itt van a helye, ( de a víz-gáz fűtésszerelés fórumban senki nem válaszolt) szeretnék segítséget kérni Siemens Rev 24 termosztát beállítással kapcsolatban.
A probléma a következő: a 4-es,5-ös DIP kapcsoló "ON" állásba van állítva, itt elvileg öntanuló üzemmódban kellene működnie a termosztátnak, vagyis ( ha jól tudom) a beállított időpontra a kívánt hőfokra kellene felfűtenie a kazánnak a helyiséget, de nem teszi, a beállított időpontban kapcsol be, akkor kezd el fűteni a kazán.
Mi lehet az oka? Mit rontottam el? Tudna valaki segíteni?
"Remélhetőleg nem csak ragasztó "pogácsákkal" van feltéve a hőszigetelésed"
Remélhetőleg nem. Amikor láttam, ott voltam, akkor pont-perem ragasztással csinálták.
Bízom benne, hogy meg is fog szűnni, hogy a pára záró fólia alsó felén folyik a víz. Igazából, a hét elején jelentkezett ez a probléma, amikor reggel -4 fok volt, és napközben is fagyponthoz közel volt a hőmérséklet. Előtte hétvégén sem, és most a hét második felében sem.
Kőműves/festő vegyes vonal, mármint mindkettő meg tudja csinálni, de ahogy írták inkább kőműves. Annyival egészíteném ki, hogy leginkább a jóisten tudja milyen végzettségű, csak, ezt csinálja már X éve.
Igazából a színezés (meg az állványozás) ami több embert igényel egyszerre. Színezésnél egyszerre kell csinálni a teljes magasságban (egyszínű felületet, színváltásnál meg lehet állni), kb egy állványmagasságot (kb 2m) ér be egy ember. Szóval ha kell állvány, akkor 2 ember színez, 1 kiszolgálja őket. Egy emeletes háznál már kellhet 3-4 ember is aki színez.
Ezek közül leginkább a kőművesek vállalnak hőszigetelést is. A többieknek alapesetben nincs felszerelésük egy ház falának felállványozására. Az állványzat felépítéséhez/bontásához több fős brigád szükséges és a munkát is több ember képes gyorsan elvégezni.
"A pára zárás rendben van. Dörken Delta Reflex fólia van."
A párazárás csupán 1 százalékban múlik a fólia minőségén, 99 százalékban azon múlik, aki felrakta: képes volt-e a párazáró rétegen minden apró lyukat és rést légmentesen (pontosabban: páramentesen) leragasztani/letömíteni.
Okos emberek ezért használnak 4 méter széles fóliákat: kevesebb toldás/ragasztás = kevesebb hibalehetőség :)
ráadásul minél vastagabbat, mert minél erősebb a fólia, annál bátrabban (=gyorsabban) lehet dolgozni a közelében :)
" 1 héttel ezelőtt ragasztották fel ott az eps-t a homlokzatra, és ahogy köt az eps ragasztó, párolog ki belőle a víz,"
Mivel a hőszigetelés és a házfal közötti rés felül (is) teljesen el van tömítve (UGYE????), ezért csak a ragasztó felső csíkja tud felfelé párologni, az összes többi ragasztó a polisztirol habon keresztül a külvilág felé párolog.
Remélhetőleg nem csak ragasztó "pgácsákkal" van feltéve a hőszigetelésed, mert a pogácsák közötti légrés a felfelé párolgás végeztével a fűtésköltséget is meg fogja emelni.
Az jutott eszembe, az is lehet a probléma, hogy 1 héttel ezelőtt ragasztották fel ott az eps-t a homlokzatra, azon a részen, és ahogy köt az eps ragasztó, párolog ki belőle a víz, és ezért csapódik ki a víz a páraáteresztő fólia, alsó felén.
Alul és felül is nyitva van a légrés. Alul rovar rács, felül a kb. 75 cm széles szarufa közönként 2 db szellőző cserép.
A majdani deszkázásra azért akarok eps-t rakni, hogy ne kelljen később festeni. Nemesvakolatot akarok rátenni.
A rajzon a valóság van, végig ott voltam a folyamatoknál. A tetőt ács csinálta, a homlokzat szigetelést festő. Néhány munkafolyamatot én is csináltam, asztalos vagyok.
Most az jutott eszembe, az is lehet a probléma, hogy 1 héttel ezelőtt ragasztották fel ott az eps-t a homlokzatra, és ahogy köt az eps ragasztó, párolog ki belőle a víz, és ezért csapódik ki a víz a páraáteresztő fólia, alsó felén.
Így hirtelen csak az jut eszembe, hogy az a fólia nem páraáteresztő, valaki csak annak hazudta. Máskülönben nem csapódna ki rajta a pára... Az oké, hogy van 5 cm légrésed, de alul-felül nyitva is van? Tehát alul rovarhálót, felül pár darab szellőzőcserepet kellene látnod.
Az, hogy felkerült a homlokzati szigetelés és azután jött a gond, logikailag annyit jelent, hogy eddig az a pára a homlokzaton keresztül távozott ezek szerint.
A majdani bedeszkázás aljára teljesen felesleges bármilyen szigetelés, honnan jött az ötlet?
Ki csinálta úgy az egészet? Mert ezek után az merül fel bennem, hogy az a rajz csak rajz, a valóság meg más.
Az a legnagyobb probléma, hogy nem a fólia tetejéről jön a víz. A pára áteresztő fólia alsó felén folyik. Ami érdekes, hogy a 10 méter hosszon, 3 helyen.
A cellulóz alatt lakótér van. A pára zárás rendben van. Dörken Delta Reflex fólia van.
Az átszellőztetés is rendben van. 5*5 cm-es fa van a pára áteresztő fólia felett. Amíg nem került fel a szigetelés a külső falra, semmi probléma nem volt.
A legnagyobb probléma az, hogy a pára át eresztó fólia alsó felén folyik a víz. Felül egyáltalán nem zavarna, de ott még egyszer sem vettem észre, hogy folyt volna. Amíg nem volt szigetelés a falon, addig nem volt ilyen probléma. A tető kb. 1,5 éve készült el, és 10 hónapja lakva van a tetőtér.
Teljesen buta, kezdő kérdés: ha az ember meglévő homlokzati szigetelésének bővítését szeretné (rárakatni még +10cm-t, illetve a lábazati kimaradt szigetelést megcsináltatni), akkor milyen szaki(k)ra bízható mindez? (festő/mázoló/burkoló/kőműves/stb)
Na vájár. A fólia tetejéről jön a víz? Az teljesen normális, azért van ott. Csak ki kellene érjen a széléig. Kellene neked egy cseppe tő lemez, de azt még tavasszal is szívás kesz felrakni.
Teljesen normális és megszokott, hogy az éjszaka lehűlt cserepek aljáról (főleg reggelenként) víz csepeg a páraáteresztő fóliára. Ezért kell a fólia alsó szélét úgy kialakítani, hogy a rajta legördülő vízcseppek a házon kívülre kerüljenek.
Segítséget kérnék. Szerintetek mi lehet az oka, hogyan lehet megszüntetni a következő helyzetet. Felkerült a 20 cm eps a falra, és a szarufa tetején lévő pára át eresztő fólia alján, néhány helyen folyik a víz. Az elmúlt 2-3 napban -5 fok volt reggel, akkor tapasztaltam, korábban nem. Tudom, hogy pára lecsapódás, de mitől, hogyan keletkezik? Hogyan tudom megszüntetni? A gerenda végével egy vonalban vízszintesen be lenne deszkázva, és deszkára 2 cm eps menne. Attól tartok, hogy idővel, elrohadhat a deszka.
"Belul gipkarton van, kívül homlokzati szigetelés. "
Sokan elkövetik azt a hülyeséget,hogy hőszigetelést tesznek a belső gipszkarton és a házfal/mennyezet közé. Ilyenkor a jéghideg fal/plafon vizesedik, attól meg a hőszigetelés vizesedik és megszűnik hőszigetelni.
Ha új a ház, akkor lehet, hogy a (pl nútféderes) téglák között rések vannak, plusz a külső hőszigetelés alatt a zseniális mester hagyott egy jó huzatos légrést, ami a téglák közötti réseken át huzatossá teszi a gipszkarton mögötti légrést is.
És még lehet jó néhány hibalehetőség, nem tudjuk, hogy a házad mikor épült, milyen technológiával, mennyire hozzáértő szakemberekkel.
Okos hőkamerás ember (vigyázat: nem mindegyik ért az energetikához) házhoz hívásával fel kéne térképezni ezeket a területeket hátha van valami ötlete a fal szétverése nélkül is :)
A fal vizesedése (párakicsapódás) nem csak a felület hőmérsékletétől függ, de a z ottani levegő páratartalmától is. Minél alacsonyabb a levegő páratartalma, annál hidegebb fal kel ahhoz, hogy vizesedjen. Tehát jól szellőző (vagy keveset használt) lakásokban/helyiségekben teljesen száraz lehet az ugyanolyan hőmérsékletű fal.
És ennek az ellenkezője is igaz: olyan helyiségekben/lakásokban, ahol magas a páratartalom (pl a szar szellőzés miatt) meglepően kevés kell ahhoz, hogy a fal vizeseedni kezdjen.
Nem túl rossz szellőzésű lakásban ilyentájt mondjuk 45% a páratartalom, ha 22 fok a hőmérséklet, akkor 9,5 fokosra kell hűlnie egy falnak, ha vizesedni szeretne. Ha ugyanebben a 22 fokos lakásban marhaszar a szellőzés, akkor a páratartalom 70%-os, ekkor a falnak elég 16,3 fokosra hűlni és máris vizesedni kezd.
Márpedig tartósan vizes fal = penészes fal az esetek többségében.
A fűtésszerelő panaszkodik, hogy penészedik belül a fal. Szigeteletlen kisméretű tégla. Az érdekes az, hogy én a terasz alatt fűtöttem 25 fokra és a jéghideg beton mennyezet nem vizesedett, nem penészedett, teljesen száraz volt. Természetesen ez nálam már orvosolva a 8cm xps-el és a hétvégén megszüntettem a hőhidakat is, de nem értem ott miért és nálam miért nem jelentkezett a probléma.
Amikor olyan az időjárás, akkor minden felület lederesedik (a levegő páratartalmából apró jégkristályok képződnek) , ami elég hideg ahhoz, hogy lederesedjen. A fák ágai, az autók teteje és a hőszigetelésed is. Ahogy kel fel a nap és melegszik az idő, az apró jégkristályok megolvadnak és a víz lefolyik onnan. Az autók tetejéről, a fák ágairól és a házad faláról.
Ha ez zavar, akkor szedd le a hőszigetelés a falról. Igaz, hogy jó magas lesz a fűtésszámlád, de a lakásodból megszökő hő melegen tarja a fal külsejét, ami nem fog többé deresedni :)
A jellemzően hideg felületek pl. a külső sarkok alul és felül, az élet szintén a külső részek mögött. Ill. ott ahol valami beton vagy vas van a falba építve.
Adott egy téglalap alakú ház, fa födémgerendákkal:
A gerendák közt üveggyapot szigetelés, alatta párazáró fólia és gipszkarton, felette OSB a járhatóság miatt, mert a padlás tárolóhelyiségnek van használva. Sajnos csak 10 centi gyapot van a gerendák közt, úgyhogy ezt bővíteni szeretném, viszont nem tudom csak úgy legurítani a tekercseket, mert továbbra is járható padlást szeretnék, ehhez viszont meg kell magasítanom a födémgerendákat, hogy bele tudjak rakni +10 centi gyapotot, és újra rá az OSB lapokat(ezt lebontom az előző helyéről és ide újra felhasználom) Szóval ehhez meg kell magasítanom minimum 12 centivel a födémgerendákat(azért nem 10, hogy legyen valami légrés a gyapot és OSB között az átszellőzéshez)
Tegyek 12 centis pallókat merőlegesen a födémgerendákra rászögelve, vagy épp ellenkezőleg rá a gerendákra, végig hosszában? Nem lenne baj ha erősítené, merevíteni is a födémet, de legalább ne terhelje mert elég vékonyak a födémgerendák. (15x7,5 cm, igaz csak 4,4m fesztávon)
Támadt még egy olyan ötletem is, hogy nem is gerendáznám be újra, csak tennék monduk 12centi magas gerendából vágott darabokat tartóbaknak a födémgerendákra olyan 40-50 centinként, gyapotot legurítani közé, és erre rá az OSB-ket, szerintem simán stabil lenne így is mivel 22mm-es az OSB,annyira nem hajlik. Ez így milyen ötlet szerintetetek?
Ti hogy oldanátok meg ezt a szigetelés bővítést? Szivesen várok minden ötletet!
A 96130-as bejegyzésedben arra céloztál, hogy valamilyen vízelvezető réteg mindenképpen kell a hőszigetelés és a tető vízzáró rétege közé. Ennek bizonyítására meg is adtál egy linket. Az általad megadott linken azonban egy szó sincs semmi ilyesmiről (azon a linken a geotextília a felső (nehezék+UV védő) kavicsréteget választja el a hőszigeteléstől).
Most mutogatsz egy rajzot, amin valóban van ott alul egy geotextília. Én elhiszem, hogy léteznek olyan tervek, amelyiken tesznek oda valamit (pl lágyítóvándorlás elkerülése céljából), de ez még nem jelenti azt, hogy oda minden esetben kell valami.
Ha az Austrothetm-et vetted elő példaként, akkor maradjunk náluk: itt van 7 db Ausztotherm rétegrend, amelyeknél nics semmi elválasztó réteg a vízzáró és a hőszigetelő réteg között:
Sőt, sürgős esetben szerintem akkor is lehet fordított rétegrendű tető hőszigetelést csinálni, ha a 20 centi hó fogad bennünket a háztetőn
nem muszáj a havat ellapátolni:
- a hó tetején összerakjuk a hőszigetelő réteget, tehát a hó el lesz zárva a fenti hidegtől,
- alulról viszont a lakás melege folyamatosan melegíti, olvasztja,
- a megolvadó hólé folyamatosan elfolyik onan,
- eközben az új hőszigetelés szép lassan leereszkedik a tetőre ;)
Persze tavasszal azért megnézném, hogy még mindig szorosan ("légmentesen") illeszkednek-e egymáshoz a legó-kockák, vagy ereszkedés közben volt egy kis elmozdulás.
Mivel "üzem közben" sem baj, ha egy kis víz kerül a hőszigetelés alá,
ezért lerakás közben sem baj, ha nedves tetőre rakod le a hőszigetelő lapokat.
Ez az egyetlen hőszigetelés, amit akár szakadó esőben is lehet csinálni, hiszen bármelyik alkatrésze bármikor minden oldalról csurom vizues lehet, ez a végeredmény jóságát nem befolyásolja.
Viszont erős szélben nem javasolt a munka, mert rohadt fárasztó minden nagyobb szélroham után lemenni a kertbe, összeszedni és újra felhordani a tetőre az alkatrészeket.
Pepita Offélia sajnos csak a zongoránál áll.... és gitározik.. :) Pénzt nem ad..... :(
Közben hívott a klímás, kedden jön szerelni. Addigra nem lesz meg a szigetelés, ezért legalább meg tudom nézni hogy mennyi megtakarítást érek el a szigeteléssel.
A ráhulló eső 99,9999 százaléka a hőszigetelés felett fog elfolyni, csupán néhány csepp szivárog le alulra az egymásnak feszülő táblák között. Egy alsó drénlemez légrésén át ráadásul megszökne a fűtés forintjaidat nagy része is a hőszigetelés alól (mint pl amikor a nagyokos hőszigetelő "mester" az oldalfali hőszigetelés és a házfal között hagy egy átszellőző forintlopó légrést :)
Ha a hőszigetelés felszíne nem egyszerű kavics, hanem pl járható terasz, vagy tetőkert számára van kialakítva, akkor valóban szokás egy drén réteget tenni, de a hőszigetelés TETEJÉRE.
Perssze a legolcsóbb terasz megoldás gondolom az, ha az 5-10 centi kavicsra (ami mostantól drénréteg is) egyszerű beton járólapokat teszel.
- írj be Gugliba valami ilyesmit hogy "fordított rétegrend",
- kapcsold át a keresőt "képek" üzemmódra
és ott fognak hemzsegni a különböző lehetséges rétegrend-kombinációk.
Nálam is ugyan az a helyzet mint a kérdezőnél, én is egy ilyen lapostetőt akarok szigetelni. Kérdésem, hogy az XPS alá nem kell-e valamilyen drénlemez ami kivezeti az alá befolyt vizet? Néha terasznak lenne majd használva,így mit lenne érdemes tenni az XPS felé a kavics helyett?
Ha Pepita Ofélia ad kölcsön pézt, akkor később nem kell leszedni a felső rétegeket a vastagság hizlalásához.
Ráadásul fordított rétegrendű hőszigetelésnél az xps-t elvileg csakis egyetlen vastag rétegben lenne szabad alkalmazni,
mert több réteg esetén a rétegek közé vízszintesen beszivárgó víz ott összefüggő párazáró réteget (filmet) alkot, ami valamilyen módon kissé ronthatja az alsó hab legfelső rétegének cellaszerkeetét (én sem értem pontosan, hogy hogyan).
Ha a jelenlegi födémednek jelenleg is van értékelhető saját hőszigetelése, akkor elképzelhető, hogy (szegényessen számolva) mindössze 10 centi plusz XPS is elég lesz neked.
Ha Ofélis segít, akkor kezdheted nézegetni a 10 centis xps árlistákat
(fordtott rétegrendhez csakis nútfédesres/lépcsős élkiképzésű xps lapok valók, hogy a függőleges víz-hőhidakben legyen törés)
A párazáró a gond, pont azért, mert szeretném tökéletesre. De valószínűleg a fogópár alatt lesz fóliázva, s ezt a gondot kikerülöm, de veszítek kb .20 cm belmagasságot...
Ha párazáró fóliáról van szó, azt mindenütt légmentesen (pontosabban: páramentesen) leragasztani, tömíteni kell.
Nehezen megközelíthető helyen a párazáró fólia valószínűleg helyettesíthető ZÁRT CELLÁS szerelőhabbal (a nyitott cellás habok nedvszívók + páraáteresztők).
Ha páraáteresztő fóliáról van szó, azt elég csak úgy vezetni (toldásoknál átlapolni), hogy ahol vízcsepp kerülhet rá, az rajta lefelé gurulva ne gurulhasson be a lakásba.
Hogyan tudom jól megcsinálni a fogópár áttörést a szigetelésen? A fogópár felett szeretnem a fóliát elhelyezni, így nyerek a belmagasságban kb 20cm.ert, Sajnos erről nem találtam sehol tippeket.
Sokan nem tudják, de az 1,1-esként reklámozott ablakok valóban kb 1,5-ösök (fajlagos Uwérték= kb 1,5 W/m2K), az az 1,1 csak az üvegre igaz, az ablakok keretéről nagyvonalúan szokás megfeledkezni a hirdetésekben ;)
Egy 15 centi vastag polisztirol hőszigetelés viszont 0,26 W/m2K (ha grafitos, akkor 0,21) körül van, ehhez képest egy 1,5-ös ablak csupán hatod annyira jó hőszigetelő dolog, tehát csúnya hőhídnak tekinthetjük az ilyen ablakokat egy 15 centi vastagon hőszigetelt házon.
A fordított rétegrendű lapos tető hőszigetelésnek számos előnye van, de van egy hátránya: mivel a hőszigetelés rendszeresen elázik (víz folyik alatta-felette-körülötte), ezért ott kizárólag vízálló (zárt hab-cellás) hőszigetelő anyagokat lehet alkalmazni. Ha oda mezei eps-t teszel, az szép lassan megszívja magát vízzel és attól kezdve már nem hőszigetel, kidobtad a pénzed az ablakon.
Szerintem:
- vegyél olyan vastag XPS-t, amennyi pénzed most éppen van (5 centi igen kevés, de a jelenlegi semminél sokkal több)
- ledobálod a tetőre
- rá a geotextíliát
- arra ráterítesz legalább 5 centi vastagon osztályozott kavicsot (ez megvédi az egészet a roncsoló UV napsugaraktól + az egészet ne vigye el a szél a tetőről)
- tavasszal leszeded a kavicsot, a textíliát, az xpst
- felújítod a tető vízszigetelését
- visszateszed az xpst
- ráteszel még annyi xps-t, amennyi pénzt addigra összespóroltál
- textília vissza, kavics vissza (szigetelő habot ne érhesse napsuugár!!! még textílián keresztül sem)
- amikor megint van egy kis pénzed, akkor megint leszed, hizlalod az XPS réteget, visszatesz. 15 centi alatt ne állj le, de 20 centi sem butaság, ha megengedheted magadnak.
Ez igaz, de ha a falon másol is mondjuk csak U=1,0 ablakok vannak akkor szerintem nem lesz egetverően rosszabb attól a ház hőszigeteltsége hogy oda van rakva egy ennél egy fokkal jobb ablak, akár tejüveggel.
Lehet hgyo nem a legolcsóbb megoldás de miért nem lehet egy elég jó hőszigetelő értékekkel rendelkező ablakot beleágyazni a szigetelésbe, úgy hgoy kifelé nyíljon?
"A falra szerelni valami nagyon hőszigetelő anyagot (PIR?PUR?xps?), majd erre a doboz."
Amit én javasoltam, úgy gyakorlatilag láthatatlan lesz a vilanyóra a házfalon, a te megoldásoddal viszont vagy nagyon ki fog emelkedni a doboz a falsíkból, vagy túl erős lesz a hőhíd, mert nem fér mögé jelentős hőszigetelés.
Enyhe hőhídtól persze még nem kell pánikba esni, de azért ne legen jelentősen gyengébb a fal jósága a villanyóránál sem. És ha most jössz a két centi vastagságban is szuperjó hőszigetelő anyagokkal, akkor van egy rossz hírem: ezek a csoda hőszigetelő anyagok valójában csak a kereskedők/marketingesek parasztvakításaiban léteznek. A legkomolyabb anyag, amit a villanyóra mögé betehetsz, az a két oldalon fém lemezzel kasírozott, speciális gázzal feltöltött hab (a kért fém lemez miatt a gáz csak a széleinál tud szökni belőle, ami soksok évig tart), de még ebből is legalább öt centi vastagságot kell alkalmazni, hogy ne legyen durva a hőhíd a 15 centi eps-hez képest.
További probléma lehet az, hogy a hőszigetelésen átnyúló elektromos csöveket illik párazáróan letömíteni (a meleg végükön!), ha a villanyóra a hőszigetelés meleg oldalán van, akkor ez a probléma ott nem probléma :)
"Én egyébként földkábelre térnék szívem szerint, de a váltásért elkérnek 150e ft-ot, +150e a doboz, +90 a szerelés ügyintézés,"
Gondolod, hogy ha a villanyóra nem a kerítésnél, hanem a ház falán lesz, azt kevesebből meg fogod úszni?
"+a bővítés akkor már 3fázisra "
3 fázis esetén olyan energiaeklosztási, életvédelmi és vagyonbiztonsági problémák akadhatnak, amelyek egy fázis esetén fel sem tudnak merülni. Tehát ha energiát akarsz bővíteni, akkor próbálj meg találni egy olyan villanyszerelőt, aki képes elintézni azt, hogy három komolytalan amper helyett inkább egy marhaerős ampert kapj a szolgáltatótól (tehát pl 3x16A helyett próbálj meg elintézni magadnak 1x50 ampert).
Köszönöm! Működhet a szigetelés kivágás. Ami nekem a fejemben fordult meg, de lehet, hogy hülyeség, hogy kivágni a szigetlés az óradoboz konturjában a falig. A falra szerelni valami nagyon hőszigetelő anyagot (PIR?PUR?xps?), majd erre a doboz. Így jobban kilógna, de kevesebb rombolással-építéssel járna. Maranda hőhíd, de attól tartok a doboztető megoldással is.
Én egyébként földkábelre térnék szívem szerint, de a váltásért elkérnek 150e ft-ot, +150e a doboz, +90 a szerelés ügyintézés, +a bővítés akkor már 3fázisra és akkor még nincs bent a házban a villany :(.
"Meglévő kigurítós kanufra 20cm tehetek még 10 cm táblásat? Nem nyomja össze?"
De. Jelentősen össze fogja nyomi, lehet hogy a mostani 20 centidből csak 10-12 centi lesz.
A gurítósok a legkönnyebbek, viszont a leggyengébbek teherbírásilag. A táblásak valamivel nehezebbek, viszont teherbíróbbak. Tehát a táblást told be legalulra :) akkor tökéletes lesz a sorrend.
Ha könnyű gurítóst teszel felülre is, az kevésbé fogja összenyomni, tehát szerencsés esetben kijöhet 3x10 = 28 matek :)
- a villanyóra dobozt bevésed a falba, annyira mélyre, hogy csak a fedele legen a falsíkon kívül
- csinálsz köré egy keretet 15 centi széles deszkából
- a keretbe csinálsz egy ajtót 10 centi vastag XPS-ből (én nem csinálnék rá zsanért, elég, ha az ajtó egy kivehető "dugó", amit 8-12 csappantyú mágnes tart benn a helyén).
- a keret körül helyreállítod a hőszigetelést (pl körben kifújod a rést alacsony dagadású ragasztóhabbal/szerelőhabbal - és NEM gagyi purhabbal)
Adott egy 80 körül épült családi ház. 15 cm EPS-t kapott a homlokzat, így került hozzánk idén. Szeretném szabványosítani a villanyórát, mert most bent van a házban. Hogyan oldjam meg, hogy a villanyóra doboz hőhídmentes legyen? Az EON-os ember azt mondta, hogy ne foglalkozzak vele, kivágják az EPS-t és majd kilóg így is a doboz x cm-t, viszont én ha lehet nem növelném a hőhidak számát.
meg a másik elmebeteg tervem hogy erősített hálós párazárót (isofol alu silver) teszek alá és semmi mást, jó lenne beszorítani stabilan és a dróthálózást is meg akarom úszni
(kb 55fokos dőlésű tetőtér, nem lakjuk de használjuk ruhaszárításra, tárolásra)
Felesleges háromszögre vágni, egyenesen vágd, de 1-2 centivel nagyobbra mint a szarufaköz hogy pontosan kitöltse és belefeszüljön magától, ne essen a nyakadba. Pár darabot leszabsz ráérzel mennyit kell ráhagyni A háromszögletűt szerintem a kutya se veszi meg, csak reklámokban létezik.
Urakhölgyek! Lenne egy elmebeteg ötletem, szerintetek mi a véleményetek:
Szarufák közé tervezek kőzetgyapotot tenni, rászánom a pénzt a 15cm-es rockwool multirock-ra, de sajnálom a pénzt a delta változatára ami ugyanez csak átlósan el van vágva.
Kenyérvágó késsel simán el lehet vágni átlóba úgy hogy illeszkedjen? vagy ha meg tudom oldani egy síkra merőleges megvezetőt barkácsoljak a késnek?
...esetleg elektromos kenyérvágónak fabrikáljak egy állványt ami stabilan tartja? (vagy azt tönkre tenné a két egymáson mozgó kés közé bejutó gyapot)?
" Mert eddig ahány helyen olvastam annyi válasz volt pl. "Nem szabad mert a fafödémen fog lecsapódni a pára és idővel szétrohad miatta."
Csak kettőféle választ olvashattál.
Igen vagy nem.
Tehát mindenféle födémet hasznos hőszigetelni. Különféle vastagságú szigetelő anyagokkal. Maradjunk annyiban, hogy 10 -től 30 cm ig.
Aztán minden födémen megy át pára. Több és kevesebb. Talán a bádogon és üvegfödémen nem megy át, de még azon is ha nem összefüggő, azaz rések vannak benne.
Ha át megy mi lesz vele ?
Valahol a nagyvilágban lecsapódik, az a dolga.
Baj akkor van ha közvetlen az átjutás után csapódik le és nem tud eltávozni, mert valaki gondosan párazáró anyagot tett a födémre vagy az a felette később lévő hőszigetelésre.
Tehát
födém csupaszon. Ezen átjön a pára, majd elillan.
födém + párazáró ---- átjut a pára, de kínjában nem tud hova menni lecsapódik és ott marad a víz. Betonnak nem árt, de a fát előbb utóbb a gombák tönkre vágják-
Ha hőszigetelést teszünk a födémre... átjut a pára,és a szigetelés felső harmadában kicsapódik, de mivel a pára utánpótlás kevesebb mint a száradás előbb -utóbb elpárolog.
Ha a tetejére pára záró megy felgyülemlik a nedvesség. Lehet pára áteresztőt... ha a kereskedő be nem csap.
Pára zárót ha már teszünk mindig belülre. De a födém aljára elég nehéz így inkább elmarad. Más a tetőtér beépítésnél a ferde födémmel- Oda jó ha rakunk párazárót... habár az végül csak pára fékező lesz. Csak lesznek rajta lukak.
Ja most a födém és a szigetelés közé ? Hát az nem oszt vagy szoroz.
Adott egy stukatúros fafödém(alulról: vakolat,nádszövet, deszka, gerendák, közötte elöregedett pár centis üveggyapot, majd deszka. A terv 2x 10 cm üveggyapot leterítése. A kérdésem az lenne hogy most érdemes/kell-e párazáró fólia a szigetelés alá? Mert eddig ahány helyen olvastam annyi válasz volt pl. "Nem szabad mert a fafödémen fog lecsapódni a pára és idővel szétrohad miatta. Máshol azt írták hogy nem csapódik le, mert a szigetelés alatt meleg van, viszont a szigetelést meg tönkreteszi a pára, ha nincs fólia. Abban biztos vagyok hogy pára áteresztő fóliával a szigetelés fölé rosszat nem csinálok.
Mindenképpen teríts rá, de ne csak 10cm-t hanem amennyi befér a szarufák és a szelemen közé.
Szerintem idővel mehet a gyapot szigetelés az eps-re (hungarocell) is, bár aztért nézd meg milyen állapotban van, mert lehet hgyo már egy szétszáradt, szétmállott szar és akkor felesleges megtartani.
14 éves tégla ház a külső szigetelés felér a szelemen közepéig. födém beton gerenda és béléstest ezen 5-5cm hungarocell szigetelés (tudom nem sok de így vettük ) azt vettem észre hogy a külső falak látszanak felülről és a szelemen is- azaz a külső szigetelés nincs össze hozva a födém szigeteléssel.
jol gondolom hogy ezt azonnal szüntessem meg pl. Üveggyapot leterítésével a szarufánál bevágva annyira hogy bemenjen szépen a külső szigetelésig? 10cm gyapottal terveztem koszonom
es gondolom majd egy réteget térítsek majd idővel a teljes tetőre is ne csak a kerületre
ez majd mehet a meglevo hungarocellre rá? koszonom a segítséget
Szombaton szoros illesztéssel, tömítő anyaggal kinyomva letettem a 8cm xps lapokat a korlátig 35 m2 nulla maradékkal:) ( a padló felé nem rögzítettem - bár nem hiszem, hogy ezt valaha felszedem ). A műfű gyönyörű, sokkal szebb, mint az eddigi lapozás. Még hőhidas, mert a szélek nincsenek kész, ennek ellenére az eddigi 24,6 fok helyett reggelre 27 fok várt + kellemes komfort érzet. Átmelegedett a több tonna beton, a klíma kompresszor pedig visszaállt minimumra. Győzelem :D Jöhet a földön alvás :)
Házamban egy fa gerendás födém van a fűtetlen padláson, ami alulról felfelé következő módon épül fel: Gipszkarton, párazáró fólia, e felett vannak a gerendák és közte üvegygyapot, és ez be volt borítva felülről 22mm-es OSB-vel. AZ OSB, ugye mivel párazáró felülről lezárta a szerkezetet és nevesedett a fürdő és konyha felett. (szerencsére a szobák felett nem okozott problémát) A konyha és fürdő felett ezért lebontottam teljesen az OSB-t és mostmár ki tud szellőzni szóval sikerült megszüntetni a problémát. Most viszont hogy így csupaszon van a gyapot, telemegy porral, főleg hogy a padlás többi, járhatón maradt részét műhelynek használom ahol időnként porolással járó munkákat végzek. Kérdésem hogy mivel lenne érdemes leteríteni, hogy megóvjam a portól? Olyan kéne ami egyáltalán nem ront szinte a páraáteresztő képességen, mert a fürdő felől nagyon erős pára jön. Megfelel erre a célra a cserepek alatt alkalmazott párateresztő fóliák, vagy esetleg a geotextil az még jobban páraáteresztő?
Asszonynak nem tetszett a mákos lábazati ( az a nagyon apró gyöngyös volt ). Aput várta a kihívás, aki miután alapozta, repdesett örömében dörzsöléskor, de ráhúzta a szemcséset. Én is próbáltam, de azonnal javítani kellett utánam:) Ehhez kell a gyakorlat, de megkért, hogy ezeket az ötleteket próbáljuk már hanyagolni:)
Üdv ! Szerintem egy jó alapozás után ,egy jó minőségű kültéri festékkel átgurítani lehet a legegyszerűbb megoldás ! A szemcsés vakolatra nem tudsz újabb jobb minőségű (vödrös baumit)vékony vakolattal ráfedni !
Nem ismerem a technológiát. Dehogy vagyok műanyag fanatikus. Csak számomra egyszerűbb az XPS-el + műfű borítással dolgozni. Teljesen más területen dolgozom, azt viszont tudom, hogy az első cm szigetelés hoz a legtöbbet. És azt is eldöntöttem, hogy nem fogom 1 milláért újra lapoztatni az egész teraszt. Az valóban soha meg nem térülő befektetés lenne. Köszönöm a segítséget!
Teteje kap 8cm-ert, a potyogó rész 5-öt, alul kívül van már 5 cm grafit nemes vakolattal, odafordulok 2 cm-rel a maradék 20 cm-nél. Jelenleg is fűtöm 25 fokra, hozzájárulok a globális felmelegedéshez:) Tudod mi az érdekes? 80cm-rel vagyok talajszint alatt. Fele betonozva hideg, viszont az a fele, ahol a földre csak zúzott követ és szürke homokot tettem, kellemes hőérzetű. Simán ülhető a műfű ( ide is azt tettem szőnyeg helyett ) kültérinek indult a dolog, aztán beltér lett :D. Még falat is bontottam, mert összenyitottam a házzal :)
"A hálót egy 3-3 fogazott glettvassal felhúzott StoLevell Uni rétegbe fektetjük, majd a felületét elsimítjuk, úgy hogy a háló az ágyazó réteg külső 1/3 kerüljön. Ennek a felületnek a u.n másodolása,simítása, glettelése után lesz tökéletes a vakolandó alapfelület."
Jól gondolom, hogy ez így egy réteg ragasztó? Ez így jó lehet?
Üdv ! Összehozható ,pénz kérdés az egész ,nagy meló ,nem nagy biznisz a másik serpenyőben ! Hiba nincs az elgondolásban,döntened neked kell,ha rendben van a felverendő járda ,akkor Én saját részre nem csinálnám meg ,ha ez számít !:-)
Üdv ! Ha amúgy fel lesz szedve a járda ,akkor esetleg meglehetne csinálni ,de ha magas az egész lábazat és a belső szoba szint is magassan van ,Én már nem nyúlnék hozzá !:-)
Ui:Megoldani meg lehet ,remélhetőleg még nincs beszínezve a lábazati Xps ,mert akkor a kontúrt nehéz összedolgozni, sőt ..... !:-)
Egy olyan kérdésem lenne hogy lábazatra 10 cm xps került fel, viszont egyéb okok miatt nem lett a járda szint alá süllyesztve, a kérdésem az lenne hogy esetleg ezt utólag(jövőre) megoldható lenne pótolni?
Minden szavadra emlékszem! Amit köszönök is utólag! A fekete sugárzóban is igazad volt! Végül nem bántam meg, mert kellemes érzés "süttetni" magam ha lefekszem a sugarak irányába. Viszont azóta megtörtént az ablakozás!
A terasz alá is beköltöztek a gyerekek. Nekik 1000m2 se lenne elég :) Úgy döntöttem, hogy folyamatosan fűteni fogom ezt a 35 m2-t is! Van dupla radiátor már a kondi kazán rendszeren + 3,5 kw FTXM Comfora fűtő klíma, ami napi 10kw-ot fogyaszt ( 10x22x30=6.600 Ft/hó ). Nekem simán megér ennyit, csak komfortot szeretnék. Ezért gondoltam a "szabály" szerinti külső szigetelésre, mert az erkély ajtó enged ekkora szintemelkedést. Drén lemezzel viszont nem karcolnám össze a jelenlegi burkolatot. Ez a terasz még párás sem szokott lenni reggelente, eső sem éri soha.
Létezik drén xps is, de inkább az xps 500-on töröm a fejem, mert a 300-as egy térdeléstől is azért horpad.
Ha már nem emlékszel, hogy miket írtam neked a hősugárzásos fűtésről és az ember hőérzetéről hideg környező felületek esetén, akkor olvasd el újra.
Ha minden irányból jön meleg hősugárzás, akkor sem fogsz fázni, ha maga a levegő hideg (emlékszel, amikor feketén sugárzó fűtőpanel helyett magas hőmérsékletű hősugárzókat javasoltam a mennyezet közelébe?).
Ha a környező felületek hidegek, fázni fogsz akkor is, levegő jó meleg (ezt valósítottad meg).
"úgy döntöttem, hogy kívülről ( felülről ) illesztéseket lezárva 8 cm-es XPS lapokat teszek a terasz"
A hőszigetelő burkon belül lesz jósok tonna beton. Ha a terasz alatti helyiséget nem fűtöd folyamatosan, akkor ez a beton jéghideg lesz, amikor használni akarod a helyiséget. Tehát vagy használat előtt órákkal meg kell kezdeni a fűtést (hogy a beton felmelegedjen valamenyire), vagy a hőszigetelés ellenére továbbra is jéghideg lesz a beton egy ideig, amikor elkezded használni a helyiséget.
Vagy BELÜLRŐL hőszigeteled a mennyezetet, de már írtam erről is.
Akit rá lehetett beszélni arra, hogy (teljesen szükségtelenül) a lehető legdrágább anyaggal hőszigeteljen, az ne panaszkodjon, hogy a dübelezés mellett még ragasztani is kell.
(tárcsázásról még nem hallottm házfalon, csak telefonon meg szántóföldön :)
Sziasztok! Eddig minden árajánlatot tévő vállalkozó mást mondott, így szeretném tudni az igazságot: könnyűszerkezetes épület külső szigetelése (15 cm kőzetgyapot) a téma. A tárcsázáson kívül mivel kell közvetlenül OSB-re ragasztani a kőzetgyapot szigetelést? Az alábbi válaszokat kaptam eddig:
Nem kell ragasztani, a tárcsa (reisser csavarral) megtartja.
Area gondolok, hogy a fuvon es az eps illesztesein atjuto viznek az eredeti burkolat lejtése mentén ki kellene jönnie valahol. Egy vékony drénlemez kellene oda.
Hozzá nem értőként úgy gondoltam, hogy a beton+lap tekinthető párazáró rétegnek. Esetleg arra gondolsz, hogy a burkolat és az XPS között pára, a későbbiekben pedig penész jelentkezhet? Mit tegyek közé, hogy hatékony maradjon a hőszigetelésem?
Sajnos szigetelés nélkül ez a15 cm vastag, 35m2-es beton terasz nagyon hideg "mennyezetként" funkcionál ( pára probléma nincs ). Hiba fűtöm ki 25 fokra, süt a fejemnél a hideg. A feleségem régóta rágja a fejem, hogy a gyönyörűen lapozott teraszra műfüvet szeretne ( én ezt eddig felesleges esztétikai beruházásnak tartottam ). Viszont úgy döntöttem, hogy kívülről ( felülről ) illesztéseket lezárva 8 cm-es XPS lapokat teszek a terasz szélén rögzítve, amit lefedek a művűvel -> így egyszerre teljesül a hőszigetelés + esztétika. Zsákos ragasztó és hab nem használható, mert nem teszem tönkre a lapozást vele. Majd beszámolok mennyit számít ez a 8 cm.
"jól leszigetelt fal és mélyen leszigetelt lábazat esetén a padló nem fog tudni annyira hideg lenni jó esetben, hogy harmatpont alá menjünk,"
És kellően alacsony páratartalom esetén!!!!
Eddig valamennyi pára távozott a falakon, most az jelentősen csökkenni fog.
Azt mondod, hogy nincs fűtés????? Ember, egy ház egy komplett rendszer, nem lehet függetlenül kezelni a részeit.
Nagyon gyorsan el kell döntsd, hogy radiátor lesz vagy fancoil vagy falfűtés vagy mennyezetfűtés vagy padlófűtés. A fűtőfilm a padlóban szigeteletlen padlóval és árammal fűtve kb triplán előnytelen.
1. a szigetelés hiánya miatt lefele is fűtesz, simán lehet hogy nem lehet vele kifűteni a házat
2. mivel lefele is fűtesz, sokkal több hő kell, ami drága
3. mivel árammal fűtesz direktbe, nagyon drága, kb 3x drágább mint a gáz. És kell combos bekötést is kérned a szolgáltatótól, ami pénz és macera.
Azt a fóliát külföldön inkább pára fékezőnek nevezi.
Pontosabban a fólia az párazáró, de a belőle képzett réteg már pára fékező.
Viszont az a belső kőzet - vagy akármi szigetelés nagyon káros.
Ha Te készítetted a külső szigetelést akkor tegyél rá még 5 vagy akár 10 cm -.t
és vizsgálgasd azután csak a belő falat a gyapot mögött.
Magának a párafékezésnek a tetőterek könnyűszerkezetes ferde falainál van jelentőség.
Mondják hogy pára zárás. A valóságban csak fékezés van. Mindig átjut bizonyos mennyiségű pára, ami a szigetelés túloldalán lecsapódik, de a szellőzés miatt gyorsan távozik.
Adott egy ház, melynek az összes falát fémvázra épített gipszkarton előtétfal borítja. A falazat a ház egyik részén gázszilikát, máshol kisméretű tégla. Kívülről az épületen 10 cm EPS szigetelés van. Viszont a gipszkarton mögé raktak még 5 cm táblás gyapotot is + rá párazáró fóliát. Tudom, hogy a belső szigetelés problémás lehet, mivel nem engedi felmelegedni a falat, ezáltal hidegebb, és ott lecsapódhat a pára (nem hiszem hogy a párazáró fólia teljesen légmentesen meg van csinálva, konnektoroknál vezetékeknél ki van lyuggatva) ezért aggaszt egy kissé, hogy penészesedik mögötte.. Mi a véleményetek? A gipszkarton falat + belső szigetelés kb 4-5 éve csinálták, a külső szigetelést már én csináltattam nemrégiben. Mennyire esélyes ez, hogy penészednek így a belső falak a gk. mögött? Eddig még nem mertem megbontani, viszont arra gondoltam hogy tél végén megbontom az északi falnál az alsó sarokban a gipszkartont és veszek nedvességmérőt amivel megvizsgálom a falat, hogy mit mutat.. Mondjuk ha probléma lenne akkor nem tudom mit csinálnék, mert az egész gipszkarton falat nem verném széjjel, lehetne esetleg réseket vágni rajta ahol ki lehetne húzni a táblás gyapotot, nem tudom ez mennyire működne, ráadásul így szét lenne vágva a fólia és semennyi párazárás nem lenne, mert belső szigetelés nélkül is lehet hogy hideg lenne a fal a gipszkarton mögötti üregben. Ti mit javasoltok, mit csinálnátok ebben a helyzetben?
Köszi a tanácsokat mindenkinek, kezd tisztulni a kép..
Összefoglalva akkor az a meglátásotok, hogy jól leszigetelt fal és mélyen leszigetelt lábazat esetén a padló nem fog tudni annyira hideg lenni jó esetben, hogy harmatpont alá menjünk, illetve vélhetően a falat sem fogja a padlószint környékén annyira kihűteni, hogy gond legyen.
Megfejelném még a témát egy fűtési elképzeléssel, ami első blikkre tudom, hogy ostobaság, de azért gondoljuk már át: elektromos fűtésnek kell lenni a házban, mert gáz nincs és a tüzelgetős verziók sem működhetnek mert kémény sincs, meg nem is akarok ilyen irányba elindulni. Elektromos fűtéseken belül a felületfűtések felé hajlok a komfortossága miatt, úgyhogy padló/fal/mennyezet jöhet szóba. Na most szigeteletlen aljzatra padlófűtést biztos nem tennék, de mi van ha mégis? Laminált parketta alá létezik többek között a Caleo-nak is fűtőfilm-je, ami alá 5-10mm XPS-t javasolnak és maga a fűtőfilm szintén csak pár mm, úgyhogy belmagasság veszteség nélkül kivitelezhető lenne. Tehát alapvetően nem a hőtároló tömegre épít ez a padlófűtés, ezért is kell szigetelés alá és a nagy előnye a "meleg" padlónak az is lenne, hogy az egész dilemmámat gyökeresen megoldaná, mivel nyilván nem hűlne harmatpont alá így az aljzat. Egy-két árnyalattal magasabb üzemeltetési költség belefér részemről, tekintettel arra, hogy komfortosabb és "penészbiztosabb" lenne az ügy, de félő, hogy nem-e lenne öngól ez a "szigeteletlen aljzatra padlófűtés"?
"Az alapelv ugye az lenne szigetelésnél, hogy hellyel-közzel homogén legyen minden határoló oldalon"
Ez annyiból alapelv, hogy az egyenletes hőszigetelés a leggazdaságosabb kombináció (ez valójában nem teljesen igaz, mert felültenként eltérőek lehetnek a hőmérséklet különbségek és a hőszigetelő anyagok árai is).
Tehát ez az "alapelv" nagyon-NAGYON leegyszerűsíttve:
- ha egy kocka alakú háznak csupán egyetlen oldalát hőszigeteled, de azt egy méter vastagon, attól a fűtésköltséged csak 1/6-odával fog csökkenni,
- de ha ugyanezt a hőszigetelő anyag menyiséget egyenletesen elosztod az egész felületen, akkor a fűtésköltséged a felére fog csökkenni.
- pince födémre 10cm valamilyen páraáteresztő belső oldali cucc, pl MULTIPOR, pincében lefordulni a szigeteléssel legalább a felső egy fél méteren a falra is
Ide milyen okból nem jó a sima eps? Ha szigetelni akarsz, akkor a pincéd is hideg oldal, ugyanúgy, ahogy a kültér.
Azt gondolom hogy a kontraszt mértékének nincs köze a páralecsapódáshoz, penészedéshez. A penészesedés nem a kontraszt mértéke miatt alakul ki hanem mert annyira alacsony a hőmérséklet ebben a pontban hogy a pára kicsapódik. Ha ez már alapból nem áll fenn mert a fal hőmérséklete mindenhol a pára lecsapódási hőmérséklet felett van, de mellette lévő felületen még szigetelsz is, akkor végképp nem fog, mert a mellette lévő szigetelés nem hűti tovább a nem szigetelt részt.
Példa:
Adott páratartalomnál a pára lecsapódási hőmérséklet: 16°C
A hőhidas falrész falhőmérséklete: 18°C
A szigetelt falrész falhőmérséklete: 20°C
Amíg egyik falrész hőmérséklete sem csökken le a páralecsapódási hőmérsékletre, nem fog lecsapódni, függetlenül attól hogy szigetelve van-e vagy sem.
Persze, ha a padló a túl hideg, az is tudja "fázatni" az embert hőssugárzásilag (is), ezért kell kicsivel feljebb tekerni a termosztátot, ami ugye végső soron plusz pénzkiadás.
Pl a mennyezetfűtés ezen a területen győzi le a többi fűtési módszert: nem csak a radiátorokat és a légfűtést (pl fűtő klíma) veri hülyére, de ebben még a fal és a padlófűtésnél is jobb. Mivel a lakásban tartózkodó ember legtöbb bőrfelülete a mennyeztre "lát rá", ezért az ember hősugárzásos hőveszteségét a mennyezet aktuális hőmérséklete folyásolja be legjobban.
"a lábadon persze vastag mamusz, mert továbbra is hideg a padló :)"
A lakásban tartózkodók relatív hőérzetét meglepően nagyban befolyásolja a környező nagy felületek negatív hősugárzása. Minél melegebbek a környező nagy felületek (minél közelebb vannak a kb 31 fokos felszíni testhőmérséklethez), annál alacsonyabbra lehet tekerni a termosztátot (sok szar házban lakó egyszerűen hazugságnak tartja, hogy passzívházban mindössze 20 fok mellett gatyában lófrál a család).
Nálad a hőszigeteletlen padló felszíni hőmérsékletét kellene valahogyan emelni: melegpadló + szőnyegek,vastag szőnyegpadló, alattuk hőszigetelés (fél centi is sokat számít!!!)
"mennyire vastagíthatom a szigetelést úgy, hogy az aljzatot nem tudom szigetelni és az nulla marad?"
Korlátlanul vastagíthatod akárhol. Ettől persze a hőszigetelésből kimaradó belső felületeid ugyanolyan hidegek maradnak, a hőszigetelt felületek viszont mostantól kímélni fogják a pénztárcádat.
"félő, hogy nagyon nagy lesz a kontraszt a padló környékén"
A hőszigetelés után valószanűleg alacsonyabb lesz a hőmérséklet-igényed is, tehát pl az addigi 23 fok helyett elég lesz pl 21 fok is a lakásban (a lábadon persze vastag mamusz, mert továbbra is hideg a padló :), ezért ahol a hőszigetelésben hőhíd marad, azokon a pontokon a belső (fal/plafon/padló) felület valamivel hidegebb lesz. Ha ez a "hidegebb" pechedre éppen a harmatponti hőmérséklet alá csökken, ott hidegebb időjáráskor vizesedés+penészedés várható. DEVISZONT: ha a padló alatt nem jéghideg pince van és az oldalfali hőszigetelés is lenyúlik elég mélyre, akkor a padló valószínűleg soha nem fog harmatponti hőmérséklet alá lehűlni, tehát a padló csak a fűtéspénzt fogja lopni, vizesedni/penészedni nem fog.
"de nem tudom hol az a határ, amitől nem kellene többet pakolni a falra/tetőre/lábazatra"
Ez nem úgy van, hogy bármelyik ház esetén X centiig jó üzlet, felette meg pénzkidobás. A legtöbb hasznot az első centi hőszigetelés hozza, minden további centi egy picivel kevesebb pénzt hoz évente, mint az alatta lévő centi, de még a századik centi is hoz egy icipicit. Mindenkinek a pénztárcája és a hátralévő éveinek száma határozza meg, hogy hány év megtérülésű dologba érdemes mennyi pénzt befektetnie. (akinek sok pénze van, az megengedheti magának a luxust: lemondhat az elvárt nyereség számolgatásáról és a tiszta kényelemre koncentrálhat)
Köszi a válaszokat, de nem az a kérdésem lényege, hogy mennyi szigetelést tegyek a helységek kifűtéséhez, mert azt WinWatt-ban szépen ki tudom számolni, illetve a létrejött szigeteléshez méretezem majd az elhelyezendő fűtőfelületet.
Hanem inkább az a kérdésem, hogy mennyire vastagíthatom a szigetelést úgy, hogy az aljzatot nem tudom szigetelni és az nulla marad?
Az alapelv ugye az lenne szigetelésnél, hogy hellyel-közzel homogén legyen minden határoló oldalon, mert hőhíd stb-stb és ha nagyon elvastagítom a többi részen, akkor félő, hogy nagyon nagy lesz a kontraszt a padló környékén. Ezt mérsékelni tudom ugyan a lábazati szigetelés leengedésével és a pincefödém szigetelésével, de nem tudom hol az a határ, amitől nem kellene többet pakolni a falra/tetőre/lábazatra, ha a padlóban nincs semmi?
Szerintem nézd meg az épületek energetikai besorolását és az alapján döntsd el , hogy melyik lenne számodra a megfelelö . Vagy határozd meg , hogy mennyi legyen a ház átlagos höenergiafogyasztása egy évre és abból kitudod számolni , hogy milyen vastag höszigetelöanyag kell a falakra és a padlásra . Én is így csináltam :-)
Mert direkt elektromos fütéssel már nagyon jól höszigetelt házzal kell rendelkezni , hogy gyözd kifizetni a villanyszámlát .
Üdv ! Annyit fűznék hozzá ,hogy a 10 cm Eps legyen inkább grafitos ,mert azonos méretnem kb 20-25% -os többlet szigetelést biztosít ,fajlagosan mindenképp megérné ,és azt a fajtát válaszd amelyik 1m3 -szigetelésnek a legnagyobb a Tömege !:-)
Hőszigetelési dilemmám lenne: adott egy tetőteres épület, ahol az épület aljzatát gyakorlatilag esélytelen szigetelnem, de a falat/lábazatot/tetőteret szeretném minél vastagabb hőszigeteléssel ellátni.
A "minél vastagabb" alatt azt értem, hogy meddig mehetek el, amivel nem esek át a ló túloldalára és a hiányzó aljzatszigetelés miatt több hőhidat generálok, mint amennyit nyerek a szigeteléssel?
Az aljzat utólagos szigetelését ne feszegessük, belmagasság így is kicsi, úgyhogy annak rovására nem lehet szigetelni, a 30cm vasbeton padlót pedig nagyon nem kellene felverni, főleg mivel fele részben alá is van pincézve az épület.
Konkrétan egy B30 + 3cm EPS szigeteléssel már rendelkező épületről van szó, egyéb szigetelés sehol nincs, úgyhogy lábazat és tetőtér is nulla. Így ebben a formában a fal induló U értéke kb 0,7.
Nagyjából ezt tervezném, javítsatok ki, ha valahol nem stimmel:
- falra további 10cm EPS
- lábazatra 8cm XPS, mivel a járda úgyis fel lesz törve ezért leengedni további 30cm mélyre az alap mellett a lábazati szigetelést
- pince födémre 10cm valamilyen páraáteresztő belső oldali cucc, pl MULTIPOR, pincében lefordulni a szigeteléssel legalább a felső egy fél méteren a falra is
- tetőtérben 25cm gyapot
Elektromos fűtés lesz, ezért szeretném minél inkább leszigetelni a házat, de nem lesz a túlzás ez annak fényében, hogy a padlószigetelés=0 ??
Lemezalap a határoló falon kívülre nyúlik ki 120cm-t a szabadba (alatta talaj van), ezáltal hőhidat jelent. Tehát vízszintes felületet szigetleném, ide tennék XPS-t. A faltól számítva milyen távolságig érjen a hőszigetelés? 3cm vastag XPS fér be.
Ilyenben gondolkodtam: 1,5 táblányi XPS szélesség, azaz 1,5*60=90cm. Elég lehet?
a helyzet hasonló, mint az előzmény hsz-ben, csak nálunk bejön a képbe az acélszerkezetes tető (SRK). Ilyenkor csak a szarufák feletti szigetelés a megoldás, vagy van más, hőhídmentes járható út is?
Adott egy fa gerendás födém, egy fűtelten padlástérben ami alulról felfelé következő módon épül fel: Gipszkarton, párazáró fólia, e felett vannak a gerendák és közte üvegygyapot, a gerendák felülről beborítva mindenütt 22mm-es OSB-vel. Páratechnikailag ugye ez így nem felel meg mert ahol az OSB van ott páraáteresztő rétegnek kéne lenni, mert az OSB párazáró aminek alsó jéghideg oldalán kicsapódhat a lentről bejutó pára. Átvizsgáltam nagyjából az egész födémet tavaly télen, körkivágóval lyukakat vágtam az OSB-re, egyrészt a vizsgálat miatt, másrészt, hogy ezeken a lyukakon tudjon szellőzni a lezárt szerkezet. Újjal így betudtam nyúlni az OSB alsó oldalához,hogy nedves-e a felület. Szerencsére nem éreztem nedvesedést sehol,kivéve a fürőszoba felett, ott viszont extrém mértékű: Az OSB teljes vastagságán átnedvesedve, az üveggyapot kb felső harmada szintén, és tiszta penészes. Még tavaly télen raktam új OSB-ket és kicseréltem az elázott gyapotot: Felszedve alatta látszólag teljesen sértetlen a párazáró fólia. Az új OSB-ket nem csavaroztam le hátha megint fell kell szedni, és hagytam egy helyen vagy 5-10 centi rést hogy tudjon szellőzni. Ez tavaly volt, akkor azt hittem ezzel teljesen megoldódott. Ma megvizsgálva viszont kézzel érezhetően nedves egy kissé megint az OSB alsó, szigetelés felőli része. /Azt hozzáteszem hogy van a fürdőben elszívó berendezés, és ha mindig használva lenne akkor valószínű nem jelentkezne a probléma,de az nem biztosított hogy mindenki mindig használja is fogja, ezért e nélkül is működő megoldást akarok/ Kérdésem, hogy miért nem volt elegendő az a rés az OSB lapok között hogy kiszellőzön alatta? Ha nem teszek semmit erre a részre a padlásra a gyapot felé borításnak akkor az megoldást jelentene, és kiszellőzne normálisan? Hogyan tud ennyi pára átjutni egy gipszkarton + sértetlen párazáró fólián?
Kicsit kevés az infó a pontos elképzelésről, de ha a szarufák maradnak viszont kívül fóliázva lesz akkor valami ilyesmi:
A Knauf MPN hivatalos árak szerintem 5160Ft-ra jön ki 30cm vastagságban /m2. Ennek egy része be tud menni a szarufák közé, egy részének keresztben távtartózás kell ami faanyag, ez plusz költség. Plusz a fólia kívül belül. A fólia ha 1000Ft/m2-rel számolsz a kettőre akkor már elég prémium anyagokkal dolgozol. Ha rászámolsz még 1000Ft-ot a faanyagra /m2 akkor kábé felénél vagy a PIR-nek (amit nem hiszem hogy nem kell fóliázni).
15.000 FT/nm ár környéke a listaára a 2 oldalon kasírozott 16 cm PIR táblának, (Bachl Tecta-Pur HD-plus 16cm) ez elvileg 30 cm kőzetgyapotnak felel meg, de ott még számolni kell a fóliával is (de lehet én nem veszek figyelembe valamit) Műszaki tulajdonságokban viszont bizonytalan vagyok
pir lemez az évek alatt nem fog szétporladni? :)
Tűzvédelmi osztály max D-s1, d0, de inkább E a legtöbb terméknél, biztos jó ötlet ezt tetőtérbe tenni?
Tekercses, de akár táblás szigetelés esetén is a távtartó lécezést (ami merőlege a szarufákra) milyen köztávolságokkal rakjam fel? Tekercs szélesség mínusz egy cm?
Tetőtér hőszigetelést tervezünk, felmerült a szarufák feletti PIR táblákkal való szigetelés. Hozzáértőket kérdezem érdemes-e, vagy maradjunk a gipszkarton-párazáró fólia-kőzetgyapot- páraáteresztő fólia alkalmazásánál. köszönöm
1,5 hét múlva napokon keresztül reggelre fagyokat jelez. Szerintem addigra a hungarocell fel kerül a falra, viszont a hálózás glettelés biztosan nem lesz készen.
Reggeli mínuszok esetén lehet hálózás glettelést csinálni, hány fokig?
Nemsevakolatot simítani, reggeli mínuszok esetén lehet?
Osb-re jól gondolom, hogy ragasztó habbal a legjobb felragasztani a hungarocellt, és utána facsavarral rögzíteni? A facsavar alá műanyag tárcsa?
Dobozolás van a tető alatt? A szigetelés a koszorú tetejéig lett csinálva?
A padlástérben ha hozzáférsz a koszorúhoz, rá kell rakni üveggyapotot, amennyi elfér. Persze érdemes az egész padlásra, nagyon megéri, ez térül meg a leghamarabb az összes szigetelés közül.
Egyébként ha jól emlékszem ilyen tapasztalatomra, az úsztatott beton valamelyest üregesen kopog (kemény talpú cipőben). Ezt az üreges hangot is csökkenti a lépéshanggátló eps? Vagy csak a továbbterjedésére van hatással - lefelé, szomszéd szobákba?
Amennyiben télen nincs problémád, akkor jó a hőszigetelés. A gyapot tetejére lehet tenni, de nem muszály páraáteresztő fóliát, itt nincs sok értelme semilyen hőtükrös vagy más dolognak, a páraáteresztés a fontos.
A nyári gyors felmelegedésnek valszeg a könnyűszerkezet az elsődleges oka, de ennek még lehet több más dolog is, de egy hagyományos háznak van hőtároló tömege, ami egy könnyűszerkezetnek nincs. Ezért gyorsabban melegszik fel, illetve hűl ki.
A házam könnyűszerkezetes nagyon jó szerintem a szigetelése 87nm-es gázcirkós 21 e.ft/hó volt 8 év alatt a legnagyobb számla. Átlagba csak télen 15-16e.ft, de mégis nyáron iszonyú meleg van.
A födém fa.
Rétegrend gipszkartn - párazáró fólia - 30cm üveggyapot gerendák közében és utánna keresztben és ennyi.
Legfelül bramak betoncserép és a fólia.
A kérdésem az lenne, 1. igaz az, hogy a gyapotra állítólag kell valami fedés hogy ne porosodjon véletlen sem mert össze esik? Én mondjuk semmi port nem látok fenn.
2. kérdésem, hogy a gyapotra ha rá terítenék solflex lélegző tükörfóliát egyáltalán lehet-e mert a leírásában a cserép alá írják?
3. szerintetek mennyit számítana a nagy meleg ellen?
Ez és az elégtelen (csak napi egyszeri) szellőztetés az ok. Napi minimum két-háromszori alapos, kereszthuzatos szellőztetés és teregetés helyett szárítógép megoldja a problémát.
Látod, hogy a levegőből kirántasz fél liter vizet és a levegő jól kiszárad. Viszont a falakból meg mindenből gyorsan visszapótolódik. Szellőztetés dettó. A száradó ruha meg amikor már csal éppen nyirkos, akkor is jelentősen nehezebb mint szárazon, szóval egy szárítónyi nyirkos ruha simán fél liter víz.
Járasd egyszer a párátlanítót egy napot folyamatosan. Aztán a köv helyiségben. Ha kiszedtél 10-20liter vizet, utánna lesz az egyensúlyi állapot mérhetően alacsonyabban.
Jogos, amit írsz, a vakolat páratároló képességére nem is gondoltam (főleg, hogy már a festékek is páraáteresztők).
Egyébként jó 3, talán 4 dl víz volt a 69-55% közti különbség.
Teregetünk és főzünk is, a fürdőt egyelőre (már csak be kell csöveznem, motor a helyén) az ablak szellőzteti, és a párátlanító.
Engem csak az lepett meg leginkább, hogy este beállítottam a páratartalmat 55%-ra a nappaliban, és reggelre 69% lett. A ruhák ott vannak kiteregetve, de már nem voltak este sem vizesek, max kicsit nyirkosak.
Lehet ki kellene építenem a padláson egy szellőztető rendszert. Födém nincs, szóval csak a gipszkartonra kell egy lyuk...
Még egy: 24 fokon az 50% és a 70% relatív páratartalom között kb 5gramm per m3 víz a különbség a levegőben. Ha a 20m2 szobádat, ami kb 50m3 komplett kiszellőzteted és 70ről 50re csökkentetted a páratartalmat, akkor valójában egy negyed liter víztől szabadultál meg. Hasonlítsd ezt a vakolat páratároló képességéhez.
hányan laktok, hol szárítotok ruhát, mennyit főztök, mi szellőzteti a fürdőszobát.
a párátlanító mennyi liter vizet szed ki, mire 55%ot csinál?
mostnaában a szellőztetés nem sokat segít, én is azt tapasztalom.
ha elhiszem, hogy a víz nem folyamatosan keletkezik, csak bent van és meg kellene tőle szabadulni, akkor elég lenne sokat járatni a párátlanítót. amikor nem vagytok otthon, akkor mehet folyamatosan. és kell rakosgatni szobáról szobára.
a pára a falakban van. egy tégla vagy vakolat ha 5% vizet tartalmaz, azt hívjuk porszáraznak. ha 10%ot, még az is totál száraz.
veszel egy 20m2 szobát, annak van vagy 60m2 fala és plafonja. Ha csak a 2cm vakolatot veszem, a 60m2 vakolat az több mint egy m3, az 1m3 vakolat az vagy másfél tonna. Ennek 1%-a az 15 kiló. Tehát 1% nedvességtartalom változás a szoba vakolatában 15 liter víz!!!
HA az épület tényleg kiszáradt már (itt az idei burkolgatás és festegetés miatt erős kétségeim vannak azért) akkor a válasz egyszerű: nem szellőztettek eleget. Nálunk 50% jelenleg a páratartalom, igaz folyamatosan szellőztetünk (gépi szellőztetéssel). Mondjuk nem írtad, hol laksz: párásabb környéken lehet, hogy normális a 70% is. pld. egy üvegházban :). Próbáljatok meg naponta többször keveset (pár percet, de intenzíven) szellőztetni és utána mérni, javult -e a helyzet.
Van egy új építésű házunk, amiben küzdünk a párával. Az ablakaink minden reggel vízcsíkkal jelzik, hogy valami nem oké. Próbálunk mindent megtenni a megfelelő páratartalomért, de valahogy nem igazán van eredménye.
Kérdésem, mit lehetne tenni? Mit csinálunk rosszul? Kinek mi vált be?
Amit jelenleg megteszünk:
- A ház állandó 23-24 fokra van felfűtve (ez gyakorlatilag napi egyszeri, szellőztetés utáni fűtéssel másnap reggelig tartja).
- Minden reggel átszellőztetjük az egész házat, minden helyiséget (mondjuk amilyen párás kint a levegő, nem tudom ez mit ér).
- Minden délelőtt és este megy a páramentesítő gép, mely 55%-os páratartalmat állít be.
A fentiek ellenére reggelre mégis 69%-os páratartalmat mutatott a gép, jelenleg is megy.
Az épület teljesen ki van száradva, a szerkezet 2018-ban, a vakolás és aljzatbetonozás 2019 nyarán készült el, a festés és burkolás, idén nyár legelején.
Ha hosszú távon szépet szeretnél akkor szilikonost vegyél valamelyik jó nevű gyártótól! Mi idén csináltattuk és LB Knauf SiliconOla extra-t vettünk fehér színben. Durván taszítja a szennyeződést szinte semmilyen ragasztószalag nem tapad hozzá. Remélem jó sokáig így marad! :-)
Nemes vakolatot, mi alapján érdemes választani? Legfőképpen gyártóra gondolok? Fehér színű, finomszemcsés lenne. Fontos szempont, hogy hosszútávon szép maradjon a felülete. Hungarocell szigetelésre menne.
A tető hőszigetelését hogy oldjam meg a kémény körül? A szigetelést tartó lécek 10 centire vannak a kéménytől, a fóliát nem engedném neki közvetlen a kéménynek, de valahogy le kellene zárni. Abba a 10 centibe tegyek bádogot? Vagy milyen egyéb hőálló anyagot lehetne még odatenni? Gipszkarton?
Nézz már utána, hogy mi a különbség egy passzívház, meg egy közel nulla energia igényű háznak. Ég és föld, bezony sok-sok millióval kerül többe. Már eleve ott a hővisszanyerős szellőztető rendszer, ami milliós tétel. De maradjunk az alapozásnál. Egy passzívház ott kezdődik, hogy kb 25 cm XPS a lemezalap alatt. Egy közel nulla energiaigényű háznál meg a minimum valahol 12cm grafitos EPS 100 környékén van az aljzatbeton alatt. Ez egy 100m2-es háznál minimum 1 millió Ft többlet. S akkor hol vannak még a falak, födémek hőszigetelése, a passzívház nyílászárók, azoknak a légzáró módon történő beépítése, a légzáró alapvakolat a homlokzaton. Még villanyszerelőnek és a gépésznek is oda kell figyelni és minden lyukat betömnie. Olvass utána inkább.
Amit te tanácsolsz nekem, azt tedd már meg te. Nem keverem a dolgokat, se a sorrendet a gipszkartonfalaknál, legfeljebb fingond sincs róla, hogy milyen lehetőségek vannak, csak amit láttál, hogy így szoktuk, azt szajkózod. Mindenki más meg hülye, aki azt mondja, hogy másképp is lehet. Ugyan ez igaz az alsó aljzatbeton nevére is. Jöhetsz, hogy én nem tudom mi neve, csak hát sajnos nem engem kéne ezzel meggyőzni, mert a valóéletben bizony több néven fut. Ne pislogj, ha a kőműves szerelőbetonnak nevezi, akkor se, ha szerelőbeton az teljesen más.
Megnyugtatásul, tessék itt a RIGIPS csomópontjai, az aljzatcsatlakozások lehetséges módjaira:
Értelemszerűen egy földszintes épületnél nem szabad dűbellel rögzíteni az alsó UW profilt, mert vízszigetelés van alatta. Ragasztással kell rögzíteni, mert képzeld, ilyet is lehet!
Ne tegyél, viszont télen a munkaasztal előtt a lábad alatt nem árt egy deszka amin állsz. Lefagyhat a lábad !!
A padozatot már csak azért sem kell szigetelni, mivel a föld alulról temperálja a helyiségeket. Ha jó a födém és az oldalak hőszigetelése.
Egy kis nyaraló féleségemben nagyjából így van. Évekig féltem ,hogy télen elfagy , de végül rájöttem , hogy + 2 fok alá soha sem megy a hőmérséklet. Nincs megemelve ... így alulról a föld fűti a helyiségeket. Az oldalfalak és a födém hőszigetelés kitűnő.
Korábban telente 2 hetente ellenőriztem, és egyszer kimaradt csak 3 hét múltán jutottam oda és akkor szembesültem , hogy kutya hideg ellenére a hőfok a + 2 -nél megállt.
Fellépett az un. pince effekt.
Az igazi pincékben / és barlangokban / télen nyáron + 12 fok körüli a hőfok.
Tudom, hogy ha nem fűtöm, akkor igazán nem sokat ér.
De talán nyáron nem fog annyira nappal felmelegedni, valamint télen ha a garázs (két részből áll: autóbeállós és fallal és külön kapuval barkács rész) barkácsolós részébe beviszek egy olajradiátort mikor bütykölök, azért számítana a szigetelés.
Lehet nem is 5 cm-t, hanem teszek a homlokzatra picivel majd nagyobbat grafitosból.
A trapézlemez alá meg úgyis megy a 15 cm szálas szigetelés.
Igazából a kérdés most az aljzat. Tegyek bele, számít ott a szigetelés annyit?
Ilyen felhasználási feltételek mellett ha egyáltalán megéri mekkorát éri meg oda tenni?
Ez így nem igaz. Mikor nappal van 10-15 fok, éjjel meg minusz 5, akkor azért nem mindegy, reggelre hány fok van a garázsban. De sokat számít a falak hőtároló képessége is.
Alaptestet nyilván látott már, erre belinkelsz egy olyan képet, ahol egy párhuzamos fal sincs és fogalmunk sincs melyik belső fal lesz válaszfal.
Mire te:
Nem mindegy, hogy a sok közül melyik a válaszfal? Az a lényeg, hogy bármelyik is válaszfal, szemmel láthatóan alap van alatta.
---
Egyáltalán nem mindegy. Ugyanis nem úgy működik a dolog, hogy ész nélkül elkezdenek egyforma alapárkokat ásni és majd az egyiken válaszfal lesz a másikon meg teherhordó.
Nem az a lényeg, hogy alap van alatta, hanem hogy milyen alap van alatta.
Teccikérteni?
Nem lenne egyszerűbb elismerni, hogy sz@r képet linkeltél?
Ebből a lemezalap számításból igen durva összegű tételek véletlenül ki lettek felejtve. Vagy talán nem egészen véletlenül: talán a cikk írója minél több embert szeretne rábeszélni az "olcsó" lemezalapra ;)
Tévedés. A falak teherbírása igen széles tartományban változó. Egy nagy több szintes ház és egy kis földszintes könnyűszerkezetes ház (nyaraló) tartófalai távolról sem egyenlő teherbírásúak.
"ahogy a koszorú sem nagyobb a hagyományosnál."
Szeglemezes tető esetén durván egyszerűbb (=olcsóbb) koszorú is elegendő. Szinte nem is kel koszorú neki.
Fűtetlen garázsba, aljzatba 3 cm hőszigetelés tuti pénzkidobás. Mivel nem fűtöd, a talaj irányába nincs hőleadás.
Nem ettől fog fagyni a benti cucc. Sokkal inkább számít a falszerkezet vastagsága és a tető hőszigetelése (és annak védelme, hogy az első télen ne menjen tönkre).
még a mai árak mellett is mellbevágóan drágábbak, mint egy sima ház
Ez nem ilyen egyszerű, elég sok tényező alakítja az árat és vannak helyek, ahol kb nincs különbség. Nézz meg Káoszfalván mennyiért adnak lakóparki lakásokat. 1M/m2 ár...azért az nagyon durva...
Amik alapvetően befolyásolják: a telektől (tájolás passzívháznál nagyon nem mindegy), alkalmazott szerkezetektől, építőanyag árak változásától stb. kastélyt szeretnél vagy lakóházat, milyen a kivitelező (a szaktudást itt is meg kell fizetni, Mekkelekkel tele van az ország).
Az alaplemez, a szerelőbeton és az aljzatbeton három különböző szerkezet.
---
A gyakorlatban a válaszfalak alá beraknak, némi pótvasat, 2-3 szál 8-10-es vasat.
Azért nem egészen...
---
Egyébként a gipszkarton falat is érdemes az alsó betonra ültetni, mert bár a felső aljzatbetbeton is megbírja, de így jobb lesz az akusztikája. Ilyenkor meg kell csinálni a vázszerkezetet és alulra rárakni egy a rétegrendnek megfelelő magasságú gipszkarton csíkot, hogy az aljzatbeton, ne menjen bele a vázba.
Kevered a szerkezeteket és gyanús, hogy fogalmad sincs a technológiai sorrendről. A gipszkartonozás, mint szakipari munka, az aljzatbetonozás után következik. Javaslom üss fel egy alkalmazástechnikát és keress rá mivel kezdődik a válaszfal építése.
több tartófal, teherbíróbb tartófalak, vastag betonkoszorú, hatalmas munkadíj-költségek
A szerkezeti falak elrendezése és a teherhordó rendszer kialakítása nem csak a tetőszerkezet függvénye. Sokkal inkább a tetőt alakítjuk a szerkezethez. A falak pedig egyformán teherbíróak, ahogy a koszorú sem nagyobb a hagyományosnál.
A hagyományos tetőnek az élőmunka igénye a nagyobb, a szeglemezesnek pedig a gépigénye drágább (a technológia egyéb velejárói mellett - szállítás, felületkezelés, stb.)
Egyáltalán nem. A válaszfalak alá nem kell akkora alap, mint a szerkezeti falak alá. Itt azért van ennyi alapárok, mert egy zavaros sz@r az egész, aminek nem tudsz normális szerkezeti rendszert adni.
Hacsak nem mocsáron épül és úszik az egész (nyilván nem, mert ott meg kb. lemezalap lenne), akkor válaszfal alá ilyen alapot rakni szimpla pénzkidobás. Amit nyilván nem te fizetsz.
Sóskúti téglás garázsomat újítanám fel. Palatető le fog kerülni és T20-as trapézlemez, páraáteresztő fólia, majd 15cm ásvány/üveggyapot, párazáró fólia és karton lesz a mennyezet.
Az aljzat viszont a tetővel együtt még idén meg lesz, tehát régi felszed, majd új betonozás.
Külsőleg majd jövőre vagy 2022-ben kap 5cm-es EPS-t.
Az a kérdésem, hogy egy különálló, fűtetlen garázsba érdemes az aljzatba rakni 3cm 100-as (vagy 150-es) EPS-t vagy csak pénzkidobás lenne.
Néha dolgozok kint a garázsban, no meg pár dolgot kint tárolnék (pl.: festék), amik jó lenne ha nem fagynának el.
Egyébiránt lemezalapnál teljesen folytonos hőszigeteléssel lehet körbecsomagolni a házat. A lemezalap alatt és a lábazati falakon XPS. Csak hát ez is brutál költség, azért a XPS még mindig jóval drágább, mint az EPS.
Egy lemezalap nem két forint, ezért nem elterjedt, illetve a talajtól is függ, hogy mennyire van értelme. Egyébként az észrevételed jogos, hőtechnikailag jobban meg lehet oldani egy lemezalapot, mint egy sávalapot. A passzívházak jellemzően ilyen alapozással épülnek, de azt meg csak kevesen engedhetik meg maguknak, még a mai árak mellett is mellbevágóan drágábbak, mint egy sima ház.
Válaszfalat az alsó, vasbeton lemezre kell tenni, ez általában 8-10cm vastag hálóvasalt alaplemez, más néven: szerelőbeton, de még aljzatbetonnak
is szokták nevezni. Válaszfalak alapozása, az nem olyan, mint a teherhordó falaké. Elméletileg a falazott válaszfal alatt, ezt a 8-10cm-es beton meg kell vastagítani még 10-20cm-t, nem többet, nem sávalap készül. A gyakorlatban a válaszfalak alá beraknak, némi pótvasat, 2-3 szál 8-10-es vasat.
Egyébként a gipszkarton falat is érdemes az alsó betonra ültetni, mert bár a felső aljzatbetbeton is megbírja, de így jobb lesz az akusztikája. Ilyenkor meg kell csinálni a vázszerkezetet és alulra rárakni egy a rétegrendnek megfelelő magasságú gipszkarton csíkot, hogy az aljzatbeton, ne menjen bele a vázba.
"Jó sok alap, minél nagyobb legyen a hőhíd? Miért jó ezt vajon így csinálni egy vasalt lemez helyett?"
Számold ki, hogy mennyivel drágább, ha a talpad alatt nem 5 centi occsó beton van, hanem 15-20 centi vasalt beton... és azonnal rá fogsz jönni, hogy miért inkább a sávalap mellett döntenek az emberek.
Például én régebben azt nem értettem, hogy miért nincs minden újonnan épülő házon előre gyártott és szinte órák alatt feldobható szeglemezeres tetőszerkezet, miért szívatja magát mindenki az ácsolt tetővel meg a vele járó sok egyéb durva járulékos költséggel (több tartófal, teherbíróbb tartófalak, vastag betonkoszorú, hatalmas munkadíj-költségek, stb stb).... aztán kaptam néhány árajánlatot szeglemezes tetőszerkezetre olyan durván pofátlan árakkal, hogy nyomban megértettem a furcsa jelenség okát :)
Hogy nem láttál, azt csak egy dolog. Hogy akkorát nem, az nem csoda. :-)
Kell alá valami alapozás, annyi bizonyos. Már ha falazott válaszfalról beszélünk. A méretei szempontjából túlzásokba esel, a statikus majd megmondja, hogy mekkora kell. Ha pl. van normális lábazati falad, akkor egy azt kb. lekövető (értsd abban a magasságban épülő) talpgerenda is elég. De ez is függ a hossztól stb.
A gipszkarton már más, az alá nem kell. Az mehet az úsztatott aljzatra.
Ne vicceljetek, ezt komolyan mondjátok? Életemben nem láttam még olyant, hogy a földszinti alaprajzot lekövette volna az alapozás is, és külön 1x1,5 méteres téglalapot sávot alapoztak volna a WC falainak, másikat a spejznak, konyhának, fürdőszobának...
Nehéz anyagú válaszfalat is meg lehet úszni külön alapozás nélkül, de az alatt nem öt centi gagyi beton van, hanem jól megvasalt és jóvasag beton, aminek a jellemzőit hivatalos statikus adta meg és jól olvashatóan aláírt. ...szóval olcsóbb, ha van saját alapja. Még olcsóbb, ha az a közfal nem nehéz tégla, hanem könnyű (pl gipszkarton/ytong).
Én az úsztatott betonra tettem válaszfalat, de gipszkartonból készült.
Téglából jóval nehezebb, az öngól lenne. Ott van egyébként a rajzon a válaszfal alatt az alapja is. Azt is külön szigetelték, aminek nem lenne értelme, ha az egész válaszfal az aljzatszigetelés fölé kerülne.
Sziasztok, Nem egészen világos nekem, hogy ennél a (két) földszinti szelvénynél a válaszfalak az alsó vasalt betonlemezre kerülnek, vagy a fölső úsztatottra?
Adott a képen látható ablak(nyílás), amibe másik ablak kerül be, valamint redőnyt is szeretnék rá. Az ablak melletti fal kb. 10cm-re van a kerettől. A ház 15 cm grafitos EPS szigetelést kap. Kérdés: Azt a falat, ami az ablakhoz ilyen közel van, szigetelhetem PIR lemezzel (kb. 8-10 cm vastag), vagy más anyaggal hogy ne érjen be a nyílásba a szigetelés, de energetikailag megfeleljen?
Két szintes ház homlokzati hőszigetelését, hogy lehet megoldani, hogy a stablondeszka fölött lévő szűk hely is megfelelően legyen szigetelve mivel a hőmérsékletkülönbség nagyon jelentős a szilikát és a vasbeton között, ha felkerül a homlokzati szigetelés akkor marad egy sáv a vasbetonkoszorún.
A hétvégén építettünk egy 4 m2-es falat 10cm XPS-ből. Az illesztésekre külön figyeltünk, ennek ellenére éreztem, hogy húz be a hideg néhány helyen. Utólag tömítettem és azonnal megszűnt. Valóban körültekintően kell eljárni. Az illesztések leragasztása végett írtam ezt csak, hogy van értelme ( lehet mások feleslegesnek tartják, de ez nem igaz ). Ha sok felesleges pénzem lenne, akkor felülről adnék neki 10 cm 500-as xps-t és újra burkoltatnám a teraszt, de se politikus, se maffiózó nem vagyok :) Amúgy én ezek után már csak a széleknél is rendesen tömített egybe fólia megoldást tartom a legjobbnak. Köszönöm!
Esetleg lehetne a terasz aljára min. 5-10 centi XPS hab (anyagában párazáró), az illesztési vonalak is párazáró szalaggal lezárva és reménykedni, hogy nincs hiba a párazárás folytonosságában. (de még jobb lenne az egész XPS mennyezetet letapétázni egy nagy párazáró fóliával)
Üdv ! Az a baj ,hogy belül akkor nagyon profin kéne szigetelni ,ha ez lenne a döntés !Én nem tenném ,mert annak nem csak fütés közben volna kártékony hatása ha nincs a legjobban megoldva ,hanem szinte mindig mögötte kicsapodás várható ,mivel lesz hőmérséklet különbség !:-) Szerintem.
A belső hőszigetelésről általában le szokták itt beszélni a kérdezőket, a te esetedben azért lenne értelme, mert a (talán) legnagyobb problémád nem a fűtésszámla lesz, hanem, hogy sokára lesz meleg. A fütőtestek melegek, a falakból meg hosszú órákig "süt" a hideg.
A belső hőszigetelés a nagy tömegű falak felmelegedését akadályozza (lassítja), tehát a házBAN előbb lesz meleg. Cserébe a hideg falban kicsapódik a pára (esetleg meg is fagy).
Az egyik megoldás a külső és belső hőszigetelés is, de a 3 cm külsőre 1 cm-nél vastagabbat se nagyon lehet tenni.
A másik megoldás a "távfűtés": 10.000 ft alatt lehet wifis konnektorokat venni.
Harmadik megoldás lehet egy kandalló (vaskályha), ami viszonylag gyorsan tud nagyon meleget csinálni.
És a 3 megoldás kombinálható is: pl. faburkolat, mögötte 1 cm hőszigetelés (akár csak 1 szobában), benne vaskályha...
Lemértem a tanácsot és nem elegendő ehhez a belmagasság, mert alap alá nem mehetek. Viszont szigetelés nélkül is meglepően kellemes a talaj ( föld + kavics + szürke homok + műfű ) hőmérséklete, pedig csak 80 cm mélyen vagyunk.
Oldalt megoldjuk a hőszigetelést, a nyílászárók újak. Felülre akkor semmit nem teszek és a kifűtés megoldását választom. 2x2kw radiátorral + megtámogatom szükség szerint még 4kw klíma fűtéssel. Van ott egy 2kw sötétsugárzó is ( ami, igazad volt! kültérben lópikula, beltéren viszont érezhető már ).
Tehát lesz egy 32m2-es padlófűtésem :) Viszont ettől a ponttól kezdve jó ötletnek tűnik a felső terasz rész becsukása fóliázással. Eleve 7 fok emelkedés a fólia marketing, ilyen "padlófűtéssel" alatta szerintem fagypont alá nem menne a hőmérséklet sem, csak ne lenne 200-300e... Majd beszámolok a tapasztalatokról!
A reklámokban nyakkendős csávók és bikinis csajok simogatják az anyagot. Én 10 perc után felvettem egy maszkot meg hosszú ruházatot..és nem azért, mert se nyakkendőm, se fürdőruhám nincsen. :D
Én nem értek hozzá, de most rákerestem, mert én is kíváncsi lettem, az áthidalók szintén gyapottal vannak bélelve, a koszorúnál meg azt olvastam hogy polisztirollal szigetelnek, úgy hogy kibélelik a zsalut, szóval így síkban lesz a fallal.
A 7000ft az a B30, ahhoz hozzácsapod a 15 centi grafitos rendszert 5-ért/m2 Falvastagságban ugyanott vagy, csak 0,032 alatt lesz a hővezetésed. Áhh, inkább a vályog.
Jaj de bele állt itt mindenki ebbe a témába, arról volt szó hogy már csak teher hordó funkciót lát el manapság a fal. Erre írtam hogy van olyan tégla ami nagyon jó hőszigetelő, igen aranyárban van, igen sokkal jobban megéri sima tégla+15-20 centi szigetelés. Az hogy a kivitelezés milyen, meg hogy oda kell figyelni rá, arra csak annyit mondok hogy a szigetelést is eltudja cseszni egy olyan a "szakember" aki úgy van vele hogy "Jó van az úgy". Egy szóval sem mondtam hogy jobb lenne egy kőzetgyapottal töltött tégla.
Meg számold hozzá, hogy ezt nem habarcsba rakják, hanem valami PUR alapú ragasztóval ragasztják. Az aljzatot lézerrel kell felcsiszolni, hogy ne billegjen rajta, meg egyenes legyen a fal :)
"Teljesen leszedjük a cserepet, új normális 5 cm es lécezés ,új tetőfólia,ami páraáteresztő,ha kell akkor a thervolin cseréje"
Ha már csupasz a háztető, akkor én a szarufák tetejére tennék 5-10 centi magasítást, közéjük 5-10 centi gyapotot. És erre jönne rája a páraáteresztő fólia (meg persze a többi dolog :). Így a padlástér hőszigetelése a jelenlegi 15 helyett 20-25 centi lesz.
"A gondom a szélvédelem.!"
A belső gispszkakton mögötti párazáró rétegnek tökéletesen összefüggőnek és légmentesen zártnak kellene lennie. Ha ennek ellenére lobog a hajad odabenn, akkor súlyos gondok vannak a párazáró réteggel. A legvalószínűbb hibák:
- a fólia csíkok nincsenek egymáshoz ragasztva, csak átlapolva, vagy volt ragasztás, de szarul kivitelezve (a ragasztási hibák esélye csökken, ha nem keskeny csíkokból áll, hanem 4 méter székesekből)
- a fólia szélei nincsenek légmentesen hozzáragasztva a többi dologhoz (ablak kerete, fal, födém széle), tehát a szél (és a pára) itt "meg tuja kerülni" a párazáró fóliát
- valaki mecssinálta tökéletesre a fóliát, majd odament egy-két zseni, aki vágott a fólián ezer lyukat, mert átvezette rajta a víz, gáz, villany és szellőző vezetékeket, majd ezeket az átvezetéseket természetesen nem tömítette körül légmentesen (pedig lehet úgy is csinálni hogy szinte soha ne kelljen kilyukasztasni a fóliát).
"még a konnektorokon,villanykapcsolókon is süvölt be a szél!"
Elektromos dobozok belsejéből a külvilág felé menő lyukakat/csöveket az F.BSnevű trutymóval tömítsd le, egyéb lyukakhoz jó bármilyen, PE/PP ragasztásra képes truymó.
A nagyobb lyukakkal nemigen tudsz mit csinálni, ha majd jövőre kívülről teszed fel a páraáteresztő fóliát, azt lehet légmentesre is szerelni, tehát nem csak átlapolod ahogy szokás, hanem össze is ragasztod egnással és a széleinél is lezárod. Ez valószínűleg jelentősen csökkenteni fogja a szélnyomás hatását. Ha mindez sem elég, akkor sajnos lehet gondolkodni egy új párazáró réteg kialakításán: pl a jelenlegi gipszkarton beldejére fólia (ez már tisztességesen zártra csinálva), arra még egy gipszkarton.
Az 1 centi polisztirol alig több a semminél, de a hatása érezhető lesz (mivel a mennyezet felületi hőmérséklete picivel magsabb lesz a csupasz betonnál, ezért alatta valamivel kisebb lesz az emberek hősugárzásos hővesztesége).
A beton 1 centivel és nulla centivel is elég hideg lesz a víz kicsapódáshoz, ezért vizesedése gyakorlatilag garantát. Reméld, hogy a betonod átnedvesedve is fagyálló. Gyors kiszáradáshoz az alsó helyiség folyamatosan szellőztetve legyen (amikor nem használod :).
Én nem ezt csinálnám, hanem pl a következő rétegrendet alakítanám ki:
- csillagos ég
- 10 centi beton (terasz)
- 5 centis átszellőztetett légrés (a külvilág felé nyitott)
- függesztett léc rács, közötte 5 cm üveggyapot
- 5 centi EPS a lécváz aljára ragasztva
- játszószoba légtere
- a polisztirol minden oszelopra is lekanyarodna, mondjuk fél méternyit, lefelé elvékonyodva
"vannak olyan téglák amik már önmagukban sokkal jobban szigetelnek mintha egy régebbi házat akár 20 cm eps-el leszigetelnénk"
Az a baj ezekkel a szupertéglákkal, hogy iszonyotasosan sokba kerülnek: ha helyettük olcsó téglát alkalmazol rajta 20 centi hőszigeteléssel, akkor az árkülönbségből a házadat kívülről bevakolás helyett be tudod aranyoztatni és még mindig marad megtakarított pénz egy világ körüli útra.
Nem is a téglán belüli résekre gondoltam hanem a téglák közöttire! Tudom, hogy profi tégla meg purhab malter helyett de azért a kőművesek egy része nem arról híres, hogy mennyire precíz!
Szóval szerintem a 25-30- as tégla+20cm szigetelés összességében jobb eredményt ad mint a 44-es vagy 50-es gyapottal töltött tégla.
Itt csak arról volt szó hogy a falazat ma már csakis teherhordónak van, erre mondtam hogy nem, mert vannak olyan téglák amik már önmagukban sokkal jobban szigetelnek mintha egy régebbi házat akár 20 cm eps-el leszigetelnénk. Amúgy a porotherm thermo tégla rései kőzetgyapottal vannak töltve.
Egy 8x4m terasz pontalap erősítése és alatta a föld kitermelése is megtörtént. 1 éve: http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=340Terasz_alatt_zsaluz_s_.jpg 2 hete: http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=824Terasz_alatt_2.jpg Pár napja beablakoztattam az egészet. A "mennyezet" 10 cm tömör beton, szép nagy hőhíd, de a mérete miatt megéri a terasz és a pihenő is. Komfort és esztétika javítás miatt tennék rá 1 cm mennyezeti polisztirol burkolólapot. Viszont az már belső szigetelésnek számít. Két kérdés: beton sérülhet, szigetel-e annyit az 1 cm, hogy a polisztirol és a jéghideg beton között penész alakul ki. Attól tartok ez lehetséges, de inkább rákérdezek.
Felülről megoldás lehet a buroklatra 10 cm eps-t ragasztani és arra újra burkolni, de ezt nem fogom megcsinálni, akkor inkább fizetek több fűtés költséget.
"hogy ha már most csináljuk és felújítjuk, akkor szeretnénk egy normális, értékálló ingatlant kialakítani"
Ha nem szorít minden fillér, akkor én úgy hőszigetelném, mint egy folyamatosan lakott házat: minimum 12 ceti grafitos / 15 centi fehér EPS.
"Nyári felmelegedés ellen is jobb lehet a szigeteltebb épület."
A hőszigetelés nyáron napközben valóban csökkenti a falak túlmelegedését, viszont nyári éjszakákon akadályozza a falak lehűlését is :)
A hőszigetelés télen nem fűt és nyáron nem hűt. Télen akkor van értelme amikor éppen fűtesz, nyáron akkor van értelme, ha hűtesz, pl klímával (klímával mondjuk fűteni is lehet :) vagy legalább renfgeteg éjszakai levegővel.
"Viszont hallottam már egy-két mendemondát, nem tudom kinek-mi a tapasztalata, hogy fűtetlen EPS szigetelt háznál, amit esetlegesen néhány hétig nem szellőztetnek (mert nincs ott senki), elég dúrván fel tudja ütni a fejét a penészedés."
Írok egy másik mendemondát, ami szintén igaz: "fűtetlen háznál, amit esetlegesen néhány hétig nem szellőztetnek, elég dúrván fel tudja ütni a fejét a penészedés"
Ha jól megfigyeled, a két mondat között egyetlen apró különbség van: kimaradt belőle az EPS. Mégpedig azért, mert
- valóbban igaz, hogy ha egy házat nem fűtenek és szar a szellőzése is, abban elindulhat a penészedés
- de ehhez semmi köze annak, hogy a ház hőszigetelve van-e (és mivel van hőszigetelve)
Az egészből csak annyi igaz, hogy egyes szar szellőzésű+hideg házakban valóban penészedés lehet. De nem mindegyikben! Ha a házat okos szakemberek csinálták, akkor egyrészt ilyen nem fordulhat elő, de szar házba (nyaralóba) is lehet ventilátoros automata szellőztetést csinálni pl higrosztát (páraérzékelő "termsztát") vezérlésű ventilátorral.
Az EPS nem hangszigetelő, sőt szabályosan vezeti a hangot, az én házam hangosabb mióta szigetelve van (nem az ablakcsere okozza, az már megvolt előbb). A nagy tömeg a hangszigetelés miatt is jó. Ha gyapot kerül kivulre az megoldja, de az háromszor annyiba kerül mint az eps, gyanítom olcsóbb a tégla vastagságán növelni. Azon kívül vannak előírásko arra hogy milyen vékony lehet egy fal, mert nem csak függőleges terhelést kap, hanem szélnyomást is, meg földrengésre is méretezni kell, még akkor is ha nálunk nem nagyon vannak, meg az se mindegy hogy az alap kismértékű süllyedése csak egy repedést okoz, vagy összedől a fenébe az egész. Azt se feledjük hogy amint a fal elkészült jönnek a villany- víz- gáz- fűtésszerelők, és szétvésnek mindent, és a kivésett tégla helyére becsapott gipsz azért nem ugyanaz statikailag. Egyszóval nem azért nem épülnek házak vékony falakkal mert minden építész hülye.
Sőt találkoztam több olyan nem mai házzal ahol a főfalak egy része 38 -as volt , az akkori elkézelés szerint az alárendelt helyiségek / fürdőszoba, kamra konyha / falai pedig csak 25 -ös .
Mind a külvárosban mind előkelő belvárosi épületek lakásainál.
De mind a 25 -ös mind a 38 -as falak már idestova 25 éve nem felelnek meg a hőtechnikai kívánalmaknak !!
Nekem úgy alakult a bővítés során, hogy belső fal lett a külsőből, és az 50 centis kőfel. Na annak aztán van hőtároló képessége. Könnyűszerkezetes házat is úgy építenék magamnak, hogy belül 40-es téglafalak lennének.
Hogy érthetöbb legyen mire is gondolok ,nem lehet "jó"példának venni a méregdrágán építetett sorházakat ,ahol mind a kinti ,mind a 4. szomszéd zaját lehet hallani a "kongó"megspórolt falakon !:-) Mindezt MSZ szerint ,csak az építettő vakarja a feje bubját ,hogy ez sem lett jobb ,mind a panelja volt !:-) Ja az is MSZ volt !:D
Üdv ! Én nem azt mondtam ,hhogy nem lehet ,Én azt mondtam ,hogy a főfalakat "illene" min. B30 -al rakni(nagytömegúre),és arra megfelelő szigetelés ,és akkor hang és hő szigetelés nagyjából OK !:-) Mekk E is azt sugalta ,hogy még 25 -ős fal sem kell vagy is rakható,csak ott máshol kell majd hozzátenni- ha egyáltalán lehet- a megspórolt anyagot !:-) Maradjunk annyiba ,ha most káne építkeznem saját részre Én a nagytömegű B30 al csinálnám ,és a válaszfalaknál ugyan azt raknám futóra ahol nem hallatszana át minden "puki v hancur" a szomszéd szobába !:-) Szerintem.
Üdv a nálam hozáértőbbeknek. Tanácsra lenne szükségem,habár egyszer már pedzegettem a problémám valamelyik fórumon.11éves,két éve vásárolt tetőtérbeépitéses ház, belü a tetőtérbenl gipszkarton rajta hőtükör fólia ,azon 15cm thervolin,majd sárga szinű üvegszálerősitésű nem páraáteresztő tetőfólia,ami már szakadozik,lukadozik,rajta 3cm es léc és keresztben 2cm es cserépléc. Legfelül Creator balance cserép.Ezekre akkor derült fény amikor meg kelleett bontani a tetőt mert nagyobb esőnél beázott és csurgott a falon a viz.Kiderült,hogy a végigszellőzős kúpcserépnél volt a gond egy helyen és ott folyt be a csapadékviz ami lefolyt a tetőfólián és a tetőben egy helyen befolyt a szakadt tetőfólián.Csak a cserép lett megcsinálva ,mert a többi elég nagy munka jövőre marad,Teljesen leszedjük a cserepet, új normális 5 cm es lécezés ,új tetőfólia,ami páraáteresztő,ha kell akkor a thervolin cseréje.A gondom a szélvédelem.!!Jelenleg a tetőfólia csak lejön a csatornáig és léccel le van zárva a ház mindkét oldalán.Összeragasztva sincsenek a tetőfólia csikok.Simán belefúj a szél a thervolinba.Ráadásul a ház városszéli és szinte állandóan fújja nyugati oldalról a gyakran viharos szél.A tetőteret télen szinte lehetetlen emiatt felfűteni,még a konnektorokon,villanykapcsolókon is süvölt be a szél!Semmilyen leirást ,filmet ,videót nem találtam a tetőfólia korrekt felrakásáról úgy,hogy tökéletes szélzárást biztositson, és hosszútávon ,ne pedig csak ideig -óráig.!!Ebben kérnék szakértő,segitőkész hozzászólásokat.
"Évente 4-5 hétvége miatt talán még a külső hőszigetelés is maradhatna mindenütt 3 centi"
Igen, ez bennem is felmerült, de az ellenérv az, hogy ha már most csináljuk és felújítjuk, akkor szeretnénk egy normális, értékálló ingatlant kialakítani és bár eladni nem szándékozunk egy jó ideig, de egy későbbi értékesítésnél a B30+3cm szigetelést csak megmosolyognák... meg nyugodtabb is lennék, ha esetleg valami karatén-akció miatt télen 2 hetet le kell ott húzni, akkor működjön a történet különösebb villanyóra túlcsordulás nélkül..
Nyári felmelegedés ellen is jobb lehet a szigeteltebb épület.
Viszont hallottam már egy-két mendemondát, nem tudom kinek-mi a tapasztalata, hogy fűtetlen EPS szigetelt háznál, amit esetlegesen néhány hétig nem szellőztetnek (mert nincs ott senki), elég dúrván fel tudja ütni a fejét a penészedés. Ilyen szempontból viszont a szigetelés/nem szigetelés lehet csak kérdés, mert ha már rajta van 3cm, akkor tökmindegy, hogy teszek-e még hozzá, ugyanolyan mértékűen penészedni fog ha jól gondolom.
Sokan nem tudják, de nem minden esetben jó, ha a lakásnak nagy a hőtároló tömege. Létezik olyan energiatakarékossági trükk, aminél a nagy hőtároló tömeg nem segiti, hanem akadályozza a spórolást.
"tervek szerint minden télen lenne vagy 4-5 hétvége, amikor kinn lennénk"
"A belső hőszigetelés érdekesen hangzik,"
Egy jól kivitelezett belső hőszigetelés igen drága dolog, telenként mindössze 4-5 alkalom miatt nem éri meg. Tekintsük ezt évenrte 4-5 napnyi fűtés pazarlásnak: mindig kb egy nappal az érkezés előtt telefonon felhívsz a nyaralóban egy távvezérlő ketyerét és az 5 fokos fagyvédő termosztátról átkapcsolsz a 22 fokos lakó termosztátra. Ekkor elindul a fűtés, hogy mire odaérsz, addigra jó idő legyen. Igaz, hogy egy ilyen előre-fűtés belekerülhet 2-3 ezer forintba is, de évente 8-15eFt megspórolása miatt nem érdemes akár több százezret elkölteni (belső hőszigetelés felára).
Évente 4-5 hétvége miatt talán még a külső hőszigetelés is maradhatna mindenütt 3 centi: a fűtési szezon hossza évente kb 200 nap és ez a ház ebből csak kb 15-30 napon lesz fűtve (és kb 90 napon 5 fokra temperálva). Persze mivel a hőszigetelésből a hőszigetelő anyag a legkisebb tétel, ezért elég nagy butaság vékonyat feltenni, hiszen egy vékony és egy vastag hőszigetelés között alig van árkülönbség.
Hülyeség a belső szigetelés.. Tedd csak kívülre sztem. Egy ventillátoros fűtés meg gyorsan meleget csinál, amikor odaértek télen. Pláne, ha wifin elindítod előtte.
Mi 25-ös Leier Objekt téglából (21kg/db) építettünk nemrég házat 20cm-es grafitos eps szigeteléssel! Sokkal jobb a hanggátlása és nagyobb a tömege mint egy "sima" 30-as N+F téglának!
Eredetileg 25-ös Silka volt a terv de kivitelező hiányában maradt a tégla! Nem kell vastag fal a nagy hőtároló tömeghez és a jó hanggátláshoz csak jól kell falazóanyagot választani! :-)
Üdülő-nyaraló-hétvégi ház kérdésben, ha pontosak akarunk lenni, akkor a hétvégi ház definíciója illik legjobban a témára, tervek szerint minden télen lenne vagy 4-5 hétvége, amikor kinn lennénk, úgyhogy foglalkozni kell a megfelelő szigetelés kérdésével, de túltolni sem akarom az ügyet, mert biztosan nem fogunk minden hétvégén ott lenni. Nyilván egyén válogatja, de én előtérbe helyezem a komfortot a költségességgel szemben, tehát nem akkora probléma, hogy több lesz a villanyszámla, mintha fázna a gyerek fél napon keresztül..
A hőtároló tömeg hátrányával tisztában vagyok, viszont a ház jelenleg B30+3cm EPS és ez kb a 70%, a maradék 30% hozzáépítés falazatában tudok már csak dönteni.
A belső hőszigetelés érdekesen hangzik, viszont figyelembe véve, hogy már kivül is van a ház 70%-án 3cm EPS, így mi történne? Mennyit kellene belülre tennem így ezek fényében?
(Csak zárójelben, hogy terveim között egy neten keresztül indítható fűtés bekapcsolás is van, de erre kevés példát találtam még, úgyhogy ezt rendesen körül kell még járni.)
Üdv! Ne ess megint tulzásokba ,mert a végén rábeszéled "válaszfal"téglából való építkezésre az érdeklődöket !:-) Maradjunk a B30 környékén ,hogy szigetelt koszorú is ráférjen ,és hogy a hang is gátolva legyen valamennyire ,ne extrém vastag drága közetgyapottal keljen reparálni a nagy centi"spóroláson" !:-) Szerintem.
Üdülő egész télen fűtve van, ezért ugyanúgy kell hőszigetelni, mint egy családi házat.
Nyaraló télen nincs használva, temperálni szokták 5 fokra, de ha megoldható a víztelenítés, akkor akár fagyhat is odabenn.
Hétvégi házat ha télen is használni akarnak, azt alacsony hőtárolásúnak kell megépíteni, mert ha magas a hőtárolása, akkor
- vagy a gatyádat is fűtésre fogod költeni (mert az oda utazás előtt egy nappal teljes erővel dübörögnie el a fűtésnek, hogy mire odaérsz, már jó meleg legyen)
- vagy amikor odaérsz, akkor még jéghidegek a falak és ott vacogsz egy napig dupla pulóverben, viszont mire kezd jó idő lenni, addigra pont lehet indulni haza.
Ha már megvan az épület és nagy a hőtárolása, azt hétvégi háznak úgy alakítanám ki, hogy BELÜLRŐL hőszigetelném. Mivel így a légtér el lenne választva a soksok tonna jéghideg téglától, ezért a fűtés bekapcsolása után pár perccel már lehetne vetkőzni akkor is, ha véletlenl nincs nálunk pálinka.
"Bár tudom, hogy a 25-öst ritkán használják teherhordó főfalként"
Nem ártana a "mink így szoktuk" helyett néha a hivatalos előírásokat is elolvasni: a tégla családi házak 99 százaléka nyugodtan épülhetne akár 25 centis téglából is. (sőt, nagy nagy részük talán még ennél is vékonyabból)
"Villanybojlert utólagos szigeteléssel szeretném ellátni, milyen megoldásokat tudnátok javasolni, ami mondjuk még olcsó is?"
Szerintem függőleges falra is alkalmazható/javasolt olcsó üveggyapotból legalább 10 centi (ha a helyiség nem része a télen fűtött lakótérnek, akkor minimum 20 centi!!!).
Ha esztétika is fontos, akkor barkácsolj elé elé egy paravánt/álfalat, vagy leburkolhatod páraáteresztő fóliával (nagyon szegény helyen egyszerű szövettel/lepedővel).
Az a lényeg, hogy ez a plusz hőszigetelő réteg egy teljes vastagságában egybefüggő hőszigetelő sapkát/kucsmát/búvárharangot alkosson a tartályon (a meleg levegő felfelé száll, ezt is meg kell akadályozni). Ha a sapka felülről+oldalról szuper, akkor a tartály aljánál nem muszáj annyira szuper hőszigetelés (persze oda is kell valamennyi)
Én a 30-as vagy ha tényleg elég, akkor a 25-ös téglával raknám fel, 3 centivel bejjebb, mint a meglévő, és 8 centi szigetelést tennék rá, a régire meg a plusz 5 centit. Az ytong drága mulattság.
Köszi a válaszokat, megnyugtattatok, akkor marad a mostani és erre szigetelünk tovább.
Alapvetően nincs szükség nagy hőszigetelésre, mert csak egy üdülőről van szó, viszont a B30+3cm EPS már csak kevés lenne szerintem, ha télen néha kimegyünk nem győznénk az elektromos radiátorokkal..
Továbbá helyhiány és a költségek miatt sem akarom a szigetelést túltolni.
A falazat megválasztása viszont továbbra is dilemma számomra:
- helytakarékosság miatt és mivel nem egy őrült nagy épület lesz, extrém teherbírásra sincs szükség, ezért minél vékonyabb falazatot szeretnék
- az alkalmi felfűtések miatt a nagy hőtároló tömegű falazat most inkább hátrány lenne
- a meglévő B30+3cm EPS résszel közel egyező hőszigetelő képességű falazat lenne optimális, mert akkor a plusz réteg szigetelés homogénen rámenne az egészre
Mindezek miatt jelenleg a 30cm Porotherm NF-nél tartok, de felmerült bennem, hogy esetleg elég lehetne a Porotherm 25cm-es verziója is, ami egy hajszállal rosszabb hőszigetelő, mint a meglévő B30+3EPS rész, de még elmegy. Bár tudom, hogy a 25-öst ritkán használják teherhordó főfalként, de jelen esetben szerintem pont elég lenne.
Másik dilemmám az YTONG, amiből viszont már a 20-as szélesség is sokkal jobb, mint a PTH30NF, vagy a még vastagabb 25-ös vagy 30-as YTONG, ami már kb az lenne, mint a B30+3cm+5cm és akkor csak a régi rész lenne szigetelve, bár ekkor az összedolgozása egy szigeteletlen YTONG-nak és az EPS-nek necces lenne.
Villanybojlert utólagos szigeteléssel szeretném ellátni, milyen megoldásokat tudnátok javasolni, ami mondjuk még olcsó is?Egy külön, nem látható helyiségben van, szval az esztétika nem érdekes.
Sokan tesznek meglévő hőszigetelésre még egy réteget, ez ne zavarjon.
Egy komoly vastagságú hőszigetelő réteg hőszigetelése legtöbbször annyiszor jobb a mögötte lévő tégla saját hőszigetelésénél, hogy ha a falra komoly hőszigetelést tervezel, akkor teljesen mindegy, hogy milyen a tégla saját hőszigetelése, ezért a tégla kiválasztásánál szerintem csak az árat figyeld (forint per négyzetméter: az anyag, a várható munkadíj és a szállítás együttes költsége).
Tehát pl
- a házhoz a hozzátoldást megcsinálod mondjuk "B30 N+F" téglával (ez csak egy tipp, nem biztos, hogy számodra ez a leg-költséghatékonyabb téglafajta), egy síkba a jelenlegi téglával
- az új házrészre teszel LEGALÁBB 12 ceti grafitos vagy 15 centi fehér eps hőszigetelést
- a régi házon lévő régi hőszigetelést is felhizlalod ugyanerre a vastagságra
Egyáltalán nem gányolás a két rétegű szigetelés, nagy kár lenne leszedni. Ráadásul valószínűleg egy normális síkot is ad, kevés ragasztót használsz a második réteghez.
Adott egy klasszikus B30 tégla falazat, amin van 3cm EPS. Ebbe az épületbe lenne beletoldva egy új rész, az eddigi elképzelés szerint Porotherm 30NF téglából, ami számításaim szerint még alapból is kicsit jobban hőszigetel, mint a B30+3cm EPS, de nagyságrendileg 1 kategória.
Első körben a tervem az lenne, hogy melléfalazni a 30-as Porotherm-el pontosan egy külső síkba a meglévő 3cm szigetelésével és az egészre még ráhúzni 5-8cm EPS-t.
A kérdés az lenne, hogy mennyire gányolás ez a kétrétegű szigetelés? Vagy falazzunk mellé sima B30-al, szedjük le a meglévő 3cm-t és az egész homogénen kapjon egy 10cm EPS-t? Ez utóbbi nyilván homogénebb lenne, de korrektül leszedni a szigetelést sem biztos egyszerű mutatvány, ráadásul a nagyobb falfelület a meglévő és a kisebb rész lenne az új falazat.
"minek kell megfelelni egy új beépítésű kéménynek ( távolságok, magassságok, stb.)"
Ha új téglakéményre gondolsz, olyan már nem létezik (nem használható füstgáz elvezetésre). Amúgy létezik gázkémény (többféle is), vegyes tüzelésű kémény és van, amit parapet kéménynek neveznek (habár az senem kémény senem parapet :) Mindegyikre más-más előírások vonatkoznak. Szóval az az első kérés, hogy ezek közül milféle kéményt szeretnél csinálni.
Mivel ezen páraáteresztő és a tetőfedés között van egy átszellőztetett légrés (ugye van?), ezért pára szempontjából a padlástered szintén kiválóan "átszellőztetettnek" számít. Ebben az esetben pára szempontjából egyéb padlástér-szellőztető nyílásokara nincs szükséged, elég maga a fólia páraáteresztése.
"A külső falunkon, ha végighuzom a kezem, a festék rajta marad"
Gagyi festék, túl sokáig tárolt festék, tárolás közben megfagyott festék, stb.
Mélyalapozóval lehet fixálni a porlást , de a mélyalapzók tudtommal nem UV (napsütés) állók, ezért előbb utóbb újra porlani kezd majd.
Tehát szerintem először egy mélyalapozás, utána rája egy új kültéri festékréteg, de most ne a piacon kapható legolcsóbb festék akciós változatát vedd meg :)
"Arra gondoltam, valami szilárd burkolattal fedném le a szigetelést."
Ilyesmi alá dupla hálózást ajánlanak, de még így sem bír el akármekkora súlyt. És NAGYON nem mindegy, hogy ez a burkolat mennyire páraáteresztő a polisztirolhoz képest, szerencsés esetben nem fog vizesedni a burkolat hátulja. Vagy akkor, ha egy profi szakember kiszámolja neked a burkolatod páraáteresztő képességét :)
És az rondább , mint az OSB ? Hálózni , glettelni nem művészet , próbáld ki egy darabon és rájössz magadtól is . annyi , hogy a végén ráglettelsz még egy réteg ragasztót ás azt simára csiszolod . Ezután kültéri glettel kisimítod , átcsiszolod és már festheted is valami normális kültéri falfestékkel .
Ha lindab előtétfalat raksz elé , akkor is glettelni , hogy védd a hungarocellt meg ugye csak világos színű lemezt használhatsz , mert bitang meleg lesz a lemez és a szigetelés közti résbe , ha rásüt a nap . A hungarocell meg nemigazán szereti a 60-80 fokos hőséget .
Sziasztok! Tanácsot kérnék. Leszigetelnék egy épületrészt, 10cm EPS-sel, ragasztóhabbal rögzítve. De a hálózáshoz, ragasztózáshoz nem értek, nem füllik hozzá a fogam.
Arra gondoltam, valami szilárd burkolattal fedném le a szigetelést. De csak a szigetelés mögötti falhoz tudok rögzíteni. Van olyan erős dűbel, ami a szigetelésen át is megtartana bármit? Mondjuk párnafákat? Azon meg vagy OSB, vagy LINDAB lemez lenne rögzítve. Akár úgy is, hogy a szigetelésbe süllyedő dűbel tárcsájához rögzíteném csavarral a párnafát.
Valamikor az elmúlt években illesztett be valaki egy linket amiben le volt írva hogy minek kell megfelelni egy új beépítésű kéménynek ( távolságok, magassságok, stb.) viszont most az istenért nem találom. Valaki ki tudna segíteni vele? google-ben sem találtam, valószínű nem jül keresem.
Üdv ! Gondolom megvetted a bóvli anyagot ,de jó lenne ha addig tartana mind a minőségi felhordott anyag ! Na ilyen csak a mesébe szokott lenni !:-) Szerintem.
Sziasztok. A külső falunkon, ha végighuzom a kezem, a festék rajta marad.. Kb3 éve festettük. Szigetelésen, hálós ragasztó, azon mélyalapozó, majd 2 réteg, elvileg kültéri homlokzat festék, noname.. Ja és mohásodik is.. Mi a gond??
Köszönöm válaszaitokat! Így van, a tetőfedés alatt páraáteresztő van.
Egyedül a födémre terítendő gyapotra gondoltam a kérdéssel. Arra nem fog kerülni semmi akkor. Felbetonos E gerendás födémre megy, így alá se teszek semmit majd.
"A padlóra tett szigetelésre terített fóliára gondolt"
Ha a padláson leguggolva nem lobog a haja a huzatban, akkor a padlás légtere és a hőszigetelés közé szerintem nem szükséges páraáteresztő fólia. Persze ha pl felülről olykor víz csepeg a hőszigetelésre, akkor mégiscsak kell, viszont nem a szél miatt.
Akkor lehet, kihagyjuk a fóliát, egyetlen évre lenne így, utána meg volna kapacitás a tetőtér befejezésére. Akkor a szarufaközekbe lesz tunkolva, ugyanaz a Multirock ami most a födémre terül.
Adva van egy padlásfödém, borított gerendás fafödém. A szerk. alulról felfelé : vakolat náddal, deszka , gerenda - deszka agyag , vastagság 30 cm. Évekkel ezelőtt erre ment egy kb. 15 cm -es hőszigetelés, léccel fedve.
Most egy újabb 15 c, menne rá, de csak a felére... ennyire van jelenleg keret.
Van e jelentősége hogy különfélék a hőszig. vastagságok ?
"A páraáteresztő fóliáról azt olvastam, hogy kb. 1 hónapon belül "illik" a burkolatot elkészíteni."
A legtöbb páraáteresztő fólia leírásában (adatlapján) meg van adva az UV állóság időtartama, tehát hogy kb meddig maradhat nyitott a szerkezet. Egyes fóliák akár több hónapot is kibírnak, sőt van olyan is, ami akár éveket is. Persze ez utóbbi fóliát csak focisták, politikusok és hasonló maffiózok képesek megfizetni :)
Az, hogy a Multirock kőzetgyapot felületét ne érje a leírása szerint komoly légmozgás ez mennyire komolyan veendő? Végülis ha neki van tolva a páraáteresztőnek, ami a tetőhéjazat alatt van, akkor is a légrésben mozog a levegő...
Vagy ilyen megoldással átszellőztetett padláson is lehet a Multirock a fafödémen, hogyha van a tetejére egy páraáteresztő terítve?
Sziasztok! Garázsom tetején a jelenlegi hullámpala lesz trapézlemezre cserélve. Fóliázva lesz (és itt jön a kérdés majd), majd a szarufák közé szeretnék tenni gyapot szigetelést.
Az ács azt mondja, hogy szerinte a legolcsóbb fólia is jó lesz mehet majd rá a szigetelés alulról.
"a meglévő szigetelésre raknék szendvicspanel, mondjuk 2-3cmes lécekre rögzítve"
A szendvicspanel nem páraáteresztő, a jelenlegi hőszigetelés viszont igen. Ezért hideg időben a 2 cm-es légrésnél, a szendvicspanel fém felületén víz kicsapódás fordulhat elő. Sőt, az illesztési vonalaknál akár a szendvicspanel belsejében is (a külső fém burkolat belső oldalán), ott nem csak a leghidegebb napokon, hanem a tél kb felében..
Ha a 2 cm-es légrés átszellőztetett (tehát folyamatosan áramlik bene a külvilág levegője), akkor a rétegrend páratechnikailag megfelelő, viszont hőszigetelésnek szar, mert nem igazán érvényesül a huzatos légrésen kívül lévő szendvicspanel hőszigetelése.
Ha esetleg lécre rakom fel, de fent lezárom? Ha felmelegszik akkor fent nem tud kimenni, az esetleges pára viszont lent ki tud folyni. Csak kérdés hogy így mennyire szigetel.
A szendvicspanel az, amin van alu réteg? Mert akkor azon nem sok pára tud átmenni, tehát csak akkor rakhatod fel hőszigetelésként, ha belülről semmit pára nem tud a falba áramlani. Ha meg átszellőzteted, akkor van egy drága árnyékolód a falon, ami szinte semmit nem szigetel a hideg ellen. Nyáron viszont kellemes lesz a belső hőmérséklet. Esetleg átlyuggatod, de az meg hogy néz ki...
Olyan kérdésen lenne, hogy ha a meglévő szigetelésre raknék szendvicspanel, mondjuk 2-3cmes lécekre rögzítve, akkor az jelentene e változást hőszigetelés illetve páratechnikai szempontól? Arra gondolok, hogy fog e "rendes" szigetelésként működni, úgy hogy mögötte van légrés? Vagy ha fent vagy lent lezárom, hogy ne járjon benne annyira a levegő? Vagy milyen egyéb módon lehetne direktbe rárakni a meglévő szigetelésre? Csak azért gondolkodok rajta, mivel elég jó árban lenne és nagyjából megegyezne a színezés költségével, amit ebben az esetben meg lehetne spórolni és ha működne a dolog, akkor még a szigetelésen is javítana.
A szúnyogot széndioxiddal tudod elcsalni a sátradtól (a kilélegzett co2 alapján keresi az áldozatát a rohadék). Tőled szélirányban helyezz el valami széndioxid forrást (pl valamilyen gázpalackos lángot), a szél feléd hordja a széndioxidot, ami elcsalja tőled a feléd repülő szúnyogokat. Több okosan elhelezett széndioxid forrással nagyobb területeket (pl kerty paty, szabadtéri lagzi, stb) is lehet így "szúlnyogmentesíteni".
Egyrészt a mennyezetnél csak akkor van melegebb, mint lent, amikor a falak+mennyezet hidegebb a levegőnél, tehát valami melegíti a levegőt. Amikor a műhelyedben nincs fűtés, akkor a levegő mindenütt (tehát fent is) ugyanannyi fokos lesz, mint a falak+menyezet. Passzívházaknál a falak szinte semmivel sem hidegebbek a szobahőmérsékletnél, ezért passzívházban a padlónál szinte sennivel sem hidegebb a levegő a mennyezetnél lévőhöz képest.
Másrészt hiába van pár fokkal melegebb odafen (pl mert megy egy kis fűtőtest), a párazáró fóliád felületi hőmérséklete még így is lehet a harmatponti hőmérséklet alatt. Például ha megnézed ezt a harmatpont táblázatot (10 fokos levegő hőmérséklet= alsó sor), akkor láthatod, hogy hiába fűtöd fel folyamatosan a levegőt a mnenyezetnél +10 fokosra, ha a levegő relatív páratartalma mondjuk 80 százalékos (mert éppen szárad a farakásod :), akkor elég, ha párazáró fólia mindössze 3,3 fokkal hidegebb a levegőnél (mert odakint mínuszok vannak), már ekkor csorogni fog rajta a kicsapódó víz (9p% páratartalom esetén elég a levegőnél 0,8 fokkal hidegebb fólia a víz kicsapódáshoz!).
A hűtőszekrényből kivett 5 fokos sör külsején is egyből a levegőből kicsapódott vízcseppek gurulnak lefelé, pedig a konyhában +22 fok van. Képzeld azt, hogy a sör külső felülete párazáró fóliából van és 40 négyzetméteres :)
Akkor ehhez tedd hozzá a levegő rétegződését, a tető felé fog emelkedni a hőmérséklet, és a B30-as falon fog kicsapódni a pára. Mag az ajtó szimpla üvegén. Ja, és számold bele a légcserét is. Esetleg ha viszek be fél köbméter fát száradni, akkor majd kinyitom a kisablakot hátul. Sőt, tervezek bele világítást is, ami nyaranta bevonzza az összes szűnyogot a műhelybe, és akkor nyugodtan tudok a kertben sátrazni.
"Ahhoz folyamatosan hurkát kellene abálnom 2000 literes üstbe"
Elég, ha beteszel a műhelyedbe fél köbméter frissen vásárolt fenyő deszkát (a fában 150 liter frissen vásárolt vízzel), szépen szárító rakatba rakva (soronként távtartó lécekkel, hogy járjon közötte a levegő). Ha a levegő hőmérséklet közel van a nulla fokhoz, akkor meglepően kevés vízpára is elegendő ahhoz, hogy a levegő páratartalma telítődjön (megközelítse a 100 százalékot).
Ezen az ábrán a görbe vonal a 100 százalékos páratartalmat mutatja különböző hőmérsékleteken (egy köbméter levegő maximum hány gramm vizet képes tárolni pára formájában). Láthatod, hogy nulla fokos levegő esetén köbméterenként elég mindössze 5 gramm víz ahhoz, hogy meg legen a 100% relatav páratartalom. Tehát ha a műhelyed légtere 120 köbméter, akkor mindössze 6 deci (120x5g) víz elegendő a 100%-hoz. Szerintem a fent említett deszkarakásban lévő 150 liternyi vízből csak összejön ez a 0,6 liternyi vízpára :)
"A fűtés kikapcsolásával a valag deszka se száradna olyan intenzíven"
MINDIG van valamennyi száradás, amíg a levegő páratartalma nem éri el a 100 százalékot. Még fagypont alatt is, hiszen a jég is párolog (szublimál). A Góbi sivatagban mínusz 20 fokos napokon is van nagymosás: a vizes ruhát kiteregetik a szabadban, pár perc múlva jéggé fagy (el lehetne törni), másnapra porszáraz és puha. Mert arrafelé többnyire rohadt alacsony a páratartalom. A száradásnak egy ellensége van a magas relatív páratartalom, ha ez nem magas, akkor a deszkád száradni fog, akármilyen hideg van.
Persze azonos levegő víztartalom mellett minél magasabb a hőmérséklet, annál alacsonyabb lesz a relatív páratartalom. Tehát nem maga a meleg miatt szárad gyorsabban minden melegben, hanem azért, mert a melegebb levegőnek alacsonyabb a relatív páratartalma, tehát több vizet tud felvenni (elszálltani). A mongol mosónőknek az a mázlijuk, hogy az ottani levegőnek olykor hidegen is alacsonyabb a páratratalma, mint a te műhelyednek fűtés mellett.
Egyébként nem jó a bútorfát túl gyorsan szárítani: meghajlás, megcsavarodás, repedés jelenhet meg, én ősszel betenném egy hideg (de jól szellőző) padlásra/sufniba és következő őszig meg is feledkeznék róla.
"És ahányszor a 100%-os páratartalmú barkácsműhely"
Ahhoz folyamatosan hurkát kellene abálnom 2000 literes üstbe, bár a 90%-ot is nehezen közelíteném meg.
A fűtés kikapcsolásával a valag deszka se száradna olyan intenzíven (huzatos meleg helyen két hét kell, hogy 40-ről 25%-ra csökkenjen a nedvességtartalma. És akkor még ott vannak az ajtók ablakok légáteresztő képesságe, ami egy 100kW-os gázkazán működését is lehetővé tenné a helységben.
Homlokzati szigetelés lesz bővítve. Így szeretném a lábazatot is , az első réteg xps csak hálózva volt, dűbelezve nem volt. Arra felragaszthatok még egy sort?
Grafitos epst kell védeni a napsugaritól így ősz folyamán? vagy már nem olyan erős a napsugárzás, hogy deformálódjon.
"A szigetelést honnan éri nagyobb páraterhelés normál körülmények közt? Kintről vagy bentről?"
A vízpára amíg légnemű, addig ugyanolyan gáz, mint a többi gáz (google: parciális nyomás), igyekszik kitölteni a rendelkezésre álló teret és igyekszik kiegyenlítődni a szomszédos terkkel. Ha a házban töményebb, akkor kifelé szivárog (pl a falon keresztül), ha a külvilágban töményebb, akkor befelé.
A való életben az esetek 99 százalékában valóban a belső térben magasabb a vízpára parciális nyomása (a külvilágéhoz képest), ezért valóban legtöbbször belülről kifelé akar menni a pára a falon át.
A vízgáz nyomása pl gramm per kilogrammban határozható meg (NEM azomos a relatív nedvességtartalommal !!!) megállapítható pl egy mollier diagram, a relatív nedvességtartalom és az aktuális hőmérséklet ismeretében.
"A "lakótér" felől páraáteresztő? Oda párazárót szoktak rakni."
Ahol egy fólia felülete harmatponti hőmérséklet alá tud hűlni (pl te a műhelyben napok óta nem fűtesz, valami folyamatosan párolog (pl faanyag), az időjárás meg csak hűl lefelé), ott én nem mernék párazáró fóliát alkalmazni. Kivéve persze akkor, ha a párazáró felületen (pl hideg fólia belső falán) megjelenő vízcseppek nem tudnak kárt okozni (pl a fólia alján lévő vízelvezető csatornába gördülnek le).
Persze a harmatponti hőmérsélletet lehet másképpen is távol tartani a fólia felületének hőmérsékkletétől: folyamatos fűtéssel, vagy szellőztetéssel. De szerintem hosszú távon legolcsóbb, ha minden felület páraáteresztő.
A képen látható hungarocell mögötti fal tél közepére már csurom víz lesz, a jéghideg vizes tégla hideg napokon megfagy és némelyik fagyott vizes tégla szeret szétmállani (leomló fal, leszakadó tető lehetősége), a vizes fal persze nedvesíti a hungarocellt is (hőszigetelő képesség romlása). Bónuszként megfigyelhetjük a nedves felületen virágzó penészgomba tenyészetet: a gomba ültetvény java a fal és a hungarocell között van, a képen csak az ültetvény szélét látjuk a hőszigetelő lapok illesztéseinél kifelé terjeszkedik (ameddig elég vizes a hőszigetelő anyag).
Ennyit mára a párakezelést leszaró belülről történő hőszigetelésről :)
"Műhelyről beszélünk , szóval nem létszükséglet a páraáteresztő fólia"
Nem tudjuk, hogy milyen tevékenység, milyen anyagok lesznek ott. Egyetlen barkácsoló ember valóban nem sokat párásít egy 120 légköbméteres műhely levegőjén, de ha az az ember bevisz oda egy rakás deszkát, akkor az az ember ugyanakkor (a fa belsejében) bevitt oda egy jó pár vödör vizet is párologni, mert a fa nedvességtartalma ott fog párologni, ráadásul akkor is, amikor a főnök lekapcsolja a fűtést és három hétig a barkácsműhely felé sem néz. És ahányszor a 100%-os páratartalmú barkácsműhely párazáró fóliájának hőmérséklete lesüllyed, akkor a a párazáró fólia belső oldalán kis patakocskák kezdenek lefelé csorogni...
Lehetséges belülről is hőszigetelni, persze ahhoz, hogy egy belső hőszigeteléssel ne tegyük tönkre az épületet és/vagy a családunk egészségét, ahhoz sokkal többet kell tanulni (főleg a párakezelésről) és sokkal mélyebben kell a zsebbe nyúlni, mint a külső hőszigetelés esetében. Nem véletlen az, hogy a hőszigetelések 99,9 százaléka kívülről történik.
Hőtükörnek ott van értelme (ott működik tükörként), ahol a hőtűkör SOKKAL hidegebb vagy melegebb, mint a tükrözendő dolog hőmérséklete. Tehát ahol nincs hőszigetelés (vagy csak nagyon vékony) ott lehet hasznos a hőtükör.
Pl egy hőszigeteletlen falu barkácsműhely belső falát+mennyezetét hőtükörrel borítani pl nagyon jó ötlet (ráadásul világítástechnikai szempontból is hasznos dolog lehet). De minél vastagabb a hőszigetelés a tükör mögött, annál közelebb lesz a tükör hőmérséklete, tehát annál kevésbé volt értelme hótükörre extra pénzt költeni.
A baj akkor kezdőddik, amikor a tükör olyan helyre kerül, ahol páratechnikailag csak páraáteresztő rétegnek szabadna lenni, mert a legtöbb hőtükör párazáró.
Igen, de ha egy társasház 3. emeletén járunk, ahol alattad és feletted is van 2 szigeteletlen emelet, akkor mi a lehetőség?
Szerintem azt nem szabad jogilag megcsinálni, hogy az ember leszigeteli kívülről csak a saját lakásának a vonalát (+/- 1 méter), bár amúgy láttam már ilyet (ahol nem látszik, ott nyilván nem szólnak érte).
Láttunk már sok ilyet, az 5 szélső lakó őrjöng és fázik, de a 25 nem szélső leszavazza a hőszigetelést...
Műhelyről beszélünk , szóval nem létszükséglet a páraáteresztő fólia . ( főleg , ha a hungarocellt nem tolod neki , hanem hagysz egy kis rést a fólia meg a hőszigetelés között a gerincnél nyitva hagyva kicsit ) Régen is így szigetelték a műhelyeket és semmi gond nem volt velük .
Átszellöztetett rendszert csinálnék . Rockwool Fixrock FB1 segitségével . A fátyolfólia a cserép felé , benti oldalt meg páraáteresztö fóliával látnám el .
Lécekkel a szarufák oldalához szegezel egy új , megfelelő tetőfóliát szarufaközönként . Hőszigetelésnek mehet a szarufák közé szorított pár centi hungarocell + a szarufák aljára csavarozva/léccel odaszorítva még egy réteget kialakíthatsz egy összefüggő mennyezetet ( nagyobb méretű táblákból ), amit diszperzittel lespiccelve festhetsz is . Fűtésre tökéletes egy használt/olcsó vaskandalló .
A kérdés arra vonatkozott, hogy hogy oldjam meg hogy a cserép alá kerülő porhó, amit befúj a szél és egyébb nedvesség eláztassa a hőszigetelést, mivel a tetőfólia helyett felrakott építési fólia cafatokban eltávozott.
"Szigeteletlen beton aljzat, B30-as falak, koszorú, fa födémgerendák, rajta nyeregtetővel"
Tehát egy nulla hőszigetelésű egy-autó méretű garázst (egybenyitott légterű padlástérrel), szeretnél olykor télen is barkácsolásra használni (az egész területet, nemcsak egy kis részét), éves szinten viszonylag alacsony óraszámban.
Vagy az egész építményt kellene egyenletesen hőszigetelni (nem csak a tetőt!) és fűteni a levegőjét a barkácsolási idők alatt ennek TCO-ja (öszes beruházási + fűtési költségek) 30 évre legyen mondjuk 1,5-2 millió forint,
vagy egy fillért sem költeni hőszigetelésre és sugárzó fűtést kialakítani ennek összköltsége 30 évre legyen mondjuk 500 ezer forint.
Legolcsóbb megoldás: a garázs oldalfalán körben egyenletesen elosztva tegyél fel legalább 6 darab olcsó (6e Ft) hősugárzót abból a fajtából, amit szabad ferdén lefelé dönteni, mert az oldalfalak felső részére kerülnek. pl Home FK24-est vagy valami hasonlót. Muszáj sok hősugárzót alkalmazni, mert ekkora terület egyenletes bevilágítását (hősugárzás = fénysugárzás) csak sok helyről lehet megvalósítani. És ragaszkodj a magas hőmérsékletű (narancsvörösen izzó) típusokhoz, a sötét sugárzók hője nagyon rossza hatásfokkal irányítható (tehát pl fűtőpanel oda vfelejtős). A hősugárzás nem a levegőt melegíti, hanem a "megvilágított" tárgyakat és a te felületedet, ezért a levegő hőmérsékletével nem kell foglalkozni. Belépsz a hideg garázsba, bekapcsolod a hősugárzást és abban a pillanatban minden felület meleg, amire a rávetődik a hősugárzók "fénye". Azért kell egy bazinagy helyett sok kis kősugárzó, hogy minél kevesebb fűtendő felület legyen "árnyékban".
Ja, ok. Szigeteletlen beton aljzat, B30-as falak, koszorú, fa födémgerendák, rajta nyeregtetővel. A beton aljzatról felnézve látod a gerendákat, meg a cserepek alját is. Most még az autó áll benn, de ki lesz utálva. A födém nyitott marad, hogy a 3 méteres fagerendát is fel tudjam állítani függőlegesbe, ha olyan a kedvem. A cél, hogy fentről lefelé ne fújjon a szél.
A barkácsszoba lehet páraáteresztő fólia + üveggyapot mondjuk léc vázon (= sátor :). De ha a szoba alatt a lakás födém hőszigetelése polisztirol, akkor lehet a szoba (egymáshoz ragasztott) polisztirol lapokból is (habbal ráragasztott léc merevítésekkel).
A barkácszoba hőszigetelése a lakás födém hőszigetelésén lévő vékony plusz hőszigetelő rétegként fog működni.
Vigyázni kell, hogy a barkácsszoba padlója ne legyen túl párafékező a lakás födém hőszigetelése számára. Tehát vagy jó páraáteresztésű legyen, vagy a padló alatt legyen egy átszellőztetett légrés.
Arra is gondolni kell, hogy bizonyos hőszigetelési arányok esetén a barkácsszoba olykor akár fagypont alá is kerülhet, tehát lesznek-e ott fagyérzékeny anyagok. Ebben az esetben vékonyítani lehet az alsó és vastagítani a felső hőszigetelést, hogy a lakásból feljutó hulladékhő -15 fokban se engedje nulla fok alá. Persze be lehet tenni egy olcsó fűtőtestet is, fagyvédelmi üzemmódban :)
"Barkácsolnék néha, szóval időszakosan lesz fűtés"
Én
- a tetőhöz nem nyúlnék
- a födémet (tehát a padlás padlóját) szigetelném mondjuk 25 centi vastagon és olcsón/egyszerűen.
- a padlástérben pedig kialakítanék egy fűthető barkácsoló szobát külön saját 3-5 centis hőszigeteléssel, de ha a barkácsolás nem követel nagy területen mozgást, akkor elég lehet mindössze néhány hősugárzó, nulla hőszigetelés mellett**.
De rohadtul nem mindegy, hogy milyen jelegű az a barkácsolás, mert NAGYON eltérő a hősugárzós fűtés kialakítása akkor, ha egy kis asztalnál egy helyben ülve processzorokat forrasztgatsz és akkor is nagyon más a feladat, ha egy épülő 10 méteres viking bárka körül foglalatoskodsz.
**Sokan nem tudják, hogy aki érti a hősugárzás lényegét, az mínusz tíz fokban is elvan akár meztelenül is órákig a szabadban. Hatalmas üzemcsarnokokat sokszor nem fűtik teljes egészében, csak a talaj feletti részt vagy csak a munkahelyeket infra sugárzókkal.
Az ilyen régi fóliák nem a szelet nem bírják hanem a 20 évet amiből nettó2 év időtartamot 60-70fokban töltenek.
A most fennlévő ellenlécezés esetedben nem sokat segít mert nem tudod berakni alá az új fóliát bontás nélkül. Ezért van az a megoldás amit linkeltem.
Ha leszeded a cserép/cserépléc/ellenléc triót és fóliát rak a szarufára majd a triót vissza (már amit lehet bontás után), az a legkorrektebb megoldás. Sok esetben nem rentábilis és nem is könnyen megoldható.
Nekem pl. 7méternél van a födémem onnan kezdődik a tető. Erről a magas tetőről sk. nem szeretném leszedni a cserepet szívesen, mert van egy kis tériszonyom.
"Akkor a multipor is csak azért jobb belső szigetelésnek mert magábantartja a párát és szellőztetéssel kiengedi magából? "
A Multipor egyrészt tele van lyukakkal, amielyekben a pára el tud jutni a hideg párafékező rétegig, pl betonfalig. Ott a pára természetesn megtorpan és vízzé változik. De mivel a Multipor lyukai közötti elválasztó falak kapillárisan vezetik a vizet, ezért a kicsapódó víz a lyukakat elválasztó falakban visszaszivárog a Multipor szoba felőli (meleg) oldalára, ahol állítólag elpárolog a levegőbe. Ez a hivatalos magyarázat. Ha nem érted, akkor már ketten vagyunk, mert ennek a leírásnak erősen parasztvakítás szaga van, számos kérdést felvet, amire senki sem akar válaszolni. Pl: mi les azzal a vízzel, ami vizes beton felületről nem visszafelé indul, hanem a jéghideg betont nedvesíti (szivárog a víz a betonban a fagyos külvilág felé)? És ez csak az első kérdés a sok közül.
"Az Ytongnak meglehet ugyanez a jó tulajdonsága"
Nem tudom, hogy az Ytong képes-e belső hőszigetelésként helyettesíteni a multiport. Hasonló anyagok, lehet, hogy simán jó helyette, csak erről sem szabad beszélni.
Igazad van. Nyitott födémes, azért nem a födémet akarom szigetelni. Tehát B30-as épület, fa födém gerendák. Nem is akarom a födémet becsinálni, meg szigetelni, mert alacsony, illetve a gerendák tetején tárolok léceket, ezt-azt.
Sziasztok! Van egy garázsom, ami nyeregtetős, és nincs fólia a cserepek alatt. Szeretném szigetelni, mit javasolnátok? Nikecelt szorítsak a szarufák közé, vagy mehet a gyapot is? Illetve ha gyapot, akkor hogy védjem meg a nedvesedéstől?
Páraáteresztés nem egyféle létezik, a páraáteresztésnek milliónyi fokozata van. Még a műanyag párazáró fóliák is páraáteresztők egy icipicit és van, amihez képest még a levegő is párafékező. Ténylegesen 100%-osan párazáró anyag talán nem is létezik a tömör fémen és üvegen kívül, minden más anyagot tekinthetünk (többé-kevésbé) páraáteresztőnek, még a szuper párazáró műanyag fóliákat is.
A hőszigeteléseknél többnyire csak az a lényeg, hogy egymáshoz képestmelyik réteg vezeti jobban és melyik rosszabbul a vízpárát.
Az egymás mögött lévő falrétegek (vagy az egymás felett lévő födém-rétegek) páraáteresztését úgy képzeld el, mint egymás fölött lévő szűrőket, amelyek közül a felsőbe folyamatosan víz csorog:
- ha a felső szűrőn vannak kisebb és az alsón nagyobb lyukak, akkor a felső nem tud annyi vizet átengedni, amennyivel az alsó nem képes képes megbirkózni, tehát a két szűrő között soha nem lesz víz feltorlódás/túlcsordulás (= pára kicsapódás)
- ha mindkét szűrőn egyforma lyukak vannak, akkor az áteresztő képességük azonos, tehát még ekkor sincs baj.
- ha a felső szűrőn vannak nagyobb és az alsón a kisebb lyukak, akkor a feslőn olyan sok vizet enged át, amennyit az alsó már nem képes, ekkor van a baj: két szűrő között egyre több víz fog összegyűlni (túlcsordulás = pára kicsapódás).
"Mi a pára és hőtechniaki ellenérv azellen hogy falvastagságot növeljek okostéglával?"
Az okostégla sokkal páraáteresztőbb a tömör téglánál, tehát ha az okostégla réteg a régi fal külső (hideg) oldalán lesz, akkor nincs semmi kifogásom ellene.
"Ha belülre rakok egy sor okostéglát a meglévő B30 mellé és kvázi mindkét tégla "páraáteresztő""
Lószart.
Az okostégla páraáteresztése sacc/kb 10-szeres az ugyanolyan vastag levegőréteghez képest, a B30-asé meg nagyjából 30-szorosa. Magyarul a B30 fal háromszor párafékezőbb (háromszor rosszabb páraátersztésű). Nézd meg az okostégla gyártó honlapján a belőle készült falazat páraáteresztési értékét és azokat a feltételeket, amikor ezek igazak (pl 1 cm vakolat mindkét oldalon, vagy belső oldali párazáró fólia réteg).
"Mennyivel rosszabb ez mintha egymás mellett 2 sor B30 lenne?"
Mivel mindkét téglafal párafékezése azonos erősségű, ezért nem lenne semmi baj: a belső falazaton nem tudna több pára átmenni, mint amennyit a külső fal is át tud engedni magán.
Nem tudom, hogy a CK lap mennyire képes meghajlani eltörés nélkül. Ez alatt a réteg alatt nem kőkemény/merev anyagok dolgok lesznek, ezért egyenetlen terhelés esetén az egész teraszod felülete meg fog hajlani egy icipicit, talán meghajolhat annyira is, hogy eltörik a cement lap. De én nem vagyok építőipari szakember, kérdezz meg olyat is.
Hangszigetelés szempontjából a CK lap sokkal jobb (mert nehezebb és merevebb) az OSB-nél.
"Folyékony fólia nem lenne jobb?"
Egyrészt lásd az "alkoholista segédmunkás megbízható vízzárású munkája" c. fejezetet
másrészt ez az egész terasz összes rétege kisebb-nagyobb darabokból fog állni, nem lenne rossz ötlet, ha legalább az egyik réteg egy darabból lenne (mechanikailag egyben tartaná). Ha esetleg szét akarna széledni a ménes, akkor még az 1 mm vastag gumi fólia össztarató ereje se túl sok, egy kent réteg összetartóereje egyenesen nulla.
"Austroterm AT L2-re gondoltál?"
Az is jó. Többféle lépészaj csillapító anyag van, ami egyrészt hőszigetel, másrészt zajcsillapít, eközben teherbíró. A réteg teherbírását úgy választanám meg, hogy a felette lévő összes súly egy picit összenyomja (mondjuk 5-10 százalékban) ezt a réteget. Hogy a kívülről jövő hanghullámok képesek legyenek minden irányban megrezgetni, "meghintáztatni" a felette lévő rétegeket.
Visszatérve erre a témára mert kerülgetjük itt egymást a visszakérdezésekkel ebben a falvastagítás témában.
Mi a pára és hőtechniaki ellenérv azellen hogy falvastagságot növeljek okostéglával?
Ha belülre rakok egy sor okostéglát a meglévő B30 mellé és kvázi mindkét tégla "páraáteresztő" akkor a kifelé igyekvő pára átmegy az okostéglán is meg a B30-on is.
Mennyivel rosszabb ez mintha egymás mellett 2 sor B30 lenne?
30cm vastagságban a Knauf MPN 5160ft/m2-re, a Deltarock 6000ft/m2-re jön ki. Ha ezek az opciók akkor lehet tényleg érdemes a fújhatót megnézni, bár annak azért komolyabb előkészület kell mint egy normál gyapotfelrakásnak.
Deltarock konktéran 3szor annyiba kerül így mint a NatuRoll Pro.
A vízszintes részre mindenképpen Naturoll Pro-t akarok, lehet hgoy megveszem elsőkörben azt, aztán megtapogatom mit mutat, és utána veszem meg csak a ferde tetőrészre.
En 0.35os Unifitet hasznaltam a gerendak kozott, 14 centiset. Egymagam be tudtam rakni es drottal halozni, szoval eleg merev a feladatra. Igaz a vegere polipnak ereztem magam, nehany frissen novesztett vegtaggal. :)
"Érdeklődni szeretnék hogy a Knauf Naturoll Pro tekercses szigetelést lehet-e használni ferde tetőben szarufák közé helyezve? A termék leírásából nem volt egyértelmű hogy csak válaszfalba és vízszintesen fektetve használható-e vagy ferde részen is alkalmazható."
Válasz:
"A termékleírás szerint igen.
Ha van rá lehetőség, érdemes az Unifit termékeket is megnézni, mert sokkal jobb hőszigetelő képességű anyagok vannak közöttük."
Mellékesen, az Unifit-ek természetesen jóval drágábbak:
Mivel a gyári leírásból nem derül ki írtam a Knauf Insuation-nak és azt mondta az alkalmazás technikus hogy a NatuRoll Pro használható szarufák között is.
"Ha valamit válaszfalba (függőleges) történő alkalmazásra is lehet hazsnálni akkor egyértelműen jó ferde tetőrészbe is nem?"
Nem egyértelműen, de valószínűleg igen. Mert egy válaszfal maximum 3 méter magas, a ferde tetősík sokkal több is lehet. El kell olvasni az anyag HIVATALOS (gyári) leírását, sőt sok esetben kizárólag a gyártó által javasolt rakási/rögzítési módszer esetén vállalják a roskadás mentességet.
"A ferde lecsúszás ellen nem találtam ki semmit csak azt hogy jól megtömöm az alját a lebontott szigeteléssel."
Ettől még maga az anyag tömörödhet a ferde csúszdán. Ha 15 centi vastag gyapot a födémen 10%-ot összemegy, az nem sok vizet zavar. De ha 7 méter ferde felületen 10%-ot összemegy, az azt jelenti, hogy a felső 70 centis sávban már nincs semmi hőszigetelésed! Tehát ha a lecsúszás-gátlás nem az egész felületen történik (tehát amikor a csúszda már sehol nem csúszda többé) akkor inkább vegyél drágább gyapotot, olyat, amit kimondottan ajánlanak ferde tetősíkba is.
Mindegyik esetre Knauf gyapotot néztem ki. Tekercsesben Knauf Naturoll Pro tekercses és Knauf 037 táblás vagy Knauf MPN táblást gondoltam.
A ferde lecsúszás ellen nem találtam ki semmit csak azt hogy jól megtömöm az alját a lebontott szigeteléssel. Az alsó "háromszögben amúgyis megnövelem a szigetelés vastagságot a régi szigeteléssel, így azt jól meg tudom tömni.
gazából mivel a belső réteget 60cm távolságban elhelyezett távtartók (5x15cm lécezés) közé rakom, nem gondoltam a külső réteget mégcsak drótozni sem.
Felrakom a lécezést, befűzöm a külső réteget, amikor az megvan akkor berakom a belső réteget, és csak azt drótozom.
Legszimpatikusabb a kívül belül tekercses volna, de látom hogy ebben a kérdésben nincs egyértelmű útmutatás.
Valóban elfordulhat, hogy a felső-külső 15 centi gyapot egy kicsit összenyomja az alsó-belső gyapotot, ezért az alsó réteg lehet teherbíróbb a felsőnél (vagy az alsó 15 centi drága gyapot helyére 20 centi olcsót teszel be, azt csak nem fogja 15 centinél jobban összenyomni :)
De a 30 centis problémánál sokkal nagyobb bajt okozhat a 7 méteres probléma, amikor ferdén lefelé akar csúszni a gyapot a ferde hosszú "csúszdán". A ferde lecsúszás ellen mit tervezel? Kétféle megoldás lehet:
- vannak olyan erős/merev gyapotok, amelyeket a gyártója ferde tetősíkba (is) javasol
- nem ferde tetőbe javasolt olcsó gyapot ferde lecsúszását és összetömörödését házibarkács módon akadályozod.
Egyik fő szempont volt, hogy a klíma kültéri oda lett téve. Ez már a 3. színt, mert 2 szintes épületen a tetőtér.
A következők szerint, szerinted, módosíthatok?
- felső akármilyen ragasztott burkolat
- két eltolt réteg osb teherelosztó 2*10 mm-es CK lapot vettem erre a célra
- EPDM tófólia Folyékony fólia nem lenne jobb?
- 10 centi XPS
- 5 centi roppantott polisztirol Austroterm AT L2-re gondoltál?
- EPDM tófólia
- teherelosztó deszkaréteg
- 20 centi gerendaközben olcsó üveggyapot Úgy gondolom mindenképpen az airrock XD kell, mert a tetőtér külön bejáratú lakás, hogy a léghangokat is megfogja, a két lakórész között.
A ház első oldalának ez az erkély az egyetlen dísze. A ház a szigetelés előtt rendelkezett egy bizonyos érdekes egyedi kinézettel, a szigetelés felrakása után igazi jellegtelen kádárkocka lett belőle.
Nem akarunk különösebben ciffra díszvakolatot rakni majd rá, úgyhogy egy érdekes erkélykorlát lesz az egyetlen lehetőség arra, hogy visszakapjon valamennyit a ház a régi sármjából.
Lehet persze, hogy az ablakok és a teraszajtó köré, meg az erkély két külső függőleges élére rakunk valami dísztégla kiemelést, mert ez így olyan egytucat :-(
Az én megnevezésem: "haszontalan pénzszivattyú" :) Kivéve persze, ha a terasz évente legalább 20-30 alkalommal családi étkezés, vagy egyéb társasági esemény színhelye. Mert nagyon hangulatos tud lenn, ha valóban rendszeresen, értelmesen használva van.
(persze létezik olyan terasz is, amely úgy hangulatos, hogy eközben anyagilag nem fosztja ki a családot :)
Nekünk egy olyan izé van, ami 2,6 méter szélességben 1,2 méterre benyúlik a falakon belülre, de 4 méter szélességben pedig 1,5 méterre kinyúlik a falakon kívülre.
"Sejtettem, hogy nem fogom megúszni párazáró fólia felrakását. A gerenda aljára rá kapcsozom a fóliát, majd a gerendára keresztbe belécezem, és mehet rá a karton."
Nagyon helyes. Így a lécek között marad légrés az elektromos vezetékeknek, szellőzésnek. Sokan először megcsinálják a párazárást becsületsen zártra, aztán elkezdik kilyuggatni a villanydrótok miatt :) De láttam már kb 100 darab mennyezetbe süllyesztertt lámpát, mindegyiknek nem csak a gipszkarton volt kivágva 10 centi átmérőben, de mindegyik miatt ki lett vágva a közvetlenül a gipszkartonon lévő párazáró fólia is :))))
"A gerenda tetejére, a deszka borítás alá, mert az már nem kivitelezhető. Vagy úgy gondoltad, hogy a deszka borítás tetejére,"
Ha a gerendán lévő deszka már len van téve, akkor talán az lenne a jó hangszigetelő megoldás, hogy az egész felületre roppantott (lépészajcsökkentő) polisztirolt tennél minél vastagabban (legalább 5 centi, az XPS vastagság rovására). És mivel így a hangszigetelés a deszka fölé kerül, ezért ezzel egyidőben alul a gerendák közé kerülő méregdrága kőzetgyapotot le lehetne cserélni olcsó üveggyapotra.
Az a baj, hogy nem adtál meg rétegrendet, így nehéz képben lenni.
Most valahogy így képzelem el a terszodat:
- felső akármilyen ragasztott burkolat
- két eltolt réteg osb teherelosztó
- EPDM tófólia
- 10 centi XPS
- 5 centi roppantott polisztirol
- EPDM tófólia
- teherelosztó deszkaréteg
- 20 centi gerendaközben olcsó üveggyapot
- párazáró fólia
- lécezés
- gipszkarton mennyezet
Én ezt az egész beugró erkélyt megszüntettem volna az első pillanatban: az esetek 95 százalékában gyakorlatilag nincs kihasználva (=kolonc), viszont elfogadható hőszigetelése hét számjegyű összeg és még azután is lopja a fűtésköltséget évtizedeken keresztül.
"Azért gondolod, hogy nem lesz tökéletes, mert a gipszkarton csavar kilyukasztja a párazáró fóliát?"
A fóliák többsége "emlékező" anyagú, tehát ha szúrsz rajta egy lyukat, az a lyuk lassan megpróbál összébb záródni valamennyire. Tehát a párazáró fólián átszúrt facsavar/tűzőkapocs oldalfalára ráfeszül a lyuk széle. Ez persze nem biztosít H2O molekuláris szintű lezárást, de családi háznál szerintem eléggé zártnak tekinthetők.
Ezerszer nagyobb lyukak szoktak lenni a fólia csíkok toldásánál (ragasztási hiba), de okos ember nem keskeny csíkokkal dolgozik, hanem 4 méter széles fóliával.
De a legdurvább párazáró elcseszések a fólia széleinél szoktak lenni, amikor a lakótérből a külvilág felé igyekvő pára a fóliát szélénél egyszerűen meg tudja kerülni, tehát a pára be tud menni a fólia mögé. Magyarul a nagyeszű mester megcsinálja a fóliát becsületesen úgy, hogy azon egy molekula sem tud átmenni, ugyanakkor a fólia széleinél akár egy egész hangyasereg is mögé tud menni :)
A vízpára gázként működik, ha "elvezeted oldalra", akkor a fólia szélét megkerülve szépen visszajöhet középre. Fingszag ellen se ér sokat egy kinyitott esernyő, bármilyen jól záró is az anyaga.
Akkor jó a párazárás, ha a lakást nyomáspróbázni lehet, mint a vízhálózatot (persze egy lakást nem 10 barral szokás nyomáspróbázni, csak 50 pascal nyomással :)
" itt valószínűleg egy borított fa födémről van szó."
Igen. Új fa gerenda, rajta deszka borítás
"De mivel a gipszkarton utáni párazárás sohasem tökéletes a hőszigetelés után a vízzárás előtt kicsapódhat a nedvesség - ezt valahogy el kellene távolítani, pl oldalra."
Azért gondolod, hogy nem lesz tökéletes, mert a gipszkarton csavar kilyukasztja a párazáró fóliát?
"A gerendák közé tett airrock páratechnikailag gyanússá teszi a rétegrendet"
Sejtettem, hogy nem fogom megúszni párazáró fólia felrakását. A gerenda aljára rá kapcsozom a fóliát, majd a gerendára keresztbe belécezem, és mehet rá a karton. Kék hang gátló, vagy tűzgátló.
"A kemény gerendák a külső zajok egy részét át fogják vezetni az airrock rétegen (hang-híd!), én tennék a gerendák tetejére is valami hangelnyelő anyagot (pl polifoam vagy roppantott eps csíkokat)."
A gerenda tetejére, a deszka borítás alá, mert az már nem kivitelezhető. Vagy úgy gondoltad, hogy a deszka borítás tetejére,
Olyan nincs. A mennyezet egy sík, a födém pedig egy térbeli szerkezet.
Fa födém is többféle akad. itt valószínűleg egy borított fa födémről van szó.
"Viszont erkély van a tetőtérben, az erkély ajtó kb. 100 cm-el beljebb van a külső fal síktól, így van kb. 3 m2-es erkély."
Ez sem stimmel. Az ami befele megy a térbe az lodzsa. Sok páratechnikai probléma lesz, tehát hasznos kérdezni.
"Viszont abban nem vagyok biztos, hogy a gipszkarton és a kőzetgyapot között kell legyen pára záró fólia, vagy sem?" Jól gondolod, ide kell, igaz a kivitelezés elég macerás.
Tehát fűtött tér--- gipszkarton- párazáró fólia - hőszigetelés - vízzárás , majd burkolat.
De mivel a giszkarton utáni párazárás sohasem tökéletes a hőszigetelés után a vízzárás előtt kicsapódhat a nedvesség - ezt valahogy el kellene távolítani, pl oldalra.
Nem könnyű feladat, a legjobb ilyenkor nem készíteni lodzsát.
"Azt gondolom hogy egy tér amiben csak levegő van, jobb páraáteresztő mint egy ugyanekkora tér amiben szigetelő anyag van."
A gyapotok párafékezése gyakorlatilag nulla, tehát páravezetés szempontjából az üres üreg = gyapotos üreg.
A képedet nézegetve:
Az okostéglák nútfédesrsek és a téglák közötti réseket falazás közben nem szokás légmentesen tömíteni, tehát sok száz "légrés" van a falon, innentől kezdve a csupasz (=vakolatlan) okostégla fal saját párafékezéséről nemigen beszélhetünk. A nútféderers tégla falakhoz hivatalosan megadott párafékezési érték azért nem nulla, mert a gyártó bele szokta számolni a két oldali vakoláat párafékezését is (komoly gyártók itt külön meg is említik a vakolatot). Csakhogy a te okosfaladat kívülről lehetetlen bevakolni, így a belső vakolat párafékezésének egyedül kell jobbnak lennie az egész külső téglafal párafékezésénél, ami kissé nehezen elképzelhető.
A külső téglafalba hogyan kerültek lyukak? Nem emlékszem, hogy hőszigetelő téglát említettél volna.
A gerendák közé tett airrock páratechnikailag gyanússá teszi a rétegrendet :) ezért a lakás felől tennék egy légmentesen zárt párazáró fóliát valahová a plafon és az airrock közé.
A kemény gerendák a külső zajok egy részét át fogják vezetni az airrock rétegen (hang-híd!), én tennék a gerendák tetejére is valami hangelnyelő anyagot (pl polifoam vagy roppantott eps csíkokat).
"Szerencsére, nálam nem járt az alkoholista, "
Sok építkezésnél nincs szükség küldős alkoholistára, mert van családon belül is ;)
Elvileg természetesen lehet levegővel helyettesíteni a polifoam csíkokat, de a polifoam azért ad egy mechanikai megtámasztást is a lerakott XPS lapoknak. Amikor rakod le az XPS lapokat, akkor egyszerűbb nekiütköztetni a polifoam csíknak, mint körben a falaknál távtartókkal tökölni.
Ha ott a polifoam, akkor a kosz, sitt se megy be a hézagba, amit utána nem egyszerű kitakarítani.
Aztán a végén körben a falnál ki kell szilózni a rést, az is egyszerűbb, ha ott a polifoam csík.
Új vagyok viszonylag, előre is elnézést kérek ha butaságot kérdezek.
Felújítás közben vagyok az iker házamban és felmerült ötletként, -a kőműves javaslatára- hogy Ytong téglával huzzunk egy sort a külső fal elé, belülről a szobában.
Szeretném megvastagítani ezt a falat, mert valóban vékony a mostani, de vajon az Ytong jó lesz erre?
Valamint mennyire hangszigetelő az Ytong, mert a szomszéd felőli oldalra is kéne valamit utólag tenni, az áthallatszás csökkentése végett. Sajnos kívülről nem tudok építeni semmit.
"Viszont, amennyiben az EPDM gumi tó fólia marad, akkor nem szükséges ilyen, jól értelmezem?"
Ha jól emlékszem, akkor EPDM tófólia és polisztirol közé nem kell elválasztó réteg, ha viszont a tófólia PVC, akkor kell. De én nem vagyok ilyen irányú szakember.
"Mit javasolsz, a gumit mivel tudnám hozzáragasztani a deszkához, hogy hosszútávon tartós legyen?"
Valószínűleg számos olyan ragasztó van, aminek a szövegében a ragasztható anyagok felsorolásában szerepel a fa és az EPDM is.
"Fa gerendás mennyezeten erkély."
Ezt a mennyezeten lévő erkélyt sajnos nem tudom értelmezni :)
"gumi tó fólia helyett, inkább bitumenes lemezt tegyek?"
A bitumenes lemezt többnyire egy alkoholista ragasztja, toldozgatja össze csíkonként, kétes megbízhatósággal. Tófólia viszont lehet egyből akkora, amekkora a helyiség, ott nincs toldási, ragasztási hiba.
"Olvass utána az interneten a "lágyító vándorlás" kifejezésnek."
Visszakerestem, egészen pontosan EPDM gumi tó fólia, 1 mm vastag.
Rákerestem a lágyító vándorlásra, és úgy értelmeztem, amennyiben a víz szigetelés pvc- vel van kivitelezve, akkor üvegfátyolt kell rá teríteni, és utána mehet rá az xps.
Viszont, amennyiben az EPDM gumi tó fólia marad, akkor nem szükséges ilyen, jól értelmezem?
Mit javasolsz, a gumit mivel tudnám hozzáragasztani a deszkához, hogy hosszútávon tartós legyen? Fa gerendás mennyezeten erkély. Azt tudom, hogy a Mesternek van fólia ragasztója.
A 15 cm vastag xps-t mivel tudnám ráragasztani az gumi lapra, úgy, hogy adnák neki 1,5%-os lejtést.
Vagy a gumi tó fólia helyett, inkább bitumenes lemezt tegyek?
Valahová kell. Kérdezd meg a laminált padló forgalmazókat, hogy miért csak akkor él a garancia a laminált padlóra, ha a betonon van párazáró fólia, a kiegyenlítő réteg alatt :-)
Nos, a beton aljzatra rakott padló az száraz is, meg padló is, de mégsem a klasszikus szárazpadló :-)
Beton aljzat esetén le lehet ragasztani az XPS lapokat, de nem érdemes, mert kell alájuk tenni párazáró fóliát, tehát a betonhoz közvetlenül nem tudod ragasztani. Egymáshoz viszont érdemes őket összeragasztani.
A tetejükre mehet a nútféderes OSB lap terheléskiegyenlítő rétegnek.
Ettől függetlenül ebben az esetben is két réteg, átlapolással lerakott OSB lapokat javaslok. Sokkal stabilabb eredményt ad az átlapolt és egymáshoz csavarral rögzített két réteg, mint vastagabb, de egyrétegű lapok esetén a nútok ragasztása.
Tegyél két réteg 12 mm-es OSB lapot, nem lesz drágább, mint a 25 mm-es nútféderes lap, de stabilabb lesz az eredmény.
"kvázi belső szigetelésként használnék egy sor gyapottal feltöltött téglát akkor az nem problémás páratechnikai szempontból?"
Ha az okostéglán kívül van még egy házfal, akkor az valószínűleg erősen problémás lenne. Mert a külső 40 centi tégla SOKKAL párafékezőbb, mint a 2 centis réteg a belső felületnél.
Köszönöm a javaslatot. Először vettem tó fóliát, ami gumis. Azt gondoltam, hogy az jó lesz, de rájöttem, hogy nem biztos, hogy jó, mert a deszkához még oda ragasztom valahogy, de a gumi laphoz az xps-t nem biztos, hogy oda tudom ragasztani, hogy tartósan ott is maradjon. Utána gondoltam, hogy a folyékony fólia jó lesz.
A bitumenes lemez biztosan jobb lesz, viszont a toldásoknál, nem tudom, hogyan tudom összemelegíteni, mert a deszka borításnál nem lenne jó ötlet pörkölővel melegíteni.
Utána még az is kérdés, hogy a bitumenes lemezhez mivel tudom oda ragasztani az xps-t?
Víz bejutásától, azt gondolom, hogy nem kell félni, mert fél éve van leterítve a gumis tó fólia, és ritkán volt vizes az esőtől, és még erkély korlát sincs. Kelet, Dél-Keleti oldal
Fa gerendás a mennyezet, és a tetőtér be van építve. Viszont erkély van a tetőtérben, az erkély ajtó kb. 100 cm-el beljebb van a külső fal síktól
A vízszigetelés hogyan van megoldva az erkély alján? Ez a kialakítás hosszú távon egy időzített bomba, előbb-utóbb befolyik a víz az erkély padlója mellett a fagerendás födémbe.
Szóval ha ezt a szerkezetet meg akarod tartani, akkor azzal kezd, hogy az erkély alját két rétegben erős bitumenes lemezzel nagyon gondosan vízszigeteled, aztán rakod rá az általad elképzelt vízszigetelő réteget.
A padlóhoz viszont nem kell az XPS-t leragasztani nem?
Milyen padlóhoz akarod leragasztani az XPS-t? Szárazpadlót írtál az eredeti kérdésedben, a szárazpadló lényegében a döngölt földön lévő építési fóliára terített 2-4 mm-es szemcséjű kőzúzalékra rakott hőszigetelő, majd arra rakott terheléskiegyenlítő rétegből van.
Az elterített kőzúzalékra nem lehet leragasztani a hőszigetelő XPS lapokat.
Sajnos jobb a súllyal vigyázni ezen esetben, így nem volna célszerű még 5 cm esztrichet önteni. Meg ezzel haladósabb az élet, nem kell várni stb. Így marad a szárazpadló.
Olyanokat olvastam, hogy vagy 2*15mm OSB vagy egy 25mm ragasztva egymáshoz. A 2*15 már kicsit sok lenne, mert a csatlakozó szoba meglévő burkolatához kell igazodni és már a 25m-el is egy picit pár mm-el afelett volnánk.
A padlóhoz viszont nem kell az XPS-t leragasztani nem? Illetve az, hogy valamilyen párazáró szalaggal leragasztom az XPS illesztést vagy tleinyomom a rést nemdagadó purhabbal az mindegy kb?
Segítségeteket kérném, eléggé egyedi eset. Fa gerendás a mennyezet, és a tetőtér be van építve. Viszont erkély van a tetőtérben, az erkély ajtó kb. 100 cm-el beljebb van a külső fal síktól, így van kb. 3 m2-es erkély.
Jelenleg a fa gerenda van, és felülről deszkázva. A következő rétegrendet gondoltam kialakítani.
A gerendák közé 20 cm vastag Rockwool Airrock XD, 90 kg testsűrűségű, hangszigetelés végett, az erkélyen keresztül.
A gerendákra alulról gipszkarton váz, vagy 5*5-ös fából váz, rajta 1 réteg karton.
Az erkélyen, a deszka tetejére 15 cm xps-t tennék 2%-os lejtéssel.
A deszka és az xps közé, alacsony dagadású purhabbal tölteném ki.
Rá 2*10 mm ck lap
A tetejére folyékony fólia, és járólap.
Viszont abban nem vagyok biztos, hogy a gipszkarton és a kőzetgyapot között kell legyen pára záró fólia, vagy sem? Amennyiben igen, akkor az egész mennyezeten, vagy csak kicsivel nagyobb felületen mint az erkély?
A tetőtérben a deszkán 4 cm Steprock HD van, rajta 18-as nutolt osb.
Nem tudom, hogy miért ragaszkodsz a szárazpadlóhoz, de ha ilyet akarsz, akkor használj nútféderes XPS lapokat, amiket igen, alaposan össze kell ragasztani.
A nútféderes OSB lapok helyett viszont két rétegben, átlapoltan lerakott OSB lapokat javaslok. Azért javaslom ezt, mert az egyrétegben lerakott OSB lapokat nem tudod rendesen rögzíteni, a nútok ragasztása nem fogja fixen megtartani az OSB lapokat a nem teljesen kemény XPS lapok tetején. Ha két rétegben, átlapoltan rakod le az OSB-t, akkor legalább egymáshoz tudod rögzíteni a lapokat, amelyek ebben az esetben stabilabban a helyükön maradnak.
Szerintetek szárazpadlónál az OSB teherosztó réteg alatti lábazati XPS szigetelés illesztéseit ragasztani kéne (Soudal Soudabond akár?) vagy elég a párazáró átlapolás leragasztásához használt ragasztócsíkkal leragasztani?
Az OSB nútokat ragasztjuk majd egymáshoz, az OSB felett lesz egy párazáró fóliaréteg átlapolva, ragasztva. Csak igyekeznénk vigyázni egy ilyen belső, meleg oldali szigetelésnél...
Azért válik le, mert alámegy a víz, megfagy és előbb-utóbb elválik a ragasztó.
A helyedben én leszedném az összes lapot, egy jó kültéri ragasztó pisztolyhabbal szépen sorban visszaragasztanám mindegyiket, majd a lapok közeit és ablaknál lévő réseket egy jó kültéri esőálló akril tömítőanyaggal újrafugáznám.
Hangsúlyozom a jó anyagok használatát, mert kiciolcó anyagokkal 5 év múlva megint a kezedben maradnak a lapok.
Üdcözlet a fórumozóknak. Segitséget kérnék önöktől. 5éves kivülről szigetelt házam külső ablakpárkányai greslapból vannak.Alatta sima hungarocell hőszigetelő van,és ehhez van valamilyen csemperagasztóval?? hozzáragasztva. Most viszont levált az egyik.Mit javasoltok,mivel kellene visszaragasztanom?
Az a lényeg, hogy a gyapoot szálai KÖZÖTT ne fújjon a szél.
Ha a padláson ráfekszel a gyapotra és lobog a hajad a szélben, akkor tegyél rá még 5 centi gyapotot, vagy takard le ott egy páraáteresztő fóliával. Ha a gyapoton fekve egy hajszálad se mozdul, akkor jó úgy ahogy van.
"Ha neki van nyomva a tetőfedő anyag alatti páraáteresztőnek, akkor úgy már nem gond, hogy ott a légrésben áramlás van?"
A páraáteresztő fólia túloldalán vihar is lehet, a gyapot szálai között attól még nem lesz szél. Gondolj bele:egy jó páraáteresztő fólia még a vizet sem engedi át.
A Multirocknál mennyire kell félni azon kitételtől, hogy nem lehet légáramlásnak kitéve a közetgyapot tábla?
-Ha neki van nyomva a tetőfedő anyag alatti páraáteresztőnek, akkor úgy már nem gond, hogy ott a légrésben áramlás van?
-Ha padláson van, aminek valamennyi szellőzése van a kúpelemek alatti fóliasapkás megoldás miatt az mennyire gond? Vagy ha ott is terítek rá páraáteresztőt (amúgy is kéne a védelme végett) akkor okés?
A grafitos táblák esetén a dilatációs hézag kialakításának lehet értelme, nálunk is a ház nyugati oldalán pár tábla annyira felmelegedett, hogy lenyomták egymást a ragasztóról :-(
Hiába rögzítettünk rájuk fehér fóliát, alatta is felmelegedett a grafitos polisztirol. Még elég meleg van, de a nap már eléggé alacsonyról süt, ha a nyugati oldalon telibe süti a grafitos táblákat, akkor eléggé fel tudnak melegedni.
Ilyet még nem is hallottam. Akkor mielőtt felragasztom az új szigetelést, vágjak pl 15cm x 15cm kockákat, a régi szigetelésen? Pl flex vágókorongal? Ha ezt nem csinálom meg, akkor mi fog történni?
Ha a lábazati hőszigetelés 55-60 centivel lenyúlik a padlószint alá, akkor ott nagyon kevés hő fog elszökni (átlagos ház esetén évente és méterenként mondjuk durván 50-100 forintnyi hő).
Ez az összeg egy átlagos hőszigeteltségű ház átlagos éves fűtésköltségében jelentéktelen tétel,
egy profi pasívház éves fűtésköltségének viszont jelentős részét teszi ki :)
Az a lényeg, hogy azt a lábazati hőszigetelést ennél lejjebb leengedni (tehát pl járda feltörése és a végén új járda készítése) olyan sok pénzbe kerülne és annyira kevés plusz hasznot hozna, hogy ez a plusz energetikai befektetés kb 500 év alatt hozná be az árát.
Szerintetek, amennyiben a belső padló szinthez képest, az alap külső oldalán 55-60 cm mélységig lemegyek a szigeteléssel, a külső járda szintig, az elegendő, vagy ajánlott lejjebb menni? A falon 20 cm szigetelés lesz, indítósínt nem akarok, így az xps is 20-as lesz a lábazaton. A padlóban 14 cm. A járda fel lesz bontva.
"Arra célzol hogy nagyobb keresztmetszetben tud így kiválni a pára"
Ara célzok, hogy a külső tömör téglafal belső oldala néha olyan rohadt hideg lesz, hogy talán csorogni fog rajta a kicsapódó víz, ha hagyjuk, hogy a lakás felől kifelé áramló pára eljusson odáig.
ELMÉLETILEG ez persze nem fordulhat elő, ha a belső fal párafékeése jobb, vagy legalábbis nem rosszabb, mint a külső falé.
Meglévő 8 cm-es hőszigetelésemre raknék még grafitos Eps-t. Le van dübelezve 6/nm, hálózva, színezés nincs rajt. Tytan Styro-val ragasztom majd fel. Olvasgattam neten a feszültségmentesítésről, kérdésem az lenne, ha Pur ragasztóhabbal ragasztok el kell-e végezni ezt a műveletet?
Arra célzol hogy nagyobb keresztmetszetben tud így kiválni a pára és ezért nagyobb eséllyel ki fog párologni belőle? Kábé mint a Multipornál ahogy emlegetik?
Lyukacsos tégla belsejében kifelé menet a hőmérséklet viszonylag egyenletesen csökken, a páranyomással kb egyenlő tempóban. Kettős falban viszont lesz hirtelen jelentős hőmérséklet ugrás/lépcső, ami gondot okozhat páratechnikailag. Akinek van élő Winwatt szoftvere, az modellezze le bene a kettős téglafalat, részletes számítások nélkül én nem mernék ilyet csinálni, a biztos módszer az, amikor a hőszigetelő réteg hideg oldaán van egy átszellőztetett légréteg és annak túloldalán a külső fal.
Érdekelne a véleményetek hogy páratechnikai szempontból mi a különbség 2 sor tégla közé rakott kőzetgyapot szigetelés és az új, gyapottal töltött "okostégla" között.
Első körben azt gondolnám hogy a két sor tégla közötti szigetelés nem igazán jó, de az "okostéglát" sem tudnám megmondani hogy miért jobb.
Sokan nem gondolnak arra sem, hogy manapság egy lakás alapterület-négyzetméter értéke 2-300 ezer forint.
Persze ennek csak eladáskor van valódi értéke, vagy akkor, ha a lakás minden négyzetméterét valóban használod is valami értelmes dologra (van olyan haverom, akinek a lakásában van legalább 100 teljesen felesleges négyzetméter :)
