ha vigasztallak vele: én se láttam, nem voltam itthon és voltam olyan hülye, hogy nem szóltam az itthon lévő kedvesemnek, hogy nyomja be a video felvevőgombját tizenegykor. ő meg nem is nyomta be azt magától. :-)
Nem is igaz, mert megtudtam az új gitárjának a márkáját - hogy hogy lehet ilyen ronda hangszert csinálni... Az Ovation legalább szép volt, igaz, annak valami különleges műanyagból van a háta, hát tisztességes hangszert inkább fából csinálnának, de ez valószínűleg csak az én hülye maradi gondolkodásom és nincs azzal a gitárral semmi baj :-)
A dzsemet élveztem nagyon, Zorántól volt az Amikor elmentél tőlem, a Nem kell mindig, az Egészen egyszerű dal, Pressertől a Boogie-woogie klub, az Engem is vigyél el; Korom Attila és barátai előadtak egy saját dalt, illetve megszólalt még a Miénk itt a tér amit úgy közösen, de főleg az Attila. Piciék (a turnéra összeállt csapat) beöltöztek annak rendje és módja szerint az utcazenész cuccokba, de jó is volt újra látni, hát, nosztalgiáztam :-) Zorán a Pipi, Kornél, Lattmann Béla, Orosz Zoli, Nádasi Veronika, Óvári Éva alkotta zenekarral vonult fel. Korom Attila mögött az Pipit és az Évát sikerült felfedeznem a félhomályban, meg néhány ismeretlen embert. Egy kislány hegedült, Dés Laci szaxofonon szólózott. Csoda jól szóltak a dalok, nem sablonosan; nem a rutint lehetett érezni tíz kilométerről hátszélben, én legalábbis meg voltam velük elégedve. Tévéműsor-szinten ennél többet kívánni nem nagyon lehet.
Megtaláltam, megnyugodtam. Nem mintha megtudtam volna belőle bármit is, szóval kár volt a gőzért. Amúgy gondoltam én, hogy nem rakják ki azonnal, csak az aggasztott, hogy semmi jel nem mutatott arra, egyáltalán lezajlott a kérdezősködés.
Lassúak a srácok, az online beszélgetést összerakják egy oldalra majd emelkedő számsorrendbe és akkor olvasható lesz (mint a Bródy, meg a Benkő).
Viszont vannak fenn exkluzív képek a főpróbáról, a Zorán ott vagizik napszemüvegben, a Freinresz rövidgatyában, meg a dobos embert is mutatják, csak a Dusánt nem látom, aminek nem örülök. :-(
Jól van, jól, csak olyan aranyosan érdeklődtetek a Népház után miközben majd' belevertétek az orrotokat, én meg már ötször körbejártam türelmetlenségemben, persze, ez még a vihar előtt volt.
Emlékszem, hogy színházat kérdeztetek, én meg szándékosan írok népházat, mert színház az több is van (igaz, Tatabányán csak egy).
>Dotis, én meg egész idő alatt rajtad röhögtem - te mindig ilyen indiszponált vagy koncerten?
Nem, én még soha nem voltam így koncerten. Voltam már néhány bulin életemben (csak Zoránból húsz és harminc között lehetek), de így még sose éreztem magam. Különleges élmény volt, az egyszer biztos.
>Tudod mikor ülök mégegyszer mellétek :-)
Jóvanna, nem volt egyszerű nekem, elhiheted. Bocs.
Nem akarok már ilyen sztenderd programot, Hómadár, Nem kell mindig, Boldog idő, ezmegaz. Tessék belenyúlni a láda mélyére, vannak ott óriási kincsek. Kiáltás, Üzenet, Hétfő este, Tiszta szó, Adj valamit, Valahol mélyen a szívemben, Nekem még nem volt gyerekévem, Velem is megtörtént, Hajózni kell, Már a galambok se repülnek, Ahogy volt, úgy volt, Táncolj, csak táncolj, Szállj most fel, Hová megyünk, Játssz még - csak, ami így kapcsiból eszembe jut. Úgy örültem, mikor az elmúlt években néha felbukkant az Éjfél után, Az én városom, a Hozzám tartozol - hát ilyenek lennének jók, még sok - hiszen Zorán annyit koncertezik, hálistennek. Tudom, vannak "kihagyhatatlan" dalok, de...
Mennyire másképp szólt a Kék asszony, mint ugyanezen a színpadon, 11 héttel korábban. Hú, de nagyon kis finom volt így is!
Engem is meglepett, Zorán mennyit gitározott, így még azt is elnéztem neki utólag hogy rögtön a második hangot elrontotta... :) Nagyon tetszett most a vokál, sokkal jobb volt mint ősszel, Vera nagyon megdobta az egészet :) Mellesleg én őt legutóbb a Piccolo színházban láttam a Rent című darabban, az se volt semmi amit ott produkált (_NAGYON_ érdemes megnézni). Jó volt így újra zongorával hallani néhány számot amit régebben el se tudtam volna képzelni zongora nélkül, bár néhol jobban is kihangsúlyozhatták volna, pl a 34. dalban, meg volt ahol láttam hogy nyomja a billentyűket, de nem hallottam... :) A többiek hozták a szokásos csúcsformájukat... :)
Én is a munkahelyemen leszek onlány... :-) Este viszont nemigen, úgyhogy majd kéretik beszámolni az Amstel Jamről, plíz.
Azon gondolkodom, hogy miként lehet indiszponált lenni koncert közben. Elfelejti, hogy hol van és elkezd fogat mosni, mondjuk? Vagy matek példákat old meg?
De, valószínűleg mi voltunk :) Az utcanévtáblák abban az esőben, autóból nem sokat értek, mellesleg 95%-ban biztos voltam hogy jó utcában vagyunk, de ezt csak a kereszteződésekből és kanyarokból, különbenis megörültem hogy végre embereket látok és leellenőriztem hogy jó helyen járunk-e :) Ja, és nem azt kérdeztem hogy hol a népház, hanem azt hol a színház és azt is jó volt tudni, hogy nem az utca túlsó végén :)
Negyed 7 körül a Népháztól néhány méterre álldogáltunk egy esőmentes fedezékben, én meg még néhány járókelő. Lefékezett mellettünk egy kis sötétkék autó négy sráccal, akik vadul tekergették a fejüket, és kikiabáltak, hogy merre van a Népház (a házfalakon meg mindenfelé ordító utcanévtáblák, hogy "Népház út"). Gorgo, ezek nem ti voltatok véletlenül? Akartam is szólni, de nem volt lelkierőm kimászni az esőre...
Halihó. A megátalkodott koncertkerülők kedvéért itt olvasható a turné programja:
Apám hitte
Vasárnap délután
Egészen egyszerű dal
Hómadár
Szép holnap
Amikor elmentél tőlem
Az első dal
La foule (Piaf-feld.)
Nem kell mindig
Sed non est pax
Ne várd a májust
Kell ott fenn egy ország
Ünnep
Így is jó
Szerenád
Romantika
Kék asszony
34. dal
Majd egyszer
A szerelemnek múlnia kell
-------------
Volt egy tánc
Boldog idő
-------------
Édes évek
Mi fáj
Fehér sziklák
Mária volt
Kócos ördögök
Szolnokon szerepelt még a műsorban a Hadd legyen és az Üzenet is. Ez utóbbi egy aranyos kísérlet volt az amúgy jellemzően békés és elringató hangulat felpörgetésére, kár, hogy később már nem játszották. Olyan is előfordult, hogy harmadszor visszajöttek: egy ízben hallottam megismételve az Egészen egyszerű dalt, a tatabányai bulit pedig a Coda-val zárta Zorán, Papp Gyula és Lattmann Béla - gondolom, nem véletlenül esett pont erre a dalra a választás.
Most megint időszűkében vagyok mint normálisan :-( viszont igazán kíváncsi lennék azok véleményére akik látták a turnét mostanság a vége felé.
Dotis, én meg egész idő alatt rajtad röhögtem - te mindig ilyen indiszponált vagy koncerten? Tudod mikor ülök mégegyszer mellétek :-)
Minket Tatabánya előtt kb 10 km-rel kapott el a vihar, az autóból kilátni alig lehetett, az 1-es úton beállt a kocsisor... aztán végül megérkeztünk az ismeretlen városba, és meg kellett találni a színházat ilyen körülmények között :) Ez mellesleg meglepően jól sikerült, csak egyszer kellett visszafordulnunk, erre egész büszke vagyok :) Na és itt jöttek a 20 méter hosszú 30 centi mély pocsolyák... :) Alvázmosás megvolt rendesen :)
Nekem is csak annyit mondtak, hogy vigyek ernyőt mert esni fog. Arról nem szólt senki, hogy gumicsizma, vízhatlan overall, legalább 3 téli pulóver meg egy termosz forró tea is kéne majd :-)
Kék-zöld-sárga vagyok az irigységtől. Hiába volt rövidebb a koncert, meg hideg is volt, na de ilyen gyönyörű helyen... Szerintem is jobban jártál, mint a miskolcival. Ami szomorú, hogy ezek után valószínűleg nem mennek többet ide játszani, pedig... :-(
Ja és még annyit, hogy a Kell ott fenn egy ország hihetetlenül jó lett. Jött a "Nézz csak fel, az ég magas" - rész és mindenféle kék-zöld-sárga fényekkel ki lett világítva a barlang plafonja, meg úgy az egész koncertterem. És azért mondani se kell, hogy milyen szép egy cseppkőbarlang, s mellé még ez a zene...
