Bár nem olvastam, hogy végeztek volna olyan kisérleteket, hogy egy a Földdel együtt mozgó fényforrás pozíciója változik-e azzal, hogy kering a Föld a Nap körül(talán nincs is ilyen pontosságú kisérlet), de a csillagok látszólagos pozíciója változik azzal, hogy a Föld milyen irányba mozog. Az érdekes az, hogy az eltolódás mértéke nem függ attól, hogy a fény a távcsövön belül levegőben, vagy vízben halad, vagyis lassabb terjedés esetén is ugyanannyira térül el a fénysugár. Van aki ezt azzal magyarázza, hogy a fénysugár már a Földtől távolabb eltérül. Ha igaz, hogy a vízben azért lassabb a fény terjedése, mert az elnyelődés és a kibocsátás között több idő telik el, mint a levegő molekulákkal való találkozásnál (esetleg a sűrűség is komoly szerepet játszik), akkor viszont ésszerű, hogy nincs különbség. De mire fordítódik az az idő, amíg a fénysugár a részecskében "időzik"? És mi van két részecske között? Ez már a kvantummechanika kérdéskörébe tartozik.
Arra volnék kíváncsi, hogy a különböző sebességgel mozgó rendszereknél van-e különbség a mérhető hullámhosszak között.
Szerintem ez a Jupiter-holdas dolog nem a fénysebesség állandóságával függ össze, csak azzal, hogy amikor a fénynek nagyobb távlságot kell megtennie, akkor több időre van szüksége hozzá...
Mert csak kolcsonvett energiaval leteznek, es csak rovid ideig,a virtualis elektron kb 10e-21 sec-ig.Ennyi ido alatt nehez detektalni, de hatasa kimutathato az atomok energiaszintjeben es a elektron magneses momentumaban.
Mindez a Heisenberg-hatarozatlansag egyik kovetkezmenye.
Viszont tudunk a vakuumnak akkora energiat adni, hogy valos reszecskekke valnak a virtualisak, lasd parkeltes.
A megfigyelés valóban nem bizonyítja, hogy a fény sebessége a naprendszerhez rögzített, de cáfolja, hogy a Földön lévő megfigyelőhöz képest állandó. Ha olyan rendszereket figyelünk, ahol a forrás és a megfigyelő távolsága állandó, és mindig ugyanazokat a sebességeket mérjük, függetlenül attól, hogy az egész hogyan mozog, akkor viszont nem igaz, hogy a forrás sebessége nem befolyásolja a fény sebességét. Érdekes módon a Földdel nem mozgó csillagok fénye elhajlik a Föld mozgásával valamilyen összefüggésben, de a Földdel együtt mozgó forrás fénye nem. Ez olyan, mintha a forrás magával vinné a fényt, nem?
"egy olyan térben, ahol elvileg minimális mennyiségű töltött részecske van? Ráadásul igen rövid hullámhosszú rezgések is terjednek benne, "
Lehet minimalis reszecskeszam, de virtualis reszecskektol hemzseg a ter.
"Elképzelhető, hogy nem csak a "hagyományos" töltések léteznek az űrben, hanem olyanok, amelyeket mondjuk nem lehet kiszivattyúzni egy palackból egy tökéletes technológiával sem. "
Raereztel a valosagra.Vannak ilyenek. Ezek a virtualis reszecskek.
Nem feltetlenul jelenti azt, hogy a fenysebesseg Naprendszerhez van rogzitve. Csak azt jelenti, hogy a Naprendszerbeli objektumok sebessege (mondjuk a Nap nezopontjabol) SOKKAL kisebb, mint a feny sebessege (szinten a Nap nezopontjabol).
Azért, mert ahogy a Föld közeledik, vagy távolodik a fénysugárhoz képest, a fény vagy siet, vagy lemarad a Földhöz képest. (Vagyis nem lesz "c".) Azt is mondja az elmélet, hogy a forrás sebességétől nem függ a fény sebessége. De akkor mégis mitől függ? Ha a forrás sebessége hozzáadódna a fény sebességéhez, akkor a Galilei féle elmélet lenne alkalmazható, rendkívül egyszerű eset lenne. Akkor mi az amit biztosan tudunk a fény terjedéséről?
Mi a helyzet az elektromos és mágneses tér változásával egy olyan térben, ahol elvileg minimális mennyiségű töltött részecske van? Ráadásul igen rövid hullámhosszú rezgések is terjednek benne, a hullámhossznak jóval(nagyságrendekkel) rövidebbnek kell lennie, mint mondjuk két részecske távolsága. Ez azt jelenti, hogy a térerősségek nm-nél is kisebb távolságokon belül is periódikusan változnak, ahol elvileg nincsenek is töltések. (Ezért kérdeztem, hogy függetleníthatő-e a térerősség változása maguktól a töltésektől.) Elképzelhető, hogy nem csak a "hagyományos" töltések léteznek az űrben, hanem olyanok, amelyeket mondjuk nem lehet kiszivattyúzni egy palackból egy tökéletes technológiával sem. Ez lehetne az az anyag, amiben a fény mindig ugyanazzal a sebességgel terjed, de ez az anyag is kölcsönhatásba kerül a hagyományos anyaggal. Persze ez csak játék a gondolatokkal, nem gondolom, hogy "elmélet" lenne, viszont kíváncsi vagyok, ki mit gondol.
Mar regota foglalkoztat a gondolat, ami lenyegeben egybevag a TIP elmeletevel. En eddig a magnesseg, es a gravitacio kozotti hasonlosagot probaltam magyarazani, illettve modellezni evvel. Ez annyiban erdekes SZVSZ, hogy itt konnyeden letrehozhato egy forras, vagy egy nyelo. Ugyanezt egy akvariumba helyezett gombokkel is megprobaltam modellezni, de arra jutottam, hogy merheto eredmenyt nem ad mivel a kozeg statikus, ellenben az univerzumnal aminek allando tagulasa, vagy eppen szukulese, olyan aramlast hoz letre amelybe nyeloket, illetve forrasokat helyezve a gravitacionak megfefelo erot kapunk, feltetelezve, hogy letezik egyfajta aramlo mezo (vagy akar kozeg is). Mindazonaltal, ez az egesz dolog semmiben sem cafolja a relativisztikus elmelet alapjait, hiszen azok pontosan a relativ megfigyelesbol adodo elteresek matematikai leirasat adjak meg, evvel nem latom mi a baj. Jo lehet a fenysebesseg mas, illetve talan nem is relativ az univerzum, mindeesetre matematikailag helyesen van levezetve. Masresz a relativitaselmelet onmagaban nem foglalkozik a mezok problemajaval, vagyis, hogy ezeket minek is tekintsuk valojaban, a puszta matematikai, es tapasztalati jellemzesukon tul, tehat, ha van gravitacios reszecske, ha nincs, a relativisztikus matematika ugyanugy fennall (ha letezik egyaltalan az anyag...). Valamint barki ha nem szkeptikusan kozeliti meg a relativisztikus elmeletet, nemi idot raszanva, es kizarolak a nagysebessegu mozgasok teren, olyan nyilvanvalo eszreveteleket tehet, amik elengedhetetlenne teszik e szamitasokat, lasd a pelda kent leirt fenyelhajlasbeli elteres a Newtoni modelhez kepest. Ez nem csak korszerubb szamitast jelent, hanem egy mas gondolkodast, amit a szamitasok valoban igazolnak. Szoval azt akarom mondani, hogy a kvantummechanika kerdeseiert, valamint a korlatozott legnagyobb sebessegert, ne ezt az elmeletet okoljuk, mert onmagaban ez nem azt jelenti.
Köszönöm a linkeket illetve a részletes magyarázatot.
Ilyen részletességgel nem igen tudtam volna leírni a dolgot, de lényegileg erre gondoltam. Viszont arra szerettem volna rámutatni, hogy ezen megfigyelés alapján a fény sebessége a naprendszerhez képest van rögzítve, vagyis ahhoz képest állandó, nem pedig a megfigyelőhöz képest. (Már amennyire ezen mérés pontossága ezt a kijelentést lehetővé teszi.) Vagyis az Einstein által elvetett abszolút koordinátarendszer talán mégis létezik, legfeljebb nem mindenütt ugyanaz az állapota.
Az elektromos és mágneses tér változásait lehet értelmezni az anyagtól függetlenül(vákuumban)?
Amin mosolygok: Az "IT" (=information technology) a számítástechnika flancos megnevezése. (Mellesleg szerintem többet ér, ha valaki tud programozni, mint az, ha az összes betűszót ismeri.)
