az van, hogy hoztal egy szelsoseges hulye peldat (szalmabab), hogy szerintem a szules egy kerekcserevel ekvivalens. (semmi ilyet nem allitottam.)
erre valaszul hoztam egy valamivel jobb, hetkoznapibb peldat, hogy egy ember eleteben elofordulnak nagy fajdalommal jaro tortenesek, amik nem vegzodnek artatlan gyerekek meggyilkolasaval
"ott voltam a gyerek mellett amikor szarra tortek a labat, meg ott voltam ket nehez szulesen
tudom, melyik faj jobban, melyik szarabb..."
Ezzel most mit bizonyítasz? Hogy túldimenzionálom a szülési fizikai- és lelkiállapotot?
Ha van, ami jobban fáj a szülésnél, akkor a szülés az már nem is fáj, nem is megrázkódtatás, nem is nehéz, akkor ez már olyan, amire hobbiból vállalkozik egy nő egyedül, nem azért, mert hatalmas nyomás alatt van már eleve?
ebben az esetben a férfi környezetének felelősségére helyezed a hangsúlyt,
minden informacio rendelkezesukre allt, van ra torvenyi lehetoseguk, hogy az ilyen eseteket ovatosan kezeljek, miert nem tettek?! az a dolguk, azert kapnak fizut.
es nem a ferfi felelossege helyett, hanem mellette. (tudom, a legjobb megoldas a feminaci allaspont: valas utan egy ferfi sem lathatja tobbe a gyerekeit, mert mind bantalmazo.)
"most azt mondod, hogy eros erzelmi megrazkodtatas eseten elfogadhato a gyerekgyilkossag."
Hol mondtam ilyet? Ilyesmivel engem ne vádoljál meg, légyszi, hogy én bármilyen körülmények közt "elfogadhatónak" tartom a gyerekgyilkosságot.
Én se mondtam neked, hogy elfogadhatónak tartod azt, hogy az apa megölte a gyerekeit. Épp csak annyit mondtam, hogy most bezzeg a teljes környezet összes felelősségét boncolgatod, ellentétben azzal, ha nő tesz ilyet.
Sokféleképpen lehet összeomlani, abból, ha valakinek az összeomlásában az van, hogy az alvó feleségén tör el egy kalapácsot, azért lehet sejteni, hogy nem szelíd lélek.
Semmivel nem mentem túl a sejtések közlésében a te azon sejtéseden, hogy az anya nyilvánvalóan nem ajnározta túl a férjét a gyerekek előtt és hogy a gyerekek ezért esetleg megbánthatták szegény szeretetteli várakozású apjukat.
te olvasatodban valahogy ez csak egy olyan tevékenység, mint mondjuk kereket cserélni egy autóban, vagy kitakarítani egy lakást. Ez egy egészséget, néhány esetben az életet kockára tevő, erős fájdalmak közt eltöltött pár óra.
szerintem ez egy szar irany klemi, amerre most viszed.
most azt mondod, hogy eros erzelmi megrazkodtatas eseten elfogadhato a gyerekgyilkossag. de csak no eseten fogadod el indoknak, ferfinal meg lathatoan nem. ha a ficko nem volt orult (es elore eltervezte), akkor ez ugyanugy egy hirtelen felindulasbol elkovetett idiotasag volt, mint a csecsemogyilkosag. en mindkettot elitelem, te csak a ferfiet.
(ott voltam a gyerek mellett amikor szarra tortek a labat, meg ott voltam ket nehez szulesen
tudom, melyik faj jobban, melyik szarabb...)
raadasul egyikotok sem valt meg el durvan, kurvara nem tudja, hogy az milyen psziches teher (vagy nem latni a gyerekeid evekig)
A te álláspontod nem konzekvens, míg a nőknél a saját felelősség körein belül sorolod az észrevételeidet, ebben az esetben a férfi környezetének felelősségére helyezed a hangsúlyt, zárójelben azért megjegyezve, hogy a férfi adott esetben szeretettel várta a gyerekeit, és azok nekiestek esetleg az anya hatására. Nőnél soha fel nem merül a hszeidben, hogy vajon mi váltotta ki a cselekedetet, stb.
Én azt gondolom, hogy az a szülő, aki ténylegesen megöli magát, beszámíthatatlan. Ha nő az illető, ha férfi. Nem is nyilatkoztam semmit az esetről - csak a te hszedre reagáltam.
Igen, jellemzően egy szülés egyedül önmagában is hatalmas nyomás, ha hiszed, ha nem, ez egy bonyolult, nehéz, maximálisan fájdalmas feladat. Az, hogy erre egy civilizált társadalomban élő nő inkább egyedül kerít sort, azt jelzi, hogy valami nagyon nincsen rendben a környezetben.
Ott esik szét az agyadban a dolog, hogy nem kezeled a helyén azt, hogy szülni. A te olvasatodban valahogy ez csak egy olyan tevékenység, mint mondjuk kereket cserélni egy autóban, vagy kitakarítani egy lakást. Ez egy egészséget, néhány esetben az életet kockára tevő, erős fájdalmak közt eltöltött pár óra.
zarojelben, jelezve, hogy ez nem a lenyeges mondanivalo, hanem egy lehetseges magyarazat a tortentekre. nem felmentes, mert ilyenre nincs felmentes. (ahogy a csecsemogyilkossagra sincs.)
az en allaspontom konzekvens (mindketto idiota), a tietek nem: jaj szegeny anyuka, nem volt mas lehetosege, mint feldarabolni/kukaba dobni a gyereket vs rohadt ferfiallat megolte a ket kolkot...
csak hat most tehetett volna tobb mindent a rendszer, de nem tett...
Én meg egyetértettem veled abban, hogy a környezet a hibás, nem lett volna szabad az apához engedni a gyerekeket, meg az apát egyáltalán visszaengedni a társadalomba. Nem ironikusan írtam, hanem valóban ezt gondolom.
Az anyát nem tudom hibáztatni semmiben. A gyerekeket sem. Az, hogy te elképzeled, hogy a gyerekek úgy viselkedtek a börtönből kijövő, agresszivitásáról ismert apával, ahogy mondjuk a kamasz gyerekeid veled néha, az anyjuk hatására - szerintem teljes tévút. Az agresszív szülőtől a gyerekek félnek.
Annyira kíváncsi voltam a véleményedre, merthogy az éppen megszült, csecsemőgyilkos anyukáknál annyira egyértelműen elítéled a sokszor hatalmas nyomás alatt levő anyát,
ja, hatalmas nyomas. izgi.
ott nincs hivatal, aki be tudna avatkozni (mivel nem is tudnak a terhessegrol)
itt meg a birosagtol a gyamhivatalig egy csomo mindenki elrendelhette volna a felugyelt KT-t. anyuka is kerhette volna a gyerekvedelmi szerveknel.
"nyilvan anyuka nem ajnarozta tul a boriben csucsulo apukat, a 10-13 eves programozott kamaszok meg nekiestek. adott esetben hiaba varta oket szeretettel, mar anyuka agyonveresi kiserletebol latszik, hogy duhkezelesi problemai voltak a csavonak"
Szerintem ne vegyük azért egy kalap alá az általad fojtogatásnak nevezett cselekedetet - amiről amúgy készült látlelet, okozott 8 napon túl gyógyuló sérülést a vérmes nőszemély? - azzal, hogy valaki egy kalapácsot ver szét az alvó feleségén, ha jól értettem az újságos szituációt.
Annyira kíváncsi voltam a véleményedre, merthogy az éppen megszült, csecsemőgyilkos anyukáknál annyira egyértelműen elítéled a sokszor hatalmas nyomás alatt levő anyát, teljesen felmentve a környezetet, érdekelt, hogy itt mi lesz a véleményed.
Ez azért nagyon durva, amit itt hozzászóltál. Nyilván az anya a hibás. Az kemény. Az anya, aki nem tagadta meg a láthatást, a szabályok szerint játszott.
Nem ajnározta agyon a börtönben ülő férjét, aki mellesleg szétvert rajta egy kalapácsot.
Igen, amúgy a környezet a hibás, hogy egy ilyen embert visszaenged a társadalomba, és engedi a gyerekeket hozzá. Persze, biztosan szeretettel várta őket. :) Szegény ember, biztosan oka volt erre a tettre.
Te "ajnároznád" azt, aki konkrétan meg akart ölni???
Innentől te nekem nem vagy komolyan vehető - igaz, eddig se voltál az...
en most sem szidom a gyerekek anyjat (oke, regebben nehanyszor leribancoztam, de aztan szot a pszichomokus, hogy nem kellene), de a gyilkossagi kiserletet (amikor fojtogatott), az nem volt tema a gyerekek elott
felugyelt KT kellett volna, varhato volt, hogy konfliktussal terhelt lesz az elso par alkalom
(nyilvan anyuka nem ajnarozta tul a boriben csucsulo apukat, a 10-13 eves programozott kamaszok meg nekiestek. adott esetben hiaba varta oket szeretettel, mar anyuka agyonveresi kiserletebol latszik, hogy duhkezelesi problemai voltak a csavonak.)
jobb lett volna gyerekvedelemnel, szakemberek jelenleteben megejteni az elso par talalkozast