Csak annyi közöd van hozzá, hogy azt állítottad, nem igaz az állítás, amit mmormota és később többen is állítottunk. Nem egyszerűen azt állítottad, hogy ez egy irreleváns kérdés valami korábbi állításod szempontjából, hanem azt állítottad, hülyeséget beszélünk. Na ezt kéne visszavonnod, beismerve, hogy üreges gömbhéjban bizony nulla az eredő gravitáció. Ez az egyik.
A másik az, hogy a gravitáció hatásvonaláról, irányáról is értekeztél a minap, újabb blöffszerű butaságok bemondásával. Én nem blöffölök, vettem a fáradságot, kiszámoltam neked egy nem teljesen triviális integrált, ami cáfolja az állításodat. Szóval itt is be kéne ismerned a tévedésedet. Ez így korrekt.
Emlékezz arra, amikor egyszer megkérdeztem emailben Martin Rees-t és kiderült, hogy ő is úgy gondolja, mint te abban a konkrét kérdésben. Volt bennem annyi gerinc, hogy megírtam a válaszát és elismertem, hogy én gondolom rosszul. Na ennyi korrektséget én is elvárok tőled a többiek nevében is, már csak azért is, mert üzenetek ezrei mentek el már a veled való parttalan és értelmetlen vitákra. És most mindegy, hogy itt esetleg olyan kérdésekről van szó, amik számodra mellékesek. Állást foglaltál velük kapcsolatban és hibás kijelentéseket tettél.
nem tudom, mi lehetett annak a gondolatmenetnek az alapja, de ahogy ott le van írva, csupán egy orbitális marhaság. Még leginkább a nyomás 'halmozódását' lehetne ráfogni, de azt is csak kínlódva.
A 'a gravitációs potenciálkülönbség ... elegendő a hidrogénmolekula kötésének a felszakításához' mondat pedig azt jelenti, hogy a molekulát alkotó atomokra ható gravitációs erő nagyobb a kötésből fakadó erőnél. GoTo mikroszkopikus fekete lyukak, mert ilyet máshol tuti nem találsz.
Hümm. Leginkább talán a kényszererők. És ennek még mindig semmi köze az eddigiekhez. Pl. ahhoz, ahogy megpróbáltad a molekulák felbomlását levezetni direkt gravitációs erőből, negatív gravitációból, üregekből, más hülyeségekből.
Mint ahogy az ősrobbanásnak sincs ahhoz köze, hogy - sokadik következményeként - szabadon onthatod itt a hülyeségeket.
Ismételném: a gravitáció majd akkor b@szogat atomokat/molekulákat, ha szabadesésben is.
1. Azt állítottad, hogy egy tömör homogén testben az eredő gravitáció mindig a tömegközéppont felé mutat. Ez nem igaz, a 2229-esben mutattam rá ellenpéldát.
2. A 2229-esben szereplő képlettel lehet egyébként egy vastagsággal rendelkező gömbhéjban is kiszámítani az eredő gravitációt, és az üregben (a belső gömbfelület által határolt gömbben) az konstans nullának találtatik. Ezt sem ismerted el mindeddig, mint ahogy azt sem, hogy ez már a Principiában benne van (nem csak nulla vastagságú gömbhéjra!).
Ha nem látod, hogy mi a különbség a gravitáció és a nyomás között, akkor tényleg kár beléd a szó. Lásd a földön előállított fémes hidrogén esetét, amihez ugye - csillagászati méretekhez képest - elenyésző gravitáció 'kellett'.
Rees, amennyiben számítását a neutroncsillag minimális tömegére vonatkozónak vesszük, valószínűleg valóban nem tévedett túl nagyot. A dolog pikantériája, hogy egyáltalán a csillaggá válás alsó határa több tucat jupitertömegnél húzódik: a neutroncsillagok létrejötte pedig még ennél is jóval nagyobb tömeget igényel.
Szimplán nincsenek meg az elemi alapjaid annak az értelmezéséhez, ami ott áll. Ugyanakkor adod a nagy elmét.
Szó sincs fémes hidrogénről a fehér törpében, ezért nem reagáltam. Az anyag ennél sokkal jobban összeroppan a gravitáció hatására, hogy fémről lehessen beszélni.
de most akkor a fémes hidrogén az degenerate vagy nem? mi a feltétele az electron degeneracy-nak? Mindenképpen degenerált az, az ottaniak alapján. Csak épp itt fixen nem efféle degenerációról van szó. És a Jup esetén pláne nem arról van ugye szó, hogy az egész ebből állna...
Amúgy mellesleg belökted Ciprian következő elslisszolási vektorának kezdőpontját :p
Mekkora térfogatú összeroskadás után egy Jupiternél nagyobb tömegű fehér törpe, nem fejti ki Rees, csak utal egy holland szerző könyvére. Rees a 1054 darabszámú protont hozta ki egy igen egyszerű okoskodással. Anyagkitöltési tényezővel szoktak ilyenkor számolni, gyakorlati számként. Marx Györgynél találtam ilyen értéket "Atommagközelben" c. könyvében. Itt az atommagon belül a protonok anyagkitöltési tényezője 0,6 értékű. Úgy gondolom, hogy a fehér törpénél ez irányadó szám lehet.
Végül is szerintem sem sokat tévedett Rees, amikor azt mondta, hogy a Jupiternél nagyobb tömegű csillagok képesek igen nagy sűrűségűre összeroskadni.
Aki pedig azt mondja, hogy mindezért pusztán a nyomás felelős, attól azt kérdezem, hogy ezt a nagy nyomást mi okozza? Mert az való igaz, hogy a fehér törpében nagy a nyomás, de mi okozhatja ezt, ha nem a gravitáció? A fehér törpében ugyanis már magfúziós folyamatok sem mennek, amely a nyomást létrehozná. Könnyen belátható, hogy a fehér törpében a nyomást csakis a gravitáció hozhatja létre.
amiből link mutat az általánosabb metallic hydrogen oldalra
http://en.wikipedia.org/wiki/Metallic_hydrogen
ahol ezt írják:
"it is an example of degenerate matter. It consists of a crystal lattice of atomic nuclei (namely, protons), with a spacing which is significantly smaller than a Bohr radius. Indeed, the spacing is more comparable with an electron wavelength (see De Broglie wavelength). The electrons are unbound and behave like the conduction electrons in a metal."
Itt bezony slendrián szóhasználat vanik, az a helyzet. A neutroncsillagtól fölfele elég sok elfajult állapot van. Az itteni, Ciprián-féle használat valamiféle totál egymás mellé szorított atommagokat jelent, ha jól látom. Ez talán valahol a fém és a neutroncsillag közöt lehet, félúton.
Amúgy, ha jól emlékszem, fémes hidrogént a földön is előállítottak már.
ezt én is kavartam nemrég, azért tisztázzuk akkor:
a jupiter belsejében van akkora nyomás, hogy a molekuláris formát felváltja a fémállapot. a wikipedia szerint ez degenerate matter. tuttommal pediglen elektron degenerate matter, hisz annál enyhébb forma nincs is.
Más szóval: az a számítás nem azt jelenti, hogy mekkora tömegnél alakul ki az elfajult állapot, hanem azt, hogy mekkora az a tömeg, amekkoránál még fennmarad. Nagyon-nagyon különbözik a kettő.
Jah, fehér törpe. Az a számítás - az itt közöltek szerint - eleve elfajult állapotban levő anyagtömegből indul ki. Csakhogy a természetben nem ez az alapállapot. Hanem egy nagy, összehúzódó gáztömeg a kiindulási pont. Egy jupiter-méretű és tömegű gáztömegből pedig sose lesz efféle elfajult állapotú objektum: a belsejében nem nő elég nagyra a nyomás. Efféle játék csak a sokkal nagyobb (több tízszeres!) méretű anyagdarabokban van. És ott is csak akkor, amikor a mag már kihűlt - a megfelelő méretű anyagdarabokban ugyanis az összehúzódás során törvényszerűen beindul a fúzió. Feltéve persze, ha van hozzá elég hidrogén. És ez a tipikus eset.
Olvasás-értelmezés nem nagyon megy, azt látom. Az a számítás arról szól, hogy mekkora (eleve elfajult állapotban levő) tömeg felszínén akkora a gravitációból fakadó nyomás, hogy valamely mégegy atomot az elektromos tere ellenére belepréseljen a főtömegbe. Nuku szétszakítás. Összepréselés. És ezt se a gravitáció végzi, hanem az ottani nyomás. Kihagysz egy logikai lépcsőt. Ez pedig butálisan visszaüt.
A gravitáció akkor 'szakít szét', ha a molekulát alkotó atomokra/ionokra olyannyira más-más gravitációs erő hat - mert a gravitációs térben annyira más a helyzetük - hogy az így létrejövő gyorsulások eltéréséből fakadó erőt a kötés ereje nem tudja ellensúlyozni.
Apropó, minél nagyobb tömegről van szó, annál 'simább' a gravitációs mező (a tömeghez tartozó eseményhorizonton kívül). Azaz ilyen 'szétszakítós' eset pont nagyon kis tömeg - nagyon kis, de létező eseményhorizont-sugár - esetén jöhet létre. Úgy tippre azt mondanám, hogy egy, a hidrogénmolekulával nagyjából egyező méretű fekete lyuk esetén még szó is lehet efféléről.
Mondjuk ezt is inkább a többieknek írom, beléd már rég kár.
Nem _üres_, hiszen pontosan elmondtam, miben tévedsz. Még ki is számítottam az arányokat.
Baromi frusztráló, mikor egy részletes, világos érvelésre, amiben megmutatom, hol hibázol, kapok egy ilyen választ: "Belátod te is, hogy hibás volt az állításod?" :-)))
Ha értenéd Rees számítását, akkor egyből látnád, hogy pontosan azt számította ki, amit leírtam. Egyszerű, világos számítás, gimnáziumi szintű, mégsem érted. Így semmi értelme a vitának. Bármit mondanak neked, nem érted meg. Csak mondod ugyanazt ugyanűgy, mint az elakadt lemez.
