"A hálózati áramos szivattyú teljesítményét hogyan lehet szabályozni?"
A legegyszerűbb megoldás a tirisztoros/triakos fázishasításos eljárás. Kitben van a konrádban is 2-3000 Ft küörül. csak a potit kell rátenni a 230-at, meg a terhelést...
Számomra is rejtély úgyan úgy mint a "varázsgömböd" forgása vagy ha a mind két végén kifúrt sörösdoboz a "volt ivónyílás felöli oldalon" megfúvatva gyorsabb áramlást produkál :). Pedig ki gondolta volna és még is találtál rá megoldást! Remélem ebben is segítesz! Lehetnek mérésbeli hibák is hisz nem olyan nagy a külömbség. A hőmérőt árnyékoltam úgy tettem a fedés és az abszerber közé. Az abszorberre belülről ragasztottam rá a jeladót. Lehet talán a hőtükör vagy a visszaverődés miatt van az eltérés?
Nekem most ez ventis rendszer ami tesztelés lesz csak ideiglenes. A végsőben padlófűtés lesz aminek a szivattyúja mindenképpen fog áramot fogyasztani. De mindegyik fűtés fogyaszt áramot, hacsak nem olyan régi mint amilyen most van nekünk : )
Igy jogos, mert már a 30 fokos viz is használható. Én igy mértem egy 20 db.-os VCS kollektor teljesítményét. De kell egy keringető szivattyú is és egy venti is. Mind a kettő áramot vesz fel. Kis kollektor felületnél az áramfelvétel decemberben biztos összemérhető a megtermelt energiával. Van erről valami mérési adatod? Biztos sokan örülnének neki.
Nekem 2006 decemberében a megtermelt kb 12kWh órára több mint 4 kWh áramfelvétel jött ki, ez irányitott fütésrásegítésnél a sörkollektor felé.
Most ilyen kis 220V 50Hz 3W 300l/h akváriumi szivattyúval fogom kipróbálni, úgy volna jó ha arról az áramról tudnám üzemeltetni amit a szélerőmű megtermel. A hálózati áramos szivattyú teljesítményét hogyan lehet szabályozni?
-Ebben az az érthetetlen, hogy akkor MI MELEGÍTI A LEVEGŐT? Mert a napsugár átmegy rajta, mint előtte a légkörön, az nem ad neki energiát. A fedést az abszorber sugárzása fűti - azaz nem tud melegebb lenni nála, meg a levegő, azaz megfordítva a szórendet, ő hűti a levegőt. Mitől van az akkor, hogy a levegő a legmelegebb a rendszerben?
Kérdés, hogy méred az abszorber és hogy a levegő hőfokát - talán itt a megoldás kulcsa.
Az a baj hogy nemcsak 500l/h es 2-5m emelomagassag kell, hanem napi 10-12, evi kb 1500 uzemora!
Ami ezt az uzemorat tudja, eveken keresztul, az nagyon kitalalt cucc kell legyen. Pl tobben kiserleteztek nosogep lugszivattyuval, (az talan a 2m-t tudja), de melegszik, kikopik. Hiszen azt kb 10 perc folyamatos uzemre, es evi 50-100 uzemorara terveztek.
Uzembiztos es egyszeru talan valami inverter es mezei keringteto szivattyu lenne, de az olcso inverterrol nem biztos hogy elmegy a szivattyu, ki kellene probalni.
A befújt levegő mondjuk 25 C. Alul az abszorber lehül 25c-ra ezzel teljesen elvettem tőle a meleget. Az abszorber és a fedés között ott 2-4 C-al melegebb a levegő. Fent kifúj 50c az abszorber ennek az értékére melegszik és ott is hasonló a külömbség. Tehát a kollektorban lévő levegő adott mérési pontokon mindíg pár fokkel melegebb mint az abszorber.
Köszönet a dícsérő szavakért! Ami Tégeg és többeket is izgat egy tényleg érdekes és fontos tényező. A kollektort én úgy méreteztem ,hogy minimális legyen a légrés a fedés és a sörösdobozok között (a szigetelő gumi vastagsága 5mm). Sajnos ez szállításkor egy kicsit hátrányos volt mert a "finom" felületű utakon hozzáért a dobozokhoz ami a festésen látható is lett (hál istennek javítható). A légréteg vastagsága még a mai napig is rejtély számomra de sejtéseim és összefüggések vannak az építési móddal főleg az osztok kialakításával kapcsolatban. Én egy teljesen új tervezésű osztott készítettem. Lemodelleztem a kanadai és sztgyi által készített osztókat és a kettőből készítettem egyet. Nálam a beömlő nyílás középen van és terelő lemezekkel oldottam meg a jó áramlást. Mivel légkamrás pc-t használtam így nem volt szükség kitámasztó lábakra vagy ívelésre mint a víztiszta esetében. Most jön viszont egy érdekes felvetés amit még Feter 52 részére sem válaszoltam meg (bocsánat csak az építés nagyon lekötött). A kanadai modell több dolgot is felvet. Miért ívelték a pc-t ha kis lábakkal is kitámasztható? Az osztó miatt mert az háromszög alakú és muszáj volt? Sztem vagy kimodellezték vagy a szerencse is melléjük ált, de inkább az előbbi. Amit eddig én tapasztaltam: osztójuk a legkisebb ellenállású és legjobb áramlású a kiképzése miatt. A fedés alatt egy elég vastag hőpaplan keletkezik. ( Marci barátom a sikkolektorából úgy tudott több száz wattal többet kihozni, (mivel nála nagyobb a távolság az abszorber és a fedés között) hogy a fedés alatt is keringette a levegőt.)
Az én esetemben a sörösló üzemelése közben megfelelő áramlással a fedés alatt alul csak pár C-al melegebb a levegő mint az abszorber ,felül ugyan úgy.
Én kb egy 10*1 méteres viz/levegő kollektort szeretnék építeni. A tető dél felé néz, kb 40 fokos szögben. A kérdésem az lenne, hogy milyen üveget/plexit javasoltok a tetejére, ami azért elég jól hőszigetelne akkor is, ha télen csak levegőt szeretnék benne keringtetni és melegíteni? Illetve ami bírja akár a jégesőt is.
A plexi nem fog a meleg hatására megolvadni?
Esetleg az kivitelezhető, hogy első rétegnek rakok egy 3-4mm es üveget, (vagy akár kettő réteget légréssel) és utána egy plexi lap.
Mekkora légréseket érdemes rakni?
Az ár is lényeges lenne, valami olcsó de megbízható megoldás kellene.
Múltkor beszéltünk erről az argongázas megoldásról és hogy átmegy a sziloplaszton. Ez még kérdéses (én nem tartom valószínűnek), viszont az biztos, hogy az én üvegfedésemben (100x140x2cm) 70 fok hőmérsékletingadozással számolva majdnem 6 köbdeciméter térfogatingadozás lehetséges. Ami ha nem engedem tágulni ill. összehúzódni a rendszert nyomásváltakozást eredményez. Hosszú távon ez a "lélegzés" valóban kiszellőztetheti az argont ha nem nyomásálló a rendszer. Meglehetősen valószínűnek tartom, hogy a gázzal töltött ablakoknál is e miatt szellőzik ki bizonyos idő múlva a szigetelőgáz. Amúgy az argon hővezetése 2/3-a a levegőének.
Igen, ez igaz, hogy jobb a fem. De a lsag a legolcsob. Csak sokat kell feltenni.
De megneztem e linket, es arra gondoltam hogy a hutok kondenzatorat talan lehetne hasznalni. Csak sok kellene bele. Nem tudom hogy hova viszik a rosz hutoket amit visszaveszenek a boltok. Azokbol kellene kiszedni a kondenzatort.
Viszont a hutonek a kondenzatoranak a csove eleg kicsi. Hogy atmenjen a rajta a viz eleg "nagy" nyomas kell hozza mint egy 3/4 colos csoben.
Hali, nézd meg a http://sorkollektor.hu oldalt, ot láthatsz napkollektorversenyt, árkalkulációkkal, teljesítményadatokkal, és még sok hasznos dooggal.
Ha itt visszaolvasol szintén sok ár számolgatást találhatsz (trudom, nagy a topik).
A gáz ára emlékeim szerint 100Ft/m3 körül van támogatás nélkül (ami idén télen egyre kevesebbek számára lesz elérhető /lesz még?/).
Igen, polikarbonáttal lefedve télen is fog leadni meleget. A slag nem a legoptimálisabb hőgyűjtő, mivel műanyagból van, így nem vezeti olyan jól a hőt, így kívül melegebb marad, mint a besejénél (ahonnan hasznosítod /ahol a víz melegedik benne/), és a külső magasabb hőmérséklet egy része visszasugárzódik a környezetbe. Ennek egy részét megfogja a PC és visszaveri, egy részét elnyeli, és egy része meg átmegy rajta. Summa summarum jobb a fém abszorber, fém csőben keringetni a hőszállító folyadékot.
Gondolod hogy telen is hatasos lehet ez. Meg ha le is fednem polikarbonattal.
Amugy latom hogy sokan foglalkoznak itt hazi epitesu napkollektorokkal.
De vajon vegeztetek valami koltsegszamitast erre vonatkozolag?
Ha azt veszem hogy en egy het alatt (augusztus) 8m3 gazt fogyasztottam el.
Ebbe benne van a fozes is. Mondjuk legyen 6m3. Nem tudom mennyi 1m3 gaz, de legyen csak 70ft. 6*70=320Ft Egy honapra 4*320=1280Ft Egy evre 12*1280Ft=15366Ft. Ennek mikor jon be az ara?
Persze ha beválik, akkor betelepítem ilyen (1m x 1.4m) cellákkal az egész tetőt :-) Így ha esetleg valamelyik betőrik akkor a több még üzemelhet és a javítási költség is kisebb. Nomeg ekkora fér be a gerendák közé ; )
Az enyem is vizes. Ket kor van a kollektormezore parhuzamosan kotve kulon vezerlessel. A futesrasegites "autohuto+ venti". A kollega csak a kiserletezes celjabol kesziti a rendszeret. Nala a vezerles megtervezese van folyamatban ,ha jol emlekszem. Ekkorka felulettel telen csak kiserleteket lehet vegezni, arra elegseges.
Igen, vizeset tervezek. Jól alá lesz szigetelve kőzetgyapottal és fölé argonnal átöblített dupla üvegréteget rakok. kívül 6mm belül 3 vagy 4 mm vastag üveget teszek. 2db 60x107.5 cm-es lapradiátor lesz az abszorberfelület. Lehet majd sorba és párhuzamosba is kötni. A radiátorlapok minden második "kapillárisának" végét lehegesztem, hogy kígyózva menjen benne a víz. A szivattyúm amivel először tesztelni fogok 200-300 l/óra teljesítményű. Majd ezt lemérem pontosan, mert ugye változik a nagy ellenállás miatt.
Meglátszik hogy szabin voltam. nem tiszta a kép. A Te kollektorod légkollektor, vagy vizes? Ha levegősről beszélünk, akkor vissza mindent. Ha vizes akkor minmum a fütés visszatérő ágánál kell melegebbet csinálni ez pedig jó esetben is 40 fokos bemenő vizet jelent. Nagy tömegű 40 fokos vizet előállítani sikkollektorral télen kicsit problémás. A kolega szavaiból úgy vettem ki, hogy Ő vizesre gondolt. legalábis erre utal a fagyálló tervezett használata.
