"Ha a megtett utak abszolút értékben nem egyenlőek, akkor a fény sebessége az éterhez képest lenne állandó. Én viszont a relatív úthosszra céloztam ami az adott rendszeren belül mérhető és mozgástól független."
Mit értesz relatív úthosszon? Hogy érted, azt hogy a megtett utak abszolút értékben nem egyenlők?
"Elhamarkodottan mondod ezt, mert a megtett utak sem egyenlőek ezért az idők különbözőségéből nem következik a sebességek különbözősége."
Ha a megtett utak abszolút értékben nem egyenlőek, akkor a fény sebessége az éterhez képest lenne állandó. Én viszont a relatív úthosszra céloztam ami az adott rendszeren belül mérhető és mozgástól független.
Na folytassuk! Az eddigiekben a bibi ott van hogy félálomban azt írtam hogy „újból 1m –re „nyujtja”” de nem ez miatt (mivel......) nincs Hz változás hanem mert a 0,9m es hullám (tehát az első fázis vége 0,9m re van a tükörtől s a tükörhöz viszonyított sebessége 0,9m/s) 0,9m –et 0,9m/s sebességgel 1s alatt tesz meg. Tehát az egy teljes fázis visszaverése ugyanannyi ideig tart mint a kibocsátása ergo nincs Hz változás. Le lehet egyszerűbben is vezetni: oda út : 1m 0,9m/s-el az 1,11111…sec Visszaút 1m 1,1m/s el az 0,909090….sec A kettő tehát teljes oda vissza út 2,020202…sec s nem egész számú többszörös azaz az itt tapasztalható összetett Doppler effektus nem tünteti el a fáziseltolódást mind a két irány megtétele után sem!!!!!!! De ekkor még nem is beszéltünk a merőleges út (a merőleges étersebességből adódó „háromszögelt” fényúthossz ) fáziseltolódásáról. Annyit elárulok (:)) hogy az éternélküli számításokhoz képest a két delta t nem lesz egyenlő.Ezen irány elemzéséből ujabb éterigazolási/(de inkább cáfolási) kísérleteken lehetne agyalni egy kis lézeres segítséggel.
Én is szívesen látnám Korom Gyula ur véleményét e levezetéssel kapcsolatban de megeléxem Győzöcske érveivel is amennyiban "ésszerűek" csak legalább reagálna :|
Ixrose ha így viselkedsz :) neked nem fogok legközelebb semmit sem számolni hogy "homályosítva" ellenem használd ! :)
Gondolkoztam a fényidőkúp v. mi a ... segítségével történő elemzésre is de gondolom azt már biztos ismered. Nekem megmondom őszintén az a furcsa hogy én majdenem a leghülyébbnek érzem magam itt (értsd legkevesebb háttérinfó) s vannak akik mégsem tudják a többlet infóból levonni az ésszerű (számomra ésszerűnek tűnő ) következtetéseket.
Egyenlőre csátok mert bekrepált a mikros antenna s most is a cégtől írok.
Adott esetben nem értem, hogy mi a "vR" ,"vD" és "vS" Na jó, visszalapozok helyetted, szóval:
vS - forrás sebessége az éterhez képest
vD - megfigyelő sebessége az éterhez képest
vR - a kettő különbsége, "relativisztikusan számolva"
illetve a képletedben is furcsa valami, talán valamit kifelejtettél belőle. :-) Huh?
Azonkívül a hullámhossz és a frekvencia egymásnak nem reciproka, az igaz, hogy arányos vele. Esetleg a periódusidő és a frekvencia... Én éppen a periódusidőre adtam képletet, a frekvenciára vonatkozó képlet:
f'=f*sqrt(1-vR)/sqrt(1+vR)
(a hullámhossz a periódusidővel arányos)
De én inkább arra szerettem volna, ha reagáltál volna (talán még nem késő), hogy a Lorentz kontrakció és az idődilatáció felől megközelítve miért jön ki más eredmény? Mert egyszer azt olvasom, hogy kivűlről nézve a fényforrás fénye vöröseltolódást szenved amiatt, hogy ott lassabban telik az idő, mint a mérés helyén, aztán ez a grafikon meg azt állítja, hogy a forrás felé közeledve a Lorentz kontrakció hatása egyre inkább érvényesül, aminek következtében a hossza nagyobb mértékben csökken, mint a klasszikus módon számított esetben. Akkor most melyik a nyerő? :-) Most egy kicsit késő van ahhoz hogy ezt megfejtsem... mi lenne ha konkrét számításokat végeznél, különös tekintettel a Lorenz-transzformációra... nem egy misztikus dolog: egy 2x2-es mátrix-xal való szorzásról van szó...
"Mert ha egy ugyanazon távolságon a fény oda és vissza különböző idő alatt ér, akkor ez számomra azt jelenti, hogy nem minden mozgó megfigyelőhöz képest terjed c-vel."
Elhamarkodottan mondod ezt, mert a megtett utak sem egyenlőek ezért az idők különbözőségéből nem következik a sebességek különbözősége.
Olvasd el mégegyszer amit írtam a fény kitüntetett szerepéről meg arról, hogy mi lenne ha Carl Lewis sebessége állandóként megjelenne egy fizikai törvényben.
Olyan nonszenszt természetesen nem állítok, hogy ha egy akármilyen sebesség egy rendszerben véges, akkor minden rendszerben ugyanakkora.
De ha egy széles körben érvényesnek bizonyuló törvénybe (Maxwell egyenletek) bekerül a fénysebesség, ráadásul úgy, hogy két alapvető állandó, a vákum elektromos és mágneses állandói közötti kapcsolatot adja meg, akkor annak érdekes következményei vannak.
Ha például egy másik inerciarendszerben más a fénysebesség, akkor
1. Vagy buknak a Maxwell egyenletek
2. Vagy más lesz például egy kondenzátor kapacitása, sebességfüggő lesz.
Mivel az elmélet semmit sem mond a megfelelő koordinátarendszer kiválasztásáról, sőt éppen az inerciarendszerek egyenértékűségét mondja ki, számomra világos, hogy az elmélet nem helyes. Ha bárki a relativitás elméletet támogatók közül mutat nekem Einstein egyenleteiben olyan tagot, amelyik arra vonatkozik, hogy az illető egyentelet éppen milyen koordinátarendszerhez viszonyítva kell alkalmazni, akkor visszavonom a megállapításomat, ellenkező esetben természetesen fenntartom.
Ha megmutatod nekem Newton egyenleteiben azt a tagot, amelyik arra vonatkozik, hogy az illető egyenletet éppen milyen koordinátarendszerhez viszonyítva kell alkalmazni, akkor én is megmutatom ugyanezt Einstein egyenleteiben. Ellenkező esetben viszont tagadnod kell a Newton-egyenletek heyességét is, legalábbis, ha a fenti álláspontodat következetesen fenn kívnánod tartani.
"Én az alapvető gondot ott látom, hogy te idegenkedsz a számításoktól, ami az elméleti fizikában elég nagy hátrány..."
Ez így nem teljesen igaz, bár jobban szeretem a szavakat, mint a jeleket és számokat.
Adott esetben nem értem, hogy mi a "vR" ,"vD" és "vS" illetve a képletedben is furcsa valami, talán valamit kifelejtettél belőle. :-)
Azonkívül a hullámhossz és a frekvencia egymásnak nem reciproka, az igaz, hogy arányos vele. Esetleg a periódusidő és a frekvencia...
De én inkább arra szerettem volna, ha reagáltál volna (talán még nem késő), hogy a Lorentz kontrakció és az idődilatáció felől megközelítve miért jön ki más eredmény? Mert egyszer azt olvasom, hogy kivűlről nézve a fényforrás fénye vöröseltolódást szenved amiatt, hogy ott lassabban telik az idő, mint a mérés helyén, aztán ez a grafikon meg azt állítja, hogy a forrás felé közeledve a Lorentz kontrakció hatása egyre inkább érvényesül, aminek következtében a hossza nagyobb mértékben csökken, mint a klasszikus módon számított esetben. Akkor most melyik a nyerő? :-)
Én is a pluralitás híve vagyok, ugyanakkor nem gondolom azt, hogy a tudományban ne léteznének egyértelműen eldönthető kérdések. A fénysebesség állandósága például épp ilyen, emiatt nem kéne szabadkoznod. A tudomány mai állása szerint Korom Gyula téved, ha az ellenkezőjét állítja, erről nem Te tehetsz. Ha úgy érzi, hogy meg tudja védeni az álláspontját, nyugodtan ide jöhet személyesen is vitatkozni, szívesen látjuk.
Nekem is az, de valahogy mégsem értjük egymást. :-)
Mert ha egy ugyanazon távolságon a fény oda és vissza különböző idő alatt ér, akkor ez számomra azt jelenti, hogy nem minden mozgó megfigyelőhöz képest terjed c-vel.
A példát azért írtam, mert szerintem a 100m-es világcsúcs is véges és a vonatban végrehajtva is 9.79s és a földön állva is 9.79s, de a Galilei féle relativitási elv szerint a vonatban futott 100m-t lehet viszonyítani a földhöz képest is, ettől még a világcsúcs nem lesz megdöntve. A Földdel együtt mozgó rendszerekben is csak azt a sebességet mérik(oda-vissza), amit az adott rendszerben tesz meg a fény, mint a vonatban futott 100m-nél, de a Naphoz képest viszonyítva ez az érték lehet több is, kevesebb is.
"Vagyis egy megfigyelő mérhetne magához képest kisebb vagy nagyobb sebességeket is, attól függően, hogy a forráshoz képest el vagy visszafelé mozog."
Te írtad most:
"Ezt nem tudom hogyan olvastad ki az én számításaimból. :)"
Azóta már volt néhány hozzászólás, de szerintem ez Adi001-nek szólt. A lényeg, hogy ha egyirányban mérnénk a sebességet és az idő a dilatációs képletnek megfelelően lassul le a mozgó rendszerben, akkor nem jöhetne ki a megfelelő eredmény a fénysebességre ráadásul még attól is függne, hogy merre és milyen sebességgel mozogsz a forráshoz képest. Tehát vagy a mérésekkel van a probléma, vagy az azt magyarázó elmélettel.
Azt nem merném feltételezni, hogy a természet olyan trükkös lenne, hogy az órákat attól függően lassítja le, vagy gyorsítja fel, hogy éppen milyen irányból jövő fény sebességét akarod lemérni. De még ha ilyen trükkös is lenne, akkor is gondban lenne egy két irányból egyszerre végrehajtott fénysebességméréssel. :-)
Szóval ha az egyirányú fénysebességmérés nem adna állandó értéket, akkor a specrel alapfeltételezése nem lenne érvényes, ha pedig állandó értéket adna, akkor viszont másképpen kellene magyarázni. Mert az tudtommal nem alapfeltétele a specrelnek, hogy a fény sebessége nem értelmezhető egy irányba, csak oda-vissza.
Gondolom ezt főképp azért, mert minden gondolatkisérlet az aktuális megfigyelőhöz képest állítja, hogy a fény sebessége c.
Azt nem értem, hogy száz év alatt egyébként nagyon intelligens emberek felépítettek és kielemeztek egy igen bonyolult matematikára épülő elméletet, (amivel én képzettség hiányában nem tudok vitatkozni, de valószínűleg nincs is benne hiba), de "senkinek" nem okoz problémát az alapfeltételek lefektetése, illetve a kisérletek eredményeinek nem mindig megfelelő értelmezése. (Az idézőjelet azért használtam, mert azért vagyunk egy páran kétkedők, akik közül néhányan biztosan rájöttek arra, amire én.)
"Szóval szerinted egy kelet-nyugat irányban haladó repülő közelebb áll az inerciális mozgáshoz, mint egy nyugat-keleti irányban mozgó???"
Bizony.
A Föld forgásával szemben mozgó repülő közelebb áll az inerciális mozgáshoz, mint a Föld forgásával egy irányba mozgó.
Gondolj bele, a Föld ugyanolyan irányban forog a tengelye körül, mint milyen irányban kering a Nap körül.
Tekintsük egy repülőgépet, amelyik a forgással ellentétes irányba repül az Egyenlítő felett. Mondjuk éppen olyan sebességgel, mint a Föld felszínének kerületi sebeség ott.
Ez a repülő a Föld középpontjához képest áll és együtt halad a földpálya ívén a Földdel.
Éppen annyira inerciamozgás, amennyire a földpálya annak tekinthető.
Ezzel szemben a másik irányban repülő gép kétszeres sebességgel kering a Föld középpontja körül és közben halad a Földpálya mentén is.
A földpálya menti mozgás mindkét gépben megvan, ezt elhagyhatjuk az összehasonlításukban.
A kétszeres keringési sebesség miatt a Föld forgási irányában repülő gépé sokkal kevésbé inerciamozgás, mint a másik irányba repülő gépé, ami áll ebben az összehasonlításban.
Én az alapvető gondot ott látom, hogy te idegenkedsz a számításoktól, ami az elméleti fizikában elég nagy hátrány... beidézem mégegyszer a 2292-ben írt képletet:
T'=T*sqrt(1+vR)/sqrt(1-vR)
ahol vR=(vD-vS)/(1-vDvS) (ez a sebességek kivonásának a módja a specrelben, jelölhetjük mondjuk "vD---vS"-sel)
Ez a hullámhossz változását mutatja, a frekvencia értelemszerűen ennek reciproka.
"Vesd össze Adi001 számításait, amikor kijött neki a fény (különböző) utideje a két ellenkező irányba, aztán csak alkalmazta az idődilatációra a megfelelő képletet (egy irányba), és kijött neki az oda-vissza futási idő átlaga. Azt már csak én írtam, hogy az általa számított idő csak átlagidő, ami csak oda és visszafutás esetén egyezik meg a dilatációs képlettel számoltal. Gyakorlatilag saját magának mondott ellent azzal, hogy kétféleképpen számolva ugyanarra a folyamatra ugyanazon rendszerből nézve más értékeket kapott."
"Bár Einstein idejében azt mondták, hogy 3-man értették. Nem emlékszem, hogy ki kérdezett vissza, hogy ki a harmadik, de van egy anekdota ezzel kapcsolatban, ha valaki esetleg tudja..."
Eddingtontól kérdezte valami újságíró,
- Azt beszélik, hogy a relativitáselméletet csak hárman értik, igaz ez?
- Azon gondolkodom, hogy ki lehet a harmadik - felelte Eddington. :)
"Azt állítom, hogy az aktuális világcsúcs 100m-en 9.79s, tehát a 100m-es futás véges sebességű, amelynek a maximális értéke minden sík inerciarendszerben 36.7km/h. (Tegyük fel, hogy a futás egyenletes.) Ebből az következik, hogy egy mozgó vonatban végrehajtva - egyébként azonos körülmények között - nem lehet ennél gyorsabban megtenni 100m-t. (Lassabban persze lehet, ezt nem zártuk ki.) Ettől függetlenül a Galilei féle relativitás elve megengedi, hogy a vonat és a futó sebességét összegezzük, és azt mondjuk, hogy a Földön a futó 100m-t 2.5s alatt tett meg. Megsértettünk bármilyen törvényt ezáltal? Csak olyanokat állítottam, amiket Te a fényre."
Nem egészen.
A fény kitüntetett szerepe abból fakad, hogy állandóként bekerült a Maxwell egyenletekbe. Gondold meg, hogy milyen furcsa dolog ez. Egy konkrét valaminek a sebessége mint konstans egy fizikai törvényben.
Azon nem lepődünk meg különösebben, hogy a Coulomb állandó, vagy a gravitációs állandó minden inerciarendszerben ugyanaz, de egy sebességnél azért érdekes, nem? Az idő is belekeveredett egy állandóba.
Ha a fizikának lenne egy olyan ága, ahol egy törvényben állandóként szerepelne az, hogy Carl Lewis egy inerciarendszerben milyen sebességgel fut, akkor az a törvény vagy nem férne össze a relativitás elvével, vagy pedig szegény Carl Lewis minden inerciarendszerben ugyanannyi idő alatt futná a százat. :))
"Nem az űrhajón belül indított impulzusra - de lehetne egy puskagolyó is - hanem az űrh.-tól el kívülről, éppen azért, hogy a hosszváltozás ne zavarjon be."
(Az mindegy, hogy belül vagy kívül indítod a fényjelet.)
Erre a kérdésedre a válasz:
Előre villantás űrhajóból mért sebessége: c
Előre villantás mi rendszerünkben mért sebessége: c
Hátra villantás űrhajóból mért sebessége: c
Hátra villantás mi rendszerünkben mért sebessége: c
"A Te számításaid is igazolni látszanak azt az állításomat, hogy az időlassulási tényező csak abban az esetben érvényes, ha a fény két relatív pont között oda vissza mozog."
Akkor legalább az ikerparadoxonon túl vagy. :))
"Vagyis egy megfigyelő mérhetne magához képest kisebb vagy nagyobb sebességeket is, attól függően, hogy a forráshoz képest el vagy visszafelé mozog."
Ezt nem tudom hogyan olvastad ki az én számításaimból. :)
"Csakhogy a dolog pont fordítva sült el, mivel kiderült, a relativitás elmélet támogatói csak akkor kapják meg az elméletnek megfelelő eredményeket az idő múlásának ütemét illetően, ha egy speciális koordináta rendszerben számolnak, a Hafele-Keating esetében a földi megfigyelő rendszerében, míg a GPS műholdaknál a Föld középpontjába helyezett rendszerben."
Ökörség.
Mindkét esetben a Föld középpontja tekinthető elfogadható közelítéssel inerciarendszernek, és ebben lehet a spec.relt. használni. A felszíni pont a körmozgás miatt nem az, ha nap vagy akárcsak óra nagyságrendű kísérleti időket mérünk.
Rövid időkre az is tekinthető inerciarendszernek.
Például egy GPS mérést el lehetne végezni egy másodperc alatt, ha picosec pontosságú óráink lennének. Ennyi ideig a felszíni pont mozgása is tekinthető elfogadható pontossággal inerciarendszer mozgásának. Másodpercenként 440 psec az időeltérés a GPS órák és a felszíni órák között.
"Így azt az igazán abszurd eredményt kapjuk, hogy a relativitás elmélet formulái ugyan helyesek, csak tudni kell hozzá kiválasztani a megfelelő koordinátarendszert.."
Igen. Tudni kell, hogy a speciális relativitáselmélet használatához az adott feladatra az inerciarendszert elfogadhatóan közelítő rendszert kell kiválasztani.
"Mivel az elmélet semmit sem mond a megfelelő koordinátarendszer kiválasztásáról, sőt éppen az inerciarendszerek egyenértékűségét mondja ki"
Semmit sem mond. Persze, persze. :)))
Csak annyit, hogy inerciarendszerre vonatkozik. :)
"számomra világos, hogy az elmélet nem helyes."
A fentiekből látszik, hogy körülbelül mennyit ér, ha a "cáfolóknak" világos valami a relativitáselmélettel kapcsolatban. :)))
Lehet, hogy azt gondolják, hogy értenek valamit a relativitáselméletből, de valójában semmit sem. Sem az axiómáit, sem a képleteit, sem az alapjait, sem a használhatóságát, sem az eredményeit.
Szóval szerinted egy kelet-nyugat irányban haladó repülő közelebb áll az inerciális mozgáshoz, mint egy nyugat-keleti irányban mozgó??? Mondod ezt úgy, hogy nem tudhatod, a Föld a Naprendszerrel, a Tejútrendszerrel meg a többi egyébbel nem végez-e iszonyatos segességű mozgást, vagy keringést bármi egyéb körül, amikor is a két repülő közötti különbség elenyésző lenne ehhez a mozgáshoz képest. A te gondolatmeneted szerint akkor mindenkinek arra a repülőre kellene költöznie, és ott kellene elvégeznie minden fizikai kísérletet, hiszen az a rendszer áll a legközelebb az inerciarendszerhez, és abban kaphatnánk a leginkább tehetetlenségi erő mentes kísérleti környezetet.
A Hafele-Keating kísérlettel kapcsolatban én is ugyanerre a következtetésre jutottam, és ugyanezt támasztja alá a GPS műholdak óráinak szinkronizálása is. Az ikerparadoxon már korábban sem tetszett, és miközben megpróbáltam megérteni a "másik oldal" álláspontját, előkerült a Hafele-Keating kísérlet, és a GPS műholdak, mint az idődilatáció gyakorlati bizonyítékai. Csakhogy a dolog pont fordítva sült el, mivel kiderült, a relativitás elmélet támogatói csak akkor kapják meg az elméletnek megfelelő eredményeket az idő múlásának ütemét illetően, ha egy speciális koordináta rendszerben számolnak, a Hafele-Keating esetében a földi megfigyelő rendszerében, míg a GPS műholdaknál a Föld középpontjába helyezett rendszerben. Így azt az igazán abszurd eredményt kapjuk, hogy a relativitás elmélet formulái ugyan helyesek, csak tudni kell hozzá kiválasztani a megfelelő koordinátarendszert.. Mivel az elmélet semmit sem mond a megfelelő koordinátarendszer kiválasztásáról, sőt éppen az inerciarendszerek egyenértékűségét mondja ki, számomra világos, hogy az elmélet nem helyes.
Ha bárki a relativitás elméletet támogatók közül mutat nekem Einstein egyenleteiben olyan tagot, amelyik arra vonatkozik, hogy az illető egyentelet éppen milyen koordinátarendszerhez viszonyítva kell alkalmazni, akkor visszavonom a megállapításomat, ellenkező esetben természetesen fenntartom.
Kedves Simply Red! Korom Gyula írt nekem, mert a 2285-ös válaszom azt a rossz benyomást sugallta hogy én és ő szögesen ellentétes nézeteket vallunk, tehát az ő nézete szükségképpen rossz. Nos, erről szó sincs, én a pluralitás híve vagyok, tehát szerintem szögesen ellentétes nézetek is lehetnek egyszerre igazak, másrészt nem hiszem hogy csak az enyém jó. Én éppen azért írtam meg az elméletemet ilyen félkész állapotban mert reméltem hogy kapok valami pozitív lökést, hogyan tovább. Mert elakadtam, nem tudom merre menjek. Te is sokat segítettél, legalább a hiányosságokra rávilágítottál. Korom Gyula a kísérletek fontosságát hangsúlyozza, és ebben igenis egyetértek vele, mert a végső szó a tapasztalatoké. Ő megmutatta, hogy a Michelson-Morley kísérletet másként is lehet interpretálni, és hogy a tudósok enyhén szólva összecsapták a dolgot. Elemezni kell a fázisokat, frekvenciákat, utakat, sebességeket, mindent. Nem lep meg ha ezek után Kisfaludy György meg azt állítja hogy ő egyenesen a gravitációs hullámokat tudja megmérni egy nagyon egyszerű kis lézeres ketyerével! Szóval nagyon keveset tudunk a fényről. Nem csoda ha a topikokon annyi vita van erről, mert a tudósok sincsenek tisztában sokmindennel.
"Ixrose próbálj meg úgy gondolkodni hogy a tükör mint észlelő az 1s (itt az idő "állandó" a "forrás és észlelő" szempontjából) alatt kibocsátott egy teljes hulámot mennyi idő alatt nyel ill. tükröz vissza."
Ha azt érted ez alatt, hogy a két azonos fázis között számodra mennyi idő telik el, akkor erre az a válaszom, hogy a hullám hozzád viszonyított sebessége és az időtartam szorzata állandó lesz, vagyis a hullámhossz így gondolva sem változik a megfigyelő mozgása által.
Mint írtam majd folytatom ha...... s ha időm is lesz csak most meló közben....
Azért bocs ha tényleg ísmétellek titeket de nyílván figyelmem elkerülte vagy "előttem" írtátok.
"Ebben az esetben a tűkör - mint egyik megfigyelő - számára a fény hullámhossza nem lesz ugyanaz, mintha nem lenne éterszél. Abban egyetértünk, hogy a frekvenciában nem észlelhet változást az éterszél ellenére sem. "
Ixrose próbálj meg úgy gondolkodni hogy a tükör mint észlelő az 1s (itt az idő "állandó" a "forrás és észlelő" szempontjából) alatt kibocsátott egy teljes hulámot mennyi idő alatt nyel ill. tükröz vissza.
Nem az általad megválaszolt kérdés az egyetlen probléma ezzel kapcsolatban.
Vegyük csak azt a részét, amikor a hullámhossz a 0-hoz tart! A Lorentz kontrakció alapján a függvény "erőteljesebben" csökken, de ha a mozgó forrás számára lassabban megy végbe minden - így a rezgés is, akkor a hullámhossznak növekednie kellene. Persze a másik irányba pedig - ahol a hullámhossz növekszik - pontosan fordított a probléma.
Nem tudom pontosan, hogy mit értesz az alatt, hogy "bizonytalan az erő", de valóban a számolásod nem állja meg teljesen a helyét. Ezt írtad:
"Itt észre kell venni hogy egy hullám nullfázis tükörre érkezésekor (0,9m) az egy hullámhossz végét az éter, a sebessége miatt újból 1m –re „nyujtja” tehát ha van közegmozgás de a „forrás s megfigyelő” távolsága állandó akkor észre sem vették hogy mozog a közeg mivel ugyanolyan frekvencián ill hullámhosszon „tudják be „ a fényt."
Ez nyílván még arra az állapotra igaz, amikor a fény az oda utat teszi meg. Úgy kezdted az egész számolást, hogy feltételezted, hogy van egy 0.1m/s-os éterszél. Ebben az esetben a tűkör - mint egyik megfigyelő - számára a fény hullámhossza nem lesz ugyanaz, mintha nem lenne éterszél. Abban egyetértünk, hogy a frekvenciában nem észlelhet változást az éterszél ellenére sem. A visszaút során a hullámhossz megnyúlik és marad is a félig áteresztő tűkör számára azonos értékű. Extrém esetben a kibocsájtott és a visszavert hullámhossz között igen nagy eltérés lehet, amit a vizsgáló megfigyelő érzékelhetne a különböző irányokban akkor is, ha nincs interferenciacsík-eltolódás. Erre mondjuk elég volna egy precícen több irányba végrehajtott kétréses kisérlet is.
Várom a véleményed a számításodra adott válasszal kapcsolatban is, de sajnos keresned kell, mert most nem tudom a számát és volt néhány írás azóta, amióta nem írtál.
Amennyire emlékszem, ezt az ábrát most teszed be harmadszor, pedig annak idején együtt kiszámoltuk hogy a klasszikus Doppler-effektus a Galilei-transzformációból következik,ugyanúgy a relativisztikus Doppler-effektus a Lorenz-transzformációból következik, és az is kijött, hogy ha a hullám sebessége c-nél kisebb, akkor a forrás és a megfigyelő aszimetrikus (tehát számít, hogy melyikük mozog a közeghez képest), ha viszont a hullám sebessége c akkor szimmetrikus, ezért mondhatjuk, hogy vagy nincs közeg, vagy van közeg, de pont olyan mintha nem is lenne.
„Kedves” Győzőcske!
Remélem nem haragszol ha e hozzászólásomban én is hozzád „hasonló” hangnemet veszek fel de nem én hanem a hiúságom diktál.
Előre leszögezem hogy tévedhetek szárnyaid alá vett Korom hogy is mondjam „elemzés” ?! kapcsán mivel egyenlőre nem volt módomban jobban megismerni azt az általad vázoltaktól. De mivel felajánlottad segítséged hát belevágnék e nélkül.
Nem sok fogalmam van az éterről hát ezért kérdeztem rá mennyire pontosan kellene mérni a sebességet. Válaszod több mint kielégítő hogy úgy mondjam sokk volt(nem itt nem tévedtem a k betűk számában). Tanultam az általad írtakból pl. sebesslég-méréseket [is] végeztek de ehhez hasonlókat majd mindannyian tanítunk itt ( elég ha csupán az én írásaimat végignézem de Ixrose –jéből is lehet J).Na jó volt benne új is. Nem tudtam/tudom hogy az éter miért pont a naphoz „rögzített” „feltételezetten” de legyen ez s e szerint hasítsuk az étert.
„Az általam - és sokan mások által - jól ismertnek vélt”(erre a véltre még visszatérünk) …M-M … hát én úgy véltem hogy azért ezek a kütyük fehér fénynél egy kis „ernyőkép” nagyítás és elemzés után valamivel többre képesek.
2438 –as írásom eleje egy félreértés eredménye valóban mivel azt hittem hogy Ixrose –val folytatott vitatásainkra reagáltál / szóval lényegtelen a dolog amiért elnézést is kérhetnék de ………nem.
" feltételezett nagysága ±30 km/s. " Ha ezt most összehasonlítod a te általad írottal és még továbbra is definiálatlan számodra hogy a feltételezetten vagy a mértéken mosolygom akkor engem nem kell győzködnöd „Biztosan gyengelméjű vagyok” én elhiszem neked. Az hogy mit ne érts félre azt már inkább el tudom képzelni hogy nem vili szóval: engem a fizikában és a matematikában s…. mindég megmosolyogtat a hasonló körülmények közt említett – általam aláhúzott – kijelentés holott lehet hogy van jogos helye de hát én ilyen vagyok. S azért írtam a kiegészítést hozzá hogy mosolyom nehogy gúnynak vedd!
Ha egy „elemzés” kapcsán valakinek ujjab gondolatai/érvei támadnak annak kiegészítésére, helyesbítésére ……. szóval ha ebben a „környezetben” helytelennek ítéled az „elmélet” szót akkor szerintem Grécsi tanár úrral vitatkozz erről s számolj majd be az eredményről. Addig én is megmaradok az „Lxrose féle” konyhanyelvnél :)
„ha majd megértetted a M-M kísérlet null-effektusának valódi okát” valódi ? Tehát te már több mint a voksod tetted mellé….. te már tudsz valamit. Ettől függetlenű én továbbra is (még meg nem cáfolsz „világosan”) voksom az éter hiánya miatti ok mellé teszem.
Én nem érzem teljesen szükségességét a „kettős Doppler-effektus” szó használatának különösen nem a Korom féle ….. Szerintem ez a kettősség már eleve megvolt a „feltaláláskor ” a közegtorlódások miatt (igaz hogy csak hasonló… ). Az más kérdés hogy egyes események vizsgálatakor szükség lehet ezen jelenség összetettségéből adódóan a hatásokat részekre bontottan vizsgálni.
Na nézzük ezt az ismerni „vélt” kütyüt mit is csinál. Ezt inkább Lrose –nak írnám mert benne még „bizonytalan az erő” (amit nem is szeretnék hogy ez elvakultság legyen csupán………) Győzőcske pedig már úgy is tudja a valódi okát a dolgoknak. Egyébként mint „beindulásomkor” olvashattátok nem vagyok megrögzött sr –es (sőt a kételyeim miatt jöttem én is ide) de az érvek s ellenérvek között a saját észjárásom szerint döntök míg valaki meg nem fordítja azt.
Hát számoljunk itt is egy kicsit de sr es „csalások” nélkül. (a cáfolatokat kérném én is hasonló részletességgel hogy legalább megértsük egymást s ne csak „kioltják egymást……” indoklás legyen mert ez max csak a bizalmunkat az igazságba oltja ki. )
Példának egy extrém méreteket tartalmazó helyzetet hozok föl ami azonban nem változtat azon hogy kicsiben is megy a dolog.
Van egy méteres hosszunk fényforrás és tükör között s van egyméteres hullámhosszú hullámunk 1 herccel.
Nincs éter : ha nullponttal indítjuk a fázist, 1 sec múlva a tükörről – persze itt is a nullfázisról- verődik is vissza s ujjabb 1s alatt fázisazonosan a visszaérkezik. No comment No signal ….
Ha van éter s teszem azt a tükörtől a forrás felé fúj 0,1 m/sec –el:
Indulunk nullfázissal…. 1 sec eltelt s hopp ! hol a cél ? van egy az éterben 0,9 m re torzult hullámunk + egy 0,1 m –es hézagunk
Akkor most nézzük meg hogy mennyi torzult hullámrész kell a kitöltéshez : 0,1/0,9= 0,1111111…. (a fázishelyzetek jelölésére ezt a tizedes számként való ábrázolási formát fogom alkalmazni az egészek elhagyhatóságával) tehát fázishelyzetünk 1,111111…..
Itt észre kell venni hogy egy hullám nullfázis tükörre érkezésekor (0,9m) az egy hullámhossz végét az éter, a sebessége miatt újból 1m –re „nyujtja” tehát ha van közegmozgás de a „forrás s megfigyelő” távolsága állandó akkor észre sem vették hogy mozog a közeg mivel ugyanolyan frekvencián ill hullámhosszon „tudják be „ a fényt
Induljunk vissza. Most az éter 1 s alatt 1,1m -re nyújtotta hullámhosszunk de ez meg nem fér bele a méteres hosszba így hát 1/1,1 = 0,9090909090…… s már
Az első kibocsátott hullámunk nullpontja vissza is érkezett a forráshoz ahova szinkronban kell hogy érkezzen hogy ne legyen „szignál”. Nézzük:
1,111111…+0,909090… = 2,020202…. Mi va? Mi az a légypiszok ott a 2 –es után ?
na egyenlőre ennyi s ha valaki megmondja hol a bibi akkor megyünk tovább
jóéjt magamnak s jóreggelt/hetet nektek
