Szerintem ha a 10 féléven átlag kétféle mechanika konklúziója az, hogy a newtoni mechanika az egyensúly kereséséből áll akkor szerintem kurva nagy pénzpocsékolás volt az a10 félév...
Az eredő vektor mindig egy állandó vektort ad eredményül.
Ez sem igaz, de mint mondtuk már vagy százszor, ezt Newton 1687-ben a Principiában részletesen elmagyarázta már (a tömör homogén gömb példáján). A kockás példán a tömegközéppontban történetesen nulla az eredőerő, míg az általam tekintett pontban (amit origónak vettem fel) nem az, vagyis cseppet sem állandó az eredőerő-vektor.
Hagyjad már ezt az állandó értést nem értést. Mit képzelsz? 10 féléven át átlag kétféle mechanika mellett a te laza 3 féléveddel szemben vajon ki van lemaradva?
Oké. Oké. De ciprián pongyolán annyit akart megfogalmazni csupán, hogy a gravitációs gyorsulás vektorok egy merev test pontjain belül helyettesithető
egy egyenértékű vektorrendszerrel, amit egyensúly feltételezésével kiszámithatunk.
Ez egy vektorkettőst ad. Erő és nyomaték. Ezt a tömegközéppontra kiszámolva innentől ezzel a vektorkettőssel kell csak tovább számolni. A tömegközéppontot megválaszthatod a koordinátarendszer kezdőpontjának.
Egyébként Föld gravitációs terében nem számolunk a tömegközéppont
felé mutató gravitációs gyorsulással, hanem egyszerűen z irányúnak vesszük egy végés térfogatban. Igen pici az elkövetett hiba. Akkor is ha ezt állandónak vesszük.
Nekem egyetlen célom volt a számolással: megmutatni, hogy cíprián rosszul gondolta az eredő gravitáció irányát. Ő úgy gondolta, hogy az minden belső pontban azonos a tömegközéppont irányával. Megmutattam, hogy ez tévedés, a többi nem érdekel.
Cipriannak volt egy állítása, Gergo73 kiszámolt erre egy ellenpéldát. Egy állítás cáfolására egy darab ellenpélda kényelmesen elég.
Annak, amit te írtál, milyen logikai kapcsolata van ezzel? Miért kéne ehhez mindenféle egyebet is kiszámolni?
Ez egy érdekes dolog. A hozzászólások döntő többségét értem, egy részükkel egyetértek, másokat tévesnek tartodk. A tieiddel nem ez a helyzet. Nem értem őket. Se azt, hogy miért mondod, se azt, hogy mit. Valahogy merőlegesek a témára is, meg az érthetőségre is.
Létható, hogy az origóban szinguláris függvényt adtál meg.
Azt a függvényt Newton bácsi adta meg, nem én. Az origóban valóban szinguláris, de attól még a hármasintegrál konvergens. Bizony, az integrál egy ilyen huncut dolog. A számegyenesen pl. az ln|sin(x)| függvény a pi összes többszörösében szinguláris, de attól még minden véges intervallumon véges az integrálja (az integrál minden pi hosszú intervallumon kereken -pi.ln(2), ez egy szép feladat).
De mint mondtam korábban, jól tudok számolni, nekem ez a dolgom többek között.
Ez is hibás. Létható, hogy az origóban szinguláris függvényt adtál meg.
Ellenben ha az origót körbe veszed egy tetszőleges sugarú kis gömbbel és
egyensúlyt feltételezel, majd kiszámolod a felső félgömb egyensúlyát, adódni fog egy erő és egy nyomaték ami mellett teljesülnek az egyensúly feltételei.
A 2213-ban nem szerepelt semmiféle okoskodás. Kiszámoltam az E-beli eredő gravitációs gyorsulást, továbbá a tömegközéppont E-beli helyvektorát. E két vektor nem párhuzamos, ennyi a történet. Ha azt akarod nekem mondani, hogy a két vektort rosszul számoltam ki, akkor megnyugtatlak, hogy jól számoltam ki. Nagyon ritkán számolok el dolgokat (szakmai ártalom).
A newtoni mechanika nem az egyensúly kereséséről szól, bármit is véljenek a mérnökök ezzel kapcsolatban. Itt különben mindenki nagyon örül, hogy képes vagy bármilyen erőrendszert tetszőleges pontba redukálni, ez bizonyítja, hogy sikerrel abszolváltad az első félévet valamelyik műszaki főiskolán. Az kevésbé világos, hogy mi köze mindennek az itt tárgyalt kérdéshez, pl. ahhoz, hogy helyes-e cyprian kartács elménckedése, amikor vektorokat úgy ad össze, hogy összeadja a nagyságukat, de ez ne gátoljon semmiben, nyugodtan vedd elő a Mohr-diagramot is, hátha közelebb visz a válaszhoz. Ahhoz pedig pláne semmi köze, hogy ha cyprian kartácsnak igaza lenne, akkor szegény Eötvös Lorándnak tök fölösleges volt minden tevékenysége az ingájával...
A gúla helyvektorral megadott középpontjáról van szó egy előre felvett koordinátarendszerben. Mig az E pontban az E ponthoz kötött vektorról van szó,
ez pedig két állandó helyvektor különbségeként adható meg.
A Newtoni mechanika a mechanikai egyensúlyt keresi. A gúla (alakú térbeli tartomány) tehát mechanikai egyensúlyban van, akkor minden pontja egyensúlyban van. Az erők és nyomaték vektorora (ez a DAlambert) szerint azt jelenti, hogy a kinetikai vektorkettős, az összes erők eredője és az erők egy tetszőleges pontra számitott nyomaték vektorok eredője egyenértékű az impulzusderiváltvektor és a ennek nyomatékvektorával ugyanabban a pontban számolva.
Ezek tehát egyenértékű egyensúlyi, ponthoz kötött vektorkettősök.
Ez tetszőleges vonatkoztatási rendszerben igaz (tehát nem inerciarendszerben is)
A pont pedig választható a tömegközéppontnak. Ekkor a kinetikai vektor nyomatéka
a legegyszerübb. Ez megtehető tagonként is. Igy minden erővektor átmegy a tömegközépponton, erre számolt nyomatékvektorok eredője pedig szintén
kiszámolható. A legcélszerübb a súlyponthoz kötött súlyponti főtengely irányú koordinátarendszer.
Csak annyi közöd van hozzá, hogy azt állítottad, nem igaz az állítás, amit mmormota és később többen is állítottunk. Nem egyszerűen azt állítottad, hogy ez egy irreleváns kérdés valami korábbi állításod szempontjából, hanem azt állítottad, hülyeséget beszélünk. Na ezt kéne visszavonnod, beismerve, hogy üreges gömbhéjban bizony nulla az eredő gravitáció. Ez az egyik.
A másik az, hogy a gravitáció hatásvonaláról, irányáról is értekeztél a minap, újabb blöffszerű butaságok bemondásával. Én nem blöffölök, vettem a fáradságot, kiszámoltam neked egy nem teljesen triviális integrált, ami cáfolja az állításodat. Szóval itt is be kéne ismerned a tévedésedet. Ez így korrekt.
Emlékezz arra, amikor egyszer megkérdeztem emailben Martin Rees-t és kiderült, hogy ő is úgy gondolja, mint te abban a konkrét kérdésben. Volt bennem annyi gerinc, hogy megírtam a válaszát és elismertem, hogy én gondolom rosszul. Na ennyi korrektséget én is elvárok tőled a többiek nevében is, már csak azért is, mert üzenetek ezrei mentek el már a veled való parttalan és értelmetlen vitákra. És most mindegy, hogy itt esetleg olyan kérdésekről van szó, amik számodra mellékesek. Állást foglaltál velük kapcsolatban és hibás kijelentéseket tettél.
nem tudom, mi lehetett annak a gondolatmenetnek az alapja, de ahogy ott le van írva, csupán egy orbitális marhaság. Még leginkább a nyomás 'halmozódását' lehetne ráfogni, de azt is csak kínlódva.
A 'a gravitációs potenciálkülönbség ... elegendő a hidrogénmolekula kötésének a felszakításához' mondat pedig azt jelenti, hogy a molekulát alkotó atomokra ható gravitációs erő nagyobb a kötésből fakadó erőnél. GoTo mikroszkopikus fekete lyukak, mert ilyet máshol tuti nem találsz.
Hümm. Leginkább talán a kényszererők. És ennek még mindig semmi köze az eddigiekhez. Pl. ahhoz, ahogy megpróbáltad a molekulák felbomlását levezetni direkt gravitációs erőből, negatív gravitációból, üregekből, más hülyeségekből.
Mint ahogy az ősrobbanásnak sincs ahhoz köze, hogy - sokadik következményeként - szabadon onthatod itt a hülyeségeket.
Ismételném: a gravitáció majd akkor b@szogat atomokat/molekulákat, ha szabadesésben is.
1. Azt állítottad, hogy egy tömör homogén testben az eredő gravitáció mindig a tömegközéppont felé mutat. Ez nem igaz, a 2229-esben mutattam rá ellenpéldát.
2. A 2229-esben szereplő képlettel lehet egyébként egy vastagsággal rendelkező gömbhéjban is kiszámítani az eredő gravitációt, és az üregben (a belső gömbfelület által határolt gömbben) az konstans nullának találtatik. Ezt sem ismerted el mindeddig, mint ahogy azt sem, hogy ez már a Principiában benne van (nem csak nulla vastagságú gömbhéjra!).
Ha nem látod, hogy mi a különbség a gravitáció és a nyomás között, akkor tényleg kár beléd a szó. Lásd a földön előállított fémes hidrogén esetét, amihez ugye - csillagászati méretekhez képest - elenyésző gravitáció 'kellett'.
Rees, amennyiben számítását a neutroncsillag minimális tömegére vonatkozónak vesszük, valószínűleg valóban nem tévedett túl nagyot. A dolog pikantériája, hogy egyáltalán a csillaggá válás alsó határa több tucat jupitertömegnél húzódik: a neutroncsillagok létrejötte pedig még ennél is jóval nagyobb tömeget igényel.
Szimplán nincsenek meg az elemi alapjaid annak az értelmezéséhez, ami ott áll. Ugyanakkor adod a nagy elmét.
Szó sincs fémes hidrogénről a fehér törpében, ezért nem reagáltam. Az anyag ennél sokkal jobban összeroppan a gravitáció hatására, hogy fémről lehessen beszélni.
