Egyre jobban érzem magam. Semmi reflexió a dolgozatról, csak rizsa dumák.
Ó hál' istennek! Már kezdett lelkiismeretfurdalásom lenni, hogy a (6) képleted beígért kivesézését még nem kezdtem el. De így megnyugodtam. Jó hétvégét!
1. Az éterhipotézis esetén sajnos nem geometriai elemekről, pontokról, vonalakról , görbékről beszélünk, hanem egy konkrét közegben mozgó konkrét anyagról.
Tegyük fel az éterhipotézis alapján, hogy a méterrúd 20 C fokon, 0,9 m-re zsugorodik össze bizonyos sebességgel haladva. A rúd atomjainak hőmozgása nyílván kaotikus, ezért lesznek atomok, amik a mozgásra merőlegesen mozdulnak ki, a többinek pedig lesz a mozgás irányába mutató és ellenirányú összetevője. Azok az atomok amelyeknek éppen nő a sebességük a rudat rövidíteni, 0.9-d, akarják, azok amelyeknek csökken a sebességük azok hosszítani , 0.9 + d, és lesznek, amelyek 0.9m-en maradnak.
Akkor az a kérdésem, hogy mennyi a rúd hossza, mert nem 0.9m az biztos, hiszen ( 0.9-d )-től ( 0.9+d )-ig változó hosszakat mérhetünk
Ez azt jelenti, hogy a hosszmérés nincs definiálva az éterhipotézisben.
2. Ha egy ingaórával időt mérünk, azzal szintén csak intervallumhibával tudunk mérni az inga bizonytalan hossza miatt. A fénysebességhez közeli sebességeknél pedig szétfolyik a rúd is meg az idő is.
Szerintem most összekevertél a nagy lendületedbe valaki mással. De nem baj legalább " szót" kapok.
Úgy látom, hogy K. úr könyvét alapműnek tekinted, mert mindenben rá hivatkozol.
Azt még mindíg nem magyaráztad el, hogy mi az éter. Maxwellnek legalább voltak elképzelései az egyenletei éteri leképzésére, de itt még arra az egyszerű szituációra sem kapunk választ, hogy miképpen mozog egy anyagi test, vagy foton abban az irtózatosan kemény éterben vagy miként tud akár áramlani.
"a spec rel. egyáltalán nem tér ki, mielőtt levezetné az egyenleteit.
Míg Lorentz-nek az éter és anyagszerkezeti torzulásokat meg kellene magyaráznia, hogy elmélete elfogadható legyen. Ezt viszont senki nem tett meg a mai napig."
Teljesen igazad van abban, hogy a SR csak néhány (szerintem három) axiómából kindulva eljut oda, ahová Lorentz az éter és a benne mozgó elektronok elektromágneses kölcsönhatásával próbál magyarázni. Ugyancsak sikerrel.
Matematikailag persze első pillanatra egyszerűbbnek látszik Einstein megközelítése, de korántsem az. Két egymást kiegyenlítő hibát követ el a M-M kísérlet helytelen értelmezése alapján.
Nem nevetséges, csak még nem jotottam el a példádhoz.
Ok, bocs. Csak mérgelődtem, mert munkát fektettem a példa kidolgozásába. Az eszembe se jutott, hogy lebaltázol, azt mondod elbújok a vita elöl, anélkül hogy előtte megnéznéd , megírtam-e amit ígértem.
A kiegészítét is megadtam már - még ez előtt a leveled előtt.
Nem nevetséges, csak még nem jotottam el a példádhoz. Most már válaszoltam ugye, de korántssem úgy, hogy elvből vitatkozzak. Egyelőre pontosítós kérdésem van. Ugye emlékszel.
Hogy egy fizikus ilyen gyengén tudjon utánozni egy iskolázatlan embert?
Nagyon nagyon jó és veszélyes lehet a relaticvista felfogásra,, ha mindenáron le akarod beszélni a kételkedőket arról, hogy elolvassák Korom Gyula könyvét.
Erre Korom Gyula könyvének záró gondolatai közül az egyikkel válaszolok:
"
„Kezdem hinni, hogy soha, semmit nem lehet bebizonyítani. Ezek itt logikus hipotézisek, amelyek figyelembe veszik a tényeket: de túlságosan is tisztában vagyok azzal, hogy belőlem származnak, és nem jelentenek egyebet, mint utat saját ismereteim szintéziséhez.”
(Sartre: La Nauseé, 1938.)
Üdvözöllek, és sok további sikert kívánok a vádaskodásban és a csúsztatásokban.
Annyiban van igazad az ellipszissel kapcsolatban, hogy amikor a tükröt elforgatod, az éterben megtett út nem kör, hanem cikloid, ami bizonyos szempontból igen közel van az ellipszishez (pontosabban egy fél ellipszishez). Csakhogy ennak a fél ellipszisnek a hosszabbik tengelye nem a mozgásra merőlegesen, hanem azzal párhuzamosan helyezkedik el.
Ezzel szemben a tükröknek körkörösen kell elhelyezkedniük ahhoz, hogy azonos fázisok érkezzenek hozzájuk.
Bővebbet találhatsz erről Woldemar Voigt klasszikus 1887-es közleményében, ahol elsőként közölte a relativisztikus transzformációt a Doppler-effektusra.
Tovbbá olvasd el Korom Gyula könyvének vonatkozó részét.
Mielőtt véleményt mondanék, kérlek add meg, hogy miből gondolod azt, hogy:
"Igen ám, de a forrás 2,5 mp-kor éppen minimumon van, hullámvölgyön... "
Erre igen egyszerű a válasz.
A forrás frekvenciája 1Hz, más szóval 1 mp-enként a fázisa maximum (hullámhegy), t0=0-ban maximumon volt. Minden egész másodpercben maximumon (hullámhegy), minden fél mp-ben minimumon (hullámvölgy) van. A találkozási pontban (A pont) ott van a forrás maga, a forrás találkozik a cikkcakkban megjött hullámmal. A 2,5 mp nem egész, hanem fél-re végződik.
Meg fogsz lepődni. Egyetértek. Ettől azonban még teljesen át fog alakulni az elmélet, amikor közismerté válik, hogy a M-M kísérlettel nem lehet kimérni az éterszelet.
Teljesen más lesz, de továbbra is működőképes marad. Ezt add össze!
Ezt írod: "Így már világos, hogy mi az éter visszahozásának indítéka, csak az nem világos,
hogy az inerciarendszerben nem állandó fénysebességért járó Nobel-díj miért késik.
Kifogások merültek fel a módszerekkel kapcsolatban ? "
Mellébeszélsz. Amíg a M-M kísérletre lehetett hivatkozni, minden publikáéciós kísérletet elutasítottak. Sőt, ez még ezután is így lesz jó darabig. De a tudomány és az idő kerekeit nem klehet megállítani. Még neked sem.
Ezt írod:
"Az aberráció a fény mozgásirányba térülését jelenti, és a relativitás
elv helytállóságát igazolja. Az éterszélnek ezen rontania kéne."
Tévedsz. Ez nem teljesen így van, de ennek beláttatásához annyit kellene írnom, mint amennyit a M-M kísérlettel tettem. Nem vehetem ígénybe azok türelmét, akik kételkednek, és meg szeretnék érteni a M-M kísérlettel kapcsolatos problémát. Úgyhogy erre később visszatérhetünk. De jobb, ha elolvasod Korom Gyula könyvlének vonatkozó részét, abból megértheted, hogy miért nem kell az éterszélnek elfújnia a fényt. Tömören azért, mert a fény nem részecske, hanem rezgés, ezért nem elfújást, hanem fázis-eltolódást lehet és kell mérni. De ennek részleteiről (esetleg, ha lesz időm és energiám) később.
Az Airy kísérlettel kapcsolatban ezt írtad:
"Az ötlet tetszik, annak ellenére, hogy a feltevés logikai alapját nem értem.
Erről se tudtam."
Ez felér egy vallomással. A vonatkozó kísérleteket nem, vagy felületesen ismered, de mégis azt hiszed, hogy mindenben igaz az, amit a relativisták állítanak. Sajátságos.
Persze értem, hioszen a SR valóban logikailag zárt rendszer. Minek is ide az a sok felesleges kísérlet. Minek ide a tények! Csak zavarják az áhitatot!
Ezt írod:
"Nem fogod elhinni! Az Origón írtam, hogy aki megvette, de úgy érzi nincs
szüksége rá, attól átveszem féláron. Sejtettem. hogy nem lesz ajánlat, mert ki az,
aki beismeri, hogy sokért vett olyasmit, ami nem is kell. "
Arra nem gondoltál, hogy azért nem adják oda, mert kurva jó?
Természetesen olvastam Paul Marmet cikkét, aki azt próbálta igazolni, hogy a M-M kísérletben az oda-vissza utakhoz szükséges időtartamok azonos nagyságúak. Ez nem így van. Kár időt fecsérelni rá.
Amikor a fény ellenkező irányban halad az éterszéllel, akkor hosszabb utat tesz meg az éterben c, a megfigyelőhöz viszonyítva c-v sebességgel, amihez hosszabb időtartam is kell. Visszafelé haladtában a fény együtt halad az éterben, ezért a megfigyelőhöz viszonyított sebessége c+v lesz, ezért a rövidebb utat még rövidebb időtartam alatt futja be.
Ezt írtad:
"elég, ha csak az éterben a fény által valóban megtett utakat számoljuk, és ha ezek hossza eltérő, akkor kell lennie változásnak"
A fentiekből kiderül, hogy nincs igazad. Eltérő utakat tesz meg a fény az éterben azonos sebességgel, amihez eltérő időtartamok tartoznak.
Továbbá az eltérő utakon eltérnek a hullámhosszak is.
Mindezekből következik, hogy a fázis-különbségek kiszámításánal nem lehet a fényforrás eredeti hullámhosszát, és csak azt behelyettesíteni az útkülönbség és a fázis-különbség összefüggéseit leíró képletbe.
Teljesen egyetértek veled abban, hogy a SR akkor is működőképes marad, ha valóban igaz az, amit állítok, nevezetesen hogy a M-M kísérlettel nem lehet sz éterszelet kimérni. Ez csak azt jeklenti, hogy minden további nélkül be lehet vezetni a SR esetében is egy abszolút koordinátarendszert, amit éternek nevezünk, és a fénysebesség állandósági tételét nyugodtan hívhatjuk úgy, hogy a fénysebesség abszolút állandó az éterhez képest. Tudom, hogyx a SR ettől még működőképes marad.
A SR valóban nagy hatékonyságának másutt van a titka. Ezt találta meg Korom Gyula. Az éter létezésének vagy nem létének semmi köze sincs ahhoz, amiben a SR igazán újat tudott nyújtani. Ebben is egyetértünk. Ha nem is minden részletét tekintve.
A korom Gyula által valószínűsített, és nem abszolút igazsgágként hirdetett titok nem más, mint az erőterek sebességfüggő egymásra hatása. Ennek az elméletnek a részleteit, valamint a relativtáselméletek történetének meglehetősen alapos áttekintését, a vonatkozó kísérletek szinte teljes felsorolását és kielemzését olvashatod a könyvben. Akklor is hasznos olvasmány, és kézikönyv szerű segédanyag, ha esetleg nem értesz vele mindenben egyet.
Egyebekben perdig a M-M kísérlet kiesése a bizonyítékok közül bizony nagy érvágás, ha valóban nem is egyből halálos. Olyan, mint a méreg. Lassan szívódik fel.
Kösz a választ, most már értem, hogy mire gondoltál, és egyet is értek.
Ez persze nem jelenti azt, hogy egyet is értek a Hafels és Keating magyarázatával, de most értékelem azt a cikket amit ha jól emlékszem Te ajánlottál a netről. Amint kész vagyok vele, visszatérek a problémára.
Egyelőre odáig jutottam el, akár az érintőleges sebességgel, akár a centripetális gyorsulással számolok, az adatok nem mutatnak akkora aszimmetriát, mint amekkora a mérésekből ténylegesen adódott.
Kár, hogy egy félremagyarázást felfedezésnek vélsz. A XX. sz első harmadából fizikusoktól való a "skizofrén anyag" kifejezés. Tehát nem a fizika lökött, hanem
az anyagról derült ki, hogy nem az emberi elvárások szerint viselkedik, s a viselkedése csak leírható, de nem érthető !"
Korom Gyula pontosan ezt írta. Nem a fizikusok lököttek, hanem a természet mutatkozuiki skizofrénnek. Ezt a megdöbbentő ügyet próbálja megérteni, és sikerült neki. Mindössze errő írt a könyvében, és nem a fizikusokat, vagy a fizikát pocskondiázta.
Tiovábbá KLorom Gyula nem akarta meggyógyítani a fizikát, hanem segyítséget akart és tudott nyújtani azoknak a számára, akiknek problémái vannak a XX. század elméleti fizikájának filozófiai jellegű megállapításaival.
Az, hogy megszállottak viszik előre a tudományt, ma már közhely. Ez dícséret és nem sértés.
Szeretném felhívni a figyelmedet arra, hogy abban nem egyeztünk meg, hogy az általad említett két példában az éterben tovahaladó rezgéseknek azonosak a valóságos (tehát éterbeni) hullámhosszai és a frekvenciái.
Más kérdés, hogy azt állítom, hogy ha a forrással azonos irányban azonos sebességgel mozog a megfigyelő, akkor ő a forrás eredeti, tehát mozgás nélküli v0 frekvenciáját és hullámhosszát fogja érzékelni.
Kérdéseidre a választ az alábbi képen adom meg.
A felső vonal esetén a fényforrás és a megfigyelő is nyugszik az éterben. A példa adatait az 1-es indexxel jelöltem.
V a sebességkülönbség az éter és a tükör között.
Az alsó vonal esetében a forrás is és a tükör is mozog V sebességgel. Ennek megfelelően a megtett út nőtt Vt2-vel. Mivel azonban a tükör menekül a fény elől, ezért a fény tükörhöz viszonyított sebessége c-V lesz.
Mivel a fény hosszabb utat tesz meg kisebb sebességgel, t2 jóval nagyobb, mint t1
Továbbá: Az éterhez képest nyugalomban lévő forrás álétal kibocsátott fény hullámhossza megfelel az alapfrekvenciának. Ugyanakkor a mozgó fényforrás által kibocsátott hullámhossz a Doppler-effektus miatt rövidebb lesz a megadott képletnek megfelelően. A hosszabb útra kell ezt a rövidebb hullámhosszat rámérni ahhoz, hogy megkapjuk a fázist.
A fénysebesség állandósága különböző K-kban egyszerű feltevés.
Az éter, a testek kontrakciója, az idődilatáció anyagszerkezeti kérdéseket vet fel, amelyre a spec rel. egyáltalán nem tér ki, mielőtt levezetné az egyenleteit.
Míg Lorentz-nek az éter és anyagszerkezeti torzulásokat meg kellene magyaráznia, hogy elmélete elfogadható legyen. Ezt viszont senki nem tett meg a mai napig.
Melyik feltevést fogadjam el. Nyílván az egyszerűbbet, mint ahogy sokan ezt is tették és teszik.
Látom, hogy érdemi vitáét nem kezdesz az általam bemutatott dolgozatról. Ez (leghet, hogy csak egyelőre) nyílt beismerése anak, hogy igazam volt, azaz a M-M kísérlet segyítségével nem lehet kimérni az éterszelet.
Készítettem egy számszerű ellenpéldát dolgozatod kiinduló állításának közvetlen cáfolására. Ez a 2936, számú levelem. Nem tudom, mi lehetne érdemibb vita mint a kiinduló állításod cáfolata. Egy olyan állításé, melyet előtte veled gondosan egyeztettem.
Ez egy egyszerű, világos, jól dokumentált számpélda, amely egyértelmű és világos ellenpélda kinduló állításodra.
