Sajna azt kell hogy mondjam hogy a ma ismert anyagok közül mindenképp a vizes bázisu cuccok a leg tartósabbak. A tiku drágább anyagai sem tartanak tovább 5 évnél. Mondjuk a mai kinálatban ez akár még jónak is mondható. Amit az asztalosok használnak az inkább ipari festék, piszok dága(natur szinben 6 pénzért a liter),és azért fujják mer a vizes bázis nem szépen ecsetelhető. Pont ezek miatt a már beépitett cuccoknál nehezen kivitelezhető. Ugy tapasztaltam,hogy ezek sem birják 6-8 évnél tovább. Nincs jó (örök) megoldás.
Állítólag egyszerű, mert csak valami rongyal kell felhordani a felületre a szert. Ne újrafestésre gondolj. Azt én se vállalnám annyira nem szeretek barkácsolni.
Nekem sokan a Milesi márkájú felületkezelő anyagot ajánlották. Állítólag annyi a hátránya, hogy évente kétszer át kell kenni valami felület felújító anyaggal a szerkezetet.
Ahoz én is értek csináltam már párszor. Az új ablakokat viszont biztos, hogy az asztalos fogja festeni ráadásul kompresszoros fújással, mert az a legtartósabb. Sajnos a régi házunkon jól megszívtuk a saját magunk által végzett ecsetes festési módszerrel.
Volt olyan cég aki nekem egy ajtóra 700.000ft-ot mondott. Mikor visszakérdeztem, hogy aranyból készítik e az ajtót elkezdtek magyarázni, hogy sok az íves vágás és üvegezés miatt vele a munka. Erre mondtam nekik, hogy akkor inkább kitanulom a szakmát és legyártom magamnak.
Nem vagy az. 27,2 m2 a nyílászárók felülete. Ebben 3db ajtó van benne. 2 db oldal és felülvilágítóval. Az ajtók elég egyedi forma alapján lesznek elkészítve. A legjobb ár 1,18 millió bruttó volt 68mm-es profillal és 1.1-es argon gázzal töltött üveggel. Minden ablakan 2-szeres gumitömítés, hibás működtetés gátlás és résszellőző funkció. Az ár tartalmazza a felületkezelést és beépítést is.
nah tényleg kezd kiderülni hogy képzelődöm. szóval a ház (egy lakó elmondása szerint) 1954-ben épült . a külső falai kb 35 centisek lukacsos téglából, a válaszfalak (már ami nálam nem lett ytonggal kiváltva) pedig salakbetonból vannak. azt hiszem a holnapi méricskélés után átviszek hőmérőt egy-két haverhoz aztán megnézem ott is milyen meleg van. a villanyfogyasztásomat meg pont telibetrafáltad........ szinte minden nap van 2*3-5 perc szellőztetés, de több szomszéd is panaszkodik hogy hidegnek érzi a lakását. egyébként a lakás észak-keleti fekvésű, inkább kicsit észak felé tolódva.
Az 1.1-es üveget argon töltéssel értem. Akivel én valószínüleg dolgoztatni fogok az azt mondta nekem, hogy a 78mm-es szerkezet 30%-al drágább a 88-as szerkezet pedig 50%-al drágább (bruttó) a 68-as profilból készült társainál. Természetesen az utóbbi kettőben 3 rétegű üvegezés van. Roto NT vasalattal lenne szerelve az ablak.
Tőlük én is kaptam már ajánlatot, de még kedvezményekkel eggyütt is drágábbak lennének mint az a cég aki valószínüleg gyártani fogja a nyílászárókat. Nem ragaszkodom a 68-as profilhoz csak alapból ilyenből gyártják az ablakokat az 1.1-es 2 rétegű üveghez.
Már körülbelül 25 ajánlatot kaptunk különböző asztalosoktól a nyílászárók gyártására. A 3 rétegű üvegezés miatt vastagabb tok kell a 68mm-es tokba nem fér bele. Álltalában 20-35%-al drágábbak a 3 rétegű üveggel gyártott ablakok. Te is fa ablakokat rakattál be? Esetleg tudnál ajánlani egy szépen dolgozó asztalost?
Jó választás lehet neked még az Isover Domo és Rio üveggyapot is, kedvező árban lehet kapni, hasonló tulajdonságokkal rendelkezik mint az Ursa és a Knauf.
A 3 rétegű ablak szerintem az egyik legjobb befektetés volt nálam, én a helyedben nem vetném el. Be kell kérni egy csomó árajánlatot és akkor lehet dönteni, nekem volt sima 1,4 ajánlatom drágább mint a háromrétegű 0,7. ha kifogsz egy akciót most is sikerülhet.
Köszi az infókat sokat segítettél. Az ursa gyapotot választom akkor inkábbb, mert abból a 30cm olcsóbb mint a knauf 25cm-es terméke és a válaszodból azt veszem ki, hogy inkább vastagítsam 5cm-rel a szigetelés mint picit jobb lambda értékű terméket vásároljak.
Köszönöm a választ. Ezek szerint nem éri meg 10 éves távlatban a 3 rétegű üvegezés a megtérülés miatt. Hideg padlásom lesz egyenlőre. Azon is gondolkoztam, hogy ahol a padlás feljáró és a szoba fala közös ott a padlás felöli oldalon is felraknék szigetelést. Szeriintem végül grafitot fogok feltenni, hogy minél jobb legyen s szigetelés a házon. Szerinted a födémre elég 25cm gyapot? És még egy kérdés. Szerinted milyen gyapotot érdemes venni? Amit én kinéztem az a Knauf Insulation classic 0,4-es. Találtam ennél jóval olcsóbb Ursa üveggyapotot is, de az 0,44-es értékkel bír.
ha minden igaz holnapra haver hoz hőmérőt, minden falnak, plafonnak padlónak, illetve a lapostetőnek a külső hőmérsékletét is megmérem mondjuk holnap éjjel mikor már a nap semmit nem kavar be. igazából eddig nem derült ki hogy extra fázós lennék. most éppen 22.5 fok van januárban kb 20-21 fokra fűtöttem, 50 nm a lakás csak 1 fala érintkezik a külvilággal 2,6 méter a belmagasság felettem a lapostető. cirkóval új műanyagablakokkal fogyasztottam 21 foknál 155 m3 gázt turbós cirkóval 60 c-os előremenő vízzel. mint anno mondtam ekkor kb 19-19,5 fok volt 240 cm magasságban 2 hőmérővel mérve. hát ezt a pokrócos témát nem tom hogyan tudom megoldani de megpróbálom. mindenesetre thx a falhőmérséklet értékeket, kiváncsi vagyok hogy áll nálam ez a dolog
Köszönöm a kimerítő tájékoztatást. Ha nem gond zargatnálak további kérdésekkel. Szerinted megéri rákölteni a fa nyílászáróknál a vastagabb szerkezetre és a 3-as üvegezésre? Ez a megoldás körülbelül 30-40%-al drágítaná meg a nyílászárókat. Az ablakok egy részénél lesz redőny. Mivel nagyon szeretjük a természetes anyagokat így gondolkodunk fa redőnyben, de ennek az ára egy kicsit elriaszt a megvalósítástól. Jelenleg is van redőny az ablakok fölött így annak a helyére gondoltuk beépíteni az újat természetesen jól beszigetelve a tokot. Szigetelés vastagságával az a problémám, hogy ennél vastagabbat nem nagyon tudunk feltenni eggyes helyeken mert például a padlásra olyan kicsi ajtót kellene beépíteni amin be se lehetne tuszkolni egy nagyobb méretű dobozt. Hallottam valami grafitos szigetelő lemezről aminek állítólag jobb a hőszigetelő képessége. Esetleg ha abból feltennék 12cm vastagot akkor elérném vele a 15cm sima eps hőszigetelő képességét?
ezen a hőkamerán is filóztam már, pusztán csak azért hogy hipohonderkedem, vagy valóban a tető a "ludas". de másik kérdés, ha esetleg tudok a napokban infrahőmérőt szerezni és körbemérem a lakást, illetve kimegyek a lapostetőre és annak a felületi hőmérsékletét, akkor tutira meg lehet mondani mé vagyok ilyen fagyos barom?
Igazából nincsenek szakosodott kollégák. Illetve akik vannak, azok közel sem függetlenek, hanem egy-egy terméket propagálnak, ahogy az általad emlitett hőkamerások is.
Energia-auditor kellene neked, aki épitész is egyben, és hajlandó foglalkozni ilyesmivel.
Én a mezei épitészeket képviselem, akik próbálnak lépést tartani az új technikákkal :)
És vissza is kanyarodtunk az eredeti kérdésemhez. Akármilyen építész ért ehhez, vagy vannak szak-építészek akik hőszigetelésre szakosodtak? Ha igen, akkor milyen címszó alatt érdemes keresni őket, van-e valami szakmai szervezetük (taxiból is inkább a City taxit hívom, mint leintek egy "talpast", nagyobb az esélye, hogy nem lesz probléma).
Egy sima homlokzati hőszigetelésnél egyet is értenék veled, de amint írtam lejjebb, nálunk a tetőhöz is hozzá kell nyúlni, hogy a hőszigetelési kapacitást növelhessük :-(
Oszt nem szivesen érbrednék egy reggel a törmelék között, mert a falak nem bírták el a gerandákra rakott "magasító" gerendák többletsúlyát.
Hőkamerás vizsgálat volt, de az egyik cellulózos szigetelős céggel csináltattam, azok meg - meglepetés - a cellulózt javasolták megoldásként még oda is, ahova úgy sejtem nem praktikus.
Szóval valami profi szaktanácsra van szükségem, valami márkafüggetlen szakembertől. Mivel a tetőt valszeg kifele terjeszkedve kell hőszigetelnünk, az se baj ha ki tudja számolni mekkora tető-súly növekedést bír el a fal, etc.
Én csak a rajzokból és az elmondásból tudnék számolni, amibe rengeteg buktató van. Ráadásul a hőkamerás kb ugyanannyiért csinálja meg az elemzést pontos hőkép alapján...
Segítségeteket szeretném kérni hőszigeteléssel kapcsolatban. Körülbelül 100 éve kisméretű tömör téglából épült 100m2-es házban élünk családommal. A ház belmagassága 3,5m. A nyílászárók kapcsolt gerébtokos ablakok igen rossz állapotban vannak. A tavalyi naptári évben fűtésre 2513m3 gázt használtunk el. A házon jelenleg semmilyen szigetelés nincsen. Az lenne a kérdésem ha a homlokzatra felteszek 12cm EPS lapot a födémre 25cm üveggyapotot a nyílászárókat pedig kicseréltetem 1.1-es üvegezésű fa nyílászárókra körülbelül mekkora megtakarítést tudok elérni? Bármilyen javaslatot szívesen fogadok hőszigeteléssel kapcsolatban, hátha valami rossz megoldást készülök megvalósítani. Segítségeteket előre is köszönöm.
Szerintem hőkamerást hívj. Az építész csak rajzot lát (ami nem úgy lett megvalósítva) meg téged hall (mindenre rosszul emlékszel), a hőkamera meg a valóságot (hogy hol szökik a meleg). Egy értelmes hőkamerás nemcsak rámutat a problémás pontokra, de javaslatot is tesz a megoldásokra. Vagy mi itt a fórumon a hőképek alapján :) De igyekezz, mert a jó hőkamerás méréshez jó hideg időjárás kell és nemsokára jön a tavasz (és kb szeptembertől a jön a nyár).
"Az viszont tény, hogy az első rész (ikersejtes) sokkal jobban hangszigetel, mint a hátsó új rész..."
Na ettől tartok én is.Még hála a jó égnek nem vettem meg a téglát.Most azon gondolkozom hogy a Silka mészhomok tégláját veszem meg inkább.Az elég jó hangszigetelésű.Erre menne a 15-20 centi EPS.Csak azt nem tudom hogy jó-e ezt a két anyagot ilyenformán kombinálni.Főúton lakom.Előttem jár a busz az is hangos.A sok tetves tuningos motorosról nem is beszélve.
Műanyag távtartókkal.Tehát veszel a csavarodnak megfelelő vastagfalú műanyagcsövet. Levagdosod a szigetelés vastagságában.Majd felfúrod a lécet.Utána kibővíted a szigetelésen lévő lyukakat a műanyag csőnek megfelelően.Mehetnek be a csövek a lyukakba szilóval,vagy valamelyik mester pasztával.Utána egyből mehet fel a léc véglegesre.5 centi szigetelésnél olyan 3 centi műanyag cső külső méret a jó.
Adott egy 5cm-es XPS-el "fedett" falrész. Erre szeretnék felfogatni egy ~3,5m hosszú 50*100mm-es fát, ami szélső eleme lenne egy párnafa-hálózatnak, amire hajópadló kerül majd. Ezt a fát, a szigetelésen keresztül mivel rögzítsem/rögzíthetem szerintetek a flahoz? A fal B30-as téglafal, amin van kb 4cm vakolat, azon van a ragasztott dübelezett XPS. Előre is köszi a segítséget!
Ugyanez volt most nálunk is. Viszont hosszas mérlegelés után én inkább 30N+F-et raktam inkább a 38-as helyett. Olcsóbb, kevesebbet vesz el a beltérből, és ha rákerül a külső szigetelés, nem számottevő a különbség a kettő között.
Az viszont tény, hogy az első rész (ikersejtes) sokkal jobban hangszigetel, mint a hátsó új rész...
Egyik verzió szerint keresel egy hőkamerával rendelkező szakit, aki csinál egy komplett hőtérképet a házadról, és az alapján tudsz továbblépni.
A másik, hogy kihivsz egy épitészt, és az elmondásod alapján megpróbálja rekonstruálni a ház anyagait, rétegeit, majd ez alapján kitaláljátok hogyan tovább.
Rosszul fogalmaztam.A hideg falakat a mostani (ebben lakunk és ez is megfog maradni) ikersejt téglából épült házra írtam.A hozzáépítésre gondoltam a porotherm 38-ast.Ez toldást jelent hátra (8 méter),és a tetőtér felé 1 méteres emeléssel.Az egész házat (régi és új építés) gondoltam beszigetelni 15-20 centis EPS-el.
Szeretnék hozzányúlni a házam hőszigeteléséhez, van egy-két terület ahol sokat lehetne javítani a dolgon. Vannak egyéni problémáim is, szóval arra gondoltam, hogy szakembert keresek, aki kijön, megnézi a házat és tanácsot ad az egyedi problémáim alapján.
Milyen címszó alatt keressek ilyen szakembereket? Gondolom nem minden mérnök ért egyformán a hőszigeteléshez, mi a titulusa azoknak akik ilyesmire specializálódtak? Van valami külön kamarájuk, vagy nyilvántartásuk?
"A Hőszigetelés biztosan jó az esetemben ... Hidegek a falak,modern gázcirkóval is elég nagyok a számlák."
Ebből a két mondatból csak az egyik lehet igaz.
"Viszont nem tudom hogy pára és hang esetében is jó-e ez a választás."
A páránál az az általános szabály, hogy kifelé (tehát a hideg felé) vagy egyforma, vagy egyre jobb páraáteresztésű rétegek legyenek. Ha belül tégla van, kívül eps, az pl jó rétegrend. Hangszigetelés: kevés olyan anyag van, amely hangot és hőt is egyaránt jól szigetel, ilyen pl az üveg/kőzetgyapot (az eps NEM jó hangszigetelő és a téglák közül is csak a nagyon drágák). De külső falat kőzetgyapottal hőszigetelni igen drága mulatság, úgyhogy én kettéválasztanám a két feladatot: az olcsó téglafalamra kívülről olcsó eps-t tennék és (ha mélyhangok a zavaróak) és a falra belülről egy vékony légréteggel elválasztott rezgő burkolatot raknék (gipszkarton/osb/lambéria/stb).
A Hőszigetelés biztosan jó az esetemben.Viszont nem tudom hogy pára és hang esetében is jó-e ez a választás.Kéne valami progi vagy olyan oldal ahol utána lehetne nézni ennek.Most egy ikersejt téglából épült házban lakom.Ezt bővítjük hátra fele is és a tetőtér felé is.Hidegek a falak,modern gázcirkóval is elég nagyok a számlák.Ezért kell aránylag vastag szigetelésben gondolkodnom.Keresem az ideális választást.
"Az volt az elképzelésem hogy Porotherm 38-as falazatot csinálok 15-20 centis EPS hőszigeteléssel."
Számold ki a hőszigetelési jóságát és négyzetméterenkénti bekerülési összköltségét - egy hiperszuper téglából készült falnak X cm vastag hőszigeteléssel, - és egy legolcsóbb/m2 téglafalnak X+5 cm vastagságú hőszigeteléssel.
Na most egy kicsit elbizonytalanodtam.Az volt az elképzelésem hogy Porotherm 38-as falazatot csinálok 15-20 centis EPS hőszigeteléssel.Az ablakok 3 rétegű 0.7K értéküek,a tok és az ajtók 1,4K értéküek,de a hangszigetelő képességüket nem ismerem. Szerinted ez Hő,hang illetve párazárás szempontjából jó választás?Vagy vegyek valami mást.
Miért van szükség a "párazáró öntapadós ragasztószalag"-ra? Ha le hungarocellezem a mennyezetet és a toldásoknál le ragasztom a párazáró öntapadós ragasztószalaggal akkor meg van oldva a párazárás? előre is köszi
valami félreértés van. amíg nem volt a gép addig volt itt sok pára mert a kereszthuzat hiánya miatt ez a rengeteg víz nem tudott kiszellőzni. mióta a géppel kombinálom a ruhaszárítást semmi gondom. egyébként a gép nem megy, vagyis ha tudnám a ruhát máshol szárítani akkor nem párásodna a lakás. a 43% páratartalom meg most csökkent le reggel kb 50% volt, de ugye reggel szellőztetek mindíg 3-4 percet aztán meg gondolom most kevésbé hűti a légteret a szigeteletlen tető/falak így lemegy a páratartama a levegőnek (illetve relatív a páratartalom) egyébként én csak zuhanyzom, az érdemben nem befolyásolja a páratartalmat (igaz én 4-5-6 perc alatt lezuhanyzom nem tart 40 percig mint a lökött haveromnak)
ilyesmin filózom én is, illetve a külső szigetelésen, csak ugye az külön mizéria a társasház miatt. egyébként nincs hideg (bár most is pulóverben ülök) mert 22.5 fok van per pillanat ill 43 % a páratartalom
mint említettem, van egy masinám ami megold mindent. igazából a gyakorlat azt mutatja, hogy nem kell a gépet (már) üzemeltetni csak amikor kiteregetem a vizes ruhát. akkor viszont elég kemény a masina 2 mosásnyi ruha teregetése után 12 óra alatt 4 liter vizet szed ki a légtérből........(pedig 1000-es fordulaton megy a centrifuga) egyébként nincs penészem hála a gépnek, de a kereszthuzat hiánya miatt tudom hogy nem lehetett normálisan kiszellőztetni a lakást. hja mostanság már "csak" napi 2 szer szelléőztetek amíg nem volt gép kb 6 szor de az is kevés volt........
A zajcsillapítás nem jellemző, a sín kanyar megy és a legtöbb részen semmi sincs, se egy ház se egy fa....szántóföld.
Az egyéni dolgok meghatározóak ezt elismerem, azért írtam először mert úgy gondoltam, hogy a leírásod a "csodatéglákról" kissé degradáló és szerintem nem fedi a valóságot.
Az biztos , hogy amikor beköltöztünk a csendtől nem tudtam aludni:-))
Azt a párát amit ki kell engedni az bent képződik. Főzés, fűrdés stb.
Nálam penész szerencsére nincs, de meg is teszek érte mindent hogy ne is legyen. Naponta 2-szer szellőztetek, fűrdés után pedig fűrdőajtót becsukom, ablakot kinyitom (pára távozik).
70% páratartalom az baromi sok. Amíg ezt nem tudod lecsökkenteni, addig lesz penész.
ha ráhajigálsz 30 cm eps-t akkor azt véletlenül nem hőszigetelésnek híjják? mer felénk valami ilyesminek csúfolják. ja hogy onnan indult az okfejtés hogy ez mondjuk rajtad kívülálló okból nem lehetséges........... el kellett volna olvasni. én amiben lakom az pl nem új szal nem fog kiszáradni, és egy dolog van még amit a lakásban végzek az a teregetés. sajnos én olyan balfasz vagyok hogy mosógéppel kimosom a ruháimat, nem tudok újat venni ha már egyszer volt rajtam. és biza hiába raktam bukóra az ablakot akkor is gondot okozott. egyébként annyira fulladozom hogy állandóan réssezllőzésre van zárva minden ablakom............ mint mondtam más valamiről sokat olvasni meg más tapasztalni. egyébként a pára problémát egyszerűen orvosoltam- > vettem egy páramentesítő gépet az megold mindent., csak sajnos attól még nem lesz meleg. nálam "süt" a hidegtől a plafon, és filózás van róla moit lehetne ezzel csinálni ami árban is tűrhető, illetve amit a lakóközösség megenged vagy nincs beleszólása.
"ha valahol egy ócska lapostető van azt az életben nem fogod tudni kifűteni mindíg is hideg pont marad ergo páralecsapódás helye."
Fogadjunk, hogy ha az ócska lapostetődre ráhajigálok kb 20-30 centi XPS hőszigetelő habot, az életben többé nem látsz a plafonodon párát/penészt.
"a szellőztetős dumák is annyit érnek amennyi idő begépelni őket, ugyanis ha ilyen hibás házban élsz akkor megtudod hogy 10 perc szellőztetés után kb 15 perc hogy megint 70% körüli páratartalom legyen."
Ha új az épületed, akkor jövőre már nem lesz víz a falakban (nyáron kiszárad). Ha régi ház, akkor vagy nagyüzemi páragyártó berendezésed van (pl növényház vagy nyílt lángú gázégő / szénhidrogén kandalló), vagy a természetes szellőzést olyan alacsonyra vetted (minden rés jól betömve), hogy közel jártok a megfulladáshoz :) Ha társasház és a lakásod hidegebb (pl.fűtéstakarékosság), mint a szomszédoké, akkor még az is elképzelhető, hogy a falakon át a melegebb szomszédok párája is folyamatosan vándorol a te lakásod felé.
"innentől marad a belülről szigetelés, ami valóban csak toldozás foldozás."
Ha a lakás felől tökéletesen párazárod, és figyelembe veszed a hőhidakat, akkor szerintem nyugodtan lehet belülről hőszigetelni.
Akkor jó helyen laksz...vagy nem zavar az autó zaj :-)
Egy normálisan elhaladó autó zaja 75-80 dB
(gyakran még több, a teherautók-buszok, suhancok pláne)
Városi nagy forgalmú utca lakásaiban nappa:
Földszint 85 dB I. emelet 80 dB II. emelet 76 dB III. emelet 66 dB IV. emelet 60 dB
Ebből a vakolt fal levesz szumma, mondjuk 45 dB-t.
A szokvány 5 méter előkert+a járda talán további 2 dB-t.
Marad valahol 30-35 db körül a zajszint....
...ami azért nem kevés, ha ezt a listát nézzük.
----alig hallható-------
10 dB Szellősusogás, halk neszek 20 dB Suttogás, óraketyegés 30 dB Erdei zajok, szélzúgás
-----napi élet zajszintje------
40 dB Vízcsobogás 50 dB Csöndes beszéd 60 dB Porszívógép 70 dB Városi utcazaj
------halláskárosodást okoz, ha tartós--- 80 dB Gyári üzemzaj 90 dB Gépteremzaj (hajó, erőmű, stb.) 100 dB Szimfonikus nagyzenekari forte 110 dB Vízesés közeli dübörgése 120 dB Kovácsműhely, repülőgép motor
130 dB Fájdalom küszöb
140 dB Villámcsapás kb. 1 km-ről 160 dB Közeli villámcsapás, robbanás 200 dB Légköri hangrobbanás
A másik oldalról nézve a dB-eket.....
- a hangosan beállított rádió hangja nem hallható,
ha a két helyiség (lakás) közötti falszerkezet léghanggátlása 62 dB;
- a normál hangerôvel beállított rádió nem hallható,
a hangosra állított éppen hallható,
ha a léghanggátlás 57 dB;
- a normál hangerôvel beállított rádió éppen hallható,
ha a léghanggátlás 52 dB;
- a hangos beszéd már érthetô, ha
a léghanggátlás csak 47 dB;
- a normál beszéd már érthetô,
ha a hanggátlás mindössze 37 dB.
A járkálás (bútortologatás) zajának szubjektív megítélése
a szomszédos helyiségben, illetve lakásban:
- jól hallható (erôsen hallható), ha a födém lépéshang-szigetelésének mértéke 88 dB;
- hallható (jól hallható), ha a lépéshang-szigetelés mértéke 68 dB,
- nehezen hallható, ha a lépéshang-szigetelés 58 dB.
B-30-as blokktégla (33 cm) kétoldalt vakolva,
POROTON tégla kétoldalt vakolva (38 cm vastag),
HB 38-as téglafal kétoldalt vakolva (40 cm),
POTOTHERM téglafal kétoldalt vakolva (40 cm),
A felsoroltak esetében a léghang-gátlás mértéke: 52 dB.
Öntött kavicsbeton a felületén póruszáró simítással: - 19 cm vastag = 54 dB - 15 cm vastag = 52 dB - 12 cm vastag = 50 dB
Kisméretű tömör tégla kétoldali vakolattal ellátva: - 27 cm vastag = 55 dB; - 14,5 cm vastag = 48 dB
Válaszfal-lap kétoldalt vakolva:12 cm vastag = 42 dB.
"van e valakinek tapasztalata az INHEMIWA belső szigetelő rendszerről!"
Az alapötlet jó (hőszig + dupla hőtükör réteg + zajcsillapító légrések), DE: - semmi sem akadályozza a (párás) levegő alájutását a mögötte lévő hideg falhoz, így a panelek mögötti fal sok esetben összefüggő penésztanyává válhat. - a fólia-távtartó pöckök elosztása túl egyenletes, így csak egy-egy frekvencián csillapít jól, máshol lényegesen gyengébben (erősen hullámos lehet a frekvenciamenet)
Tehát szerintem ha ezt az egészet a lakás felől TÖKÉLETESEN páramentesen lezárod (párazáró fóliával vagy nemlétező párazáró festékkel), akkor még használható is lehet. Így nem jó szerintem a pára miatt. Az egyenletesebb zajcsillapítás (frekvenciamenet) érdekében meg a távtartókkal szét kellene hangolni (aszimmetrikus elosztás).
>10 perc szellőztetés után kb 15 perc hogy megint 70% körüli páratartalom legyen. -Csak akkor, ha már nedves a fal.
>vagyonért leszigetelem házamat majd vagyonért a szigetelést ellensúlyozandó, kiépítek egy szellőztető rendszert mert természetes szellőzés meg ugye nincs..... -Itt nem általában a szigetelésről van szó, hanem a filtráció megszüntetéséről, ami nyílászáró-cserekor történik. A falakon keresztüli szellőzés 3% alatti, elhanyagolható.
látom szerencsédre te is csak hallomásból ismered ezt a problémát. addig örülj!!viszont az elméleti megoldások azért jók mert csak papíron működnek gyakorlatban meg nem..... szóval ha valahol egy ócska lapostető van azt az életben nem fogod tudni kifűteni mindíg is hideg pont marad ergo páralecsapódás helye. a szellőztetős dumák is annyit érnek amennyi idő begépelni őket, ugyanis ha ilyen hibás házban élsz akkor megtudod hogy 10 perc szellőztetés után kb 15 perc hogy megint 70% körüli páratartalom legyen. és ugye az ember elmegy dolgozni meg alszik, szóval nem tud 15 percenként szellőztetni. nálam pl egy frontra néz az összes ablak-> kereszthuzatot sehogy sem lehet csinálni.... és való igaz hogy mindíg a hideg oldal felől kell (ene) szigetelni de ugye társasházban elég 3 vénasszony és hiába csináltatnád meg zsebből (pedig közös tehát nem is neked kéne csináltatni) ha ők csak azt szajkózzák hogy nem engedik, mert közös tulajdon és tuti tönkreteszed.(persze a ház meg nem csináltatja meg mer az pénzbe kerül) és innentől marad a belülről szigetelés, ami valóban csak toldozás foldozás. egyébként egyéni véleményem és jókat röhögök, hogy vagyonért leszigetelem házamat majd vagyonért a szigetelést ellensúlyozandó, kiépítek egy szellőztető rendszert mert természetes szellőzés meg ugye nincs.....
A 44 PH nál 8-10 cm -nél van...javaslom a 10-12 cm -t rárakni ha jó hőszigetelést szeretnél...a gáz ára várhatóan 3 éven belül a 170-180fT/m3 fogja elérni...
Nincs, de a honlapjuk alapján nem túl bíztató a rendszer. -A párazáró bubis fóliák között centis rések vannak, ahol csak EPS van, azaz a párazárása hézagos, főleg ha még dűbelezik is. -A táblákat a plafonnál mindenképpen szabni kell, ott mi tartja, illetve eleve nem annyira merev, mint egy vastagabb, nem csak a szélén felfekvő EPS
Akkor már jobbnak tartom a házilagos összerakást, ha sikerülne rájönni, mivel ragasztható jól a PE.
Meg ugye eleve a belső oldali hőszigetelésnek egy csomó hátránya van, ez ha jól veszem észre csak a vastagságból farag le.
A véleményed egy kissé eltúlzott és sarkított szerintem, PTH HS 44 a házam és nem a hozzászólásodat igazolja, nem mindegy pl. milyenek a nyílászárók...
Azért nem árt egy kicsit winwattozni, mert jöhetnek ki érdekes dolgok bizonyos páratartalom, és hőmérséklet esetekben, ami lazán előfordulhat (pl nem tud kiszáradni a szigetelő, túl vizes lesz, stb )
Szerintem, ha nincs szellőztető, biztonságosabb megoldás az olyan fal, aminek kifelé csökken a "mű"-je. (ja és elvileg ennek a kritériumnak minden szerkezetnek meg kellene felelnie)
Ha nincs benne papírrácsbetét, akkor talán kétkomponensű purhab, az 30-32 liter helyett (1k) csak 15-18 literre tágul. Viszont drágább és egyszerre el kell használni az egész flakonnal.
>Szellőzik e hungarocell, vagy teljesen el zárja a levegő útját? -Eddig se ment arra levegő (számottevő mennyiség)
>Ez miatt be e lehet fulladni? -Nem
>Fog e továbbra penészedni a mennyezet? -A mennyezet nem, de akkor is lesz leghidegebb pont, ott esetleg igen. Kérdés mennyi a páratartalom a lakásban.
>Hátránya van e ennek az elképzelésnek? -Az egyik, hogy ha nem oldod meg a párazárást, akkor a belső szigetelés miatt már hidegebbé vált födémben valószínűleg páralecsapódás alakul ki. Én úgy csináltam a belső oldali hőszigetelésemet, hogy tapétaragasztóval a falra alufólia (grillezős, vastagabb), arra az EPS- pedig PowerFix ragaszóval ("folyékony szög"). Az alufólia toldásoknál meg párazáró öntapadós ragasztószalag. Másik lehetőség ha EPS ("hungarocell") helyett XPS-t használsz, a toldásoknál szintén párazáró szalaggal.
-A másik hátrány, hogy nyáron ha kintről bejön a 32 fokos szellőzőlevegő (be kell hogy jöjjön fejenként és óránként 30 köbéter...), akkor azt eddig a plafon visszahűtötte, de ha lehőszigeteled, nem fogja. Szóval egy belül hőszietelt ház még a faháznál is rosszabb.
Memorixnak szólna a kérdés ha erre járna, persze mástól is köszönöm a választ.
Ha jól olvastam a házad Ytong 37,5 -ből épült és 6 cm kőzetgyapot van rajta. A harmatpont így már a szigetelőanyagba esik?
PTH HS 44 téglám van és egyszer majd rákerülne kőzetgyapot (ha lesz hozzá kedvem....:-) ), a kérdés csak az, hogy mennyi centiméter kell rá, hogy a harmatpont a szigetelőanyagban legyen.
Köszi vadckor a választ Ytong Multiporral ezt nem ismerem tudnál nekem bővebb információt adni erről az anyagról, mi ez vakolat vagy valami elem amit fel kell ragasztani? Esetleg ára nm-re? Előre is köszi
Üdv. mindenkinek! Az az elképzelésem, hogy a 62 nm-es társasházi lakásom (zárószint) mennyezetét le ragasztom 1 cm-es hungarocellel és újra glettelem (2 okból, az egyik mert csúnya a mennyezet, a másik mert penészedni szokott) Nem tudom, hogy ez jó megoldás e! Kérdésem: Szellőzik e hungarocell, vagy teljesen el zárja a levegő útját? Ez miatt be e lehet fulladni? Fog e továbbra penészedni a mennyezet? Vagy elképzelhető, hogy ezután olyan helyen fog penészedni ahol eddig nem penészedett? Hátránya van e ennek az elképzelésnek? Előre is köszi a választ További szép napot mindenkinek
nincs valami olyan szigetelő anyag, mint a PUR hab, csak nem tágul akkorára?
Öreg farostlemez ajtók kapnának LP borítást, és gondoltam fúrok minden kazettába pár lyukat, és kinyomom a rést valamivel. De a PUR hab szétnyomná az egészet...
Négyzetméterenként több ezer forintért már léteznek kimondottan falhoz/mennyezethez gyártott speciális páravédő impregnáló szerek is. De ennyiből már egy teljesen új házat fel lehet építeni :)
Pedig ha létezne jó párazáró festék, akkor pl. az utólagos födém-hőszigetelési problémák egy részétől megszabadulhatnánk. (legyen-e és hol legyen a párazáró fólia)
Magyarán a falfestéked páraáteresztő lesz (a diszperziós is) és a falad is páraáteresztő lesz és a hőszigetelésed is páraáteresztő lesz és azon a vakolat is páraáteresztő lesz.
Mégis lehet penész a lakásban: a tartósan magas páratartalmú helyeken (szellőzés hiánya) a hidegtől (hőhíd) nedves falfelületeken.
"A minap a tüzépen egy eléggé szakavatott eladó azt mondta, a diszperziós festékek miatt van az egész."
Ennek a szakavatott eladónak sok üveg sörnyi jutalékot kellene kitűzni, ha képes mutatni a polcon egy VALÓBAN párazáró falfestéket (engem is érdekelne). DE ha mégsem tud ilyet mutatni, akkor meg egy marhanagy pofont és nyomás vissza az iskolába.
A gáz ára az olajéhoz van kötve (bár késve és némileg csillapítva követi az olajárat a nemzetközi gázár). A világgazdaság a válság kitörése előtt nyersanyaghiánnyal küszködött, köztük a stratégiai helyzetben lévő olaj is kitermelési platóra ért. A jelenlegi, viszonylag olcsón kitermelhető olajkészletek nem szivattyúzhatók gyorsabban, az újabbak drágábban kitermelhetők. Ha beindul a világgazdaság, akkor az energiahordozók ára felkúszik, köztük a gázé is. (S az eps-gyártás is szénhidrogénen alapul.) A klímamizéria szintén ezt erősíti. Ha tömegesen kezdenek el szigetelni, akkor keresleti piac alakul ki, felmegy az ár. A másik aspektus, hogy önköltségi ár alá nem fognak menni a gyártók. Szerintem ezt a szintet erősen közelítjük.
Födémhez: meg kell venni a ferdesíkra tervezett teljes mennyiséget és azt lerakni a födémre. Mire beépítésre kerül a tetőtér, már csak a plusz 5-10 centit kell megvenni, amit akkorra a gázár indokol. :-)
Ahogy ismerem a fórumot, amit én itt felszedtem :-)
A homlokzatra tegyél min. 15 cm-t, az anyagköltséget drágítja nem fogsz 5 év múlva gondolkodni miért csak 10-et tettél.
A lábazatra itt szerintem 10-12 cm fognak mondani:-), ez függ a homlokzati vastagságától is, és vezesd le egészen 50 cm a padlószint alá, de legjobb ha a talajszint alá vagy 60 cm-rel.
A födémre most legalább 20 cm, de még jobb a 25 cm.
A többiektől kérdezem hogyan vizsgáztam?:-))))vagy bele kellett volna írnom az U értékeket is?:-)
Olvasgattam a fórumot, és sok kérdés merült fel bennem. Építkezünk, momentán szerkezetkész az épület, a lakótér nettó 90 nm, mátratherm 38 N+F-ből, hagyományos falazóhabarccsal készítve, vasbeton födém 6 cm vasalt felbetonnal. Lábazati koszorúnál, és a földszinti koszorúnál 5 cm XPS polisztirol koszorúszigetelés van betéve. Tetőtér most nem lesz beépítve, de távlati tervekben szerepel majd a beépítés. A ház fele alatt van pince, 40 cm-es zsalukőből, nyilván afelett is vasbeton födém van.
A megfelelő hőszigeteléseket szeretnénk megtalálni, ebben kérnék véleményeket. Földszinti aljzatba 10 cm lépésálló polisztirolt tervezünk, homlokzatra 10 cm polisztirolt dryvit rendszerrel. A momentán még fűtetlen padlásterünket, illetve a födémet 15 cm kőzetgyapottal szeretnénk szigetelni. A 15 cm indoka, hogy a majdani tetőtérbeépítésnél a gerendaközök magasságát ugyanazzal az anyaggal ki lehetne tölteni, plusz majd akkor még ez elé 5 cm kőzetgyapot. Nem feltétlen ide tartozik, de 3 rétegű üvegezésű fa ablakokat tervezünk. Lábazatra 5 cm XPS kerül majd, talajban 3 cm.
Elegendő-e ez? Nem az a cél, hogy éppencsak megfeleljünk a meglehetősen elavult szabványainknak, de passzívházat sincs módunk építeni. Minden vélemény érdekel, de megjegyzem, a környezetünkben a kőművestől az építészig, a szomszédtól a szülőkig mindenki hüledezik, mennyi szigetelést akarunk... :D:D:D Olvastam a a fórumon, hogy van aki 20 cm alatt szóba sem áll a nikecellel, néha meg betéved valaki, hogy elég-e az 5 cm, aztán jól legorombítják:)
Másik problémakör: Nem lesz szellőztetőrendszer {ki lehet találni, miért nem:)}. Sokan jönnek azzal, hogy így-meg úgy fogunk penészedni, ahogyan sokan a nikecelles házakban. Hogyan lehet ez ellen tenni, még most, az építkezés e fázisában? Tudom, hogy a pára képződés úgyis velejárója az életnek, meg hogy mindennap szellőztetés stb., de elegendő lesz ahhoz, hogy ne penészedjünk? A minap a tüzépen egy eléggé szakavatott eladó azt mondta, a diszperziós festékek miatt van az egész. Mások az ásványi szigetelést ajánlják, de nagyon drága. Tegyünk minden helyiségbe aereco higroszellőzőt? Vagy felesleges, és csak hűl majd a ház? Gyakorlati tapasztalatok (is) érdekelnének!
Szisztok.Egy 30kobos beton medence epitese elott alok.Szeretnem minnel jobban hoszigetelni.mevel tudnam ezt megtenni ?foleg az alja erdekes ,azert megy ra a sok tonna viz.volna valami tapasztalati jotanacs.
"Igen, azzal én is tisztába vagyok, hogy nem lesz tökéletes a vízszigetelés,"
Egyszer beszélgettem egy szigetelőssel ilyesmiről és mesélt valamilyen módszerről, hogy ilyenkor a fal aljába lyukakat fúr és azokba egy olyan folyadékot juttat be, amely onnan beszivárogva a fal pórusaiba teljesen vízállóvá tesz azt.
Ha csak az a cél, hogy a beton ne folyjon be a résekbe, oda bőven elég egy nájlonfólia. A hőtükrös padlófűtés fólia (légréssel felfelé!) nem kötelező, de hőenergiát, tehát forintot lehet megtakarítani vele.
Én solflex hőtükröset tettem, ez sztem pénztárcafüggő, de ha most kispórolod, utána soha többé nem gondolhatod meg magad. Kérdeztem a gyártót az anyag hővezetéséről, de nincs semmiféle adatuk.
Igazad van :-( Igen, azzal én is tisztába vagyok, hogy nem lesz tökéletes a vízszigetelés, de semmi esetre sem bontanám le, mert sosem építenék újat. Annyit nem ér az egész, hogy elölről kezdjem. Több ténnyel győzködöm magam, hogy a mostani állapotnál csak sokkal de sokkal jobb lehet ha leszigetelem:
1 Most sem vészes. Aránylag magas a bent lévő levegő páratartalma és nyirkos foltok vannak a falon. 2 Szerencsére olyan anyagokból van a pince amik bírják a nyirkos közeget. Beton (gondoljunk csak bele, hogy a folyókban lévő hídpillérek is betonból vannak), normál vakolat, mész. 3 Eddig 62 m2-en érintkezett a talajjal, ezentúl csak 2,85 m2-rel fog. 4 Szerencsére nem talajvíz ellen kell megvédenem (nincs víznyomás), csak talajpára ellen.
Hát Istenem, egy kicsit talán nyirkos lesz az alja :-( Abban viszont biztos lehetsz, hogy tanultam belőle és ha még egyet építenék, nem mulasztanám el a teknőszigetelést :-)
A kisebb gond a hőszigetelés, azt utólag lehet orvosolni. A vízszigetelés hiányát pince esetén nem tudod utólag tökéletesen, vízmentesen kijavítani. Állj bele egy bokáig érő vízbe. bokáig teljesen vizes leszel (ez a pince alja ami mindig érintkezik a nedves talajjal) a nadrágod szépen lassan felszívja a vizet (ez a pincefal)
Letolhatod a nadrágod, de a talpad bokáig mindig vízben áll! (a pincefalat kívülről, belülről szigeteled, de az alját nem tudod)
Egy tökéletes megoldás van, bontsd le az egészet, még ha fáj akkor is. Építsd újra szakszerűen, tökéletesen vízszigetelve. A többi megoldás, csak hókusz-pókusz, mindig vizesedni fogsz!
Te jó ég! Azt nem gondoltam volna, hogy 110 barral nyomja a vizet. Hiába, ezt nevezik tudatlanságnak :-(
Megnyugtattál :-) (Bár ez a nem találkozás talán abból is adódhat, hogy még senki nem szánta rá magár, hogy exhumálja az évekkel ezelőtt fáradtságosan, elkészített pince vagy lábazati szigetelését ) :-))
Az alváz szerintem sárosan jobb, mint nagynyomású mosó 110 baros vízsugarával meggyengített védelemmel.
A falra ragasztott hőszigetelésbe beköltöző kis állatka meg szerintem olyan mint a becsületes politikus: mindenki beszél róla, de személyesen még senki sem találkozott ilyennel.
Bocs, japo, ma kekec vagyok. Az XPS-nél és a formahabosítottnál 28 napos az a vízfelvétel adat, az EPs-nél meg 24 órás! Nagyon nem mindegy! Csak mielőtt valaki azt gondolja, hogy azt az 1- 2%-ot leszarja. A polifoamnál is 28 napos amúgy, szóval amit írtál, az megállja a helyét.
Ez nagyon jól hangzik :-) Már egyébként is régóta kacérkodok a gondolattal, hogy beszerzek egy ilyen nagynyomású mosót. Sok dolog tisztítására alkalmas. Pl. az autóm alvázára. Kösz a használati utasítást is :-) És mi a véleményed az apró, ártatlan, kis lényekkel kapcsolatban?
A magasnyomású mosó a hatékonyságához képest meglepően kevés vizet használ. Persze ehhez tudni kell hatékonyan használni: ha 30 centiről egy mozdulattal tökéletesen megtisztít egy 20 cm szélessávot, akkor butaság 10 centiről ötször végigmenni minden felületen. (ráadásul némelyik 5-10 centiről talán már a betont is bontja, az enyém a sokéves kőkemény vakolatot lazán mossa kifelé a téglák közül, szóval szó szerint bontásra is alkalmas)
" Nem szívesen áztatnám el az alját :-("
Egy öt perces zápor százszor annyi vizet töltene az árkodba, mégis tudnál dolgozni a gödörben utána fél órával.
"Mikorra száradna ki?"
A glettelést/hibajavítást a mosás után tizenöt másodperccel megkezdheted és mire órák múlva körbeérsz a fájó hátaddal, úgyis elfelejted ezt a kérdést :)
Tudja esetleg valaki, hogy hogyan lehet kiszamolni, hogy a nap mennyit segit be futesbe? 1 m2- re eso besugarzasi ertekeket talaltam, de mennyiben szamit a fal illetve az ablak felulete?
Az XPS-sel kapcsolatban teljesen igazad van :-) Sajnos később hallottam róla és találtam rá a hozzá tartozó infókra, mint a polifoamra :-( Ez azért is szörnyű, mert durván egy ezressel drágább m2-e mint az XPS-nek. Szerencsére még csak a födémre vettem 2 centi vastagot a poliból, úgyhogy nem vagyok semmiről lemaradva :-) A födémre még 3 cm-t, az oldalára pedig 5 vagy 8 centit vennék az XPS-ből. Egyébként a polifoam zárt cellás, úgyhogy teljesen vízhatla. Egyetlen gondom van ezeknek az anyagoknak a földbe rakásával. Mégpedig az, hogy az talajban élő lények nem fogják majd lakhelyüknek tekinteni? Nem fognak vájatokat csinálni bele és ott fészkelni, melegedni. Én ha talajlakó lennék biztos ezt tenném :-)) Te, ez a nagynyomású mosás nem is rossz ötlet! Rengeteg kulimunkától szabadíthat meg. De nem használ túl sok vizet? Nem szívesen áztatnám el az alját :-( Mikorra száradna ki?
Ja, egy brutálisan macerás, 1000 órát igénylő, idegölő puzzle. A kiscsóka csinálja, aki az esküvőmön fehérben díszelgett ;) , nekem nem lenne türelmem (meg derekam) hozzá.
"Felragasztok az egészre hőszigetelő anyagot. (itt polifoam-ra gondoltam)"
A polifoam tudtommal nyílt cellaszerkezetű, ami azt jelenti, hogy szép lassan megszívja magát vízzel és utána már nem is annyira hőszigetelő. Szerintem XPS-t kellene tenni oda. Marhadrága, de tuti. A többi nekem tetszik (mondjuk drótkefe és porolás helyett magasnyomású mosót használnék, valamivel haladósabb).
Passz! Az csak akkor derülne ki, ha felszedném. De most bogarat ültettél a fülembe úgy, hogy azt hiszem az egyik sarkát megpróbálom majd felhúzni (remélem nem szakad el), hátha látszik.
Hát azért szétbontani nem szeretném, nagyon sokat dolgoztunk vele (családi vállalkozásban épült). Meg aztán be is vasaltuk becsületesen, nem lenne egyszerű szétverni. Bellűről már vakolva és kétszer meszelve van. A padlót linóval burkoltuk az elvileg vízhatlan. Egyébként az ajzat beton (érdekes módon) csontszáraz volt. Azt hiszem az oldala 2 dolog miatt nedves: - Fagyott talajt szórtunk mellé (sajnos). Időnként egészen nagy darabok is voltak és nem tömörítettük, iszapoltuk be rendesen, ezért üreges lehet. - Az ősszel lehullott rengeteg eső és a télen hullott nagy mennyiségű hó, na meg a mostani esők, sz.rr. áztatták a körülötte lévő talajt. A belső mérete csak 4,7x2-es, ezért ha belülről szigetelnék víz és hő ellen és még téglafalat húznák elé, sok centit elvesztenék :-( Ha nagyobb lenne, úgy csinálnám ahogy mondod :-)
Meg vagy te őrülve!Miért nem bontod le a pincét és építed újra? Szerintem egyszerűbb (és működőképesebb) lenne ha belülről tennéd simává a falat.Utána veszel SBS nehézlemezt (3 milist). 500 forint körül van négyzetmétere.Gázpörzsölővel és egy fa hengerrel felviszed a falra,majd megcsinálod vele a teknő szigetelést.Utána ráragasztod az eps-t.Alulra nem kell semmi.Oda mehet a beton.Veszel bontott táglát és felfalazod az egészet.Így tuti lesz. Kívülről nem tudod megoldani,hiszen az alap felől mindig kapna nedvességet.
Külső/belső árnyékolásról nem hallottál még? Remekül használható belátás ellen.
Egyébként sem árt a nagy üvegfelületekre legalább valami fehér gézfüggöny, mivel este, amikor bent ég a villany, a sok üveg fekete (nyomasztó hatása van), illetve minden tükröződik benne. Ekkor be a kis függöny, és kész! :)
Eszem ágában sincs szivatni, de a pontosság kedvéért: Az észterek savak és alkoholok reakciójából keletkeznek. Tehát korántsem minden műanyag észter. Különösen nem a polisztirol, ami a sztirol polimerizálásával jön létre. Nincs sav, bár katalizálja a polimerizációt, de az spontán is végbemegy. A sztirol polimerizációja nem vízkilépéses reakció, mivel nincs is oxigén benne, csak simán felhasad a kettőskötés. A neve meg magyarul polisztirol, nem polisztirén. Elhagyta a poliszt Irén....
az a polihisztor, jo akkor legyen polisztirén, nalunk igy hivják romániában, és igy is van ráirva a szép nagy bálákra hogy POLIESTER :) remélem nem törtök kerékbe ha néha félreirok és nem ismerem a szakzsargont, habár illene ennyit tudjak elvégre állatorvos vagyok:)
Tavaly ősszel építettem egy zsalukő pincét, teljesen a földbe süllyesztve, csak 5 centi áll ki a födémből. Sajnos a elkövettem azt a hibát , hogy se a víz se a hideg ellen nem védtem meg (úgy lett köré visszatemetve a talaj), ezért ezt utólag kel most pótolnom. Van elképzelésem a kivitelezéséről de azért a véleményeteket szeretném kérni a projekttel kapcsolatban (nehogy valami nagy hülyeséget csináljak).
- Körbeásatom markolóval 70 cm szélességben (hogy kényelmesen hozzáférjek a falakhoz kívülről), egészen az aljáig. - Megtisztítom a zsaluköveket a talajrészektől drótkefével és porolással. - A nagyobb hézagokat (fugát) és kitöréseket vakolattal kitöltöm majd síkba dörzsölöm. - Az egészet (beleértve a födémet is) bekenem (akár kétszer is) ecsettel felhordható, rugalmas vízszigetelő anyaggal. - Felragasztok az egészre hőszigetelő anyagot. (itt polifoam-ra gondoltam) - Visszatemetem köré a talajt (jól betömörítve). - Majd kap egy 5 cm, bevasalt zárófödémet.
Sziasztok, tudnátok valamilyen anyagót javasolni talajnedvesség ellen a lábazat lekenésére,(ecsettel-hengerrel) dryvit vakolat van, több helyen is felszívja a talajnedvességet a ragasztó,(ahol a föld hozzá ér) még nincs rajta szín csak jövőre lesz (műgyantás).
sziasztok! 1 kérdés: most raknám a 10cm lépésállót, de lenne központi porszívó cső a padlón amit szigetelnem kellene, ennek az átmérője 5,5cm, ezalatt még ott van a szilomencső a vellanyal. Gyakorlatilag a 10cm lépésállóból marad 3-4cm vastagság csak itt a falmentén, máshol mindenhol OK. normális ez? vagy csak kidobom a lóvét az ablakon a sok faragással......
"azert azt jegyezzuk meg, hogy a 10M magyarbol nem 4000 betegedett meg."
Sem az oltással, sem az oltás nélkül megbetegedettekről nem lehet pontos információnk. Egy rakás ember el sem ment orvoshoz amikor elkapta (más kérdés, hogy bölcsen tették-e), hiszen máskor is voltak influenzásak, eddig is túlélték valahogy.
Igen. Kétféle ellenérv szokott felmerülni. Maga a gázbeton egy rendkívül nedvszívó felület, és a ragasztóból kikapja a vizet, így az nem tud rendesen megkötni. Ellenszer: gúzolás, glettelés. Vakolt felület esetén az egész nem játszik. Másik: páratechnikailag nem jó. Ezt meg le kell ellenőrizni, én nem találtam gebaszt benne.
Egyébként beton meg beton között is lehet különbség: a panel, és a pkoncept között pl, aminek csak a magja beton, de a külső-belső héj eps. De nem akarom tovább spilázni a dolgot. Egy kérdés jutott eszembe: Hallott-e valaki ilyet, hogy szilikátot nem szabad eps-el külső szigetelni?
kellene meg a feluleti hoatadasi tenyezo. ha azt gondoljuk hogy nincs nagyon legaramlas (fuggoleges feluleten mindenkeppen lesz ha a fal huti-futi a levegot), akkor hasznalhatunk 10W/K/m2 erteket. (nevezzuk a-nak)
deltaT 30 fok
ha a lambda 0.149, a vastagsag meg 0.3, akkor az U az inkabb 0.5. nemtom a 0.33 hogyan jott ki.
t1 a kulso holepcso, t2 a belso holepcso, dt a teljes homersekletkulonbseg. a kulso es a belso holepcso mondjuk azonos, a hoatadasi tenyezore is azonosat valasztottunk. igy t1=t2
(dt-t1-t2)*0.5 ez az egy m2 falon atmeno teljesitmeny a teglan mint szigetelese.
ugyanennyi at kell menjen a feluleteken, ami a * t1
Nem akarom védeni a betont, de ez így önmagában tényleg nem áll meg. Az orvos lehet, hogy jó orvos, de se nem épületfizikus, se nem statisztikus. A "beteg ház szindróma" tanulmányozása interdiszciplínáris munka volt, ott alaposan körüljárták a témát. Egyetlen tüdődoki tapasztalata nem releváns. (Van nekem is tüdészem, majd megkérdezem, neki mi a véleménye erről). Gondoljunk végig egy sort: A panel épületek rosszul szigeteltek -> penész -> tüdő-baj. Ez semmit nem mond a beton élettani hatásáról. De ami a legfontosabb: ha neked nem tetszik, úgy úri gusztusod szerint választhatsz falszerkezetet ma már. És ebbe senki se szólhat bele (legfeljebb értetlenkedve néz :-)
"felretéve a viccet, ki tudná megmondani hogy 1 centi poliészter mennyit szigetel," Na, ez a vicc, amit értek, de nem szeretek :-) Azért szögezzük le, hogy itten polisztirolról van szó. A poliészter az az, aki mindent tud. :-)
"ha valaki azt mondja, hogy minden harmadik tudobeteg beton hazban lakik, azzal nem megyek sokra. lehet hogy a nem betegek kozul is minden harmadik beton hazban lakik."
Pont ilyesmit akartam írni én is: Ha az influenza ellen NEM beoltott (=felelőtlen) emberek esetében minden százezer lakosból 40 elkapta a legutóbbi szörnyű-rettenetes sertésinfluenzát, ezzel szemben a beoltott embereknek mindössze 0,4 ezrelékénél bizonyult hatástalannak az oltás, akkor az államilag millárdokkal támogatott szérumgyártás és szintén államilag (nemzetközileg) generált jujbetegség-pánik a következő embereken segített: (a helyes választ kérjük zárt borítékban, legkésőbb jövő hónap közepéig ;) Na hasonló lehet az arány a beton épületben lakó tüdőbetegek esetében is.
Azt ki lehet számolni , hogy egy 30-as pl. Mátratherm tégla fal egyik oldalán ha a levegő 5 C fokos a másik oldalán meg 25 a levegő, akkor a melegebb oldalon a tégla felülete (kb.) hány fokos lesz? (λ = 0,149 W/mK, U = 0,33 W/m2K)
konkretan arra gondoltam, hogy mernokfelekent nem tudok felfogni olyat, hogy "betonhazban tudobaj lesz, ez tapasztalat"
a sved pasik meg 100-bol 95 esetben szoke not vesznek felesegul, ez is tapasztalat. de nem azert mert az tetszik nekik, hanem mert az van.
szoval ahhoz hogy eldontsem akarok-e beton hazban lakni vagy sem, kellene tudni, hogy a beton mely tulajdonsaga, milyen modon hat negativan az egeszsegre. mert akkor azt meg lehet vizsgalni hogy igaz-nem igaz, valamint hogy kivedheto-e valahogyan.
ha valaki azt mondja, hogy minden harmadik tudobeteg beton hazban lakik, azzal nem megyek sokra. lehet hogy a nem betegek kozul is minden harmadik beton hazban lakik.
kezeljük már helyén a dolgokat pls......... én speciel úgy tudom megkülönböztetni ha fúrok bele egy lyukat-> azaz sehogy. de mivel én nem vagyok orvos, ne várd már el tőlem hogy mi meg hogy van. a tüdőgondozóban kb a 3.-ik kérdése volt a dokinak hogy betonházban lakik-e. és azt is vedd figyelembe hogy ez a doki nem a 2 millió betonban élőről beszél hanem az 500 beteg emberről akivel foglalkozik. én CSAK annyit mondtam ezzel kapcsolatban, hogy mivel sosem laktam betonházban így nem mernék ilyet építeni! nem mondtam hogy ez szar meg ez meg az. csak én nem vállanám be ezt a rizikót. mondjuk úgy hogy akikről ez a doki beszélt azokat baromira nem izgatja hogy még 2 millió ember lakik olyan házban és semmi bajuk, szal én nem merném bevállalni hogy 20-25 millát rádobok valamire és később tudom meg hogy budakeszin kötök ki vagy a nagytöbbség leszek akinek semmi baja. csupán ennyi.
(poén lenne: a kórházak is betonból vannak-> sokkal több is ott a beteg mint nagy átlagban :-)
Ma már egész jó hőszigetelésű üvegeket tudnak gyártani. Az ablakok hőszigetelését többnyire nem a gyártók, hanem a feleségek szokták lerontani: amikor ragaszkodnak ahhoz, hogy minden ablak nyitható legyen.
bocsi csak 1 része neked válasz többit mindenki kimazsolázza nah akkor 2 dolog, 1 a penészedés példa volt ki így reagál rá ki meg úgy a rokon háza téglaház, de a lényeg hogy baromira nem beteg a penésztől pedig a torkom kaparja mikor ajtót nyit (igaz nem is megyek be hozzá télen soha emiatt) más meg full beteg a penésztől. ennyi ha ez így jobban érthető. a betonról meg valóban én hallottam valakitől aki hallota mondta stb. konkrétan tűdőgyógyásszal beszéltem ezügyben, ő mondta hogy a beton bizony gond annak akinek érzékenyebb a tüdeje, nyálkahártyája esetleg a bőre. ezek orvosok igazi kórházban nem a maunika show-ban....... (csak 2 orvos mondta ezt lehet a másik 98 a betont ajánlja meg a colgate-et) de nem tom mér kell mást mögé látni mint amit leírtam: mivel ezzel lehetnek gondok embereknek (nem mindenkinek) én azt mondtam hogy nem merném bevállalni hogy építek egy házat ami aztán NEKEM gondot okoz. akkor baromira nem érdekel hogy a másik 200 meg jól van benne. én nem keresek sajnos havi 2-3-4 milliót így nem úgy cserélném a házam mint egy zoknit. ezért mondtam hogy NEKEM ez nem kéne mert lutri. de hogy mindenki értse: ha mindenképpen ilyet szeretnék akkor bérelnék 6-8 hónapra egy ilyen házat aztán rögtön kiderül hogy a szervezetem hogy reagál rá ennyi. az meg hogy a kórházak betonból vannak szánalmas hozzászólás. valószínüleg az orvosok döntik el miből épüljön egy kórház...........
Az EPS lapok minősége a különböző márkák (Austrotherm, Nikecell, Isotech, stb.) esetén mennyire tér el egymástól? Elég a gyári hőszigetelési értékeket összehasonlítanom, vagy vannak egyéb szempontok is (az áron kívül természetesen:) )?
A panelek között milyen szigetelés van? Valami PIR/PUR? Egyáltalán mi a különbség? Ami még nagyon tetszett, talán még a Hufnál is jobban, de annak nem tudom a nevét, az egy olyan ház a házban volt, nagy ablakokkal ott is, de nem ennyi, de, az egész ház körbe volt véve egy üvegfallal. szép és hangulatos, és gondolom a hőszigetelés is kedvező, csak az ár, az ott is horror lehet.
nagyon köszönöm a segitséget, külömben most épitkezek, az ősszel lett alapozva, majd ott is lessz millio kérdésem:) a nappalimban nem lessz plafon hanem látszani fog a födém, na majd oda kell egy jo szigetelést kitalálni, mivel a gerendák csak 12 cm vastagak, apropo, az épületem talaj felőli hővesztesége nem számottevő mert a csibéknek almozni kell vastagon.
Egy HUF fűtési költsége olyan, mint a Rolls-Royce fogyasztása.
"Azokban" a körökben ilyen témáról nem beszélnek.
A mi házunkra durván 5-600.000 EUR árat mondtak. És ez náluk a legkissebbek közül való lett volna.
Egy évben 150 házat tudnak legyártani. A keresletet egyszerűen az árral szabályozzák: aki nem tűnik túl komolynak, illetve a projekt túl kicsi, azt elriasztják egy nagy számmal.
Bár durván 8M EUR-ért van Hartenfelsben a cégközpontban egy gyakorlatilag energetikailag független épületük. Van vagy 4-500nm.
nem sokkal drágább a 3 cm, mint a tíz a nyílászárókon is nagyon sok múlik, ha rossz a tömítés, egyrétegű üvegezés van, akkor szökik ki a meleg a szabadba
huh, de jo sok a képlet, én meg matekban yenge:) engem az érdekelne hogy mennyit szigetel mondjuk 3 centi eps, egy 15 centi vastag betontégla falon, ez melléképület lenne ahol tavasszal csirkét nevelek, februártol, ha nem teszek szigetelést szerintem soha nem fogom tudni felfüteni, ha pedig mondjuk 10 centiset teszek rá akkor soha nem fog megtérülni mivel csak február közepétől használom:)
"ki tudná megmondani hogy 1 centi poliészter mennyit szigetel, mennyi a hőátadása? és az adatot meg lehet e szorozni a szigetelőanyag vastagsagaval"
Az EPS lapok hővezetési tényezője λ=0,04 körül van, ettől vannak jobb anyagok is.
Ebből a hőszigetelés hővezetési ellenálása R=d/λ, de a falszerkezet hőátbocsájtási tényezőjének javulása nem egyenesen arányos a felrakott hőszigetelő tábla vastagságával, mert van a két felületi hőátadási tényező is. Egy példa. PH 38-s fal U=0,5 PH38-s fal 2 cm hőszigeteléssel U=0,4 PH38-s fal 4 cm hőszigeteléssel U=0,33 PH38-s fal 8 cm hőszigeteléssel U=0,25
Mondjuk én is valahol távol a várostól, -szomszéd látható közelségben sehol- helyen tudnám elképzelni. Azért az nem lehet rossz, hogy szinte kint érezheti az ember magát a természetben. Gyanítottam én is, hogy a nagy üvegfelületek 0.6 körül tudhatnak, de állítólag annyira hőhídmentes egyébként az egész és hőszivattyú és egyéb napenergia felhasználású a fűtés, hogy összességében nem olyan rossz.
akció, biofalon biopenész:)) felretéve a viccet, ki tudná megmondani hogy 1 centi poliészter mennyit szigetel, mennyi a hőátadása? és az adatot meg lehet e szorozni a szigetelőanyag vastagsagaval
off: A ház valóban gyönyörű, de én nem szeretnék ilyen kirakatban élni. Minden reggel azt képzelném, hogy a szomszédok a reggeli közben arról beszélgetnek, hogy az utóbbi időben egy kis pocakot eresztettem, ennek ellenére milyen jó vagyok az ágyban :) Megvárom, amíg olcsó tömegtermékké válik a folyadékkristályos (elektromosság hatására elsötétülő) ablaküveg.
"Mondjuk arra nem találtam adatot, hogy mennyi egy ilyen Hufháznak az energiafogyasztása."
A hatalmas nyílászáró felületek miatt nem kedvező az energia fogyasztás. A jelenleg kapható legjobb hőszigetelésű nyílászárók sem közelítik meg a különböző falszerkezetek hő, hangszigetelő képességét. Talán japofan kiszámolja a különbséget :-))
Ez a "beton = penész, tehát a beton egészségtelen" levezetés nem valami bölcs dolog. Ha nincs megfelelően szellőztetve/hőszigetelve a házad, akkor egy biofából épült bioház biofala is egy merő penész lehet viszont ha egyenletes a hőszigetelés és tisztességes a szellőzés, akor még egy tömör vasbeton házban sem találhatsz penészt mikroszkóppal sem. A penész nem a betonon szeret lakni, hanem a nedves felületeken. Az a felület lesz nedves, amelyen a levegőből a pára ki tud csapódni. Ott tud kicsapódni a pára, ahol az aktuális páratartalomhoz képest túl alacsony a hőmérséklet (harmatpont). Ha egy helyiségben az aktuális harmatpont mondjuk 14 fok, akkor ott a 15 fokos beton felületeken soha nem lesz penész, miközben a 13 fokos szuper-bio-faburkolaton meg hemzsegni fog a penész.
Most akkor a penészedést a betonra fogjátok? Ha lehőszigetelnéd rendesen a téglaházat, betennéd az új ablakokat, rendesen (légtömörhöz közelítően) beszerelnéd, akkor az is penészedne, ha nem szellőztetsz. Nem tégla/beton dönti el, hogy penészedtek-e. Hanem a légcsere, a szellőzés és a hőhidak, ahová először kicsapódik a pára.
Én egy házépítős sorozatban láttam, Angliában épült. A németek jöttek összeszerelni, hát az egy csoda. A hozzáállás, a szakértelem, precizitás stb. stb. Van még mit tanulni tőlük. Mondjuk arra nem találtam adatot, hogy mennyi egy ilyen Hufháznak az energiafogyasztása. Neked, hogy alakult? Mik lettek lekoppintva? Érdekelne. Ha nem itt, máshol, de szerintem annyira nem OFF, hogy itt ne lehessen:)
A beton, mint betegség okozója? Erre tudsz valami forrást is, vagy csak hallottál olyanról, aki hallott már róla... Ok, ne üljünk a hideg betonra, mert felfázunk... :) Kicsit hitetlen vagyok de bármi előfordulhat.
nekem semmi bajom vele, de egy két orvost megkérdezhetsz hogy mi a baj a betonnal. ők elmondják, különös tekintettel bőrgyógyászra fül-orr-gégészre és tüdőgondozóra. namost ahhoz nekem drága lenne építeni egy házat, hogy vagy beteg leszek benne vagy nem. azért mondtam hogy mérnöki/marketing szempontból ez ok, csak nekem túl nagy a rizikófaktor ahhoz képest hogy nem egy mosógép amit pikk pakk kicserélek ha nekem nem jó. nekem ez már lutri kategória, vagy vagy..... mint korábban írtam nekem rokonom él full penészes házban(mert a szellőztetéssel kimegy a meleg és nem azé lett beszigetelve a ház ugye....) és semmi baja, haver szomszédjánál évekig volt beteg az egész család, és felújításkor kiderült hogy a csempe mögött(!!!) penészes a fürdő. meg lett csinálva és 3 hónap múlva mindenki full egészséges volt. szal ez nyilván egyénfüggő, én nem merek kockáztatni ennyi. (akár még azt is mondhatjuk hogy beszari vagyok)
1.A nyomószilárdsága, vagyis a 'keménysége'. Aljzatbeton alá egyik sem jó, oda eps100 kell. 2.Az attól függ hogy mi az hogy:"a aljazat le van betonozva már" Ha ez azt jelenti, hogy kész a szigetelést tartó, vagy más néven szerelőbeton, és azt szigetelnétek, akkor kell bitumenes vízszigetelés is; talajpára ellen. Erre kerüljön felülről az eps, erre egy polietilén fólia, erre a végleges aljzatbeton, végül a burkolat. A 'kátránypapír' is használható, de több rétegben kell fektetni egymásra, és a betonra, valamint egymáshoz olvasztott bitumennel kell leragasztani. Gyakorlatilag ezt az eljárást teljesen kiszorította a 'bitumenes vastaglemez'. Ilyet vegyél a tüzépen: a ház alapterületét felszorzod 1,1-el; felkerekíted a következő tekercsre. Ára kb 400-450 ft/m2. Ezt gázperzselővel kell 'egybeforrasztani' egy rétegben, olcsóbb és gyorsabb is. És reméljük a kőműves is erre a kátránypapírra gondolt:-) Az már régen rossz, ha te magyarázod neki, hogy is kell csinálni! Akkor már megcsinálhatod magadnak is:-)
Lenne 2 kérdésem. Mi a különbség az EPS30 EPS50 EPS80 között? A másik, a aljazat le van betonozva már szertnénk rá rakni szigetelést meg új betont. A kőműves szerint a szigetelés alá tegyünk kátránypapírt. Milyen lenne jó alá?
A RRFA gerendavázba sok szép üvegfelületet lehetett betervezni, problémás beton áthidalók nélkül (a szigetelésre, és a hőhídmentes beépítésre gondolok).
Ja, és nem utolsó sorban a 27 (!) cm-es falszerkezetünk szigetelésben annyit tud, mint egy 38-as tégla kb. 15 centi EPS-sel (gyengébbek kedvéért az 53 cm...).
megnéztem a 2 perces filmüket. nem mondom jó dolog legózni meg a marketing is rendben van. leszámítva hogy betonból készül. szal van 1-2 a szigetelésnél nekem fontosabb szempont is, amiről persze nem esik benne szó. szóval szvsz aki ilyet akar építsen nyugodtan, nekem is tetszene csak a beton élettani és egyéb jellemzői miatt nekem ez sosem lesz mert nem költöznék bele soha. de egyébként sztem tök jópofa cucc ez a legós rendszer, nem tudom árban egyébként hogy viszonyul egy hagyomásnyos házhoz. ez kérdés is lenne aki tudja pls mondja meg!
Mondjuk 30% a tamogatas, de kell hozza papirmunka, netan palyazatiro ceg, minden elszamolt koltsegrol szamla, nem kezdheted el mielott befogadjak a palyazatodat, de be kell fejezd x idon belul, es csak utanna fizetnek.
Ergo ha nincs meg ra az egesz penzed csak a 70%-a, akkor meg sem tudod csinalni. A tamogatas tulkepp nyaralasra adott ajandekpenz annak, aki sajatbol megcsinalta a beruhazast.
A 30% meg siman megvan nemi sajat meloval, nemi hasznalt cucc vasarlassal, barati segitseggel.
Az én tapasztalatom a pályázással: Egyszerű homlokzat szigetelést akarok megcsináltatni. Felhívtam egy emberkét aki ismeri a négy alapműveletet és ki tudja számolni a ház energiaigényét. Aszondja hogy kb. 80e csak a számítás a pályázathoz (ugye a számítást egyszerű halandók nem csinálhatják). Ha 600e a beruházás (kb. 110 nm fal) akkor állambácsi ad nekem 180e-t. Ebből 80+kitudjami elmegy a bürokráciára. Ez nekem nem éri meg, inkább megcsinálom magamnak a kevés szabadidőmben Állambácsi meg elmehet a fenébe.
Na kiszámolták a házat, sajnos az "A" kategória nem érhető el, _csak_ napkolival állítólag.
Az A-kategóriához még egy napkollektoros rendszer kellene. Ez 2x2nm sík vagy vákuumcsöves kollektorral, 300 literes indirekt tárolóval elég lenne. (ez kb. br. 1.2 MFt anyaggal és szerelési munkadíjjal együtt kompletten átadva, külön ajánlat szerint)
Megtérülés kb 12év. Támogatással, a támogatás mértékének megfelelően, kb.8 év.
"A prokoncept falra egy képet sem tudsz felrakni!"
1: Eps zsalus rendszereknél tudtommal kevesen szokták a belső polisztirol felületet csak glettelni: többnyire vagy gipszkarton réteg kerül rá vagy dryvit háló a ragasztójával, de megfelelő dübellel mindkét felület lazán elbír egy képet. 2: A polisztirol felület alatt 5 centivel ott mosolyog 15 centi tömör beton, amihez nemhogy egy képet, de egy komplett barokk oltárt is odarögzíthetsz.
Az Ytong sem a legjobb falazóelem, de ez a prokoncept hatványozottan rosszabb megoldás minden eddigi építőanyagnál. Vegyél 30 cm-s téglát, rakj rá 10-15 cm hőszigetelést. Ennek a falszerkezetnek jó lesz a hő, hang szigetelése, van tömege, utólag igény szerint alakítható, szerelvényezhető. nehezebb tárgyakkal is terhelheted a falazatot konzolos tartókkal (pl, mikrohullámú sütő, LCD TV, falikazán stb.) A prokoncept falra egy képet sem tudsz felrakni!
És ha PUR vagy EPOXY-val ragasztom a lapokat egymáshoz, kell dübelezni is? Az első 5 cm réteg nem ragasztva van, hanem az maga az EPS zsalu (Prokoncept 25-ös elem)
Hello, 10cm vastag EPS-t szeretnék ragasztani meglévő, tiszta, vakolatlan grafitos EPS-re (Neopor). Milyen ragasztót ajánlanátok? Olcsót, ami utána nem engedi el a lapokat. Telibe kenném, fogazott glettvassal (csempézés módra). Kell dübelezni is? Köszönöm András
Nekem ilyen lesz a lábazat (vízszigeteléseket kihagyva):
Mivel felújítok, sok minden adott volt evvel kellet haladni. Szerettem volna a korábban mészkővel díszített lábazatot eltüntetni, ezért az eltérő vastagságú szigetelés. Kb ilyen kinézetet szeretnék (csak a lábazatra gondolok): link
Nagy tetőtúlnyúlás van(lett), és az idei télből kiindulva hó nem nagyon kerül a lábazat környékére. Talajvíz mélyen, homokdombon van a ház. A lábazaton belüli homok is porszáraz volt amikor felszedték a még viszonylag ép párnafákat (30+ évet kibírt).
Esetleges véleményeket, tanácsokat szívesen fogadok.
Batran ajanlom, mert toljak rendesen az ipart. Rendeles utani hetfon (tegnap) mar meg is jott az anyag, mindket esetben. Ugyancsak jol kommunikalnak az Ausztrotherm oldalarol is, szoval pirospont nekik is :)
Van egy kb. 250 m2 falfelületű épület, ami Modakril márkájú festékkel lett lekenve kb. 10 évvel ezelőtt. Ezt szeretném felújítani 1,5 mm-es dörzsvakolattal, szigetelés nélkül.
Kérdéseim:
-Hogyan tudom ráhordani a dörzsvakolatot az épületre, hogy pár év után ne hulljon le?
-Milyen vakolatot célszerű használni (márka)? (nem akarom, hogy gyorsan kifakuljon)
-Olcsó anyagbeszerzési forrás??
- Kb. mennyi ennek a reális munkadíja egy vidéki üdülővárosban?
(állványozni szükséges)
Előre is köszi a válaszokat..
(ha esetleg rossz helyen tettem fel a kérdéseket, akkor tudnátok tippet adni, hogy hol tegyem fel?)
hát 1 legalább tudom hogy ilyen is létezik 2 jól seggre ültem a 10 000/nm-en (teszem hozzá lövésem sincs árakról de valahol 4500-5500 ra gondoltam saccra, hát ez nem jött be)
92 nm +13 nm ház (teljes galéria ezért légköbméterben jóval több...majd egyszer kiszámolom) PTH HS 44, padlóban 5 cm, födémben 20 cm kőzetgyapot, lábazati még hiányzik (ezért is kérdeztem:-)
Gáz az utóbbi egy évben 1250 köbméter (HMV és főzéssel együtt ~400-480 m3), van egy kemence amit használok, de a termosztát a leghidegebb szobában van, a gázfogyasztásra nem hinném hogy sok hatással lenne, a komfortérzetre annál inkább:-)
Érdekes volt hogy az energetikai tanusítvány kihozta "A" a házat. Meglepődtem....
sztem kb ugyanarra gondolunk akkor! most enyhe az idő, kb0,5 fokkal melegebb van a plafon alatt 10 cm-el mint az asztalon, de ahogy írtam pár hete akkor 1 fokkal hidegebb volt fent mint az asztalon, ebből gondoltam hogy a tető nem kicsit viheti el a meleget. már csak 2 kérdésem van: - érdemes e utólag szigeteltetni a lapostető lakásom feletti részét , úgy hogy a többi nincs szigetelve (mert az egész ahogy a nyuggereket ismerem 40 évig nem lesz szigetelve)
-mi lehet most egy reális nm ár utólagos tető hőszigeteleésre mondjuk a korábban említet 20 cm-es nikecellel( a vízszigetelés 5 éves teljesen rendben van, valami léphető műanyagnak látszik)
Én is rengeteget számolgattam, mielőtt belevágtam a födémszigetelésbe.
A fődémre rádobtam 15cm közetgyapotot és bő 1 hónap alatt visszahozta az ára 15-20%-t, úgyhogy az nagyon megérte.
A falak szigetelése már nagyobb falat, 10-15cm kőzetgyapotot akarok feldobni, mert bár drágább, de szellőzik a fal, nem fog berohadni mögötte és nincs pénzem fél milliós levegőcserélőre.
18x11-es házra eddig csak az anyagköltség olyan 600-650e, kértem már több ajánlatot, volt 2 milliós is (vicc kategória), de legolcsóbb is 1 milla, de az csak 6cm-es
A kőzetgyapot tábla csak maga lenne kb 135x4650 = 620e (10cm) és ez még csak a kőzetgyapot plusz a többi, a munkadíj az ami szíven ütött, mert eddig 2500 per nm a legolcsóbb, de őneki ott kell egyek culágerkedni meg aztán még nem át kell gondolnia a sok ablak miatt
Mindegy is számoljunk 1 millával nagyon alsó hangon.
A födémszigeteléssel szerencsére levittem a fűtés költségét olyan saccra 180-250e ftra. Azért a nagy szórás, mert még csak 1 hónap alapján kell becsülnöm, de tegyük hozzá a leghidegebb hónap volt.
A nagy kérdés, hogy mennyit tud majd lefaragni a 6-10 cm falszigetelés a költségekből?
Csináltam egy kis kalkulációt, szóval az alapadatok:
Befektetés: 1000000 Kamat: 4% (ennyit kamatozna a pénzem, ha bankba raknám) Fűtési költség növekedés: évi 5% (alsó hangon ennyire számítok) Most az éves fűtés : 250000
Tanulság nem sok van, de 30% megtakarításnál már 13 év alatt megtérül és ez egy elég reális forgatókönyv, a gáz és/vagy az egyéb fűtés ára szerintem évi 5%-t simán emelkedni fog, 4% nettó kamat most szintén reális.
mikor 23 fokra fűtöttem akkor is fáztam eléggé ezért nem erölködöm vele. most olyan kérdésem lenne, hogy van olyan szakember aki meg tudná mondani (mérni) hogy mi a bánatos nyavajáért ilyen hideg ez a kégli? (havernál 19 fokban baromi jól érzem magam)
Nem vagyok szakember, de (talán ) a Macskássy-képlet szerint a hőérzetben 55% a léghőmérséklet, a maradék a környező felületek hőmérsékletéből áll össze.
Magyarán nagyon hideg falak esetén fázhatunk 30 fokban is.
Nálam az van, hogy átszellőzött kéthéjú hidegtető ( lényegében alig hőszigetelve), lapos, szóval így télen pulóverben ülök a 22 fokban, nyáron meg elszörnyedve látom ingbe'-gatya nélkül, ha 23 fok van.
Mert nyáron a plafon 40 fok feletti...
Szóval nézd meg, melyik felületed hideg ( ahogy mondtad, valszeg a plafon, ott aztán bőszen szigetelj...)
Az a baj, hogy a társasház tetejével nem azt csinálok, amit akarok...
Elgondolkodtam azon, hogy vajon miért szokás sokkal jobban hőszigetelni a födémet, mint az oldalfalakat. Egy magyarázat jutott eszembe: a meleg felfelé száll, tehát a mennyezetnél sokkal melegebb van, mint lent, ezért ott sokkal jobban kell hőszigetelni. Az igaz, hogy a régi építésű, gyengébben hőszigetelt házaknál a padló és a mennyezet közelében mért hőmérsékletek között 5-7 fokos különbség is előfordul (sőt). Ha a fűtési szezon külső átlaghőmérsékletét 5 foknak és a lakáshőmérsékletet 150 centi magasságban 22 foknak tekintem, akkor a fal aljánál 19 fok van, ami 14 fokos átlagos külső-belső hőmérséklet különbség, a mennyezetnél meg 25 fok van, ami 20 fokos különbség. Tehát ha azt szeretnénk, hogy egyenletes legyen a hőveszteség (optimális legyen a hőszigetelés kihasználása), akkor a mennyezet hőszigetelését valóban vastagabbra illik venni, kb 30 százalékkal (a 20/14 fok arányában). Node: minél jobban hőszigeteljük a kéglit, annál kisebb lesz a mennyezet/padló hőmérsékletkülönbség (nekem jelen pillanatban 3,1 fok, passzívháznál 1-2 fok), tehát annál kevésbé kellene különböznie a fal és a mennyezet hőszigetelési jóságának. Nem jól gondolom?
Elolvastam még egyszer amit írtál, csak pár megjegyzés:
1. 5 cm-re 75 % írsz, a gyártó 86%-ot. Ez jelentős különbség főleg ha végigszámolod a képletet.
2. 7 cm felett majdnemhogy kötelező a dübelezés ami emeli a költségeket.
U.i.: A félreértések elkerülése végett: Eszemben sincs vitatkozni, három éve napi szinten olvasom a fórumot, és hatalmas segítség volt amikor építkeztem.
A nulla szigeteléshez képest teljesen igazat adok, de mi van akkor ha a födém 0,2 a falazat 0,3? Jelen gázárak mellett érdemes-e szigetelni vagy esetlegesen eltolni 5-10 évet amikor még inkább gazdasági szükségszerűség lesz a több szigetelés?!
Lehet hogy tévedek, de az utóbbi 5-6 évben a szigetelőanyagok árában emelkedést nem láttam, tehát inflációt is számítva, mára fajlagosan csökkent a szigetelőanyagok megtérülési ideje, amennyiben a tendencia folytatódik pár év múlva még inkább megéri majd szigetelni:-)))
ez sajnos igy van. az elso xcm szigeteles megfog mondjuk 50%-ot. utanna a masodik ugyanannyi cm csak a maradek 50%-at tudja megfogni, tehat osszesen 75%-nal vagy. a harmadik ugyanannyi mar csak a megmaradt 25% felet fogja meg, igy a haromszoros cucc osszesen 87.5%-ot, es igy tovabb. ezert nem eri meg gazdasagilag a tetszolegesen vastah szigeteles.
A kérdés csak az, hogy 150 cm lábazatnál lehet-e sima eps tenni a alsó 30 cm kivételével....mert ugye még mindig a belső padlószint alatt vagyunk ás lábazatnak lábazat amire nem illik az eps....
A lábazati szigeteléshez egy kis kiegészítés (http://www.austrotherm.hu/?link=talajmenti_hoszigeteles-Oldal-22-130.html)
"Milyen eredményt érünk el vele? Az EXPERT lemezek alkalmazásával a pincefal hőszigetelő képessége többszörösére növekszik, ami nem csak energia-megtakarítást jelent, hanem az alsó helyiségekben tartózkodók számára kellemes klímát biztosít.
Akkor az északi és keleti oldalra 12-15 cm-t számolok, a lábazatra min. 6cm-t (zárt cellásat mivel az eső is veri néha); a déli oldalt meg megfontolom. Kiméricskélem, hogy a terasz mit mutat 10cm szigeteléssel. Valamit akarok rá pakolni...
Na igen, a számok tükrében már elgondolkodtató a helyzet. Ráadásul én nem is gázzal fűtök, hanem fával, jövőre meg lehet, hogy lignittel fogok. A födémben már van 5cm Nikecell, így csináltuk 2003-ban, akkor épült a ház. Gondolkodtam azon is, hogy a padlást telerakom kisbálás szalmával szorosan egymás mellé szorítva őket, a széleken van egy PTH tégla magasítás a födémen, az oldalt megtartaná a bálákat, így be lehetne jól szorítani, nem lenne köztük légmozgás. A padlás persze nem lenne pakolható, de valamit valamiért. Erre ne lehetne egy számítást végezni?:))) Mivel a megtérülési adatok egy kicsit elbizonytalanítottak. Egy szalmabála mérete 30x40x80cm, és a lapjával raknám, tehát 30cm vastagon állnának. A 80m2-re 250db bála kellene, itt nálunk 200 forintért adják darabját, tehát 50 000 forint lenne az anyagköltség.
Szerintem: a lábazatra 6 -8-10 cm érdemes tenni, kerettől függően. Gondolom ha lejtőn épült a ház akkor a vízelvezetés meg van oldva a ház körül és jó lehet az austrotherm expert fix is, olcsóbb mint az xps-ek.
Az szokták mondani, hogy padlószintig kell tenni a lábazati szigetelést, a te esetedben ha jól értem ez egyik oldalon 150 cm....az alsó 30 cm tutti a lábazati, onnantól felfelé inkább nem írok semmit mert megköveznek a többiek:-)
Az épület(rész) fajlagos primer energiafogyasztása: 139.7 kWh/m2 Az épület energetikai jellemzője a követelményértékre vonatkoztatva: 80.3 % Energetikai minőség szerinti besorolás: B (követelménynél jobb)
10 cm EPS fal+láb 15 cm kőzetgyapot födém 0,6-s 3 rétegű ablakok és még kifelejtették az 5 cm már meglevő aljzatot
Azért ezt elérni nem nagy művészet. Szerintem meglesz az A, akkor meg már érdemes pályázni.
Még délután átszámolják 14 cm EPS+20 cm födémszigeteléssel is.
Valószínűleg ősszel én is hőszigetelném a házamat - bár a beruházás megtérülésével kapcsolatban kétségeim vannak. Éves gázfogyasztásom ~1400m3.
Szóval 38-as Porotherm vakolt téglaházról van szó. A födémen 20-25cm szigetelés van, az OK.
A ház nyugati oldalán van a garázs, azt nem szigetelném.
A ház északi oldalára 10cm "hungarocelt" tennék, itt csak néhány ki méretű ablak van (fűrdők, spejc, kazánház), a ház keleti oldalára szintén 10cm menne.
A déli oldalra - mivel itt viszonylag sok ablakom van, és a terasz is itt van (méretét nem akarom jelentősen csökkenteni) - csak 5cm tervezek.
A gondom inkább a lábazattal van. A lábazaton jelenleg még semmi sincs, a szürke beton falazóelem látszik. Mivel a ház lejtős telekre épült, a nyugati oldalon a lábazat magassága ~30cm, a keleti oldalon ~150cm.
A ház többi részének szigetelését leírtam. Ezek ismeretében szerintetek hány cm szigetelést érdemes a lábazatra tervezni? (A lábazatra is lábazati vakolat megy).
A másik kérdésem az ár. Az építőanyagárak inkább lefelé mentek az elmúlt időszakban. A mesterek is gondolom alacsonyabb lovon lovagolnak.
Mostanában kb. hány Ft/m2 a munkadíj? Szigetelés, szinezés, lábazat vakolása stb.
Megjött a 25 centis grafit szigetelésem :D Majdnem egy teljes kamionnyi :) Szép nagy kupac lett. Már csak a ragasztótárcsákat kell beszerezni hozzá, mert inkább nem fúratom át horror árú dűbelekkel :/ Ha meg leesik akkor visszaragasztatom :)
Evvel a ház (10x14m-es) szigetelőanyag költsége elérte az 1M forintot :/ És még kell tetőszigetelés is... Persze ha azt számolom hogy ez kb három év teljes fűtési költsége lenne szigetelés nélkül, akkor nem is olyan sok :)
nekem is teccik ez a Austrotherm Padlad de, akkor mit csináltok vele, ha az egér belefészkel beton fedés nélkül, ugyanez érvényes az OSB fedéses megoldásra ?
Köszönöm szépen. Hú ez az Austroterm nagyon szuper! Megnéztem a videót is, egyszerű lerakni saját kezűleg is. Nem olcsó, de ha mindent összevetünk, nem is drága. Kb 80 m2 kellene nekem, 350 000-ből kijönne. A fal egyébként nem nútféderes, hanem sima, arra akkor célszerű lenne a 15cm. Az még egy következő projekt anyagi okok miatt, de a födém nyáron összejöhet.
1. A terhelhetőre Austrotherm Padlad kb. 4200 /négyzetméter (drága mint a dög/SAJNOS..)
2. Üveggyapot alatta fólia, felette páraáteresztő fólia(20 cm nem rossz, ennyitől nem fognak itt engem megkövezni:-) a 30cm még jobb!) . Amennyiben terhelni akarod akkor járófelület kell, pallók, de ezt szerintem hőhídmentesen nehezebb megoldani. Én is ilyennel próbálkoznék idén, bakokon állóval és osb-vel. (A kőzetgyapot ár miatt szerintem felejtős.)
Olvasgattam a topicot, gondolkodom a házam hőszigetelésén, ebben szeretném a segítségeteket kérni. A ház 6,16m széles, 13,6m hosszú. A falak 38-as Porotherm téglából készültek, jelenleg kőporos vakolat van rajtuk. Műanyagnyílászárók vannak beépítve. A födém betongerendás cserépkefnivel, rajta 5cm nikecell, azon pedig 6cm beton. A falak höszigetelésére elég lehet 12cm nikecell, vagy az vékony? A födémet magam szeretném csinálni 30cm üveggyapottal, vagy ásványgyapottal, de ahogy a topicot olvstam ez így nem lesz terhelhető, tehát nem lehet lebetonozni. Az érdekelne elsősorban, hogy hogyan lehet terhelhetőre megcsinálni a födémet, és hogy költség szempontjából ez hányszorosa a hagyományos megoldásnak? Köszönöm!
Megéri az N+F mindenképpen. Kevesebb idő, és kevesebb malter felfalazni.
Viszont ne vegyél Porothermet, nagyon jó a tök ugyanolyan Mátratherm is. Csak a márkanevet fizettetik meg az emberrel... (az az egy-két százados U érték nem ér annyit)
A vakolatlan falra nyugodtan mehet a hőszigetelés, természetesen dübellel és ragasztóval.
Nagyon fontosnak tartom a hőszigetelést, mert életem jó részét rosszul hőszigetelt, ezért rossz komfortérzetű helyen éltem le :-(
Egy kicsi, kb. 85 m2-es, téglalap alapú házról lenne szó, tehát kb. 100 m2 új falazás, illetve kb. ugyanennyi régi hőszigetelés.
Ezen nem gondolkodtam, de a megtörés tkp. tetszene is optikailag, de ha mégsem, akkor szerintem a vakolat alatt némi hálóval meg lehetne oldani, hogy ne repedjen (nagyon) ha ezen múlik.
Ellenben ha a 30 cm tégla + 20 cm hőszig. az olcsóbb, akkor szerintem ez fog nyerni noha még nem számolgattam érdemben utána.
Ráadásul gondolom a hőszigetelést a vakolatlan téglára is rá lehet tenni.
Azt kiszámolgatta már valaki, hogy a N+F tégla megéri, vagy pénzpazarlás? (Dolgozzon csak a kőműves? :-) )
A 44-es Ytong elég brutál. Ha a tetőszerkezet miatt kell, akkor kell. Egyébként a P2-es Ytongból elég oda a 30 cm vastag is. Én nem lógatnám le a meglévő falról, tehát a 2-es változatot csinálnám. Ha "muszáj" lelógatni, akkor 3-4cm-nél kijebb nem tenném.
Sokan kiszámolták már ebben a fórumban is, hogy árban jobban jössz ki, ha 30-as téglát veszel, és arra raksz rá 15-20 cm szigetelést. Ráadásul az alapot és az alsó szinti falakat is ezzel terheled a legkevésbé...
A felső szint kilógásával meg egyébként ne problémázz, egy csomó helyen terveztem ilyet, nagyon jól tud kinézni, megtöri az épület tömegét.
Hát csakis a 2.Olcsóbb is.Arról nem is beszélve hogy az 1-es megoldásnál hogy akarod megakadályozni hogy a két réteg találkozásánál (szigetelés-ytong) ne legyen állandó repedésed a vakolaton.
Inkább azon gondolkodj, hogy 20 vagy 30 centit teríts-e le. Ha nagyon szűk a költségvetés, akkor minél több. Fóliaügyben még írj egy-két infót, hogy milyen a födém, és milyen a tető.
Sziasztok! A padlást szeretném le teríteni üveg gyapottal!Azt szeretném kérdezni hogy 5vagy 10cm est vegyek vagy még hogy a kőzet gyapot jobb e ?Igaz ez sokkal drágább! Esetleg még le rakás után fóliát rakjak még rá?Az üveg gyapot az össze esik idővel? Köszi!
csak infó jellegggel írom: szal a szélenergiára nem kell számítani az nem igen fog terjedni. körülbelül fél éve nyilatkozott valami eu-s tótum-faktum hogy a szélenergia úgy néz ki hogy zsákutca 2 okból is. az első hogy kinyírja a madarakat (nem 1-2 db-ot sajna) mert ugye a kerületi sebessége azoknak a lapátoknak kb 400km/h a másik ugyanekkora ha nem nagyobb gond a klímaváltozás-> a dániában a tengerre telepített szélerőmű parknál már állítólag gondok vannak a felmelegedés miatt ugyanis sokkal kevesebb már arra szél (azt hiszem valami 20%-os csökkenést mondott) és ami ilyesztő hogy ha még 1 fokkal melegszik az idő akkor 80%-al esik vissza a használható szél arrafelé. am gyakorlatilag használhatatlanná teszi a dolgot. szóval ezt láttam a tv-ben. (ha valaki anyázni akar akkor nyugodtan... :-))
Nagyon nem jó biznisz az árammal fűtés. Persze, ha van egy Tesla dobozod, amiből csak úgy jön a delej (a térbül veszi ki :) ), akkor OK, de különben, ha erőműben állítod elő - egész pontosan, ha hőerőműben, akkor annak a hatásfoka miatt kb 3x annyi hőenergia kell a lakás fűtéséhez, mint különben kellene (ha helyben állítanád elő a hőt ugyanúgy, mint a hőerőműben (nyilván az atom itt nem játszik)). Tehát mondjuk ha biomasszából van az áram előállítva, akkor 3x annyi kell hozzá, ha elektromos árammá alakítod, és azzal fűtesz.
A hőszigeteléssel egyetértek 100%osan. Már most megfigyelhető a hőszigetelések elterjedése, és a következő egy-két-három évben ez nagyon durva lesz. És ez nem is baj. Hiszen semmire se jó az, ha az udvart/utcát fűtjük. Ami problémás lehet: sokaknak nem lesz rá pénzük. Bár azért sok esetben a prioritások eltolódása megoldja a kérdést (nem új autó, hanem szigetelés, és kész).
És igen, ha szigetel valaki, akkor minimum 10-15 centi szigeteléssel tegye. Nincs annál nagyobb méreg, mint (relatív) nagy költségen megcsináltatni a szigetelést, ami aztán később nem bizonyul elégnek. nekem több olyan barátom/ismerősöm is van, akiknek a háza 5 centivel lett leszigetelve, és most már sokkal inkább tennének fel többet (10et). Csakhogy utólag feltenni még plusz szigetelést majdnem ugyanannyiba kerül, mint ha elsőre csinálta volna úgy. Tehát kb. dupla költség az utólagos szigetelés növelés (egészen pontosan nem is tudom, hogy hogyan csinálják ezt.. Leszedik az egész korábbit? Vagy rá lehet tenni a következő réteget? Nyilván a vakolást, színezést le kell szedni).
Az a "tetemes rész" az 37,9%... Ez azt jelenti, ha valamilyen okból a gáz ára mondjuk megduplázódik 300Ft/m3-re (100% emelés), akkor e miatt a H tarifás villany ára 42Ft/kWh (38% emelés) lesz... Tehát a gáznál 30Ft/kWh, míg a COP3-as hőszivattyúnál 14Ft/kWh lesz az energia ára. Elgondolkodtató, nem?
áprilistól 15%-kal annak is feljebb megy aki nem kap támógatást, állítólag a dollár árfolyama miatt. Na most a villany tetemes részét gázból állítják elő, szerinted nem fogják felemelni emiatt a villanyt is? Paks ide vagy oda?
A gáz ára májustól ~15Ft/kWh. GEO vagy H tarifás hőszivattyú 3-as COP-al ~10Ft/kWh. Ez nem ugyanannyi... 1 millióból pályázattal kijön egy 8-9kWh-ás levegős hőszivattyú is, legalább olyan neves és megbízható márkájú, mint az említett francia SD... A pályázatra kapott pénzt nem mástól veszik el, tekintettel arra, hogy az ország azt a CO2-kvóta eladása miatt kapta más országoktól. Kötelező ugyan erre a célra (csak további CO2 csökkentési beruházásokra, pl. szigetelés, hőszivattyú stb...) felhasználni. Tehát semmiképp sem a helyi szinten fosszilis energiát elégető és CO2 gyártóktól (értsd gázkazánosoktól) veszik el rá a pénzt!
ezzel csak az a bibi hogy ugyanannak a háznak a gázzal való fűtése kb ugyanannyi (ha geoval számolod az áramot, ha nem akkor gázzal olcsóbb...) plusz a gázt -helytől függően- kb 1millióból ki lehet hozni egy nagyon jó kombi cirkóval- ami 18l/percet le tud adni/pl nálam SD kondi/, míg egy távolról sem ilyen jól dolgozó, de hasonló jó minőségű hőszivattyú 1,5nél kezdődik(zubadan)... mondjuk ha teszel mellé egy puffert akkor már alakul és akkor dobsz rá napkolit ott jársz hogy 4millió és mennyit spóroltál? Semmit... Igaz környezettudatos vagy.... Vagy más pénzéből(pályázat) vagy sajátból, de milyen áron...??? Majd ha megfordul a mérleg és a gáz lesz kétszer annyi mint a villany és a MINŐSÉGI MEGBÍZHATÓ FŰTŐPATRON NÉLKÜL IS MŰKÖDNI KÉPES 18l/sec 40fokos meleg vizet adó hőszivattyúk ára 6 számjegyű lesz, talán...
Én szívesen olvasom ezt a topikot (is), de ez a szavakon való fennakadás kicsit fárasztó (persze ha szóviccekről van szó, akkor ok...). Talán van egy kis keveredés, nem mindegy, hogy hőt szállítunk vagy levegőt. Szerintem itt lehet a félreértés.
uccsó a témában mert nem a fórumokon élek . most a rosszabb eset hogy kötözködsz, ezt hagyjuk. de könyörgöm olvasd már el amit leírsz ha a hidegebb hely hőjét simán átszállítod akkor az kisebb mint a melegebb hely hője vagyis hűtesz nemde? a házban bent van a melegebb nem kint, mégis egy levegős hőszivattyúval be lehet fűteni a házat. ha a kinti levegő hőjét simán bevinné akkor bent is annyi fok lenne mint kint. vagy tényleg nem látod át a különbséget a szállít és a kinyer fogalmak közt? egyébként meg a hivatalos fogalmat idéztem amit azonnal cáfolni akarsz......... jó reggelt!
ezt nem gondoltad át eléggé :-)) szal egy hajszárító nem hőszivattyú pedig a hideg belemegy és kijön a túloldalon a meleg. itt a meghatározás pontosan:
"A hőszivattyú olyan berendezés, mely egy hidegebb helytől hőt von el és azt egy melegebb helynek adja át." azt hiszem tudjuk mi a különbség hogy hőt von el vagy csak szállít. és tényleg nem akartam flame-et bocsi!
Az a baj, hogy még csak most lett rendeletben a H (hőszivattyús) tarifa kötelező bevezetése. (Ez még jobb is lesz, mint a GEO, mert szezonális, folyamatos 24 órás és olcsóbb mint a B-vezérelt.) Szóval az áramszolgáltatóknak nem volt kötelezettségük olcsóbb tarifát létrehozni. A kedvezményt majdnem "önként adták", de a szerződésben ill. a mellékletekben így ők határozhatták meg a paramétereket. Nem olvastad mielőtt megjelent a GEO tervezete, hogy mi kellett volna hozzá: Magyarisztáni kiskirályos megoldással csak az elmű-émász és a ÉTE hőszivattyús szakosztálya által kiválasztott hőszivattyú típusok és cégek... Szerinted kellet volna tejelni!!?? A jelenlegi előírás ezekhez képest majdnem Európa... A klíma, légkondi a lakásba tippek valamint a hőszivattyú építése topikban találsz az akkori felháborodásról hozzászólásokat.
"-----ez is ok------ továbbá teljesíti az alábbi hatékonysági minimum értékeket: ----------------"
Nnna, pont a következő COP táblázatban keresd ki a levegő/levegő hőszivattyút (ugyebár ez lenne a klíma)..... Az eredeti EU-s hőszivattyú definícióban benne volt, de kivették. 2007/742/EK számú eu határozat
Nekem csak egy fél garázst, 18m2-t kell majd kifűtenem, ami ráadásul igen jól le lesz szigetelve. Úgyhogy nem hiszem, hogy nagy lesz akár sima villanyfűtés esetén a villanyszámla. Lehet, hogy a bent majd üzemelő PC + én kifűtjük :) Kiszámolom Winwattal
igazándiból a hőszivattyú mindíg is versenképesebb lesz a gáznál (egyenlőre a kiépítés miatt nem az) de nyilván a pár % áramdíj kedvezmény senkit nem hoz lázba egy több milliós fűtésrendszer kiépítésénél. amiért van geo-> a hőszivattyú jelenleg a legkörnyezetbarátabb, legkevésbé környezetszennyező fűtési lehetőség, ezért próbálják felhívni az emberek figyelmét rá. más kérdés hogy olyan csoróság van kishazánkban hogy ezzel sem megyünk sokra. de simán csak a versenyképesség nem indokolja a kedvezményt, hiszen hőszivattyúval egy 80 nm-es passzívház kifűtése valami nevetséges, pár ezer forint/hó (ha emlékeim nem csalnak valami 3000 ft rémlik amit olvastam!!!) kérdés vajon a levegős hőszivattyúk hogyan fognak teljesíteni, mert azokban van igazi potenciál-> nem kell szétásni a kertet mindenféle csövek miatt egy majd 1 m3-es doboz és állítólag -40 fokkülső hőmérsékletig képes fűteni. majd idővel kiderül az hogy müxik, sztem ez lehet komolyabb áttörés mert egy dobozt kidobni a ház mellé nem akkora munka és pénz mint egy klasszikus rendszer kiépítése.
nem szeretnék belavau a nagyok dolgába, de a hőszivattyú attól hőszivattyú hogy a beletáplált energiánál több hasznos fűtést tud előállítani, létezik levegő hőszivattyú de egy villanyradiátor vagy klíma sosem lesz hőszivattyú.
Gondolom azért találták ki ezt a GEO tarifát, hogy versenyképesebb legyen a hőszivattyú a gázzal szemben. Az áramszolgáltatónak érdeke, hogy villannyal fűtsél, extra bevételt hoz, ráadásul éjszaka van a leghidegebb, amikor a szolgáltató fölös energiát nem tudja hova tenni. Ha félárban adná, még akkor is megérné neki. Decemberben voltam a visontai erőműben és megkérdeztem az egyik energetikust, hogyan szabályozzák a teljesítmény leadást. Azt mondta, hogy rövid idejű <2 óra, ingadozásnál kiengedik a fölös gőzt a hűtőtoronyba, mert több mint 3-4 óra ki és újra bekapcsolni egy fűtőblokkot.
a klíma+fűtőpatron megfelel...szerintem tökéletesen.
Hirtelen olyat sem látok, hogy csak
a melléképültre nem adják...mért ne adnák?
------ez ok ----------
A villamos meghajtású hôszivattyúk termékcsoport olyan hôszivattyúkat foglal magában, amelyek a levegôben, a talajban vagy a vízben tárolt energiát hasznos hôvé alakítják át, helyiségek fûtése vagy az ellentétes folyamat nyomán hûtése céljából.
-----ez is ok ---------- Az ELMÛ-ÉMÁSZ GEO tarifával csak olyan hôszivattyú berendezés helyezhetô üzembe, amely a fûtendô épület teljes hô szükségletét -15 fokos külsô hômérsékleten is teljes egészében ellátni képes központi egységgel rendel- kezik (a központi egység állhat több berendezésbôl is, amennyiben ezek egymás mellé vannak építve a szükséges teljesítmény biztosítása céljából),
-----ez is ok------
továbbá teljesíti az alábbi hatékonysági minimum értékeket:
Klímára nem jár a geo tarifa! Melléképületre amúgy sem kapná meg, csak az egész ingatlanra, ha azt -15°C-ban is képes lenne hőszivattyús módban kifűteni... http://www.aram.hu/geotarifa/
Tanácsot szeretnék kérni. 20-25 éve épült családi házat szeretném egyenlőre kívülről 2 oldalát szigetelni. A többit majd később, mert ég nem tudom mit fogok rajta változtatni, ill. ennyit található csak a pénztárcámban. Alfa téglából épült. Kérdésem lenne milyen vastag szigetelést ajánlotok? Milyen gyártmány (tapasztalt és ár alapján)? Másik kérdésem pedig: a belmagasság 3 m, födemen külön szigetelés nincs. Álmennyezettel mekkora szig. tegyek, miből ? Előre is kösz.
Ki tud segíteni: a baumit rendszer kőzetgyapot táblája milyen gyártmányú? A dilemmám weber, baumit, rockwool, ár-érték arányban melyik a jobb? Az első kettő rendszerben van, a rockwool weber ragasztóval és més hálóval árban is versenyképes lenne. Érdemes hőhídmentes dűbelben gondolkodni nem passzívház esetén?
Igen, valószínüleg a kályha + klíma + elektromos fűtést fogom kombinálni, jó hőszigeteléssel párosítva. Külső hőszig esetén azt nem tudom, hogyan lehet megoldani hőhídmentesen beton lemezalap szigetelését
Nincs is jobb a kályhás fűtésnél, nézz át a kandallósba, én pl. csináltam magamnak sk. tűzteret és nagyon jól fűt. OFF: nézz át a TT-s be is ,van a mai képek közt pár drezdát megjárt "termékem" (szintén nem röhög) :-))))
Igen, nekem is ez (lesz) a gondom. Most állok neki a egy önálló garázs/hobbyszoba/műhely építésének és gondolkozom, hogyan hőszigeteljem. Alap területe 36m2 lesz, fele ténylegesen garázs, a másik fele műhely ill. itt lesz a terepasztal /nem röhög:-)/ és csak ez a rész lesz fűtve. A gond, hogy elég messze van a háztól, úgyhogy gázt drága lenne kivinni, engedélyeztetni stb. Fűtés első körben fatüzelésű kályha ill. gondolva a nyári melegre hűtő-fűtő klímára gondoltam, - néhány fokig az is jó, és talán jobb hatásfokkal működik mint a villanyfűtés. A kályhás fűtés miatt jobb lenne kívülről szigetelni, mert jó hőtároló bontott tömör mészhomok téglából lesz a fal és a belső alapterületet sem csökkenti. Hátrány hogy a falakat is fel kell fűteni ill. nem nagyon tudom csak a fél épületet leszigetelni. A belső hőszigetelésnél előny, hogy gyorsan fel tudom fűteni a helyiséget. Párakibocsájtás nincs, legfeljebb napi 1-2 óra általam kilehelt levegő. Még vacillálok, hogy lesz, de mindenképpen viszonylag egyenletes 18-22 fokot kellene tartani. Lehet, hogy ez lesz az első passzívgarázs :) Valami ilyen lesz:
Persze, nem akarok a zsebedben turkálni, de mondjuk 10 centi szigetelés anyagköltsége nem olyan sok (tudom, ez relatív), és ha nem megy egyszerre, akkor csinálhatod mondjuk falanként is. Ha munka nélkül vagy, akkor ezzel is "kereshetsz", kevesebb lesz a fűtésköltség. Én tavaly a háznak csak 2 oldalát szigeteltem, mert nem tudom mi lesz a harmadikkal. Nem kell vakolat sem, ha spórolni akarsz, glettelés után simán lehengerezed alapozóval, akár valami színnel is. Az ominózus falad, amit belül akarsz szigetelni, kívül hány négyzetméter kb.? Lehet, ha kiszámolod a belülre szánt és kívülre szükséges összeget, nem is lesz olyan nagy különbség...
Szakaszold le a kivitelezést a pénztárcádhoz igazítva. Hidd el, hogy sokkal jobban jársz a külső hőszigeteléssel, mint a belsővel. Belső oldalra csak speciális (drága) anyagokat szabad felrakni, ha végképp nincs más megoldás (pl. műemléki épület), de ez sosem lesz olyan tökéletes megoldás, mint a külső hőszigetelés.
Ez a süllyedés adódhat a terhelésből is (nagyon ritka), de jellemzőbb, hogy az anyag zsugorodásából származik. A gyártók tudtommal csak a homlokzati lapot pihentetik, a lépésállót nem. Az eps pedig zsugorodik. A gyártás után intenzívebben majd egés élettartama alatt, de már kevésbé.
Igen, erre akartam kilyukadni, mivel tobb helyrol hallottam, hogy 2-3 ev elteltevel par mm-t megsullyedt valamelyik tipusu lepesallo... Az pedig bizonyos esetekben eleg hulyen nez ki.
Miért nem tudsz kívülről szigetelni? Ha kandallóval fűtesz, akkor gondolom családi házról van szó. Vagy csak bérelt? Hidd el japofan-nak amit ír, ha végiggondolod, Te is rájössz, hogy így működik. Vagy tegyél fel egy gipszkarton lapot próbaképp az egyik sarokba, akár némi gyapottal, és körbe mondjuk fóliával zárd le, amennyire lehet. Aztán nézz mögé, ha vége a hideg időknek. (bár lehet, hogy már nem lesznek hidegek)
Elfelejtettem írni, (nem tudom mennyit számít a páramentesítésben vagy penészgátlásban) hogy kandallóval fűtök, némi ventillátoros rásegítéssel, tehát van valamennyi légmozgás a lakáson belül.
Köszi a választ. Bankhitel kilőve. (Ha működne a dolog akkor kivülről csinálnám) ,így csak belső lesz, és nagyon hajlok az üveggyapot+gipszkarton felé.
30 cm hőszigetelés nem szokványos megoldás. Érdemes a gyártó cég szaktanácsadóját felkeresni, hogy mit javasolnak. Ingyenes a szaktanácsadás. Ilyen vastagságban már elég nagy erők keletkeznek ahhoz, hogy a hőszigetelés teljes vastagságában legyen dűbelezve. Én az 1. verziót tartom elfogadhatónak. A 2. verziót ahol csak az első 10 cm lenne dűbelesen megfogatva, majd a második 20 cm csak ragasztóval elfelejteném. A gyártó cégek 6-8 cm vastagságig ajánlják a dűbel nélküli ragasztást, e fölött már előírják a dűbeles rögzítést is.
Amennyiben idén ilyen mértékben drágul a gáz akkor akár 152Ft/Br ára lesz/m3 a gáznak . Ez azoknak okoz majd problémát akiknek idáig volt gázártámogatása azoknak 2x lesz emelés...
-----
Sokaknak akár harmadával is drágulhat a gáz a tavasszal
10-15 százalékra teszik az április 1-jén várható gázáremelés mértékét a szakemberek, függetlenül attól, hogy az érintett cégekhez, avagy az államigazgatáshoz állnak-e közel - derült ki a Népszabadság cikkéből. A gázárak alakulásába a kormány közvetlenül már nem avatkozhat bele, az a cégek és a velük foglalkozó hivatalnokok egyeztetésein alakul ki.
Ugyanakkor kormánykörökben a korábbi évekhez hasonló feszültség tapasztalható mindennemű gázárakkal kapcsolatos kérdésben - jelezte a lap, mely emlékeztetett, hogy korábban a kabinet gyakorta nem teljesítette az emelési kérelmeket, vagy például a gáznagykereskedővel a háttérben az igények későbbi megtérítéséről állapodott meg. Most azonban a kabinetből többen is megerősítették állítólag, hogy a kormány a parlamenti választások ellenére sem kíván változtatni az automatikusabb gázárszámítási szabályokon.
A szakértők 10-15 százalékosra teszik az áremelkedés mértékét, mivel a gázárat alapvetően alakító mindkét árfolyam, így a nemzetközi olajár, és a forint dollárárfolyama is emelkedett. Ebből még csak 5-10 százalékos áremelkedés követezne, viszont a lap szerint a MEH bele kívánja tenni az árba azt a 4 forintos tételt is, amely úgymond a későbbi téli tarifa mérséklésére szolgálna.
A Magyar Energia Hivatalnál (MEH) a várható árak tekintetében nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, annyit jegyeztek meg, hogy a tarifák alapját a lakossági szolgáltatók kérelmei jelentik, melyeket a hivatalnak kell elbírálnia.
Az áremelkedés mértéke azok számára még nagyobb lesz, akik eddig gázártámogatásban részesültek. Április végétől ugyanis a kormány megszünteti a támogatást. Azok számára, akik eddig a legnagyobb támogatást kapták (ebbe a csoportba 492 ezren tartoznak), további 20 százalékkal drágulhat a gáz a választások két fordulója után. A többi támogatásban részesülő számára 7-16 százalék között alakul a további áremelkedés mértéke.
Az első változat esetén gondolom lépcsős élkiképzéssel kéred... az is plusz költség, ami a második esetben nem szükséges. A ragasztótárcsa ilyen sokat jelent egy sima ragasztáshoz képest? Ha téglára ragasztod, akkor én kétlem, hogy sokkal jobban fogja. Persze én nem vagyok szakember. Én 2 rétegben ragasztottam, eddig jó.
Tudtok ajánlani egy oldalt ahol JÓ csomópontokat le lehetne tölteni? Az éptáron van egy szép gyűjtemény, de némelyiktől égnek áll a hajam, PKC-s meg nincs is... Kéne lábazati, parapet fal, tető, nyílászáró, terasz és födém(tetőtér beépítéses) Volt nekem valahol, csak se a link nincs meg honnan szedtem le, se a képek.... :( A gyártók meg jól eltüntették az oldalaikról... :( Pedig régen fent volt talán mind a háromnak...
Hát igen, nem kis tételek. Én az utóbbi hónapban 1 milla felett hagytam csak a tuzep.co-nál. Hogy befejezzem amit elkezdtél a padlószigeteléssel, nálam: 120m2 x 6 x 2cm At100 130m2 25 cm grafit 50m2 20 cm grafit 33m3 12 cm Expert Fix a lábazatra.
A pályázatokat meg b a s s z á k meg!!! Aki nem arra alapoz az forduljon fel, mi? Miért nem fizetnek megkezdett beruházásra? Számlák vannak, mi lenne a gond vele? Úgy is ki kell fizetni zsebből előre.
Szia! Háááát, köszi a választ ,de akkor pontosítok: kb. 1000-1200 ft/ négyzetméter anyagköltségben gondolkozhatok, ezért gondoltam 5 cm-es nikecellre vagy gipszkartonos előtétfalra.
itt dobálózunk a centikkel, miközbe súlyos lóvéba kerülnek.... a 160nm 10cm vastag lépésállóra 220.000 Ft-ot fizettem. a födémre 2X ennyi volt számolva, és akkor a homlokzati még sehol se nincs erre valami támogatás, mint a napkollektorra stb. ?
Szia! Tudom hogy kívülről kéne de gazdasági megfontolásból csak a belső jöhet szóba. Ez két 4 x 4-es nagyszoba , semmi nem lesz a falon, max pár kép,semmi szerelvény nincs mögöttük csak 1-1 konnektor.
A jobb megoldás ha kivülről szigetelsz-) Ahhoz hogy jó tanácsot kapj tudni kéne hogy miért belülről akarsz garázdálkodni, mifajta helyiség lesz, lesz-e a fal vmi módon terhelve vagy vmi .
A héra a legelterjedtebb mert szinte mindenhol kapható és jó az ár-érték arány. Jó anyag sok esetben használjuk, talán a moshatóságra irt gyári adat szerintem nem annyira helytálló. Az anyagfogyás mindig optimális felületre van megadva ebben az esetben többre számits, föként az első rétegnél. A tikkurilla tényleg nagyon jo szinte mind,de ebben az esetben az erősebb fogyás miatt én eltekintenék tőle de egy köv festéskor akár szóba jöhet, mivel sok esetben elsőre is tökéletesen fed és a moshatósága kiválo. Ez olyankor hasznos ha pl a kapcsolo körül elkoszosodik nem kell az miatt festeni.
Üdv mindenkinek! A hozzáértőktől kérdezném: 38-as blokktégla falat kell belülről szigetelnem, mi a jobb megoldás? 5 cm-es nikecell vagy 5 cm lécre gipszkarton? alá esetleg üveggyapot.
Épülő házunkban a gépészeti szerelés elött állunk, és a padlófűtés alatti hőszigeteléssel kapcsolatban kérdeznék. A terveken a tervező Austrotherm AT-L2-t írt. Kicserélhető-e ez AT-N100-ra? A lépéshang szigetelés nem fő szempont, mert alul csak tároló/gépészet/garázs helységek vannak.
A lépéshang szigetelésen kívül van-e más, ami miatt az AT-L2-t kellene használjam?
Ma már nem nagyon van különbség a páraáteresztést illetően nagyjából egyformán vannak diszpergálva az anyagok. Még ezek a gumiszerü tikkurillás cuccokkal sem volt rossz tapasztalatom.
Az átlapolásokat soha nem fogod eltüntetni tökéletesen föként a fényfalakon. Mivel viszonylag jelentős a toldás vastagsága túl sokat kéne javitani rajta, és mint irtam a struktúrabeli különbség nagyon észrevehető. A sarkot egy picit valóban nehezebb megcsinálni, az utsó lapot áthajtod, jól benyomod hogy ottmaradjon majd a simitó mellett vágod folyamatosan húzva a simitót és a pengét is. Igy a simitó vastagságával áthajlasz a másik falra. A köv fal első lapját ugyan igy, de ott csak a felső lap hulladékát húzod le. Igy ott lesz egy kis átfedés de a sarokban nem olyan feltűnő. Ha nem sikerül túl jóra ott javithatsz rajta glettel mivel nem éri fény nem fog látszani. A toldások nem befolyásolják a repedésáthidaló képességet mivel csak egy tized mm van megvágva. Ha nincs tapasztalatod akkor nehéz eldönteni hogy a latex elég e magában. De mivel itt asszem ytong falakról beszélünk biztosabb az üvegszövet. Persze a statikai repedéseket nem ragasztja össze! Ezek általában szakipari dolgok az alapvető tudást feltételezik, ezt most már a legtöbb gyártó feltünteti a csomagoláson.
Köszi! Ezek szerint az átlapolások nem maradnak meg? Ezt jó tudni, mivel a neten amit találtam minimális infót, abból az derült ki, hogy maradnak, csak jól kell őket "elhelyezni". A repedésállóságot/áthidalóképességet nem befolyásolja hátrányosan, ha nincsenek meg ezek? A sarkokban is ugyanez a módszer? Kicsit problémásnak tartom, mert ugye a sarkok sosem egyenesek. A tapétával még meg lehet oldani, na de ezzel a fátyollal nem tudom hogyan fog menni úgy, hogy mindenhol összeérjen majd a vágás után. Főleg, hogy nem igazán lehet mozgatni a fátylat a ragasztóban. Ami még gondolkodóba ejtett, hogy minek is a fátyol, ha a festék maga rugalmas (latex)? Önmagában vajon nem elég a hajszálrepedések eltüntetésére (hosszú távon)?
Még valami. Gondolom ez a latex festék még annyira sem páraáteresztő, mint a diszperziós...
Ha már van egy sima falad, repedések hibák kijavitva becsiszolva,ragasztót kihigitva lealapozod.Száradás után felhordod a ragasztót vastagon egyenletesen eloszlatva,majd ebbe ágyazod be az üvegszövetet. Nem csusztatható úgyhogy elsőre kell jól odatenned,majd műanyag simitóval besimitod.Mivel a ragasztó állaga miatt nem mindig sikerül elegendő ragasztót felhordani igy érdemes felülre is ragasztót kenni és a felesleges anyagot lehúzni. Ez olyan mintha leglettelnéd, a ragasztó sűrű ugyhogy jól lehet vele dolgozni.A következő lapot 2cm átlapolással teszed majd ezt is felsimitod. Mielőtt készre glettelnéd egy éles snitzerrel az átlapolás közepén megvágod teljes hosszban És kihúzod a levágott részt, majd befejezed a ragasztóval a glettelést. Ha a penge vége kopott az megöli a toldást túl széles nyomot hagy látszani fog a készre festett felületen. A felső ragasztó mindenhol érje a szövetet mert ahol kihagyod az látszódhat a második festés után és akkor kell rá még egy réteg, bár ez festék minőség függő is. Száradás után festhető. Sarkoknál élben vágod ügyelve arra hogy mindenhol összeérjen.Semmi hibát nem tüntet el a szövet utólag nem célszerü javitani. A gipsz nem rugalmas azzal megbontanád a rugalmas egységet és a szövet struktúráját, ami nagyon látszódik a kész festésen.
Lenne még pár kérdésem az üvegfátyol ragasztásával kapcsolatban. - a ragasztót kell ugye felvinni a falra és arra teríteni a fátlyat? gondolom azért símításkor átjön a ragasztó. Nem kell ezen felül kívülről is átkenni? - mekkora átlapolással kel ragasztani és a fényforráshoz (ablak) képest merre nézzenek ezek az átlapolások? - a sarkokban hogyan történjen a felvitel? kell-e ezeken a helyeken plusz megerősítés, és ha igen, mivel? - glettelni nem kell (esetleg az átlapolások miatt), mehet rá rögtön a latex festék? - ha mégis lesz glett, mit javasoltok?
Ha a födémet EPS-80(!) 40 cm vastagsággal terítem, évente kb. egyszeri alkalomhoz pedig pallóval vagy OSB lappal néhány irányba megterítve mennyire járható szerintetek a felület? Páratechnikailag mehet erre a felületre OSB lap?
Pincében (garázsban) bármilyen tűztől félnék, akármi is van vagy nincs a plafonon. Nálunk EPS került ide (5cm), simán ragasztva. Frankón megfogta a ragasztó, dűbel felesleges lett volna (kicsit féltem ettől először). Még vacilálok rajta, hogy akár valamivel be kellene-e borítani az EPS lapokat (most csak úgy pőrén vannak), talán álmennyezetet kap (szintén ragasztva, szintén EPS lapok).
Valamennyire védném az olcsóbb rendszert, nálam m*sterplast nyert, szerintem a minőséggel sincs gond.
Laikus vagyok, és csak 1 házat csináltam (sajátomat), így összehasonlítási alapom nincs.
Viszont az összetevőket az itt szerzett tudás alapján valamennyire talán meg tudom ítélni:
Szín: csak fél éves, tartósság majd kiderül.
Az EPS lapok egyenesek, pontosak (kivéve 6 db görbét, ami elfogyott szabászkodáskor), háló erős, nem az a girbegurba szar, öngyújtó lánggal nézve oké, a ragasztó átment az itt leírt teszteken (tépte a cell-t, stb), dübelt kitéphetetlenül rögzült 3 pth cellán keresztül (teszteltem), PVC-s élvédőkön kicsit hullámos a háló, de sűrűbb ragasztóval ok.
Az indító profil (10 cm) egy vicc, girbegurba szar, utólag kihagynám. Azért felszenvedtük valahogy normálisra.
Ja, néhány táblában volt egy-két apró fekete darabka, jelentősége gondolom nulla.
A rendszerrel vett ragasztó erős volt, betonra lecsöppent pacsni alig jött fel. Viszont, amit utólag vettem nagyáruházban, annak csak a csomagolása volt ugyanaz. Világosabb, gyengébb, más szagú anyag volt benne, második gletthez elment.
A táblák hónapokat álltak felrakás előtt, majd a falon egy fél évet csupaszon, a rések nem nőttek meg.
Milyen hoszgetelest tennetek egy pincegarazs plafonjara?
belmagassag van boven, 10-15cm mehetne siman. felette szoba van.
legegyszerubb lenne eps-t felragasztani purhabbal, es a biztonsag kedveert egy par dubellel megtuzni, de pinceben a plafonon nagyon felnek egy kisebb tuztol akar. a meleg felfele megy, megszorul, es a cucc lecsepeg.
