Keresés

Köszönöm cyber.greg, Macibb és ppapa utánajárását. Továbbra is érdekelne, hogy valahol vannak-e hosszútávú tervek, elképzelések a vasúthálózat alakulásáról, fejlesztéséről, a kerület életéhez való jobb illeszkedéséről.

Hallott valaki a Berlin-Budapest szupervasút ötletéről?

A 41-es villamost én inkább értéknek tekinteném mint nyűgnek. Abban a rendszerben, ami egy ilyen intézményt csak teherként fog fel, valami gond van. Sosem jártam még Frisco-ban, de a filmek szerint egy csomó régi(nek kinéző) villamos járkál ott, nem lehet az olyan nagyon rossz.

Ha - ahogy kell - tízévente felújítanák a kocsikat és a pályát is gondoznák, még nagyon sokáig járhatna a 41-es mindenki örömére.

A Kamaraerdő (ha eltekintünk az életveszélytől, amit kiemelkedően súlyos kullancsfertőzöttsége jelent) a főváros egyik kincse, ugyebár azt szeretnénk, ha a népek természetbarát módon kijárnának felfrissülni, hát ilyen megközelítésben a 41-es nem csak helyiérdek, de fővárosinak vagy országosnak is lehet tekinteni. Persze ami az értékítéleteinket illeti...

Most olvastam vissza a topicot és látom, hogy keresitek a nagy rejtélyt a Törökbálint felé menő "vasút" eredetét.
Nos én felcsaptam egy térképet, és cyber.greg leírását megnéztem, hogy miről is van szó, de egyből beugrott a sínek vizuális képe az emlékezetembe.
Sokat bicajoztam mellette és valóban Törökbálint irányából ment egy kiépített sinpár a Duna irányába, de az meggyőződésem szerint sosem érte el a Budafok-Tétényen végig áthaladó déli vasútvonalat több oknál fogva sem.

Ugyanis az a törökbálinti vonal, amolyan egy nyomvonalú "iparvágány". Ezt amiatt írom idézőjelbe, mert nem pontosan ipari a dolog, hanem katonai. Ugyanis ez ott egy nagy katonai létesítményhez vezet. Erről most naprakész információim nincsenek, és feltételezem már bezárt ott az a katonai részleg, ami minden bizonnyal a korábban a Tétényi fennsík katonai objektumainak egyik részlege volt, ahol különleges antennarendszereket lehetett ott korábban látni a dombtetőn.
Tehát az a vonal nem olyan igazi vasútvonal, hanem csak egy objektumig tartó volt a vonalvezetésének a célja és sosem jött el a Dunáig, hiszen alapesetben nem is tudna eljönni, mert domborzatilag is a fennsík szélénél elég erős lejtőbe futna, ami egy vasút számára nem megoldható.
Én ennek a kis vonalszakasznak, amelynek mai műszaki állapotát sem tudom igazán, nem látom hasznosítható mivoltát, főleg nem a kerületünkre nézve. De ha valakit jobban érdekel, mindenképpen a terület élőbeni bejárása lenne indokolt.
Üdv:
Zugi

És a megfelelő helyről (VASÚTMÁNIÁSOK IDE, VONATBUZULLS) cyber.greg 39566-beli kérdésére meg is jött a válasz Macibb tollából (39568), bocs, hogy csak az előző beírásom után néztem utána:

"Mert 2 külön vonal. Kelenföldtől 3 vágány indul el dél felé. A Dunához legközelebbi a 30a vonal Székesfehérvár felé. A másik kettő a 40a vonal Pusztaszabolcs felé. Ezek Budafok-Belváros után eltávolodnak a 30a-tól, majd az egymás melletti Érd alsó vá. (30a), ill. Érd felső mh. (40a) után a 40a délnek fordul, két egyvágányú hídon keresztezi a másikat, aztán jön Érd állomás. Érd felső és Érd között fontos még Érd elágazás, ahonnan egy vágány a 30a Tárnok állomásához vezet, innen a 30a Szabadbattyánig kétvágányú.
És hogy miért is van ez így? A Buda-Székesfehérvár(-Balaton-Zágráb-Károlyváros-Fiume) vonalat a Déli Vasút építtette 1861-ben, a Kelenföld-Újdombóvár-Pécs vonalat pedig a MÁV 1882-ben.
Macibb"

A tények most már világosak, csak még mindig homályos az ok, ami a valamikori építőket a Háros utáni szétválásra késztette. De idővel talán az is kiderül.

ppapa

Hello slr!

Szeretnék bemásolni ide egy hétvégi híradást. Bár nem a vonat a témája, de kötöttpályás ez sis és budafoki is. Vagyis a 41-es villamosról van szó.
A rózsavölgyi közlekedési fórumról szól a cikk, ahova szemben a Villa által rendezett kerületi "összközlekedési" fórummal sajna nem tudtam elmenni, de íme az újságíró tudósítása:

"Rózsavölgyiek a 41-es villamosért

Ingatlanjaik értékvesztése miatt perek indítását helyezték kilátásba a XXII. kerületi Rózsavölgy lakói azon a csütörtök esti lakossági fórumon, amelyet elsősorban a 41-es villamos tervezett megszüntetése miatt hívtak össze. A villamos fő vonalán, az Ady Endre úton a BKV busszal szállítaná az utasokat. Az elképzelés ellen a kerület vezetői és lakói egyaránt tiltakoztak.

Zsúfolásig megtelt a Rózsavölgyi Közösségi Ház nagyterme: „mentsük meg a 41-est”, adta meg az alaphangot Szántó Tamás, a szervező Rózsavölgy Egyesület vezetője, aki kijelentette, a villamos megszüntetése nem rémhír, ugyanis magától a BKV egyik vezetőjétől hallották.

A lakossági fórumra meghívták a kerületi polgármestert, a BKV Rt., valamint a fővárosi önkormányzat képviselőjét is. Fajcsák Lajos a BKV Rt. nevében kijelentette: a cég célja a tulajdonos fővárosi önkormányzat hosszú távú közlekedési koncepciójának végrehajtása, de nem szüntethet meg járatokat, pusztán javaslatot tehet a gazdaságosabb működtetésre. A 41-es villamos a régi, törökbálinti HÉV nyomvonalán jár, fenntartása drága és gazdaságtalan. Hangsúlyozta, a BKV Rt. arra törekszik, hogy a helybeliekkel együttműködve alternatív megoldást dolgozzon ki Rózsavölgy közlekedésére. A lehetőségek között felmerült: a villamosvágányt leaszfaltoznák, és a kétszer kétsávossá alakított Ady Endre úton busz szállítaná az utasokat. A villamospálya felújításra szorul, amire nincs pénz. A korszerűtlen típus cseréjére sincs forrása a BKV-nak.

Fajcsák Lajos állításának némiképp ellentmondott Csordás Mihály, a fővárosi önkormányzat közlekedési ügyosztályának vezetője. Ő azt állította, a villamos megszüntetését nem tartja jó ötletnek, és az nem is szerepel a főváros tizenöt éves közlekedésfejlesztési tervében.

A kerület lakói azt hangsúlyozták, a villamosra szükség van, a busz tovább szennyezné a levegőt, és ha leaszfaltoznák az Ady Endre utat, már csak egy lépés lenne a patak letakarása és a fasor megszüntetése. A Leányka utcai felüljárónál épülő Auchan áruház és a kerületi lakóparkok amúgy is tovább növelik majd a forgalmat. Voltak, akik úgy vélték, pert nyerhetnének a BKV-val szemben, mert ingatlanjaik értékcsökkenésével járna a változtatás. Akadt, aki egyenesen azt indítványozta, ha a kerületiek nem szólhatnak bele sorsuk alakításába, Budafok-Tétény váljon le a fővárostól. Kérdésünkre Szabolcs Attila polgármester elmondta, az Ady Endre út a kerületi önkormányzat tulajdonában van, és nem járulnak hozzá a villamosvágány leaszfaltozásához.

A polgármester arra sem lát esélyt, hogy a kerület kivegye részét a villamos üzemeltetéséből, akkor ugyanis az iskoláktól, óvodáktól vennék el a pénzt. Hozzátette, régebben már kiderült: a BKV Rt. kissé „fukar” cég, amikor arról tárgyaltak, hogy az egyik buszjárat vonalának 3,2 kilométerrel kellene meghosszabbítani, évi 24 millió forintot kért a működtetésre a kerületi önkormányzattól."

Ennek a cikknek kapcsán nem csak a 41-es villamos megmentéséért kell minden eszközzel nekünk is harcba szállnunk, hanem megemlített a cikk egy nagyon érdekes dolgot is, ami mindenképpen elgondolkodtató. Mégpedig, hogy ha a kerületünkben valóban annyi mindent az itt élő lakosság tiltakozása ellenére akarnak keresztűlvinni az itt élők érdekeit mélyen sértve, akkor meg kellene vizsgálnunk, hogy milyen lenne Nagy-Budapesten kívül élnünk. Milyen előnyökkel és hátrányokkal járhatna ha Budafok újra egy önálló kisváros lenne, mint 51 évvel ezelőtt is volt. Ha kicsit erős is a felvetés első hallásra, de engem nagyon is érdekelne különféle nézőpontokból való megvilágítása.

Üdvözlettel:
Zugi

Szervusztok!

Amióta slr felvetette, furdalja az oldalam a kérdés a kerületünkön átvezető két vasútvonal nyomvonal-vezetésének oka iránt.
Az 1988-as kiadású Tétény-Promontor könyvben szűkszavúan (két kis bekezdés) csak ennyi van a vasútvonalak kiépítéséről:
"A Délivasút Buda-Kanizsa közötti 221 km-es szakaszát 1861. április 1-én adták át a forgalomnak. Ezen a napon állt meg Promontoron az első vonat. Promontoron két állomás, Tétényben egy volt….
A pécsi vasutat 1882. november 16-án adták át a forgalomnak, állomása Promontoron, Kistétényben, Tétényben is létesült. Ezzel a helyi vasútállomások száma ötre emelkedett."
Hát ez nem ad választ a mi kérdéseinkre, de egyelőre nincs több.

cyber.greg: persze, hogy elférhetett volna, csakhogy több, mint 100 éve minek és hogyan indult volna a hegyre föl a vonat, ugyanis az M0 elég komoly emelkedőn megy át. A túloldali vasútvonal meg egy völgyben tényleg a hegybe megy bele!!!
Ha van kedved, gyere, menjünk ki a helyszínre. Az Óhegyről ragyogó a kilátás, hatalmas területet be lehet látni, a két vasútvonalat is.
Köszi, hogy feltetted a kérdést a megfelelő helyen.

Üdv: ppapa

Ahol az M0 autóút elfér, ott sín is elférhetett, nem?

Na jó, megkérdezem a vonatbuzullsban, ha eddig más nem.

Üdv!

Én Berlin felett, Birkenwerderben láttam olyat, hogy a vonat elment a kisváros határáig, ott ha nem is a föld alá, de lesüllyesztve lopakodott be annak központjába, majd elhagyva a települést, ismét felemelkedett a föld szintjéig. Hogy mire volt ez jó?

A vonatállomás a központban volt, a keresztutak minegyike átment a vonat felett, aránylag jól el volt szigetelve a vonat zaja a kisváros csendjétől.

Ahogy a kivitelezést néztem, az nem manapság történhetett. Valakinek már korábban leesett...

A vonatsín bővítése ellen mindenképpen tiltakoznunk kell. Nem kell nekünk mégegy vágány, sőt a jelenlegi is sok már...

Nem kívánnék akadékoskodni, de a térkép sima, a valóságban viszont a két vasútvonal között egy hegy van. Nem tudom elképzelni, hogy azon keresztül ment volna a vonat. És vajon mi célja lett volna az összeköttetésnek? A törökbálinti vonal minden bizonnyal a hegybe ment bele. Sőt, szinte biztos, a semmibe(!) tűnt el.
Jó lenne egy vasutast idehívni, vagy egy vasutas topikban megkérdezni a szétváló vonalak titkát.

ppapa

Ha valami eszembejut, vagy információm jön, akkor én is hozzászólok ide is.

Üdv
Zsombi

Sasszem mindent lát :-)

Pont az 58-adikon volt nyitva :-)

Igen, amit mondasz, az teljesen ésszerű magyarázat a múltra. Most már csak a jövőt kéne megtalálni. Híve vagyok a vasútnak, különösen, ha a mainál sokkal kulturáltabb szintre lehetne emelni a magyar vasutakat. Tartsunk meg amennyit csak lehet, sőt fejlesszük. Viszont át kellene gondolni, hogy a jelenlegi és a jövőbeli magyar valóságban melyik vonalakra és milyen formában van szükség. Hatalmas érték volt például a XI. kerületet behálózó vasúthálózat. A Kelenföldről az Andor utcán át elvileg még ma ie el lehetne menni vonattal a Hunyadi úti Mercedes telepig, de a sínek között néhol már fák nőttek. Kérdés, hogy ezeknek a vonalaknak, amelyek bementek minden ipartelep udvarára, lesz-e még a jövőben létjogosultsága, tehát hogy a jövő letéteményesei vagy a fejlődés akadályai-e. Kíváncsi lennék, a XXII. kerület iparvágányai közül melyik van még használatban, és van-e olyan, ami ma alszik, de még használatba vehetik.

Nézz meg egy Budapest-térképet!
A spirál, nagyalakú Cartographia atlaszban az 58. oldalról van szó.

Ahol az északi sín elkanyarodik az M0-tól, ott menj tovább az M0-s mentén.
És ahol az M0 vesz egy szélsőbalost Törökbálint alá, HOPP!, a semmiből előtűnik egy vasúti sín, ami felmegy a bécsi vonalig M1-M7 elágazásnál.

Tehát tutkó, hogy össze volt kötve a kettő, ezért volt szükség az északira.

A délire meg azért, mert van ott egy (vagy több) iparvágány ot annál az izénél ott lenn.

Kedves slr!

Felvetésed mellünkbe vágott. Körbekérdeztem néhány régi budafokit, mindegyiknek leesett az álla, hogy tényleg. Gőzünk sincs, hogy mi lehetett az oka a nyomvonal alakulásának. Mi így szoktuk meg, eszünkbe se jutott, hogy lehetne másképp is. De igazad van. Hatalmas területek szabadulnának fel a közös nyomvonallal, a földalattiról nem is beszélve.
Érdekes, ahogy megemlítettem a földalatti vasút lehetőségét, rögtön az jutott mindenkinek az eszébe, hogy milyen jó lenne hozzáférni a Dunához. Másodjára meg a nagy szabad területek.
De erről majd még részletesebben. És csak találunk valakit, aki elfogadható magyarázatot tud adni a nyomvonalra.

Üdv: ppapa

Nem vasút, de közlekedés. A Hárosi Duna partján utat építenek. Ez valószínűleg a kerékpárút hiányzó szakasza lesz a Növény utcától az M0 hídig. A földmunkák elég nagyszabásúnak tűnnek, az alapján az sem kizárt, hogy autóval is járható utat építenek a Dunatelep, a Horgásztelep és a yachtklub összekapcsolására. Kép itt látható, a 4. hozzászólás 3. képsorában.

Budafok-Háros vasútállomásnál ketté válik a délre menő vasútvonal, hogy később Érden egyesüljön, közrezárva egy szigetet, amiben Nagytétény és Érd egy része van elrekesztve. Tudja valaki, mi a szerepe annak, hogy két, közel párhuzamos pályán közlekednek a vonatok? Az avatatlan szemlélődőnek az a benyomása, hogy az egyik nyomvonal felszámolásával, a másik bővítésével csökkenne a leküzdendő akadályok és a zárványban ragadt gondok száma.

Persze ha jó oka van a kettős vonalvezetésnek, azt szívesen megérteném. Elmagyarázza valaki?

A vasúthoz nem sok köze van, de a kerület közlekedéséhez igen: ez a kereszteződés elég érdekesen van megoldva: a Shell kúttól (a Camponától) A Jókai út felé haladva a balra kanyarodás egy elég izgalmas mutatvány. Aki járt már arra, érti. A kép aranyos helyi vonatkozása a tűzoltótorony. Nem sok helyen látható már ilyesmi. Barátságos, ahogy a domboldalt kémleli.

[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]

Nagytéényről Budatétényre egy meglehetősen zűrös csomóponton lehet eljutni, ami még csomópontnak sem mondható: a Nagytétényi út, Rózsakert utca, Minta utca és a vasút találkozási pontjánál többféle helyi és helyközi busz áll meg, lezárva a kereszteződést és szabálytalan előzésekre, kikerülésekre ösztönözve az autósokat.

[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]Ez a 114-es ma reggel a Rózsakert utcából próbált balra nagyívben a Nagytétényire kanyarodni. A tőle balra lévő megállóból a 3-as már elindult volna, amikor valaki még gyorsan megelőzte. A 114-es vezetője ezt nem látta, elindult, és lett egy nag csattanás. [A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n], elkapta a szürke autót. A rendőrök egy percen belül ott voltak.

Mindez a zűr nem lenne, ha a vasút a föld alatt lenne, és ezen a helyen egy rendes körforgalmat lehetne kialakítani.

Ha a vasút a föld alá menne, hatalmas területek, amelyek most [A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n] így néznek ki, megközelíthető, parkosítható, sétálható kultúrterületté válhatnának.

Hoppá! Szervusz slr!

Nem is lesz gond, ne félj. Megoldjuk.

Üdv: ppapa

Ha vasút is ilyen tempóban süllyedne, már nem is lenne gond :-)

Nekem az M0-ról szóló mondatod tetszett benne :)

A történelemben felvirágzó és lehanyatló települések sorsát határozta meg a közlekedés. Városok emelkedtek a semmiből ott, ahol volt közlekedés, megyeszékhelyek váltak jelentéktelen kistelepüléssé ott, ahol egy újfajta közlekedési módot (például annak idején a vasutat) elutasított a város polgársága.

Budafok-Tétény a főváros peremkerülete, páratlan adottságokkal. Van itt folyópart, síkság, fennsík, domb, völgy, természetvédelmi területek, borvidék, történelmi polgárváros, páratlan szépség és csúnyaság.

A közlekedés mostanában nagyon izgatja a helyieket. Van, aki óvja a kerületet a túlzott forgalomtól, hogy megőrizhesse békés kisvárosi hangulatát. Van, aki szerint a közlekedés javítása lenne a kerület fejlődésének kulcsa.

Tény, hogy a kerület egy sziget. Keletről a Duna határolja, délen az M0 autóút képez áthatolhatatlan határt, leválasztva a kerület egy kisebb részét is, a vasút pedig úgy veszi körbe és járja át, hogy leválasztja a fővárostól, de még kerületen belül is elzárt szigeteket alakít ki. Az így körbezárt kerületnek kevés ki- és bejárata van, és azok is siralmas állapotban vannak. Az egyetlen, nevezetes felüljáró már szinte járhatatlan, de nem is tervezik bővíteni. Pár csonka, keskeny aluljáró-féleség enged némi közúti forgalmat átszűrődni a kerület sejtfalán, máshol pedig sorompók egymásutánja kényszerít pihenőre buszt, személyautót, tűzoltót. Gyalogosnak ezen a falon (a vasúton) átdiffundálni kevés esélye van, hacsak kockára nemteszi az életét.

Ha megvalósul a vasúthálózat rég óhajtott nyitása a helyi forgalom irányába, a sínek forgalma sűrűsödik, a sorompók még áthatolhatatlanabbá válnak. Meredeken hangzik, de szerintem a vasutat a föld alá kellene süllyeszteni. Egészen új dimenziókba kerülne Budafok-Tétény. Parkok, sétautak és közutak jöhetnének létre. Emberi módon városiasodó részek válhatnának a zokból a széles sávokból, amelyek ma gondozatlanul termelik a gazt és semmire sem használhatók, mert a vasút vonalát sem megközelíteni, sem keresztezni nem lehet. Amatőr magánvéleményem szerint ez a nagyszabású lépés a következő évtizedekben elkerülhetetlen, de szakmai körökben egyelőre csak fanyar mosolyt és rezignált legyintést váltott ki a vasút lesüllyesztésének ötlete.

---------------

Hátha érdekel valakit a téma. Én nem leszek topicgazda, nem is értek a témához, csak egy ötlet volt. Süllyedjen ha kell, vagy éljen ha érdemes, csapódjon máshova ha van már ilyen topic.