Oké, hogy tanácsokat adunk bár, ezzel is illik csínján bánni, főleg a "megmondom, mit kell csinálni" tanácsokkal.
Az oxitocin nem vicc, orvos-állatorvos állapítja meg az adagját, a szükségszerűségét....
Ez egy fórum (szólásszabadság is van :D), értelemszerűen mindenki ki kellene, hogy tudja szűrni a dezinfókat, esetleges butaságokat. Éppen ezért, elég ritkán veszem rá magam, hogy ilyet írjak, de most megteszem, mert bizony sokan készpénznek veszik , amit olvasnak, mindegy kitől származik, megalapozott vagy sem.
Szóval, hagyjuk már meg a tapasztalt "öregeknek" a tanácsadás privilégiumát, ha nem gond. Én sem tartom magam öreg nyulásznak, nem is szoktam tanácsokat adni, maximum a tapasztalataimat, esetleg a véleményemet írom le.
Várj még. Vagy ráhúz a fialásra 2-3 napot, vagy nem fial meg (oxitocint adjatok neki). Ha nem jönnek ki a kicsik időben, akkor is megfog fialni, csak jóval később és döglött kisnyulakkal. Nekem is nemrég 8 nappal később fialt az anyám 6 döglött kisnyulat. Ha 2 nap múlva nem fog fialni adj neki oxitocint. Amúgy a fészek építés nem a fialási napon történik, attól függetlenül 10-15 nappal is hamarabb rakhatja a fészkét a nyúl. Azonban a fialás utáni utolsó 5 napban már szemmel látható, hogy a hasban mozognak a kisnyulak.
Sziasztok lenne egy sürgős kérdésem!Nem rég írtam .hogy az egy német ezüst nyulam,elkezdte behordani a szalmát,szénát az elletőládába,és be se jár egyáltalán.Most vártam egy hetet és még mindig semmi ,gondoltam összerakom a bakkal ,és megnéztem véres a nunája mondom de jó biztos tüzel,erre összeraktam és sír meg így makog vagy mi.Most akkor lehet, hogy fialás előtt van sajnos nem tudom mikor lettek össze rakva mert a telefonomba írtam és véletlen kitöröltem , de én úgy emlékeztem hogy már kelett volna hogy fialjon ,ha valaki tud segítsen légyszi minél előbb.Ja és még nem elett egyszer se köszi
Ja, és az oldalam linkje azért van ott, hogy ha érdekel, akkor a kész ládákról a képeket is megnézheted. Ne felejtsd el belülről fertőtleníteni minden fialás előtt.
Elletőláda közepes- és kistestű nyusziknak. (ha óriásokra kell szólj és megnézem azt is) Hossza: 50cm Szélessége: 35cm Magassága: 35cm Nyílás: 18x18 cm (legyen lentről 10 cm a nyílás és a doboz alja között)
Értem, akkor a verekedésből lehetnek a sebek.
Van itthon Betadinom, azzal bekenem. Elég lesz csak ez így, vagy valahogy ki kell tisztítani valahogy? A kamilla teát meg megissza egyáltalán? Nagyon keveset szoktak inni különben is.
Ui.: Akkor biztos, hogy nem valami féreg, vagy ilyesmi mászott bele?
Itasd le a növendékeket/hízókat 2. hónap betöltése után Trisulmix-al (1 kávéskanál/ 1 liter víz), 5 napig. Majd 3 hét elteltével ismételd meg ezt az 5 napot újra. Nekem így egy nyulam se fújódik fel.
A takarmányozással nincs gond, kivéve ha: - átázott a széna - vizes a táp - erős a víz ( én mindig olyan vizet adok nekik, amelyik legalább 8 órát állt).
Ha esetleg kapnak valamilyen csemegét még ezenkívül, akkor attól is lehet, hanem megfelelően adagoltad nekik.
Köszönöm az infókat. Én is úgy tudom hogy ha felhívom a felvásárlót akkor mondja hogy mikor jár hozzám közel, és akkor oda kell vinni. Egyébként a háztól eladásra már én is gondoltam!
Csak nem tudom mennyire van rá piac. Főleg így hogy tanyán lakok. Próbáltam már így tojást eladni de nem jött senki. Túl kényelmesek már az emberek. Egy nyúlért nem fog ki bicajozni vagy autózni a sárban....
Sziasztok! Mitöl fujódhat fell a nyulaim? mája meg mindene szép egészséges, a bele felfujódva,kemény, az epéje elég nagy Tápot,szénát esznek, viz mindig van előttük az összes nyulam ezt kap, eddig 2db süldőnél fordult elő mi lehet a probléma?
4 anya utódjaval nem biztos, hogy szóba áll veled a felvasarló,de még több nyulat sem érdemes leadni azért a Párszáz forintert.Míg háztól élve,konyhakeszen akár 3 szoros áron el lehet adni a keverék nyulakat is.
Két ivarérett nőstény óriási verekedést tud rendezni,de két ivarérett bak se tagadja meg a bunyót!Tuti hogy abból vannak a sebek.
Nem javasolom(mivel még nem volt ilyen probléma nálam),de én azt tenném hogy kamillateát itatnék vele mert az gyulladáscsökkentő,és egy kis Betadin-nal kenném neki vagy Tetrán-nal.
Szia Barna. Képet sajnos mobilról nem lehet feltenni. Régen engedte a rendszer, de már csak gépről. Közép termetű fajták utódai lehetnek. Nem óriások. De szerintem nem baj mert a húsipar nincs oda az óriásokért. Már csak egy felvásárlót kéne találni aki majd átveszi a vágónyulakat mikor ott lessz az idelyük a nyusziknak.
Sziasztok, segítségre lenne szükségem! Ma észrevettem a nyuszimon valami csomót. Jobban áttapogattam, és éreztem, hogy valami sebes-varos dolog is van ott. az egyik vart lekapargattam, és ahogy masszíroztam, nyomkodtam a csomót, fehér trutymó jött ki belőle: Puha volt, de nem folyékony. Utána, hogy azt leszedtem, láttam, hogy valami lyuk-féle van a bőrében. Utána jobban megnéztem csomó helyét (bár még maradt belőle), és nagyon picivel arrébb láttam még egy ilyesmi sebet, csak az már jobban össze volt gyógyulva. Jobban átnézem az egész nyulat, és a fenekén találtam még sebet, bár ott nem láttam lyukat, és csomót sem nagyon éreztem.
<--Ez a kisebb. <--A kettő együtt. <--A feneke. <--A jobb mellső lába fölött. Aztán eszembe jutott, hogy valamelyik nap a másik nyúl átugrott hozzá, és jól egymásnak estek, bár amint tudtam, szétszedtem őket.
Lehetséges, hogy a bunyó során harapta így meg a másik, és begyulladt? Vagy talán valami élősködő mászhatott bele??? Mit csináljak vele?
+Még valami: A másik nyuszimnak meg a fütykösén vettem észre valami fehéret, ez mi lehet?
Ez annyit jelent hogy vettem 4 nőstényt. Kb 4,5 hónaposak. Meg vettem egy bakot ami kb 2 éves. Hétvége felé már vemhesítem a nőstényeket. Hogy milyen fajták azt nem tudom. Mert ismerem a fajtákat, de ezek keverékek. Fej és testformájuk legjobban a bécsi kékre, vagy a nagy csincsillára hasonlít. Most először a vett bakot használom pároztatásra. De másodszorra mire kell bak akkorra lecserèlem pannon fehér bakra.
Biztosan beválnak. Természetesen érdemes egy bakot is beszerezned, attól még lehet kísérletezni más bakkal is. Nálam jelenleg 4 anya szaporulata nődögél, 9-10 alomszámmal.
Mivel a nyúlnál a tüszőrepedés jellemzően reflexes úton (párzás hatására) következik be és az egyszeri ejakulációval ürülő sperma mennyisége 0,3-1,2 ml között változik, egészen biztosan sikeres volt. A spermiumkoncentráció l50-500 x 10 a hatodikon milliliterenként.
Sziasztok, had kérdezzek egyet. Tegnap 3szor betettem az anyákat a bakhoz, mind3 alkalommal legalább 1szer volt "puffanós" befejezés, tehát legalább 3szor egy anyát. Pár perces kergetőzés után mindkettő szépen "pucsított". Gondoltam ma is berakom őket egy kicsit a bakhoz, de már egyik sem vette fel...megállni megállt, de nem pucsított, valamint halkan makogtak. Ezt vehetem annak, hogy tegnap fogott mind a kettő? Köszönöm, ha esetleg válaszol egy-két hozzáértő. (Egyébként lelkes olvasótok vagyok, sokat tanultam tőletek)
Sziasztok. Valaki tud felvásárlót nagykőrös környékén? Mit gondoltok a castor rex tenyésztésről? Szerintem elég macerás a növendékek tartása. De viszont házhoz jönnek érte. Akár 5 darabért is. Ez viszont nem rossz szempont. Főleg akinek nincs autója.
"Rám maradt" nyúlállomány tartásához rengeteg ötletre, okosságra sikerült szert tennem a fórum több száz oldalnyi visszaolvasásával. Elsőként beszereztem, egy ketrecet amit már 1/3 rácspadozatosra, és szénazsebesre alakítottam. Eddig csak telepadozatos ,teljesen zárt ketrecek voltak (ezekből pár már hőenergiává alakult). A nyulak tisztábbak,a helyük könnyebben takarítható. A hétvégén nekiálltam újabb 3 nyúlólnak, egyenlőre csak a váza van meg ,mert osb-t csak holnap hoznak. A tervem,hogy az oldalakat pont-hegesztett ráccsal borítom,a padozat 1/3 rácsos osb(15mm),rács alatt lecsurgóval,vagy tálcával, és a padozat előre kihúzva eltávolítható legyen. A váz 45*45 mm -es akác (eredetileg szőlőkarónak szántam ). Egy férőhely alapterülete 75*80 cm és 50cm magas. Az emeletes elöl,a szimpla elöl és tetején nyitható lesz. A kérésem az lenne ha bármi ötletetek,észrevételek van az írjátok meg,akár privátba is. Pont-hegesztett rácsot szeretnék,de nem könnyű beszerezni,főleg kis tételbe. Ha esetleg valami alternatívát vagy jó árú beszerezhetőséget tudtok osszátok meg velem...... ha nem titkos. :)
Ami a sorsokat illeti, szerintem a fórumban senkit sem vet fel a pénz. Ezen a szinten és mértékben a nyulazás nem pénzfialtató, spekulációra épülő tevékenység.
A munkanélküliség nem csupán vidéken keserves. Tény, hogy sok esetben a média egészen másképpen tálalja a valóságot. Ha pedig nyulakról van szó, akkor úgy gondolom a téves információkat a nyúlfajták tisztánlátása érdekében épp a nyulas fórumban tisztázni kell.
Itt soha senki egy szót sem ejtett emberi sorsokról, közmunkáról, pláne politikáról. SOHA!!!
Most is a magyar óriás nyúl, mint nyúlfajta körüli cirkusz miatt emelt szót, aki megtette. Senki egy szóval nem szólta le a közmunkásokat, nem őket érintette az a pár hsz.
Szóval felesleges önérzetes, nagymagyar szólamokat zengeni, mert itt az senkit sem érdekel. Kizárólag a nyúl, amint azt a topic elnevezése is mutatja.
Sem RTL, sem magyarellenes sem egyéb szavakat nem akarunk itt olvasni, NE gyere ide többet, tartsd be a szavad!
A magyar óriásnyul a téma,nem a kozmunka mivel a forum neve is nyúltenyesztes,voltam én is kozmunkas,talán még leszek is... Te más oldalról kozelitetted meg a témát.
Osztom a véleményed. Tanulhatsz sok ezer könyvből, tarthatsz 15-20 éve nyulakat, akkor is lesznek kérdéseid. Mert hajt a kíváncsiság, hogy még többet tudj meg róluk. :)
Sziasztok, akit érdekel a nyúl felvásárlási ár jelenleg 460 Ft.
Most beszéltem 2 felvásárlóval, az egyik mondta a 460 Ft árat a másik azt mondta, hogy 400 Ft felett veszi át, pontosan nem tudja mert változik a piac. Ezen jót mosolyogtam elméletileg ők fix áron szállítják a vágóhidakra vagy nem jó gondolom.
Nálam az ól tetején van egy 10 literes műanyag kannából levágott tartály, a víz szabadesésben folyik le, egyszerű csőcsatlakozót használtam. Akárcsak a Trabant esetében.
Sajnos nem.Vagyis kergette,és egyszer sikerült csak a baknak utána már nem is engedte neki.Van valami tanácsod ,hogy mikor próbáljam meg?Meg még annyi hogy az a másik anya választás előtt van és választás után hányadik napra szoktad újra tűzetni?
Tanulságos ! Az egyik alsó ólamban ma reggelre semmi takarmány nem fogyott, tegnap is alig. Nem tudtam mire vélni, egy egész fészekalj él benne. Önitatót használok, szelepeset. Kiderült, hogy bealgásodott a legalsó szelep, nem tudtak inni ! Számomra az a tanulság, hogy gyakrabban kell ellenőrizni a szelepek működését.
Oké Köszönöm,Az első fialása lesz.Tegnap egy másik nyulamnak is az első fialása volt . se fészek se semmi.Mind elpusztult. De majd legközelebb ,bizakodó vagyok még :D
Volt olyan nyulam amelyik 1 héttel a fialás előtt fészket rakott és kitépett magának szőrt ,majd 1 hét múlva fialt. Az ,hogy fészket épít az már jó jel,de mindenképp rákel nézni ,főleg ha első alomja lesz. Én ma úgy jártam ,hogy fészket épített a nyúli aztán széthullajtotta a kisnyulakat ,pedig nem az első fialása volt.
lenne egy kérdésem hagytam magamnak egy német óriás-pannon keverék anyának valot de a 4 dik alkalomra sem fogott nyulat a pannon baktól a nőstény kb 6-6.5 fél kg teszerinted érdemes lenne megpróbálni a német óriás bakkal vagy pörkölt legyen
Sziasztok!Voltam az állatpatikába, és két fajta trisulmix van, por, meg oldat , ti melyiket használjátok?Ott bent azt mondták sok különbség nincs köztük
Nekem is van egy szürke hályogosnak tűnő német nagy ezüstöm, nem vagyok biztos benne, de szerintem az. Szépen nőtt, nem maradt el a többitől, így ezt én is meghagytam anyának :D
Gondolom, hogy a tályog helyét most naponta tisztogatod, fertőtleníted.
Nekünk is van most egy problémásnak tűnő nyuszink. Szürke hályoggal született az egyik szemén, de ugyanolyan szépen fejlődött mint a többi. Kedves, szelíd nyuszika, ezért úgy döntöttünk, hogy megtartjuk anyának, de mellette megmarad egy testvére is biztonságból.
Az már nem az oktatás "fénykorszaka" volt, valószínű erre vall az "elfogyasztott" tanárok száma is.
Tény, hogy a számítástechnikával és a piaccal kapcsolatosan a tankönyvírás módszerei is megváltoztak. A régi szakkönyvekben az alap dolgok sok esetben hitelesebbek...
Nekem az az információ, amit megadtál - könyv nélkül is - tökéletesen megfelel.
Sziasztok üdvözlőm az összes nyúltenyésztő barátomat itt a fórumon.
Elöször is nagyon sok boldog újévet kivánok minden kedves nyúltenyésztő barátomnak itt a fórumon.
Lehet egy pár nyúltenyésztő emlékszik rám itt régen a nevem "hpg's-dbz" volt, agusztusban 6év után abban hagytam a nyulászatot, nekem német lepke tarka óriás keverék nyulak voltak 5db fekete lepke tarka színű anya és 1db vadas lepke tarka színű bak, befejezésem oka az volt, hogy nekem mélyalmon voltak mivel lefedni nem tudtam őket elég sürüs egy két db anya át ment a másikhoz és nagyon csúnyán összemarakodtak nagyon csúnya munkát végeztek egymással, és a legutolsó esetben két anya (hasasok voltak és 1-2 nap volt a fialásig) megint összes veszet de nagyon csúnyán úgy hogy össze marták egymást, és az egyik anya leharapta a másiknak az emlőjét és azt az anyát majdnem megfogta a kutya és akkor megfogadtam hogy eladom őket és ez így is történt nagyon sajnáltam őket de nem volt más választás.
És most névnapom alkalmából kaptam papától egy nagyon szép német lepke tarka keverék 6-7hónapos anyanyulat (az én régi állományom leszármazotja) és újból kezdem a nyúltenyésztés még csak egyelőre ezzel az egy anyanyullal a továbbiakat majd utána.
Hali. Multkor mikor voltunk nálad kérdeztem csak már elfelejtettem hogy mennyiért vetted azokat az itató szelepeket? Csak annyira megtetszett hogy haverral most miis rendeltünk közösen 40dbot 140ft/db áron.
Attol fugg hogy eltudod adni e mert ha eltudod akkor nemet orias keverek jobb mert az szaborabb mint a fajtiszta ha nem anyira akkor a nemet orias mert az nem fial olyan sokat.
Kinek mi az érdemes.Ha tetszenek az óriás nyulak és viszonylag kevés van a környéken vagy esetleg komolyabb szándékod van velük akkor érdemes ezt a fajtat választanod(ebbe egy kicsit több pénzt bele kell tenni).
Ha viszont csak "húsnak" kell nem a legmegfelelobb választás.Esetleg husnyulakkal keteszteszve pl. Német óriás szürke bak x pannon,debreceni,vagy kali anya,vagy csak fajtatisztan a kali vagy pannon,debreceni fehér vagy ott van a nagy csincsilla szép szine mellett viszonylag szívós nyul.Szóval bármi jó lehet ami neked tetszik,ezt neked kell eldontened.
Úgy gondolom először elég 1,2 anya-1 bakkal kezdeni aztán a többi jön magától. :-)
Szia bebe zoli en azt ajanlom hogy harom kicsivel csinald 2anya1bak a bak nagyobb legyen mert akkor a kisnyulakis hamarabb fognak noni mert a kicsiknek a 70-80 szàzaleka olyan mint a bak
Sziasztok! Nyúltenyésztésbe szeretnék kezdeni de nem tudom hol kezdjem és hány darabbal. Ha valaki tudna pár okos ötletet adni azt nagyon megköszönném. Nem zárkozom el a nagy mennyiségü tartástol sem csak nem tudom hogy megéri e. A hely nem probléma. Csak van e valaki akinek el tudom adni.
Én kb. 5,5 hetesen átteszem őket az anyjukkal együtt(!) a rácspadozatos nevelőólba, majd 2-3 nap után kiveszem tőlük az anyát, megy vissza a helyére. Ekkor adok nekik 5-6 napig Trisulmixot. Amikor a Trisulmixos itatásnak vége, már 7 hetesek. Ekkor térek át a hízótápra, ami "gyógyszeres", azaz valamilyen kokcidiózis ellenes szert tartalmaz (széna, természetesen mindig, egész életükben van előttük). Ezt kapják max. a 70. napig, ekkor váltok vissza ez eredeti, nem hízó tápra, amit az anyjukkal együtt, és az elválasztást követően egy hétig is kaptak, ebben már nincs gyógyszer. Így a 77. napon (alom átlagsúlya 2,8 kg) vágás.
Mivel a választás stressz a kicsiknek, érdemesebb a helyükön hagyni őket és az anyát külön tenni. Trisulmix nem árt. Én 6 hetesen, kb. 1,2 kg-osan választom őket, az anya két hét múlva ellik, akkor visszateszem, a kicsik 8 hetesen mennek a nevelőbe.
Sziasztok!Tudnátok nekem légyszíves pár infót mondani a leválasztásról,most 22 naposak,úgy olvastam, hogy 30 naposan szokták,és akkor le kell itatni ezzel a trisulmixel, de a kisnyulakat érdemes otthagyni vagy az anyát,melyiket érdemesebb stb. ? Előre is köszönöm
Kikezelt fülatka folyományaként egy igen jó anyám füle alatt tályog alakult ki. Tegnap megműtöttük, kicsit aggódtam a 3 hetes alom miatt, de szerencsésen alakult, a seb szépen gyógyul, az elszíneződés a fertőtlenitő miatt látszik csúnyábbnak.
Sajnos, ahonnan a forgácsot hoztam, egy
fülbeteg kutya feküdt a műhelyben, mint utóbb kiderült. Természetesen alapos fertőtlenítést végeztem az ólban.
MDani8! Kérlek, ne haragudj, de van egy fura érzésem! Lehet félreértettelek, vagy - ne adj' Isten - te értettél félre. Öntsünk tiszta vizet a pohárba! Én egy szóval nem mondtam, hogy igaznak tartom azt, amit kiraktál. A mezei nyúl - élőhelyéből fakadóan (sík, füves terület) - nagyobb látómezővel rendelkezik. Az üregi nyúl viszont inkább a ligetes területeket kedveli. Ezért a szemei előrébb helyezkednek a fejen, ergo kisebb a látószöge. Pont mint a házinyúlnak. Gondolj bele: ha a mezei nyúl szemeit kölcsönöznénk neki, nekiszaladna az első fának. :) :) "...nagyot koppan, azután elhallgat..." :D :D :D
Tehát az álláspontom: a házi nyúl NEM lát 360° -ban! De még 300°-ban sem! Viszont attól még nagyon finom!!!! :P :D
2000-2002 között. Két év alatt 3 tanárt "fogyasztottunk el", és mind a három másképp akarta a fejünkbe verni az általa fontosnak tartott részeket. Mivel más irányba indultam tovább, nem volt szükségem a megszerzett tankönyvekre. Már nem tudnám neked megmondani, ki írta, melyik kiadótól származik... :( Ne haragudj!
A mezei nyúlnak lehetséges, hogy jobban kiáll a szeme a koponyából és a pofaszőrzete is másabb, arcra simulóbb, így a látószöge nagyobb lehet 180 foknál oldalanként.
Kicsit irigyellek az emelt szintű biológia tanulásért, mert akkor, amikor lehetőségem lett volna rá, nem érdekelt, most, néhány évtized múlva viszont már csak sóhajtozva foltozgathatom a hiányokat.
Azt viszont tudom, hogy a mai eszemmel a tanár, aki lehet, hogy sohasem látott nyulat, gutaütést kapna a kérdéseimtől?
Azért Tőled megkérdezhetem, hogy mikor jártál ezekre az emelt szintű biológia órákra ill. milyen tankönyvet/ket használtatok?
Boldog Új Évet!!! Kivánom nektek, hogy az összes nyulatok legyen egészséges és szép. A következő évben is remélem, hogy ugyanilyen aktiv lesz a fórumunk, vagy még aktivabb. A legjobbakat!
Nagyon sokan szerzik az ismereteiket kizárólag az internetről (nem helyes), ezért is felelőtlenség a bugyuta, dezinformációk publiklása. Persze, ez az elkövetőket nem nagyon érdekli :))
Hogy változik a világ! Anno emelt szintű biológia órákra jártam. Ott azt tanultuk, hogy a mezei nyúlnak 300'-os a látómezeje, elől és hátul is van 30-30'-os vakfoltja. Azóta eltelt 15 év... Bámulatos, mire nem képes ily rövid idő alatt az evolúció... :D
Alapismereteket nem az internetről kell venni. Én csupán a szemtípusokra gondoltam, amelyek nagyobb szögben lehetővé teszik a látást.
Ehhez még az is hozzájárul, hogy a különféle szemtípusok a valóságot másképpen látják.
Ettől függetlenül helyes és jogos a megjegyzésed! :)
A nyulainknál azt tapasztaltam, hogy amikor csendben váratlanul megjelenek a kifutóknál, akkor mind rémülten fedezékbe menekül a ketrecek alá.
Ha a kifutók előtt néhány lépéssel beszélgetek hozzájuk, akkor a menekülés elmarad.
A váratlan, csendes megjelenésre olyan gyorsan reagálnak, hogy szerintem ilyenkor nem látnak hanem csupán egy nagy árnyék hirtelen megjelenésére ösztönösen reagálnak.
Jött a hideg, az ország leghidegebb vidékén lakom, gondoltam, téliesítem a nyulakat, ne fagyjanak meg.
Befedtem kartonpapírral a dróthálós ajtókat, és bedobtam jó sok szalmát alájuk. Ők meg annyira "fáznak", hogy mindegyikük alól szépen ki van túrva a szalma egy testnagyságuknak megfelelő köralakban, és a csupasz deszkán fekszenek. :)
És ahhoz, hogy fekete utódok származzanak a debrecenitől, nem kéne, hogy legyen benne is fekete színű ős? Oké, hogy genetika, de a semmiből csak nem jöhet elő egyféle (fekete) szín. Vagy tévedek?
Bocsánat, OSB akart az lenni. :P Huzatuk talán nincs, elég magas a boxuk fala, és a tetejét is igyekeztünk lefedni. :) Rendben, akkor éjszakára is hagyom nekik az abrakot, mostanában úgyis többet van előttük. És az nem baj, ha a víz tulajdonképpen jéghideg? (Egyébként már hetek óta alig isznak.) Reggel kicseréltem a vizüket melegre, hátha úgy lassabban hűl ki.
A nyúl a hideget jobban bírja mint a meleget,csak az a lényeg, hogy száraz legyen az alom,ne legyen huzat mert arra érzékenye k.
Ha már régebb óta kint vannak nyilván alkalmazkodtak már az adott időjárási viszonyokhoz.
Estére is kapjanak abrakot,mert éjjel esznek a legtöbbet.Ilyenkor meg kell emelni az abrak mennyiseget és kaphatnak 10-20%-ban kukoricát vagy napraforgót.Amúgy nem ajánlott a kukorica csak kis arányban.Táp etetése is ajánlott zabbal,árpával vegyítve.
Sziasztok, egy kis segítségre lenne szükségem nyuszi kinti tartásával kapcsolatban. Van 5 kint tartott nyuszink, akiknek tavasz óta nem az a helyük van, mint előtte. Most úgy néz ki a helyük, hogy van egy lebetonozott, fedett tér, ami nyáron deszkával, meg dróttal volt körbekerítve, most pedig lett még körbe húzva egy fólia is, hogy az eső ne verjen be. (Bár most a legtetején a hó bejön, de letakartam a nyuszik helyét úgy-ahogy, így talán őket azért nem nagyon éri.) Ezen a lebetonozott téren vannak a nyuszik, USB lapokkal elválasztva. A betonra van szórva forgács, arra szalma-széna. (Szóval a helyük a földön van.) A rekeszek teteje rácsos, mire most különböző dolgokat pakoltam, hogy ne nagyon essen be a hó. A körbekerítés meg lesz úgy csinálva, hogy a tetejére is jusson fólia, csak most épp nem alkalmas rá az időjárás. Fáznak így? Mindig kint voltak tartva, gondolom, bundát is eszerint növesztettek, de most eléggé le vannak merevedve, össze vannak gömbölyödve, és úgy fekszenek (hason). Máskor sem túl aktívak, sokat fekszenek, pihennek, csak aggódom, nehogy megfagyjanak, fázzanak.
Az lenne a kérdés, hogy miként tudnám még kényelmesebbé tenni nekik? Reggelente kapnak árpát / nyúltápot (azt ritkábban), este megint valami szárazat, de inkább zöldséget (répa, káposzta). Külön vannak választva, 4 fiú és 1 lány nyuszi (házinyulak), mindnek van kb 1 m2-nyi helye. Mit csináljak velük? Van valami, amit még kaphatnak enni, tegyek be nekik valamit, stb...? (Van itthon magvakból még kukorica és napaforgómag.) Jelenleg -1 fok van kint nálunk, de a következő napokban, meg nyilván éjszaka ez változni fog. Egyéb ötleteket, javaslatokat szívesen elfogadok!
A bak nyulam kicsit belelépett egy kisebb szög darabba és igy a hátsó lábában van egy seb, ami elég jól vérzett. A vérzés elállt. Mit csináljak a lábával? Átraktam egy másik ketrecbe, raktam alá sok szénát.
Nem vemhes, ez biztos. A fialást követő 27. napon szoktam először berakni az anyát a bakhoz, ha úgy ítélem meg, hogy megfelelő kondiban van. Lehet attól baja egy 2 éves "mezei" házinyúlnak, hogy rendszeresen és megbízhatóan 9-10-es almokat nevel? (És május végétől augusztus végéig garantáltan nem veszi fel a bakot...) :) :)
A házinyúl érdekes sajátossága, hogy a vemhesség alatt - különösen a vemhesség második felében - az anyanyulak nagy arányban párosodnak (15-20. nap között 70, 20-30. nap között 80 %-ban). Emiatt a próbafedeztetés nem alkalmas módszer a vemhesség megállapítására.
Az ,hogy a jobb oldala a nyuladnak kerekedik szerintem így megmagyarázhatatlan.
A nyúlnak kettős méhe (uterus duplex) van: a két méhszarv között sem az ondósejtek, sem az embriók, vagy a magzatok nem vándorolnak,így lehetne még egy alom is benne de mivel az előző alom 4 hetes ezért nem lehet,meg gondolom nem tetted be az anyát a bakhoz fialás után.
Sziasztok! Az elmúlt pár nap alatt néhány új élménnyel lettem gazdagabb...
A karácsony hozott 2 alomban 15 fiókát :D ;
egy "szakirodalom"-ból megtudtam, hogy a házinyúl nem rágcsáló és a gabonamentes táp a legjobb számára...
Valamint lenne pár kérdésem: lehet-e egy nyúlnak sérve, mi okozhatja, lehet-e teljes értékű attól a nyúl, ha nem, akkor hogyan lehet rajta segíteni? Tud-e valaki Kecskemét környékén nyúlhoz is értő állatorvost?
A legjobb!!! anyanyulam jobb oldala furán kerekedik. 9 db 4 hetes kölyök van alatta, tehát vemhes nem lehet...
A tartási körülmények (elhelyezés, etető-itató berendezések, padozat, takarmányozás..) nagyban befolyásolják, hogy melyik a megfelelő "fajta".
Ha neked a viszonylagosan alacsony alomlétszám nem gond, és telepadozaton, vályúból, terménnyel etetve-itatva szeretnéd tartani őket, akkor nincs értelme a váltásnak szerintem(!).
Talán egy laza fajtaátalakító keresztezésnek, vagy még inkább egy egyszerű árutermelő keresztezésnek (egy óriás bak termelésbe állítása) lehet értelme.
A lényeg, hogy örömöd leld bennük, boldoggá tegyen a nyulászkodás, szerintem ez a lényeg. :)
A mindenit, itt aztán mindenféle keverék van. Ha hús célból kell akkor nyugodtan maradhat abban az esetben ha szaporák és az utódok szépen fejlődnek. Ilyen célból nem feltétlenül van szükség fajtiszta nyulakra.
Szia Józsi! Ha tudnám, megmondanám. Olyan helyről hoztam el 2 db! jércéért, ahol csak keverékek voltak. Jó kis bak volt, nagyon szép kerek utódai voltak, és sültnek sem volt utolsó... :P :)
így jártam: dec. 25-re kellett fialni az anyámnak, reggelre fialt is 3db-ot, de fészket nem csinált, mire kimentem a kisnyulak kihültek... :( Ez volt a hatodik fialása, eddig szép fészket csinált mindig, jó anya volt. Ma - dec. 26. - délelőtt nézem, hát fészket épít, tépi magát és lefialt! Nem tudom hányat, de mozgolódás van a fészekben. Van ötlete valakinek, hogy ennek mi lehet oka? Megijedt? Köszönöm!
Sziasztok! Kellemes Ünnepeket ,és Boldog új évet mindenkinek! Információgyűjtés közben találtam ide a forumra.Az élet úgy hozta, hogy édesapám betegsége miatt,egyik napról a másikra rám maradt a nyulainak ellátása,tartása. Az állomány közel 60 nyúlból áll. Nem fajtatenyésztéssel foglakozott,csak "konyhára" tenyésztett. Mindig volt nyulunk,de én nem nagyon foglalkoztam velük,tapasztalatom nem nagyon van. Megpróbálom az állományt kordában tartani ,és csökkenteni, de felszámolni teljesen nem szeretném. Pár képet készítettem.Az lenne a kérésem ,hogy tapasztalt szemmel ,ránézésre érdemes e ezzekkel a nyulakkal tovább folytatni a tevékenységet,vagy felszámolás után újakkal kezdeni? Az anyák 5-7db között ellenek,betegséget nem tapasztalatam ,elhullás 2 hónap alatt 1 db volt. Bármilyen tanácsot,ötletet szívesen fogadok, akár privátba is. Címem nevem alatt elérhető.Előre is kösz!
Nekem is megérkeztek tegnap délután az első kis nyuszik. :D Ha jól számoltam akkor 9 db van. Remélem mind szépen fel is nőnek. Az anya szépen tépett szőrt és betakargatta őket.
Itt az anyuka pár órával a kicsik megérkezése előtt.
Német óriás bak X Német lepke tarka keverék anya kölyke
A weboldal funkció még nem teljes , mikor van egy kis időm akkor csinálom.Nincs fennt minden termék és a szállítási feltételek beállításával még van meló ,mert csak egy összeg beállítását teszi lehetővé a rendszer , de a csomag nagyságától a postaköltség 1200 Ft-tól akár 9000 Ft-ig is elmehet igy nem állíthatok be egy fix összeget , de dolgozom rajta. Természetesen emailben , vagy telefonon is leadhatod a rendelést. kisseteto@gmail.com , vagy 0670/3623405 , de a weboldalon is leadhatod a rendelést , ha fennt vannak már azok a termékek és majd utólag teszem hozzá a postaköltséget.
Érdekelne, hogy a "Kiss Etető"-n megrendelt "cuccok" átvételére csak személyesen van lehetőség, vagy van kiszállítás is? Ha van kézbesítés, hogyan működik, mert az oldalon csak "személyes átvétel" menüpontot találtam.
Kipróbáltam Orpi Jani fülrühösség elleni injekcióra vonatkozó javaslatát, működik. Legalábbis a nyúl bírja, nem pusztult bele a dózisba, ami 4ml (Ivomec) volt mind a két nyúlnál. Az egyik nyúl 4,3, a másik 5,5 kg volt.
Az eredményre még várni kell, de remélem, hogy használ.
..."2. e.) A Kárpát-medencében felderített magyar óriás fajtajelleggel rendelkező egyedek törzskönyvezhetők, amelyeket az egyesület Bíráló Bizottsága arra alkalmasnak ítél."...
Szia!holnap megnézem mennyi idősek kint fel van írva,nem akarok hülyeséget mondani.van 3 nőstény meg 1 bak ,1 nőstényt magamnak hagyok vissza a másik kettőt eladásra vár.Fajta:anyja magyar vadas,apja magyar vadas debreceni keverék.kb 5kgra nőnek meg.
Sziasztok a képeken látható tyúkokból 6 legszebbet eladom 3-4 kilósak , vagy elcserélem bármilyen nyúlakra, növendékekre, vagy házinyulakra. (nincs helyem nekik) Hajdúszoboszló.
Hello. Láttam pár képet a nyulaidról. Szépek! Régebben sokat olvastam a fórumot mostanában annyira már nem szoktam csak belenézegetek. Na mindegy. Azt akartam kérdezni igazából hogy szoktak e eladó nyulaid lenni? Elég közel lakunk egymáshoz. Földesi vagyok.
sziasztok.volt 6db 1hónapos kisnyulam egyik nyùl reggel dülöngél másnap megdöglöt.rá 2napra regel mind kivolt terülve.okozhatta patkány?vagy valami betegség?
Csak hogy pontosítsak:"A fogazat alapján a nyulakat külön rendbe, a nyúlalakúak (Lagomorpha) rendjébe sorolják. A rágcsálók (Rodentia) egyszerű metszőfogúak, a nyúlalakúaknak kettős metszőfoguk van, felső metszőfogaik mögött egy pár kisebb metszőfog is található."
Nem hallottam még hogy egér,patkány stb terjesztené a kokcit , galambnál; baromfinál és nyúlnál már hallottam.Inkább attól a stressztől hogy tele van a ketrec különböző rágcsálóval,mert ahol az egér előfordul ott elég nagy eséllyel van patkány is ,vagy lesz előbb utóbb.
Ultrahangos kütyükbe nem tudok vélemény mondani mivel nem hiszek benne,és nem is próbáltam még.Ami bizonyított már a kék színű patkányméreg elég jól kipuculja őket ,a lényeg hogy 365 nap előttük legyen a méreg,hogyha jönnek legyen mit enni.
A takarmányt meg próbáld meg máshol tárolni mint a nyulak mert gondolom arra jönnek az egerek.
Milyen szépek, homogének, nagyon tetszetősek.Szerencsés párosításnak tűnik.
Te vettél mér tenyésztésbe ebből a párosításból származó anyát, vagy bakot? Milyen termelési mutatókat hoznak ezek a sárga utódok tenyészállatként (alomlétszám, nevelőképesség, fedezőképesség...)?
És mekkorára nőnek, van már felnőtt egyed közülük?
A fehér óriás Pécsen, Baranyában a Magyar Óriás Vadas X újzélandi fehér nagyobb változatának cseppvérkeresztezéséből(Aa) jött létre. (Kispesten is.) Mindvégig a magyar óriás standardjának középmetszetére szelektálták.
Itt nem nevezték fehér óriásnak!!
De, pl.: Salgótarján, és környékén vegyes nagy testű nyulakat nevezték fehér óriásnak. Ott igen elterjedt volt a 70-es, 80-as években, melyben sok volt a német vérhányad. (Nem véletlenül!!!)
A fehér óriásról, mint magyar nyúlról már többször olvastam, de misztikus ködbe vész. Nekem bizony nem sikerült megtudnom, miből és mi is volt ez a nyúl, pedig igyekszem az értő olvasás képességét magamévá tenni. :)
Megtennéd, hogy pár világos és érthető sorban (nem akarom rabolni az idődet) leírod nekem, amire kíváncsi vagyok? Miből és mikor lett a fajta? Hol van, vagy hová lett? Milyen paraméterei voltak?
Abszolút igazad van. Nyulaink őse az üregi nyúl. Tehát logikus, hogy fészekodúval tudjuk imitálni az üreget. Szomszédomnál is gyakran szétszórja az anya az almot, mert csak műanyag GEV láda van betéve. Nálam a fészekládák benyúlnak a tyúkok éjszakázó helyére, így a meleg és a zártság adott. Még soha nem volt ilyen fiaskó.
Utólag kitalálni, hogy mi történhetett, vagy nem történhetett, butaság lenne.
Lehet, hogy megzavarta valami, lehet, hogy nem. Lehet, hogy csak "nem volt formában" az anya, lehet, h tartósan így viselkedik majd....és még folytathatnám a blődségeket.
A zárt, jól megválasztott méretű elletőláda (nem tálca, nem fészek) nyugodt, rendezett,biztonságos körülményeket teremt az anyának. Én sem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget, amíg ki nem próbáltam. Kb. olyan, mint az autón a téli gumi (stílszerű vagy sem :D)
Most írok ide először, bár olvasgatom egy ideje a fórumot.
Idén kezdtem el "nyúlászkodni", igaz csak egy anyával.
Október elején fialt 8 kicsit, minden rendben volt szépen felnevelte őket.
Ma reggelre ismét megfialt. Kicsik fészken kívül össze-vissza. 8db agyon taposva, 2 db a fészekben, ebből 1 halott és a egy másik még életben de nagyon hideg volt.
Azt az egyet visszatettem és betakartam a szőrrel.
Véleményeknek és hasznos tanácsoknak nagyon örülnék. Bevallom egy kicsit elkeseredtem.
Köszönöm az elismerés. Az egyik német növendék csapat még így is megoldja!!! De már csak töredékét tudják kiverni. 24 óra alatt kp egy evőkanálnyit. A többi nem talált rá megoldást. Kicsit megnyugodtam. :-))
Nekünk is térelválasztós a fialtató hely, de az anya a ketrecben csak szoptatáskor tartózkodik. A ketrec többi részét 2 hét után a picik használják kifutónak, eszegetéskor. Ilyenkor a ketrec tetején lévő ajtót nyitjuk fel, hogy az anya bármikor bemehessen a kicsikhez.
Ma berágtam. Kimentem megnézni a leválasztott csapatot hogy hogy viselik. Kicsit unatkoztak mert az összes takarmányt kikaparták. De szétnéztem itthon és találtam egy régi csatorna darabot és üres konzerves dobozt amit összeépítve beraktam a kis dögök elé. Kicsit próbálkoztak de feladták.
A nyulak takarmányozása összetett probléma, amely részben az eltérõ tartási körülményekbõl (szabad, zárt), részben a nyúlnak a többi, korábban tárgyalt, állatfajtól eltérõ emésztési sajátosságaiból (koprofágia: coecotroph v. lágybélsár evés) következik. Emellett jelentõs eltérés van az anyanyulak tejtermelésével, illetve ennek táplálóanyag igényével kapcsolatban is, amelynek során az anyanyúl napi kis mennyiségû (100 - 300 g), de a tehéntejnél háromszor koncentráltabb tejet termel (az anya naponta csak egyszer szoptat). A nyúlfajták közül figyelembe kell venni pl. az angóra többlet táplálóanyag igényét is a gyapjútermeléssel kapcsolatosan. A hazai nyúltartás fõ célja napjainkban a hústermelés (vágónyúl elõállítás), a továbbiakban ezért fõképp ennek takarmányozási kérdéseivel foglalkozunk.
A nyulak táplálóanyag szükséglete és takarmányai
A napi fejadagban etetett takarmányoknak az állat létfenntartását és termelését kell megfelelõ mennyiségû és minõségû táplálóanyaggal kielégíteni. A létfenntartás táplálóanyag igénye extenzív viszonyok mellett is kielégíthetõ például konyhai hulladékra, zöldtakarmányokra illetve szénára alapozva, de az intenzív - egyúttal gazdaságos - hústermelés igényei ennél nagyobbak. Az intenzív termelés szükséglete általában iparilag elõállított nyúltápokkal biztosítható. A takarmányok energiatartalma 9,2 - 13,4 MJ emészthetõ energia /kg határok közé kell hogy essen. Ezen belül az emésztõszervi problémák elkerülése érdekében a tápok rosttartalma 13-15 %, szoptató anyáknál 10-11 % közé essen. A növendék állatok fehérje igénye 15-16 %, szoptató anyáknak ennél 2-3 %-al több szükséges. A nyulak zsír igénye alacsony 3-4 %. Ennél nagyobb mennyiség csak energiapótlás céljából lehet szükséges. Ezek mellett gondoskodni kell a megfelelõ ásványi anyag és vitamin ellátásról is. A gyakorlati takarmányozás során figyelembe kell venni, hogy 1 kg testtömeg többlet elõállításához a nyúl 3,5 - 4 kg tápot igényel optimális tartási viszonyok és étvágy szerinti ( ad libitum ) takarmányozás mellett. A tartási körülmények közül kiemelt fontosságú az istálló hõmérséklete. A növendék és kifejlett nyulak számára optimális (un. komfort) hõmérsékleti tartomány 15-20 oC. Ez alatt a hõtermelés többlet energiát, ezzel többlet takarmányt igényel, míg lényegesen efölött (pl. nyári hõség) a nyulak étvágya (takarmányfelvétele) csökken, így a termelés intenzitása is mérséklõdik. A nyúl "energiára evõ" állatfaj. Ez azt jelenti, hogy alacsony energiatartalmú takarmányból lényegesen többet fogyaszt és teljes egészében felveszi a coecotroph (lágy) bélsarat koprofágia útján. Az igen koncentrált takarmányokból ugyanakkor csökken a felvétel és a koprofágia is mérsékeltebb lesz. Ez utóbbiban szerepe van a takarmány fehérjetartalmának is, a lágy bélsár ugyanis jelentõs fehérje tartalommal rendelkezik. A nyulak táplálóanyag szükséglete négy kategóriában (létfenntartás, vemhes, növendék, szoptató) adható meg. Látható, hogy a szoptató nyúl igényli, a korábban már említett okok miatt a legkoncentráltabb takarmányt. Az igény tekintetében ezt követi a növendék, majd a vemhes nyulak illetve a csak létfenntartón tartott (üres) állat igénye.
A tápokból az alábbi napi felvétellel számolhatunk:
Növendék (4-11 hetes) 110 - 130 g/nap
Kifejlett (11 hét fölött) 120 g/nap
Anya (szoptató, 28 napig) 350 - 380 g/nap.
A növendék, kifejlett és szoptató állatokat étvágy szerint takarmányozzuk, a bakok esetében az adagolt takarmányozás terjedt el. A takarmányozás szempontjából kritikus idõszak a szilárd takarmányra való átállás - választás. Általánosságban elmondható, hogy a kisnyulak emésztõ enzim rendszerének fejletlensége miatt a túl korai választás nem célravezetõ. A szopósnyulak általában 2-3 hetes korukban kezdenek el szilárd takarmányt is felvenni. A kisüzemi gyakorlatban a takarmányozás alapját a gabonafélék, korpa valamint tömegtakarmányok (zöld ill. széna) továbbá takarmány-, és sárgarépa képezik.
Fontosabb nyúltakarmányok
Legfontosabb a zab, amely korlátozás nélkül etethetõ. Az árpa és a cukorcirok a zab helyettesítõje lehet. A búza etethetõ, de a tápba csak 10-20 %-ban keverhetõ. A kukoricát ritkán használják, miután keményítõjét a nyúl rosszul hasznosítja, de ennek ellenére erõsen zsírképzõ hatású, a vágási minõséget rontja (20 - 30 %-ban keverhetõ). A rozs nehezen emészthetõ, szükség esetén 10 - 25 % bekeverhetõ. Szárított-répaszelet kedvezõ étrendi hatású 10 - 20 %-ban alkalmazható. A takarmányborsó, bár jó takarmány, de felfúvó hatású ezért legfeljebb 10 - 15 %-ban etethetõ. A fehér- virágú édes csillagfürt kedvezõ hatású ezért 30 % -ig szerepelhet a nyúltakarmányokban. Az extrahált napraforgódara jó fehérjeforrás, bekeverési arányát rosttartalma határozza meg (3-35 %). Az extrahált szójadara rosttartalma kisebb probléma 30 %-ig keverhetõ. A lucernaliszt a nyúltakarmányok egyik legfontosabb alapkomponense. Bekeverési arányát fehérje-, és rosttartalma határozza meg (20 - 60 %). Az állati eredetû fehérjeforrások (tejpor, hal-, hús-, vérliszt) 1 - 3 %-ban alkalmazhatók. A ballaszt pótlására szalmák alkalmazhatók elsõsorban. A kisüzemi gyakorlatban alkalmazzák a kenyérhulladékot és a kenyérhéjat is, valamint a sör-, és almatörkölyt, ez utóbbiakat fõleg szoptató anyáknak. Napi javasolt mennyiségük 20 - 80 g /állat. A zöldtakarmányok (akáclomb, fûfélék, kukorica, lucerna), a szénák (réti ill. lucerna) valamint a takarmány- és murokrépa esetében az alkalmazható mennyiséget az állat felvevõ képessége szabja meg.
Az etetés és itatás gyakorlata
Az etetõkkel szemben támasztott legfontosabb követelmény, hogy rögzítettek, könnyen kezelhetõk és fertõtleníthetõk legyenek. Feltétel még, hogy a nyulak ne tudjanak belefeküdni, beleüríteni, a takarmánypazarlást (kikaparás) is meg kell akadályozni. Az etetésnek minden nap azonos idõpontban kell történnie még étvágy szerinti takarmányozás esetében is. Az etetõkben visszamaradt takarmány szükség szerint eltávolítandó. Az etetõ mellett igen fontos a szénazseb is, mivel a szálastakarmányok etetése alapvetõ fontosságú. A szénazsebet az etetõn kívül jól kezelhetõ módon kell elhelyezni. Az etetés mellett az itatásra is gondot kell fordítani. A növendék állatok napi vízigénye 0,2-0,5 liter, az anyanyulaké 0,6-0,8 liter, a szoptatás alatt ennél valamivel több. Nagy víztartalmú takarmányok etetésekor az ivóvíz szükséglet felét a takarmány biztosíthatja, ivóvízrõl azonban ekkor is gondoskodni kell. A nyiltvízû itatók állategészségügyi és higiéniai szempontból kedvezõtlenek, önitató rendszerek alkalmazása a célravezetõ.
Zöldtakarmányok
Minden országban a zöldtakarmányok a legolcsóbbak. Természetszerûek, ízletesek, ezért a nyulak szívesen fogyasztják ezeket. A tapasztalat az, hogy az ízletes zöldekbõl a nyúl hajlamos többet felvenni, mint amennyi hasznára lenne, ezért többnyire korlátozottan adagoljuk. A fiatal zöldtakarmányok a táplálóanyagokat többnyire jól emészthetõ formában tartalmazzák, ezért jó a kihasználhatóságuk. Ezzel szemben az öreg, elfásodott zöldtakarmányok táplálóanyagai rosszul használódnak ki. A zöldtakarmányok kiváló étrendi hatásúak, elõsegítik a bélperisztaltikát, gyorsítják a béltartalom áthaladását. Az ízletesség és a kedvezõ étrendi hatás okozza, hogy megvonásakor étvágytalanság, emésztési zavarok léphetnek fel. A zöldtakarmányok elõsegítik az ivari életet, kedvezõen hatnak a tejtermelésre, fokozzák a fiókák életképességét. Sok elõnyük mellett hátrányaik is vannak. Nagy víztartalmuk következtében kicsi a táplálóanyag tartalmuk, nehezen tárolhatók, könnyen befüllednek, s ez hasmenést, bélhurutot, felfúvódást válthat ki. A nyulak megázott, nedves zöldtakarmányt sohasem kaphatnak. A friss zöldtakarmányokat célszerû vékony rétegbe terítve 8-10 órán át fonnyasztani. Üzemi méretû nyulászatban a zöldtakarmány etetése nehezen megoldható, munkaigényes tevékenység. A pillangósok nyulaink legfontosabb zöldtakarmányai. Nagy a fehérjetartalmuk, ezért is jelentõsek. Hazánkban a legnagyobb területen a lucernát termesztjük, amely nyulaink számára is rendkívül fontos. Hazai viszonyaink között a szántóföldi lucernák évente 3-5 alkalommal kaszálhatók és egy jól betelepített terület 3-6 évig tartható fenn. Egy hektár lucernásból 17-50 tonna zöldtömegre számíthatunk. A lucernát a nyulak részére lehetõleg virágzás kezdetén kaszáljuk le. A nagyon korán vágott lucerna kis termést ad, az adott területrõl behordható táplálóanyagok mennyisége viszonylag csekély. Ha viszont túlságosan késõn vágjuk a lucernát, akkor a szárak elfásodnak, a nyulak fõként csak a leveleket fogják elfogyasztani és sokat pazarolnak. Minden elõnye mellett a lucerna etetése óvatosságot is igényel. A túlságosan friss, fiatal növény hasmenést okozhat. Jelentõs a mész- és magnéziumtartalma, ezért etetésekor nem szükséges a mészpótlás. Ezzel szemben a bõségesen nyújtott lucerna a nyúl szervezetében foszforhiányt okozhat, tehát a foszfort kiegészítõ készítményekkel pótolni kell. Nagyon fontos tudnunk, hogy a lucerna etetési technikája is óvatosságot igényel. A nedves, megázott lucerna emésztõszervi bántalmakat, felfúvódást okozhat. A frissen vágott lucernát ezért ne tegyük azonnal a nyulak elé, hanem legalább 24 óráig fonnyasszuk tetõ, szín alatt. A tavaszi lucernaetetést csak fokozatosan kezdjük meg. A megszokott téli széna közé néhány zöld szálat keverünk, majd fokozatosan emeljük a lucerna arányát és csökkentjük a szénáét. Vannak olyan óvatos nyulászok, akik a lucernát egész kaszálási idõszak során szénával keverve etetik. Az esetleges veszélyek ellenére régebben úgy vélték, hogy eredményes nyulászkodást nem is lehet lucernaföld nélkül folytatni. Ezért számos szakcsoport bérelt lucernást, errõl maga takarította be a nyulak szükségleteit. A nyulászok lucernaföld-biztosításában szerepet vállaltak a helyi tanácsok, a termelõszövetkezetek, állami gazdaságok is. Hasonló megoldásokat ma is javasolni lehet a kistermelõknek, elsõsorban valamilyen szervezett formában. Sokkal kisebb jelentõségûek az egyéb pillangósok. A vöröshere a lucernánál kisebb termést ad, évente 2-3 alkalommal kaszálható és 2-3 évig tartható fenn. Ha mégis hozzájutunk, számítanunk kell arra, hogy a nyulak még könnyebben felfúvódnak tõle, mint a lucernától. Egyébként gyorsabban elvénül, emiatt is kevésbé értékes. A bíborhere nem évelõ pillangósunk, kevesebbet terem, mint a lucerna, viszont elõnye, hogy korán vágható, így tavasszal hamarabb juthatunk zöldtakarmányhoz. Korai vágás esetén még másodvetés is kerülhet utána, a terület tehát jól hasznosítható. A baltacim értékes nyúltakarmány, táplálóértéke, fõként fehérjetartalma nagy és nem puffasztó hatású. Hátránya, hogy viszonylag kis zöldtömeget ad. Följegyezték, hogy elõsegíti az anyanyulak tejtermelését. A somkóró ezzel szemben nagy termést hoz, a talajra kevésbé igényes, de a nyulak kevésbé szeretik. Olyan anyagot tartalmaz (kumarint), ami esetenként emésztési zavarokat, mérgezést okozhat. A takarmánycsillagfürtöt fõként gyengébb homoktalajokon termesztik. Ez is pillangós takarmány, lassan fásodik el, így kisebb részletekben, gyakrabban kaszálhatjuk. Ügyelnünk kell arra, hogy van keserû és édes csillagfürt. Elõbbit nyulakkal egyáltalán ne etessük, mert ebben is van mérgezõ anyag, mégpedig a lupinin nevû alkaloida. Az édes csillagfürtöt a nyulak szívesen fogyasztják, lupinintartalma egészen minimális. Felfúvódást azonban ez is okozhat, célszerû ezért néhány kevésbé értékes növendékkel próbaetetést végezni. Valamennyi pillangósra érvényes, hogy nagyon értékes takarmányok, fehérjetartalmuk miatt etetésükkel mindig számolnunk kell. Az említett veszélyeket azonban vegyük figyelembe és járjunk el nagyon gondosan. A réti fû nyulaink egyik legfontosabb takarmánya. Elõnyeit a következõkben foglalhatjuk össze: - Nagyon sokféle növénybõl áll. Aki a rét, vagy a természetes legelõ növényeit nézegeti, botanikai ismeretek nélkül is láthatja, hogy milyen sokféle növény alkotja azt a zöldtömeget, amit kaszálással betakaríthatunk. Ez azért fontos, mert ami tápláló- vagy hatóanyag az egyik növénybõl hiányzik, az a másikban esetleg bõségesen van. A növények tehát kiegészítik egymást és a nyúl harmonikusan kiegyensúlyozott táplálékhoz jut. - A nyulak szívesen fogyasztják a kaszált rétifüvet, mivel számukra ez valószínûleg ízletes. Nem sokat tudunk a nyúl ízlelõképességérõl, azonban megfigyelhetjük, hogy szívesen és sokat képes felvenni a rétifûbõl. Olykor még többet is megennie, mint amennyi számára megfelelõ. - A rétifû a legolcsóbb takarmányféleség. Napjainkban nagyon mérlegelnünk kell a takarmányok költségeit. Ha a rétifûhöz ingyen, vagy nagyon olcsón hozzájutunk, érdemes nyáron zöld, télen széna formájában ezt etetni a nyulakkal. A nyulászok tehát helyesen teszik, ha kihasználják a lehetõségeket és akár bérlet formájában is megszerzik a füvet termõ területeket. Semmiképpen sem szabad hagyni, hogy értékes fû menjen veszendõbe. Ez a szabály mind a kistermelõkre, mind a nagyobb üzemekre érvényes. Gondoljunk a 80-as évek nagyüzemeire, ahol a rétek, kaszálók fûtermését rendszeresen betakarították és hordták a nyúltelepekre. A többezer anyanyulat tartó üzemek jelentõsen tudták önköltségeiket csökkenteni és egyben a nyulak értékes takarmányokhoz jutottak. A gyakorlott nyulászok azonban jól tudják, hogy ilyen szabad, vagy bérelhetõ réthez nem lehet olyan könnyen hozzájutni. Az árokpartok, az útszegélyek, a szántóföldi táblák szegélyei pedig veszélyeket is jelenthetnek a nyulak számára. Az ilyen helyeken ugyanis a fû gyakran poros, az autók kipufogógázaitól szennyezett. Napjainkban már az árkokban folydogáló csapadékvíz is veszélyes lehet. Ide mosódik be minden vegyszer, rovarirtó, gyomirtó maradványa. A szántóföldi táblákon használt mûtrágya egyes anyagai szintén idejutnak. Ez utóbbi okozza egyébként azt is, hogy a táblaszéleken növekvõ fû általában dús, jól bokrosodó lesz. Az ilyen helyeken sarlózott, vagy kaszált füvet óvatosan etessük. Célszerû egy-két növendékbakkal próbaetetéseket végezni. Amennyiben a próbaetetés után nincs emésztõszervi zavar, nincs mérgezési tünet, akkor etethetjük a zöld füvet az érzékenyebb tenyész- és növendékállománnyal is.
A szántóföldi zöldtakarmányok
A nagy tömeget hozó szántóföldi zöldtakarmányokat általában kérõdzõk, fõként szarvasmarhák részére termesztik. A kis mennyiségeket igénylõ nyulak ezekbõl bármikor kaphatnak valamennyit. A kaszált zöldtakarmányok általában ízletesek, táplálóértékük a rétifühöz hasonló, ízletesség szempontjából is ezekkel vethetõk össze. Ugyanakkor azt is figyelembe kell vennünk, hogy ezeket a növényeket nem a nyulak részére takarítják be, ezért többnyire kissé elvénültek, kevésbé ízletesek, sok bennük a már elfásodott rost. Valamennyi tömeges zöldtakarmányra érvényesek a következõk: - A túlságosan sok zöld a nyulak szervezetét petyhüdtté teszi. Megnõ a has terjedelme, esetleg lógó has alakul ki. Ez hátrányos a tenyészállatoknál, fõként a bakoknál. A bírálatra, vagy éppen kiállításra kerülõ egyedek pontszámaiból a lógó has miatt sokat levonnak. Ezt még akkor is figyelembe kell vennünk, ha kiállításra nem gondolunk, csupán a saját tenyészbak-igényeinket kívánjuk kielégíteni. A termelési eredmények alapján kiválogatott tenyésznövendékek között nem látjuk szívesen a laza szervezetû, lógóhasú példányokat. - A tömeges zöldtakarmányokból az óriás nyulak többet, a közepestestûek kevesebbet kaphatnak. Számítanunk kell arra, hogy csak zölddel nem tudjuk fedezni a gyakran fialtatott, vagy nagy létszámú almokat szoptató anyanyulak igényeit. Az is bizonyos, hogy a kizárólagos zöldetetés a nagy fiatalkori növekedési erélyû húsnyulak számára sem alkalmas. - Másfelõl viszont az is tény, hogy a szántóföldi zöldtakarmányok etetésével drága tápot, abrakot takaríthatunk meg kisüzemekben és vállalkozói méretû telepeken egyaránt. A legfontosabb szántóföldi zöldtakarmányunk a kukoricacsalamádé. Olcsó, nagy tömeget ad, hazai éghajlati viszonyaink a nagy szárazságok kivételével kedveznek a kukoricacsalamádénak. Fõként az erõsen fattyasodó fajták érdekesek számunkra. A csalamádé táplálóanyag-tartalma általában megfelelõ, azonban fehérjetartalma jóval kisebb, mint a lucernáé. Ezért szívesen vetik borsóval, déli vidékeinken szójával együtt. A termesztés során folyamatosan hasznosíthatjuk az egyeléskor, ritkításkor, fattyazáskor nyert zsenge növényi részeket. A fõtermés vágása a nyulak számára akkor idõszerû, amikor a címerhányás megkezdõdött. Ilyenkor a mennyiség már elfogadható, a táplálóanyag-tartalom pedig értékes. A fiatal csalamádé könnyen emészthetõ. Ha nyúlászainknak csak kisebb szántóföldi területük van, akkor általában a kukoricacsalamádé termesztése jön szóba. A nagyobb mennyiségek szállítása miatt elsõsorban a közeli területeket célszerû ilyen célra hasznosítani. Fõként a csalamádét szokták silózni. Nyulak részére külön nem készítenek szilázst, de helyezhetünk eléjük a szarvasmarhák szilázsából is valamennyit. Elõször bizalmatlanul fogják szagolgatni, de szoktatás után fõként a puhább, finomabb részeket elfogyasztják. Napi 8-20 dkg-nál többet kukoricaszilázsból nem javasolhatunk. A tavaszi zöldetetés korai megkezdése érdekében egyéb zöldtakarmányok termesztésére is gondolhatunk. A zöldrozs az egyik legkorábban felhasználható takarmány. Már áprilisban lehet kaszálni és ilyenkor a téli száraz takarmányok után a nyúl többnyire szívesen fogyasztja, annak ellenére, hogy nem a legízletesebb számára. Kár, hogy a zöldrozs hamar vénül, fásodik. Ugyanígy szóbajöhet zöld õszi árpa etetése is. Mindezeket a fehérjetartalom fokozása érdekében borsóval, vagy bükkönnyel együtt szokták vetni. A zabos borsót és a zabos bükkönyt egyaránt óvatosságból kezdetben szénával keverve helyezzük a nyulak elé, mivel ezek pillangós növényeket is tartalmaznak. Ha már tavasszal törekszünk a korai zöldetetésre, akkor gondoljunk a zöldetetés õszi meghosszabbítására is. Erre a célra leggyakrabban a takarmánykáposzta jöhet szóba, mely késõ õsszel és tél elején kerülhet nyulaink elé. Kertekben is jól termeszthetõ, kis területeken nagy zöldhozamot ad. Egy hektárról akár 30-35 tonnát is betakaríthatunk. Itt is ügyeljünk arra, hogy a nyulak kedvelik, ezért csak kis mennyiségben, óvatosan etessük. Nagy a víztartalma és puffaszt. Gyakran váltott ki már hasmenést, fõként a sáros szennyezõdés miatt. Arról is vannak tapasztalatok, hogy fagyott, sáros káposzta etetése után vemhes anyanyulak elvetéltek. Tulajdonkképpen nem zöldtakarmány, hanem már melléktermék a leveles cukorrépafej, a répakorona és a répalevél. Ezeket õsszel gazdaságokból szerezhetjük be. Értékük attól függ, hogy a répa tisztítása alkalmával milyen nagy répadarab kerül a hulladékba. Nagy a víztartalmuk és viszonylag csekély a táplálóértékük, fõként a fehérjetartalmuk. A nyulak mégis szeretik, mert ízletesek, édes ízûek. Azt is megfigyelték, hogy a szoptatós anyák tejhozamát fokozzák. Száraz takarmányokkal egy idõben érdemes ezeket is etetni. ugyanakkor bizonyos, hogy az ilyen mellékterméktermékekkel gondjaink jócskán megszaporodnak. Nagy a cukortartalmuk, ezért már önmagukban is hashajtó hatásúak. Etetésükkor fokozottan figyelnünk kell a bélsarat, a bogyók lágyulása, hasmenés esetében ezeket a takarmányokat azonnal meg kell vonni. Leggyakrabban azért van gondunk, mert ezek a levelek, fejek sárosak, szennyezettek, könnyen rothadnak, befüllednek, olykor megfagynak. Ilyenkor az állományban súlyos hasmenés jelentkezhet.
Konyhakerti hulladékok
A kerti hulladékok mindig nagy szerepet játszottak a kisüzemi nyulak takarmányozásában. Érthetõ is, hiszen az igénytelennek tartott nyulak háborús viszonyok között, hosszan tartó várostromok alkalmával a kerti és háztartási hulladékokon kívül más takarmányt aligha kaphattak. Ezért értéküket sokszor túlbecsüljük, néha önmagukban is elegendõ takarmánynak véljük. Kétségtelen, hogy nagyon sokféle, másra alig használható, értékes anyagot tudunk a nyulakkal hasznosítani, a változatosság miatt pedig az állatok igen szívesen fogyasztják. A konyhakertekbõl kikerülõ zöldek közül a káposzta és kelkáposzta leveleit említjük meg. Bármennyire is köztudatba került, hogy a nyúl szereti a káposztát, mégis csak kisebb mennyiség etetése célszerû. Sajnos, ezek puffasztanak, zavarokat okozhatnak az emésztésben, néha még az ivari életben is. Ha kertünkben akad, megetethetünk sok spenótot, sóskát és salátát, bár ezek is hashajtóak lehetnek. Kaphatnak a nyulak egy-egy hullott gyümölcsöt, fõként almát. Valamennyi ilyen takarmány esetében ügyeljünk a tisztaságra, mert a sáros, szennyes takarmány hasmenést válthat ki. Évtizedeken keresztül alig hallottunk arról, hogy nyulászok leveleket, leveles gallyakat gyûjtöttek volna nyulak számára. Pedig ezekbõl május-augusztus között a rétifûvel csaknem azonos értékû takarmányokat kaphatunk. Legtöbbjük etetése esetében foszfor-kiegészítésrõl kell gondoskodnunk. Többségükben sok a csersav, így nem hashajtók, hanem inkább dugítanak. Sokféle leveles gally jöhet szóba, így általános szabály, hogy kis mennyiségekben adagoljuk, ismeretlen gallyak esetében célszerû próbaetetést végezni.
Répafélék, gyökér és gumóstakarmányok
Kisüzemi tartásban a nyulászok figyelmébe ajánljuk ezeket a takarmányféleségeket hiszen szinte egész évben számíthatunk a répafélékre és más, lédús takarmányokra. Tulajdonságaik közül érdemes megjegyeznünk a következõket: - Sok vizet és kevés rostot tartalmaznak. Féleségtõl és évszaktól függõen szárazanyag-tartalmuk csak 5-25% körüli, ennek pedig mindössze 5-11 %-a nyersrost. - Szárazanyagukban kevés a fehérje, több a keményítõ, így inkább energiaforrásul szolgálhatnak. - Ízletes, jól emészthetõ takarmányok, a nyulak szívesen fogyasztják, esetenként még többet is felvennének, mint amennyi elõnyös lenne. Ezért egyedenként napi 4-6 dkg-nál többet ne adjunk nekik. - A sok víz a szervezetet petyhüdtté teszi, ezért tenyészállatok részére csak kis adagok jöhetnek szóba, tehát ügyeljünk a mennyiségekre. - A sérült répafélék hamar romlanak, rothadnak, télen könnyen megfagynak. Ilyen állapotban veszélyt jelentenek a nyulak számára. Gyomor- és bélhurutot, hasmenést, felfúvódást válthatnak ki. - Etetésük elõtt - fõként télen - válogassuk át ezeket. A munkaigényesség ellenére egyenként nézzük meg valamennyit. Célszerû etetés elõtt a répákat megmosni. Az ilyen takarmányok etetésével egyidõben helyezzünk a nyulak elé nyersrostban gazdag szénaféléket, zabszalmát, stb. Ha az elõvigyázatossági szabályokat megtartjuk, akkor sikerrel, gond nélkül etethetjük a répaféléket, rendben tartjuk a nyulak emésztését és étvágyát, egyúttal sok drága abrakot takaríthatunk meg. A takarmányrépa vagy a marharépa könnyen beszerezhetõ, kedvelt takarmány. Nyersen, szeletelve, kis adagokban etessük. Sokan a nedves, szeletelt répára szórják a darakeveréket is, ugyanúgy, mint ahogy a sertéseknek szokták. A cukorrépa már kevésbé alkalmas a nyulaknak. Óvatosan, fokozatos szoktatás után, kis mennyiségekben etessük. Energiaértéke kedvezõ, a cukortartalom miatt az édes íz elõsegíti a fogyasztást. Nem engedhetjük, hogy a nyulak "bezabáljanak" belõle. A cukorrépa óvatlan etetésének nagyon könnyen hasmenés lehet a vége. A sárgarépa egyik legfontosabb téli takarmányunk. Ízletes, tápláló, vitamindús. Az A-vitamin elõanyaga, a karotin található benne nagyobb mennyiségben, ez pedig a szaporodási folyamatok érdekében nélkülözhetetlen. Fagymentes, száraz helyen tároljuk, ugyanúgy, mintha saját konyhánk részére tennénk. Etetés elõtt a répákat átválogatjuk, a homokról, földes szennyezõdésektõl megtisztítjuk, ha máshogy nem megy, megmossuk. Csak hibátlan, tiszta sárgarépákat adjunk a nyulak elé. Szállítás alkalmával is tehetünk a szállítóketrecbe egy-egy répát. Ezzel részben az állatok vízszükségletét is fedezni tudjuk. Ha azonban nem járunk el kellõ elõvigyázattal, akkor hasmenés léphet föl, esetenként a vemhes anyanyulak elhullása is bekövetkezhet. A burgonya általában olcsó és nagy mennyiségben áll rendelkezésünkre. Értékes takarmány, mivel keményítõ, így energiatartalma jelentõs. Fehérjetartalma csekély, ásványi anyagokban is szegény. A burgonya etetése során is szükséges az elõvigyázat. Fõként a csirákban és a héjban mérgezõ hatású anyag (szolanin) található. Erre a nyulak érzékenyek, ezért a burgonyát mindig fõzve, vagy legalábbis párolva etessük, a fõzõvizet öntsük ki, ne használjuk föl semmire sem. Gondoljunk arra, hogy a túl sok burgonya dugulást okozhat. Burgonyaszedés után az apró szemû, úgynevezett "disznókrumpli" nagy mennyiségben beszerezhetõ. Jól megmosva, fazékban fõzzük és a fõtt burgonyáról a héjat szétnyomás közben távolítsuk el. Akik a darakeveréket, vagy a tápból kiszitált morzsalékot célszerûen akarják felhasználni, a fõtt burgonyával összegyúrhatják. A fõtt burgonya napi adagja 4-6 dkg lehet. Õszi idõszakban ugyancsak olcsón lehet takarmánytökhöz jutni. A nyulak kevésbé szeretik, mint a répát, vagy a burgonyát, de jól jön a változatosság. A sárga húsú tökben karotin is található. A tököt is felszeleteljük és darakeverékkel hintjük meg. Napi 4-5 dkg adagban etethetõ.
Tömegtakarmányok nagyobb méretû nyúltelepeken
A röviden ismertetett tömegtakarmányok elõnyeit és hátrányait fõként a kistermelõk szemszögébõl vizsgáltuk meg. A nagyobb, néhányszáz anyát és növendékeiket tartó telepeken ezeknek a takarmányoknak az etetését másképpen kell értékelnünk. A kistermelõk a viszonylag kismennyiségû terimés takarmányt könnyebben kezelhetik, tárolhatják, adagolhatják, mint a nagyobb üzemek. Utóbbiakban az ilyen takarmányok kezelése nagy gondot okoz. Elég, ha csupán a munkaigényességre gondolunk, hiszen a tömegtakarmányok etetése annyi munkát igényel, amennyi valószínûleg nincs arányban az elérhetõ takarmányköltség-csökkentéssel. Külön dolgozók beállítása szükséges a feltétlen takarmányok betakarításában, vagy vásárlásában. Fuvarok szükségesek a nagymennyiségû zöld, melléktermék, vagy gyökgumós szállításához. Külön tárolóhelyeket kell létesíteni, ahol a zöldet fonnyasztani, a répaféléket megmosni lehet. A tárolás - a takarmánytól függõen - csak meghatározott ideig tarthat, hiszen a nagy víztartalmú takarmányokat vagy mielõbb feletetik, vagy megromlanak. Ezután következik még csak az a munka, amit az ilyen takarmányok elõkészítése (mosás, darabolás, szecskázás, stb.) jelent, végül itt van a feletetés módja, ami nagyobb üzemek technológiai rendszerébe nagyon nehezen illeszthetõ be. Külön etetõedények, vagy ketrecalkotórészek szükségesek, ezek állandó tisztítást, a maradékok ürítését igénylik. Szinte megoldhatatlannak látszik a maradékok eltávolításának módja is. Mindezeken felül nagyobb üzemekben folyamatos az emésztõszervi bántalmak jelentkezésének veszélye. Kisebb telepeken, ahol a termelõ szinte minden egyedet "ismer", az esetleges bélsár-lágyulás, hasmenés azonnal észrevehetõ, a termelõ sürgõsen óvintézkedéseket tehet. Nagyobb létszám esetében ez már nem ilyen egyszerû. Mindezek következtében az a helyzet alakult ki, hogy a felsorolt tömegtakarmányokkal nagyobb üzemekben nem ajánlatos foglalkozni. A tapasztalat szerint a nagyobb üzemek sem hazánkban, sem külföldön nem is foglalkoznak tömegtakarmányok, vagy melléktermékek etetésével.
Száraz tömegtakarmányok
A téli idõszak alaposan korlátozza a nyúltartók takarmányozási lehetõségeit. Csökken az etethetõ takarmányféleségek választéka, a rendelkezésre állókban is többnyire csökken a tápláló- és hatóanyagok tartalma. A nyulak észreveszik a kevésbé ízletes, száraz takarmányokra való átállást. Feltétlenül szükséges ezért a fokozatosság ugyanúgy, mint ahogy tavasszal a szárazról a zöldre térünk át. Hirtelen váltás esetén ugyanis rövidebb ideig tartó étvágytalansággal kell számolnunk, ami a növendékek súlygyarapodásában és az anyanyulak tejtermelésében egyaránt visszaesést okozhat. A fokozatosságra 3-4 napot, esetleg egy hetet számoljunk. Napról-napra csökkentjük a régi, megszokott takarmányt és növeljük az újak mennyiségét. Az áttérési idõszak végére a régi teljesen megszûnik és csak a kívánatos újat adagoljuk. A száraz tömegtakarmányok között a legfontosabbak a szénák. Ezek tulajdonképpen a zöldtakarmányok szárított változatai. A szárítás tartósítást jelent, a könnyen romló zöldtakarmányokból hosszan eltartható takarmányféleségeket nyerünk. A szárítás során alaposan megváltoznak az eredeti takarmányok beltartalmi értékei, változik étrendi hatásuk, ízletességük is. Így indokolt, hogy ezeket az eredeti zöldtakarmányoktól függetlenül, külön tárgyaljuk. Fõként azokból a zöldtakarmányokból készítünk szénát, amely a víztartalma alacsony, így könnyen száríthatók. Fontos, hogy a szárítás közben minél kevésbé hullajtsák el értékes leveleiket és száraik se fásodjanak el túlságosan. A réteken kaszált zöld fûbõl készül a rétiszéna. A zöld fû olykor a legfontosabb vegetációs idõszakokban nagy mennyiségekben kerülhet a nyulászatokba, így nem is etetjük fel valamennyit. A fûféléket többnyire hagyományos módon, renden szárítják. Így is megfelelõ, ízletes szénát kapunk, ami egész télen át jól tárolható lesz. Hazánkban sajnos gyakran elõfordul, hogy az idõjárás a szénaszárítás szempontjából nem megfelelõ. Éppen a nagy tömegû fû kaszálása után megérkezik az esõs idõ és a renden fekvõ fûtermést alaposan tönkreteszi. Fõként az elsõ tavaszi, nyáreleji kaszálás mehet könnyen tönkre. Érdekes, hogy sok-sok évi kedvezõtlen tapasztalat sem indítja termelõinket arra, hogy a szénakésztés ügyesebb, bár kétségtelenül munkaigényesebb módjai elterjedjenek gazdaságainkban. Több, nálunk csapadékosabb országban a rétiszénát jobban megbecsülik és nem a renden szárítást mûvelik, hanem nyársakat, állványokat készítenek, majd a zöld füvet ezekre rakják. Ausztria nyugati részén, Tirolban, Svájcban ezek a szénaszárító nyársak, vagy állványok mindennaposak. Nálunk kevésbé ismertek, pedig készítésük egyszerû, kezelésük rendkívül könnyû és nagy elõnyöket nyújthatnak a nyulászoknak is. Az ezekre felrakott zöld jól szárad, levegõzik, de az esõvel csak kisebb felületen érintkezik, mint renden szárítás alkalmával. Így sokkal kisebb a táplálónyagok kimosása, kilugzása, a széna csak felületesen barnul meg, a felsõ réteg alatt szép zöld, táplálóanyagokban és vitaminokban dús széna marad meg. A módszer megfontolását kistermelõinknek és nagyobb nyulas üzemeinknek egyaránt javasoljuk. A széna minõségét a betakarítás idõpontja nagymértékben befolyásolja. Az elsõ kaszálásból származó szénát anyaszénának, a késõbbi kaszálásokból származókat sarjúnak nevezzük. Minél fiatalabbak a növények, annál finomabb, ízletesebb szénát készíthetünk, viszont a betakarított tömeg annál kisebb lesz. A pillangósok szénává szárításakor a levélpergésre is ügyelnünk kell. Ilyenkor ugyanis a pillangósok elveszíthetik legértékesebb részeiket, a leveleket. Ez annál is inkább fontos, mivel a pillangós szénákban majdnem kétszerannyi fehérjére számíthatunk, mint a rétiszénákban. A leggyakoribb pillangós széna a lucernaszéna. A jó lucernaszéna a nyúltartásban szinte nélkülözhetelen, így nyulászaink többsége mindig törekszik ennek beszerzésére, vagy készítésére. Fontos megjegyeznünk, hogy a lucernaszénát nemcsak kistermelõink, hanem nagyobb létszámmal dolgozó vállalkozóink is nagy mennyiségben etetik. A lucernaszéna kiváló étrendi hatású, sok fehérjét tartalmaz, nagy a mésztartalma, sok benne a karotin, ami az A-vitamin elõanyaga. Minél több a levél, annál értékesebb a széna. Úgy jelölhetjük meg, hogy a széna felerészben szárból, felerészben levélbõl álljon. Fontos a széna színének megítélése. Kívánatos, hogy szép, élénk zöld színû legyen. Ez a zöld szín azt jelenti, hogy sikerült a szénát megázás, kilugzódás nélkül elkészítenünk. A sárgult, vagy éppen barna színû széna már csökkent értékû. A nyulászok akkor járnak el helyesen, ha vásárláskor a szénát alaposan megvizsgálják. Keresni kell a zöld és sok levelet tartalmazó szénát, nem szabad megvásárolni azt, amelyik csupa szár, esetleg poros, penészes. Vásárlás esetén mintát kell kérni, be kell nyúlni a felkínált kazal belsejébe. A belül felmelegedett kazal azt jelzi, hogy a szénakészítés során nem volt tökéletes a szárítás, a kazlazás nyirkos állapotban történt, emiatt a kazal felmelegszik. Ez már nem sok jót ígér, még akkor sem, ha a kazal kívülrõl megfelelõnek tûnik is. A kistermelõk figyelmét érdemes arra is felhívni, hogy a kazlak környékén olykor nagyobb mennyiségû lehullott levél és száraz, fiatal hajtás található. Ez a szénamurva, amit összegyûjtve kitûnõen feletethetnek a nyulakkal. Egyébként veszendõbe menne, mert nagyállatok részére csak elvétve szedik föl. A szénamurva legyen tiszta, nem szennyezett. Abrakkal keverve érdemes etetni. A lucernaliszt a lucernaszéna õrleménye. A nyulak egyik legfontosabb takarmánya, megérdemli a külön figyelmet. A nyulászok jól tudják, hogy a nyulaknak elég magas a nyersrost-igényük, ezt a késõbbiekben részletesebben ismertetjük. Itt elegendõ annyi, hogy a kis rosttartalmú takarmányok etetése emésztõszervi bántalmakat vált ki, a növendékkori hasmenés egyik hajlamosító tényezõje lehet. A hazai nyúltápok viszont nem tartalmaznak elegendõ nyers-rostot, így ezt általában szénával, fõként lucernaszénával pótoljuk. Az is gyakran hangoztatott vélemény, hogy a nyúltápokba nem is a legfinomabb, fehérjében gazdag lucernalisztet, hanem a nagyobb rosttartalmú, inkább renden szárított lucernalisztet kellene bekeverni. Ennek azonban hazánkban különbözõ akadályai vannak, ezért van szükség a nyersrostban szegény tápok mellett külön adagolt lucernaszéna kiegészítésre. A jóminõségû lucernalisztet üzemekben állítják elõ, többnyire úgynevezett "forrólevegõs" módszerrel. Ez azt jelenti, hogy a frissen vágott lucernát szárítóüzembe szállítják, ahol azonnal, nagyon magas hõmérsékleten lisztet készítenek belõle. Ezt a lisztet "forrólevegõs" lucernalisztnek nevezik. Ez rendkívül fontos takarmánykonzerválási módszer, de nagyon energiaigényes és drága. Az így elõállított liszt nagy értékû, csaknem abrak értékû takarmány kerül ki az üzembõl. Zsákokban csomagolva szállítják a takarmánykeverõkbe, ahol nyúltápokba 20-40% mennyiségben keverik be. Minthogy a lucernát vágás után azonnal földolgozzák, nincs megázás miatti kilugzás, megmarad a táplálóanyag-tartalom, jórészt megmarad a vitamintartalom is. Különösen fontos, hogy csekély károsodással megmarad a karotintartalom, ami az A-vitamin elõanyaga. A jó minõséget jelzi az ilyen lucernaliszt szép, zöld színe is. A nyúl számára a II. osztályú, nyersrostban gazdag, fehérjében szegényebb lucernaliszt is eredményesen hasznosítható. Amint tapasztaljuk, az energiaárak egyre emelkednek, ezért is terjed hazánkban a hideglevegõs lucernaszárítási módszer. Itt is lényeges a levegõmozgatással elérhetõ gyors szárítás, az energiaköltségek azonban jóval kisebbek. Hideglevegõs módszerrel is kiváló minõségû lucernaszénát lehet elõállítani, bár bizonyos beruházások (nagyméretû színek, ventillátorok, stb.) szükségesek ehhez. Feltehetõ, hogy nyúlászaink egyre gyakrabban találkoznak hideglevegõs lucernaliszttel is. A hazai nyúltápokba kevert lucernaliszt többnyire 17-18% nyersfehérje- és 20-24% nyersrost-tartalmú. A többi pillangósból sokkal ritkábban készítenek szénát. Ezeket a nyulak kevésbé is szeretik, jelentõségük elenyészõ. Ha mégis hozzájutunk hereszénához, somkórószénához, baltacimszénához, akkor kisebb mennyiségekben etessük, esetleg végezzünk próbaetetést is. Ha a zöldtakarmányok között a lombokat, gallyakat megemlítettük, akkor érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy ezekbõl száríthatunk is télre. Itt is fontos, hogy minél több maradjon az ágakon és minél inkább zöld színûek legyenek. Etetésük során ugyanolyan módon járunk el, mint a zöldetetésekor, hiszen amelyik zölden dugit, az szénaként is valószínûleg dugítani fog. A levelek és fiatal hajtások mellett gondoljunk arra, hogy a nyulak az ágak kérgét is lehántják, elfogyasztják. Cséplés után juthatunk hozzá a különbözõ szalmafélékhez. A magvak eltávolítása után visszamarad a növény szára és levele. Ez már többnyire teljesen száraz és a növény fejlõdésének késõi stádiumából származik, tehát rosttartalma nagy, táplálóértéke sokkal kisebb, mint a szénáé. Így inkább csak kényszerbõl kerülnek a nyulak elé. Elsõsorban a hüvelyesek szalmáira érdemes figyelnünk, mert nagyobb a fehérjetartalmuk és a nyulak szervezete jobban kihasználja ezeket, mint a gabonaszalmákban levõ csekély táplálóanyag-mennyiséget. Nagy területen termesztik hazánkban a borsót, így ennek szalmája gyakrabban kerülhet készleteinkbe. A szár is értékesebb, a rajta maradó hüvelyek is érnek valamit. A nyulak jól kiválogatják a számukra ízletesebb és értékesebb részeket, a nagyon fás szárat pedig meghagyják. Más hüvelyes szalmához, például a lóbab vagy más babféleségek, esetleg a bükköny szálmájához ritkán juthatnak a nyúltenyésztõk. Nagy mennyiségekben szerezhetõ viszont be a gabonafélék szalmája. Nyulaink ezekbõl is bõségesen fogyasztanak akkor, ha takarmányozásuk egyébként rosthiányos. Természetes ösztönük következtében kívánják a rostdús szalmaféléket. Megfigyelhetjük, hogy az alomként használt szalmákból is jócskán fogyasztanak. Takarmányozási célra elsõsorban a tavaszi árpa és a zab szalmája jöhet szóba. Ezek finomabbak, kevésbé fásak, általában több a levelük. A nyulak ezekbõl is kiválogatják a zsengébb, fogyasztható részeket. Gyakran hallunk arról, hogy kérõdzõk részére a szalmát nátronlúggal kezelik és az így "feltárt" szalmát etetik. A "feltárás" szó azt jelenti, hogy a lúgos kezelés hatására a fásodott részekben levõ táplálóanyagok részben értékesülhetnek az állat emésztõcsatornájában. Egyes vélemények szerint ilyen kezelt szalmát hízónyulakkal 20 százalék mértékig lehet etetni. Mindenképpen bizonyos, hogy a rosthiányos tápok kiegészítésére a jó minõségû, tiszta, nem poros szalmafélék alkalmasak. Nagy mennyiségben kerülhet nyulászaink udvarába a kukoricaszár. Éppen a nagy mennyiség kelti föl mindig a nyulászok figyelmét. Tudnunk kell, hogy akkor legnagyobb a kukoricaszár táplálóértéke, ha törés után azonnal betakarítjuk. A szárvágást tehát a csöves kukorica behordása után azonnal kezdjük meg. Minél késõbb kerül sor erre a munkára, annál inkább számolnunk kell a szár fásodásával és értékének rohamos csökkenésével. Megfigyelhetjük, hogy a szénarácsba helyezett kukoricaszárról a nyulak elsõsorban a leveleket fogyasztják el, a szárhoz alig nyúlnak. A gondos nyúltartó ezért a kukoricaszárat kúpokba rakja, majd a szükséges mennyiségeket kétnaponként szecskázza vagy a szárakat feltépi. Így a nyulak hozzájutnak a valami értéket jelentõ bélállományhoz, a kérget kirágják és csak az egészen kemény, szinte üvegszerû kéregállomány marad elõttük. A kukoricaszár tárolására is érdemes odafigyelni, mert az összedobált, gondatlanul kezelt kukoricaszár amúgy sem nagy értéke hamar semmivé válik, a rendetlen kukoricakazlak pedig rágcsálóknak nyújtanak jó búvóhelyet. Az abrakkeverékek rostkiegészítésére használhatjuk a durvára õrölt kukoricaszárat is. A keverék rosttartalmától függõen akár 10-20 %-ában is etethetjük. Egyre gyakrabban táplálkozunk kukoricanövénybõl készült, régebben ismeretlen takarmányféleségekkel. Ilyen az anyag, amit nagyüzemek készítenek egész növénybõl, a rajta levõ csövekkel együtt vagy közvetlenül csõtörés után csak a szárból, ami még értékes. Az ilyen készítmények táplálóértéke attól függ, hogy mikor vágják a növényt és milyen részek kerülnek be. Az anyagot mesterségesen szárítják, megõrlik és nagyobb méretû granulátumokba préselik. Ezekkel érdemes a nyulak takarmányát kiegészíteni, változatosabbá tenni. Ha a csövekkel együtt készül az úgynevezett teljes kukoricanövényliszt, akkor ez csaknem abrak értékû lehet. Ez a napi adag 20 százalékát is kiteheti.
Egyéb kisüzemi jellegû takarmányok
A nyulászok részére nagy jelentõségû a háztartásokban, vendéglõkben, menzákon összegyûjthetõ kenyérhulladék. A kenyér ízletes, az abrakokkal egyenértékû, a nyulak emellett szívesen is fogyasztják. A kenyér fehérjékben szegény, energiaértéke viszont magas. emiatt a nyulakat a kenyér hizlalja, tenyészállatokkal csak meghatározott mennyiségben célszerû etetni. Mindenesetre az ügyes nyulászok jól teszik, ha a kenyérhulladékokat, héjakat, darabokat visszamaradt végeket (sercliket), esetleg egész kenyereket gondosan gyûjtik vagy a gyûjtést megszervezik. Sokkal több szemes abrakot lehet kiváltani a kenyérrel, mint ahogy most tesszük. Nyilvánvaló, hogy kenyéretetés mellett nehézkesebb az egyéb takarmányok (pl. olajpogácsák) vagy kiegészítõ anyagok (premixek) bekeverése, mint a gabonadarás takarmányozás esetén, de az általában jóval alacsonyabb bekerülési költség miatt így is érdemes ezzel foglalkozni. A kenyérhulladékokat szellõs ládákban vagy papírzsákokban célszerû gyûjteni. Nem használható a mûanyag zsák, mert ebben a kenyérhulladék gyorsan befülled, hamar penészedik. Alkalmasak viszont a burgonya, vagy hagyma szállítására használt, hálóból készült zsákok annak ellenére, hogy anyaguk mûszál. A gyûjtés után a kenyeret válogassuk át, a már penészedõ, nedves, ételmaradékokkal szennyezett darabokat tüzeljük el. A teljesen tiszta, egészséges darabokat vékony rétegben napon vagy a konyhai sütõben szárítsuk ki. A teljesen száraz darabokat szellõs helyen, esetleg polcokon tároljuk. A tárolás során ismét ügyeljünk a vékony rétegezésre. A tárolt darabokat állandóan járja a levegõ. Etetés elõtt a darabokat ismét válogassuk át, csak az egészségesen megmaradt részeket etethetjük. Látszatra elég sok kezelési munkát igényel a kenyérhulladék, mégis bizonyos, hogy a munkát megéri, hiszen olcsó és értékes takarmányhoz jutunk. Sokan megmosolyogják azokat, akik a broilercsirkék alól kikerülõ broileralom etetésérõl szólnak. Pedig komoly dologról van szó, hiszen régen tudjuk, hogy a jól kezelt alom, ami egy nevelési turnus után kikerül, a kérõdzõk és a nyulak részére is alkalmas takarmány lehet. Fehérjetartalma meglepõen nagy. Csak az a kérdés, hogy az elõállító ki tudja-e jól szárítani és sterilizálni? Létezik ilyen munka külföldön és foglalkoztunk ezzel hazánkban is. Adagolható a tenyésznyulaknak 10-15% mennyiségben. Hízónyulaknak kevésbé javasoljuk, mert elõfordulhat, hogy a húsnak mellékíze lesz. A hazai kísérletek kedvezõek voltak, a takarmányozási költségek jelentõsen csökkentek.
Takarmánykiegészítõ anyagok
A takarmánykiegészítõk azt a célt szolgálják, hogy a nyúl minden igényét kielégítsék, teljes értékûvé tegyék az ellátást, elõsegítsék a táplálóanyagok értékesülését a szervezetben. Ide soroljuk mindazon anyagokat, amelyek fehérjét, energiát, ásványi anyagokat, vitaminokat hordoznak, továbbá az ízesítõket, az antioxidánsokat, az enzimeket, a gyógyszeres és a hozamfokozó anyagokat, valamint a granuláláshoz szükséges ragasztóanyagokat is. Az egyik legfontosabb kiegészítõ anyagunk a konyhasó. Az eddigiekben megismert növényi eredetû takarmányok a nyúl konyhasóigényét általában nem fedezik. A nyúltápokba kevernek konyhasót (0,4-0,6 % mennyiségben). A házilag összeállított keverékekhez magunknak kell takarmánysót (marhasót) adagolnunk. Kitûnõ megoldás, ha a nyúl ketrecébe nyalósót helyezünk. Több cég forgalmaz már formázott sót, és ketrecre erõsíthetõ tartót is. Errõl a nyúl (igényeinek megfelelõen) nyalogathat. Az abraktakarmányok etetésekor gyakran a hiányzó meszet kell pótolnunk. A takarmánymész vagy szénsavas mész fehér, finom szemcsés õrlemény 37-40% kalciumot tartalma, amibõl a házi keverékekben általában 1-2 %-ot adunk. Javasoljuk azonban, hogy ezt a kérdést alaposan gondoljuk át, a sok mész ugyanis káros. Ha a takarmány mészben dús, akkor a túladagolással megbonthatjuk a szervezet ásványianyag-egyensúlyát. Az abrakfélék mészhiányát fõként mészben gazdag pillangós szénákkal egyensúlyozhatjuk ki. Ha erre nincs módunk, akkor vegyük elõ a takarmánymeszet. A gyári tápok sok lucernalisztet tartalmaznak, ezért az abrakok foszfortöbbletének ellensúlyozására kevesebb, csak 0,5-0,7 % szénsavas meszed adagolunk. Amikor viszont sok meszet tartalmazó takarmányt etetünk, például zöld lucernát, akkor a foszfor pótlására lehet szükség. A foszforsavas mész szürkésfehér, finomszemcsés õrlemény. Fõként akkor adjuk, ha foszforban hiányos takarmányokat keverünk be. A kereskedelemben kaphatók az Áp-17 és Áp-18 jelzésû készítmények. Ezekbõl minden kg abrakra 5-10 grammot adagolunk. Legjobban bevált az MCP jelzésû monokalciumfoszfát. Az ásványianyag-premixek egyébként arra szolgálnak, hogy a táp összetételétõl függõen az ásványanyag-igényt, így a mikroelem iránti igényeket is kielégítsék. Tartalmaznak egyebek között antibiotikumokat és avasodást gátló antioxidánst is. Az utóbbi anyag fõként azért szükséges, hogy a zsírban oldódó vitaminok tönkremenését megakadályozzák. Ilyen az egyik legfontosabb vitamin, az A-vitamin, illetve ennek elõanyaga, a karotin. Nyomelem- és vitamin- kiegészítõk a speciális nyúlpremixek. A takarmánygyártók az eltérõ korú és hasznosítású nyulak részére forgalmaznak nyomelemeket, vitaminokat és gyógyszereket tartalmazó, 0,5% felhasználású egységes premixeket. Újabban fõleg a tápban 3,5-5%-ban felhasználandó, makroelemeket. (kalcium, foszfor, só), esetleg aminosavakat is tartalmazó komplett premixeket hoznak forgalomba. A komplett premixek könnyebben bekeverhetõk a tápba, ezért elsõsorban ezek használatát javasoljuk. Hazánkban forgalmaznak egységes nyúlpremixet, hízónyúl, tenyésznyúl és angóranyúl premixeket. A vitaminokban szegény takarmányok kiegészítésére szolgálnak a vitaminkészítmények. A Phylasol Combi 13-féle vitamint tartalmaz, jól használható a Phylasol ADE, a Phylamix - B, a Tetravit AD(3)E, a Tetravit Combi, stb. Adagolásukat a dobozokhoz mellékelt használati utasítások részletesen tartalmazzák. Kaphatók a kereskedelemben ízesítõ anyagok, mint a Fresta-készitmények, gyógyszer-kiegészítõk, fõként kokcidiózis ellen, végül az úgynevezett hozamfokozók, amelyek tulajdonképpen antibiotikumok (Cinkbacitracin, Flavomicin, Virginiomicin). Fõként az antibiotikumokra kell felhívni a figyelmet, újabban ezeket egyre inkább mellõzni kell a takarmányozásból. A nyulakkal kapcsolatban is tiltó rendelkezések léptek érvénybe. Ezért helyettük inkább a probiotikumokat kezdték használni. Ezek tejsavtermelõ baktériumok, amelyek az emésztõcsatornában mikrobiális egyensúlyt tartanak fenn, a káros baktériumok fejlõdését gátolják, a hasznosakat elõsegítik. Jelenleg hazánkban ilyen készítmény a Laktoferm, a Paciflor és a Lacto-Sacc márkanevû. Ezek jól használhatók a választás utáni idõszakban, amikor is csökkentik az emésztõszervi megbetegedéseket és az ezekbõl származó elhullásokat, egyben javítják a tömeggyarapodást és a takarmányértékesítést. Beszerezhetõ a Bio-Mos nevû élesztõkultúra, ami fokozza a tömeggyarapodást és javítja a takarmányértékesítést. A takarmányipari célra készített enzimek a sarjadzógombák fermentációs úton elõállított termékei. Egyes takarmányok táplálóanyagainak emészthetõségét javítják, ezen keresztül növelik a tömeggyarapodást és a takarmányértékesítést. Különösen a fiatal állatok takarmányozásában játszanak fontos szerepet, mindaddig amíg a növendékek enzimaktivitása nem kielégítõ. A nem keményítõszerû szénhidrátok emészthetõségét a celluláz enzimek és az amiláz elõsegítik. Árpa etetése esetén a béta glükonáz enzim felhasználása járhat elõnnyel. A nehezen emészthetõ rostosabb fehérjetakarmányok emészthetõségét a celluláz és proteáz enzimek alkalmazása javíthatja. A nyúltápok gyártásában fontos igény a granulátum (pellet) megfelelõ szilárdsága. A rostban dús keveréket nehéz granulálni, mert hamar szétesik. Ilyenkor célszerû kötõanyagot használni, amit 0,2 %-ban kevernek a táphoz. A kistermelõk jól tudják, hogy faszénport (vagy orvosi szenet) célszerû a telepen tartani. A hasmenés megszüntetésére, a bomlástermékek, gázok lekötésére alkalmas.
Szia. Tegnap reggel etetés előtt megejtettem a költözést. De végül is nem az említett nyuszit hanem a tesójat. Annak pénteken kellene fialnia. Jól tettem hogy nem azt amit elsőként terveztem mert az tegnap reggelre (28-dik nap) már megtépte magát estére meg is fialt. Napközben a melóhelyen gyártottam térelválasztót a ketrecbe ami a fiakóládát imitálja. Este óvatosan becsavaroztam.
Sziasztok!Az egyik ismerősömnél ilyesmi nyúl ól van .Kicsit át alakítotam és megterveztem, nem nagyon értek hozzá,így csak egyszerűen paintba csináltam.Amint kijön a jó idő neki is állok . Tudnátok adni valami ötleteket,tippeket , hogy hány cm-re kellene csinálni egy fakkot ? előre is köszi Véleményt is kérek!
Ha úgy ítéled meg, hogy szükséges, akkor költöztetni kell. Költöztetés előtt, közben és utána, simogasd sokat, hogy megnyugodjon. Etetés előtt tedd át az új helyére és utána adj neki mindenféle kedvére valót, keríts valahonnan egy marék friss, zöld füvet. Szerintem a jövő hét közepébe még bőven belefér a költöztetési lehetőség. A 2-3 nap már veszélyesebb lenne.
Még lesz ideje megszokni az új helyet, különösen ha az kényelmesebb.
Alább sárga- és mókusrőt fajtátlan nyulak láthatók 2011-ből!
Voltak már magyar vadasak, mókusrőttek, magyar óriások.
1 év alatt(2012-re!!!!!!!!!!!!!!!) baranyai magyar óriással, és német óriással(keresztezve) magyar óriásnyúllá váltak!!!
Egy barátomtól:
Én nem a fejlődés ellen vagyok. Ami benne van a fajtában, az előjön. De ha keresztezünk, akkor az már nem a benne lévő,... hanem a belevitt tulajdonságok hangsúlyozása. Még egyszer: azt sem vetem el, de az már más! Ennyi vélemény különbség kell, nem árt. Igazad van: ami ma keletkezik, az a jövőben érték lehet. De csak lehet!
Igen, genetikai "védelem" esetén a fajtaleírások kőbe vésettek... -B.I.
Jövőhét közepén fial 1 anyám,át kell költöztetnem 1 másik ketrecbe. Ma már a szénájábol csinos kis fészket is épített magának. Szerintetek okozhat ez bajt. Előző fialásánál koraszülése volt.
HOPPPPPÁ!!! Lásd pl.: "magyar "sárga" óriásnyúl"!!!!!!!
..."Azt gondolom tehát, hogy ezt például valószínűleg meg kellene lépnünk,és erre én már tettem javaslatot, hogy például a magyar nagy fehér és a magyar lapály fajtákat, amennyiben genetikailag értékesek, akkor meg kell menteni. Nem minden esetben lehet ezt megtenni egyébként, mert sok esetben csaltak a magyar szakemberek; tehát itt én azért nem csak a mundér becsületét védem. Már a merinónál is necces volt elnézést, hogy elmentem ilyen irányba. Mert a magyar nagy fehérnél mi azt mondjuk, hogy magyar nagy fehér, de valójában importálnak bele németet, hollandot, belgát, és csak annak nevezik. Tehát itt nekünk valós értékeket kell keresnünk."...
TÓTH PÉTER elnök (Őshonos Haszonállatok Génerőforrás Tanácsa)
Jegyzőkönyv(i) (részlet) az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának 2014. szeptember 17-én, szerdán, 8 óra 32 perckor az Országgyűlés Irodaháza V. emelet 532. számú tanácstermében megtartott üléséről
A szakirodalom szerint az első alom létszáma jelentősen elmarad a további almokétól. És, mivel az első alom esetén az anya tejtermelése is lényegesen gyengébb (szintén a szakirodalom szerint), én összefüggést vélek fölfedezni, amolyan "a természet így rendezte, hogy jó legyen" összefüggést. Azaz, véleményem szerint azért alacsonyabb az alomlétszám elsőre, hogy a gyengébb tejtermelésre ne jusson sok fióka.
Sziasztok!Megvannak az első kis nyuszijaink,5 db lett abból 2 elpusztult,de azok nem is voltak benne a fészekbe, mivel most vannak először nyulaink és már kb, fél éve megvannak és most sikerült először ezért nagyon örülök ennek a teljesítménynek is. De azt olvastam ,hogy elsőre mindig kevés van szerintetek elsőre nem olyan rossz nem?
Ki a ***** vagy te, hogy ide jössz és leszólsz mindenkit?
1- Imrének még mindig szebbek a nyulai. 2- Borzalmasak a te nyulaid. 3- Itt is vannak bő tapasztalattal rendelkező nyulászok. 4- Ha valaki éppen nem tud valamit, a másik kisegíti. 5- A véleményeket pedig díjazni kéne, mert ha mindig azt fogják mondani, hogy de szépek a nyulaid a végén tényleg elhiszed, hogy szépek. 6- Ha nem tetszik itt valami akkor ne gyere többet ide, senkinek nem fogsz hiányozni!
Nehogy engem kezdj már el oltogatni ,mert kimondtam a véleményemet.Sajnos én is hiányolok pár nyulászt akik színesítették,jó hangulatot adtak ennek a fórumnak ,de hogy nem én miattam hagyták abba az is biztos.A kritika az mindig jól jön ezt jól jegyezd meg.
Korcs csak kutyában létezik...A keresztezéseket nem szabad lenézni,sőt sokat köszönhetünk a keresztezési eljárásainknak.30 év nyulászattal a hátam mögött megtapasztaltam ill. tanultam egyet s mást a régi öregektől,szakirodalmakból,saját tapasztalataimból.
Ennyi idő alatt azért picit több nyulam volt mint 3 db.
A sárga magyar óriás sem a sem az égből pottyant le...Sárga német óriás vagy más sárga fajta,ill amit Baranyai óriás is mond,mókusrőt nyulak segítségével hozták össze.Tehát az olyan magyar óriás mint az enyémek.
Igen vágtam már kb 40-50 db-ot 10-12 hetesen!A legkevesebb 53% volt a legtöbb 60%,ami nekem tökéletesen megfelel.A debreceni fehér anya hozza az utódokba a jó vágási kihozatalt ezért mondom azt hogy debreceni anyára kell a német óriás bak.
A te korcsaidat hívhatnád persze :)))))))))) Ezért nem érdemes ide felrakni semmit,meg írni mert sok a nagy tudású buta ember :))Mindjárt jön a kritika!Azért nem írnak már ide régi nagy nyulászok ,mert jöttek a buták akik csak kritizálnak,meg osszák a hülye dumákat van neki 3db nyula aztán ő már tenyésztő ért mindenhez.
Én a szürke szinvaltozatot ajanlom.Megfelelő szaporasagu anyakkal pároztatva az utódok nagyon jó sulygyarapodasuak lesznek és szaporasaguak lesznek.Viszont a tarkaval sem nyúlhatsz mellé.Nekem debreceni anyától és német tarka apától 10 hetesen már 3 kg-os növendékeim voltak.
Nincs ebben semmi különös. Ő is leírja, ott van sorok között az igazság: :)))
"kihaltnak VÉLT". Ő nem véli, hanem tudja, mert van azon a tudásszinten, amin a többiek még (és talán soha) nem: van sárga magyar óriás, sőt, ezek szerint volt is. :)))
Biztosan igaz ez is ,csak én nem szoktam "mindent"elhinni,azonban ha igaz is lenne nem lehetne olyan hamar oltani hogy ne legyen beteg nyúl az alomban hiszen 1 hetesen nem lehet beoltani izomszövet hiányában.
A Magyar Óriásnyúl-tenyésztők Országos Egyesülete által törzskönyvezett állományomból tenyésznyulak vásárolhatók, vagy előjegyezhetők egész évben. Állományomban megtalálható a hagyományos vadas, vasderes, fekete szín, de a kihaltnak vélt sárga szín is. A külföldre szállításhoz a tőlünk vásárolt nyulak kísérő okmányait kérésre beszerezzük. Telefon este és hétvégén: +36309406054 Molnár László
Nekem szabad ég alatti faólakban vannak a debrecenik. A növendékek rácspadozatos ólakban. Az anyák 10-17 db közötti születési alomszámot produkálnak (csak 8-at hagyok meg), 6 hetes korukban 1,2-1,3 kg közötti választási súly, 10 hetes korára az alom átlagsúlya 2,5 kg, 11 hetesen 3-3,2 kg körüli bakokkal (nőstények 2,6-2,9 kg), sok-sok hússal, nagyon jó vágási értékekkel. 7 és 49 és 70 napos koruk között heti 35-37 dkg/db súlygyarapodás. Csodálatos, hálás fajta, öröm velük foglalkozni.
Én eddig minden tenyészállatomat Debrecenből, a törzstenyészetből hoztam, pedig Salgótarjánban lakom, az sincs közelebb (sőt), mint Bács megye. Ezt ajánlom neked is.
Imre! Német óriásból melyiket ajánlanád: a lepketarkát vagy a vadas színűt? A lepketarka ugye valamivel nyúlánkabb, de viszont úgy hallottam, jobb nevelő, magasabb számú almokat produkál. De nyugodtan javíts ki, ha tévednék, van még bőven lyuk a tudásomban, amire foltot kéne találni... ;) :D
Annyit hallottam már erről a debreceniről... De itt Bács megyében tudtok esetleg tenyésztőt? Meg ugye kérdés az is, hogyan teljesítene fél-extenzív körülmények között ( fedett, szélvédett, de hűtetlen-fűtetlen épület)? Rács- vagy telipadlón? De mégis a legfontosabb kérdés a földrajzi elterjedése lenne. Távolinak tűnik a Hajdúság... :(
Ne haragudj, de javítanom kell. Nem szeretnék akadékoskodni, vagy kötözködni, de téves infó nem jó ha itt marad az oldalon, sokan készpénznek veszik.
Bemásolom, amit egy orvosi oldalon olvastam (dr. Juhász Tamás), remélem így még kevésbé lesz személyes...
Myxovac
Teljes védettséget kizárólag a rendszeres időközönként végzett vakcinázás nyújt, ami Myxovac használata esetén, 5 hetes kortól problémamentesen alkalmazható egészséges, megfelelő fejlettségű és immunitású nyulak esetén. A materiális védettség a kölykök 2 hetes koráig tart. A Myxovacból nem szükséges ismétlés két héttel később, kizárólag abban az esetben, ha nyuszink 5 hetesnél fiatalabb korban lett oltva egy esetleges járvány esetén, még a tenyészetben. A védettség az oltást követő egy hét elteltével alakul ki és egy évig tart, ezt érdemes figyelembe venni az oltás időpontjának tervezésekor.
Amúgy tegnap miután megint csak rosszat csináltam,megnéztem jó pár oldalt visszamenőleg és elég sok hirdetést találtam,amibe nyulakat kínálnak. Uh nem tudom miért engem szemeltetek ki, de mindegy.
Az attól van valószínűleg hogy a fészek(elletőláda),belül már össze van hugyálvan és az ammónia ahogy párolog irritálja a szemüket,én rendszeresen szoktam max 5 hetes korig egy kis tiszta forgácsot tenni a ládába.
Sima (langyos) vizes vattával töröld ki a csipát,ha van otthon kimaradt szemcsepp akkor azt is tegyél nekik.
Egyébként a myxos-ok tuti nem lehetnek mert az anyatej 5 hetes korig védi őket,illetve ilyenkor a szúnyogoknak sem olyan nagy az aktivitása(bár nem csak az terjesztheti).
A leghosszabb eü várakozási ideje a Trisulmix nevű gyógyszernek van, 12 nap. Ha a nővéred - a megtalálását követően - egyáltalán nem gyógyszerezte semmilyen úton semmivel a nyulat, mehet a fazékba.
Nővérem talált egy nőstény nyulat a kertjében,2 hétig őrizte,etette, de senki nem jelentkezett érte.Majd lehozta hozzánk,mondván csináljunk vele valamit,de mivel a korát nem tudni,szerintem nem fiatal,igy kérdéses hogy érdemes lenne -e beugratni.A kérdésem az volna,hogy mondjuk ha megennénk akkor mennyi ideig tartsam hogy az esetleges oltások(amit ugye kaphatott) kiürüljenek belőle.Szóval mennyi az egészségügyi várakozási idő,az egyes oltásoknak vagy gyógyszereknek?
Nekem 1 hónaposak a kisnyulak de 2nek, olyan mintha myxos lenne,az a fehér váladék van a szemében, meg meg is van duzzadva a szeme, a többinek nincs baja,
de oltani csak 5 hetes kortól lehet,
az lenne a baja, vagy valami más probléma van velük?
amelyik almot oltottam ott semmi gond nem volt eddig, ezeket is akarom,bár mind le lesz vágva,
Senki nem mondott meg semmit, csupán arról van szó, az a kérés, hogy ennek a fórumnak a jellege maradjon a nyúltartók információs fóruma.
Ha valaki az állományát felszámolja, ritkítani akarja, pár nyuszikát eladni szándékozik, tegye bátran be a linkjét egy pár személyes mondat kíséretével. Annak biztosan örülni fog mindenki és nézelődik, aki érdekel.
Ezért. Nézd meg mondjuk (ha pont őt akarod) Belgaóriás hsz.-it, vagy Ladybee-ét, vagy Baranyai Óriásét, vagy Nagy-Imréét.... aztán ezt. Talán(!) megérted, mi a bajunk vele...talán...
Neked akartam irni azt amit az NDaninak irtam. Bocsánat hogy a profi mindent tudo nyulászokhoz be mertem rakni egy weboldalt. Amit én készitettem és gondoltam megosztom veletek. Persze nem tudok annyit a nyulakrol mint ti,de segitséget már nem is kérek. Bocsánat hogy zavartam köreiteket. Többet nem fordul elő. Minden jot.
Mondjuk csak azért osztottam meg hogy nézegessétek ha van kedvetek. Mi van veled? Nem tetszik a nevem? Neked ingyen is adok nyulat, ha akarod. Havonta egyszer megosztom az oldalam,de beugatsz vmit.
Sziasztok,én kezdő nyúlas vagyok,és szeretnék pár dolgot kérdezni. Nagyából képben vagyok a dolgokkal mert édesapám sokat tartott,de nem emlékszem mindenre. Az első és legfontosabb kérdésem az lenne hogy valamien gyógyszert vagy vakcinát vagy valami rendszeres gyógyszert kell e adni a nyuszikanak, és ha igen miket , mire , mikor, menyit,hol szerezhetőbe és hogy nagyából mennyibe kerülnek. Ebben a kérdésben szeretném kérni a segítségeteket. És köszönöm előre is.
Én is debrecenit ajánlok,vagy Német óriás x Pannon/Debreceni,vagy fajtatiszta német bak és a saját állományodból való anyák.Nekem többnyire ezek a keresztezések vannak kb 2-3 éve és debreceni fehér nyulaim pedig 10 éve.Ezért volt rá időm megismerni őket.
A német óriás bak x debreceni fehér anya azért is jó mert szinte csak színes utód van(most ezt keresik jobban),emellett nagyon jó a súlygyarapodás( átlag 1-1,2 kg/hó),megmarad a debreceni fehér viszonylag vékony ,de erős csontozata és a szaporasága is.
Én hazabeszélek természetesen, de próbáld meg tiszta vérben a Debreceni fehér fajtát. Azon nincs mit javítani, megtennék a kitenyésztői, nálam messzemenően bevált. Most 5 anyám szült, 10 alatt nem adta egyik sem.
Sziasztok! Hozzáértő segítségére lenne szükségem. Két éve kezdtem el nyulazni, tömzsi (4,5 - 5 kg-os), színes "házi keverék" fajtával. A két év alatt került az állományba egy csipetnyi német lepketarka vér, január óta pedig pannon bakokkal igyekszem javítani a gazdaságossági mutatókat. Nőtt az alomlétszám, az életképesség, a süldők kerekebbek, teltebbek lettek. Hogy úgy mondjam, jó rájuk nézni. De most itt megrekedtem egy csöppet. Szeretném javítani a takarmányhasznosítást, és gyorsítani kicsit a növekedést. Milyen fajtát javasoltok erre a célra?
A páromra való tekintettel nem hagyhatom szó nélkül, hogy a pannon bakok hatására az egyszínű sötét állomány elkezdett fakulni. A fehér utódokon nem lepődtem meg. Viszont a fehér szín mellett megjelent egy világos vadas alapszínű, fehér "kabátkás" (hollandira hajazó) forma is. :D
Próbálok sokat olvasni a témában, de elég gyérnek tűnik a keresztezésekhez kapcsolódó szakirodalom. Főleg nyúlra vonatkozóan! Tudnátok ebben is segíteni? Hol tudnék utánajárni keresztezési útmutatóknak, esetleg hibridizációnak, tenyésztési/keresztezési módszereknek?
Nem rendszerváltás-, szocializmus szétzilálása kell ahhoz, hogy a megtermelt nyúl 90% kistermelőiről, 10% nagyüzemiről...10 kistermelőire, 90% nagyüzemire változzon!!!
A kettő egyszerű szám között hosszú-, aljas-, korrupt-, politikai állatszaporító üzleti tevékenység áll.