Köszi a választ! Az eredeti kérdésem sikadt kicsit el - bár ezek az infók is elég hasznosak.
Szóval érdemes-e kb bruttó 900 000 forintot rászánni arra, hogy a szarufák közé kb 13 cm fújt üveggyapot kerüljön? Ezzel ott 13 centi gyapot és 10 cm hablemez lenne az össz szigetelés) és a padlástér födémbe (a fogópárok közé és valamennyire még rájuk is) plusz 20 cm szintén fújt gyapot kerülne.
Az ár leginkább azért ennyi, mert majdnem 6 köbméter elmegy a két nagyobb tetőzugba, ahova esély nincs hozzáférni, csak felülről fullra feltölteni.
Ha igen, szükséges/érdemes-e alá párazáró fóliát guritani úgy, hogy a szarufák közötti részen sem átlapolni, sem kötni, ragasztani nem tudom, csak simán belógatni. Hogyan fog ez viselkedni pára szempontból? Kicsit tartanék attól, hogy a fólia szeleknél felszivárgó pára nem fog-e pont a gerendáknál kicsapódni (ha éppen ott éri el a harmatpontot) és folyamatosan áztatni a faszerkezetet.
10 centi purhab megfelel kb 12-15 centi hagyományos olcsó hőszigetelő anyagnak (persze a kereskedő talán nem ezt fogja mondani ;) persze csak a hőszigetelő képessége felel meg ennek, az ára NAGYON nem :)
Mivel tetőtérre én MINIMUM 20 centi hagyományos hőszigetelést tennék, ez megfelel kb 15 centi fújt habnak. De 25 centi még okosabb lenne, tehát purhabból 18-20 centi.
Egy fontos dolog, amit nagyon kevesen tudnak: a purhab fújása olyan hőszigetelő gázzal történik, ami nagyban hozzájárul a hab kiváló hőszigeteléséhez. AZONBAN a hab cellák leheletvékony hártyái nem képesek ezt a gázt az örökkévalóságig megtartani, ezért néhány év alatt a hab hőszigetelő jósága le fog csökkenni kb a garafitos EPS-ek, jó minőségű XPS-ek közelébe (0,032-0,034 W/mK) , mert a szupergáz helyét szép lassan átvette a jó öreg levegő. EZZEL az értékkel számolj hosszú távú fűtésköltséget és ne a kizárólag az első 1-2 évben tapasztalható szuper hőszigetelő képességgel :)
KIVÉTEL a fémlapok közé fújt (két oldalon kasarozott) pur habok, mert a fém megakadályozza a szuper töltőgáz lassú elszökését, az ilyen táblákból csak az élüknél tud szökni a gáz, ahol nincs fém (tehát csak igen lassan), de okos emberek még az éleknél is fékezik ezt (amennyire tudják)
Felső rész: igen, a szarufák felső sikjára van téve a fólia és rajta a szigetelés (10cm).
Amúgy a második nyuszifül, aki az előző tulajdonos volt. Ugyan nem sok közöm van az építőiparhoz, de józan paraszti ésszel nem tűnik optimális megoldásnak ezen a tetőtípuson.
Egyébként új fejlemény: ma volt kint az egyik fújható szigeteléssel foglalkozó cég és próbaképpen begurított fóliát a résbe (értelemszerűen rögzíteni és átlapolva kötni nem tudta) és próbaképpen telefújt egy gerenda közt. A mondás az, hogy figyeljem a viselkedését. Gondolom nem fog teljesen úgy reagálni, mintha az egész tetőn rajta lenne, de tán a párásodás jelentkezik így is. Van anyagnedvesség mérőm, arra gondoltam, hogy azzal ellenőrzöm a tetőtér többi pontjához képest a változást ha lesz.
Egyébként így most 13 cm üveggyapotot fújt be, azt mondja ha nem válik be, kiszívják és békében elválunk.
Ha beválik akkor megcsinálja az egészet, így kapnak plusz 13 cm-t a tetősíkkal párhuzamos felületek és a plafon fölötti gipszkarton fölé (ami a fogópárokra van rögzítve) kerül 20 cm. A tetőzugókkal pedig nincs mit tenni: azt bontás nélkül csak feltölteni tudja.
nos szerintem a durva hőhíd lesz a probléma, mert ugyan még nem csináltam meg, de felmentem és felhajtottam, visszacsorgó nedvesség nincs sehol. A pára sajna 60-65 pedig szárítógéünk van és 3 szellőző is. Viszont ha ott tartozkodom annyi vizet lehelek ki, mint egy nemtudom mi:)
a képen látszik, hogy a villanyvezeték nem okozhat gondot, hisz a sín feltt már a vakolatban megy .A párazárót nálam ragasztósprayel rögzítették mindenhol bár lehet pont itt szúrták el.
Ha kibontom látni fogom hogy megfelelő e a párazárás.
De a hőmérsékletből arra következtetek, hogy a vezetékek miatt szellős ott a szigetelés és jobban átjön felülről a hideg.
"Ekkor a szarufák felső részére (rendesen lepárazárózva a szigetelés alatt) 10 cm poliuretán keményhab táblák kerültek fel."
Nem egyértelmű, hogy mit értesz "felső rész" alatt. A szarufákon kívül ki lett alakítva egy összefüggő (megszakítás nélküli) hőszigetelő hab réteg?
Ha meghallom a "poliuretán" szót, akkor
- vagy egy önfejű (senki tanácsára nem hallgató), magát nagyon okosnak gondoló háztulajdonos sejlik fel előttem,
- vagy egy mézesmázos parasztvakító ügynök és egy végtelenül naiv háztulajdonos sejlik fel előttem.
Tisztelet az elenyésző kivételnek, mert lehet ám a poliuretánt értelmesen is alkalmazni, csak családi házaknál az esetek 99 százalékában nem így történik.
"A problémám az, hogy a tetőtér érezhetően hidegebb (nyáron pedig melegebb)."
A poliuretán kereskedők kedvenc átverése, hogy a termékük hőszigetelési jóságát a ténylegesnél két-háromszor hatékonyabbnak hazudják. Tehát amikor azt mondák neked, hogy "ne tegyen a tetőtérbe 20 centi üveggyapotot, 5 centi puoutetán ugyanolyan jól hőszigetel", akkor éppen jól becsapott téged.
"A koszorú heraklit+5cm xps és még erre ment rá a 12-es grafitos. Osb-vel +2cm hungarocellel dobozolva. Alulról gipszkarton, párazáró, léc, gerenda . A gerendák között szigetelés + az egész tetejére 20 cm leterítve."
Ez így nem eléggé egyértelmű, valamiféle csomóponti rajz kellene.
"Minden sarkom 19,5-20 fok körüli, ez csak 17,5."
Ha a mennyezeti gipszkarton 17,5 fokos és felette tisztességes hőszigetelés van, akkor akkor a közvetlenül a gipszkarton felett lévő párazáró fólia is ugyanennyi fokos, miközben normál páratartalmú (50%) lakáslevegő esetén a párakicsapódási (harmatponti) hőmérséklet kb 7 celsius, vagy még kevesebb.
Tehát ha mégis vizesedik a sarokban a mennyezet, akkor
- a víz nem a párazáró fólia alján csapódik ki, hiszen az nem lehet elég hideg a kicsapódáshoz
- tehát a párazáró fólia nem tökéletesen tömítve, hanem szaru lett feltéve, hiszen a lakás párás levegője kifelé át tud jutni a párazáró fólián, majd el tud jutni valami jó hideg felületig, ahol víz csapódik ki belőle, amely víz vissza tud csorogni, hogy a gipszkartont nedvesíthesse.
Az a legvalószanűbb, hogy abban a sarokban a párazáró réteg nem légmentsen zár, hanem bazinagy lyuk van rajta. Leggyakoribb hibák:
- a párazáró fólia nincs légmentesen odaragasztva az oldalfal vakoltához
- a párazáró fólián átmenő csövek (villany/szellőzés/stb) nincsenek légmentesen körbe-tömítve
- a legrosszabb egy KÜLSŐ (a hőszigetelés hideg oldalán lévő) párazáró fólia, vagy egyéb párafékező réteg.
"Az lehet, hogy a rovarhálónál bejutó levegő valahol rést talál és pont ahhoz a sarokhoz jut el?"
A hasonló esetek 99 százalékában a vizesedés nem kintről jön, hasnem
- vagy szar a hőszigetelés egy ponton (durva hőhíd) és ott vizesedik a marhahideg párazáró réteg belső oldala,
- vagy a lakásból a párazáró réteg hibáján (lyukán) át KIjutó pára lehűlése és a kinti hidegben kicsapódó víz visszacsorgása okozza.
Egy főútvonal mellett lakó ismerősnél most, valódi, hideg téli időben hangosabbak a szobák, mert a nyár elején berakott (olcsó műanyag) ablakok gumijai vélhetően nincsenek a helyzet magaslatán.
Hogy eldeformálódtak, megöregedtek, megkeményedtek, azt nem tudom, de más hiba nem lehet, mert amúgy a vasalatok jól zárnak, nem deformálódott semmi.
Adott egy 1979-ben épült családi ház, amelyen 5-6 éve teljes tetőcserét csináltak. Ekkor a szarufák felső részére (rendesen lepárazárózva a szigetelés alatt) 10 cm poliuretán keményhab táblák kerültek fel.
A tetőtérben a szarufák illetve a fogópárok alsó részére került fel a gipszkarton.
A problémám az, hogy a tetőtér érezhetően hidegebb (nyáron pedig melegebb). A külső oromfalakon (ahogy a ház többi részén is) 5 cm EPS van, azt később majd tervezném legalább 10, de inkább 15 cm-rel megnövelni. De addig is a tetőbe és a padlásfödémbe tennék plusz szigetelést. Vannak ezek a fújható szigetelések és a szarufák vastagságában lenne is hely a szigetelés és a gipszkarton között, de a párazáró fóliát elég bajosan lehetne bejuttatni. A padlásfödémben még egyszerűen megoldható lenne, de a szarufák közé és a térdfalak mögé nem tudnék tenni.
Eddig két fújható szigeteléssel foglalkozó céggel konzultáltam (a kőzetgyapotot preferálnám). Mindkettőnél rákérdeztem a párazáró fólia kérdésére, az egyik szerint lehet belőle probléma, a másik szerint nem.
Szerintetek? Nem cél, hogy járható legyen, elég hely van máshol a lomoknak.
Aki szerint mehet az gondolom arra számít, hogy a padlástérbe a plusz hőszigetelésen keresztül tud távozni a pára, de kicsapódni nem fog a plusz hőszigetelés miatt. Azt nem tudnám megmondani, hogy fent milyenek lehetne a hőmérsékleti viszonyok a külső hőmérséklethez képest.
Maga a padlástér átszellőztethető (mindkét oromfalon van szellőző nyílás). Télen mondjuk az egyik oldalt le szoktam zárni, hogy azért ne legyen akkor huzat. Nyáron felmenve pokoli a hőség fent és az jelenleg akadálytalanul sugárzik lefelé a tetőtéri szobákba. Néhány kép:
Egy PIR forgalmazó próbál rábeszélni az alukasírozott hőszigetelésére szarufa fölé, de nekem már van beépítve kőzetgyapot párazárva belülről. Nem tervezem kibontani (pár éves csak).
Több gyártónak van páradiffúz PIR anyaga ilyen rétegrendhez, elvileg nem ördögtől való.
A jóember azzal érvel az alukasírozottja mellett, hogy így is-úgyis bezárom a szarufákat, onnan nem fog semmi kijönni. Egyébként részben igazat adok neki, mert pára legyen a talpán, ami átmegy 12-14centi PIR-en.
Egyébként nem lenne rossz áron a motyója, de fosok, hogy magamra rohasztom a tető szerkezetét.
Egyes gyártók szeretnek "szuperolcsó" gumikeveréket alkalmazni, ami (a garancia idő után) már kicsit is hideg időben kőkeménnyé dermed. A tömítések hőstabilitását többnyire a szilikon tartalom határozza meg. Vannak olyan gyártók ahol igen jó hőtűrésű termékek kaphatók, viszont nem biztos, hogy van az ablakodba berakható formájú is. Pl itt: https://szilikonok.hu/szilikon/szilikon-termekek/
Tetőtér szarufák alatti plusz szigeteléséhez gondolkodom 8-10 cm vastag PIR lemezekben (pl. Bachl Pir Alu). Ott bizonytalanodtam el, hogy a tetősík belső gipszkartonozását hogyan kéne kiviteleznem.
Gyakorlatilag a kérdésem, hogy a gipszkartont hogyan kéne rögzíteni, van erre valami bevált, minél alacsonyabb rétegvastagságot eredményező mód? Neten keresgélve sehol sem találtam ilyen rétegrendre példákat.
Nekem ilyen verziók jutottak eszembe:
Gipszkarton CD profilokhoz való állítható kengyeleket hosszú csavarokkal a PIR lemezen keresztül a szarufába rögzítem. Gyakorlatilag az állítható kengyel tartaná a PIR lemezt. Az állítható kengyelekre jönnének a vízszines CD profilok 40 cm-ként, majd erre a dupla gipszkarton. Ebben az nem tetszik, hogy az állítható kengyel plusz a CD profil már rögtön megdobná kb 4 cm-vel a rétegvastagságot, ami ugye a beltérből, vagy a hasznos hőszigetelés vastagságból vesz el. Ráadásul a sok hosszú fémcsavar se tudom mennyire szerencsés hőhíd szempontjából.
Ugyanaz, mint az előző, csak a gipszkarton profilokat és azok közét kitölteni mondjuk kőzetgyapottal.
Esetleg közvetlen a PIR lemezre rögzíteni a gipszkartont, de ez nem hiszem, hogy működne.
Van elvileg egy Bachl PIR GKP (vagy GK) nevű termék ami gyakorlatilag egy 6 cm-es PIR lemez, aminek az egyik oldalán gyárilag van egy vékony 9.5 mm-es gipszkarton. Erről viszont semmi infót nem találtam, ráadásul ezzel nem tudnám a tetőszerkezet esetleges egyenetlenségei miatt síkba hozni a gipszkartonozást.
Sziasztok. Nálatok is télen ilyen jól kikeményedik a tömítés a műanyag ablaknál? Csak úgy jön a friss levegő befelé mellette. Mondjatok már vmi jó puha nútba húzható tömítést !?
Tudtommal vályogra nem jó a nikecell (a grafitos sem).
Vályogra tudtommal mehet:
- vagy vakolható kőzetgyapot
- vagy szerelt hőszigetelő előtétfal (pl üveggyapot + légrés + külső burkolat)
- vagy emelt páraáteresztésű (lyuggatott) nikecell (pl Baumit Open) de ezt inkább kérdezd meg a gyártótól
"Gondolom a grafitos ugyanúgy párazáró, mint a sima nikecell, nem?"
Egy komoly párazáró fólia párafékezése akár több ezerszer is erősebb is lehet a puszta levegőhöz képest, míg a nikecell páraáteresztő képessége mindössze kb 30-szor rosszabb a levegőnél. Tehát a nikecell NEM párazáró anyag. A vályogfal viszont még a nikecellnél is páraáteresztőbb, tehát a vályoghoz KÉPEST a nikecell párafékezőbb, tehát a nikecell vályogból a pára szabad eltávozását akadályozza/fékezi.
Oldalt és alul még le tudnám szigetelni, kávzi korlátlan vastagsággal, de úgy hogy a teteje nincs szigetelve eléggé értelmetlennek találom.
Még esetleg olyanban lehetne gondolkozni, ha van értelme, hogy a terasz, teteje kapna egy max. 1-2cm szigetelést (amennyit max engednek a magasságok), mindenhol máshol meg mondjuk 5-10cm-t. Ehhez peresze ki kellene számolni hogy megéri-e a vesződséget.
A fa bizonyos anyagoknál párafékezőbb, bizonyos anyagoknál kevésbé párafékező. PáraZÁRÓnak nem lehet nevezni.
"tetőtérben gerendára belülre tűzött párazáró fólia alját a párnafára tűzhetem vagy inkább gyűrjem be alá (szinte végig van egy kis hézag a belső oldalon)"
Ezt nem egészen értem.
A párazáró fólián a tűzőgép/facsavar által ütött pici lyukakat nem tekintem páraáteresztési (szivárgó) pontoknak, mert a párazáró fóliák részben rugalmas, részben "emlékező" anyagúak, így szinte tökéletesen körülveszi a sima fém felületet (légmentesen ráfeszül). Tehát a párazáró fóliát szerintem nyugodtan odatűzheted (tűzőkalapács/tűzőgép/tacker) a szarufához vagy a párnafához, az a lyuk nem lyuk.
tetőtérben gerendára belülre tűzött párazáró fólia alját a párnafára tűzhetem vagy inkább gyűrjem be alá (szinte végig van egy kis hézag a belső oldalon)
Nálam is van egy ilyen 8x4m terasz ( ami alatt kiástam a földet és csináltam a játszóteret ablakokkal stb.). A teraszra nyíló ajtó küszöb 10 cm magas, ezért tettem a teraszra felülről 8cm xps-t, oldalára 4 cm-t ( alulról én fűtöm ). Ezzel a megoldással is harmada a fűtés költsége ott. A konyhában van nekünk még viszonylag hideg, de nagyon szép lapozás. Nem érdekelt! Szőnyeget kapott :) Az emeleten a 25 fokos tölgyfapadló is tetszett, de az is szőnyeget kapott :)
A külső tereasz nem szigetelt, és egyelőre a homlokzat sem. A homlokzatra tervben van 16-20cm grafitos szigetelés, de a terasz marad úgy ahogy van, nem tudom teljesen körbeszigetelni (alul, oldalt lehet, a tetjét nem tudom mert akkor lépcső lenne befelé), és nem is lesz/lehet beépítve.
5-10 mm hőszigetelés nyeresége forintokban számolva még komolytalan, viszont érezhetően csökkenteni fogja a hidegsugárzást.
Belső hőszigetelés: ha a padló alatt talaj van, akkor ott nm számítanék olyan hidegre, ami miatt vizesedés indulna. Ha az oldalfal + lábazat kívülről rendesen hőszigetelve van, akkor a sarkoknál sem. Viszont kiömölhet a húsleves, ezért zárt cellás hőszigetelést (xps) tennék oda.
Ha viszont a fal+lábazat kívülről nincs hőszigetelve, akkor a sarokban elképzelhető, hogy nagy hidegekkor ott vizesedés lesz a hőszigetelés alatt/mögött. Tehát oda is zártcellás hőszigetelést alkalmazni (xps) az illesztési vonalakon párazáró ragasztócsíkkal is lezárva, plusz biztosításként a belő oldalon egy párazáró réteget. Ha a lakásból a pára még egy pici lyukon át sem képes odajutni a hideg falhoz/padlóhoz, akkor az a pára nem is tud ott vízzé kicsapódni.
Belső téri járólap burkolat (konyha) alá lehet rakni valami vékony (5, max.10mm) szigetelést annak érdekében hogy a terasz felől ne sugározzon a hideg a kőburlokaton? Olyasmire gondolok mint a laminált parketták alá amit szoktak rakni.
Parkettás helyiségben egyáltalán nem zavaró, de a konyhában érezhetően hideg mezitláb a kő burkolat, ezért gondoltam hogy javítanám az ottani hőérzetet.
Vagy ez már belső szigetelésnek számít, kvázi garantált penészesedést építenék be?
Én nem laknék olyan házban, aminél a tartófalak alja folyamatosan, egyre jobban mállik szét. Vagy megállítanám a vályogfal vizesedését, vagy elköltöznék onnan. A vályogfal csak akkor bír ki ezer évet, ha mindvégig folyamatosan porszáraz. Ha vizesedik, akkor a ház napjai meg vannak számlálva. Ha az ezer évből csak öt percig vizes a vályog, akkor ott már soha többé nem lesz ugyanolyan erős, még a kiszáradás után sem!
"a kifelé szellőző szigetelés ezt is megoldaná. Egyrészt nem látszana, másrészt nem lenne fagypont alatt a fal külső felülete. Tényleg! Be lehetne burkolni valamivel!:D Ahogy írtad az átszellőztetett szerelt falat, az mehetne szigetelés nélkül is."
Nem akard felfogni, hogy az a víz valószínűleg ALULRÓL jön, tehát a talajból szivárog felfelé folyamatosan (az alap belsejében), akkor is, ha egész évben egy csepp eső sem esik? Persze jöhet víz az esőtől is, a belső gyakori felmosástól, fürdőszobai/mosókonyhai víztócsától, falban futó csőtöréstől, stb. a vizesesdés helyéből, formájából legtöbbször látszik, hogy mi okozza.
Megfogalmazom a dolgot másképpen:
ha te egy szivacs talpú cipőben állsz egy pocsolyában, akkor akármilyen szuper esőkabátot veszel fel, attól még a lábad folyamatosan vizes lesz. Valódi megoldás pl a gumicsizma.
Vályogra van olcsóbb szigetelési megoldás is, ez pedig a nádbála. Persze olyanra kell bízni a felrakást és vakolást aki már csinált ilyet. Van magyar YT video tutorial.
Családban van. Akkor ez ilyen marad. Valamivel el lehet ezt tüntetni? Az sem számít ha továbbra is nedvesedik, majd kiszárad (65 éve már ez megy), csak ne dobja le a festéket, vakolatot (gondolom télen lefagy). Amúgy a kifelé szellőző szigetelés ezt is megoldaná. Egyrészt nem látszana, másrészt nem lenne fagypont alatt a fal külső felülete. Tényleg! Be lehetne burkolni valamivel!:D Ahogy írtad az átszellőztetett szerelt falat, az mehetne szigetelés nélkül is... Na mindegy, nincs tervben a szigetelés. Esetleg a padlás födém, de előbb a tető héjalás.
Írtam pont azt az adatot is, hátha megugrod a számítást, de legyen. 1650-(200/3)*12=850m3 Ez sok? Szerintem nem. Persze nem a mai viszonyok mellett, de a vályog nem annyira rossz fal.
Az esztétika miatt lesz igen, meg hogy az a szoba legalább az ablakon ne hűljön. Mondjuk most legalább szellőzik még. Régi, vacak, ez maradt még, a többi már új.
Ja, régen ez nem volt "divat"? Akkor nem keressük.:D Mit lehet tenni? Utólagos vízszigetelés is egy vagyon. Lefesteni, eladni?:D (Nem opció.)
Nem úgy értettem. Mivel már csak ez a régi ablak, exért cserés, de az új jobban fog zárni, ezért a hideg falú szoba tuti penészedni fog.
A tető még eredeti, tehát olyan 65 éves. A palák közül sok repedt, itt-ott picit beázik, néha egy-egy pala lecsúszik. Viszonylag sürgős. Ha nem lesz leszedve idén, lehet a szerkezet is annyira megindul, hogy nem lehet majd a héjalás cseréjével megúszni. Utána (tehát akár már idén ősszel) jöhet a padlás leterítése is. Amúgy pala le, cseréplécek és szarufák átnézése után OSB fel és rá bitumenes zsindely van tervben.
Tudom persze a kőzetgyapotot szinte az egyedüli megfelelő, de itt egyelőre nincs tervben a komplett külső szigetelés. Ha az a szoba kap belülről valami 4cm XPS szigetelést kényszerből, azzal kinyírjuk a falat, vagy elmegy? A szóban forgó falak (kis szoba két külső fala, ahol régen a veranda nyitott oldalai voltak) nem vályogból, hanem téglából vannak, aminek szintén nem jó a fagyás, de talán nem dől ki. Sajnos, mint látszik is, nedvességet kap eleget az alap felől így is.
Első feladat: kinyomozni, hogy van-e a háznak összefüggő vízszintes vízszigetelése (ami a ház felső/száraz részét elválasztja a talajnedvességtől).
Ha nincs ilyen, akkor van-e a családi kasszában 1-3 millió felesleges forint, hogy legalább a tartófalaknál pótoltasd utólag ezt a vízszigetelő réteget. Ha nincs se hőszigetelés se pénz, akkor a házat sürgősen eladni egy baleknak és elköltözni onnan (mert a folyamatosan nedves vályog ereje folyamatosan gyengül és egy szép napon a fejedre dőlhet a ház). Ha esetleg pont te vagy az a balek, akinek nemrég eladták ezt a vályogházat, akkor remélhetőleg annyira olcsó volt, hogy még ezen extra kiadás beszámítása után is megérte a vétel.
Mondjuk vályogházat csak gazdag ember vásárol, hiszen a vályog sajnos jó páraáteresztő anyag, ezért vályogon csak a legdrágább hőszigetelési megoldásokat szabad alkalmazni (vakolható kőzetgyapot, emelt páraáteresztésű (open) EPS, vagy átszellőztetett szerelt fal). Vagy csak a födémet hőszigeteled (az is sokat számít és fillérekből megúszható) és fizeted életed végéig a magasabb fűtésszámlát.a hőszigeteletlen oldalfalak miatt.
"A ház éves gázfogyasztása 1650m3 (fűtés+főzés+HMV)"
Ez az információ nem mond semmit,mert nem csak a fűtés van benne, ami lehet ennek 60 százaléka, de lehet akár 95 százaléka is. Hogy ebből mennyi CSAK a fűtés, azt úgy tudod megsaccolni, hogy levonod belőle az átlagos nyári havi gázfogyasztás 12-szersét (ha nincs nyári havi gázóra leolvasásod, akkor sehogy :)
"Az említett utólagos szobácska ablaka még régi, ki lesz cserélve,"
Ezt az ablakot energetikai indoklással szerintem nem kell cserélni. Persze ha a látványa báncsa az esztétikádat, akkor kicserélheted, de azt szoktam mondani, hogy "esztétikai/luxus kiadásokat kéretik NEM a nyereségérdekelt energetikai befektetések k közé beleszámolni" :) Ha huzatos, akkor persze az ablak réseit tömítsd (pár száz forint árú TESA tömítőszalag), más baj szerintem nincs vele.
Szerintem ezen a házon nincs vízszigetelés az alapon, terméskp alapra szerintem nem raktak még annak idején.
A régi ablakról hogy lejött a festék még nem vonnéám le azt a tanulságot hogy penészedni fog, az az ablak valószínűleg 30 éve legalább nem volt lefestve, nap is szívja, stb.
Ha nem vészes a tető állapota, ami azonnali felújítást kívánna, akkor én biztosan a födémszigeteléssel kezdenék, mert az a födémre leterítve, 30cm vastagságban nagyjából 1000Ft/m2 áron kijön tekercses gyapottal, nem is a legszarabbal.
Olvass vissza afórumon ha még nem tetted meg, a vályogházra a szellőzés miatt csak gyapot homlokzati szigetelés javasolt, annak az ára azért húzósabb mint egy "sima" EPS.
Adott egy 110m2 külső alapterületű, nagyrészt 50cm vastag vályogból 1955 körül épült K kocka, 45-50cm magas terméskő alapon, saralt fa födémmel, beépítetlen padlástérrel. Az egyik sarkán egy 1.93m x 3.42m belső alapterületű szobácska képződött az ott eredetileg kialakított lodzsa beépítésével (ez a két fal már nem vályog, 37cm vakolt tégla).
Problémák. Először is kívül, a ház legalább 3 oldalán (K,D,Ny) de néhol belül is látszik vizesedés az alap felett. Az alap felől jön (tönkrement vízszigetelés okán) vagy a csapódó eső miatt?
Mit lehet ezzel kezdeni?
2. Az említett utólagos szobácska ablaka még régi, ki lesz cserélve, de már jelenleg sem néz ki jól a fal (belül sem), penészedés várható.
Látható az eredeti és utólag képzett fal síkja közötti különbség, ez kb. 4cm. Szabad-e ide pl. zárt cellás táblákból belülre szigetelést tenni? Ha nem, mi lehet a megoldás?
A házban már minden ablak, ajtó ki lett cserélve (a fenti kivételével), sajnos némelyik "szelel" és fém peremes az ablaktábla is:
A ház éves gázfogyasztása 1650m3 (fűtés+főzés+HMV), 1, néha 2 főre, a 2020. júli-okt 3 hónapos (fűtés nélküli) időszakban 2 főre 200m3 gáz fogyott. Régi, gravitációs (vastag csöves) rendszer, viszonylag új, de még nem kondis cirkó. Ez sok? Érdemes lenne szigetelni? Mikor térülne meg, ha egyáltalán egy ilyen beruházás? Jelenleg a rombusz (eternit) palás tető felújítása van tervben, külső falak és padlásfödém szigetelése nem (a nagy befektetés igény és bizonytalan megtérülés miatt).
"40% hőátbocsátási eltérés okozhat hőhidat, s kb ez az egész akkor okozhatja például a fal felfele irányuló, s a padló befele irányuló hűlését pár tíz centin?"
Már 1% hőszigetelés-különbséget is nevezhetünk hőhídnak, ha NAGYON akarjuk. De mi az, hogy "okozhat" hőhidat? A hőhíd nem egy betegség, már írtam, hogy az esetek 90 százalékában nem muszáj foglalkozni vele. Ahol gyengébb a hőszigetelés, ott VALAMENNYIVEL mindig hidegebb lesz belül a fal/padló. A házadban valószínűleg jelem pillanatban is van 100 "hőhíd", tehát olyan pont, ahol hidegebb a belső felület, mint a fal túlnyomó részén (vásárolj egy infra hőmérőt vagy hívj egy hőkamerás embert, meg fogsz döbbenni, hogy menyire nem egyenletes a belső felületi hőmérséklet). Sőt, a a födémed 20 centis hőszigeteléséhez képest az egész 7 centis hőszigetelésű oldalfalad egy óriási hőhíd :)
"ha a lábazatot a homlokzat szintjébe hozom, s úgy szigetelem, azzal is nyertem már sokat,
A lakásod kétféle módon hűl a lábazati hőszigetelésnél:
- egyrészt a lábazati hőszigetelésen keresztül (ez nálad nem számít, hiszen azonos XPS vastagság esetén a lábazati hőszigetelésed nemhogy hasonló, de lényegesen jobb lesz, mint a felette lévő)
- másrészt a hőszigetelés MEGKERÜLÉSÉVEL, tehát a fagyos talaj alul lehűti a ház alapját, ott a hideg a hőszigetelés mögött felkúszik és ott a lakásban hűti a fal alját és a padló szélét (persze a valóságban nem a hideg jön befelé, hanem a hő megy kifelé, de laikusok így könnyeben megértik ugyanazt a jelenséget :)
nagyon gáz hőhíddal nem kell számoljak,"
NAGYON gáz hőhíd nem lehet, hiszen már most sem vizesedik a falad alja (pl nincs penész a sarokban), pedig még nincs is lábazati hőszigetelésed. KICSIT gáz hőhidad van, mert szökik a forintod a sarokban :) Minden centi hőszigetelés csökkenti a hő/forintveszteséget, de minden plusz centi kevesebb hasznot hoz, mint az előző centi. Ere szoktam mondani, hogy lábazatnál a gazdasági optimum szerintem 40 centi körül van (a lakás padlószinttől lefelé), gazdagabb ember viheti még lejjebb (kellemesebb belső felületi hőmérséklet, de lassabb megtérülés) szegényebb ember csinálhatja valamivel keskenyebbre is (amíg a belső oldal nem kezd vizesedni): gyorsabb megtérülés, viszont kisebb fűtésszámla-megtakarítás.
"s akkor még megspórolom a plusz bádogozást, vagy bármit amit az esetleg kiálló (>7cm) lábazat igényelne fentről a beszűrődő csapadék elkerülésére"
A két hőszigetelés közötti rést ki lehet tömíteni vízzáróan (én a rést is kifújnám ZÁRTCELLÁS habbal), vagy léteznek vízorros élvédők, amelyek már egy centis szintkülönbség esetén sem engedik a falon lecsorgó vizet befordulni a két hőszigetelés közé.
BUÉK minden kollégának itt a fórumon! Előkerültem.
Ok, elfogadom. De akkor egy U 0,25 fal és U 0,43 lábazat esetén 40% eltérés van. Teoretikus az egész. 40% hőátbocsátási eltérés okozhat hőhidat, s kb ez az egész akkor okozhatja például a fal felfele irányuló, s a padló befele irányuló hűlését pár tíz centin?
" a homlokzati Poro 38 + 7 cm EPS = U ~ 0,25 A zsalu betonnal + 7cm XPS = U = ~ 0,43" No akkor az erre jött reakcióitokból ítélve: ha a lábazatot a homlokzat szintjébe hozom, s úgy szigetelem, azzal is nyertem már sokat, nagyon gáz hőhíddal nem kell számoljak, s akkor még megspórolom a plusz bádogozást, vagy bármit amit az esetleg kiálló (>7cm) lábazat igényelne fentről a beszűrődő csapadék elkerülésére.
""A homlokzat és a lábazat szigetelésének egyformának kell lennie, hogy ne alakuljon ki hőhíd a lakásban!""
Hát ez egy téves elképzelés .
A külső és a belső falak felületi hőmérséklete sohasem azonos, sőt egy azon falon is rengeteg hőmérséklet előfordulhat. A hőhíd egyébként nem a lakásban van, hanem a falban. Valami szerkezeti elem / beton vagy vas / miatt, vagy a külső felület lényegesen nagyobb mint a belső / külső sarkok élek / a felületi hőmérséklet lényegesen kisebb a környezetinél. De ez sem baj addig amíg ez a hőmérséklet harmatpont alá nem megy, mert akkor pára lecsapódás történik.
Tehát a fal felületi hőmérséklete soha sem homogén, hanem olyan mint a tarka kutya.
Talán nyáron 33 fok felett közelít a homogén hőmérséklethez, vagy akkor sem.
Télen ? Talán 1 - 1,5 m vastag hőszigetelésnél lehet homogén a belső felület hőmérséklete, vagy akkor sem. Tehát az egy forma falfelület hőmérséklet kívánalom egy hülyeség.
De csak egy eccerű eset.
Van egy helyiség ami egy - kettő vagy három fallal a külvilág felé van. A 4. fal egy másik belső helyiséget határól. Ezen axióma szerint ennek a falnak is azonos hőmérsékletűnek kellene lenni a többi falfelülettel.
Ilyen nincs. Nincs azonos belső hőmérsékletű falfelület. Rengeteg hőmérséklet érték előfordul. /tarka kutya a hőkamerával /.
A lényeg hogy egyetlen felület se hűljön a harmatpont alá. Tehát aki azon rugózik ,hogy azonos legyen a hőszigetelés vastagsága , tévúton jár.
""A homlokzat és a lábazat szigetelésének egyformának kell lennie, hogy ne alakuljon ki hőhíd a lakásban!""
Ha azt a pontot is hőhídnak nevezzük, ahol a hőszigetelés néhány százalékkal gyengébb, mint máshol, akkor igaz. De szerintem nagy butaság arra törekedni, hogy TÖKÉLETESEN egyenletes legen a hőszigetelés, mert ez a gondolkodás durván veszteséges befektetésekre ösztönöz bennünket, ami ugye ellenkezik az energiaTAKARÉKOSSÁG alapelvével. Vegyünk egy példát: oldalfalon viszonylag olcsón megvalósíthatunk 0,3 W/m2K jóságú hőszigetelést, de ha olyan hülyék vagyunk, hogy (a fenti mondat szellemében) ragaszkodunk az egyenletes (= tökéletesen hőhíd-mentes) hőszigeteléshez, akkor próbálj meg 0,3-as Uw értékű ablakokat vásárolni 1 millió F/db ár alatt ;) Beláthatod, hogy aki ragaszkodik a tökéletesen egyenletes hőszigeteléshez, az a saját zsebének ellensége, magyarul hülye :) Sok ma épülő házban az ablakok 1,5 W/m2K Uw jóságúak, a fal legyen 0,3-as, tehet az ablakok hőszigetelése ÖTSZÖR ROSSZABB, mint a falé, mégsem nevezném az ablakokat durva hőhídnak.
A szigorúan véve hőhídnak tekinthető dolgok 90 százaléka valójában ártalmatlan. Két esetben kell komolyan odafigyelni egy hőhídra:
- amikor a hőhíd olyan mértékű, hogy harmatpont alá lehűlést (=vizesedést) okozhat
- amikor a hőhíd hosszú távon olyan sok fűtéspénzt vesz ki a zsebünkből, hogy anyagilag megéri pénzt költenünk a hőhíd csökkentésére/megszüntetésére
A lábazat vastagságánál is csak ezt a két szempontot vedd figyelembe.
"van a felső szigetelés, s az alsó meg bentebb van.... 10ből 8szor"
Ennek szerintem két oka van:
- az elmúlt évszázadokban optikailag megszokottá vált, hogy a jómódú városi ház felfelé "tágul/terjeszkedik", tehát az alsó szintje beljebb van, a sznobok (tehát a lakosság 95 százaléka) ezt próbálja utánozni, habár magának sem vallaná be soha.
- mivel az XPS kb 15-20 százalékkal jobb fajlagos hőszigetelésű, mint az EPS, ezért hasonló jóságot vékonyabb XPS-sel is el lehet érni.
"Ezért biztatok mindenkit, hogy szigeteljen, de ne nagyon számolgasson,"
Szerintem meg elég nagy hülyeség sok pénzért hőszigetelni, ha (magasabb lakáshőmérséklet mellett) ugyanazt a komfortot ki lehet hozni életed végéig fele annyi pénzből. De még akkor is hülyeség energetikára pénzt pazarolni, ha életed végéig visszajön a befektetésed, mert akkor sem volt semmi hasznod ezen a befektetésen. Annak nincs értelme, ha halálod előtt két nappal kezd el napi 100 forint hasznot termelni egy olyan befektetésed, ami helyett ugyanabból a pénzből ma elindulhatnál egy világ körüli hajóútra :) Szerintem ha a várható hátralévő éveid FELÉTŐL nem kezd hasznot termelni egy befektetés, akkor inkább ne is fektess be oda.
Ez alól felmentést csak az kap tőlem, aki egyértelműen közli előre, hogy jelen anyagi helyzete megengedi, hogy ezen energetikai kiadása NEM nyereségérdekelt befektetés, hanem hobbi, üzlet, stb.
A "ne számolj, csak vásárolj", ez egyes csaló energetikai gyártók és kereskedők parasztvakító szövege, arra próbálja rávenni a balekokat, hogy az "energiatakarékosság" szóból a takarékosságot ne vegyék figyelembe :)
"Meg aztán ha egyszer lesz egy energia válság, akkor az fog télen túlélni, aki kb két gyertya lángjánál melegen tudja tartani a házát."
Egy elfogadható magyarázat/indoklás a passzívházas topicból: "most anyagilag megengedhetek magamnak egy veszteséges beruházást, cserében amikor öregkoromra röhejes lesz a nyugdíjam és éhezek, legalább ne fázzak közben" :)
És tovább. Az élettartam gyakran kerül tárgyalásra.
A Negatív rekordot a kondenzációs kazánok viszik el. Legalább is erre van a legtöbb panasz. Itt. Azon belül is az elektronika az un. panel. Nos az nagyon bosszantó.
Nálam a korábbi két említett szerkezeti -építészeti elemen kívül :
van egy un. kisvízmelegítőm 46 éves és még működik - a gyártó Elekthermax Pápa.
A villany bojlerjeim . 1 db, 9 év után lukadás , a másik 28 év után megunás után lett cserélve.
A mosógépeim 10 - 11 évet éltek, a mosogató gép sajnos 8 év után be krepált. Vannak hőtárolós kályháim 12 év után gazdaságtalanság miatt nem használva... még működőképesek. Ja a gázkazánok. egy űállókazán a pincében 35 éves, az egyik Fég 23 év után lett cserélve, a másik 6 éve megy. Van egy digó kazán 14 éve megy.
Ja a házaim lakásaim : 88 éves az említett palatetős , aztán van egy 120 éves társasházi lakás és egy 55 éves.
"Amiről mi beszélgettünk, ott 10-20 év közti időszak jött elő, ha számokról van szó"
Ekkora állatság is ritkán olvasható .) Az összes környezetvédelmi kutatás arról sír, hogy a legtöbb műanyag bomlási ideje több száz év. A polisztirol hab is műanyag, aminek kizárólag az UV sugárzás tud ártani, tehát ha csupaszon van a falon (éri a napsütés), akkor évente kb 0,2-2 milliméterrel csökken a vastagsága, de ha be van vakolva, akkor nem éri még az UV sugárzás sem.
Üdv ! Honnan van eme "fake news" ?:-) Úgyan nekem sincs semmilyen adat a birtokomba ,de nagyon furcsálnám egy normálisan levakolt hőszigetelésnek bármi baja is lehetne 50 éven belül ,de még szerintem ezzel is nagyon alá becsültem ,sőt az igazi környezetterhelés pont ott rejlik ,hogy nagyon nem fog könnyen lebomlani ha nem lehet pl. újrahasznosítani !:-) Szerinte.
A napokban jött elő beszélgetésben ezek élettartama nálunk. Mert máshol (napelem, háztartási készülék, stb) annyira fontosnak tartjuk, hogy tudjuk, hogy megítélhessük, hogy most az mennyire hatékony ha egy eszköz csak 3-5-10 évig bírja,....node ilyen téren a hőszigeteléseknél nagy a csend.
Amiről mi beszélgettünk, ott 10-20 év közti időszak jött elő, ha számokról van szó...Ammegnemsok... :(
Akik egész életüket hideg falú (mert hőszigeteletlen) házban töltötték, azok kórusban hülyézik azokat a hazugokat, akik azt állítják, hogy nekik elég a 20 fok is :)
Én is így voltam, ma meg már nem tudnék (na jó, nem szeretnék :) élni hőszigeteletlen házban.
Ezért biztatok mindenkit, hogy szigeteljen, de ne nagyon számolgasson, mert a jelenlegi energia árak és a jelenlegi kivitelezési költségek mellett a megtérülés a beláthatatlan jövőbe vész..., viszont az "érzet" azonnal jobb lesz, ami priceless.
Meg aztán ha egyszer lesz egy energia válság, akkor az fog télen túlélni, aki kb két gyertya lángjánál melegen tudja tartani a házát... (Túlzok, és sose legyen ilyen, de ki tudja...)
Nem folyamatos fűtés (téliesített nyaraló, barkácsműhely, stb) esetén energetikailag legjobb az olyan épület, aminek kicsi a saját hőtároló tömege (pl könnyűszerkezetes épület,
A ház "sikere" után a nyaralót is lehőszigeteltem, és nyáron is priceless, amikor a tégla fal "hőtárolja" az éjszakai hűvöset nappalra, úh. én a könnyűszerkezet ellen vagyok.
Meg aztán a mostani teleket elnézve, egy jól hőszigetelt nyaralóban pár lokális fűtésforrással (olajradiátor, hősugárzó, stb.) márciustól - novemberig is el lehet "nyaralni" - igaz, ekkor már hátrány a nagy hőtároló tömeg, aminek nyáron még annyira örültünk.
"A homlokzat és a lábazat szigetelésének egyformának kell lennie, hogy ne alakuljon ki hőhíd a lakásban!"
Gondolom végső U értékre gondolt a költő.
Mert ahogy nézem, a homlokzati Poro 38 + 7 cm EPS = U ~ 0,25
A zsalu betonnal + 7cm XPS = U = ~ 0,43 Ha hasonló U értéket értünk itt elvárás szintjén, akkor ez a kb kétszeres U gondolom nem jó,....hőhidat képez
Mert ha hasonló U a cél,...akkor a 7cm EPShez kell 12cm XPS...magyarul szépen kiáll a falból lábazati szigetelés...
A poén, hogy az én fejemben Mao. utcáit járva az az utcakép vésődött be, hogy van a felső szigetelés, s az alsó meg bentebb van.... 10ből 8szor. Magyarul Ha elfogadjuk, hogy a lábazat valami nagyon nem hőszigetelő anyag, s arra még kevesebb szigetelést is teszünk a falazat szigetelésénél, ami fal meg jobb hőszigetelő...no ez melegágya hőhídnak (magyarul teljes szakmai butaság)...10ből 8szor ezt látjuk az utcákat járva.... Furcsa...
Három egyszerű adatra volt szükségem, te viszont beszéltél valami zsalukőről meg vízszigetelésről meg arról, hogy hány éves a kapitány és a szövegben ravaszul (félreérthető környezetben) elrejtve a háromból kettő információt. Nekem nincs kedvem effajta rejtvény fejtésre :)
A 30 cenntiket figyelembe véve: ez elég kevés, de ha nagyon spórolni szeretnél a befektetésen, akkor nem veszélyesen kevés. Tehát megteheted azt, hogy a hőszigetelést folytatod lefelé 30 centivel és kész vagy (XPS táblák hosszában ketté vágva).
Ha viszont azt vesszük figyelembe, hogy sem a sóderből, sem a térkőből egy keskeny csík felszedése és helyreállítása nem túl költséges munka, akkor inkább legyen 40 centi (XPS táblák kereszben háromfelé vágva) tehát a fal tövében kaparsz egy 10 centis lyukat és beleengeded az XPS alját.
Ha a falon nem vicces 7 centi hőszigetelés lenne, akkor azt mondanám, hogy legyen 60 centi (tehát 30 centi a föld alatt), de így a 40 centi elfogadható érték. Pláne, ha figyelembe vesszük, hogy kicsit beljebb, a padlóban is van 10 centi hőszigetelés.
Tudom, hogy most mi a következő kérdés: a 40 centi évente hány forinnttal spórol többet, mint a 30 centi. Nos ezt néhány ember az országban ki tudná kiszámolni neked, ha megadnál nekik még 50-100 adatot (részletes alap csomóponti rajz + teljes fűtésrendszer leírása). Talán nem tévedek túl nagyot, ha azt mondom, hogy ez a plusz 10 centi évente 3-7 ezer forint plusz megtakarítást hozna. Kb annyit, amennyit a hőszigetelés alján lévő indítósín hővezetése kivesz a zsebedből.
Lábazat: térkő felett 30 cm-el van a homlokzati szigetelés indítóprofilja. (ergó "talaj felett 30 cm van") Ami látszódik, hogy ezen 30cm-nél kis fekete bitumenszerű anyag kikandikál néhol, gondolom a vízzáró szigetelés. A lakás padlószintje is ezen 30 cm-nél van egyébként.
"Ha elég magas a lábazat, akkor talán nem is muszáj lemenni a talaj feletti 30 centis sávba" Esetemben mivel talaj felett 30cm a lábazat így ez az opció akkor nem játszik, jól gondolom?
"a lakás padlószintje alá 40 centivel lemész, így már jelentős lesz a megtakarítás." Magyarul padló 30-on, akkor térkő alatt 10-vel, ilyen felállásra gondolsz?
A minimum az, ha a lábazati (és padló kezdő)-szint 30 centijén, a talajszintig tart az XPS? S a határ a talajszint alatt a csillagos és...de mégis...olyan 20-30 cm? (tehát padlótól 40-50cm) megfelelő lehet?
Egyrészt nyaralót nem fűtesz folyamatosan, teát az általam leírt számításból a "fűtési szezon hossza" nyaralónál nem 4800 óra/év, hanem lehet, hogy csak 200 óra/év. A képletet így újraszámolva 40 év megtérülés helyett a befektetésed megtérülése akár 1000 év is lehet.
Némileg árnyalja a képet, ha a nyaralódat télire nem tudod fagymentesíteni (vízteleníteni), ezért folyamatosan nulla fok felett kell tartani (temperálni) akkor is, ha nem használod, ebben az esetben a megtérülés lerövidülhet akár 600 évre is :)
További probléma az, ha a nyaralód nagy hőtároló tömegű (tégla/kő épület), mert a soksok tonna csak lassan melegszik fel (a hideg falak negatív hősugárzása kellemetlen az ott tartózkodóknak), ezért a megérkezéskor az első fél napot vagy télikabátban töltöd, vagy a leutazás előtt 6-12 órával bekapcsolod a fűtést (pl telefonhívással), ami persze növeli a fűtési szezon éves óraszámát (no meg a te fűtésköltségedet).
Nem folyamatos fűtés (téliesített nyaraló, barkácsműhely, stb) esetén energetikailag legjobb az olyan épület, aminek kicsi a saját hőtároló tömege (pl könnyűszerkezetes épület, amiben a padló sem vastag jéghideg betontömb). Vagy a kő/tégla házadat BELÜLRŐL hőszigeteled, de ez amatőr szinten veszélyes, profi szintem pedig megfizethetetlen.
"Most éppen egy "közepesen jól" hőszigetelt házban ülök, a hőmérő pont 20 fokot mutat, és nem kevés, nem fázom. Hőszigeteletlen házban 22-23 fok mellett is fázom, mert süt a hideg a falból, a padlóból, mindenből."
Az ember hőveszteségének meglepően nagy százalékát adja a hőSUGÁRZÁSOS hőleadás. Minél nagyobb a hőmérsélket különbség az ember bőrfelülete (ami általában 32-33 fokos) és a környező felületek (mennyezet, padló, bútorok, stb) között, annál kevésbé kell a levegőt felmelegíteni a kellemes közérzethez. Hideg (12-15 fokos) mennyezetű/falú lakásokban 23-25 fokosra felfűtött levegő kell ahhoz a komfort érzethez, míg egy "jó meleg" (18-19 fokos) mennyezetű lakást elég lehet 20-21 fokra fűteni.
Akik egész életüket hideg falú (mert hőszigeteletlen) házban töltötték, azok kórusban hülyézik azokat a hazugokat, akik azt állítják, hogy nekik elég a 20 fok is :)
A lábazatnál elvileg zsalukő van (nem mi építettük, illetve jelenleg fedve van egyfajta designkővel, amit le kell fejteni róla, ergo jelenleg nem látszik tisztán...) Itt milyen U értékkel kellene számolni? Gondolom a sima zsalukő feltöltve betonnal, esetleg (s legvalószínűbben vasbeton kialakítás). Mivel találkoztam külön zsalukő, s külön beton vas nélkül / vasbeton / zsalukő U értékekkel is ezért kérdezem, mi az okos választás itt. Egyik sem kecsegtet túl sok jóval jellemzően U= 2-3 között szórnak. :) Mondjuk emiatt lehet használható a megtérülés.. :)
Adott egy házhoz toldott, rövidesen fűthető garázs, ahol egy rövid és egy hosszú oldal 60%-ban a földben van . Ezeket hogy tudom modellezni a Winwattban?
Azt megtaláltam , hogy a padlószintet a talajszinthez képest tudom állítani, de itt a padlóval az a gondom hogy a 2. rövid oldal - a bejárat - értelemszerűen a talajszinten van.
Itt hogy lehet és célszerű a megfelelő értékeket szétosztani?
Egy kacérkodott (de végül megnemvett) "nyaraló" kapcsán bennem is felmerült, hogy a régen rárakott 5 cm-re még ráteszek 10 cm-t, és akkor de jó lesz késő ősszel is kis hősugárzó mellett.
(ami aztán nyilván nem érte volna meg soha).
De !
Azt tapasztalatból tudom, hogy egy hőszigetelt vs nem hőszigetelt házban a komfortérzet ég és föld, össze sem lehet hasonlítani.
(Most éppen egy "közepesen jól" hőszigetelt házban ülök, a hőmérő pont 20 fokot mutat, és nem kevés, nem fázom. Hőszigeteletlen házban 22-23 fok mellett is fázom, mert süt a hideg a falból, a padlóból, mindenből. Szerintem nem is tudnék már olyan helyen élni...)
De vajon egy 5 cm-rel vs. 15 cm-rel hőszigetelt ház komfortérzete között is van és és föld? (Minden mást változatlannak véve)
Mert szerintem nem.
Az "érzet" már 5 cm-nél nagyot ugrik a 0 cm-hez képest, pedig egyátlagos, szigeteletlen falat csak kb U=0,5-re csökkent 5 cm EPS, (hevenyészett számításaim szerint), miközben 15 cm-vel 0,2 lenne. (Most csak a falról beszélek)
Szóval arra akarok kilyukadni, hogy a régen felrakott, ma már vékonynak számító hőszigetelések is tudják a komfortérzetet drasztikusan javítani (és szerintem ez a fontosabb), a fűtésszámla meg annyi amennyi, az az U-val nyilván korrelál, ott nem lehet csodát tenni.
"A klasszikus képletet vettem: "x m3 földgáz árát használja el 1 m2 fal évente"
Nem tudom, hogy mennyire "klasszikus" egy olyan energetikai számítási módszer, amiről én még soha nem hallottam (talán a Facebook-kon terjed, én oda soha nem megyek, hogy megőrizzem az IQ-mat), de ez így igen nagy marhaság, soha többé ne alklmazd.
- vedd a kétféle hőszigetelés különbségét (pl 0,12 W/m2K)
- szorozd meg a fűtési szezon külső átlaghőmérséklete és a lakás belső hőmérséklete közötti különbséggel (17 fok)
- szorozd meg a fűtési szezonok átlagos hosszával (4800 óra)
(ennél a résznél azt tudod, hogy mennyi az energiaveszteség-különbség 1 négyzetméternyi falon)
- szorozd meg a fal-négyzetméterrel
és tudod, hogy a falakon mennyi az össz energiaveszteség (különbség) évente.
Tehát pl: 0,12 x 17 x 4800 x 180 = 1762560 wattóra = 1762 kilowattóra
ennyivel lesz kisebb az éves hőszükséglet, ha vastagabb hőszigetelést csinálsz.
Most jön a forint.
Számos különböző fűtési módszer létezik (és mindegyiket lehet jól és szarul megcsinálni/üzemeltetni), ezért 1 kilowattórányi hőmennyiség előállítása 5 forint és 50 forint között bármennyi lehet. Mivel nem tudjuk, hogy te hogyan fűtesz, ezért példaképpen vettem egy 15-20 éves átlagos kondenzációs gázkazán és egy átlagosnál picivel jobb alsó hőszigetelésű padlófűtés együttes hatékonyságát, ez kb 16 Ft kilowattóránként.
Tehát a fenti 1762 kWh x 16Ft = 28.000 Ft, ennyit hozna évente a második réteg hőszigetelés.
Ha a 180 m2 második réteg felrakása 1,1 millió Ft, akkor 40 év múlva várható a megtérülés.
De ha neked pl a fűtésrendszered nem 16Ft/kWh hatásfokú, hanem sokkal rosszabb (pl 40 éves FÉG gázkazán pincében vezetett radiátor csövezéssel 30-35 Ft/kWh), akkor a megtérülés lehet akár 20 év is.
De ha te korszerű fűtő klímával fűtesz, ami ráadásul kedvezményes áramtarifáról működik (hőtermelés: kb 7 Ft/kWh), akkor a második hőszigetelés megtérülésének időpontja valóban közelít a 100 évhez.
Egyébként 220m2 falfelület hőszigetelését mennyire becsülitek? Erre van valami ökölszabály/képlet 2020ra? (anyagköltség (EPS, háló, ragasztó, vakolat, munkadíj)
Nem tudom, hogy hány forinttal számoltál egy kilowattóra hőenergiát (gűtésrtendszer forint-hatékonysága), de pl kondenzációs gázhazán esetén évente 25e Ft körüli éves nyereséget hihetőbbnek tartanék.
Ami persze a lényegen nem sokat változtat... ilyen befektetés csak fiataloknak való :)
"hát újra nekikezdeni, s meglévő vakolt EPS-re felrakni már költség,...s amit a jelen 7 cm-hez képest nyerek, az csak tizenévek szintjén ( ???) jön vissza."
Maga a plusz hőszigetelő réteg sokkal hamarabb megtérül,
a hőszigetelésre rárakott csicsamicsa (hálózás, vakolás, színezés) az nem hoz egy forint hasznot sem, tehát a szépséges burkolat soha nem térül meg.
Ha ezt a két dolgot egybe számolod, akkor egy már meglévő 7 centi kész (levakolt, színezett) hőszigetelésre utólag rárakott még egy réteg hőszigetelés valóban csak fiatal ember számára okos befektetés.
Ha nem vagy fiatal, akkor próbálj meg más területeken energetikára befektetni: pl a fűtésrendszeredet tedd energia-hatékonyabbá (pl kedvezményes áramtarifával működő fűtő klíma). És sok háznál a túlzó szellőzés is viszonylag sok pénzt visz el, azt is érdemes megvizsgálni.
A lábazati hőszigetelésnek sem muszáj marha szélesnek lennie: a lakás padlószintje alá 40 centivel lemész, így már jelentős lesz a megtakarítás. Persze a centi minél több, annál jobb, de minden plusz centi egy picivel kevesebb hasznot hoz évente, mint az előző centi. Ha elég magas a lábazat, akkor talán nem is muszáj lemenni a talaj feletti 30 centis sávba, ahol már mindenképpen muszáj drága XPS-sel hőszigetelni a lábazatot (sokan nem tudják, hogy a 30 centi feletti részen lehet olcsó EPS akár a lábazaton is).
Sziasztok, adott egy már hőszigetelt ház. Homlokzat 7cm EPS. Lábazat: 0cm. (födém a padlás felé 2x10cm EPS, padló elvileg 10cm) Fal Porotherm 38 HS. Két kérdés merült fel kis családunkban:
1) Ha a 7cm kapna még magára 10-et, akkor az milyen megtérüléssel kecsegtetne? Elsőre szépnek tűnt, aztán ahogy másodikra picit számoltam....hát újra nekikezdeni, s meglévő vakolt EPS-re felrakni már költség,...s amit a jelen 7 cm-hez képest nyerek, az csak tizenévek szintjén ( ???) jön vissza. Valós ez az érzet? Magyarul az más, amikor egy pucér házat hőszigetelünk, s vívódunk, hogy 7cm vagy 15-20cm legyen rajta...mert ott a megtérülés pár év alatt megvalósul. Itt viszont munkások újbóli felvonulása, esetleges állványozás, stb, stb... Tehát valós ez, hogy a meglévőre rászigetelés megtérülése problémás? Tapasztalatok?
2) Lábazati szigetelés: itt a beton alap esetén nem kérdés, néhány év alatt megtérül. Itt milyen anyagot vehetünk alapnak? (sima beton, vasbeton?) amivel a számolásokkor összehasonlítható?
Ha csak kevés időt fogsz ott munkával tölteni, és azt a kevés időt is egy helyben (pl egy munkaasztalnál), akkor akkor hőszigetelés helyett olcsóbb lehet azt az egy pontot hősugárzókkal melegíteni.
"10cm hungarocellt szeretnék oldalaira tenni tetőhőz meg 5-10cmeset."
Hagyományos (nem infra sugárzós) fűtés jellemzője, hogy a fűtőtesttel legyártott meleg először felszáll, majd fentről lefelé kezdi feltölteni a helyiséget meleg levegővel.
Ebből két dolog következik:
1: a menyezetet kell legjobban hőszigetelni (ott van legmelegebb, tehát ott legnagyobb a hőveszteség a külvilág felé)
2: minél alacsonyabban van a legmagasabb pont, annál hamarabb lesz meleg lent is (tehát a magas tető helyett okosabb, ha van egy vízszintes mennyezet sokkal lejjebb).
Szeretnék csináltatni egy lemezgarázst milyen szigetelést ajánlotok hozzá? Neha szeretnék benne szerelni is és télen befuteni ezért lenne fontos a szigetelés. 10cm hungarocellt szeretnék oldalaira tenni tetőhőz meg 5-10cmeset. Hogyan lehetne megoldani?
Vagy milyen más szigetelést ajánlotok amivel kicsit élhetőbb lenne a garázs és nem horror ár?
Talán felülről jött a víz. Pl azért tettél a hőszigetelés tetejére páraáteresztő fóliát, mert a tető csepegni szokott, akkor talán valóban csepegés okozza a vizesedést: a felső fólia átlapolásánál a vízcsepp lejuthat a hőszigetelésbe.
Talán több helyen is meg kellene nézni, hátha csak egy ponton vizes a hőszigetelés, mondjuk csak a fürdőszoba felett, vagy a tetőn lévő nagy lyuk alatt :)
Igen atlapoltuk 30 centit és össze is ragasztottuk. A falak, illetve a vezetékek mentén pedig pàrazàrò szilikonnal zártuk le. A szellőző rendszer szelepeinél is gondosan több rétegben próbáltuk ragasztani, hogy minimalizáljuk a hibalehetosegeket.
A pàraàreresztő fólia típusa Masterplast Mastermax 3 START páraáteresztő tetőfólia
"párazáró fólia (tudom a gipszkarton csavarok átlyuggatták stb.)"
A párazáró fólia csíkok az átlapolásoknál légmentesen össze vannak ragasztva?
A párazáró fólia a széleinél légmentesen a falhoz van ragasztva?
A párazáró fólián nincsenek egyéb lyukak (elektromos dolgok, szellőző rendszer, stb)?
Mi a felső páraáteresztő fólia pontos típusa? Mert van olyan, ami nem nagyon ereszti át a párát (pl solflex), ezeknél a legkisebb párazárási hiba sem megengedhető.
Több oka lehet (pl a páraáteresztő fólia nem annyira áteresztő), de a párazárást, azt közvetlen a hőszigeteléshez kell rakni. Nálad meg van vagy 1 méter távolság a kettő között. Jobb rétegrend lett volna közvetlen az álmennyezet fölé rakni a hőszigetelést, így jó pár légköbméter fűtése is kiesett volna.
Olyan kérdésem lenne, hogy van a padláson 30 cm kőzetgyapot leterítve átfedésekre figyelve, a tetején páraáteresztő fóliával. Véletlenül vettem észre, hogy a fólia alatt tiszta vizes a gyapot. Ez mitől lehet?
Alulról a rétegrend:
gipszkarton
párazáró fólia (tudom a gipszkarton csavarok átlyuggatták stb.)
30cm légrés
vakolt nádas deszkázat
20cm légrés
deszka
majd a legtetején leszórva valami agyagféleséggel.
"A gyapotból kerülhet káros anyag a légtérbe a légmozgásból adódóan? "
Egyes könnyűszerkezetes házak olyanra vannak tervezve, hogy az összes fal gyapottal van töltve és ez a gyapot nincs semmilyen gázzáró réteggel elválasztva a lakótértől.
Nem kérdezem, hogy, honnan származik ez a nagyon hülye gondolat a hőszigetelő gyapotból kiáradó halálos mérges gázokról, de szerintem kevesebb időt kellene a Facebook-on tölteni, ott hemzseg az ország összes idiótája, akik egymás teszik még hülyébbé kölcsönös erővel (a facebook fiók törlése azonnal 15 pontot emel bárki IQ szintjén).
Az épület száraz részeit a talajnedvességtől elválasztó vízzáró rétegben ne legyen sehol megszakítás (tehát ez a réteg összefüggő legyen a ház egyik szélétől egészen a másik széléig). Tehát az a 10 centis függőleges felület is vízzáró legyen.
Mellékeltem egy képet, nem méretpontos, de remélem érthető. Adott egy téglaház, betonalappal, (ha jól tudom) bitumenes talajpára-záró szigeteléssel.
Bővítettünk mellé, az kapott sávalapot, zsalutéglát és egy szerelő betont, eddig van kész. Majd jönne a bitumenes szigetelés, könnyűszerkezetből szoba. A képen remélhetőleg látni, de az új építés talajpára szigetelése magasabban fog feküdni mint a régi házé, kb 10 cm-el, ezt jelöltem a dupla kérdőjellel.
Kérdés ez mennyire problémás talapjára, leendő salétromosodás, stb terén.
Van aki azt mondja a talajpára ott nem fog feljönni, van aki azt tanácsolja vágjuk meg a fal mellett és rakjunk be 2-3-as xps-t mert azon a szigetelentlen tégla sávon fog felnedvesedni a fal.
A lábazat körbe lesz véve mindenhol majd xps-el, valamint a szerelőbeton után kerül be hőszigetelés, padlófűtés, és végleges betonréteg is mindkét helységbe. A két épület végleges padlószintje egy magasságban lesz.
A födémem kőzetgyapottal van szigetelve és egy része járhatóvá lett készítve. Szigetelés előtt szárítottunk a padlástérben ruhát meg tárolásra használtuk. A szigetelés elkészültével a gyapotra páraáteresztő fólia nem került, ha ugyanúgy szárítanánk fent ruhát az káros lenne az egészségre? A gyapotból kerülhet káros anyag a légtérbe a légmozgásból adódóan?
"Akkor is ha be van zárva, mondjuk két réteg fólia közé? "
Képzeld el, hogy a két fólia között nincs semmi (csak levegő). A meleg fólia mentén a lefegő felmelegszik és emelkedni kezd. Odaér a hideg fóliához, ahol lehűl (=leadja a hőt), ezért süllyedni kezd. A két fólia között szépen kialakul egy olyan levegő körforgás, ami folyamatosan horja kifelé a lakásodból a drága pézé előállított meleget.
Most képzeld azt, hogy a két fólia közötti üregbe kézilabda méretű polisztirol golyókat teszünk (tehát a hatalmas labdák között nagy üregek maradnak). Menyivel fogja ez rontani a fent leírt levegő körforgást, mennyivel lesz jobb ettől az üreg hőszigetelése? Szinte semmit sem fog javulni a helyzet, hiszen a labdák közötti hatalmas üregekben szinte zavartalanul továbbra áramlik a hőszállító (forint lopó levegő körforgás).
A következő kérdés: az üregek méretét (pl a golyók méretét) mennyire kell lecsökkenteni ahhoz, hogy a levegő ugyanannyira ne tudjon áramlani a két fólia között, mintha azt az üreget TÖMÖR polisztirol hab töltneé ki? Beláthatod, hogy még 1 milliméteres golyócskák között is nagyobb üregek maradnak, mint a polisztirol habbban lévő üregek. Márpedig a boltban kapható polisztirol gyöngyök jóval nagyaobbak 1 milliméteresnél. Profi körökben ezért nem szokás sehol ömlesztett polisztirol gyönggyel hőszigetelni.
Fentiek után gondold végig a következőket:
- menyire komolytalan az, aki egy üreget polisztirol hulladékkal/törmelékkel tölt ki és elvárja, hogy az az üreg hőszigetelőként működjön?
- mennyire komolytalan az az állítás, amikor egy gyártó/kereskedő egy halom törmelékre olyan hőszigetelési hatékonyságot hazudik, ami a hőszigetelő anyagnak csak az egy darabban lévő ( tökéletesen tömör) állapotára igaz? (pl egyes aerogél termékek)
"Ez a fajta működhetne külső oldalon is?"
Igen.
"és mehetne rá rögtön a külső (deszka, lemez, stb...) burkolás?"
Hőszigetelés hideg oldalát SOHA ne zárt le olyan réteggel, ami párazáróbb a hőszigetelő anyagnál. A külső burkolat vagy legyen páraáteresztőbb (vagy legalább ugyanolyan), mint az alatta lévő réteg, vagy a hőszigetelés és a burkolat között legyen egy folyamatosan átszellőztetett légréteg. Tehát bizonyos (jó páraáteresztésű) faburkolatok TALÁN mehetnek közvetlenül a polisztirolra, energetikus ki tudja számolni neked.
Sajnos nem jött be az ötlet hogy a 7.-8. kapcsolókat tegyem "OFF" állásba, - továbbra sem indítja a termosztát a kazánt hogy a megadott időpontra felfűtse a helyiséget. De azért köszönöm hogy próbáltál segíteni.
A komplett szigetelési munkának, melyben a nemesvakolat lesimítása is benne van. Ahhoz képest csak a hungarocell felragasztása hány %-os készültséget jelent, mert a hungarocell fel lett ragasztva, de a hálózás, glettelés, nemesvakolat lesimítása tavaszra marad, és szeretné elkérni a pénz egy részét.
Igen volt nekem is egy ilyen sejtésem. Ellenben ezt az Ursa-t tényleg ajánlja a gyártó szarufák közé is, a Naturoll Pro-ról nincsenek egyértlemű infók, tapasztalatokat pedig nem hallottam róla.
Ha kevésbé roskad az Ursa akkor az a vízszintes résznél is jól jön azért.
A Knauf Naturoll Pro és az Ursa DF39 között vacilálok.
Az Ursa spródebbnek tűnik a leírások alapján, így lehet hgyo inkább azt kéne választani, kb. 400Ft differencia van a két szigetelőanyag között/m2 (30cm szigeteléssel számolva)
Mi rakattunk vagy 8 éve. Rakható, de minden üveggyapottal szar dolgozni, kell a maszk + védő felszerelés. Tán 3 évvel később volt az infra kamerázás, akkor még a helyén volt, nem esett össze vagy ilyesmi. Amúgy elég masszív anyag, be lehetett rakni és ott maradt, van benne bizodalmam.
Reflex: sima grafitos hőszigetelés + egy bevonat, ami a kivitelezés közben védi (amennyiben sokáig lesz a hőszigetelés csupaszon, hálózás nélkül, a ház falán, akkor ilyen kellehet)
1: Az öntanulás akár napokig is tarthat (meg kell tanulnia a lakás hőtároló tömegének várható reakcióit, hogy a jövőben számolhasson velük), ne várj tőle az első órában azonnali tudást:)
2: Én a 7+8 kapcsolókat OFF-ra kapcsolnám (utána gombot nyomni!), elképzelhető, hogy a jelenlegi állás felülbírálja/blokkolja az öntanuló módot (nálam mind a kettő OFF).
Üdv ! Az állítgatás után a Dip gommbal leokéztad ? Pár sec-ig lenyomva ha jól emlékszem ! Nekem ilyen van ,de semmi extra ,meg a jelőlések is egyértelmek !:-) Van leírásod/manual róla?
Tudom hogy nem itt van a helye, ( de a víz-gáz fűtésszerelés fórumban senki nem válaszolt) szeretnék segítséget kérni Siemens Rev 24 termosztát beállítással kapcsolatban.
A probléma a következő: a 4-es,5-ös DIP kapcsoló "ON" állásba van állítva, itt elvileg öntanuló üzemmódban kellene működnie a termosztátnak, vagyis ( ha jól tudom) a beállított időpontra a kívánt hőfokra kellene felfűtenie a kazánnak a helyiséget, de nem teszi, a beállított időpontban kapcsol be, akkor kezd el fűteni a kazán.
Mi lehet az oka? Mit rontottam el? Tudna valaki segíteni?
"Remélhetőleg nem csak ragasztó "pogácsákkal" van feltéve a hőszigetelésed"
Remélhetőleg nem. Amikor láttam, ott voltam, akkor pont-perem ragasztással csinálták.
Bízom benne, hogy meg is fog szűnni, hogy a pára záró fólia alsó felén folyik a víz. Igazából, a hét elején jelentkezett ez a probléma, amikor reggel -4 fok volt, és napközben is fagyponthoz közel volt a hőmérséklet. Előtte hétvégén sem, és most a hét második felében sem.
Kőműves/festő vegyes vonal, mármint mindkettő meg tudja csinálni, de ahogy írták inkább kőműves. Annyival egészíteném ki, hogy leginkább a jóisten tudja milyen végzettségű, csak, ezt csinálja már X éve.
Igazából a színezés (meg az állványozás) ami több embert igényel egyszerre. Színezésnél egyszerre kell csinálni a teljes magasságban (egyszínű felületet, színváltásnál meg lehet állni), kb egy állványmagasságot (kb 2m) ér be egy ember. Szóval ha kell állvány, akkor 2 ember színez, 1 kiszolgálja őket. Egy emeletes háznál már kellhet 3-4 ember is aki színez.
Ezek közül leginkább a kőművesek vállalnak hőszigetelést is. A többieknek alapesetben nincs felszerelésük egy ház falának felállványozására. Az állványzat felépítéséhez/bontásához több fős brigád szükséges és a munkát is több ember képes gyorsan elvégezni.
"A pára zárás rendben van. Dörken Delta Reflex fólia van."
A párazárás csupán 1 százalékban múlik a fólia minőségén, 99 százalékban azon múlik, aki felrakta: képes volt-e a párazáró rétegen minden apró lyukat és rést légmentesen (pontosabban: páramentesen) leragasztani/letömíteni.
Okos emberek ezért használnak 4 méter széles fóliákat: kevesebb toldás/ragasztás = kevesebb hibalehetőség :)
ráadásul minél vastagabbat, mert minél erősebb a fólia, annál bátrabban (=gyorsabban) lehet dolgozni a közelében :)
" 1 héttel ezelőtt ragasztották fel ott az eps-t a homlokzatra, és ahogy köt az eps ragasztó, párolog ki belőle a víz,"
Mivel a hőszigetelés és a házfal közötti rés felül (is) teljesen el van tömítve (UGYE????), ezért csak a ragasztó felső csíkja tud felfelé párologni, az összes többi ragasztó a polisztirol habon keresztül a külvilág felé párolog.
Remélhetőleg nem csak ragasztó "pgácsákkal" van feltéve a hőszigetelésed, mert a pogácsák közötti légrés a felfelé párolgás végeztével a fűtésköltséget is meg fogja emelni.
Az jutott eszembe, az is lehet a probléma, hogy 1 héttel ezelőtt ragasztották fel ott az eps-t a homlokzatra, azon a részen, és ahogy köt az eps ragasztó, párolog ki belőle a víz, és ezért csapódik ki a víz a páraáteresztő fólia, alsó felén.
Alul és felül is nyitva van a légrés. Alul rovar rács, felül a kb. 75 cm széles szarufa közönként 2 db szellőző cserép.
A majdani deszkázásra azért akarok eps-t rakni, hogy ne kelljen később festeni. Nemesvakolatot akarok rátenni.
A rajzon a valóság van, végig ott voltam a folyamatoknál. A tetőt ács csinálta, a homlokzat szigetelést festő. Néhány munkafolyamatot én is csináltam, asztalos vagyok.
Most az jutott eszembe, az is lehet a probléma, hogy 1 héttel ezelőtt ragasztották fel ott az eps-t a homlokzatra, és ahogy köt az eps ragasztó, párolog ki belőle a víz, és ezért csapódik ki a víz a páraáteresztő fólia, alsó felén.
Így hirtelen csak az jut eszembe, hogy az a fólia nem páraáteresztő, valaki csak annak hazudta. Máskülönben nem csapódna ki rajta a pára... Az oké, hogy van 5 cm légrésed, de alul-felül nyitva is van? Tehát alul rovarhálót, felül pár darab szellőzőcserepet kellene látnod.
Az, hogy felkerült a homlokzati szigetelés és azután jött a gond, logikailag annyit jelent, hogy eddig az a pára a homlokzaton keresztül távozott ezek szerint.
A majdani bedeszkázás aljára teljesen felesleges bármilyen szigetelés, honnan jött az ötlet?
Ki csinálta úgy az egészet? Mert ezek után az merül fel bennem, hogy az a rajz csak rajz, a valóság meg más.
Az a legnagyobb probléma, hogy nem a fólia tetejéről jön a víz. A pára áteresztő fólia alsó felén folyik. Ami érdekes, hogy a 10 méter hosszon, 3 helyen.
A cellulóz alatt lakótér van. A pára zárás rendben van. Dörken Delta Reflex fólia van.
Az átszellőztetés is rendben van. 5*5 cm-es fa van a pára áteresztő fólia felett. Amíg nem került fel a szigetelés a külső falra, semmi probléma nem volt.
A legnagyobb probléma az, hogy a pára át eresztó fólia alsó felén folyik a víz. Felül egyáltalán nem zavarna, de ott még egyszer sem vettem észre, hogy folyt volna. Amíg nem volt szigetelés a falon, addig nem volt ilyen probléma. A tető kb. 1,5 éve készült el, és 10 hónapja lakva van a tetőtér.
Teljesen buta, kezdő kérdés: ha az ember meglévő homlokzati szigetelésének bővítését szeretné (rárakatni még +10cm-t, illetve a lábazati kimaradt szigetelést megcsináltatni), akkor milyen szaki(k)ra bízható mindez? (festő/mázoló/burkoló/kőműves/stb)
Na vájár. A fólia tetejéről jön a víz? Az teljesen normális, azért van ott. Csak ki kellene érjen a széléig. Kellene neked egy cseppe tő lemez, de azt még tavasszal is szívás kesz felrakni.
Teljesen normális és megszokott, hogy az éjszaka lehűlt cserepek aljáról (főleg reggelenként) víz csepeg a páraáteresztő fóliára. Ezért kell a fólia alsó szélét úgy kialakítani, hogy a rajta legördülő vízcseppek a házon kívülre kerüljenek.
Segítséget kérnék. Szerintetek mi lehet az oka, hogyan lehet megszüntetni a következő helyzetet. Felkerült a 20 cm eps a falra, és a szarufa tetején lévő pára át eresztő fólia alján, néhány helyen folyik a víz. Az elmúlt 2-3 napban -5 fok volt reggel, akkor tapasztaltam, korábban nem. Tudom, hogy pára lecsapódás, de mitől, hogyan keletkezik? Hogyan tudom megszüntetni? A gerenda végével egy vonalban vízszintesen be lenne deszkázva, és deszkára 2 cm eps menne. Attól tartok, hogy idővel, elrohadhat a deszka.
"Belul gipkarton van, kívül homlokzati szigetelés. "
Sokan elkövetik azt a hülyeséget,hogy hőszigetelést tesznek a belső gipszkarton és a házfal/mennyezet közé. Ilyenkor a jéghideg fal/plafon vizesedik, attól meg a hőszigetelés vizesedik és megszűnik hőszigetelni.
Ha új a ház, akkor lehet, hogy a (pl nútféderes) téglák között rések vannak, plusz a külső hőszigetelés alatt a zseniális mester hagyott egy jó huzatos légrést, ami a téglák közötti réseken át huzatossá teszi a gipszkarton mögötti légrést is.
És még lehet jó néhány hibalehetőség, nem tudjuk, hogy a házad mikor épült, milyen technológiával, mennyire hozzáértő szakemberekkel.
Okos hőkamerás ember (vigyázat: nem mindegyik ért az energetikához) házhoz hívásával fel kéne térképezni ezeket a területeket hátha van valami ötlete a fal szétverése nélkül is :)
A fal vizesedése (párakicsapódás) nem csak a felület hőmérsékletétől függ, de a z ottani levegő páratartalmától is. Minél alacsonyabb a levegő páratartalma, annál hidegebb fal kel ahhoz, hogy vizesedjen. Tehát jól szellőző (vagy keveset használt) lakásokban/helyiségekben teljesen száraz lehet az ugyanolyan hőmérsékletű fal.
És ennek az ellenkezője is igaz: olyan helyiségekben/lakásokban, ahol magas a páratartalom (pl a szar szellőzés miatt) meglepően kevés kell ahhoz, hogy a fal vizeseedni kezdjen.
Nem túl rossz szellőzésű lakásban ilyentájt mondjuk 45% a páratartalom, ha 22 fok a hőmérséklet, akkor 9,5 fokosra kell hűlnie egy falnak, ha vizesedni szeretne. Ha ugyanebben a 22 fokos lakásban marhaszar a szellőzés, akkor a páratartalom 70%-os, ekkor a falnak elég 16,3 fokosra hűlni és máris vizesedni kezd.
Márpedig tartósan vizes fal = penészes fal az esetek többségében.
A fűtésszerelő panaszkodik, hogy penészedik belül a fal. Szigeteletlen kisméretű tégla. Az érdekes az, hogy én a terasz alatt fűtöttem 25 fokra és a jéghideg beton mennyezet nem vizesedett, nem penészedett, teljesen száraz volt. Természetesen ez nálam már orvosolva a 8cm xps-el és a hétvégén megszüntettem a hőhidakat is, de nem értem ott miért és nálam miért nem jelentkezett a probléma.
Amikor olyan az időjárás, akkor minden felület lederesedik (a levegő páratartalmából apró jégkristályok képződnek) , ami elég hideg ahhoz, hogy lederesedjen. A fák ágai, az autók teteje és a hőszigetelésed is. Ahogy kel fel a nap és melegszik az idő, az apró jégkristályok megolvadnak és a víz lefolyik onnan. Az autók tetejéről, a fák ágairól és a házad faláról.
Ha ez zavar, akkor szedd le a hőszigetelés a falról. Igaz, hogy jó magas lesz a fűtésszámlád, de a lakásodból megszökő hő melegen tarja a fal külsejét, ami nem fog többé deresedni :)
A jellemzően hideg felületek pl. a külső sarkok alul és felül, az élet szintén a külső részek mögött. Ill. ott ahol valami beton vagy vas van a falba építve.
Adott egy téglalap alakú ház, fa födémgerendákkal:
A gerendák közt üveggyapot szigetelés, alatta párazáró fólia és gipszkarton, felette OSB a járhatóság miatt, mert a padlás tárolóhelyiségnek van használva. Sajnos csak 10 centi gyapot van a gerendák közt, úgyhogy ezt bővíteni szeretném, viszont nem tudom csak úgy legurítani a tekercseket, mert továbbra is járható padlást szeretnék, ehhez viszont meg kell magasítanom a födémgerendákat, hogy bele tudjak rakni +10 centi gyapotot, és újra rá az OSB lapokat(ezt lebontom az előző helyéről és ide újra felhasználom) Szóval ehhez meg kell magasítanom minimum 12 centivel a födémgerendákat(azért nem 10, hogy legyen valami légrés a gyapot és OSB között az átszellőzéshez)
Tegyek 12 centis pallókat merőlegesen a födémgerendákra rászögelve, vagy épp ellenkezőleg rá a gerendákra, végig hosszában? Nem lenne baj ha erősítené, merevíteni is a födémet, de legalább ne terhelje mert elég vékonyak a födémgerendák. (15x7,5 cm, igaz csak 4,4m fesztávon)
Támadt még egy olyan ötletem is, hogy nem is gerendáznám be újra, csak tennék monduk 12centi magas gerendából vágott darabokat tartóbaknak a födémgerendákra olyan 40-50 centinként, gyapotot legurítani közé, és erre rá az OSB-ket, szerintem simán stabil lenne így is mivel 22mm-es az OSB,annyira nem hajlik. Ez így milyen ötlet szerintetetek?
Ti hogy oldanátok meg ezt a szigetelés bővítést? Szivesen várok minden ötletet!
A 96130-as bejegyzésedben arra céloztál, hogy valamilyen vízelvezető réteg mindenképpen kell a hőszigetelés és a tető vízzáró rétege közé. Ennek bizonyítására meg is adtál egy linket. Az általad megadott linken azonban egy szó sincs semmi ilyesmiről (azon a linken a geotextília a felső (nehezék+UV védő) kavicsréteget választja el a hőszigeteléstől).
Most mutogatsz egy rajzot, amin valóban van ott alul egy geotextília. Én elhiszem, hogy léteznek olyan tervek, amelyiken tesznek oda valamit (pl lágyítóvándorlás elkerülése céljából), de ez még nem jelenti azt, hogy oda minden esetben kell valami.
Ha az Austrothetm-et vetted elő példaként, akkor maradjunk náluk: itt van 7 db Ausztotherm rétegrend, amelyeknél nics semmi elválasztó réteg a vízzáró és a hőszigetelő réteg között:
Sőt, sürgős esetben szerintem akkor is lehet fordított rétegrendű tető hőszigetelést csinálni, ha a 20 centi hó fogad bennünket a háztetőn
nem muszáj a havat ellapátolni:
- a hó tetején összerakjuk a hőszigetelő réteget, tehát a hó el lesz zárva a fenti hidegtől,
- alulról viszont a lakás melege folyamatosan melegíti, olvasztja,
- a megolvadó hólé folyamatosan elfolyik onan,
- eközben az új hőszigetelés szép lassan leereszkedik a tetőre ;)
Persze tavasszal azért megnézném, hogy még mindig szorosan ("légmentesen") illeszkednek-e egymáshoz a legó-kockák, vagy ereszkedés közben volt egy kis elmozdulás.
Mivel "üzem közben" sem baj, ha egy kis víz kerül a hőszigetelés alá,
ezért lerakás közben sem baj, ha nedves tetőre rakod le a hőszigetelő lapokat.
Ez az egyetlen hőszigetelés, amit akár szakadó esőben is lehet csinálni, hiszen bármelyik alkatrésze bármikor minden oldalról csurom vizues lehet, ez a végeredmény jóságát nem befolyásolja.
Viszont erős szélben nem javasolt a munka, mert rohadt fárasztó minden nagyobb szélroham után lemenni a kertbe, összeszedni és újra felhordani a tetőre az alkatrészeket.
Pepita Offélia sajnos csak a zongoránál áll.... és gitározik.. :) Pénzt nem ad..... :(
Közben hívott a klímás, kedden jön szerelni. Addigra nem lesz meg a szigetelés, ezért legalább meg tudom nézni hogy mennyi megtakarítást érek el a szigeteléssel.
A ráhulló eső 99,9999 százaléka a hőszigetelés felett fog elfolyni, csupán néhány csepp szivárog le alulra az egymásnak feszülő táblák között. Egy alsó drénlemez légrésén át ráadásul megszökne a fűtés forintjaidat nagy része is a hőszigetelés alól (mint pl amikor a nagyokos hőszigetelő "mester" az oldalfali hőszigetelés és a házfal között hagy egy átszellőző forintlopó légrést :)
Ha a hőszigetelés felszíne nem egyszerű kavics, hanem pl járható terasz, vagy tetőkert számára van kialakítva, akkor valóban szokás egy drén réteget tenni, de a hőszigetelés TETEJÉRE.
Perssze a legolcsóbb terasz megoldás gondolom az, ha az 5-10 centi kavicsra (ami mostantól drénréteg is) egyszerű beton járólapokat teszel.
- írj be Gugliba valami ilyesmit hogy "fordított rétegrend",
- kapcsold át a keresőt "képek" üzemmódra
és ott fognak hemzsegni a különböző lehetséges rétegrend-kombinációk.
Nálam is ugyan az a helyzet mint a kérdezőnél, én is egy ilyen lapostetőt akarok szigetelni. Kérdésem, hogy az XPS alá nem kell-e valamilyen drénlemez ami kivezeti az alá befolyt vizet? Néha terasznak lenne majd használva,így mit lenne érdemes tenni az XPS felé a kavics helyett?
Ha Pepita Ofélia ad kölcsön pézt, akkor később nem kell leszedni a felső rétegeket a vastagság hizlalásához.
Ráadásul fordított rétegrendű hőszigetelésnél az xps-t elvileg csakis egyetlen vastag rétegben lenne szabad alkalmazni,
mert több réteg esetén a rétegek közé vízszintesen beszivárgó víz ott összefüggő párazáró réteget (filmet) alkot, ami valamilyen módon kissé ronthatja az alsó hab legfelső rétegének cellaszerkeetét (én sem értem pontosan, hogy hogyan).
Ha a jelenlegi födémednek jelenleg is van értékelhető saját hőszigetelése, akkor elképzelhető, hogy (szegényessen számolva) mindössze 10 centi plusz XPS is elég lesz neked.
Ha Ofélis segít, akkor kezdheted nézegetni a 10 centis xps árlistákat
(fordtott rétegrendhez csakis nútfédesres/lépcsős élkiképzésű xps lapok valók, hogy a függőleges víz-hőhidakben legyen törés)
A párazáró a gond, pont azért, mert szeretném tökéletesre. De valószínűleg a fogópár alatt lesz fóliázva, s ezt a gondot kikerülöm, de veszítek kb .20 cm belmagasságot...
Ha párazáró fóliáról van szó, azt mindenütt légmentesen (pontosabban: páramentesen) leragasztani, tömíteni kell.
Nehezen megközelíthető helyen a párazáró fólia valószínűleg helyettesíthető ZÁRT CELLÁS szerelőhabbal (a nyitott cellás habok nedvszívók + páraáteresztők).
Ha páraáteresztő fóliáról van szó, azt elég csak úgy vezetni (toldásoknál átlapolni), hogy ahol vízcsepp kerülhet rá, az rajta lefelé gurulva ne gurulhasson be a lakásba.
Hogyan tudom jól megcsinálni a fogópár áttörést a szigetelésen? A fogópár felett szeretnem a fóliát elhelyezni, így nyerek a belmagasságban kb 20cm.ert, Sajnos erről nem találtam sehol tippeket.
Sokan nem tudják, de az 1,1-esként reklámozott ablakok valóban kb 1,5-ösök (fajlagos Uwérték= kb 1,5 W/m2K), az az 1,1 csak az üvegre igaz, az ablakok keretéről nagyvonalúan szokás megfeledkezni a hirdetésekben ;)
Egy 15 centi vastag polisztirol hőszigetelés viszont 0,26 W/m2K (ha grafitos, akkor 0,21) körül van, ehhez képest egy 1,5-ös ablak csupán hatod annyira jó hőszigetelő dolog, tehát csúnya hőhídnak tekinthetjük az ilyen ablakokat egy 15 centi vastagon hőszigetelt házon.
A fordított rétegrendű lapos tető hőszigetelésnek számos előnye van, de van egy hátránya: mivel a hőszigetelés rendszeresen elázik (víz folyik alatta-felette-körülötte), ezért ott kizárólag vízálló (zárt hab-cellás) hőszigetelő anyagokat lehet alkalmazni. Ha oda mezei eps-t teszel, az szép lassan megszívja magát vízzel és attól kezdve már nem hőszigetel, kidobtad a pénzed az ablakon.
Szerintem:
- vegyél olyan vastag XPS-t, amennyi pénzed most éppen van (5 centi igen kevés, de a jelenlegi semminél sokkal több)
- ledobálod a tetőre
- rá a geotextíliát
- arra ráterítesz legalább 5 centi vastagon osztályozott kavicsot (ez megvédi az egészet a roncsoló UV napsugaraktól + az egészet ne vigye el a szél a tetőről)
- tavasszal leszeded a kavicsot, a textíliát, az xpst
- felújítod a tető vízszigetelését
- visszateszed az xpst
- ráteszel még annyi xps-t, amennyi pénzt addigra összespóroltál
- textília vissza, kavics vissza (szigetelő habot ne érhesse napsuugár!!! még textílián keresztül sem)
- amikor megint van egy kis pénzed, akkor megint leszed, hizlalod az XPS réteget, visszatesz. 15 centi alatt ne állj le, de 20 centi sem butaság, ha megengedheted magadnak.
Ez igaz, de ha a falon másol is mondjuk csak U=1,0 ablakok vannak akkor szerintem nem lesz egetverően rosszabb attól a ház hőszigeteltsége hogy oda van rakva egy ennél egy fokkal jobb ablak, akár tejüveggel.
Lehet hgyo nem a legolcsóbb megoldás de miért nem lehet egy elég jó hőszigetelő értékekkel rendelkező ablakot beleágyazni a szigetelésbe, úgy hgoy kifelé nyíljon?
"A falra szerelni valami nagyon hőszigetelő anyagot (PIR?PUR?xps?), majd erre a doboz."
Amit én javasoltam, úgy gyakorlatilag láthatatlan lesz a vilanyóra a házfalon, a te megoldásoddal viszont vagy nagyon ki fog emelkedni a doboz a falsíkból, vagy túl erős lesz a hőhíd, mert nem fér mögé jelentős hőszigetelés.
Enyhe hőhídtól persze még nem kell pánikba esni, de azért ne legen jelentősen gyengébb a fal jósága a villanyóránál sem. És ha most jössz a két centi vastagságban is szuperjó hőszigetelő anyagokkal, akkor van egy rossz hírem: ezek a csoda hőszigetelő anyagok valójában csak a kereskedők/marketingesek parasztvakításaiban léteznek. A legkomolyabb anyag, amit a villanyóra mögé betehetsz, az a két oldalon fém lemezzel kasírozott, speciális gázzal feltöltött hab (a kért fém lemez miatt a gáz csak a széleinál tud szökni belőle, ami soksok évig tart), de még ebből is legalább öt centi vastagságot kell alkalmazni, hogy ne legyen durva a hőhíd a 15 centi eps-hez képest.
További probléma lehet az, hogy a hőszigetelésen átnyúló elektromos csöveket illik párazáróan letömíteni (a meleg végükön!), ha a villanyóra a hőszigetelés meleg oldalán van, akkor ez a probléma ott nem probléma :)
"Én egyébként földkábelre térnék szívem szerint, de a váltásért elkérnek 150e ft-ot, +150e a doboz, +90 a szerelés ügyintézés,"
Gondolod, hogy ha a villanyóra nem a kerítésnél, hanem a ház falán lesz, azt kevesebből meg fogod úszni?
"+a bővítés akkor már 3fázisra "
3 fázis esetén olyan energiaeklosztási, életvédelmi és vagyonbiztonsági problémák akadhatnak, amelyek egy fázis esetén fel sem tudnak merülni. Tehát ha energiát akarsz bővíteni, akkor próbálj meg találni egy olyan villanyszerelőt, aki képes elintézni azt, hogy három komolytalan amper helyett inkább egy marhaerős ampert kapj a szolgáltatótól (tehát pl 3x16A helyett próbálj meg elintézni magadnak 1x50 ampert).
Köszönöm! Működhet a szigetelés kivágás. Ami nekem a fejemben fordult meg, de lehet, hogy hülyeség, hogy kivágni a szigetlés az óradoboz konturjában a falig. A falra szerelni valami nagyon hőszigetelő anyagot (PIR?PUR?xps?), majd erre a doboz. Így jobban kilógna, de kevesebb rombolással-építéssel járna. Maranda hőhíd, de attól tartok a doboztető megoldással is.
Én egyébként földkábelre térnék szívem szerint, de a váltásért elkérnek 150e ft-ot, +150e a doboz, +90 a szerelés ügyintézés, +a bővítés akkor már 3fázisra és akkor még nincs bent a házban a villany :(.
"Meglévő kigurítós kanufra 20cm tehetek még 10 cm táblásat? Nem nyomja össze?"
De. Jelentősen össze fogja nyomi, lehet hogy a mostani 20 centidből csak 10-12 centi lesz.
A gurítósok a legkönnyebbek, viszont a leggyengébbek teherbírásilag. A táblásak valamivel nehezebbek, viszont teherbíróbbak. Tehát a táblást told be legalulra :) akkor tökéletes lesz a sorrend.
Ha könnyű gurítóst teszel felülre is, az kevésbé fogja összenyomni, tehát szerencsés esetben kijöhet 3x10 = 28 matek :)
- a villanyóra dobozt bevésed a falba, annyira mélyre, hogy csak a fedele legen a falsíkon kívül
- csinálsz köré egy keretet 15 centi széles deszkából
- a keretbe csinálsz egy ajtót 10 centi vastag XPS-ből (én nem csinálnék rá zsanért, elég, ha az ajtó egy kivehető "dugó", amit 8-12 csappantyú mágnes tart benn a helyén).
- a keret körül helyreállítod a hőszigetelést (pl körben kifújod a rést alacsony dagadású ragasztóhabbal/szerelőhabbal - és NEM gagyi purhabbal)
Adott egy 80 körül épült családi ház. 15 cm EPS-t kapott a homlokzat, így került hozzánk idén. Szeretném szabványosítani a villanyórát, mert most bent van a házban. Hogyan oldjam meg, hogy a villanyóra doboz hőhídmentes legyen? Az EON-os ember azt mondta, hogy ne foglalkozzak vele, kivágják az EPS-t és majd kilóg így is a doboz x cm-t, viszont én ha lehet nem növelném a hőhidak számát.
meg a másik elmebeteg tervem hogy erősített hálós párazárót (isofol alu silver) teszek alá és semmi mást, jó lenne beszorítani stabilan és a dróthálózást is meg akarom úszni
(kb 55fokos dőlésű tetőtér, nem lakjuk de használjuk ruhaszárításra, tárolásra)
Felesleges háromszögre vágni, egyenesen vágd, de 1-2 centivel nagyobbra mint a szarufaköz hogy pontosan kitöltse és belefeszüljön magától, ne essen a nyakadba. Pár darabot leszabsz ráérzel mennyit kell ráhagyni A háromszögletűt szerintem a kutya se veszi meg, csak reklámokban létezik.
Urakhölgyek! Lenne egy elmebeteg ötletem, szerintetek mi a véleményetek:
Szarufák közé tervezek kőzetgyapotot tenni, rászánom a pénzt a 15cm-es rockwool multirock-ra, de sajnálom a pénzt a delta változatára ami ugyanez csak átlósan el van vágva.
Kenyérvágó késsel simán el lehet vágni átlóba úgy hogy illeszkedjen? vagy ha meg tudom oldani egy síkra merőleges megvezetőt barkácsoljak a késnek?
...esetleg elektromos kenyérvágónak fabrikáljak egy állványt ami stabilan tartja? (vagy azt tönkre tenné a két egymáson mozgó kés közé bejutó gyapot)?
" Mert eddig ahány helyen olvastam annyi válasz volt pl. "Nem szabad mert a fafödémen fog lecsapódni a pára és idővel szétrohad miatta."
Csak kettőféle választ olvashattál.
Igen vagy nem.
Tehát mindenféle födémet hasznos hőszigetelni. Különféle vastagságú szigetelő anyagokkal. Maradjunk annyiban, hogy 10 -től 30 cm ig.
Aztán minden födémen megy át pára. Több és kevesebb. Talán a bádogon és üvegfödémen nem megy át, de még azon is ha nem összefüggő, azaz rések vannak benne.
Ha át megy mi lesz vele ?
Valahol a nagyvilágban lecsapódik, az a dolga.
Baj akkor van ha közvetlen az átjutás után csapódik le és nem tud eltávozni, mert valaki gondosan párazáró anyagot tett a födémre vagy az a felette később lévő hőszigetelésre.
Tehát
födém csupaszon. Ezen átjön a pára, majd elillan.
födém + párazáró ---- átjut a pára, de kínjában nem tud hova menni lecsapódik és ott marad a víz. Betonnak nem árt, de a fát előbb utóbb a gombák tönkre vágják-
Ha hőszigetelést teszünk a födémre... átjut a pára,és a szigetelés felső harmadában kicsapódik, de mivel a pára utánpótlás kevesebb mint a száradás előbb -utóbb elpárolog.
Ha a tetejére pára záró megy felgyülemlik a nedvesség. Lehet pára áteresztőt... ha a kereskedő be nem csap.
Pára zárót ha már teszünk mindig belülre. De a födém aljára elég nehéz így inkább elmarad. Más a tetőtér beépítésnél a ferde födémmel- Oda jó ha rakunk párazárót... habár az végül csak pára fékező lesz. Csak lesznek rajta lukak.
Ja most a födém és a szigetelés közé ? Hát az nem oszt vagy szoroz.
Adott egy stukatúros fafödém(alulról: vakolat,nádszövet, deszka, gerendák, közötte elöregedett pár centis üveggyapot, majd deszka. A terv 2x 10 cm üveggyapot leterítése. A kérdésem az lenne hogy most érdemes/kell-e párazáró fólia a szigetelés alá? Mert eddig ahány helyen olvastam annyi válasz volt pl. "Nem szabad mert a fafödémen fog lecsapódni a pára és idővel szétrohad miatta. Máshol azt írták hogy nem csapódik le, mert a szigetelés alatt meleg van, viszont a szigetelést meg tönkreteszi a pára, ha nincs fólia. Abban biztos vagyok hogy pára áteresztő fóliával a szigetelés fölé rosszat nem csinálok.
Mindenképpen teríts rá, de ne csak 10cm-t hanem amennyi befér a szarufák és a szelemen közé.
Szerintem idővel mehet a gyapot szigetelés az eps-re (hungarocell) is, bár aztért nézd meg milyen állapotban van, mert lehet hgyo már egy szétszáradt, szétmállott szar és akkor felesleges megtartani.
14 éves tégla ház a külső szigetelés felér a szelemen közepéig. födém beton gerenda és béléstest ezen 5-5cm hungarocell szigetelés (tudom nem sok de így vettük ) azt vettem észre hogy a külső falak látszanak felülről és a szelemen is- azaz a külső szigetelés nincs össze hozva a födém szigeteléssel.
jol gondolom hogy ezt azonnal szüntessem meg pl. Üveggyapot leterítésével a szarufánál bevágva annyira hogy bemenjen szépen a külső szigetelésig? 10cm gyapottal terveztem koszonom
es gondolom majd egy réteget térítsek majd idővel a teljes tetőre is ne csak a kerületre
ez majd mehet a meglevo hungarocellre rá? koszonom a segítséget
Szombaton szoros illesztéssel, tömítő anyaggal kinyomva letettem a 8cm xps lapokat a korlátig 35 m2 nulla maradékkal:) ( a padló felé nem rögzítettem - bár nem hiszem, hogy ezt valaha felszedem ). A műfű gyönyörű, sokkal szebb, mint az eddigi lapozás. Még hőhidas, mert a szélek nincsenek kész, ennek ellenére az eddigi 24,6 fok helyett reggelre 27 fok várt + kellemes komfort érzet. Átmelegedett a több tonna beton, a klíma kompresszor pedig visszaállt minimumra. Győzelem :D Jöhet a földön alvás :)
Házamban egy fa gerendás födém van a fűtetlen padláson, ami alulról felfelé következő módon épül fel: Gipszkarton, párazáró fólia, e felett vannak a gerendák és közte üvegygyapot, és ez be volt borítva felülről 22mm-es OSB-vel. AZ OSB, ugye mivel párazáró felülről lezárta a szerkezetet és nevesedett a fürdő és konyha felett. (szerencsére a szobák felett nem okozott problémát) A konyha és fürdő felett ezért lebontottam teljesen az OSB-t és mostmár ki tud szellőzni szóval sikerült megszüntetni a problémát. Most viszont hogy így csupaszon van a gyapot, telemegy porral, főleg hogy a padlás többi, járhatón maradt részét műhelynek használom ahol időnként porolással járó munkákat végzek. Kérdésem hogy mivel lenne érdemes leteríteni, hogy megóvjam a portól? Olyan kéne ami egyáltalán nem ront szinte a páraáteresztő képességen, mert a fürdő felől nagyon erős pára jön. Megfelel erre a célra a cserepek alatt alkalmazott párateresztő fóliák, vagy esetleg a geotextil az még jobban páraáteresztő?
Asszonynak nem tetszett a mákos lábazati ( az a nagyon apró gyöngyös volt ). Aput várta a kihívás, aki miután alapozta, repdesett örömében dörzsöléskor, de ráhúzta a szemcséset. Én is próbáltam, de azonnal javítani kellett utánam:) Ehhez kell a gyakorlat, de megkért, hogy ezeket az ötleteket próbáljuk már hanyagolni:)
Üdv ! Szerintem egy jó alapozás után ,egy jó minőségű kültéri festékkel átgurítani lehet a legegyszerűbb megoldás ! A szemcsés vakolatra nem tudsz újabb jobb minőségű (vödrös baumit)vékony vakolattal ráfedni !
Nem ismerem a technológiát. Dehogy vagyok műanyag fanatikus. Csak számomra egyszerűbb az XPS-el + műfű borítással dolgozni. Teljesen más területen dolgozom, azt viszont tudom, hogy az első cm szigetelés hoz a legtöbbet. És azt is eldöntöttem, hogy nem fogom 1 milláért újra lapoztatni az egész teraszt. Az valóban soha meg nem térülő befektetés lenne. Köszönöm a segítséget!
Teteje kap 8cm-ert, a potyogó rész 5-öt, alul kívül van már 5 cm grafit nemes vakolattal, odafordulok 2 cm-rel a maradék 20 cm-nél. Jelenleg is fűtöm 25 fokra, hozzájárulok a globális felmelegedéshez:) Tudod mi az érdekes? 80cm-rel vagyok talajszint alatt. Fele betonozva hideg, viszont az a fele, ahol a földre csak zúzott követ és szürke homokot tettem, kellemes hőérzetű. Simán ülhető a műfű ( ide is azt tettem szőnyeg helyett ) kültérinek indult a dolog, aztán beltér lett :D. Még falat is bontottam, mert összenyitottam a házzal :)
"A hálót egy 3-3 fogazott glettvassal felhúzott StoLevell Uni rétegbe fektetjük, majd a felületét elsimítjuk, úgy hogy a háló az ágyazó réteg külső 1/3 kerüljön. Ennek a felületnek a u.n másodolása,simítása, glettelése után lesz tökéletes a vakolandó alapfelület."
Jól gondolom, hogy ez így egy réteg ragasztó? Ez így jó lehet?
Üdv ! Összehozható ,pénz kérdés az egész ,nagy meló ,nem nagy biznisz a másik serpenyőben ! Hiba nincs az elgondolásban,döntened neked kell,ha rendben van a felverendő járda ,akkor Én saját részre nem csinálnám meg ,ha ez számít !:-)
Üdv ! Ha amúgy fel lesz szedve a járda ,akkor esetleg meglehetne csinálni ,de ha magas az egész lábazat és a belső szoba szint is magassan van ,Én már nem nyúlnék hozzá !:-)
Ui:Megoldani meg lehet ,remélhetőleg még nincs beszínezve a lábazati Xps ,mert akkor a kontúrt nehéz összedolgozni, sőt ..... !:-)
Egy olyan kérdésem lenne hogy lábazatra 10 cm xps került fel, viszont egyéb okok miatt nem lett a járda szint alá süllyesztve, a kérdésem az lenne hogy esetleg ezt utólag(jövőre) megoldható lenne pótolni?
Minden szavadra emlékszem! Amit köszönök is utólag! A fekete sugárzóban is igazad volt! Végül nem bántam meg, mert kellemes érzés "süttetni" magam ha lefekszem a sugarak irányába. Viszont azóta megtörtént az ablakozás!
A terasz alá is beköltöztek a gyerekek. Nekik 1000m2 se lenne elég :) Úgy döntöttem, hogy folyamatosan fűteni fogom ezt a 35 m2-t is! Van dupla radiátor már a kondi kazán rendszeren + 3,5 kw FTXM Comfora fűtő klíma, ami napi 10kw-ot fogyaszt ( 10x22x30=6.600 Ft/hó ). Nekem simán megér ennyit, csak komfortot szeretnék. Ezért gondoltam a "szabály" szerinti külső szigetelésre, mert az erkély ajtó enged ekkora szintemelkedést. Drén lemezzel viszont nem karcolnám össze a jelenlegi burkolatot. Ez a terasz még párás sem szokott lenni reggelente, eső sem éri soha.
Létezik drén xps is, de inkább az xps 500-on töröm a fejem, mert a 300-as egy térdeléstől is azért horpad.
Ha már nem emlékszel, hogy miket írtam neked a hősugárzásos fűtésről és az ember hőérzetéről hideg környező felületek esetén, akkor olvasd el újra.
Ha minden irányból jön meleg hősugárzás, akkor sem fogsz fázni, ha maga a levegő hideg (emlékszel, amikor feketén sugárzó fűtőpanel helyett magas hőmérsékletű hősugárzókat javasoltam a mennyezet közelébe?).
Ha a környező felületek hidegek, fázni fogsz akkor is, levegő jó meleg (ezt valósítottad meg).
"úgy döntöttem, hogy kívülről ( felülről ) illesztéseket lezárva 8 cm-es XPS lapokat teszek a terasz"
A hőszigetelő burkon belül lesz jósok tonna beton. Ha a terasz alatti helyiséget nem fűtöd folyamatosan, akkor ez a beton jéghideg lesz, amikor használni akarod a helyiséget. Tehát vagy használat előtt órákkal meg kell kezdeni a fűtést (hogy a beton felmelegedjen valamenyire), vagy a hőszigetelés ellenére továbbra is jéghideg lesz a beton egy ideig, amikor elkezded használni a helyiséget.
Vagy BELÜLRŐL hőszigeteled a mennyezetet, de már írtam erről is.
Akit rá lehetett beszélni arra, hogy (teljesen szükségtelenül) a lehető legdrágább anyaggal hőszigeteljen, az ne panaszkodjon, hogy a dübelezés mellett még ragasztani is kell.
(tárcsázásról még nem hallottm házfalon, csak telefonon meg szántóföldön :)
Sziasztok! Eddig minden árajánlatot tévő vállalkozó mást mondott, így szeretném tudni az igazságot: könnyűszerkezetes épület külső szigetelése (15 cm kőzetgyapot) a téma. A tárcsázáson kívül mivel kell közvetlenül OSB-re ragasztani a kőzetgyapot szigetelést? Az alábbi válaszokat kaptam eddig:
Nem kell ragasztani, a tárcsa (reisser csavarral) megtartja.
Area gondolok, hogy a fuvon es az eps illesztesein atjuto viznek az eredeti burkolat lejtése mentén ki kellene jönnie valahol. Egy vékony drénlemez kellene oda.
Hozzá nem értőként úgy gondoltam, hogy a beton+lap tekinthető párazáró rétegnek. Esetleg arra gondolsz, hogy a burkolat és az XPS között pára, a későbbiekben pedig penész jelentkezhet? Mit tegyek közé, hogy hatékony maradjon a hőszigetelésem?
Sajnos szigetelés nélkül ez a15 cm vastag, 35m2-es beton terasz nagyon hideg "mennyezetként" funkcionál ( pára probléma nincs ). Hiba fűtöm ki 25 fokra, süt a fejemnél a hideg. A feleségem régóta rágja a fejem, hogy a gyönyörűen lapozott teraszra műfüvet szeretne ( én ezt eddig felesleges esztétikai beruházásnak tartottam ). Viszont úgy döntöttem, hogy kívülről ( felülről ) illesztéseket lezárva 8 cm-es XPS lapokat teszek a terasz szélén rögzítve, amit lefedek a művűvel -> így egyszerre teljesül a hőszigetelés + esztétika. Zsákos ragasztó és hab nem használható, mert nem teszem tönkre a lapozást vele. Majd beszámolok mennyit számít ez a 8 cm.
"jól leszigetelt fal és mélyen leszigetelt lábazat esetén a padló nem fog tudni annyira hideg lenni jó esetben, hogy harmatpont alá menjünk,"
És kellően alacsony páratartalom esetén!!!!
Eddig valamennyi pára távozott a falakon, most az jelentősen csökkenni fog.
Azt mondod, hogy nincs fűtés????? Ember, egy ház egy komplett rendszer, nem lehet függetlenül kezelni a részeit.
Nagyon gyorsan el kell döntsd, hogy radiátor lesz vagy fancoil vagy falfűtés vagy mennyezetfűtés vagy padlófűtés. A fűtőfilm a padlóban szigeteletlen padlóval és árammal fűtve kb triplán előnytelen.
1. a szigetelés hiánya miatt lefele is fűtesz, simán lehet hogy nem lehet vele kifűteni a házat
2. mivel lefele is fűtesz, sokkal több hő kell, ami drága
3. mivel árammal fűtesz direktbe, nagyon drága, kb 3x drágább mint a gáz. És kell combos bekötést is kérned a szolgáltatótól, ami pénz és macera.
Azt a fóliát külföldön inkább pára fékezőnek nevezi.
Pontosabban a fólia az párazáró, de a belőle képzett réteg már pára fékező.
Viszont az a belső kőzet - vagy akármi szigetelés nagyon káros.
Ha Te készítetted a külső szigetelést akkor tegyél rá még 5 vagy akár 10 cm -.t
és vizsgálgasd azután csak a belő falat a gyapot mögött.
Magának a párafékezésnek a tetőterek könnyűszerkezetes ferde falainál van jelentőség.
Mondják hogy pára zárás. A valóságban csak fékezés van. Mindig átjut bizonyos mennyiségű pára, ami a szigetelés túloldalán lecsapódik, de a szellőzés miatt gyorsan távozik.
Adott egy ház, melynek az összes falát fémvázra épített gipszkarton előtétfal borítja. A falazat a ház egyik részén gázszilikát, máshol kisméretű tégla. Kívülről az épületen 10 cm EPS szigetelés van. Viszont a gipszkarton mögé raktak még 5 cm táblás gyapotot is + rá párazáró fóliát. Tudom, hogy a belső szigetelés problémás lehet, mivel nem engedi felmelegedni a falat, ezáltal hidegebb, és ott lecsapódhat a pára (nem hiszem hogy a párazáró fólia teljesen légmentesen meg van csinálva, konnektoroknál vezetékeknél ki van lyuggatva) ezért aggaszt egy kissé, hogy penészesedik mögötte.. Mi a véleményetek? A gipszkarton falat + belső szigetelés kb 4-5 éve csinálták, a külső szigetelést már én csináltattam nemrégiben. Mennyire esélyes ez, hogy penészednek így a belső falak a gk. mögött? Eddig még nem mertem megbontani, viszont arra gondoltam hogy tél végén megbontom az északi falnál az alsó sarokban a gipszkartont és veszek nedvességmérőt amivel megvizsgálom a falat, hogy mit mutat.. Mondjuk ha probléma lenne akkor nem tudom mit csinálnék, mert az egész gipszkarton falat nem verném széjjel, lehetne esetleg réseket vágni rajta ahol ki lehetne húzni a táblás gyapotot, nem tudom ez mennyire működne, ráadásul így szét lenne vágva a fólia és semennyi párazárás nem lenne, mert belső szigetelés nélkül is lehet hogy hideg lenne a fal a gipszkarton mögötti üregben. Ti mit javasoltok, mit csinálnátok ebben a helyzetben?
Köszi a tanácsokat mindenkinek, kezd tisztulni a kép..
Összefoglalva akkor az a meglátásotok, hogy jól leszigetelt fal és mélyen leszigetelt lábazat esetén a padló nem fog tudni annyira hideg lenni jó esetben, hogy harmatpont alá menjünk, illetve vélhetően a falat sem fogja a padlószint környékén annyira kihűteni, hogy gond legyen.
Megfejelném még a témát egy fűtési elképzeléssel, ami első blikkre tudom, hogy ostobaság, de azért gondoljuk már át: elektromos fűtésnek kell lenni a házban, mert gáz nincs és a tüzelgetős verziók sem működhetnek mert kémény sincs, meg nem is akarok ilyen irányba elindulni. Elektromos fűtéseken belül a felületfűtések felé hajlok a komfortossága miatt, úgyhogy padló/fal/mennyezet jöhet szóba. Na most szigeteletlen aljzatra padlófűtést biztos nem tennék, de mi van ha mégis? Laminált parketta alá létezik többek között a Caleo-nak is fűtőfilm-je, ami alá 5-10mm XPS-t javasolnak és maga a fűtőfilm szintén csak pár mm, úgyhogy belmagasság veszteség nélkül kivitelezhető lenne. Tehát alapvetően nem a hőtároló tömegre épít ez a padlófűtés, ezért is kell szigetelés alá és a nagy előnye a "meleg" padlónak az is lenne, hogy az egész dilemmámat gyökeresen megoldaná, mivel nyilván nem hűlne harmatpont alá így az aljzat. Egy-két árnyalattal magasabb üzemeltetési költség belefér részemről, tekintettel arra, hogy komfortosabb és "penészbiztosabb" lenne az ügy, de félő, hogy nem-e lenne öngól ez a "szigeteletlen aljzatra padlófűtés"?
"Az alapelv ugye az lenne szigetelésnél, hogy hellyel-közzel homogén legyen minden határoló oldalon"
Ez annyiból alapelv, hogy az egyenletes hőszigetelés a leggazdaságosabb kombináció (ez valójában nem teljesen igaz, mert felültenként eltérőek lehetnek a hőmérséklet különbségek és a hőszigetelő anyagok árai is).
Tehát ez az "alapelv" nagyon-NAGYON leegyszerűsíttve:
- ha egy kocka alakú háznak csupán egyetlen oldalát hőszigeteled, de azt egy méter vastagon, attól a fűtésköltséged csak 1/6-odával fog csökkenni,
- de ha ugyanezt a hőszigetelő anyag menyiséget egyenletesen elosztod az egész felületen, akkor a fűtésköltséged a felére fog csökkenni.
- pince födémre 10cm valamilyen páraáteresztő belső oldali cucc, pl MULTIPOR, pincében lefordulni a szigeteléssel legalább a felső egy fél méteren a falra is
Ide milyen okból nem jó a sima eps? Ha szigetelni akarsz, akkor a pincéd is hideg oldal, ugyanúgy, ahogy a kültér.
Azt gondolom hogy a kontraszt mértékének nincs köze a páralecsapódáshoz, penészedéshez. A penészesedés nem a kontraszt mértéke miatt alakul ki hanem mert annyira alacsony a hőmérséklet ebben a pontban hogy a pára kicsapódik. Ha ez már alapból nem áll fenn mert a fal hőmérséklete mindenhol a pára lecsapódási hőmérséklet felett van, de mellette lévő felületen még szigetelsz is, akkor végképp nem fog, mert a mellette lévő szigetelés nem hűti tovább a nem szigetelt részt.
Példa:
Adott páratartalomnál a pára lecsapódási hőmérséklet: 16°C
A hőhidas falrész falhőmérséklete: 18°C
A szigetelt falrész falhőmérséklete: 20°C
Amíg egyik falrész hőmérséklete sem csökken le a páralecsapódási hőmérsékletre, nem fog lecsapódni, függetlenül attól hogy szigetelve van-e vagy sem.
Persze, ha a padló a túl hideg, az is tudja "fázatni" az embert hőssugárzásilag (is), ezért kell kicsivel feljebb tekerni a termosztátot, ami ugye végső soron plusz pénzkiadás.
Pl a mennyezetfűtés ezen a területen győzi le a többi fűtési módszert: nem csak a radiátorokat és a légfűtést (pl fűtő klíma) veri hülyére, de ebben még a fal és a padlófűtésnél is jobb. Mivel a lakásban tartózkodó ember legtöbb bőrfelülete a mennyeztre "lát rá", ezért az ember hősugárzásos hőveszteségét a mennyezet aktuális hőmérséklete folyásolja be legjobban.
"a lábadon persze vastag mamusz, mert továbbra is hideg a padló :)"
A lakásban tartózkodók relatív hőérzetét meglepően nagyban befolyásolja a környező nagy felületek negatív hősugárzása. Minél melegebbek a környező nagy felületek (minél közelebb vannak a kb 31 fokos felszíni testhőmérséklethez), annál alacsonyabbra lehet tekerni a termosztátot (sok szar házban lakó egyszerűen hazugságnak tartja, hogy passzívházban mindössze 20 fok mellett gatyában lófrál a család).
Nálad a hőszigeteletlen padló felszíni hőmérsékletét kellene valahogyan emelni: melegpadló + szőnyegek,vastag szőnyegpadló, alattuk hőszigetelés (fél centi is sokat számít!!!)
"mennyire vastagíthatom a szigetelést úgy, hogy az aljzatot nem tudom szigetelni és az nulla marad?"
Korlátlanul vastagíthatod akárhol. Ettől persze a hőszigetelésből kimaradó belső felületeid ugyanolyan hidegek maradnak, a hőszigetelt felületek viszont mostantól kímélni fogják a pénztárcádat.
"félő, hogy nagyon nagy lesz a kontraszt a padló környékén"
A hőszigetelés után valószanűleg alacsonyabb lesz a hőmérséklet-igényed is, tehát pl az addigi 23 fok helyett elég lesz pl 21 fok is a lakásban (a lábadon persze vastag mamusz, mert továbbra is hideg a padló :), ezért ahol a hőszigetelésben hőhíd marad, azokon a pontokon a belső (fal/plafon/padló) felület valamivel hidegebb lesz. Ha ez a "hidegebb" pechedre éppen a harmatponti hőmérséklet alá csökken, ott hidegebb időjáráskor vizesedés+penészedés várható. DEVISZONT: ha a padló alatt nem jéghideg pince van és az oldalfali hőszigetelés is lenyúlik elég mélyre, akkor a padló valószínűleg soha nem fog harmatponti hőmérséklet alá lehűlni, tehát a padló csak a fűtéspénzt fogja lopni, vizesedni/penészedni nem fog.
"de nem tudom hol az a határ, amitől nem kellene többet pakolni a falra/tetőre/lábazatra"
Ez nem úgy van, hogy bármelyik ház esetén X centiig jó üzlet, felette meg pénzkidobás. A legtöbb hasznot az első centi hőszigetelés hozza, minden további centi egy picivel kevesebb pénzt hoz évente, mint az alatta lévő centi, de még a századik centi is hoz egy icipicit. Mindenkinek a pénztárcája és a hátralévő éveinek száma határozza meg, hogy hány év megtérülésű dologba érdemes mennyi pénzt befektetnie. (akinek sok pénze van, az megengedheti magának a luxust: lemondhat az elvárt nyereség számolgatásáról és a tiszta kényelemre koncentrálhat)
Köszi a válaszokat, de nem az a kérdésem lényege, hogy mennyi szigetelést tegyek a helységek kifűtéséhez, mert azt WinWatt-ban szépen ki tudom számolni, illetve a létrejött szigeteléshez méretezem majd az elhelyezendő fűtőfelületet.
Hanem inkább az a kérdésem, hogy mennyire vastagíthatom a szigetelést úgy, hogy az aljzatot nem tudom szigetelni és az nulla marad?
Az alapelv ugye az lenne szigetelésnél, hogy hellyel-közzel homogén legyen minden határoló oldalon, mert hőhíd stb-stb és ha nagyon elvastagítom a többi részen, akkor félő, hogy nagyon nagy lesz a kontraszt a padló környékén. Ezt mérsékelni tudom ugyan a lábazati szigetelés leengedésével és a pincefödém szigetelésével, de nem tudom hol az a határ, amitől nem kellene többet pakolni a falra/tetőre/lábazatra, ha a padlóban nincs semmi?
Szerintem nézd meg az épületek energetikai besorolását és az alapján döntsd el , hogy melyik lenne számodra a megfelelö . Vagy határozd meg , hogy mennyi legyen a ház átlagos höenergiafogyasztása egy évre és abból kitudod számolni , hogy milyen vastag höszigetelöanyag kell a falakra és a padlásra . Én is így csináltam :-)
Mert direkt elektromos fütéssel már nagyon jól höszigetelt házzal kell rendelkezni , hogy gyözd kifizetni a villanyszámlát .
Üdv ! Annyit fűznék hozzá ,hogy a 10 cm Eps legyen inkább grafitos ,mert azonos méretnem kb 20-25% -os többlet szigetelést biztosít ,fajlagosan mindenképp megérné ,és azt a fajtát válaszd amelyik 1m3 -szigetelésnek a legnagyobb a Tömege !:-)
Hőszigetelési dilemmám lenne: adott egy tetőteres épület, ahol az épület aljzatát gyakorlatilag esélytelen szigetelnem, de a falat/lábazatot/tetőteret szeretném minél vastagabb hőszigeteléssel ellátni.
A "minél vastagabb" alatt azt értem, hogy meddig mehetek el, amivel nem esek át a ló túloldalára és a hiányzó aljzatszigetelés miatt több hőhidat generálok, mint amennyit nyerek a szigeteléssel?
Az aljzat utólagos szigetelését ne feszegessük, belmagasság így is kicsi, úgyhogy annak rovására nem lehet szigetelni, a 30cm vasbeton padlót pedig nagyon nem kellene felverni, főleg mivel fele részben alá is van pincézve az épület.
Konkrétan egy B30 + 3cm EPS szigeteléssel már rendelkező épületről van szó, egyéb szigetelés sehol nincs, úgyhogy lábazat és tetőtér is nulla. Így ebben a formában a fal induló U értéke kb 0,7.
Nagyjából ezt tervezném, javítsatok ki, ha valahol nem stimmel:
- falra további 10cm EPS
- lábazatra 8cm XPS, mivel a járda úgyis fel lesz törve ezért leengedni további 30cm mélyre az alap mellett a lábazati szigetelést
- pince födémre 10cm valamilyen páraáteresztő belső oldali cucc, pl MULTIPOR, pincében lefordulni a szigeteléssel legalább a felső egy fél méteren a falra is
- tetőtérben 25cm gyapot
Elektromos fűtés lesz, ezért szeretném minél inkább leszigetelni a házat, de nem lesz a túlzás ez annak fényében, hogy a padlószigetelés=0 ??
Lemezalap a határoló falon kívülre nyúlik ki 120cm-t a szabadba (alatta talaj van), ezáltal hőhidat jelent. Tehát vízszintes felületet szigetleném, ide tennék XPS-t. A faltól számítva milyen távolságig érjen a hőszigetelés? 3cm vastag XPS fér be.
Ilyenben gondolkodtam: 1,5 táblányi XPS szélesség, azaz 1,5*60=90cm. Elég lehet?
a helyzet hasonló, mint az előzmény hsz-ben, csak nálunk bejön a képbe az acélszerkezetes tető (SRK). Ilyenkor csak a szarufák feletti szigetelés a megoldás, vagy van más, hőhídmentes járható út is?
Adott egy fa gerendás födém, egy fűtelten padlástérben ami alulról felfelé következő módon épül fel: Gipszkarton, párazáró fólia, e felett vannak a gerendák és közte üvegygyapot, a gerendák felülről beborítva mindenütt 22mm-es OSB-vel. Páratechnikailag ugye ez így nem felel meg mert ahol az OSB van ott páraáteresztő rétegnek kéne lenni, mert az OSB párazáró aminek alsó jéghideg oldalán kicsapódhat a lentről bejutó pára. Átvizsgáltam nagyjából az egész födémet tavaly télen, körkivágóval lyukakat vágtam az OSB-re, egyrészt a vizsgálat miatt, másrészt, hogy ezeken a lyukakon tudjon szellőzni a lezárt szerkezet. Újjal így betudtam nyúlni az OSB alsó oldalához,hogy nedves-e a felület. Szerencsére nem éreztem nedvesedést sehol,kivéve a fürőszoba felett, ott viszont extrém mértékű: Az OSB teljes vastagságán átnedvesedve, az üveggyapot kb felső harmada szintén, és tiszta penészes. Még tavaly télen raktam új OSB-ket és kicseréltem az elázott gyapotot: Felszedve alatta látszólag teljesen sértetlen a párazáró fólia. Az új OSB-ket nem csavaroztam le hátha megint fell kell szedni, és hagytam egy helyen vagy 5-10 centi rést hogy tudjon szellőzni. Ez tavaly volt, akkor azt hittem ezzel teljesen megoldódott. Ma megvizsgálva viszont kézzel érezhetően nedves egy kissé megint az OSB alsó, szigetelés felőli része. /Azt hozzáteszem hogy van a fürdőben elszívó berendezés, és ha mindig használva lenne akkor valószínű nem jelentkezne a probléma,de az nem biztosított hogy mindenki mindig használja is fogja, ezért e nélkül is működő megoldást akarok/ Kérdésem, hogy miért nem volt elegendő az a rés az OSB lapok között hogy kiszellőzön alatta? Ha nem teszek semmit erre a részre a padlásra a gyapot felé borításnak akkor az megoldást jelentene, és kiszellőzne normálisan? Hogyan tud ennyi pára átjutni egy gipszkarton + sértetlen párazáró fólián?
Kicsit kevés az infó a pontos elképzelésről, de ha a szarufák maradnak viszont kívül fóliázva lesz akkor valami ilyesmi:
A Knauf MPN hivatalos árak szerintem 5160Ft-ra jön ki 30cm vastagságban /m2. Ennek egy része be tud menni a szarufák közé, egy részének keresztben távtartózás kell ami faanyag, ez plusz költség. Plusz a fólia kívül belül. A fólia ha 1000Ft/m2-rel számolsz a kettőre akkor már elég prémium anyagokkal dolgozol. Ha rászámolsz még 1000Ft-ot a faanyagra /m2 akkor kábé felénél vagy a PIR-nek (amit nem hiszem hogy nem kell fóliázni).
15.000 FT/nm ár környéke a listaára a 2 oldalon kasírozott 16 cm PIR táblának, (Bachl Tecta-Pur HD-plus 16cm) ez elvileg 30 cm kőzetgyapotnak felel meg, de ott még számolni kell a fóliával is (de lehet én nem veszek figyelembe valamit) Műszaki tulajdonságokban viszont bizonytalan vagyok
pir lemez az évek alatt nem fog szétporladni? :)
Tűzvédelmi osztály max D-s1, d0, de inkább E a legtöbb terméknél, biztos jó ötlet ezt tetőtérbe tenni?
Tekercses, de akár táblás szigetelés esetén is a távtartó lécezést (ami merőlege a szarufákra) milyen köztávolságokkal rakjam fel? Tekercs szélesség mínusz egy cm?
Tetőtér hőszigetelést tervezünk, felmerült a szarufák feletti PIR táblákkal való szigetelés. Hozzáértőket kérdezem érdemes-e, vagy maradjunk a gipszkarton-párazáró fólia-kőzetgyapot- páraáteresztő fólia alkalmazásánál. köszönöm
1,5 hét múlva napokon keresztül reggelre fagyokat jelez. Szerintem addigra a hungarocell fel kerül a falra, viszont a hálózás glettelés biztosan nem lesz készen.
Reggeli mínuszok esetén lehet hálózás glettelést csinálni, hány fokig?
Nemsevakolatot simítani, reggeli mínuszok esetén lehet?
Osb-re jól gondolom, hogy ragasztó habbal a legjobb felragasztani a hungarocellt, és utána facsavarral rögzíteni? A facsavar alá műanyag tárcsa?
Dobozolás van a tető alatt? A szigetelés a koszorú tetejéig lett csinálva?
A padlástérben ha hozzáférsz a koszorúhoz, rá kell rakni üveggyapotot, amennyi elfér. Persze érdemes az egész padlásra, nagyon megéri, ez térül meg a leghamarabb az összes szigetelés közül.
Egyébként ha jól emlékszem ilyen tapasztalatomra, az úsztatott beton valamelyest üregesen kopog (kemény talpú cipőben). Ezt az üreges hangot is csökkenti a lépéshanggátló eps? Vagy csak a továbbterjedésére van hatással - lefelé, szomszéd szobákba?
Amennyiben télen nincs problémád, akkor jó a hőszigetelés. A gyapot tetejére lehet tenni, de nem muszály páraáteresztő fóliát, itt nincs sok értelme semilyen hőtükrös vagy más dolognak, a páraáteresztés a fontos.
A nyári gyors felmelegedésnek valszeg a könnyűszerkezet az elsődleges oka, de ennek még lehet több más dolog is, de egy hagyományos háznak van hőtároló tömege, ami egy könnyűszerkezetnek nincs. Ezért gyorsabban melegszik fel, illetve hűl ki.
A házam könnyűszerkezetes nagyon jó szerintem a szigetelése 87nm-es gázcirkós 21 e.ft/hó volt 8 év alatt a legnagyobb számla. Átlagba csak télen 15-16e.ft, de mégis nyáron iszonyú meleg van.
A födém fa.
Rétegrend gipszkartn - párazáró fólia - 30cm üveggyapot gerendák közében és utánna keresztben és ennyi.
Legfelül bramak betoncserép és a fólia.
A kérdésem az lenne, 1. igaz az, hogy a gyapotra állítólag kell valami fedés hogy ne porosodjon véletlen sem mert össze esik? Én mondjuk semmi port nem látok fenn.
2. kérdésem, hogy a gyapotra ha rá terítenék solflex lélegző tükörfóliát egyáltalán lehet-e mert a leírásában a cserép alá írják?
3. szerintetek mennyit számítana a nagy meleg ellen?
Ez és az elégtelen (csak napi egyszeri) szellőztetés az ok. Napi minimum két-háromszori alapos, kereszthuzatos szellőztetés és teregetés helyett szárítógép megoldja a problémát.
Látod, hogy a levegőből kirántasz fél liter vizet és a levegő jól kiszárad. Viszont a falakból meg mindenből gyorsan visszapótolódik. Szellőztetés dettó. A száradó ruha meg amikor már csal éppen nyirkos, akkor is jelentősen nehezebb mint szárazon, szóval egy szárítónyi nyirkos ruha simán fél liter víz.
Járasd egyszer a párátlanítót egy napot folyamatosan. Aztán a köv helyiségben. Ha kiszedtél 10-20liter vizet, utánna lesz az egyensúlyi állapot mérhetően alacsonyabban.
Jogos, amit írsz, a vakolat páratároló képességére nem is gondoltam (főleg, hogy már a festékek is páraáteresztők).
Egyébként jó 3, talán 4 dl víz volt a 69-55% közti különbség.
Teregetünk és főzünk is, a fürdőt egyelőre (már csak be kell csöveznem, motor a helyén) az ablak szellőzteti, és a párátlanító.
Engem csak az lepett meg leginkább, hogy este beállítottam a páratartalmat 55%-ra a nappaliban, és reggelre 69% lett. A ruhák ott vannak kiteregetve, de már nem voltak este sem vizesek, max kicsit nyirkosak.
Lehet ki kellene építenem a padláson egy szellőztető rendszert. Födém nincs, szóval csak a gipszkartonra kell egy lyuk...
Még egy: 24 fokon az 50% és a 70% relatív páratartalom között kb 5gramm per m3 víz a különbség a levegőben. Ha a 20m2 szobádat, ami kb 50m3 komplett kiszellőzteted és 70ről 50re csökkentetted a páratartalmat, akkor valójában egy negyed liter víztől szabadultál meg. Hasonlítsd ezt a vakolat páratároló képességéhez.
hányan laktok, hol szárítotok ruhát, mennyit főztök, mi szellőzteti a fürdőszobát.
a párátlanító mennyi liter vizet szed ki, mire 55%ot csinál?
mostnaában a szellőztetés nem sokat segít, én is azt tapasztalom.
ha elhiszem, hogy a víz nem folyamatosan keletkezik, csak bent van és meg kellene tőle szabadulni, akkor elég lenne sokat járatni a párátlanítót. amikor nem vagytok otthon, akkor mehet folyamatosan. és kell rakosgatni szobáról szobára.
a pára a falakban van. egy tégla vagy vakolat ha 5% vizet tartalmaz, azt hívjuk porszáraznak. ha 10%ot, még az is totál száraz.
veszel egy 20m2 szobát, annak van vagy 60m2 fala és plafonja. Ha csak a 2cm vakolatot veszem, a 60m2 vakolat az több mint egy m3, az 1m3 vakolat az vagy másfél tonna. Ennek 1%-a az 15 kiló. Tehát 1% nedvességtartalom változás a szoba vakolatában 15 liter víz!!!
HA az épület tényleg kiszáradt már (itt az idei burkolgatás és festegetés miatt erős kétségeim vannak azért) akkor a válasz egyszerű: nem szellőztettek eleget. Nálunk 50% jelenleg a páratartalom, igaz folyamatosan szellőztetünk (gépi szellőztetéssel). Mondjuk nem írtad, hol laksz: párásabb környéken lehet, hogy normális a 70% is. pld. egy üvegházban :). Próbáljatok meg naponta többször keveset (pár percet, de intenzíven) szellőztetni és utána mérni, javult -e a helyzet.
Van egy új építésű házunk, amiben küzdünk a párával. Az ablakaink minden reggel vízcsíkkal jelzik, hogy valami nem oké. Próbálunk mindent megtenni a megfelelő páratartalomért, de valahogy nem igazán van eredménye.
Kérdésem, mit lehetne tenni? Mit csinálunk rosszul? Kinek mi vált be?
Amit jelenleg megteszünk:
- A ház állandó 23-24 fokra van felfűtve (ez gyakorlatilag napi egyszeri, szellőztetés utáni fűtéssel másnap reggelig tartja).
- Minden reggel átszellőztetjük az egész házat, minden helyiséget (mondjuk amilyen párás kint a levegő, nem tudom ez mit ér).
- Minden délelőtt és este megy a páramentesítő gép, mely 55%-os páratartalmat állít be.
A fentiek ellenére reggelre mégis 69%-os páratartalmat mutatott a gép, jelenleg is megy.
Az épület teljesen ki van száradva, a szerkezet 2018-ban, a vakolás és aljzatbetonozás 2019 nyarán készült el, a festés és burkolás, idén nyár legelején.
Ha hosszú távon szépet szeretnél akkor szilikonost vegyél valamelyik jó nevű gyártótól! Mi idén csináltattuk és LB Knauf SiliconOla extra-t vettünk fehér színben. Durván taszítja a szennyeződést szinte semmilyen ragasztószalag nem tapad hozzá. Remélem jó sokáig így marad! :-)
Nemes vakolatot, mi alapján érdemes választani? Legfőképpen gyártóra gondolok? Fehér színű, finomszemcsés lenne. Fontos szempont, hogy hosszútávon szép maradjon a felülete. Hungarocell szigetelésre menne.
A tető hőszigetelését hogy oldjam meg a kémény körül? A szigetelést tartó lécek 10 centire vannak a kéménytől, a fóliát nem engedném neki közvetlen a kéménynek, de valahogy le kellene zárni. Abba a 10 centibe tegyek bádogot? Vagy milyen egyéb hőálló anyagot lehetne még odatenni? Gipszkarton?
Nézz már utána, hogy mi a különbség egy passzívház, meg egy közel nulla energia igényű háznak. Ég és föld, bezony sok-sok millióval kerül többe. Már eleve ott a hővisszanyerős szellőztető rendszer, ami milliós tétel. De maradjunk az alapozásnál. Egy passzívház ott kezdődik, hogy kb 25 cm XPS a lemezalap alatt. Egy közel nulla energiaigényű háznál meg a minimum valahol 12cm grafitos EPS 100 környékén van az aljzatbeton alatt. Ez egy 100m2-es háznál minimum 1 millió Ft többlet. S akkor hol vannak még a falak, födémek hőszigetelése, a passzívház nyílászárók, azoknak a légzáró módon történő beépítése, a légzáró alapvakolat a homlokzaton. Még villanyszerelőnek és a gépésznek is oda kell figyelni és minden lyukat betömnie. Olvass utána inkább.
Amit te tanácsolsz nekem, azt tedd már meg te. Nem keverem a dolgokat, se a sorrendet a gipszkartonfalaknál, legfeljebb fingond sincs róla, hogy milyen lehetőségek vannak, csak amit láttál, hogy így szoktuk, azt szajkózod. Mindenki más meg hülye, aki azt mondja, hogy másképp is lehet. Ugyan ez igaz az alsó aljzatbeton nevére is. Jöhetsz, hogy én nem tudom mi neve, csak hát sajnos nem engem kéne ezzel meggyőzni, mert a valóéletben bizony több néven fut. Ne pislogj, ha a kőműves szerelőbetonnak nevezi, akkor se, ha szerelőbeton az teljesen más.
Megnyugtatásul, tessék itt a RIGIPS csomópontjai, az aljzatcsatlakozások lehetséges módjaira:
Értelemszerűen egy földszintes épületnél nem szabad dűbellel rögzíteni az alsó UW profilt, mert vízszigetelés van alatta. Ragasztással kell rögzíteni, mert képzeld, ilyet is lehet!
Ne tegyél, viszont télen a munkaasztal előtt a lábad alatt nem árt egy deszka amin állsz. Lefagyhat a lábad !!
A padozatot már csak azért sem kell szigetelni, mivel a föld alulról temperálja a helyiségeket. Ha jó a födém és az oldalak hőszigetelése.
Egy kis nyaraló féleségemben nagyjából így van. Évekig féltem ,hogy télen elfagy , de végül rájöttem , hogy + 2 fok alá soha sem megy a hőmérséklet. Nincs megemelve ... így alulról a föld fűti a helyiségeket. Az oldalfalak és a födém hőszigetelés kitűnő.
Korábban telente 2 hetente ellenőriztem, és egyszer kimaradt csak 3 hét múltán jutottam oda és akkor szembesültem , hogy kutya hideg ellenére a hőfok a + 2 -nél megállt.
Fellépett az un. pince effekt.
Az igazi pincékben / és barlangokban / télen nyáron + 12 fok körüli a hőfok.
Tudom, hogy ha nem fűtöm, akkor igazán nem sokat ér.
De talán nyáron nem fog annyira nappal felmelegedni, valamint télen ha a garázs (két részből áll: autóbeállós és fallal és külön kapuval barkács rész) barkácsolós részébe beviszek egy olajradiátort mikor bütykölök, azért számítana a szigetelés.
Lehet nem is 5 cm-t, hanem teszek a homlokzatra picivel majd nagyobbat grafitosból.
A trapézlemez alá meg úgyis megy a 15 cm szálas szigetelés.
Igazából a kérdés most az aljzat. Tegyek bele, számít ott a szigetelés annyit?
Ilyen felhasználási feltételek mellett ha egyáltalán megéri mekkorát éri meg oda tenni?
Ez így nem igaz. Mikor nappal van 10-15 fok, éjjel meg minusz 5, akkor azért nem mindegy, reggelre hány fok van a garázsban. De sokat számít a falak hőtároló képessége is.
Alaptestet nyilván látott már, erre belinkelsz egy olyan képet, ahol egy párhuzamos fal sincs és fogalmunk sincs melyik belső fal lesz válaszfal.
Mire te:
Nem mindegy, hogy a sok közül melyik a válaszfal? Az a lényeg, hogy bármelyik is válaszfal, szemmel láthatóan alap van alatta.
---
Egyáltalán nem mindegy. Ugyanis nem úgy működik a dolog, hogy ész nélkül elkezdenek egyforma alapárkokat ásni és majd az egyiken válaszfal lesz a másikon meg teherhordó.
Nem az a lényeg, hogy alap van alatta, hanem hogy milyen alap van alatta.
Teccikérteni?
Nem lenne egyszerűbb elismerni, hogy sz@r képet linkeltél?
Ebből a lemezalap számításból igen durva összegű tételek véletlenül ki lettek felejtve. Vagy talán nem egészen véletlenül: talán a cikk írója minél több embert szeretne rábeszélni az "olcsó" lemezalapra ;)
Tévedés. A falak teherbírása igen széles tartományban változó. Egy nagy több szintes ház és egy kis földszintes könnyűszerkezetes ház (nyaraló) tartófalai távolról sem egyenlő teherbírásúak.
"ahogy a koszorú sem nagyobb a hagyományosnál."
Szeglemezes tető esetén durván egyszerűbb (=olcsóbb) koszorú is elegendő. Szinte nem is kel koszorú neki.
Fűtetlen garázsba, aljzatba 3 cm hőszigetelés tuti pénzkidobás. Mivel nem fűtöd, a talaj irányába nincs hőleadás.
Nem ettől fog fagyni a benti cucc. Sokkal inkább számít a falszerkezet vastagsága és a tető hőszigetelése (és annak védelme, hogy az első télen ne menjen tönkre).
még a mai árak mellett is mellbevágóan drágábbak, mint egy sima ház
Ez nem ilyen egyszerű, elég sok tényező alakítja az árat és vannak helyek, ahol kb nincs különbség. Nézz meg Káoszfalván mennyiért adnak lakóparki lakásokat. 1M/m2 ár...azért az nagyon durva...
Amik alapvetően befolyásolják: a telektől (tájolás passzívháznál nagyon nem mindegy), alkalmazott szerkezetektől, építőanyag árak változásától stb. kastélyt szeretnél vagy lakóházat, milyen a kivitelező (a szaktudást itt is meg kell fizetni, Mekkelekkel tele van az ország).
Az alaplemez, a szerelőbeton és az aljzatbeton három különböző szerkezet.
---
A gyakorlatban a válaszfalak alá beraknak, némi pótvasat, 2-3 szál 8-10-es vasat.
Azért nem egészen...
---
Egyébként a gipszkarton falat is érdemes az alsó betonra ültetni, mert bár a felső aljzatbetbeton is megbírja, de így jobb lesz az akusztikája. Ilyenkor meg kell csinálni a vázszerkezetet és alulra rárakni egy a rétegrendnek megfelelő magasságú gipszkarton csíkot, hogy az aljzatbeton, ne menjen bele a vázba.
Kevered a szerkezeteket és gyanús, hogy fogalmad sincs a technológiai sorrendről. A gipszkartonozás, mint szakipari munka, az aljzatbetonozás után következik. Javaslom üss fel egy alkalmazástechnikát és keress rá mivel kezdődik a válaszfal építése.
több tartófal, teherbíróbb tartófalak, vastag betonkoszorú, hatalmas munkadíj-költségek
A szerkezeti falak elrendezése és a teherhordó rendszer kialakítása nem csak a tetőszerkezet függvénye. Sokkal inkább a tetőt alakítjuk a szerkezethez. A falak pedig egyformán teherbíróak, ahogy a koszorú sem nagyobb a hagyományosnál.
A hagyományos tetőnek az élőmunka igénye a nagyobb, a szeglemezesnek pedig a gépigénye drágább (a technológia egyéb velejárói mellett - szállítás, felületkezelés, stb.)
Egyáltalán nem. A válaszfalak alá nem kell akkora alap, mint a szerkezeti falak alá. Itt azért van ennyi alapárok, mert egy zavaros sz@r az egész, aminek nem tudsz normális szerkezeti rendszert adni.
Hacsak nem mocsáron épül és úszik az egész (nyilván nem, mert ott meg kb. lemezalap lenne), akkor válaszfal alá ilyen alapot rakni szimpla pénzkidobás. Amit nyilván nem te fizetsz.
Sóskúti téglás garázsomat újítanám fel. Palatető le fog kerülni és T20-as trapézlemez, páraáteresztő fólia, majd 15cm ásvány/üveggyapot, párazáró fólia és karton lesz a mennyezet.
Az aljzat viszont a tetővel együtt még idén meg lesz, tehát régi felszed, majd új betonozás.
Külsőleg majd jövőre vagy 2022-ben kap 5cm-es EPS-t.
Az a kérdésem, hogy egy különálló, fűtetlen garázsba érdemes az aljzatba rakni 3cm 100-as (vagy 150-es) EPS-t vagy csak pénzkidobás lenne.
Néha dolgozok kint a garázsban, no meg pár dolgot kint tárolnék (pl.: festék), amik jó lenne ha nem fagynának el.
Egyébiránt lemezalapnál teljesen folytonos hőszigeteléssel lehet körbecsomagolni a házat. A lemezalap alatt és a lábazati falakon XPS. Csak hát ez is brutál költség, azért a XPS még mindig jóval drágább, mint az EPS.
Egy lemezalap nem két forint, ezért nem elterjedt, illetve a talajtól is függ, hogy mennyire van értelme. Egyébként az észrevételed jogos, hőtechnikailag jobban meg lehet oldani egy lemezalapot, mint egy sávalapot. A passzívházak jellemzően ilyen alapozással épülnek, de azt meg csak kevesen engedhetik meg maguknak, még a mai árak mellett is mellbevágóan drágábbak, mint egy sima ház.
Válaszfalat az alsó, vasbeton lemezre kell tenni, ez általában 8-10cm vastag hálóvasalt alaplemez, más néven: szerelőbeton, de még aljzatbetonnak
is szokták nevezni. Válaszfalak alapozása, az nem olyan, mint a teherhordó falaké. Elméletileg a falazott válaszfal alatt, ezt a 8-10cm-es beton meg kell vastagítani még 10-20cm-t, nem többet, nem sávalap készül. A gyakorlatban a válaszfalak alá beraknak, némi pótvasat, 2-3 szál 8-10-es vasat.
Egyébként a gipszkarton falat is érdemes az alsó betonra ültetni, mert bár a felső aljzatbetbeton is megbírja, de így jobb lesz az akusztikája. Ilyenkor meg kell csinálni a vázszerkezetet és alulra rárakni egy a rétegrendnek megfelelő magasságú gipszkarton csíkot, hogy az aljzatbeton, ne menjen bele a vázba.
"Jó sok alap, minél nagyobb legyen a hőhíd? Miért jó ezt vajon így csinálni egy vasalt lemez helyett?"
Számold ki, hogy mennyivel drágább, ha a talpad alatt nem 5 centi occsó beton van, hanem 15-20 centi vasalt beton... és azonnal rá fogsz jönni, hogy miért inkább a sávalap mellett döntenek az emberek.
Például én régebben azt nem értettem, hogy miért nincs minden újonnan épülő házon előre gyártott és szinte órák alatt feldobható szeglemezeres tetőszerkezet, miért szívatja magát mindenki az ácsolt tetővel meg a vele járó sok egyéb durva járulékos költséggel (több tartófal, teherbíróbb tartófalak, vastag betonkoszorú, hatalmas munkadíj-költségek, stb stb).... aztán kaptam néhány árajánlatot szeglemezes tetőszerkezetre olyan durván pofátlan árakkal, hogy nyomban megértettem a furcsa jelenség okát :)
Hogy nem láttál, azt csak egy dolog. Hogy akkorát nem, az nem csoda. :-)
Kell alá valami alapozás, annyi bizonyos. Már ha falazott válaszfalról beszélünk. A méretei szempontjából túlzásokba esel, a statikus majd megmondja, hogy mekkora kell. Ha pl. van normális lábazati falad, akkor egy azt kb. lekövető (értsd abban a magasságban épülő) talpgerenda is elég. De ez is függ a hossztól stb.
A gipszkarton már más, az alá nem kell. Az mehet az úsztatott aljzatra.
Ne vicceljetek, ezt komolyan mondjátok? Életemben nem láttam még olyant, hogy a földszinti alaprajzot lekövette volna az alapozás is, és külön 1x1,5 méteres téglalapot sávot alapoztak volna a WC falainak, másikat a spejznak, konyhának, fürdőszobának...
Nehéz anyagú válaszfalat is meg lehet úszni külön alapozás nélkül, de az alatt nem öt centi gagyi beton van, hanem jól megvasalt és jóvasag beton, aminek a jellemzőit hivatalos statikus adta meg és jól olvashatóan aláírt. ...szóval olcsóbb, ha van saját alapja. Még olcsóbb, ha az a közfal nem nehéz tégla, hanem könnyű (pl gipszkarton/ytong).
Én az úsztatott betonra tettem válaszfalat, de gipszkartonból készült.
Téglából jóval nehezebb, az öngól lenne. Ott van egyébként a rajzon a válaszfal alatt az alapja is. Azt is külön szigetelték, aminek nem lenne értelme, ha az egész válaszfal az aljzatszigetelés fölé kerülne.
Sziasztok, Nem egészen világos nekem, hogy ennél a (két) földszinti szelvénynél a válaszfalak az alsó vasalt betonlemezre kerülnek, vagy a fölső úsztatottra?
Adott a képen látható ablak(nyílás), amibe másik ablak kerül be, valamint redőnyt is szeretnék rá. Az ablak melletti fal kb. 10cm-re van a kerettől. A ház 15 cm grafitos EPS szigetelést kap. Kérdés: Azt a falat, ami az ablakhoz ilyen közel van, szigetelhetem PIR lemezzel (kb. 8-10 cm vastag), vagy más anyaggal hogy ne érjen be a nyílásba a szigetelés, de energetikailag megfeleljen?
Két szintes ház homlokzati hőszigetelését, hogy lehet megoldani, hogy a stablondeszka fölött lévő szűk hely is megfelelően legyen szigetelve mivel a hőmérsékletkülönbség nagyon jelentős a szilikát és a vasbeton között, ha felkerül a homlokzati szigetelés akkor marad egy sáv a vasbetonkoszorún.
A hétvégén építettünk egy 4 m2-es falat 10cm XPS-ből. Az illesztésekre külön figyeltünk, ennek ellenére éreztem, hogy húz be a hideg néhány helyen. Utólag tömítettem és azonnal megszűnt. Valóban körültekintően kell eljárni. Az illesztések leragasztása végett írtam ezt csak, hogy van értelme ( lehet mások feleslegesnek tartják, de ez nem igaz ). Ha sok felesleges pénzem lenne, akkor felülről adnék neki 10 cm 500-as xps-t és újra burkoltatnám a teraszt, de se politikus, se maffiózó nem vagyok :) Amúgy én ezek után már csak a széleknél is rendesen tömített egybe fólia megoldást tartom a legjobbnak. Köszönöm!
Esetleg lehetne a terasz aljára min. 5-10 centi XPS hab (anyagában párazáró), az illesztési vonalak is párazáró szalaggal lezárva és reménykedni, hogy nincs hiba a párazárás folytonosságában. (de még jobb lenne az egész XPS mennyezetet letapétázni egy nagy párazáró fóliával)
Üdv ! Az a baj ,hogy belül akkor nagyon profin kéne szigetelni ,ha ez lenne a döntés !Én nem tenném ,mert annak nem csak fütés közben volna kártékony hatása ha nincs a legjobban megoldva ,hanem szinte mindig mögötte kicsapodás várható ,mivel lesz hőmérséklet különbség !:-) Szerintem.
A belső hőszigetelésről általában le szokták itt beszélni a kérdezőket, a te esetedben azért lenne értelme, mert a (talán) legnagyobb problémád nem a fűtésszámla lesz, hanem, hogy sokára lesz meleg. A fütőtestek melegek, a falakból meg hosszú órákig "süt" a hideg.
A belső hőszigetelés a nagy tömegű falak felmelegedését akadályozza (lassítja), tehát a házBAN előbb lesz meleg. Cserébe a hideg falban kicsapódik a pára (esetleg meg is fagy).
Az egyik megoldás a külső és belső hőszigetelés is, de a 3 cm külsőre 1 cm-nél vastagabbat se nagyon lehet tenni.
A másik megoldás a "távfűtés": 10.000 ft alatt lehet wifis konnektorokat venni.
Harmadik megoldás lehet egy kandalló (vaskályha), ami viszonylag gyorsan tud nagyon meleget csinálni.
És a 3 megoldás kombinálható is: pl. faburkolat, mögötte 1 cm hőszigetelés (akár csak 1 szobában), benne vaskályha...
Lemértem a tanácsot és nem elegendő ehhez a belmagasság, mert alap alá nem mehetek. Viszont szigetelés nélkül is meglepően kellemes a talaj ( föld + kavics + szürke homok + műfű ) hőmérséklete, pedig csak 80 cm mélyen vagyunk.
Oldalt megoldjuk a hőszigetelést, a nyílászárók újak. Felülre akkor semmit nem teszek és a kifűtés megoldását választom. 2x2kw radiátorral + megtámogatom szükség szerint még 4kw klíma fűtéssel. Van ott egy 2kw sötétsugárzó is ( ami, igazad volt! kültérben lópikula, beltéren viszont érezhető már ).
Tehát lesz egy 32m2-es padlófűtésem :) Viszont ettől a ponttól kezdve jó ötletnek tűnik a felső terasz rész becsukása fóliázással. Eleve 7 fok emelkedés a fólia marketing, ilyen "padlófűtéssel" alatta szerintem fagypont alá nem menne a hőmérséklet sem, csak ne lenne 200-300e... Majd beszámolok a tapasztalatokról!
A reklámokban nyakkendős csávók és bikinis csajok simogatják az anyagot. Én 10 perc után felvettem egy maszkot meg hosszú ruházatot..és nem azért, mert se nyakkendőm, se fürdőruhám nincsen. :D
Én nem értek hozzá, de most rákerestem, mert én is kíváncsi lettem, az áthidalók szintén gyapottal vannak bélelve, a koszorúnál meg azt olvastam hogy polisztirollal szigetelnek, úgy hogy kibélelik a zsalut, szóval így síkban lesz a fallal.
A 7000ft az a B30, ahhoz hozzácsapod a 15 centi grafitos rendszert 5-ért/m2 Falvastagságban ugyanott vagy, csak 0,032 alatt lesz a hővezetésed. Áhh, inkább a vályog.
Jaj de bele állt itt mindenki ebbe a témába, arról volt szó hogy már csak teher hordó funkciót lát el manapság a fal. Erre írtam hogy van olyan tégla ami nagyon jó hőszigetelő, igen aranyárban van, igen sokkal jobban megéri sima tégla+15-20 centi szigetelés. Az hogy a kivitelezés milyen, meg hogy oda kell figyelni rá, arra csak annyit mondok hogy a szigetelést is eltudja cseszni egy olyan a "szakember" aki úgy van vele hogy "Jó van az úgy". Egy szóval sem mondtam hogy jobb lenne egy kőzetgyapottal töltött tégla.
Meg számold hozzá, hogy ezt nem habarcsba rakják, hanem valami PUR alapú ragasztóval ragasztják. Az aljzatot lézerrel kell felcsiszolni, hogy ne billegjen rajta, meg egyenes legyen a fal :)
"Teljesen leszedjük a cserepet, új normális 5 cm es lécezés ,új tetőfólia,ami páraáteresztő,ha kell akkor a thervolin cseréje"
Ha már csupasz a háztető, akkor én a szarufák tetejére tennék 5-10 centi magasítást, közéjük 5-10 centi gyapotot. És erre jönne rája a páraáteresztő fólia (meg persze a többi dolog :). Így a padlástér hőszigetelése a jelenlegi 15 helyett 20-25 centi lesz.
"A gondom a szélvédelem.!"
A belső gispszkakton mögötti párazáró rétegnek tökéletesen összefüggőnek és légmentesen zártnak kellene lennie. Ha ennek ellenére lobog a hajad odabenn, akkor súlyos gondok vannak a párazáró réteggel. A legvalószínűbb hibák:
- a fólia csíkok nincsenek egymáshoz ragasztva, csak átlapolva, vagy volt ragasztás, de szarul kivitelezve (a ragasztási hibák esélye csökken, ha nem keskeny csíkokból áll, hanem 4 méter székesekből)
- a fólia szélei nincsenek légmentesen hozzáragasztva a többi dologhoz (ablak kerete, fal, födém széle), tehát a szél (és a pára) itt "meg tuja kerülni" a párazáró fóliát
- valaki mecssinálta tökéletesre a fóliát, majd odament egy-két zseni, aki vágott a fólián ezer lyukat, mert átvezette rajta a víz, gáz, villany és szellőző vezetékeket, majd ezeket az átvezetéseket természetesen nem tömítette körül légmentesen (pedig lehet úgy is csinálni hogy szinte soha ne kelljen kilyukasztasni a fóliát).
"még a konnektorokon,villanykapcsolókon is süvölt be a szél!"
Elektromos dobozok belsejéből a külvilág felé menő lyukakat/csöveket az F.BSnevű trutymóval tömítsd le, egyéb lyukakhoz jó bármilyen, PE/PP ragasztásra képes truymó.
A nagyobb lyukakkal nemigen tudsz mit csinálni, ha majd jövőre kívülről teszed fel a páraáteresztő fóliát, azt lehet légmentesre is szerelni, tehát nem csak átlapolod ahogy szokás, hanem össze is ragasztod egnással és a széleinél is lezárod. Ez valószínűleg jelentősen csökkenteni fogja a szélnyomás hatását. Ha mindez sem elég, akkor sajnos lehet gondolkodni egy új párazáró réteg kialakításán: pl a jelenlegi gipszkarton beldejére fólia (ez már tisztességesen zártra csinálva), arra még egy gipszkarton.
Az 1 centi polisztirol alig több a semminél, de a hatása érezhető lesz (mivel a mennyezet felületi hőmérséklete picivel magsabb lesz a csupasz betonnál, ezért alatta valamivel kisebb lesz az emberek hősugárzásos hővesztesége).
A beton 1 centivel és nulla centivel is elég hideg lesz a víz kicsapódáshoz, ezért vizesedése gyakorlatilag garantát. Reméld, hogy a betonod átnedvesedve is fagyálló. Gyors kiszáradáshoz az alsó helyiség folyamatosan szellőztetve legyen (amikor nem használod :).
Én nem ezt csinálnám, hanem pl a következő rétegrendet alakítanám ki:
- csillagos ég
- 10 centi beton (terasz)
- 5 centis átszellőztetett légrés (a külvilág felé nyitott)
- függesztett léc rács, közötte 5 cm üveggyapot
- 5 centi EPS a lécváz aljára ragasztva
- játszószoba légtere
- a polisztirol minden oszelopra is lekanyarodna, mondjuk fél méternyit, lefelé elvékonyodva
"vannak olyan téglák amik már önmagukban sokkal jobban szigetelnek mintha egy régebbi házat akár 20 cm eps-el leszigetelnénk"
Az a baj ezekkel a szupertéglákkal, hogy iszonyotasosan sokba kerülnek: ha helyettük olcsó téglát alkalmazol rajta 20 centi hőszigeteléssel, akkor az árkülönbségből a házadat kívülről bevakolás helyett be tudod aranyoztatni és még mindig marad megtakarított pénz egy világ körüli útra.
Nem is a téglán belüli résekre gondoltam hanem a téglák közöttire! Tudom, hogy profi tégla meg purhab malter helyett de azért a kőművesek egy része nem arról híres, hogy mennyire precíz!
Szóval szerintem a 25-30- as tégla+20cm szigetelés összességében jobb eredményt ad mint a 44-es vagy 50-es gyapottal töltött tégla.
Itt csak arról volt szó hogy a falazat ma már csakis teherhordónak van, erre mondtam hogy nem, mert vannak olyan téglák amik már önmagukban sokkal jobban szigetelnek mintha egy régebbi házat akár 20 cm eps-el leszigetelnénk. Amúgy a porotherm thermo tégla rései kőzetgyapottal vannak töltve.
Egy 8x4m terasz pontalap erősítése és alatta a föld kitermelése is megtörtént. 1 éve: http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=340Terasz_alatt_zsaluz_s_.jpg 2 hete: http://www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=824Terasz_alatt_2.jpg Pár napja beablakoztattam az egészet. A "mennyezet" 10 cm tömör beton, szép nagy hőhíd, de a mérete miatt megéri a terasz és a pihenő is. Komfort és esztétika javítás miatt tennék rá 1 cm mennyezeti polisztirol burkolólapot. Viszont az már belső szigetelésnek számít. Két kérdés: beton sérülhet, szigetel-e annyit az 1 cm, hogy a polisztirol és a jéghideg beton között penész alakul ki. Attól tartok ez lehetséges, de inkább rákérdezek.
Felülről megoldás lehet a buroklatra 10 cm eps-t ragasztani és arra újra burkolni, de ezt nem fogom megcsinálni, akkor inkább fizetek több fűtés költséget.
"hogy ha már most csináljuk és felújítjuk, akkor szeretnénk egy normális, értékálló ingatlant kialakítani"
Ha nem szorít minden fillér, akkor én úgy hőszigetelném, mint egy folyamatosan lakott házat: minimum 12 ceti grafitos / 15 centi fehér EPS.
"Nyári felmelegedés ellen is jobb lehet a szigeteltebb épület."
A hőszigetelés nyáron napközben valóban csökkenti a falak túlmelegedését, viszont nyári éjszakákon akadályozza a falak lehűlését is :)
A hőszigetelés télen nem fűt és nyáron nem hűt. Télen akkor van értelme amikor éppen fűtesz, nyáron akkor van értelme, ha hűtesz, pl klímával (klímával mondjuk fűteni is lehet :) vagy legalább renfgeteg éjszakai levegővel.
"Viszont hallottam már egy-két mendemondát, nem tudom kinek-mi a tapasztalata, hogy fűtetlen EPS szigetelt háznál, amit esetlegesen néhány hétig nem szellőztetnek (mert nincs ott senki), elég dúrván fel tudja ütni a fejét a penészedés."
Írok egy másik mendemondát, ami szintén igaz: "fűtetlen háznál, amit esetlegesen néhány hétig nem szellőztetnek, elég dúrván fel tudja ütni a fejét a penészedés"
Ha jól megfigyeled, a két mondat között egyetlen apró különbség van: kimaradt belőle az EPS. Mégpedig azért, mert
- valóbban igaz, hogy ha egy házat nem fűtenek és szar a szellőzése is, abban elindulhat a penészedés
- de ehhez semmi köze annak, hogy a ház hőszigetelve van-e (és mivel van hőszigetelve)
Az egészből csak annyi igaz, hogy egyes szar szellőzésű+hideg házakban valóban penészedés lehet. De nem mindegyikben! Ha a házat okos szakemberek csinálták, akkor egyrészt ilyen nem fordulhat elő, de szar házba (nyaralóba) is lehet ventilátoros automata szellőztetést csinálni pl higrosztát (páraérzékelő "termsztát") vezérlésű ventilátorral.
Az EPS nem hangszigetelő, sőt szabályosan vezeti a hangot, az én házam hangosabb mióta szigetelve van (nem az ablakcsere okozza, az már megvolt előbb). A nagy tömeg a hangszigetelés miatt is jó. Ha gyapot kerül kivulre az megoldja, de az háromszor annyiba kerül mint az eps, gyanítom olcsóbb a tégla vastagságán növelni. Azon kívül vannak előírásko arra hogy milyen vékony lehet egy fal, mert nem csak függőleges terhelést kap, hanem szélnyomást is, meg földrengésre is méretezni kell, még akkor is ha nálunk nem nagyon vannak, meg az se mindegy hogy az alap kismértékű süllyedése csak egy repedést okoz, vagy összedől a fenébe az egész. Azt se feledjük hogy amint a fal elkészült jönnek a villany- víz- gáz- fűtésszerelők, és szétvésnek mindent, és a kivésett tégla helyére becsapott gipsz azért nem ugyanaz statikailag. Egyszóval nem azért nem épülnek házak vékony falakkal mert minden építész hülye.
Sőt találkoztam több olyan nem mai házzal ahol a főfalak egy része 38 -as volt , az akkori elkézelés szerint az alárendelt helyiségek / fürdőszoba, kamra konyha / falai pedig csak 25 -ös .
Mind a külvárosban mind előkelő belvárosi épületek lakásainál.
De mind a 25 -ös mind a 38 -as falak már idestova 25 éve nem felelnek meg a hőtechnikai kívánalmaknak !!
Nekem úgy alakult a bővítés során, hogy belső fal lett a külsőből, és az 50 centis kőfel. Na annak aztán van hőtároló képessége. Könnyűszerkezetes házat is úgy építenék magamnak, hogy belül 40-es téglafalak lennének.
Hogy érthetöbb legyen mire is gondolok ,nem lehet "jó"példának venni a méregdrágán építetett sorházakat ,ahol mind a kinti ,mind a 4. szomszéd zaját lehet hallani a "kongó"megspórolt falakon !:-) Mindezt MSZ szerint ,csak az építettő vakarja a feje bubját ,hogy ez sem lett jobb ,mind a panelja volt !:-) Ja az is MSZ volt !:D
Üdv ! Én nem azt mondtam ,hhogy nem lehet ,Én azt mondtam ,hogy a főfalakat "illene" min. B30 -al rakni(nagytömegúre),és arra megfelelő szigetelés ,és akkor hang és hő szigetelés nagyjából OK !:-) Mekk E is azt sugalta ,hogy még 25 -ős fal sem kell vagy is rakható,csak ott máshol kell majd hozzátenni- ha egyáltalán lehet- a megspórolt anyagot !:-) Maradjunk annyiba ,ha most káne építkeznem saját részre Én a nagytömegű B30 al csinálnám ,és a válaszfalaknál ugyan azt raknám futóra ahol nem hallatszana át minden "puki v hancur" a szomszéd szobába !:-) Szerintem.
Üdv a nálam hozáértőbbeknek. Tanácsra lenne szükségem,habár egyszer már pedzegettem a problémám valamelyik fórumon.11éves,két éve vásárolt tetőtérbeépitéses ház, belü a tetőtérbenl gipszkarton rajta hőtükör fólia ,azon 15cm thervolin,majd sárga szinű üvegszálerősitésű nem páraáteresztő tetőfólia,ami már szakadozik,lukadozik,rajta 3cm es léc és keresztben 2cm es cserépléc. Legfelül Creator balance cserép.Ezekre akkor derült fény amikor meg kelleett bontani a tetőt mert nagyobb esőnél beázott és csurgott a falon a viz.Kiderült,hogy a végigszellőzős kúpcserépnél volt a gond egy helyen és ott folyt be a csapadékviz ami lefolyt a tetőfólián és a tetőben egy helyen befolyt a szakadt tetőfólián.Csak a cserép lett megcsinálva ,mert a többi elég nagy munka jövőre marad,Teljesen leszedjük a cserepet, új normális 5 cm es lécezés ,új tetőfólia,ami páraáteresztő,ha kell akkor a thervolin cseréje.A gondom a szélvédelem.!!Jelenleg a tetőfólia csak lejön a csatornáig és léccel le van zárva a ház mindkét oldalán.Összeragasztva sincsenek a tetőfólia csikok.Simán belefúj a szél a thervolinba.Ráadásul a ház városszéli és szinte állandóan fújja nyugati oldalról a gyakran viharos szél.A tetőteret télen szinte lehetetlen emiatt felfűteni,még a konnektorokon,villanykapcsolókon is süvölt be a szél!Semmilyen leirást ,filmet ,videót nem találtam a tetőfólia korrekt felrakásáról úgy,hogy tökéletes szélzárást biztositson, és hosszútávon ,ne pedig csak ideig -óráig.!!Ebben kérnék szakértő,segitőkész hozzászólásokat.
"Évente 4-5 hétvége miatt talán még a külső hőszigetelés is maradhatna mindenütt 3 centi"
Igen, ez bennem is felmerült, de az ellenérv az, hogy ha már most csináljuk és felújítjuk, akkor szeretnénk egy normális, értékálló ingatlant kialakítani és bár eladni nem szándékozunk egy jó ideig, de egy későbbi értékesítésnél a B30+3cm szigetelést csak megmosolyognák... meg nyugodtabb is lennék, ha esetleg valami karatén-akció miatt télen 2 hetet le kell ott húzni, akkor működjön a történet különösebb villanyóra túlcsordulás nélkül..
Nyári felmelegedés ellen is jobb lehet a szigeteltebb épület.
Viszont hallottam már egy-két mendemondát, nem tudom kinek-mi a tapasztalata, hogy fűtetlen EPS szigetelt háznál, amit esetlegesen néhány hétig nem szellőztetnek (mert nincs ott senki), elég dúrván fel tudja ütni a fejét a penészedés. Ilyen szempontból viszont a szigetelés/nem szigetelés lehet csak kérdés, mert ha már rajta van 3cm, akkor tökmindegy, hogy teszek-e még hozzá, ugyanolyan mértékűen penészedni fog ha jól gondolom.
Sokan nem tudják, de nem minden esetben jó, ha a lakásnak nagy a hőtároló tömege. Létezik olyan energiatakarékossági trükk, aminél a nagy hőtároló tömeg nem segiti, hanem akadályozza a spórolást.
"tervek szerint minden télen lenne vagy 4-5 hétvége, amikor kinn lennénk"
"A belső hőszigetelés érdekesen hangzik,"
Egy jól kivitelezett belső hőszigetelés igen drága dolog, telenként mindössze 4-5 alkalom miatt nem éri meg. Tekintsük ezt évenrte 4-5 napnyi fűtés pazarlásnak: mindig kb egy nappal az érkezés előtt telefonon felhívsz a nyaralóban egy távvezérlő ketyerét és az 5 fokos fagyvédő termosztátról átkapcsolsz a 22 fokos lakó termosztátra. Ekkor elindul a fűtés, hogy mire odaérsz, addigra jó idő legyen. Igaz, hogy egy ilyen előre-fűtés belekerülhet 2-3 ezer forintba is, de évente 8-15eFt megspórolása miatt nem érdemes akár több százezret elkölteni (belső hőszigetelés felára).
Évente 4-5 hétvége miatt talán még a külső hőszigetelés is maradhatna mindenütt 3 centi: a fűtési szezon hossza évente kb 200 nap és ez a ház ebből csak kb 15-30 napon lesz fűtve (és kb 90 napon 5 fokra temperálva). Persze mivel a hőszigetelésből a hőszigetelő anyag a legkisebb tétel, ezért elég nagy butaság vékonyat feltenni, hiszen egy vékony és egy vastag hőszigetelés között alig van árkülönbség.
Hülyeség a belső szigetelés.. Tedd csak kívülre sztem. Egy ventillátoros fűtés meg gyorsan meleget csinál, amikor odaértek télen. Pláne, ha wifin elindítod előtte.
Mi 25-ös Leier Objekt téglából (21kg/db) építettünk nemrég házat 20cm-es grafitos eps szigeteléssel! Sokkal jobb a hanggátlása és nagyobb a tömege mint egy "sima" 30-as N+F téglának!
Eredetileg 25-ös Silka volt a terv de kivitelező hiányában maradt a tégla! Nem kell vastag fal a nagy hőtároló tömeghez és a jó hanggátláshoz csak jól kell falazóanyagot választani! :-)
Üdülő-nyaraló-hétvégi ház kérdésben, ha pontosak akarunk lenni, akkor a hétvégi ház definíciója illik legjobban a témára, tervek szerint minden télen lenne vagy 4-5 hétvége, amikor kinn lennénk, úgyhogy foglalkozni kell a megfelelő szigetelés kérdésével, de túltolni sem akarom az ügyet, mert biztosan nem fogunk minden hétvégén ott lenni. Nyilván egyén válogatja, de én előtérbe helyezem a komfortot a költségességgel szemben, tehát nem akkora probléma, hogy több lesz a villanyszámla, mintha fázna a gyerek fél napon keresztül..
A hőtároló tömeg hátrányával tisztában vagyok, viszont a ház jelenleg B30+3cm EPS és ez kb a 70%, a maradék 30% hozzáépítés falazatában tudok már csak dönteni.
A belső hőszigetelés érdekesen hangzik, viszont figyelembe véve, hogy már kivül is van a ház 70%-án 3cm EPS, így mi történne? Mennyit kellene belülre tennem így ezek fényében?
(Csak zárójelben, hogy terveim között egy neten keresztül indítható fűtés bekapcsolás is van, de erre kevés példát találtam még, úgyhogy ezt rendesen körül kell még járni.)
Üdv! Ne ess megint tulzásokba ,mert a végén rábeszéled "válaszfal"téglából való építkezésre az érdeklődöket !:-) Maradjunk a B30 környékén ,hogy szigetelt koszorú is ráférjen ,és hogy a hang is gátolva legyen valamennyire ,ne extrém vastag drága közetgyapottal keljen reparálni a nagy centi"spóroláson" !:-) Szerintem.
Üdülő egész télen fűtve van, ezért ugyanúgy kell hőszigetelni, mint egy családi házat.
Nyaraló télen nincs használva, temperálni szokták 5 fokra, de ha megoldható a víztelenítés, akkor akár fagyhat is odabenn.
Hétvégi házat ha télen is használni akarnak, azt alacsony hőtárolásúnak kell megépíteni, mert ha magas a hőtárolása, akkor
- vagy a gatyádat is fűtésre fogod költeni (mert az oda utazás előtt egy nappal teljes erővel dübörögnie el a fűtésnek, hogy mire odaérsz, már jó meleg legyen)
- vagy amikor odaérsz, akkor még jéghidegek a falak és ott vacogsz egy napig dupla pulóverben, viszont mire kezd jó idő lenni, addigra pont lehet indulni haza.
Ha már megvan az épület és nagy a hőtárolása, azt hétvégi háznak úgy alakítanám ki, hogy BELÜLRŐL hőszigetelném. Mivel így a légtér el lenne választva a soksok tonna jéghideg téglától, ezért a fűtés bekapcsolása után pár perccel már lehetne vetkőzni akkor is, ha véletlenl nincs nálunk pálinka.
"Bár tudom, hogy a 25-öst ritkán használják teherhordó főfalként"
Nem ártana a "mink így szoktuk" helyett néha a hivatalos előírásokat is elolvasni: a tégla családi házak 99 százaléka nyugodtan épülhetne akár 25 centis téglából is. (sőt, nagy nagy részük talán még ennél is vékonyabból)
"Villanybojlert utólagos szigeteléssel szeretném ellátni, milyen megoldásokat tudnátok javasolni, ami mondjuk még olcsó is?"
Szerintem függőleges falra is alkalmazható/javasolt olcsó üveggyapotból legalább 10 centi (ha a helyiség nem része a télen fűtött lakótérnek, akkor minimum 20 centi!!!).
Ha esztétika is fontos, akkor barkácsolj elé elé egy paravánt/álfalat, vagy leburkolhatod páraáteresztő fóliával (nagyon szegény helyen egyszerű szövettel/lepedővel).
Az a lényeg, hogy ez a plusz hőszigetelő réteg egy teljes vastagságában egybefüggő hőszigetelő sapkát/kucsmát/búvárharangot alkosson a tartályon (a meleg levegő felfelé száll, ezt is meg kell akadályozni). Ha a sapka felülről+oldalról szuper, akkor a tartály aljánál nem muszáj annyira szuper hőszigetelés (persze oda is kell valamennyi)
Én a 30-as vagy ha tényleg elég, akkor a 25-ös téglával raknám fel, 3 centivel bejjebb, mint a meglévő, és 8 centi szigetelést tennék rá, a régire meg a plusz 5 centit. Az ytong drága mulattság.
Köszi a válaszokat, megnyugtattatok, akkor marad a mostani és erre szigetelünk tovább.
Alapvetően nincs szükség nagy hőszigetelésre, mert csak egy üdülőről van szó, viszont a B30+3cm EPS már csak kevés lenne szerintem, ha télen néha kimegyünk nem győznénk az elektromos radiátorokkal..
Továbbá helyhiány és a költségek miatt sem akarom a szigetelést túltolni.
A falazat megválasztása viszont továbbra is dilemma számomra:
- helytakarékosság miatt és mivel nem egy őrült nagy épület lesz, extrém teherbírásra sincs szükség, ezért minél vékonyabb falazatot szeretnék
- az alkalmi felfűtések miatt a nagy hőtároló tömegű falazat most inkább hátrány lenne
- a meglévő B30+3cm EPS résszel közel egyező hőszigetelő képességű falazat lenne optimális, mert akkor a plusz réteg szigetelés homogénen rámenne az egészre
Mindezek miatt jelenleg a 30cm Porotherm NF-nél tartok, de felmerült bennem, hogy esetleg elég lehetne a Porotherm 25cm-es verziója is, ami egy hajszállal rosszabb hőszigetelő, mint a meglévő B30+3EPS rész, de még elmegy. Bár tudom, hogy a 25-öst ritkán használják teherhordó főfalként, de jelen esetben szerintem pont elég lenne.
Másik dilemmám az YTONG, amiből viszont már a 20-as szélesség is sokkal jobb, mint a PTH30NF, vagy a még vastagabb 25-ös vagy 30-as YTONG, ami már kb az lenne, mint a B30+3cm+5cm és akkor csak a régi rész lenne szigetelve, bár ekkor az összedolgozása egy szigeteletlen YTONG-nak és az EPS-nek necces lenne.
Villanybojlert utólagos szigeteléssel szeretném ellátni, milyen megoldásokat tudnátok javasolni, ami mondjuk még olcsó is?Egy külön, nem látható helyiségben van, szval az esztétika nem érdekes.
Sokan tesznek meglévő hőszigetelésre még egy réteget, ez ne zavarjon.
Egy komoly vastagságú hőszigetelő réteg hőszigetelése legtöbbször annyiszor jobb a mögötte lévő tégla saját hőszigetelésénél, hogy ha a falra komoly hőszigetelést tervezel, akkor teljesen mindegy, hogy milyen a tégla saját hőszigetelése, ezért a tégla kiválasztásánál szerintem csak az árat figyeld (forint per négyzetméter: az anyag, a várható munkadíj és a szállítás együttes költsége).
Tehát pl
- a házhoz a hozzátoldást megcsinálod mondjuk "B30 N+F" téglával (ez csak egy tipp, nem biztos, hogy számodra ez a leg-költséghatékonyabb téglafajta), egy síkba a jelenlegi téglával
- az új házrészre teszel LEGALÁBB 12 ceti grafitos vagy 15 centi fehér eps hőszigetelést
- a régi házon lévő régi hőszigetelést is felhizlalod ugyanerre a vastagságra
Egyáltalán nem gányolás a két rétegű szigetelés, nagy kár lenne leszedni. Ráadásul valószínűleg egy normális síkot is ad, kevés ragasztót használsz a második réteghez.
Adott egy klasszikus B30 tégla falazat, amin van 3cm EPS. Ebbe az épületbe lenne beletoldva egy új rész, az eddigi elképzelés szerint Porotherm 30NF téglából, ami számításaim szerint még alapból is kicsit jobban hőszigetel, mint a B30+3cm EPS, de nagyságrendileg 1 kategória.
Első körben a tervem az lenne, hogy melléfalazni a 30-as Porotherm-el pontosan egy külső síkba a meglévő 3cm szigetelésével és az egészre még ráhúzni 5-8cm EPS-t.
A kérdés az lenne, hogy mennyire gányolás ez a kétrétegű szigetelés? Vagy falazzunk mellé sima B30-al, szedjük le a meglévő 3cm-t és az egész homogénen kapjon egy 10cm EPS-t? Ez utóbbi nyilván homogénebb lenne, de korrektül leszedni a szigetelést sem biztos egyszerű mutatvány, ráadásul a nagyobb falfelület a meglévő és a kisebb rész lenne az új falazat.
"minek kell megfelelni egy új beépítésű kéménynek ( távolságok, magassságok, stb.)"
Ha új téglakéményre gondolsz, olyan már nem létezik (nem használható füstgáz elvezetésre). Amúgy létezik gázkémény (többféle is), vegyes tüzelésű kémény és van, amit parapet kéménynek neveznek (habár az senem kémény senem parapet :) Mindegyikre más-más előírások vonatkoznak. Szóval az az első kérés, hogy ezek közül milféle kéményt szeretnél csinálni.
Mivel ezen páraáteresztő és a tetőfedés között van egy átszellőztetett légrés (ugye van?), ezért pára szempontjából a padlástered szintén kiválóan "átszellőztetettnek" számít. Ebben az esetben pára szempontjából egyéb padlástér-szellőztető nyílásokara nincs szükséged, elég maga a fólia páraáteresztése.
"A külső falunkon, ha végighuzom a kezem, a festék rajta marad"
Gagyi festék, túl sokáig tárolt festék, tárolás közben megfagyott festék, stb.
Mélyalapozóval lehet fixálni a porlást , de a mélyalapzók tudtommal nem UV (napsütés) állók, ezért előbb utóbb újra porlani kezd majd.
Tehát szerintem először egy mélyalapozás, utána rája egy új kültéri festékréteg, de most ne a piacon kapható legolcsóbb festék akciós változatát vedd meg :)
"Arra gondoltam, valami szilárd burkolattal fedném le a szigetelést."
Ilyesmi alá dupla hálózást ajánlanak, de még így sem bír el akármekkora súlyt. És NAGYON nem mindegy, hogy ez a burkolat mennyire páraáteresztő a polisztirolhoz képest, szerencsés esetben nem fog vizesedni a burkolat hátulja. Vagy akkor, ha egy profi szakember kiszámolja neked a burkolatod páraáteresztő képességét :)
És az rondább , mint az OSB ? Hálózni , glettelni nem művészet , próbáld ki egy darabon és rájössz magadtól is . annyi , hogy a végén ráglettelsz még egy réteg ragasztót ás azt simára csiszolod . Ezután kültéri glettel kisimítod , átcsiszolod és már festheted is valami normális kültéri falfestékkel .
Ha lindab előtétfalat raksz elé , akkor is glettelni , hogy védd a hungarocellt meg ugye csak világos színű lemezt használhatsz , mert bitang meleg lesz a lemez és a szigetelés közti résbe , ha rásüt a nap . A hungarocell meg nemigazán szereti a 60-80 fokos hőséget .
Sziasztok! Tanácsot kérnék. Leszigetelnék egy épületrészt, 10cm EPS-sel, ragasztóhabbal rögzítve. De a hálózáshoz, ragasztózáshoz nem értek, nem füllik hozzá a fogam.
Arra gondoltam, valami szilárd burkolattal fedném le a szigetelést. De csak a szigetelés mögötti falhoz tudok rögzíteni. Van olyan erős dűbel, ami a szigetelésen át is megtartana bármit? Mondjuk párnafákat? Azon meg vagy OSB, vagy LINDAB lemez lenne rögzítve. Akár úgy is, hogy a szigetelésbe süllyedő dűbel tárcsájához rögzíteném csavarral a párnafát.
Valamikor az elmúlt években illesztett be valaki egy linket amiben le volt írva hogy minek kell megfelelni egy új beépítésű kéménynek ( távolságok, magassságok, stb.) viszont most az istenért nem találom. Valaki ki tudna segíteni vele? google-ben sem találtam, valószínű nem jül keresem.
Üdv ! Gondolom megvetted a bóvli anyagot ,de jó lenne ha addig tartana mind a minőségi felhordott anyag ! Na ilyen csak a mesébe szokott lenni !:-) Szerintem.
Sziasztok. A külső falunkon, ha végighuzom a kezem, a festék rajta marad.. Kb3 éve festettük. Szigetelésen, hálós ragasztó, azon mélyalapozó, majd 2 réteg, elvileg kültéri homlokzat festék, noname.. Ja és mohásodik is.. Mi a gond??
Köszönöm válaszaitokat! Így van, a tetőfedés alatt páraáteresztő van.
Egyedül a födémre terítendő gyapotra gondoltam a kérdéssel. Arra nem fog kerülni semmi akkor. Felbetonos E gerendás födémre megy, így alá se teszek semmit majd.
"A padlóra tett szigetelésre terített fóliára gondolt"
Ha a padláson leguggolva nem lobog a haja a huzatban, akkor a padlás légtere és a hőszigetelés közé szerintem nem szükséges páraáteresztő fólia. Persze ha pl felülről olykor víz csepeg a hőszigetelésre, akkor mégiscsak kell, viszont nem a szél miatt.
Akkor lehet, kihagyjuk a fóliát, egyetlen évre lenne így, utána meg volna kapacitás a tetőtér befejezésére. Akkor a szarufaközekbe lesz tunkolva, ugyanaz a Multirock ami most a födémre terül.
Adva van egy padlásfödém, borított gerendás fafödém. A szerk. alulról felfelé : vakolat náddal, deszka , gerenda - deszka agyag , vastagság 30 cm. Évekkel ezelőtt erre ment egy kb. 15 cm -es hőszigetelés, léccel fedve.
Most egy újabb 15 c, menne rá, de csak a felére... ennyire van jelenleg keret.
Van e jelentősége hogy különfélék a hőszig. vastagságok ?
"A páraáteresztő fóliáról azt olvastam, hogy kb. 1 hónapon belül "illik" a burkolatot elkészíteni."
A legtöbb páraáteresztő fólia leírásában (adatlapján) meg van adva az UV állóság időtartama, tehát hogy kb meddig maradhat nyitott a szerkezet. Egyes fóliák akár több hónapot is kibírnak, sőt van olyan is, ami akár éveket is. Persze ez utóbbi fóliát csak focisták, politikusok és hasonló maffiózok képesek megfizetni :)
Az, hogy a Multirock kőzetgyapot felületét ne érje a leírása szerint komoly légmozgás ez mennyire komolyan veendő? Végülis ha neki van tolva a páraáteresztőnek, ami a tetőhéjazat alatt van, akkor is a légrésben mozog a levegő...
Vagy ilyen megoldással átszellőztetett padláson is lehet a Multirock a fafödémen, hogyha van a tetejére egy páraáteresztő terítve?
Sziasztok! Garázsom tetején a jelenlegi hullámpala lesz trapézlemezre cserélve. Fóliázva lesz (és itt jön a kérdés majd), majd a szarufák közé szeretnék tenni gyapot szigetelést.
Az ács azt mondja, hogy szerinte a legolcsóbb fólia is jó lesz mehet majd rá a szigetelés alulról.
"a meglévő szigetelésre raknék szendvicspanel, mondjuk 2-3cmes lécekre rögzítve"
A szendvicspanel nem páraáteresztő, a jelenlegi hőszigetelés viszont igen. Ezért hideg időben a 2 cm-es légrésnél, a szendvicspanel fém felületén víz kicsapódás fordulhat elő. Sőt, az illesztési vonalaknál akár a szendvicspanel belsejében is (a külső fém burkolat belső oldalán), ott nem csak a leghidegebb napokon, hanem a tél kb felében..
Ha a 2 cm-es légrés átszellőztetett (tehát folyamatosan áramlik bene a külvilág levegője), akkor a rétegrend páratechnikailag megfelelő, viszont hőszigetelésnek szar, mert nem igazán érvényesül a huzatos légrésen kívül lévő szendvicspanel hőszigetelése.
Ha esetleg lécre rakom fel, de fent lezárom? Ha felmelegszik akkor fent nem tud kimenni, az esetleges pára viszont lent ki tud folyni. Csak kérdés hogy így mennyire szigetel.
A szendvicspanel az, amin van alu réteg? Mert akkor azon nem sok pára tud átmenni, tehát csak akkor rakhatod fel hőszigetelésként, ha belülről semmit pára nem tud a falba áramlani. Ha meg átszellőzteted, akkor van egy drága árnyékolód a falon, ami szinte semmit nem szigetel a hideg ellen. Nyáron viszont kellemes lesz a belső hőmérséklet. Esetleg átlyuggatod, de az meg hogy néz ki...
Olyan kérdésen lenne, hogy ha a meglévő szigetelésre raknék szendvicspanel, mondjuk 2-3cmes lécekre rögzítve, akkor az jelentene e változást hőszigetelés illetve páratechnikai szempontól? Arra gondolok, hogy fog e "rendes" szigetelésként működni, úgy hogy mögötte van légrés? Vagy ha fent vagy lent lezárom, hogy ne járjon benne annyira a levegő? Vagy milyen egyéb módon lehetne direktbe rárakni a meglévő szigetelésre? Csak azért gondolkodok rajta, mivel elég jó árban lenne és nagyjából megegyezne a színezés költségével, amit ebben az esetben meg lehetne spórolni és ha működne a dolog, akkor még a szigetelésen is javítana.
A szúnyogot széndioxiddal tudod elcsalni a sátradtól (a kilélegzett co2 alapján keresi az áldozatát a rohadék). Tőled szélirányban helyezz el valami széndioxid forrást (pl valamilyen gázpalackos lángot), a szél feléd hordja a széndioxidot, ami elcsalja tőled a feléd repülő szúnyogokat. Több okosan elhelezett széndioxid forrással nagyobb területeket (pl kerty paty, szabadtéri lagzi, stb) is lehet így "szúlnyogmentesíteni".
Egyrészt a mennyezetnél csak akkor van melegebb, mint lent, amikor a falak+mennyezet hidegebb a levegőnél, tehát valami melegíti a levegőt. Amikor a műhelyedben nincs fűtés, akkor a levegő mindenütt (tehát fent is) ugyanannyi fokos lesz, mint a falak+menyezet. Passzívházaknál a falak szinte semmivel sem hidegebbek a szobahőmérsékletnél, ezért passzívházban a padlónál szinte sennivel sem hidegebb a levegő a mennyezetnél lévőhöz képest.
Másrészt hiába van pár fokkal melegebb odafen (pl mert megy egy kis fűtőtest), a párazáró fóliád felületi hőmérséklete még így is lehet a harmatponti hőmérséklet alatt. Például ha megnézed ezt a harmatpont táblázatot (10 fokos levegő hőmérséklet= alsó sor), akkor láthatod, hogy hiába fűtöd fel folyamatosan a levegőt a mnenyezetnél +10 fokosra, ha a levegő relatív páratartalma mondjuk 80 százalékos (mert éppen szárad a farakásod :), akkor elég, ha párazáró fólia mindössze 3,3 fokkal hidegebb a levegőnél (mert odakint mínuszok vannak), már ekkor csorogni fog rajta a kicsapódó víz (9p% páratartalom esetén elég a levegőnél 0,8 fokkal hidegebb fólia a víz kicsapódáshoz!).
A hűtőszekrényből kivett 5 fokos sör külsején is egyből a levegőből kicsapódott vízcseppek gurulnak lefelé, pedig a konyhában +22 fok van. Képzeld azt, hogy a sör külső felülete párazáró fóliából van és 40 négyzetméteres :)
Akkor ehhez tedd hozzá a levegő rétegződését, a tető felé fog emelkedni a hőmérséklet, és a B30-as falon fog kicsapódni a pára. Mag az ajtó szimpla üvegén. Ja, és számold bele a légcserét is. Esetleg ha viszek be fél köbméter fát száradni, akkor majd kinyitom a kisablakot hátul. Sőt, tervezek bele világítást is, ami nyaranta bevonzza az összes szűnyogot a műhelybe, és akkor nyugodtan tudok a kertben sátrazni.
"Ahhoz folyamatosan hurkát kellene abálnom 2000 literes üstbe"
Elég, ha beteszel a műhelyedbe fél köbméter frissen vásárolt fenyő deszkát (a fában 150 liter frissen vásárolt vízzel), szépen szárító rakatba rakva (soronként távtartó lécekkel, hogy járjon közötte a levegő). Ha a levegő hőmérséklet közel van a nulla fokhoz, akkor meglepően kevés vízpára is elegendő ahhoz, hogy a levegő páratartalma telítődjön (megközelítse a 100 százalékot).
Ezen az ábrán a görbe vonal a 100 százalékos páratartalmat mutatja különböző hőmérsékleteken (egy köbméter levegő maximum hány gramm vizet képes tárolni pára formájában). Láthatod, hogy nulla fokos levegő esetén köbméterenként elég mindössze 5 gramm víz ahhoz, hogy meg legen a 100% relatav páratartalom. Tehát ha a műhelyed légtere 120 köbméter, akkor mindössze 6 deci (120x5g) víz elegendő a 100%-hoz. Szerintem a fent említett deszkarakásban lévő 150 liternyi vízből csak összejön ez a 0,6 liternyi vízpára :)
"A fűtés kikapcsolásával a valag deszka se száradna olyan intenzíven"
MINDIG van valamennyi száradás, amíg a levegő páratartalma nem éri el a 100 százalékot. Még fagypont alatt is, hiszen a jég is párolog (szublimál). A Góbi sivatagban mínusz 20 fokos napokon is van nagymosás: a vizes ruhát kiteregetik a szabadban, pár perc múlva jéggé fagy (el lehetne törni), másnapra porszáraz és puha. Mert arrafelé többnyire rohadt alacsony a páratartalom. A száradásnak egy ellensége van a magas relatív páratartalom, ha ez nem magas, akkor a deszkád száradni fog, akármilyen hideg van.
Persze azonos levegő víztartalom mellett minél magasabb a hőmérséklet, annál alacsonyabb lesz a relatív páratartalom. Tehát nem maga a meleg miatt szárad gyorsabban minden melegben, hanem azért, mert a melegebb levegőnek alacsonyabb a relatív páratartalma, tehát több vizet tud felvenni (elszálltani). A mongol mosónőknek az a mázlijuk, hogy az ottani levegőnek olykor hidegen is alacsonyabb a páratratalma, mint a te műhelyednek fűtés mellett.
Egyébként nem jó a bútorfát túl gyorsan szárítani: meghajlás, megcsavarodás, repedés jelenhet meg, én ősszel betenném egy hideg (de jól szellőző) padlásra/sufniba és következő őszig meg is feledkeznék róla.
"És ahányszor a 100%-os páratartalmú barkácsműhely"
Ahhoz folyamatosan hurkát kellene abálnom 2000 literes üstbe, bár a 90%-ot is nehezen közelíteném meg.
A fűtés kikapcsolásával a valag deszka se száradna olyan intenzíven (huzatos meleg helyen két hét kell, hogy 40-ről 25%-ra csökkenjen a nedvességtartalma. És akkor még ott vannak az ajtók ablakok légáteresztő képesságe, ami egy 100kW-os gázkazán működését is lehetővé tenné a helységben.
Homlokzati szigetelés lesz bővítve. Így szeretném a lábazatot is , az első réteg xps csak hálózva volt, dűbelezve nem volt. Arra felragaszthatok még egy sort?
Grafitos epst kell védeni a napsugaritól így ősz folyamán? vagy már nem olyan erős a napsugárzás, hogy deformálódjon.
"A szigetelést honnan éri nagyobb páraterhelés normál körülmények közt? Kintről vagy bentről?"
A vízpára amíg légnemű, addig ugyanolyan gáz, mint a többi gáz (google: parciális nyomás), igyekszik kitölteni a rendelkezésre álló teret és igyekszik kiegyenlítődni a szomszédos terkkel. Ha a házban töményebb, akkor kifelé szivárog (pl a falon keresztül), ha a külvilágban töményebb, akkor befelé.
A való életben az esetek 99 százalékában valóban a belső térben magasabb a vízpára parciális nyomása (a külvilágéhoz képest), ezért valóban legtöbbször belülről kifelé akar menni a pára a falon át.
A vízgáz nyomása pl gramm per kilogrammban határozható meg (NEM azomos a relatív nedvességtartalommal !!!) megállapítható pl egy mollier diagram, a relatív nedvességtartalom és az aktuális hőmérséklet ismeretében.
"A "lakótér" felől páraáteresztő? Oda párazárót szoktak rakni."
Ahol egy fólia felülete harmatponti hőmérséklet alá tud hűlni (pl te a műhelyben napok óta nem fűtesz, valami folyamatosan párolog (pl faanyag), az időjárás meg csak hűl lefelé), ott én nem mernék párazáró fóliát alkalmazni. Kivéve persze akkor, ha a párazáró felületen (pl hideg fólia belső falán) megjelenő vízcseppek nem tudnak kárt okozni (pl a fólia alján lévő vízelvezető csatornába gördülnek le).
Persze a harmatponti hőmérsélletet lehet másképpen is távol tartani a fólia felületének hőmérsékkletétől: folyamatos fűtéssel, vagy szellőztetéssel. De szerintem hosszú távon legolcsóbb, ha minden felület páraáteresztő.
A képen látható hungarocell mögötti fal tél közepére már csurom víz lesz, a jéghideg vizes tégla hideg napokon megfagy és némelyik fagyott vizes tégla szeret szétmállani (leomló fal, leszakadó tető lehetősége), a vizes fal persze nedvesíti a hungarocellt is (hőszigetelő képesség romlása). Bónuszként megfigyelhetjük a nedves felületen virágzó penészgomba tenyészetet: a gomba ültetvény java a fal és a hungarocell között van, a képen csak az ültetvény szélét látjuk a hőszigetelő lapok illesztéseinél kifelé terjeszkedik (ameddig elég vizes a hőszigetelő anyag).
Ennyit mára a párakezelést leszaró belülről történő hőszigetelésről :)
"Műhelyről beszélünk , szóval nem létszükséglet a páraáteresztő fólia"
Nem tudjuk, hogy milyen tevékenység, milyen anyagok lesznek ott. Egyetlen barkácsoló ember valóban nem sokat párásít egy 120 légköbméteres műhely levegőjén, de ha az az ember bevisz oda egy rakás deszkát, akkor az az ember ugyanakkor (a fa belsejében) bevitt oda egy jó pár vödör vizet is párologni, mert a fa nedvességtartalma ott fog párologni, ráadásul akkor is, amikor a főnök lekapcsolja a fűtést és három hétig a barkácsműhely felé sem néz. És ahányszor a 100%-os páratartalmú barkácsműhely párazáró fóliájának hőmérséklete lesüllyed, akkor a a párazáró fólia belső oldalán kis patakocskák kezdenek lefelé csorogni...
Lehetséges belülről is hőszigetelni, persze ahhoz, hogy egy belső hőszigeteléssel ne tegyük tönkre az épületet és/vagy a családunk egészségét, ahhoz sokkal többet kell tanulni (főleg a párakezelésről) és sokkal mélyebben kell a zsebbe nyúlni, mint a külső hőszigetelés esetében. Nem véletlen az, hogy a hőszigetelések 99,9 százaléka kívülről történik.
Hőtükörnek ott van értelme (ott működik tükörként), ahol a hőtűkör SOKKAL hidegebb vagy melegebb, mint a tükrözendő dolog hőmérséklete. Tehát ahol nincs hőszigetelés (vagy csak nagyon vékony) ott lehet hasznos a hőtükör.
Pl egy hőszigeteletlen falu barkácsműhely belső falát+mennyezetét hőtükörrel borítani pl nagyon jó ötlet (ráadásul világítástechnikai szempontból is hasznos dolog lehet). De minél vastagabb a hőszigetelés a tükör mögött, annál közelebb lesz a tükör hőmérséklete, tehát annál kevésbé volt értelme hótükörre extra pénzt költeni.
A baj akkor kezdőddik, amikor a tükör olyan helyre kerül, ahol páratechnikailag csak páraáteresztő rétegnek szabadna lenni, mert a legtöbb hőtükör párazáró.
Igen, de ha egy társasház 3. emeletén járunk, ahol alattad és feletted is van 2 szigeteletlen emelet, akkor mi a lehetőség?
Szerintem azt nem szabad jogilag megcsinálni, hogy az ember leszigeteli kívülről csak a saját lakásának a vonalát (+/- 1 méter), bár amúgy láttam már ilyet (ahol nem látszik, ott nyilván nem szólnak érte).
Láttunk már sok ilyet, az 5 szélső lakó őrjöng és fázik, de a 25 nem szélső leszavazza a hőszigetelést...
Műhelyről beszélünk , szóval nem létszükséglet a páraáteresztő fólia . ( főleg , ha a hungarocellt nem tolod neki , hanem hagysz egy kis rést a fólia meg a hőszigetelés között a gerincnél nyitva hagyva kicsit ) Régen is így szigetelték a műhelyeket és semmi gond nem volt velük .
Átszellöztetett rendszert csinálnék . Rockwool Fixrock FB1 segitségével . A fátyolfólia a cserép felé , benti oldalt meg páraáteresztö fóliával látnám el .
Lécekkel a szarufák oldalához szegezel egy új , megfelelő tetőfóliát szarufaközönként . Hőszigetelésnek mehet a szarufák közé szorított pár centi hungarocell + a szarufák aljára csavarozva/léccel odaszorítva még egy réteget kialakíthatsz egy összefüggő mennyezetet ( nagyobb méretű táblákból ), amit diszperzittel lespiccelve festhetsz is . Fűtésre tökéletes egy használt/olcsó vaskandalló .
A kérdés arra vonatkozott, hogy hogy oldjam meg hogy a cserép alá kerülő porhó, amit befúj a szél és egyébb nedvesség eláztassa a hőszigetelést, mivel a tetőfólia helyett felrakott építési fólia cafatokban eltávozott.
"Szigeteletlen beton aljzat, B30-as falak, koszorú, fa födémgerendák, rajta nyeregtetővel"
Tehát egy nulla hőszigetelésű egy-autó méretű garázst (egybenyitott légterű padlástérrel), szeretnél olykor télen is barkácsolásra használni (az egész területet, nemcsak egy kis részét), éves szinten viszonylag alacsony óraszámban.
Vagy az egész építményt kellene egyenletesen hőszigetelni (nem csak a tetőt!) és fűteni a levegőjét a barkácsolási idők alatt ennek TCO-ja (öszes beruházási + fűtési költségek) 30 évre legyen mondjuk 1,5-2 millió forint,
vagy egy fillért sem költeni hőszigetelésre és sugárzó fűtést kialakítani ennek összköltsége 30 évre legyen mondjuk 500 ezer forint.
Legolcsóbb megoldás: a garázs oldalfalán körben egyenletesen elosztva tegyél fel legalább 6 darab olcsó (6e Ft) hősugárzót abból a fajtából, amit szabad ferdén lefelé dönteni, mert az oldalfalak felső részére kerülnek. pl Home FK24-est vagy valami hasonlót. Muszáj sok hősugárzót alkalmazni, mert ekkora terület egyenletes bevilágítását (hősugárzás = fénysugárzás) csak sok helyről lehet megvalósítani. És ragaszkodj a magas hőmérsékletű (narancsvörösen izzó) típusokhoz, a sötét sugárzók hője nagyon rossza hatásfokkal irányítható (tehát pl fűtőpanel oda vfelejtős). A hősugárzás nem a levegőt melegíti, hanem a "megvilágított" tárgyakat és a te felületedet, ezért a levegő hőmérsékletével nem kell foglalkozni. Belépsz a hideg garázsba, bekapcsolod a hősugárzást és abban a pillanatban minden felület meleg, amire a rávetődik a hősugárzók "fénye". Azért kell egy bazinagy helyett sok kis kősugárzó, hogy minél kevesebb fűtendő felület legyen "árnyékban".
Ja, ok. Szigeteletlen beton aljzat, B30-as falak, koszorú, fa födémgerendák, rajta nyeregtetővel. A beton aljzatról felnézve látod a gerendákat, meg a cserepek alját is. Most még az autó áll benn, de ki lesz utálva. A födém nyitott marad, hogy a 3 méteres fagerendát is fel tudjam állítani függőlegesbe, ha olyan a kedvem. A cél, hogy fentről lefelé ne fújjon a szél.
A barkácsszoba lehet páraáteresztő fólia + üveggyapot mondjuk léc vázon (= sátor :). De ha a szoba alatt a lakás födém hőszigetelése polisztirol, akkor lehet a szoba (egymáshoz ragasztott) polisztirol lapokból is (habbal ráragasztott léc merevítésekkel).
A barkácszoba hőszigetelése a lakás födém hőszigetelésén lévő vékony plusz hőszigetelő rétegként fog működni.
Vigyázni kell, hogy a barkácsszoba padlója ne legyen túl párafékező a lakás födém hőszigetelése számára. Tehát vagy jó páraáteresztésű legyen, vagy a padló alatt legyen egy átszellőztetett légrés.
Arra is gondolni kell, hogy bizonyos hőszigetelési arányok esetén a barkácsszoba olykor akár fagypont alá is kerülhet, tehát lesznek-e ott fagyérzékeny anyagok. Ebben az esetben vékonyítani lehet az alsó és vastagítani a felső hőszigetelést, hogy a lakásból feljutó hulladékhő -15 fokban se engedje nulla fok alá. Persze be lehet tenni egy olcsó fűtőtestet is, fagyvédelmi üzemmódban :)
"Barkácsolnék néha, szóval időszakosan lesz fűtés"
Én
- a tetőhöz nem nyúlnék
- a födémet (tehát a padlás padlóját) szigetelném mondjuk 25 centi vastagon és olcsón/egyszerűen.
- a padlástérben pedig kialakítanék egy fűthető barkácsoló szobát külön saját 3-5 centis hőszigeteléssel, de ha a barkácsolás nem követel nagy területen mozgást, akkor elég lehet mindössze néhány hősugárzó, nulla hőszigetelés mellett**.
De rohadtul nem mindegy, hogy milyen jelegű az a barkácsolás, mert NAGYON eltérő a hősugárzós fűtés kialakítása akkor, ha egy kis asztalnál egy helyben ülve processzorokat forrasztgatsz és akkor is nagyon más a feladat, ha egy épülő 10 méteres viking bárka körül foglalatoskodsz.
**Sokan nem tudják, hogy aki érti a hősugárzás lényegét, az mínusz tíz fokban is elvan akár meztelenül is órákig a szabadban. Hatalmas üzemcsarnokokat sokszor nem fűtik teljes egészében, csak a talaj feletti részt vagy csak a munkahelyeket infra sugárzókkal.
