Láttál már ilyet? Eredetileg egyenes homogén E tér volt, és abba helyezték el azt a vezető gömböt. Vedd ki! Szerinted mi marad ott? Ugyanúgy a görbe vonalak, források hült helyével? Vagy újra egyenes lesz? Megsúgom, az utóbbi. (tökfej)
És leírtam világosan, hogy a forgó mágnes anyaga látszik a megfigyelő rendszerében olyannak (mozgási polarizációk folytán), hogy a megfelelő (keresett) E lesz. Tehát a forrásai a mágnes anyagában vannak. (polarizációk által megjelent töltéssűrűségeloszlás. hányszor írjam még le??) Ebbe helyezed az álló vezető rézkorongot, ami töltésmegosztottá válik az előbbi E miatt, ÉS (bakker, éretsd meg) ezen töltések E-je hozzáadódik az előzőhöz, ÉS így lesz az összkép, E. Fogod?
Nem olvasod, amit leírok? Akkor is ott van a forgó mágnes általi E, ha elveszed a vezető korongot mellőle. Csak akkor más egy kicsit a kép, mert kiveszed a töltésmegosztott vezetőt, aminek töltéseinek E-je is hozzáadódott volt az összképhez.
Te egyre butább vagy.
Rakjál már egy vezetékdarabot mondjuk homogén E térbe, és tekintsd már úgy a kialakult összképet, E-t.
Még egy tyúk is látja fejben is akár, hogy mi a különbség... 🤦♂️🤦♂️🤦♂️🤦♂️
NEM! A fluxusváltozás egy felület(darab) teljes kerületére összesítve indukál. Nem érti a képletet és mennyiséget.
A számítás valóban a teljes kerületre adja meg az értéket. Ez azonban nem jelenti, hogy az emf a teljes kerületen keletkezik. Az emf azon a szakaszon keletkezik, amely mozog a B mezőben. A többi csak zárja a hurkot.
Azt is leírtam, újszuper is leírta, hogy hogyan, milyen módon keletkezi. Az anyaggal együtt mozgó elektronok eltérülnek a B mezőben.
Elég irritáló, hogy tudatlan, értetlen hólyag létedre folyamatosan hülyézel mindenkit, aki véletlenül ért valamit.
DE nem magát az E értékét adja. Szóval az ő és egyben Hartlein Károly hibája banális. rot E = nullára kijelenteni, hogy nincs E térerősség, nagy szakmaiatlanság.
Kétféle E mező van, ezek összege az eredő. Az egyik konzervatív, potenciálos, ezt töltések tudják létrehozni. A másik nem konzervatív, ezt indukció.
Ha dB/dt nincs, rotE sincs, nem konzervatí E nincs.
Lehet még konzervatív, azt viszont töltés hozza létre.
Te azt állítottad
a rézkorong (áll) kerületénél elektromos pólusa van, a tengelynél pedig ellenpólusa
Ezt a mezőt a forgó mágnesnek kellene létrehoznia, így akkor is ott kellene lennie, ha elveszed onnan a réz korongot. Akkor pedig a réz korong húlt helyének közepén ott az egyik pólus, amiben töltés kell legyen. De nincs, mert nincs ott semmi.
a totál relativisztikus elektrodinamikában nincsen olyan, hogy mágnes
Minden definíció, axióma, képlet érvényes. Ez a lényeg. Einstein cikke csak mélyebb magyarázatot ad arra, miért olyanok e képletek amilyenek, nem pedig érvénytelenné teszi őket.
Én meg erre azt írtam, hogy ott van rá a mágnes anyaga. Az polarizálódik első sorban. Ha ott a rézkorong, akkor csak hozzápolarizálódik az is.
Ezt most hogy képzeled? Ha úgy lenne, az E mezőnek kellene először polarizáltnak lenni, hogy aztán a töltéshordozők elmozdulva kinullázzák. Nem jó ez sehogy se.
A dΦ/dt nem csak egy ökölszabály, hanem a ∂B/∂t -nek egy integrális formája, ami egy felületre és az azt körülhatároló hurokra, egészére vonatkozik (nem szakaszaira). Nyilván mindig jó a helyes vonatkozásban és értelmezésben. construct ezt persze nem érti.
Az említett erőtörvény és Maxwell-egyenlet is teljesen összhangban van. Nyilván, hisz egy elmélet, az elektrodinamika konzisztens része.
"Hartlein Károly előadása erről egy hatalmas megtévesztő cirkuszi félrevezetés, meg kellene bűntetni érte, mert roppant káros a fizika, elektrodinamika iránt érdeklődőkre és diákokra egyaránt.
Szóval van ott indukció forgó mágnes, álló rézkorong esetén is, csak a teljes hurokra integrálva lesz nulla a feszültség. Az indukció a mágnes forgási sebességével nő."
26:50, 27:00 -nél kezd rosszakat mondani. Azt mondja megakaddozva, hogy a fluxusváltozás indukál a vezeték (korong) szakaszra. NEM! A fluxusváltozás egy felület(darab) teljes kerületére összesítve indukál. Nem érti a képletet és mennyiséget. (Napok óta mondom ezt, és mmormota is képtelen volt ezt az egyszerű dolgot belátni. Ez minősíti őt is.)
Egyértelműen állítja később, hogy a(z álló) rézkorong szakaszra (a két csüszóérintkező pont közé) nem indukál feszültséget a forgó mágnese. Nem igaz.
Az teszi fel az i-re a pontot, hogy egy kókler, aki még egy láthatóan frankón összebarkácsolt cuccot is készített, de a d(fluxus)/dt értelmét évek alatt sem fogta fel, és az ELTÉn van.
Megemlítem még mmormota fő érvének könnyen észrevehető problémáját: Ha csak a ∂B/∂t alapján számolnánk ki az E teret egy megfigyelő rendszerbe a mozgó alkatrészek, mágnesek (darabok), egyebek felől, akkor minden olyan helyen nullát kapnánk, ahol éppen nincs változás. Teljesen rossz az elképzelés, ez ugyanis (a ∂B/∂t) az egyik Maxwell-egyenlet egyik fele, nem a transzformációs képleté. Ez csupán azt mondja, hogy az adott (megfigyelő) rendszerében milyen a rot E. DE nem magát az E értékét adja. Szóval az ő és egyben Hartlein Károly hibája banális. rot E = nullára kijelenteni, hogy nincs E térerősség, nagy szakmaiatlanság. Azt lehet mondani, hogy a forgó tengelyszimmetrikus mágnes a teljes hurokra (azaz a rézkorong+kivezetések+mérőkábel és voltmérő) nem hoz létre eredő feszültséget. De ettől függetlenül a hurok egy szakaszán, pl. a rézkorongon (ami áll) igenis van feszültség. Mégpedig attól függő feszültség, hogy mennyire mozog, forog hozzá képest a mágnes. Ez is indukció! Noha a szimmetrikusra tervezett mágnes B összképe éppen változatkan, de az egyes mozgó részeinek B-je a megfigyelő (rézkorong) rendszerében változik, és így indukál is. (külön-külön sorban, ahogy pörög). Tehát mégegyszer: a mozgó mágnesrészek indukálnak a hurokba feszültségeket, ami a teljes mágnes forgásszimmetriája miatt a teljes hurokra, hurokkörre, nulla mért feszültséget ad. A hurok részein természetesen ott vannak az indukált szakaszfeszültségek.
Hartlein Károly előadása erről egy hatalmas megtévesztő cirkuszi félrevezetés, meg kellene bűntetni érte, mert roppant káros a fizika, elektrodinamika iránt érdeklődőkre és diákokra egyaránt.
Szóval van ott indukció forgó mágnes, álló rézkorong esetén is, csak a teljes hurokra integrálva lesz nulla a feszültség. Az indukció a mágnes forgási sebességével nő.
Ugyanezt próbálom magyarázni nem csak napok óta, hanem pár évvel korábban is. Aki nem akarja felfogni, nem fogja.
HK egy cirkuszi mutatvánnyal és félrevezetéssel lebutított mindenkit. És ezt mind a nagy ELTE elméleti fizika tanszékéről. Hát ez szerintem egy akkora szégyen, hogy reng az egyetem épülete tőle.
Ennél, vagyis amire ezt írtam, a pl. körmozgásnál az lesz a probléma, hogy az egyes idetranszformált objektumok is csak pillanatnyilag vagy kis ideig vannak ott nyugalomban abban az inerciális rendszerben, ahonnan Lorentz-transzformáljuk a terüket a megfigyelési inerciális rendszer valamely megfigyelt pontjába. Vagyis ott sem olyan a terük, mintha ott állandóan nyugodnának. Ha azonban nem túl gyors a mozgásuk, vagy nem túl nagy az egész kiterjedt (forgó) objektum, akkor közelítőleg vehetjük ott nyugvóknak. Különben tovább kell gondolnunk a mezőjük alakját, amit idetranszformálunk a megfigyelő rendszerébe növekményként, részként.
"Ha forogna, akkor a Földhöz hasonló alakú lenne."
Szuperfizikus kvark kapitány, te ennyire nem tudsz számolni?
Forog a Hold, de mégsem hasonló az alakja, mert:
A Hold szögsebessége kb. 28-szok kisebb a Föld szögsebességénél, a centrifugális erő pedig a szögsebesség négyzetével arányos, így aztán egységnyi tömegre kb 750-szer kisebb centrifugális erő hat. Továbbá a centrifugális erő arányos a sugárral, a Hold sugara pedig kb. negyede a Föld sugarának, így az egyenlítőjén lévő egységnyi tömegpontjára majdnem 3000-szer kisebb centrifugális erő hat.
A Föld tömege kb. 80-szorosa a Hold tömegének, tehát a Hold egységnyi tömegére kb. 80-szor nagyobb a Föld vonzóereje, mint amekkorával a Hold vonzza a Föld egységnyi tömegét. Így végül a centrifugális torzítóerő és a gravitációs torzítóerő aránya a Holdon 240000-szer kisebb, mint a Földön. Nem csoda, hogy a Hold alakjában a gravitációs torzítás dominál, a Föld alakjában pedig a centrifugális.
Egyébként a probléma gyökerei ott kezdődnem, hogy a totál relativisztikus elektrodinamikában nincsen olyan, hogy mágnes, sőt még vezető sem. Vákuum és töltések vannak csak. Inkorrekt az olyan j áram(sűrűség), hogy ott nulla a töltéssűrűség (mert ellentett előjellel kiejtik egymást a résztvevők), vagy nem az áramlásának megfelelő (itt nem ejtik ki egymást a résztvevők). A j négyes áramsűrűség vektor tisztán térszerű része üres, azaz nulla kell legyen. Másként mondva a j áramsűrűség négyesvektor időszerű vektor, nem térszerű (és nem fényszerű). Vagy pozitív töltés van ott, vagy negatív. És az áramlik egyedül, egy sebessége van.
A relativitáselmélet egy pontban csak egy sebességet ismer. Nem tudja feldolgozni azt, hogy ott egyszerre van v sebességű negatív (vezetett) töltés, és u (gyakran nulla) sebességű ellentöltés (a vezető, atomrács). Így már az is gond, hogy mondjuk van egy O áramhurok, statikus mágneses mező, vagy pl. ehelyett az O kis hurok helyett a megfelelő kis mágnesdarab.
Nem. A hold nem egy tökéletes gömb, hanem enyhén körte alakú.
Ha forogna, akkor a Földhöz hasonló alakú lenne. Az egyenlítője mentén körben kidudorodva, a sarkokon pedig belapulva. De nem ilyen, hanem körte alakú.
