Keresés

Részletes keresés

mmormota Creative Commons License 2023.09.05 0 0 585

Einstein transzformációs képlete bármit is mond.

Unalmas ismétlés: nem tudod, mit mond, mert nem látsz a pályán. Betűket látsz, részleteket, amik olyanok, mint kiragadott szavak egy összefüggő érvelésben. Ahhoz, hogy ezt alkalmazni tudd egy jelenségre, ennél több kell: megértés.

 

Ha a megfigyelő mozog, számára a potenciáltér már végtelen ideje ugyanolyan.

Ellenben ha a mező forrása mozog, a távoli megfigyelőhöz a változás csak késleltetve jut el.

 

Ez valami félreértés, nem létező probléma. Ha bármely megfigyelő számára a potenciáltér végtelen ideje ugyanolyan, akkor ez a többire is igaz. Ahhoz, hogy a potenciáltét változzon, a forrásának kell csinálni valamit. Ez nem ugyanaz, mint hogy egyszerűen egy megfigyelő másmilyennek látja. 

 

Ez elektrodinamika nélkül a specrel topicokban számtalanszor előjött, mittudomén a méterrúd hosszát egyik megfigyelő 1m-nek méri, másik fél méternek, a méterrúddal pedig semmi se történt.

Előzmény: Törölt nick (582)
mmormota Creative Commons License 2023.09.05 0 1 584

De azt miből tudja a természet, hogy a mágnest mozgatom, vagy a drótot?

 

Nem tudja, nem is érdekli. 

 

Van maga a jelenség a mérhető következményeivel, meg van a modell.

 

Olyan modellt használunk, amely történetesen más egyenletekkel modellezi az álló mágnes & mozgó drót esetet, mint a mozgó mágnes & álló drót esetet. Einstein azt is megmutatta, hogyan függnek ezek össze.

 

Nincs ebben semmi különös. Kb úgy viszonyul az alap jelenséghez, mint az, hogy a szöveges feladatot (Juli két kosár almát visz a piacra...) is többféleképpen felírt egyenletekkel is meg lehet oldani.

 

Előzmény: Törölt nick (581)
Törölt nick Creative Commons License 2023.09.05 0 0 583

Két oldalt feltettem szabiku részére tegnap.

Feynman azt állítja, hogy a mágnesesség oka a mozgó töltés relativisztikus kontrakciója.

Megváltozik a töltéssűrűség.

 

Rotációja pedig attól lesz, mert a vezeték 1D vonal (azaz elhanyagolható a vastagsága)

és körbejárjuk. Nosza, rajta!

 

Vegyünk egy szál vékony drótot. Helyezzünk rá nagyon kevés negatív töltést.

Például egy fésűvel.

Ennek elvileg egy iránytűt ugyanúgy ki kellene térítenie, mintha áram lenne.

 

 

 

 

Aztán ne mondjátok, hogy nem adom meg a lehetőséget a main stream fizikusoknak.

Ne csak a laposföld ellen hadakozzanak.

 

Ki vállalja, hogy elektromosan feltöltött árammentes vezetékkel elvégzi és bemutatja a kísérletet?

Törölt nick Creative Commons License 2023.09.05 0 0 582

577 törölve lett? Akartam rá válaszolni.

 

Nagyon úgy tűnik, hogy egy kis baj van a relativitáselmélet körül.

Nézzük meg részletesebben.

 

1) A mező a tér pontjaihoz van rendelve. Minden vonatkoztatási rendszerben.

Van indukált feszültség, amikor a vezeték mozog a mágneshez képest.

Akkor is, ha nagy kiterjedésű homogén mágneses mezőről van szó. Felteszem.

(Persze nem kizárt, hogy összeesküvés van és a másik magyarázat lesz jó végül itt is.)

 

Bezzeg ha a mágnes mozog, a homogén részben a nyugvó vezeték számára nincs indukció.

Einstein transzformációs képlete bármit is mond.

Legalább is mmormota szerint csak a mágneses mező időbeli változása számít.

 

Komolyan mondom, hogy ezt nem értem.

De talán a mozgást a mágnes kontúrja adja, ahol az általa keltett mágneses mező változik.

Erősségét és irányát tekintve.

(Tulajdonképpen nem kizárt, hogy a Lorentz-erőt is a szórt mágneses mező adja. És csak úgy tűnik, mintha létezne Lorentz-erő.)

 

Nézzük a másik problémát, amit már régebb óta feszegetek...

 

2) A retardált potenciál relativitása.

 

   

Van egy töltés és egy megfigyelő (próbatöltés).

Ha a megfigyelő mozog, számára a potenciáltér már végtelen ideje ugyanolyan.

Ellenben ha a mező forrása mozog, a távoli megfigyelőhöz a változás csak késleltetve jut el.

De azt miből tudja a természet, hogy a töltés mozog, vagy pedig a megfigyelő.

 

Gondok vannak a relativitáselmélettel, tisztázandó kérdések.

Értelmes magyarázatot várnék.

 

Orosz László mit mondana erre?

Egely Gyurival többször is vitázott.

De ez keményebb dió.

Törölt nick Creative Commons License 2023.09.05 0 0 581

Az megvan, hogy dB/dt örvényes, v×B pedig nem?

Tekerj egy zárt hurkot az álló mágnes köré.

Legyen egy olyan lapos mágnes, mint amit HK mutogatott.

Az "alatta" és "felette" mozgó vezetékben is ugyanolyan polaritású feszültség indukálódik.

 

 

A tér pontjaihoz van rendelve A négyespotenciál.

Ennek deriváltjaiből képezzük az elektromos és mágneses mezőket. Kommutátorral.

Ravasz, mert a rotációhoz nem elegendő egy derivált. Kell hozzá a kommutátor.

Habár a négyespotenciál nem egyértelmű, de a deriváltak már azok.

 

Fμν=∂μAν - ∂νAμ

 

Képletek ide vagy oda.

Ha a drót mozog, van indukált feszültség.

Ha a mágnes mozog, olyankor csak a mágneses mező nagysága (illetve iránya) változik.

Érted a különbséget?

Az egyik örvényes, a másik pedig nem.

 

De azt miből tudja a természet, hogy a mágnest mozgatom, vagy a drótot?

Előzmény: mmormota (574)
mmormota Creative Commons License 2023.09.05 0 0 580

Oppsz, azt hittem, ezt is Központi Ellencáfolat írta, eből jött az utolsó mondat.

Előzmény: mmormota (579)
mmormota Creative Commons License 2023.09.05 0 0 579

Hol örvényes a mágnes mellett mozgó vezetékben indukált feyzültség?

 

Az indukált E mező örvényes, nem a feszültség. Ez az indukált E fejt ki erőt a töltésre, ami aztán megnyilvánulhat áramban, feszültségben stb.

 

Teljesen természetes, hogy nem érthetsz meg bonyolultabb jelenségeket, amíg ennyire alapvető dolgokat nem tudsz.

Előzmény: Törölt nick (575)
mmormota Creative Commons License 2023.09.05 0 0 578

Igy van definiálva az E is, meg a B is, erővel. 

F = q(E+vxB)

vagyis az nevezzük E-nek, amely így hat a töltésre, és azt nevezzük B-nek, ami így hat a töltésre.

Előzmény: Törölt nick (575)
construct Creative Commons License 2023.09.05 0 2 576

"Maradjunk annyiban (egyelőre), hogy én nem értem. Szerénység."

 

"Szerénység, ne tömjénezze magát! Szerénység!

Ha én valamit szeretek magamban, az a szerénység."

Bástya elvtárs

Előzmény: Törölt nick (570)
Törölt nick Creative Commons License 2023.09.05 0 0 575

1. Hogyan jön ki a Maxwell-egyenletekből a Lorenz-erő? Szerintem sehogy.

2. Hol örvényes a mágnes mellett mozgó vezetékben indukált feyzültség?

Szerintem se nem örvényes, se nem forrásos.

Palacsinta van körülötte.

mmormota Creative Commons License 2023.09.05 0 1 574

Sajnálatos módon Einstein transzformációs formulájából nem ez jön ki.

 

Erre a választ leírom rendesebben is, mert a magabiztos kijelentésedre (marhaság) én is lakonikus tömörséggel válaszoltam.

 

Az megvan, hogy Einstein nem megcáfolta, mással helyettesítette Maxwell modelljét, hanem transzformációs képleteket adott meg?

Ebből az is következik, hogy ha A rendszerből B-be transzformált, akkor A-ban is Maxwell érvényes, meg B-ben is.

Ha pedig az egyik Maxwell egyetlen szerint rotE ennyi, akkor az akkor is ennyi, ha B-ben számolod ki, meg akkor is, ha A-ból számolod transzformációval.

 

Ha pedig te ezt nem látod, akkor nem látod amit kellene.

Előzmény: mmormota (569)
mmormota Creative Commons License 2023.09.05 0 0 573

Keresgéltem, létezik-e ingyenes szimuláció, ami képes a Maxwell modell alapján kiszámolni és 3d animációban megjeleníteni elektromágneses mezőket. Nagyon hasznos lenne, sajnos nem találtam. Célorientált fizetős rendszerek léteznek, pl. antennák, tápvonalak, PCB-n kivitelezett szűrők stb szimulálására. Nem az, ami tanuláshoz igazán jó lenne. 

mmormota Creative Commons License 2023.09.05 0 0 572

Nem tudsz se tenzorral, se sehogy semmit kiszámolni, mert nem érted az alapokat. De valami miatt azt hiszed, hogy azért nem, mert zavaros, magyarázkodok, ahelyett, hogy számolnék.

 

Próbáltam, sacc/kb 3 betűből álló képleteket írtam neked válaszul egy konkrét kérdésre, és nem értetted meg, mit jelent, mi következik belőle. A képlet értelem nélkül sorminta.

Előzmény: Törölt nick (570)
mmormota Creative Commons License 2023.09.05 0 0 571

Azt tényleg nem tudom, hogy mi az elektromos töltés. ;)

 

A modellben alapfogalom, amit definíció és körülírás határoz meg. Mint mondjuk a tehetetlen tömeg Newtonnál.

Amúgy a töltés megmaradása a globális rendszer mérték szimmetriájából következik. 

 

az elektromosan töltött testek között erőhatás lép fel

Maxwellnél nem így működik. A töltések meghatározzák a mező értékeit. A mező pedig hat a töltésekre.

A mező változása elektromágneses hullámokkal terjed, ami vákuumban c sebességű.

Előzmény: Törölt nick (568)
Törölt nick Creative Commons License 2023.09.05 0 0 570

Amikor egy képletet ötszáz hozzászóláson keresztül magyarázni kell, ott valami baj van.

 

Most már tényleg megkérdezhetnénk Orosz Lászlót vagy Dávid Gyulát.

 

Egyébként is: az a gyanús, ami nem gyanús.

Maradjunk annyiban (egyelőre), hogy én nem értem. Szerénység.

Ellentmondás-mentesen meg kellene magyarázni.

 

Elnézést, hogy a tenzor számolást plagizáltam, mert lusta voltam megcsinálni.

Többnyire numerikusan számolok. Úgy akartam számolni, hogy például:

v=3 m/s, tehát v/c = 10-8.

Előzmény: mmormota (569)
mmormota Creative Commons License 2023.09.05 0 0 569

Viszont ez összhangban van azzal, hogy a mező nem mozog (térben).

 

Ez, így megfogalmazva, félreértés gyanús.

A képlet azt jelenti, hogy rotE-t a B-nek kizárólag az idő szerinti deriváltja határozza meg.

 

Tehát a definícióból következik

 

Megint gyanús a megfogalmazás, mert nem tudom, mire vonatkozott. Én nem definíciót adtam, hanem azt írtam le, mi következik a definíciók és képletek együtteséből. Te meg látszólag erre reagáltál.

Egyébként a mező definíciójából valóban következik.

 

Sajnálatos módon Einstein transzformációs formulájából nem ez jön ki.

Nem látsz a pályán. 

Előzmény: Törölt nick (567)
Törölt nick Creative Commons License 2023.09.05 0 0 568

Azt tényleg nem tudom, hogy mi az elektromos töltés. ;)

Noether szerint a megmaradó mennyiségek valamilyen szimmetrián alapulnak.

 

Habár a lendület megmaradásánál van egy segéd mennyiség, mégpedig a tömeg.

Az eltolási szimmetriából (matematikailag) a sebesség megmaradása következne.

Mert a matematikus absztrakt vektorokkal dolgozik.

 

Na de micsoda az elektromos töltés?

Milyen szimmetriából következik?

És hol van a tehetetlenséget jellemző segédmennyiség a töltés megmaradásánál?

Annyit tudunk, hogy az elektromosan töltött testek között erőhatás lép fel.

De nem azonnal, hanem késleltetve a távolság függvényében. Mező közvetíti.

Előzmény: mmormota (566)
Törölt nick Creative Commons License 2023.09.05 0 0 567

"E-t indukálni kizárólag időben változó B képes"

 

Mint ahogy parciálás derivált van a Maxwell-egyenletekben.

Viszont ez összhangban van azzal, hogy a mező nem mozog (térben).

 

"7. egy mozgó mágnes esetén van időben változó B, ezért létrehoz örvényes E mezőt, ami aztán emf-et generálhat avezetékben"

 

Tehát a definícióból következik, hogy még mozgó mágnes esetén sem mozog a mező (mármint az álló megfigyelő számára), csak a magnitudó (esetleg az irány) változik.

 

Sajnálatos módon Einstein transzformációs formulájából nem ez jön ki.

Vagy talán látsz benne időbeli változást vagy gradienst?

Előzmény: mmormota (565)
mmormota Creative Commons License 2023.09.05 0 0 566

Először az egyszerűbb dolgokat értsd meg, azok megértése után haladj a bonyollultabb felé. Fordítva nem megy.

Elemi dolgokat nem értesz. Mintha Hamilton formalizmussal akarnád kezdeni a fizikát, úgy, hogy nem tudod, mi az hogy tömeg, hossz, sebesség, derivált stb.

Előzmény: Törölt nick (564)
mmormota Creative Commons License 2023.09.05 0 0 565

Megpróbálom a lehető legegyszerűbben és egyben legérthetőbben.

 

1. vezetékben emf-et létrehozni úgy lehet csak, hogy erőt fejt ki valami a benne levő mozdítható töltésekre (elektronokra)

2. álló vezetékben az álló töltéshordozókra mágneses mező nem gyakorol erőhatást

2/b a termikusan összevissza mozgó töltéshordozókra hat ugyan, de abból nem lesz egy irányba mutató emf

3. emiatt az álló vezetékben levő töltéshordozókra csak E térerő képes erővel hatni

4. E mezőt töltés vagy indukció képes létrehozni

5. a példában nincs töltés, ezért az ilyen eredetű E kiesik

6. E-t indukálni kizárólag időben változó B képes

7. egy mozgó mágnes esetén van időben változó B, ezért létrehoz örvényes E mezőt, ami aztán emf-et generálhat avezetékben

8. egy szimmetriatengelyben forgó mágnes B-je minden pontban konstans, így nincs időben változó B, emiatt nincs rotE se, nincs E mező, nincs emf

 

Ha valamelyik pontot nem érted, vagy nem értesz egyet vele, akkor azt megbeszélhetjük.

Törölt nick Creative Commons License 2023.09.05 0 0 564

Sajnos a gugli nem talál olyan ábrát, ahol a négyespotenciált ábrázolják Minkowski-ban.

Ebből simán lehetne írni egy doktorit, ha még senki nem dolgozta fel a témát vizuálisan.

 

 

A kollégáim azt mondják, hogy ez agyas professzoroknak való agyalás.

Tudod mi a mindennapi probléma?

Van egy szenzor, amit hol az egyik, hogy a másik eszközhöz csatlakoztatnak.

A drót végén van egy csatlakozó, de a két eszkőz esetén az aljzat különböző.

Mindig átszerelik a csatlakozót. Ügyes megoldás, nem?

Előzmény: mmormota (563)
mmormota Creative Commons License 2023.09.05 0 0 563

Az a gond, hogy ha egyszerű, alapvető, lényeges dolgokat nem értesz, akkor hiába szórsz be ide akárhány tetszőlegesen bonyolult tenzort, nem segít semmit.

Előzmény: Törölt nick (560)
mmormota Creative Commons License 2023.09.05 0 0 562

 

Úgy gondolom, hogy értem a teljes derivált jelentését. :o)

Mintha már többször is leírtam volna.

Teljes derivált = parciális derivált + sebesség * gradiens.

 

Viszont a transzformációs szabály szerint nem szükséges térbeli változás.

 

Csak a szavakat értetted meg, a logikát, értelmet a mondatban nem.

 

Mondok példát, nem elektromosat.

 

Tehervonat, a platójára felrakva egy ferde deszka, elöl magasabb, hátul alacsonyabb.

Meghatározod a deszka z koordinátáját (magasságát) a vonat rendszerében egy x0 pontban. Kapod, hogy mondjuk 1m, időtől függetlenül. Mert a deszka egy helyben áll.

 

Meghatározod a deszka magasságát a sín rendszerében egy x0 pontban. Kapod, hogy idő függő. Mert a vonat viszi a ferde deszkát, ahogy megy, egyre alacsonyabb pontja lesz ax x0-nál. 

 

Ez így érthető?

 

Pont ugyanez van a mozgó mágnessel.

Előzmény: Törölt nick (556)
Törölt nick Creative Commons License 2023.09.05 0 0 561

You will see, that it is you, who are misteken. About a great many things. The emperor said.

(Unfortunatelly he died shortly after. (Perhaps because he addressed his partner as young fool, what I wont do.))

 

Előzmény: mmormota (559)
Törölt nick Creative Commons License 2023.09.05 0 0 560

Lorentz Transformation of the Fields

 

 

Hol van ebben olyan, hogy akár térben, akár időben változnia kell?

Ez a számolás azt jelenti, hogy ami az egyik frémben adott (E,B) kombináció, az egy másik sebességű inerciális vonatkoztatási rendszerben hogyan fordul el. Ennyi.

Előzmény: mmormota (553)
mmormota Creative Commons License 2023.09.05 0 0 559

Azt mondják, aki dühös, annak nincs igaza.

 

Néha. Máskor meg nagyon is.

Előzmény: Törölt nick (557)
mmormota Creative Commons License 2023.09.05 0 0 558

Ugyanazt írtad le lényegében, mint Einstein a bevezetőben. :o)

 

Szerinted ez hiba, unalmas ismértlés, vagy mi? Kérdeztél valamit, és a kérdésre ez a levezetés a válasz. Nem új elektrodinamikát találtam ki, hanem használtam Maxwell meg a transzformációs képletet.

 

De akkor a vezeték mellett forgó mágnes miért nem dolgozik így?

 

Legkevesebb ötször leírtam, csak neked külön minimum kétszer. Utoljára az 545-ben. Valahol előtte azt is, hogy minden találomra kiválasztott, nem középső darabkája egyenként indukálna, da az egész együtt nem, pont kinullázzák egymást.

 

 

Előzmény: Törölt nick (555)
Törölt nick Creative Commons License 2023.09.05 0 0 557

Azt mondják, aki dühös, annak nincs igaza.

Előzmény: mmormota (553)
Törölt nick Creative Commons License 2023.09.05 0 0 556

"Azt érted, hogy csak térben változó B-t egy ehhez képest mozgó rendszerbe transzformálva időben is változó B lesz, ami viszont E-t hoz létre?"

 

Úgy gondolom, hogy értem a teljes derivált jelentését. :o)

Mintha már többször is leírtam volna.

Teljes derivált = parciális derivált + sebesség * gradiens.

 

Viszont a transzformációs szabály szerint nem szükséges térbeli változás.

Előzmény: mmormota (554)
Törölt nick Creative Commons License 2023.09.05 0 0 555

Ugyanazt írtad le lényegében, mint Einstein a bevezetőben. :o)

 

1) F= q(vxB)
2) E'=vxB, F=qE'=q(vxB)

 

A különbség annyi, hogy Einstein a potenciál (feszültség) helyett energiát említ.

(Nyilván a feszültség nem más, mint a térerősség vonalintegrálja.)

 

Rendben.

De akkor a vezeték mellett forgó mágnes miért nem dolgozik így?

Ez a kérdés már többszáz hozzászóláson keresztül.

Előzmény: mmormota (551)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!