Főleg Európa népeinek genetikai összetételéről, ami történelem során folyamatosan változott szól a topik. A neandervölyiektől kezdve. A történelmi összefüggéseken van a hangsúly.
The North Eurasian forest and forest-steppe zones have sustained millennia of sociocultural connections among northern peoples. We present genome-wide ancient DNA data for 181 individuals from this region spanning the Mesolithic, Neolithic and Bronze Age. We find that Early to Mid-Holocene hunter-gatherer populations from across the southern forest and forest-steppes of Northern Eurasia can be characterized by a continuous gradient of ancestry that remained stable for millennia, ranging from fully West Eurasian in the Baltic region to fully East Asian in the Transbaikal region. In contrast, cotemporaneous groups in far Northeast Siberia were genetically distinct, retaining high levels of continuity from a population that was the primary source of ancestry for Native Americans. By the mid-Holocene, admixture between this early Northeastern Siberian population and groups from Inland East Asia and the Amur River Basin produced two distinctive populations in eastern Siberia that played an important role in the genetic formation of later people. Ancestry from the first population, Cis-Baikal Late Neolithic-Bronze Age (Cisbaikal_LNBA), is found substantially only among Yeniseian-speaking groups and those known to have admixed with them. Ancestry from the second, Yakutian Late Neolithic-Bronze Age (Yakutia_LNBA), is strongly associated with present-day Uralic speakers. We show how Yakutia_LNBA ancestry spread from an east Siberian origin ~4.5kya, along with subclades of Y-chromosome haplogroup N occurring at high frequencies among present-day Uralic speakers, into Western and Central Siberia in communities associated with Seima-Turbino metallurgy: a suite of advanced bronze casting techniques that spread explosively across an enormous region of Northern Eurasia ~4.0kya. However, the ancestry of the 16 Seima-Turbino-period individuals--the first reported from sites with this metallurgy--was otherwise extraordinarily diverse, with partial descent from Indo-Iranian-speaking pastoralists and multiple hunter-gatherer populations from widely separated regions of Eurasia. Our results provide support for theories suggesting that early Uralic speakers at the beginning of their westward dispersal where involved in the expansion of Seima-Turbino metallurgical traditions, and suggests that both cultural transmission and migration were important in the spread of Seima-Turbino material culture.
Szívesen. Voltam már, és éppen biomolekuláris témában -- na nem régészetiben ...És az informális megbeszélések helyezik el igazából a saját témádat az éppen dívó "fontossági sorrendben", érzed a kollégák értékítéletét ...
Köszönöm hogy beraktad. Azért nagy élmény lehet egy ilyen konferencia, nemcsak előadások vannak, hanem kiállításokat is rendeznek közben a kutatási eredményekről plakátokon.
A Nemzetközi Biomolekuláris Régészeti Társaság (International Society for Biomolecular Archaeology - ISBA) 2023. szeptember 13-15 között 10. alkalommal rendezett konferenciát, ezúttal az észtországi Tartuban. Az Archeogenomikai Intézet munkatársai egy előadással és négy poszterrel vettek részt a tudományterület egyik legrangosabb eseményén.
Szeifert Bea poszteren nyújtott betekintést a Dnyeszter mentén és a Kárpát-medencében feltárt középkori temetők népességének genetikai összetételébe:
Bea Szeifert, Balázs Gyuris, Kristóf Jakab, Balázs Gusztáv Mende, Péter Langó, Attila Türk, Vitalij Sinika, Dániel Giedl, Péter Major, Norbert Berta, Anna Szécsényi-Nagy: Analysis of genetic connections between the medieval communities of the Dniester Valley and the Carpathian Basin.
Fóthi Ábel, a Molekuláris antropológia csoportot képviselve a 10. századi népesség genetikai vizsgálatának előzetes eredményeit mutatta be poszteren:
Ábel Fóthi, Virág Krizsik, Alexandra Kovács, Dóra Szegő, Róbert Kaló, Horolma Pamjav, Ariana Gugora, Balazs Könnyű, Bence Gálik, Péter Urbán, Attila Gyenesei, Erzsébet Fóthi: An admixture of people conquered the Carpathian basin in the 10th century.
Srácok, én értem, hogy mindenkiben komoly frusztráció van. De ez már kezd kicsit unalmas lenni, hogy teleszemetlelitek ezt topicot is. Mindig előfordul, hogy a fő témához szorosan nem kapcsolódó hozzászólások is születnek. Ezzel nincs is komoly probléma, de amikor az egész átmegy faszméregetésbe az már baj. Ha valaki nem képes a témához kapcsolódó jó szándékú hozzászólást tenni, hanem folyamatosan fennen hangoztatja hogy mindenki más hülye csak ő a helikopter, ahogy a Max Goldman mondaná az: "húzzon bőrt a fogára és húzzon el a halál faszára"
De hát e topikban pl. semmi "önállót" nem mondtál, csak pocskondiáztad mások eredményeit ill. az azokat produkálókat, no meg magát a tudományágat. A saját szakmád dolgai itt érdektelenek.
Ti nem társalogni akartok, egy pont erre a célra létrehozott fórumon, hanem prédikálni, idézgetni s az eretnekeket kiűzni innen! A személyeskedésedet meg hagyjuk.... téged minősit, nem engem!
Mivel magatok bevalljátok, hogy nem vagytok sem nyelvészek, sem történészek, sem régészek, sem genetikusok, áruljátok már el, hogy miért is kellene autentikusnak tekintenem a véleményeteket, érveiteket, ezekben a témakörökben? Úgy reagáltok bármilyen kritikára, más véleményre, mintha szentségtörést követtem volna el! Honnan ez a mérhetetlen egó?
Semmiféle epe sincs bennem, nagyon is elégedett vagyok azzal amit elértem, csak rávilágitok a helyzetek eltérő voltára. Tudod, sok évtizedes tapasztalat alapján, amit nem szerettek figyelembe venni.
MB-t a Régészeti Intézet akkori igazgatója a PhD-ja után beültette a frissen létrehozott genetikai labor vezetőszékébe s minden ott elvégzett vizsgálatról nemcsak beszámoló, de publikált cikk is készült, amire nyilván számos hivatkozás is érkezett s sok kicsi sokra megy. N.-nek ez csak sokkal később adatott meg, nekem meg soha, mivel sohasem voltam egyetlen kutató intézet alkalmazottja sem, s a cikkeim javarészét is egyedül hoztam létre s publikáltam, mindenféle alkalmazotti teljesítménykényszer nélkül s akkor amikor pont kedvem volt hozzá, no meg persze érdemleges anyag is került a kezembe. Ráadásul, majd minden határozásom is a saját otthoni dolgozószobámban jött létre, saját eszköztárammal. Ugyanakkor a szakterület különbözőségének köszönhetően mig az eredményeim időtállók, a legtöbb más szakterületé viszont nem. Egy taxonómusnak, paleontológusnak, pont mint egy feltalálónak, felfedezőnek alapból fennmarad a neve és az eredménye, mert azok összevannak kötve. Ha leírok egy új taxont, akkor ott van utána írva a nevem s az évszám, de ha még valaki átnevezi is valamiért, akkor is zárójelbe kell tegye az eredetit!
