Nem rossz ötlet, bár az ébresztőóránál talán egyszerűbb egy időzítős kapcsoló beállítása, nem? Amit konnektorba be lehet dugni, ebbe megy a lámpák dugója, és úgy állítod be, de mondjuk éjfél és négy között lekapcsol. Ez talán egyszerűbb, legalábbis nekem annak tűnik. :)
Korábban , valamiféle szakirodalomban olvastam , hogy az éjszakai órákban
kell 4 óra pihenő idő.
Nekem az a tervem , hogy építek egy fénymérőt , ami mindig bekapcsol ha nincs
megfelelő erősségű fény . Ezt kombinálom egy házi , már majdnem kidobott
LCD kijelzésű , ébreszteni is tudó digitális órával .
Minden nap pontosan éjfélkor jelez az ébresztés , ami vezérel egy kb. négy órás időzítést pl. 555 IC. -erre az időtartamra teljesen lekapcsolja a világítást, csak a saját tápellátása megy.
Olvastam már 24 órás megvilágításról, de abban az esetben csak mesterséges fény volt. Mellesleg azért mégis jobb, ha van sötét szakasz is, ez a fotoszintézishez nélkülözhetetlen, mivel vannak olyan folyamatok, amik sötétben zajlanak le.
Most még kevés a nappali fény. Én CFL lámpákkal világítok, de ezek önmagukban kevésnek bizonyultak, így csak pót-megvilágításra használom őket. Mégpedig úgy, hogy az ablakban vannak a palánták és feléjük raktam az izzókat. Nap közben világítom őket, reggel 6-tól este 8-ig kb. Eddig nyurgulást nem tapasztaltam, bár a növények még csak egy hete csíráztak ki. Mindenesetre azt tapasztalom, és úgy gondolom, hogy a jelenlegi nappali fény önmagában kevés, de ha kombináljuk a természetes és mesterséges fényt, akkor nem lesz nagy nyurgulás.
Nem tudom, milyen palántáid vannak és mekkorák. De ha csak mesterséges fényt használsz, akkor is hagynék 8 óra sötét szakaszt.
Szerintem nem kell mindennap fújni őket vízzel. De ez is sok mindentől függ. Itt is jó lenne tudni, milyen és mekkora palántákról van szó. Ha nemrég csíráztak ki és még fiatal magoncok, akkor abszolút nem kéne spriccelni, mert palántadőlés lehet a vége. Ha már nagyobb palántákról van szó, akkor ez már nem fordulhat elő, de én akkor is inkább öntöznék, mint spriccelnék. Viszont én úgy öntözöm a palántákat, hogy csak kis vízadagokkal, és csak akkor, amikor már majdnem kiszáradt a földjük. Szóval ne legyen folyton tocsogós a földjük. Sokan azt tanácsolják, hogy csak alulról öntözzünk, de én felülről szoktam, az eső is onnan esik :). De ez utóbbi is inkább fiatal stádiumban fontos a palántadőlés elkerülése miatt, ami ellen még érdemes bevetni Dithane-t, vagy kimondottan palántadőlés elleni szert is.
Jé, lehet lájkolni már itt is... nyomtam is egyet Gyula20-nak, hogy tényleg jól látom-e, meg mert király a szerkó, de érdemit nem tudok hozzászólni, csak kérdezni, hogy honnét rendelted a ledeket?
Nekem egy más jellegű problémám van: nyurgul néhány palántám nagyon :( pedig 150w 65000K-s csőveket bekapcsolom amint lement a nap, és amint feljött kikapcsolom. Mindez egy négyzetméterre, 30-40 centi távolságról, 3 oldalról teljesen leárnyékolva, odaviszem az összes fény alufóliával. Sajnos nem a legjobb fekvésű viszont az ablak, de nincs jobb a lakásban. Az elmúlt 72 órában még pihenő időt sem hagytam nekik. Egy nagy guru ismerős azt ajánlotta, hogy a természetes fényt hanyagoljam, legyen az a pihenő idő, de ezzel félek, hogy kinyirnám a többi növényt, ami ugyszintén az ablak körül van egy jóval nagyobb területen. Van még egy 400 wattos hps lámpám is, de az meg vörös tartományban adja le a fényt.... ott attól félek, ha a kék mellé benyomom, akkor virágzást idézek elő a palántáknál.
Mindenesetre azt is mondta az ismerősöm, hogy 6 óra pihenő idő szerinte mindenképpen kell, amikor sötét van.
Illetve a víz lehet még gond, azt mondják, hogy a palántákat minden nap fújni kell vízzel és nem szabad locsolni, kell azokat minden nap sprézni vízzel? Némi perlitet kevertem a földbe eredetileg is, most szórtam utólag a tetejére, hátha az segít a megfelelő nedvesség elérésében.
A helyzetet bonyolítja, hogy a magot mindenféle erre arra utazásaim során szedtem össze zöldségekről, gyümöcsökről, faszomtudja milyen fákról. Lehet, hogy öreg a mag vagy gombás betegség miatt van?
Építgetek egy szerényebb világítást az üvegházba , Kínából" importált "leddekkel.
48 db kék- 9 piros -3 Uv 3 W-os.
A leddek 90x40 cm-es alumínium lemezre kerültek , lemez vastagság 2x2 mm, vagyis két lemez szegecselve.
A középső sorba 9 db. piros LED került volna , azonban adódott egy kis probléma.
Nagyon sok 3 W-os leddet építettem már be, úgy , hogy a leddek hátuljára forrasztottam egy négyes csavart , aztán egy kis szilikonzsír és kész,
A kék és az UV-nál ez nem gond , de a piros negatívja a hűtőfelületen van , vagyis nem forrasztható rá a csavar , mert két led és kész a rövid zár.
Ezt nem tudtam , azért írom le , hogy ha valaki hasonlót épít, célszerű a beépítés előtt típusonként mérni a leddet.
Sajnos csak a leddek felszerelése után mértem . Vissza kellett bontani , majd hűtőcsillagra szerelni. Olyan jól sikerült a korábbi felszerelés, hogy a leszerelés közben két LED tönkrement.
Így egyenlőre csak 7 LED lesz , már történt utánrendelés.
Ez a vezetékezési oldal , kicsit kusza , de nem befolyásolja a dolgokat.
Ez az "öt csatornás " LED meghajtó vagy áramgenerátor , úgy tervezem , hogy 24-30 V között működjön.
Változik a technika. Eddig én is fénycsövekkel világítottam, tavaly még azt gondoltam jónak (a ledek elérhetetlensége miatt) idén már leddel próbálkozok)
Lacika71 észrevetted, hogy volt egy elődje a topicodnak? Sokadszor néztem át az összes kertészeti topicot, de csak most vettem észre a Mesterséges világítás -t. 2003-ban indult és 2009-ben behalt. Ha jól emlékeszem itt még nem linkelte senki. Gondoltam illik, meg jól jön azok számára, akik még többet szeretnének olvasni a témában.
Én ebből az ábrából indulok ki, amikor ilyen kijelentéseket teszek:
A facsemetékre, palántákra az "early growing stage", azaz a vegetatív szakasz vonatkozik. Ez úgy kezdődik, hogy a növekedés legelején 100% kék és 0% vörös fény, a szakasz végére 50-50% kék-vörös fény kell. Természetesen a dolog függ a növény fényigényétől, fajtájától etc. Szóval inkább csak egy alapelvről van szó. És mivel nincsen olyan lámpa, amiben az idő előrehaladtával csökkenne a kék és nőne a vörös fény aránya, valahogyan mégiscsak megpróbáljuk biztosítani a TELJES szakaszra a szükséges arányt; úgy ahogy épp tudjuk. Erre a szakaszra mondom én az 50-50% kék-vörös fény arányt.
Pl. A CannaMedsGrow ELPL-T5HO-VG (Vegetative) lámpáinál a kék/vörös fény aránya a vegetatív szakaszban durván 1,5, azaz másfélszer annyi kékkel fedi le ezt a szakaszt mint vörössel. (A fenti ábrára tekintve minden számítás nélkül látni lehet hogy ez az 50-50%-nál is jobb arány.):
(Hozzá kell tenni, hogy ezt a lámpát cannabisra használják.)
Mivel ilyen kék/vörös aránnyal rendelkező kompakt LED lámpát az én spéci esetemben nem tudtam beszerezni, csak 50/50%-osat, mondtam ezt. Természetesen egy 1,5-ös kék/vörös aránnyal rendelkező összeállítás ennél még jobb.
Szóval váltsunk át akkor 1,5-re és:
Vajon azért van 1:1,5 piros-kék arányú leded mert ez alatt nőlnek legjobban a fák, vagy azért nőlnek a legjobban a fák mert ez van felettük?
Azért lenne ez az arány a legjobb, mert ez alatt nőnének a legjobban.
Vajon lámpaépítésnél 30W kék ledhez kell rendelni 30W pirosat, vagy 30W piros mellé "X" teljesítményű kéket?
Ahogy tetszik.
Egyáltalán mi az általános piros-kék arány?
Lsd. fenn. Általános arány nincs, a vegetatív szakaszban lehet 1,5-ös kék/vörös, a generatív szakaszban lehet 1,5-ös vörös/kék aránnyal próbálkozni. Ha meg egy lámpával akarja az ember a teljes szakaszt lefedni, akkor azt az 1-es vörös/kék arány fedi leginkább. (kissé gagyi megoldás)
A növények maradéktalanul boldogok tisztán piros-kék duálband alatt?
NEM. Lacika már írt arról, hogy nem árt egy kis UV sem, hogy amikor kiültetjük, ne kelljen szoktatni őket a napfényhez, ill. én is és ő is említette, hogy kb. 5%-körül vesznek fel zöldet is, aztán az arányt sohasem lehet pontosan növényfajtának ill. annak életkorának megfelelően pontosan belőni, szóval amit az ember megtesz az merő próbálkozás a jó irányba.
Köszönöm! Tehát kb. 30W a teljesítmény (soros kapcsolással.) Ez esetben (palántázáshoz, mert hát erről volt szó) untig elég egy 30W piros mellé. Nekem is van egy 50-50% kék-piros ledem, ez alatt nőnek a legjobban a kis fák. (Azaz a "több éves palánták".)
A soronkénti nyitófeszültség összeg (U, Vf, Forward Voltage) értékét szorzod a sorhoz tartozó áram (I, If, Forward current) intervallumán belüli választott értékkel.
P = U x I
Az első soron 9-11V a nyitófeszültség összege és 350mA és 1A közti árammal hajtható.
11V x 1A = 11Wmax
9Vx 0,35A=3,15Wmin
A négy sor összege:
min: 37Vx0,35A=12,95W
max: 31Vx1A+10Vx1,5A=46W
Ha sorosan kapcsolod a négy csatornát akkor a négy csatorna nyitófeszültség összegét kell szoroznod a tápod áramával.
Vf=11V+10V+10V+10V=41V
700mA árammal akarom hajtani.
41Vx0,7A=28,7W
Szerintem ehhez a panelhez kellene vagy 70-100W piros és fehér led is, önmagában sokat nem ér.
Mivel a palántázás ideje nagyon közel van,el kell kezdeni gyártani a lámpákat. Találtam egy jó led-et. Nem olcsó és macerás használni,de szerintem nagyon jó eredményeket lehet elérni vele.
Arról is ejtsünk szót,hogy a ledek hatásfoka nagyon nem egyforma. És ezen belül a piros a rosszabb és még ráadásul a 3W-os csak 2W-os a valóságban. Az újabbak sokkal jobbak már,van amelyik majdnem a dupláját adja le fényben ugyan annyi villamos energiából. Sajnos ezek jóval drágábbak. A trükk a kockák nagyságában és számában van. A régiek 35mil,az újak már 45mil méretű kockákból állnak. Ezen a házi eszközökkel úgy lehet tenni valamit,hogy 50-60%-on használjuk a ledeket,ott lényegesen jobb a hatásfoka és kevesebb hűtés kell neki és még az élettartama is többszöröse lesz. Megjelentek az új generációs teljes spektrumú ledek. Kizárólag az USA-ban kapható,bár Kínai gyártmány,de még ott nem árulják. Érdekes az is,hogy mennyire fel ment az ára a régieknek a tavalyi USA legalizáció után. Szó volt róla,hogy ez egy újabb 6 milliárd dolláros led biznisz lesz csak a tavalyi évre. Az tény és való,hogy az amcsik egyre jobb lámpákat gyártanak,sokat költenek erre.
Mint mondtam, a növények fényigényét még egyszer hitelesebb forrásokra támaszkodva kétféleképp is kiszámoltam. A két adat közel azonos; kék-vörös fényű LED által leadott teljesítményre átszámolva durván 200w/m2 jön ki.
Ugyanezt korábban is megtettem, akkor 50-75W/ft2 fényigényből (azaz a mostani értékektől eltérő adatból) számoltam. Ez adja a korábbi és a mostani értékek közti eltérést.
Első számítás:
Ez a leginkább fényigényes húsevő növények fényigénye alapján ajánlott W/m2 értékből történt, ami 40W/ft2. (ft2 = négyzetláb. 1m2= 10,764m2)
Abszolút korrekt adatok, minden részletre kiterjedő megközelítést használ a szerző minden téren. Látszik azonban, hogy a LED még új dolog számára, (nem is szól róla a fáma) de a CFL-el való világításban nagyon otthon van.
„To get 25,000 lux requires 2400 lumens or 25 watts of T8, T5, or T5-HO fluorescent lighting per square foot (30 cm by 30 cm) of growing area or 40 watts of compact fluorescent lighting per square foot.”
Mint az látható, a leadott teljesítményt CFL-re vonatkoztatva adja meg.
40W/ft2 = 430W/m2. Ha a fény hasznosulását 50%-nak vesszük, akkor 215W/m2-t kapunk.
Második számítás:
Ez a számítás azt veszi alapul, hogy nyáron, napos, tiszta égbolt esetén 1000W négyzetméterenkén a „nap által leadott teljesítmény”. Ez az interneten több helyen is megerősített, hitelesnek tekinthető érték.
A napenergia eloszlását az alábbi ábra mutatja a hullámhossz függvényében:
Azaz
5%-a a napfénynek ultraviola (300-400nm-es tartományban leadott) sugárzás
43%-a a napfénynek látható fény (400-700nm-as tartományban leadott) sugárzás
52%-a a napfénynek infravörös/mikrohullámú (700-2500nm-es tartományban leadott) sugárzás.
Sajnos az ábra színezésének semmi köze sincs a hullámhosszakhoz tartozó fény színéhez helyenként, ami zavaró.
A növények a látható fény (az ábrán zölddel jelölt) tartományban veszik fel a számukra hasznosítható fényt a 400-500nm (kék fény) ill. a 640-680nm (vörös) tartományokban:
A két tartományt kiszíneztem és rácsot raktam az ábrára. Mivel nem lehetett úgy kimenteni a Photoshop-ból, hogy a rács rendesen megmaradjon, nem maradt más megoldás, mint lefényképezni a képernyőt (ezért ilyen gagyi a kép):
A teljes görbe alatti terület, azaz a görbe alatti összes kocka = 1000W/2. Ha megnézzük, hogy ebből a 400-500nm (kék fény) ill. a 640-680nm (vörös) tartományokban leadott energia, azaz a kék ill. a (nálam narancs ez valójában a „vörös”) kockák összege mekkora hányadot hasít ki, akkor megtudjuk, hogy 1000W/2-es napfény sugárzás esetén mekkora a növények által felvehető sugárzás aránya.
Kék kocka: 24,5db
Narancs kocka: 8db
Kék + narancs kockák összege: 33db
Összes kocka összege: 170db
Ha 170 kocka = 1000W/2-nek felel meg,
akkor 33 kocka = x W/2-nek felel meg
x = 194W/m2, azaz durván 200W/m2 a kockák összeszámolásánál alkalmazott kerekítést figyelembe véve.
Tehát még egyszer: a leginkább fényigényes húsevő növények fényigénye alapján (ez 40W/ft2) ill. a napos, tiszta nyári égbolt esetén mért 1000W/m2 alapján számított, növények által hasznosított kék és vörös fénymennyiség wattban kifejezve
kék-vörös fényű LED-el leadva egyaránt durván 200w/m2. Ez tehát az a maximum érték, aminél többre nincs szükség.
Ugyanez a kék és vörös fénymennyiség
6500K-s CFL-el leadva durván 400W/m2-re jön ki. Ez tehát az a maximum érték, aminél többre nincs szükség.
Ezek az értékek természetesen nem csak a húsevő növényekre alkalmazhatók, hanem minden fényigényes növényre.
A mérsékelten fényigényes növények esetén a fenti értékek felével lehet számolni. Ez utóbbi állítást a húsevő növények fényigényénél a mérsékeltebben fényigényes fajtáknál feltüntetett értékek ill. az alábbiak egyaránt alátámasztják:
Közben megjött a neoncső, amit rendeltem. Kérdeztem itt már korábban, hogy vajon lesz-e hozzá búra egy megyeszékhelyen. Jelen állás szerint nincs. Azért érveltem e fénycső mellett, mert ehhez nem kell táp, és számomra, aki analfebéta elektronikába gondoltam ez egyszerű megoldás lesz (nem kell ledeket párhúzamosan kötni, tápot szerezni).
Minden fénycsőhöz kell "táp". Amihez nem, azt E14/E27 foglalattal árulják és energiatakarékos izzónak vagy CFL-nek nevezik.
Nos, annyira nem nem jött be az ötlet, de változatlanul nem tudok jobb megoldást. Úgy néz ki, hogy a 75W-os neon ritkaság, ezért a bura is drágább hozzá és nehezebben beszerezhető. (Állítólag van ebben is valami transzformátorféle és nem oké hozzá az azonos típusú foglalat, ha nem ez az erősség). Szóval most ott járok, hogy egy ilyen burán gondolkozom.
Komplett lámpatestet, amibe csak a fénycsöveket kell berakni és bekapcsolni csak ilyen kenderipari boltban kapsz aranyáron.
Tehát így 150W 6500K-es fényem olyan 30 ezerből lesz, ami már nem tűnik olyan jó megoldásnak. Esetleg olcsóbb ötlet búrára?
Ha ragaszkodsz ehhez a típusú fénycsőhöz és nem tudsz barkácsolni magadnak lámpát akkor 30eFt teljesen jó ár lámpáért.
Ha tudsz faragni lámpát és mindenképp hajlított fénycső kell a kis hely miatt akkor érdemesebb venni világítástechnikai szaküzletben 4pin 55W-os fénycsövet. Az Osram Dulux-L néven, a Phillips PL-L néven futtatja őket. Ehhez kell még ballaszt. Az Osram QTP-DL 2x55W néven forgalmazza a meghajtót és valahol 5-6eFt körül van az ára. Lehet kapni olcsóbban is kisebb cégek meghajtóit ha ez drágának tűnik.
Foglalatot 2G11 néven keress, abból is a nagyobbik méretű változatot. Általában ezt is rendelésre hozzák. Komplett lámpatestet majdnem felesleges keresni.
Ha van legalább 125cm hosszú tered a növényeknek akkor keress egy villanyszerelő szakit és kérj tőle két bontott 2x36W lámpát.
Lehet elkér annyit érte mint egy fénycsöved ára de fényben és fogyasztásban is jobb.
Ha meg nem gond a hely akkor meg inkább nátrium, vatera tele van vele.
Amúgy mennyi fényt ad a fénycsöved? Mi van a csomagolásra írva?
Közben megjött a neoncső, amit rendeltem. Kérdeztem itt már korábban, hogy vajon lesz-e hozzá búra egy megyeszékhelyen. Jelen állás szerint nincs. Azért érveltem e fénycső mellett, mert ehhez nem kell táp, és számomra, aki analfebéta elektronikába gondoltam ez egyszerű megoldás lesz (nem kell ledeket párhúzamosan kötni, tápot szerezni). Nos, annyira nem nem jött be az ötlet, de változatlanul nem tudok jobb megoldást. Úgy néz ki, hogy a 75W-os neon ritkaság, ezért a bura is drágább hozzá és nehezebben beszerezhető. (Állítólag van ebben is valami transzformátorféle és nem oké hozzá az azonos típusú foglalat, ha nem ez az erősség). Szóval most ott járok, hogy egy ilyen burán gondolkozom. Tehát így 150W 6500K-es fényem olyan 30 ezerből lesz, ami már nem tűnik olyan jó megoldásnak. Esetleg olcsóbb ötlet búrára?
Ez utóbbinál ráadásul hülyeséget is irkálnak; 4m2-re ajánlják. Én 1/8-ad m2-re is kevésnek tartom.
- A magam részéről csak kék-vörös fényű led-et javasolnék, CFL-t (azaz becsavarható kompakt fénycsövet) csak végszükségben, mivel az üzemeltetés költségének durván a fele ez utóbbi esetén folyamatosan a kukába megy. Magyarul ha csak a wattszámot nézzük, akkor egy 100W-os CFL tudja csak ugyanazt, mint egy 50W-os kék-vörös fényű led.
- Konkrét hely szerint ezt a kettőt javasolnám (innen vásároltam én is azokat az égőket amik közül már a kukorica-égők most már megérkeztek és mennek, a köralakú még nem jött meg):
Itt 18-tól 60W-ig megy a teljesítmény, válaszd ki amelyik kell:
Ha palántázáshoz kell, akkor talán ez a legjobb azok közül, amik kaphatóak és E27-es foglalatba becsavarhatóak. Sajnos ez utóbbi 50%-os kék aránynál jobbat kompakt (E27-es) led-ben nem lehet egyelőre kapni.
Egyébként a növények fényigényét még egyszer hitelesebb forrásokra támaszkodva kétféleképp is kiszámoltam és közel azonos eredményt kaptam. Ez a két mód a következő volt: a leginkább fényigényes húsevő növények fényigénye alapján ajánlott W/m2 értékből (40W/ft2) ill. a napos, tiszta égbolt esetén mért 1000W/m2-ből számoltam. Mindkettő hiteles érték.
A részletes számítást linkekkel és chartokkal később közlöm, addig is annyit elmondok, hogy mindkét fényigényt kék-vörös fényű led teljesítményre átszámolva durván 200w/m2 jön ki (csak 15W volt a kettő érték közti különbség!).
Tehát még egyszer: a leginkább fényigényes húsevő növények fényigénye alapján (ez 40W/ft2) ill. a napos, tiszta nyári égbolt esetén mért 1000W/m2 alapján számított, növények által hasznosított kék és vörös fénymennyiség pusztán wattban kifejezve kék-vörös fényű leddel egyaránt durván 200w/m2.
Ugyanez a kék és vörös fénymennyiség pusztán wattban kifejezve 6500K-s CFL-el leadva durván 400W/m2-re jön ki.
Egyéb megoldásokról (pl. 2700K-s égők, HID etc.) a gagyi hatásfok miatt jobb nem beszélni.
