Nagyjából az 1970-es évek óta széles körben közismert tény, hogy a világ fosszilis energiahordozó-készletei nem csak elméletileg végesek, hanem történelmi léptékkel mérve nyugtalanítóan hamar elfogynak, illetve kitermelésük aránytalanul megdrágul. A korábbi paradigma szerint a világ olajkészletei mindig negyven évre voltak elegendőek, mert a feltárási és kitermelési technológiák fejlődése lépést tudott tartani az igények növekedésével. Ebben az időben az árakat inkább olyan tényezők mozgatták, mint a nemzetközi biztonság, vagy az olajpiacokhoz való szabad hozzáférés egyéb körülményei.
A folyamatosan és kiszámíthatóan olcsó szénhidrogének szépen-lassan nyomasztó fölényre tettek szert a globális energiaellátásban és civilizációnk fejlődésének, fenntarthatóságának kulcstényezőjévé váltak. A hetvenes évek óta a helyzet kiszámíthatatlanabbá vált, társadalmunk „erőforrás korlátos” lett, az innováció a „gyorsabbat, nagyobbat,” helyett a „kisebbet, takarékosabbat” felé fordult. A kétezres évek a szénhidrogének piaci árának korábban elképzelhetőnél nagyobb ingadozását hozta, ami sokakban felvetette a kérdést, hogy társadalmunk lépést tud-e tartani ezzel a trenddel, vagy a tartós és nagymértékű áremelkedés olyan fundamentális változásokat hoz, amelyek feszegetik, vagy egyenesen lerombolják a társadalom hagyományos gazdasági és politikai kereteit.
A változások világszerte félelemmel töltik el az emberiség egy részét, a nem mindennapi körülmények életre hívták az ’armageddonista-vallást’, amely a világ pusztulásáról szóló ősi mítoszoknak a nagy monoteista világvallások megváltástanának modern keveréke. Az armageddonisták az antiglobalisták és más antikapitalisták nyomdokain járva megkérdőjelezhetetlenül hisznek az emberi civilizáció mai formájának pusztulásában. Dogmáik vitatását a vitapartner ostobaságával, elemzésre való képtelenségével, ellenérdekeltségével, vagy kulturális tradícióival, szélsőséges esetben származásával magyarázzák. Sokak értékelése szerint az ’armageddonista-hit’ megjelenése a válságról való párbeszédet vakvágányra viszi, az érvelést irracionális, emocionális síkra tereli, a konstruktív gondolkodni vagy tenni akarást destruktívizmusba fullasztja, vagy a legjobb esetben is arra ösztönöz, hogy lokális látszatmegoldásokkal is megnyugtathatjuk magunkat, ugyanis a hitelvek szerint a globális megoldások feleslegesek, mivel szerintük a globalizált világ amúgy is halott rövid időn belül.
A hajdan értelmes, konstruktív eszmecsere színteréül szolgáló Peak Oil topik mára az armageddonista vallás megvallásának és vitatásának helyévé redukálódott, így többen, akik a problémáról való racionális párbeszéd hívei, létrehozták ezen klubtopikot. Ebben a topikban az innovációról, mint a túlélés kulcsáról, illetve az ennek hatására szükségszerűen átalakuló gazdasági és társadalmi viszonyokról lesz szó, ahol a civilizáció estleges leépülése csak mint vitatható hipotézis szerepelhet, aminek elutasítása semmiképpen nem indukálhat kirekesztést, személyeskedést, illetve semmiképpen nem alakulhat ki olyan párbeszéd, ahol a megoldás irányába mutató műszaki, energetikai, gazdasági, stb. tárgyú javaslatokat ideológiai alapon feleslegesként próbálják lesöpörni.
Ebben a topikban nincs ranglista, de sokan jobbak bizonyos területeken, mint a másik, ezt kérem, tartsuk tiszteletben és ne álljon le a matematikus vitatkozni a modern közgazdaságtudományról az azt oktató egyetemi tanárral, legfeljebb kérdezzen, ahogy ez fordítva is elvárható. Ez a téma komplikált, energetikai, gazdaságtudományi, politikai, stb. megközelítéseket kíván, így próbáljuk egymás tudását kiegészíteni és nem megkérdőjelezni.
A témák közt természetesen hasonló prioritással rendelkezik a gazdasági világválság, mint az olajcsúcs, miután a kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. Amennyiben van rá igény, nyitunk külön gazdasági topikot.
A diszkusszio szempontjabol azert fontos lenne tudni, hogy a telitödes hatara a nyakunkon van (a gazdasagi kenyszerrel együtt), vagy esetleg egy 20-30 eves kegyelmi idöszak is van a pakliban. Utobbi esetben meg nem ment el a vonat.
Itt rögtön eljutunk a feltetelezeshez, hogy mindenböl valoban ennyi is kell, amennyit felhasznalunk. Hat nem. A sporolas potencialja is hatalmas. Ezt eddig gazdasagi okokbol nem megfelelö mertekben müveltük.
Pl. Kinaban az aram 70%-a szen. A kinai szenerömüvek atlaghatasfoka 21%. Ha megduplaznak az erömüvek hatasfokat (gyakorlatilag nem osdi szarokban fütenek el a szenet, ami technikailag a mai napon siman lehetseges lenne), akkor az arammennyiseg rögtön 30%-kal emelkedne, a nagyvarosokban nem csak fuldokolni lehetne,... Es gyakorlatilag csak a szenerömüveket kellene olyanra epiteni, ami a föld mas területein szokasos.
Ha közben az aram fogyasztasat is csökkentenenk (pl. nem elavult TV-böl hasznalnanak nehany szaz milliot, hanem takarekos LCD-kepernyökböl), vagy kicserelnek a nehany milliard izzolampat LED-esre, akkor adott "szenbazissal" is egyre kellemesebb körülmenyeket lehetne letrehozni.
Hmm, bár csak részben a topik témája, de egy kis off belefér: OFF Azért Észak-Korea kicsit keményebb dió, mint Irak, ezt ne feledd. Óriásira duzzasztott hadserege van, döbbenetesen fegyelmezett és fanatizált. Több mint egymillió agymosott koreairól beszélünk. A koreait tudatosan emelem ki, ha jártál már ott vagy ismersz személyesen koreait, akkor tudod, miről beszélek. Náluk fegyelmezettebb, hierarchiát és hagyományt (vegyük annak itt a kommunista örökséget, hiszen kevés rendszer volt a világon, amelyik akkora agymosást tudott volna véghezvinni, mint a KNDK) tisztelő népet keveset ismerek, talán a japánok hasonlóak még. Durva mixtúra, egy Vietnamhoz tudnám hasonlítani, csak más nagyságrendben.
Az USA szárazföldön, hagyományos fegyverekkel csak egy totális háborút nyerhet meg Koreában, amit nem vállalhat fel, mert az milliós nagyságrendű civil áldozattal járna. Ráadásul Korea Kína és Japán érdekszférája, örök ellentétbe gyalogolna bele az USA, nem is beszélve az oroszok érzékenységéről.
Nem hiába választotta a többszörösen puhább Irakot, ahol ráadásul még van olaj és gáz is. :)
Ez így borzasztó sarkított és egyszerűsített, majd egyszer talán leírom nagyobb terjedelemben. Szerinted? ON
Egyenlőre nincs meg a technológiájuk egy bevethető bombához, a földalatti kísérleteik is mind rendre kudarcba fulladtak. Eddig.
Az más ügy, hogy Kína látványosan kezd kihátrálni Phenjan mögül, márpedig a technológiát eddig ők adták. Én nem tulajdonítanék ekkora jelentőséget ennek, inkább tartanék attól, hogy a nukleáris fenyegetés leülepedésével szárazföldre és hagyományos fegyverek felé terelik a témát, ami öngyilkosság lenne, de megrázná az egész távol-keleti régiót, így válság közepette.
Nem tudok az értékekkel mit kezdeni. Az elmúlt 20 évben az autók ára a duplájára nőtt, de az előállításukra szolgáló energia mennyisége nem nőtt. Sok szempontból valójában a fejlett országok fogyasztása már stagnál, adott népesség alapvető dolgokból nem tud többet fogyasztani. Legfeljebb jobbat-szebbet, de az már nem feltétlenül mennyiségi kérdés, hogy ugyanabból a búzamennyiségből és ugyanannyi hőből fekete komiszkenyeret, vagy kakaós kalácsot készítünk.
Viszont a világ össz-fogyasztása az nőni akar, mert a bolygó lakosságának kétharmada még a fekete kenyérnél és az apostolok lovánál tart - és ezt kevesli. Ezt a fogyasztásnövekedést viszont már nincs miből előállítani.
A világgazdaság maga, a maga egészében mindenképpen közel van saját természetes korlátaihoz, én nem állítom, hogy elérte, de az ordítóan nyilvánvaló, hogy még kétmilliárd kínai és indiai nem ülhet autóba, ez egyszerűen lehetetlen. Sem acél, sem olaj nincs ennek biztosítására.
Nem egeszen. Az utobbi 20 evben pedig Nemetorszag eves exportjanak a merete IS hatalmas meretben növekedett (az 1000 milliard €-t nyaldosta) es eves atlagban 120-140 milliard € szufficitet eredmenyezett. Ami meg eppen azt mutatja, hogy Nemetorszagba települt mas orszagokbol a gyartokapacitas egy resze.
Es megsem nött az energiafelhasznalas mennyisege.
Ezt ugy hivjak (mar többször leirtam), hogy levalasztottak a GDP alakulasat az energiakomponensekröl. Nyilvan ez csak bizonyos hatarokon belül lehetseges.
A vilag összessegeröl igazad van, de az sem zarja ki, hogy stagnalo bazison meg sokkal többet el lehessen erni.
Jelenleg Kinaban is minden input-komponens visszafele mozdul, az ipar viszont tovabbra is 8%-kal többet termel.
De alapvetően (talán kizárólag?) azért nem nőtt, mert a nagy energiaigényű, mellesleg környezetszennyező nehézipari tevékenységeket szépen kitelepítették Kínába.
Ahol zöld xar folyik víz helyett a Jangcében, Pekingben meg lehet fulladni, és egy meddőhányó az ország tizede.
A világ össz-fogyasztása végül csak nőtt, és ami még fontosabb: elvileg nőni akar a végtelenségig.
Nem csak Nemetorszagban, hanem Mo.-on sem nött pl. az összenergiafelhasznalas az utobbi 20 evben. Tehat a gazdasag valtozo viselkedeset nem lehet erre visszavezetni.
Az energia komponensek bevasarlasi erteke a GDP-k meg mindig csupan nehany %-a. Mivel az energia beszivarog minden termekbe, ezert ugy lehet tekinteni, mint egy altalanos adot. Ami mindenre rarakodok, a nagysaga viszont ismeretes.
A jelenlegi magyar (csak) Afa valtoztatas kb. olyan hatassal lehet a vegfelhasznalokra, mintha az energiakomponensek ara, mondjuk duplazodna.
A valós erőforrásválság nyilván az lesz, amikor fizikálisan nincs már valamiből annyi, amennyi az igény lenne. Nomármost ezt a határt a krízis kirobbanása előtt talán valóban nem léptük át - viszont elértük. Elértük azt, hogy több olyan alapvető nyersanyag volt - itt elsősorban az olaj és a réz, egyes ritkafémek merültek fel - amiből tényleg elértük a kitermelhetőség határát.
Az igények kielégíthetők voltak, viszont egy exponenciális növekedésre, a fogyasztás folyamatos bővülésére programozott rendszer már nem volt fenntartható. Én nem tudom egyértelműen eldönteni, hogy a pénzügyi krízis végül tulajdonképpen nem éppen emiatt robbant-e ki éppen most, és éppen így. A pénzügyi rendszer multiplikálva bár, de ugyanezt a vég nélkül rohamtempóban növekedő modellt követte, és amíg a természetes bázisa ennek a növekedésnek megvolt, addig ez működhetett is volna tovább. Ha az olajárak, a nyersanyagárak nem szállnak el az égig, ha Kína tovább tud mint az elszabadult szerkocsi növekedni bolond módjára, tízévente duplázva nyersanyagszükségleteit - akkor talán nem pukkan még ki a lufi.
Én ezt nem egeszen igy latom. Meg nincs eröforrasvalsag. Az OECD orszagokban pedig mar csökken az energia felhasznalasa.
A rez nem fogyott el. A termelest siman lehetne növelni. De ha nem, pl. aluminiummal siman lehet helyettesiteni (a legtöbb helyen).
(Azert az olaj/gaz inveszticiok visszaesese nyugtalanito).
A gond ott van, hogy a rendszer polarizalodik. Afrika pl. teljesen remenytelen helyzetbe csuszik. Ott vagy tömeghalal lesz, vagy kivülröl hihetetlen eröfeszitesre van szükseg.
Nem egy problemakör fogja eldönteni a közeljövöt, hanem a konvergalo gondok összessege. Amibe a viz, klima, nepessegnövekedes, mezögazdasagi kapacitas,... is döntö szerepet jatszanak.
Pl. Iran gabonatermelese az iden aszaly miatt közel nulla lesz. Ezert mindenkitöl gabonat vasarol. 30 eve elöször az USA-tol is.
Az elosztasi gondokat ki lehet ugyan egyenliteni, de az egyre macerasabb lesz. Nem csak az energia szemszögeböl, hanem egyeb logisztikai kihivasok miatt is.
Jelenleg mindenki az USA adossagarol, meg a penzügyi helyzetröl beszel. Arrol keves szo esik, hogy a jövöt mas uton is fel lehet elni. Mondjuk lerobban az az infrastruktura, amelynek hasznalatara döntöen ra vagyunk utalva. Az kb. olyan hatasu, mintha a területünkön haboru dult volna. Relativ gyorsan mindent helyre kell allitani.
Észak-Koreanak teljesen földbe/betonbunkerba epitett ezres nagysagrendü hatalmas agyui vannak, amely tüzerejevel Szöul nehany ora alatt porra rombolhato.
ugyanezek az okok indokolják azt is, hogy miért nem kéne hagyni Észak koerát fenntartani ezt a fajta fenyegetést,
az egyetlen jó okkal visszatartó erő valóban Kína, és annak az esetleges beavatkozása
taktikai szinten észak korea sokkal jobban fekvő elenfél lett volna az usa hadigépezetének mint irak, mert észak korea nem tudott volna évtizedes polgárháborúba, partizánháborúba kerülni, illetve az ezzel kapcsolatos biztonsági problémák nyilván nem az usát hanem dél koreát, illetve a már egyesített koreát terhelték volna
úgy hogy a helyi észak koreai lakosság túlnyomó része valszeg semmi szín alatt nem támogatta volna a vörösöket, akármit is csinálnak
az észak koreai rakétafegyverek komoly fenyegetést jelentenek, ugyanakkor az usa és japán rendelkezik olyan rakétaelháríto eszközökkel, ami lehetővé teszi ezek kivédését, vagy legalábbis a nagy áldozatokkal járó támadások esélyét minimalizálja, lehet óvóhelyekkel is védekezni etc
idővel az észak korea jelentette fenyegetés csak rosszabbodik, akármelyik irányba is változna a rezsim pozíciója
ha észak korea legyengül, mert nem képesek úrrá lenni a gazdasági problémáikon, akkor a válasz erre nyilvánvalóan a katonai zsarolás, immár kiegésztíve atomfegyverekkel, tehát gyakolratilag megfenyegetik a szomszédos országokat, hogy fizessenek, küldejenek olajat, élelmiszert különben rakétázni fognak
ha az észak koreai rezsim megerősödik, tehát úrrá lesznek a gazdasági problémáikon, akkor meg az így nyert erőforrásokat még erősebb rakétákra, atomfegyverekre, és biológiai, vegyifegyverekre költik, tehát a probléma amit képeznek idővel csak roszabb lehet mint amilyen most, és ez így volt 2003ban is
ezt a dolgot sokkal inkább kína felől kellett volna megközelíteni, velük kellett volna a többi játékos kihagyásával leűlni tárgyalni, elmagyarázni nekik, hogy észak korea egy elszabadult hajóágyú, egy megveszett házőrző, ami magára kínára is veszélyes,és ha nem avatkoznak be cserébe kapnak csokit valahol máshol, afrikában, dél amerikában etc
A válság kimenetele döntő lehet a jövőbeni folyamatokra. Márpedig a válságot hasonló okok generálták, mint a már több, mint két évtizede gyakorlatilag helyben járó Japán tartós stagnálásba fordulását. Igen, szerintem megvan a reális veszélye-lehetősége annak, hogy az ismert gazdasági modell a fizikális korlátokba ütközés után itt lecövekel, és stagnálni kezd. Nem lesz semmiféle világgazdasági fellendülés, ezen az erőforrásbázison a fizikális javak termelése és fogyasztása már lényegesen nem fog tudni nőni. Ebben az esetben előtérbe kerül a takarékosság, és a fejlődés más területeken, szolgáltatásokban, a mennyiség helyett minőségi növekedésben keresése.
Hogy ez most fog-e bekövetkezni, az nem tudható, de mindannyian tudjuk, hogy valami effélének belátható időn belül mindenképpen be kell következnie, hiszen egy véges véges erőforrásbázison végtelen fogyasztásnövekedés elképzelhetetlen. A pénzügyi kollapszus előtti utolsó felvonásban pedig szépen gyulladtak ki sorban a markerek jelzőlámpái, eljött a Peak gáz, olaj, réz, nikkel, vas, beton, urán, platina - a legtöbb stratégiai nyersanyagból és energiahordozóból elértük vagy megközelítettük az ismert készletek kitermelési ütemének csúcsát, égbe szökött a hulladékvas és réz ára, nyilvánvalóvá vált, hogy itt a fogyasztás drasztikus emelése már nem lehetséges.
Ha beállnánk egyébként most egy stagnálásra, egyre szorítóbb alternatíva-kutatási kényszer mellett - az tulajdonképpen az emberiség számára egy nagyon szerencsés kimenetelű valami lenne.
"elég nagy barmok voltak az amcsik, hogy irakban kekeckedtek, észak korea tényleg tömegpusztító fegyvereket fejleszt, és ott tényleg indokolt lett volna az elsöprő katonai támadás"
Szöul tizenöt km-re van az észak-koreai határtól. Csak annak az egy városnak több lakosa van, mint hazánknak. A jelenleg hadrendbe állított észak-koreai rakéták hatótávolságán belül él kb. százhatvanmillió japán és koreai túsz. Észak-Koreának vegyi és biológiai fegyverei is vannak. Ezen felül Kína már egyszer háborúba keveredett az USA-val, mert az átlépte a demarkációs vonalat.
"Kína olajkereslete 5,6%-al csökkent viszonyítva a tavalyi negyedévhez.
Mindez úgy, hogy mellette építik ki a tározó kapacitást és kezdenek bevásárolni az olcsó olajból."
A tározó-kapacitás világszerte bővül. Szerintetek ez mennyire fogja kiegyenlíteni az olajpiac ciklikus hegyeit-völgyeit? Hiszen ami ezekből kiszámítható, az arra fog mindenkit ösztönözni, hogy a várható mélypont közelében töltse fel a készleteket.
"Hiszen valahol ez is a válság egyik alapja, ez az aszimmetrikus termelési-fogyasztási viszonyrendszer, ami megakadályozza például az export vezérelt gazdaságok belső piaci kapacitásának jelentősebb bővülését, ami csökkenthetné a függőségi viszonyt."
Ezt most az energiahordozó exportra érted, vagy általában az exportra?
"Viszont nem látom, hogy az elkövetkező 2-3 évben mitől állna vissza a régi szintre a fogyasztás, hiszen a pénzpiacok csúnyán megégették magukat, ahogy az emberek is, tehát egyhamar nem lesz akkora fogyasztásbővülés, ami magával vinné az olaj keresletét."
Ezt úgy érted, hogy szerinted a válság évekig elhúzódik, vagy úgy, hogy a válság múltával az általános fogyasztásbővülés nem fog együtt járni az energiafogyasztás ugyanolyan ütemű bővülésével?
elég nagy barmok voltak az amcsik, hogy irakban kekeckedtek, észak korea tényleg tömegpusztító fegyvereket fejleszt, és ott tényleg indokolt lett volna az elsöprő katonai támadás,
más kérdés, hogy ezt hogy beszélik meg kínával, akik biztosan nem nézték volna végig ölbe tett kézzel a dolgot
nem, csak kiszedik a plutóniumot a már "elkészült" fűtőelem rudakból, végső soron már nem kell nekik a Yongbjoni reaktor, épp abba a fázisba ért a prodzsekt, hogy szét kell szedni, és kiszedni a fűtőelemeket reprocesszálásra
és ezt még ügyesen ki is fizettették olajban a nyugattal...
(aztán persze ha már lesz bevethető bombájuk, és ezzel sérthetetlenné válnak, újra lehet indítani a reaktort is, hogy legyen még több hasadóanyaguk bombába)
Az OPEC Moszkva szövetségét keresi. Az oroszok beígértek idén egy cca. 350000b/d csökkentést. Kérdés, hogy ez lesz-e hatással az árakra, vagy csak arra elég, hogy kövesse a folyamatosan eső keresletet?
Kína olajkereslete 5,6%-al csökkent viszonyítva a tavalyi negyedévhez.
Mindez úgy, hogy mellette építik ki a tározó kapacitást és kezdenek bevásárolni az olcsó olajból.
Az egyik legfontosabb adat pedig: "However, several other figures are not encouraging. "China's power output, a key barometer of industrial activity, fell 1.3 per cent year-on-year in March and is likely to drop four per cent this month," EI said."
Így már nem is annyira biztató a 10%-os növekedés az autóeladások terén, vagy az acél iránti kereslet újbóli növekedése.
Gondolom ez is része a szokásos húz-meg-ereszd észak-koreai politikának. Elég rövid a hír: ez azt jelenti, hogy újraindították a plutónium-termelő reaktorokat?
Már az IEA is vészesnek látja a kutatási projektek törlését, 2013-ra teszi azt az időpontot, amikor falakba fogunk ütközni, ha a kereslet visszatért egy válság előtti vagy azt megközelítő szintre. Érdekes, hogy a húzó országoknak Kínát és Indiát említik, tehát az USA-ban és az EU-ban tartós kereslet csökkenést vagy stagnálást várnak.
Kérdés, hogy a válság nem alakítja-e át a jelenlegi export-import struktúrát és helyes-e feltételezni, hogy a centrum gazdaságok továbbra is takarékoskodásra fogják magukat, a környezetvédelemmel vállvetve, viszont a fél-perifériás országokban továbbra is otthagyják a termelési kapacitás javát? Hiszen valahol ez is a válság egyik alapja, ez az aszimmetrikus termelési-fogyasztási viszonyrendszer, ami megakadályozza például az export vezérelt gazdaságok belső piaci kapacitásának jelentősebb bővülését, ami csökkenthetné a függőségi viszonyt. De ez csak egy példa a sok közül.
A másik, hogy jelenleg 3,5mbpd tartalék van a rendszerben, ami elég komolynak mondható. Viszont nem látom, hogy az elkövetkező 2-3 évben mitől állna vissza a régi szintre a fogyasztás, hiszen a pénzpiacok csúnyán megégették magukat, ahogy az emberek is, tehát egyhamar nem lesz akkora fogyasztásbővülés, ami magával vinné az olaj keresletét.
Üdv Néktek! 911 volt olyan kedves, és felhívta a figyelmemet az új topicra. Igyekszem a jövőben figyelemmel kísérni. Mivel a Píkolajban most éppen ott tartunk, hogy mindenki bolond, aki nem hisz abban, hogy 2012-ben kipusztulunk járványban, így tényleg ideje lett új homokozót keresni. :-)))
Nemsokára lesz itthon egy CEE&CSG konferencia, abból majd szemezgetek ide ezt-azt, lesz köztük csemege is, a hydrocarbonokról és az unconventional resource-okról. Többek közt a pénzügyi hátterekről is. Ha van rá kereslet. :)
Index: Obama szabályozná az USA széndioxid-kibocsátását
BBC
| 2009. április 17., péntek 22:43 | Frissítve: 3 órája
Washington elismerte, hogy a széndioxid veszélyezteti az emberiség egészségét és jólétét.
A hírt, miszerint a széndioxidot szennyezőanyagnak tekintik, az USA környezetvédelmi hatósága (EPA) jelentette be, tudományos bizonyítékok értékelésére hivatkozva. A kutatások megerősítették, hogy az üvegházhatású gázszennyezés jelentős problémát jelent a jelen és a jöcő generációk számára – mondta az EPA tisztviselője, Lisa Jackson.
A döntés hatalmas változást jelent az EPA korábbi, még a Bush-adminisztráció felfogását tükröző állápontjára, miszerint a széndioxid-kibocsátás nem korlátozható, mert a gáz nem szennyezőanyag.
A lépés nyomán világszerte felgyorsulhat a nemzeti klímavédelmi programok támogatottsága és az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának szabályozása. Sok fejlődő országokban ugyanis mindmáig épp azért nem sikerült áttörést elérni a klímavédelem terén, mert a példaképnek tekintett Egyesült Államok nem állt a kezdeményezések élére, és a hazai gazdaság védelme érdekében tagadta a széndioxid káros hatását.
Bár az amerikai törvényhozás napirendjén szerepelnek kibocsátáscsökkentő javaslatok, az EPA-döntés nyomán a kormánynak a korlátozások bevezetésével nem kell megvárnia az új jogszabályok megszületését. A döntéssel Barack Obama nagyot lép programjának egyik kiemelt eleme, a zöld iparágak megerősítése, a zöld munkahelyek teremtése felé. Washington ugyanakkor igen gyenge környezetvédelemi renoméján is javítani kezdett.
Az EPA-t még 2007-ben utasította az USA legfelsőbb bírósága, hogy vizsgálja meg a klímaváltozással kapcsolatos tudományos kutatásokat, és esetleg bírálja felül korábbi álláspontját. Az kormányügynökség most ennek megfelelően az aszályok és áradások növekvő veszélyére, a tengerszint emelkedésére, a viharok és hőhulllámok intenzitásának erősödésére, valamint a vízkészletek, a mezőgazdaság és az élővilág károsodására hivatkozott.
Jackson szerint ezek a hatások aránytalan mértékben sújtják a szegény, a gyenge egészségű embereket és az őslakos népcsoportokat. A környezetvédő csoportok üdvözlik, hogy az Obama-kormány egész másképp közelít a klímaváltozáshoz, mint elődje. "Most Amerika visszaszerezheti vezetői szerepét a nemzetközi színtéren" -– fogalmazott Phyllis Cuttino, a Pew Környezetvédelmi Csoport globális felmelegedési programjának vezetője.
Phyllis azt várja, hogy következő intézkedéseként az EPA teremtse meg a lehetőséget, hogy az egyes államok maguk korlátozhassák a kipufogógáz-emisszió szintjét. A Bush-kormány alatt az EPA nem engedte meg Kaliforniának, hogy eltérjen az engedékenyebb szövetségi jogszabályoktól. Legalább 15 állam kíván Kalifornia nyomába lépni.
Az EPA döntését követően társadalmi vitára kerül sor, mivel az ügynökség nem kívánja olyan korlátozó intézkedésekkel sújtani a gazdaságot, amelyekbe az érdekelt felek nem szólhattak bele. A washingtoni környezetvédelmi hatóság döntése a kiotói jegyzőkönyvben rögzített öt másik üvegházhatású gáz – a metán, a dinitrogénoxid, a fluorozott szénhidrogének, a perfluor-karbonok és a kén-hexafluorid – szabályozását is maga után vonhatja.
"Utananeztem. Izrael villamosenergiafogyasztasa atlagban ~5 GW, ami egy lakosra szamitva kb. a magyar fogyasztas 1,5-szerese. Ami meleg eghajlaton nem tul sok, de nem is keves."
Ez azért van, mert Izrael nem csak egyszerűen szubtrópusi, hanem egyenesen sivatagi, vagyis olyan hely, ahol az év nagy részében pokoli szárazság és hőség van. Ennek elviselésére légkondiznak nagyon sok helyen. Ráadásul a népesség nagyobbik fele európai születésű. Az akenáziak egyenesen nordikusok. Ők járatják a légkondit, ahogy tudják.
