A magam módján arra utaltam; egyrészt vannak a mi (fajunkra jellemző szervi) érzékelési, másrészt vannak a mindenkori technológiai fejlettségünk szintjével arányos/pontos mérési (értelmezési) tartományaink (értelmi korlátaink), amelyekhez képest változnak ismereteink – világképünk, világnézetünk. Ez viszont nem fizika – a Szaturnusz pl. tőlünk ugyanúgy függetlenül létezik, mint minden egyes foton.:-)
Ha abból indulunk ki, hogy a (számunkra) legbonyolultabb rendszerek is, végtelenül egyszerű alkotóelemekből épülnek fel (és ezen talán már túl vagyunk), akkor nem reménytelen kísérlet részünkről megérteni a tér, az idő, és az abban foglalt anyag(i valóság) mibenlétét.
Jó megközelítése a problémának: egyik se mi vagyunk.
Ha mi random, esetleges következményei vagyunk a (végtelen) káosznak… és igen, akkor talán a legbölcsebb, egy valóban intelligens fajra utaló felismerés, döntés a részünkről; miszerint egyszer élünk, relatív rövid ideig, talán akkor éljünk a lehetősséggel is, használjuk azt ki. Ettől persze még lecserélhetjük a génjeinket, módosíthatjuk a teljes DNS állományunkat... vagy tehetünk bármit.:-)
Hídmérnök is (ha jól értem Őt) ezt a vasat üti. Amely kijelentésemnek ugye, legalábbis általunk mérhetően: se tömege, se térfogata (hogyan is lehetne minősége), de mégis (ami talán mindenki számára jó hír), egész egyszerűen megtörtént; tehát létezünk. Akinek ez sem elég...?:-)
Régről tudott, hogy az elektron "csomósítható" ( ill. nyalábbá is alakítható).
Az, hogy egy kísérlet során az ő hatalmas terjedelmú anyagának egy részét(!) sikerült kis térfogatúvá tenni - kis helyre kényszeríteni (koncentrálni) -
egyáltalán nem jelenti azt, hogy az elektron kicsi!
Bal oldala a képnek a két foton modulációja téridőben, a jobb a két Compton-elektron hullámának az interferenciája. (csak azok kedvéért, akiknek a számok nem mondanak semmit)
Régebben ment itt az erőlködés a Compton-szórás hullámmokkal történő leírására, amely őrület Schrödingertől indult el.
Nos a hullámmegoldás annál sokkal egyszerűbb.
Ismert, hogy az atom olyan fotonokat sugároz vagy nyel el, melyek energiája a két elektron-állapot energiakülönbsége. (mint ismert, a kilépő foton a két elektron-frekvencia időbeli modulációjának frekvenciájával rezeg)
Ez a szabály a Compton szórásra is igaz, csak kissé módosul.
Adott a belépő Compton foton energiája E1
f1=E1/h frekije l1=c/f1 hullámhossza
l2 a kilépő foton hullámhossza 180 fokos visszaverődésnél a Compton szórás egyenletéből: l2=l1+h/(m0*c)*(1.0-cos(alpha)) alpha=180 fok E2=(c/l2)*h energiája f2=c/l2 frekije
K=E1-E2 az elektron kinetikus energiája E3=(K+m0*c*c) és a teljes energiája m1=E3/(c*c) a megnővekedett össz elektron tömeg
v=sqrt(-(m0*m0*c*c-c*c*m1*m1)/(m1*m1)) az elektron sebessége b=1/sqrt(1-v*v/(c*c)) a relativisztikus gamma hozzá
Ennek helyességét ellenőrízni az ismert egyenletekkel lehet: p=m1*v E3b=sqrt(p*p*c*c +m0*m0*c*c*c*c)
A két foton frekvenciából felvehető egy modulációs (lebegési) frekvencia fm=(f1-f2)
Ez a frekvencia megegyezik a két elektron-állapot ("álló" Compton-elektron, és meglökött elektron) frekvenciája által létrehozott lebegési frekvenciával: fc=m0*c*c/h fe=m0*c*c*b/h fm=(fe-fc)
Tehát ugyan az történik, mint normás esetben csak itt az elektron-lebegés a két foton által keltett lebegéssel egyenlő.
Sima hullám-interferencia az egész.
Ennek valóságossága egy másik perspektívából még jobban szembeötlik.
l1=l2*sqrt(1-v/c)/sqrt(1+v/c) l2=l1*sqrt(1+v/c)/sqrt(1-v/c) Ha áttranszformáljuk a kilépő foton hullámhosszát a meglökött elektron inerciarendszerébe, akkor a belépő foton hullámhosszát kapjuk.
Az elektron számára a foton ugyan olyan frekvenciájú maradt ütközés után, mint előtte volt.
Csak visszaverődött a hullám az elektronról.
Nyilván nem két részecske ütközött, hiszen egy 10 GeV energiájú fotonra az m=E/(cc) akkora tömeget ad, amit egy atomi elektron az egész atommag tömegével se lenne képes megállítani,.
The electron has no known substructure.[2][74] Hence, it is defined or assumed to be a point particle with a point charge and no spatial extent.[9] Observation of a single electron in a Penning trap shows the upper limit of the particle's radius is 10−22 meters
Ez a kislérlet egyben a végtelen sebességű jelterjedést is cáfolja.
Habár számomra ezt a számok már réges rég elmondták.
Susskind azt mondta egyszer, hogy igazából a téridőben nincs értelme különbséget tenni időbeli előre vagy hátra "mozgásnak", mivel ezek ugyan olyan világvonalak.
Igen, a jelenlegi fizika téridejében nincs mozgás.
A newtoni fizikát a kvantumfizika határesetének lehet felfogni,
A kvantumfizika maga érthetetlen. Nem a matematikája miatt, hiszen az szinte ugyan az, mint amit megismertünk a hullámok viselkedésénél.
Az az érthetetlen, hogy már egyetlen foton is úgy terjed, mint egy hullám.
Ennek megértéséről egy gondolat.
Van a youtubon egy Yale egyetemi videó, ahol a prof úgy kezdi az előadást, hogy most csak ő nem érti a kvantumfizikát a teremben, de az előadás végére senki nem forja.
A régiekkel párhuzamosan léteznek új, merőben más (természetű) fizikai törvények. Egyik sem zárja ki a másikat (hacsak nem vonjuk kétségbe a létezésünket), holott, kettő, egymástól tökéletesen különböző (fizikai törvényű, nem tévedés, tehát létező!) világról beszélünk. Hát nem tudom.
Ha 30 éve a newtoni fizikával, és vagy 5-10 éve a kvantummechanikával is tölteném (gyakorlatilag) minden időmet, valószínű; akkor már zavarna, hogy mégse tudom közös nevezőre hozni azokat – hacsak, nem hagynám figyelmen kívül a megértés hiányát -, nyilván, már kihullott volna minden szál hajam. Kétségbeesett, utolsó kísérletem (magamat karmolászva) talán az volna, hogy megpróbálnám felderíteni azt a (fizikai) 'határt', amitől jobbra az egyik, balra a másik, avagy, az ismereteink szerint ellentmondásosan kétféle mechanikai törvények tere határos egymással. Abban talán egyetértünk: bármilyen 'vékony', meghatározhatatlan is legyen ez a határ, de létezik.
"A kvantummechanikával az a baj, hogy nem lehet "megérteni"."
Mi jelent a "megérteni"?
A megértés szerintem szabályok fejben tartása.
Vegyük pl. a rendőrt, ki szólt, hogy szabálytalanul közlekedtem.
Értetlenül fogadva véleményét - először tiltakoztam. Később azonban - miután elolvastam, hogy mi áll a jogszabályban, kénytelen vagyok igazat adni neki.
Megjegyzem fogalmam sincs, hogy elejtett kavicsok miért pont lefelé esnek.
A kvantummechanikával az a baj, hogy nem lehet "megérteni". A kvantummechanika nem más, mint néhány jól definiált egyenlet matematikai megoldása, amit ép ésszel nem is lehet felfogni. Egy kupac függvényről van ugyanis szó...
Na az univerzum és a Isten teremtése a téma ebbe a topicba és a kettő közötti új fizikai törvények stb rávilágítás ha jól olvasom a dolgot.
Ószövetség-teremtés, Biológia-evolúció, Fizika-kémia törvények és erők kifejtve összerakás-bolygó születése stb.
De egy jó kérdésem lenne, mégpedig (atya, fiú, szentlélek) 3 az egyben bibliai jelkép, de ha úgy közelitjük meg a dolgot hogy univerzum ami elég gyorsan tágul, igaz állitólag kezd lassulni, de kérdem én, hogy univerzumon kivül mi található? Mert elképzelhető hogy maga az egész mindenség egy óriási nagy burok, halmaz amit Isten fog a kezébe, de ha így is közelitjük meg a dolgot akkor Isten valójában, független a bibliából mert abba se úgy szerepel mint embert megformáló lény, hanem mint egy vad figura, de ha univerzum a kezébe van akkor ki is Ő valójában?
Másik földi élet után pokol ami perzselő gonosz és menyország ami a fényesség országa, örökkévalóság, na most, bibliába ez szó szerint nincs kiemelve hogy ez a kettő ténylegesen a Földön található. Ezt elemezve az előbbit elemezve én szerintem csak 1 megoldás van , sötétség mint pokol a Földön és fényesség-örökkévalóság pedig univerzumon kívül van, lélekvándorlásba nem megyek bele.
Egyébként a Mars mentőakciója c. film végefelé része is erre következtet. Marson talált arc. Másik hogy az élettel dobálózunk, hol ott tuti hogy nem vagyunk egyedül és mivel Isten nem emberi alakot öltő személy fiával ellentétbe aki Máriától fogant ember stb. Isten egy vad teremtvény ami csak úgy létrehozhat és ha úgy dont elvehet dolgokat a halmazból. Ha így nézzük akkor mi az élet definíciója nem biológiai szemmel? Élet is úgy került a Földre hogy meteorit darabon volt rajta és idő elteltével kifejlődött az első zöld moszat, algától vesszük az evolúció kezdeti fejlődését, tuti hogy máshol is van bármilyen formában élet és ez kémia is egyben, fizikának meg ott vannak a törvények.
