Mi a véleményetek arról,hogy az elemi részecskék talán örvények?Az anyag kontinuum ami áramlik.Illetve az Univerzum nagyskálás örvényei nem e az elemi részecskék kinagyított képei,amik az Ősrobbanás első részecskéi voltak.Szóval a Galaxisók a régi idők elemi részecskéinek fényképei.
Szerintem igen!A egy dimenziótlan mennyiségnek magában kell foglalnia csak nem látszik.Persze ebben a töltése a fénysebesség és a hvonás is szerepel.1/137,kicsit olyan mint a Reynolds-szám.Csak a világ elektronmódusok kirakásából létrejövő áramlási kép Reynold-szám.Ha csak protonokból,vagy csak neutronokból,vagy csak up-kvarkból rakjuk ki,más más lesz a Reynolds-szám,vagyis a részecskék finomszerkezeti állandója.A részecskéket nem keverhetjük,el kell döntenünk milyen módsokat akarunk használni,szerintem azért nem interferálnak a nem azonos részecskék.A módusok világában a Reynolds-szám,vagyis a finomszerkezeti állandó,a teljes állapot Reynolds-száma szerintem a Reynolds-számok (finom szerkezeti állandók)móduserősséggel súlyozott lineáris kombinációja.
Meg szerintem a galaxisok potenciálörvények,mert rotációs görbényük konstans csak legbelül esik le gyorsan a sebeség nullára.Van "pontszerű" hatócentrum,ugyanakkora sokkal nagyobb kiterjedés.A konstans görbe sebességértéke minden galaxisra 200-220 km/s között van.A cirkuláció itt nem függ a galaxis sugarától,nincs rótáció,csak belül van a galaxis közepén levő feketelyuk akkréciós korongjánál.A kívül a sebesség állandóságát a sötéthaló anyaga biztosítja.
Köszönöm,el fogom olvasni!:)Csak az lenne a kérdésem,hogy mi a véleményed arról,hogy a Schrödinger-egyenletben előforduló i képzetes egység,nincs-e kapcsolatban azzal,hogy a síkbeli áramlásban komplex függvénytant alaklmaznak.
Másrészt az örvénynek aszimetrikus alakja van,és van saját perdülete,és valamely köráram.egy plazam örvény szerintem ugyanúgy precesszálhat,mint egy elektron,míg egy monopólus golyóról nehezen tudom elképzelni.
Csak a Navier-Stokes egyenlet is úgyanolyan receptegyenlet,mint a Schrödinger-egyenlet,csak az a probléma,hogy hozzunk ki belőle mindent.Valami közük szerintem tutira lehet.
Csak lehet,hogy illenne tudnom sok dolgot,és épp az a baj,hogy későbbi kurzusok során hallanék valamit,ami megmagayarázná,hogy az elemi részecskék miért nem lehetnének e örvények.Bár szerintem inkább örvények,mint egymáson elpattanó billiárdgolyók.Hullám mégannyira sem,mert vákkumban,hogy terjedhet hullám,ha ott nincs közeg.Amikor még hittek az éterben,Eintein rögtön bebizonyította,hogy nincs,azzal hogy ezeknek a hullámok akkor is csak longitudinálisak lehetne,már pedig akkor hogy lehet értelmezni a fénypolarizációt?A transzverzális hullámok cak sűrű szilárd anyagban terjedhetnek,vagy csak a szilárd anyagokhoz hasonló képződmények,mint a folyadék "szilárdságnak tünő" felülete.
Akkor csak a lefolyónyíláson kifolyó örvény potenciálörvény?Mikor jön létre olyan örvény amikor az nem potenciálörvény?Sajnos ilyenkről még nem tanultam...
Ez egy nagyon régi nép, és van egy kis országuk, Örvényország, fővárosa: Jeremán. Az egyházfő pedig Ecsviadzinban székel. A híres énekes Charles Aznamour is örvény volt.
az örvények potenciál áramlások,és csak a középpontban lévő örvényfonalnak van omega szögsebessége,vagyis 1/2 rot v-je
Csak a pontosság kedvéért:
Az örvények nem potenciálos áramlások, de van potenciálos örvény is, a matematikai modellben, ami az örvény külső részén elég jó is. Ebben azonban a középpont felé haladva a sebesség minden határon túl nő. Hogy a modell pontosabb legyen, és ne forduljon elő végtelen sebesség sehol, ezt a mag részt pl. merev testszerűen forgó résszel helyettesítik, aminek van omega szögsebessége, és a középpont felé nullára csökken benne a sebesség.
Ez a modell akkor volt még, amikor a valós súrlódásos áramlásokat még annyira se tudták számolni, mint manapság.
Persze hogy a legtöbb dologról nem hallottál, már írtam, ez itt nem a hivatalos fizika. Unalmas is lenne mindig ugyan azt leírni, amit a könyvből olvastál.
"Oldalt van néhány link. Mintha a galaxisok keletkezését látnám. Végigszáguldott valami az éterben, és ez hozta létre a galaxisokat?
Vagy egy kozmikus méretű szuperhúr szakadt apró darabokra?
Vagy a kettő ugyan az?"
Mi is pontosan a kozmikus húr?Mert hallottam már róla,de nem tudom hogy mi az?
Nem lehet,hogy kis méretekben is ilyen képződményeket látnánk,persze nincsenek benne csillagok?
"Még a gamma foton párkeltését is bele lehetne magyarázni."
Valami köze szerintem biztos van?De lehet hogy ezek későbbi események történései,amikor már ezek a galxisok csillagászati méretűek voltak.De attól függetlenül csillagászati méretekben is úgy viselkednek,mint a pici örvények atomi méretekben.
Félek,hogy ugyanaz történik.Szerintem a jelenségek nem változnak a méret változásával.Szerintem a hidrodinamikai hasonlósági törvény általánosan minden mérettartományban igaz.Szerintem,ha a párkeltő fotonra és a szétszakadó galaxisra ugyanakkora a Reynolds-szám,akkor ugyanaz történik.
Ha meg akarnám erőszakolni az örvényeket akkor azt mondanám,hogy van szabályos spirális galaxis,küllös spirális galaxis és elliptikus galaxis.De az a baj,hogy azt hiszem,hogy atoomi méretekben a kvarkok azonos típusúak voltak és csak később differenciálódtak küönböző típusú galaxisokká,amikor már csillagászati méretűekké váltak.Csak ezzel az a baj,hogy ha ezek módusok,akkor miért nem csak egyféle típusú örvényt használók,mert nem hinném hogy a módusokhoz külön szerkezetet rendelhetek.De talán mégis különbséget kell tenni az erős kölcsönhatásnál.
A pontszerű hatáscentrum szerinted is azért van,mert az örvények potenciál áramlások,és csak a középpontban lévő örvényfonalnak van omega szögsebessége,vagyis 1/2 rot v-je?
"Az örvény két jellemzője, hogy kiterjedt, ugyanakkor a hatáscentruma pontszerű.
Mintha hallottam volna ezeket a tulajdonságokat valahol máshol is. ,-)"
Ezt sajnos nem hallottam.:(
"Szerintem is egy részecske a kiindulási pont. De hogy egy van, az igy nem igaz. Ha ezt gerjesztjük, akkor az már egy másik részecske lesz más tulajdonságokkal."
Magamba úgy tudom elképzelni,hogy mindegyik gerjesztett állapotnak külön fluktuáló örvény felel meg.A fluktuácót a módusok közötti energiacserével magyarázható.Kérdés,hogy mennyire jó a kettősinga hasonlat!Feynmann könyvben jó volt,bár az nem tudom mennyire általános,mert az utlosó 9-es kötetét még nem tudtam elolvasni.:DA makroszkopikus örvények akkor azért nem fluktuálnak,mert azok ilyen elemi örvények összege.De ez csak találgatás.
"Valahol iszugyinak is igaza van, mert a kvarkokat fel lehet fogni olyan elektronoknak, amik kicsit bele vannal süllyedve a vákuumba(éterbe? ja az nincs). Emiatt látszanak 1/3 vagy 2/3 töltésűnek, és emiatt lehet nagyobb a tömegük, mert a vákuum részecskéihez(a virtuálisakhoz) jobban kötődnek, emiatt nehezebb őket gyorsítani.
Ez az első részecske,az elektron, a szuperfolyékony vákum első gerjesztett állapota lehet."
Ezt az elméletet sajnos nem ismerem.Csak azt nem értem,hogy a vákuum alatt mit kell érteni,az nem az anyag nélküli tér?Bár van egy sejtésem,hogy mi lehet...
"A dolog a kvarkoknál bonyolódik. Hogyan kaphat egy örvény olyan szabadsági fokokat, mint a kvarkok szinei? "
Ezt sajnos nem tudom.Magamban úgy probálom az ellentmondást rendezni,hogy ezek teljesen eltérő kategórizálása úgyanannak a valaminek.A nem azonos részecskék szerintem azért nem interferálnak,mert más bázisvektor rendszerre,úgyanannak az állapotnak.Csak TeV energián kényelmesebb kvarkokkal dolgozni,mint elektronokkal,de nem szabad az interferenciájukat venni,mert más bázisrendszer.De statisztikus fizikát még nem tanultam.De a kvarkok színeire nem tudok mit mondani...
"Hogy a témánál maradjunk. A gravitáló tömeg nem mérvadó akkor,ha definiálni akajuk a tömeg mibenlétét, mert minden anyagfajtán ugyanakkora gyorsulás keletkezik. A gravitációt modellezhetjük, mint egyszerű bozon-elhajlást változó sűrűségű vákuumban."
Ezt sajnos nem tudom.:(
"A tömeget az anyag és a foton kapcsolata hozza létre. Erre mindenki rávágja, hogy vannak elektromosan semleges részecskék. Nincs semleges lepton, se kvark ! Amikor egy részecske tömegét mérjük, mindig egy elektromos és/vagy mágneses térhez való viszonyát vizsgáljuk. Ehhez még hozzá kell venni a részecske és a vákuum között fennálló kapcsolatot, ami módosítja a tömeget.
Ha több összetevő van, mint például egy mezonban vagy barionban, akkor ez a kötés is beleszámít a tömeg értékébe. Minél nagyobb energiaértékű a tömeg, annál jobban ki van emelve a vákuumból az anyag, vagyis annál gyengébb a benne lévő kötés, egyre instabilabb lesz a részecske. A legerőssebb kötés a vákuumban van."
Ezt sem tudom,nem értem mit értenek vákuumon ilyenkor.Mert gondolom nem a légüres teret,hanem valamiféle energiaháttér lehet.
Nézd meg a fizikus.atw.hu-n a harmadéves cuccok között az Asztrofizika jegyzetet.Kb. ennyit tudok.Azt mondják,hogy azt,hogy hogy az Univerzumban vannak struktúrák és nem egyenletesen folytonos minden,az azért volt,mert amikor az Univerzum atomnyi méretű volt mindenféle inkagodozások voltak és ez nagyítódott ki az inflációnál,ami gyorsabb tágulás vol,mint a mostani.Ezért van az,hogy a Világegyetem 13,7 milliárd éves,de a horizont távolsága 20 milliárd éves.És ott a finomhangolás problémája,hogy a háátérsugárzás fotonjai azért vannak termalizálodva,mert a Világegyetem valaha atomnyi méretű volt.de akkor az első kvazárók,nem az első mondjuk kvarkok voltak,csak az infláció során kinagyítodtak,és az új anyag amelyik kiválása a kvazárok szerkezetét követte azáltal,hogy az E=1(E kin=1/2,E pot=1/2) összenergia ugyanaz maradt,csak a mozgási és a potenciális energia aránya bomlott meg olyasféleképpen,hogy E kin=2,E pot=minusz 1.A minusz potenciális energia a virtuális erőrészcskék energiájából származik.
És amikor a kvazárok megnőttek,mert az úgy anyag ezt az alakot követve vált ki,beindultak a csillagfejlődések és galaxisok jöttek létre.de ezek már csillagászati méretűek voltak.
-Valóban, mert nekem, akinek a gravitációról az alma jut eszembe hiába mondják azt, hogy ezt úgy is fel lehet fogni mint a tér és a fény torzulása...Naaa.
