"Érdekes, hogy sem Nagybritanniában, sem az USA-ban nem kerül soha képernyőre."
Ebbe sajnos semmi szokatlan nincsen. Foleg az USA-ban a vilag az orszag hatarainal veget er. Sok szaz oldalas amerikia konyvekben, ami a SF vilagirodalmat/filmmuveszetet hivatott osszefoglalni, jo, ha par mondatot szentelnek az europai filmeknek/konyveknek. Az irok kozul egyedul Lem-et emliti futolag nehany konyv, a filmek pedig a Solaris-szal kezdodnek es egyben vegzodnek - ugyszinten: jo esetben.
Pl. amikor a 60-as evekben a Cleopatra-t keszultek filmre vinni az amerikaiak, megvettek es elfoldeltek a hasonlo temaju olasz filmeket; nem akartak osszehasonlitasi alapot. A kelet-europai SF filmek kozul is gyakorlatilag csak olyanokat latott az amerikai nagyerdemu, amit az amerikaiak megvagtak - vagy eppen megnyujtottak -, atzinkronizaltak, es mint amerikai filmet vetitettek (meg az eredeti kozremukodok neveit is angolositottak).
Tehat nem kivetel, hanem inkabb szabaly az USA-ban, hogy europai filmeket nem mutatnak be (hacsak az nem kapott Oscar-t, vagyis jo esetben evenkent egyet). Lehet hogy anno sokat tepelodott a hivatal kishazankban, hogy milyen amerikai filmet/konyvet vegyenek at (aminek aldasos hatasa is volt: kiszurtek a szennyet), de legalabb vettek at nyugati filmet/konyvet (meg pedig szep szammal).
Az azert erdekes, hogy az "atkosban" Magyarorszagon nem vetitettek a Star Trek-et, abban ugyanis vegtere kommunizmus van. De sokszor ez az eladon mulott: pl. tul sokat kert, azt is kemeny valutaban (vagy pl. Kubrick sokaig nem engedte a 2001-et szoc, orszagokban bemutatni, mert gyulolte a rendszert).
Oroszország, 2020. Kitört a stabilitás, az igazságos elosztás, és az általános jólét. Kiveszett viszont a szenvedély. Az emberek nem tudják igazán szeretni egymást. Hír érkezik, hogy valahol az Altáj hegységben van valami régi szovjet scifi terület, ahol ha eltöltenek bizonyos időt, visszatér a szenvedély...
Tanulmányai végeztével először, egy esztendőn keresztül a karlsruhei Staatstheaterben kezd dolgozni, majd nagy műfajváltás következik be életében, amikor a Bavaria Stúdió kosztümtervezője lesz. 1961 és 1970 között több mint 110 film jelmeztervei fűződnek nevéhez, közöttük az "Orion" című világszerte ismertté vált tudományos fantasztikus tévéfilmsorozat. Bárdy (Kreiblich) Margit 1965-ös szűkszavú kalendáriumi bejegyzései segítségével így emlékezik vissza: "...valamikor januárban hívott fel lakásomon a Bavaria filmstúdió gyártásvezetője, Lutz Hengst, hogy egy Orion űrőrjárat címmel tervezett sci-fi ciklushoz rajzoljak jelmezterveket. ...őszintén bevallom, nem nagyon lelkesedtem, mert akkoriban már a hetvenedik tévés megbízás táján tartottam, de nem akartam csalódást okozni neki, így aztán olcsó ezüstös kartont vásároltam, keresztül-kasul hengereltem szürke temperával, amíg teljesen futurista karaktert kapott az alapozás. Aztán tűhegyes ceruzával realisztikus férfi és női figurákat rajzoltam áttetsző pauszpapírra, majd ollóval körbevágva a sziluetteket a kartonra ragasztottam azokat. Így valami szokatlan és "műszakias" hangulat született. Csalódásomat nem tudtam leplezni, mert már előre láttam azt a sok mérgelődést, ami a varrodától a színésznőkig várt rám terveim maradéktalan keresztülvitelében... Persze utólag már örülök, hogy a sorozat ekkora siker lett, sőt a '80-as évektől úgynevezett kultúrfilmnek számított a nézők újabb nemzedékének körében. 2003-ban pedig a Bavaria Film hétórányi anyag ezer jelenetét összevágta kilencvenperces mozifilmmé, amelynek előzetes bemutatója épp az ábrahámhegyi tárlatnyitásom másnapján volt Münchenben, úgyhogy hajnalig tartó autózás után félórás késéssel estünk be a délutáni ünnepélyre..."
Az Orion űrhajó és Bárdy Margit tervezte jelmezek trenddé válnak
A STAR TREK előtti időszak az egyik legjelentősebb sci-fi filmsikere, Magyarországra is begyűrűzik, nálunk egyébként az Orion űrhajó "Őrjárat a kozmoszban" címet viseli, alcíme: "Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai" (1966) volt az első viszonylag gyorsan átvett tévéműsorok egyike a hatvanas évek közepén. A bevett szokásjog alapján az ezernyi szempontból ítélkező filmbírálók szintjein hosszasan jutnak át az időben a "nyugati" filmek és tévéjátékok, ez a ciklus valahogy kivételes "gyorsasággal" már szinte azonnal a nézők elé kerülhet. 1967-ben kezdődik a szinkron a Pannónia Filmstúdióban és 1968. február 3-án elkezdi vetíteni az akkor egy csatornájú Magyar Televízió, a sorozatot. 1970. július 19-én kezdődően pedig az első ismétlést izgulhatjuk végig, nyáron. (1980-ban az MTV, majd 2003-ban a Filmmúzeum csatorna ismétli a szériát) Itthon soha sem látott sikert arat a sorozat, kiürülnek az utcák, amikor a film megy, az ország szinte valamennyi városában. Bárdy Margit pedig a film kapcsán trendet teremt a nylon-űrkorszak letisztult vonalvezetésű, futurisztikus kosztümjeivel. Divatirányzat alakul a tévéfilm nyomán külföldön épp úgy mint itthon. Az egyszerűséget képviselő testhezálló szabásvonalak megjelennek a divatmagazinok címlapján, a butikok kirakataiban, és egyfajta jellegzetes, de határozott divatarculat bontakozik ki a film kapcsán, már-már elfeledkezve a gyökerénél megtalálható Bárdy Margit, és az Orion űrhajó katalizátor szerepéről. Egyebek mellett Magyarországon divat lesz a Tamara Jagellovsk (Eva Pflug), Helga Legrelle (Ursula Lillig) hajviselete, az Orion többi hölgytagjának frizurájával egyetemben, akárcsak Európa más országaiban. Itthon a lányok, asszonyok tömkelege megy fodrászához, hogy olyan "Tamara Jagellós hajat szeretnék", egyértelműen kijelenthetjük hajviselet terén is trendit alkot Bárdy. Színésznők, fotómodellek, a korabeli hazai újságok, legfőképpen pedig a Füles címlapjára, máshogyan ekkoriban nem igazán pályázhat sikerrel, mint a Bárdy tervezte frizurák valamelyik változatával. Cliff Allister McLane kapitány (Dietmar Schönherr), Mario de Monti (Wolfgang Völz), Hasso Sigbjörnsen mérnök (Claus Holm), Atan Shubashi (Friedrich G. Beckhaus), Wamsler generális (Benno Sterzenbach), Lydia van Dyke (Charlotte Kerr) mind a kultúránk részévé lett, egyebek közt Bárdy Margit által. Hollandiában, Svédországban, Olaszországban, Franciaországban, Portugáliában, Ausztriában egyébként 1967-ben, Jugoszláviában, Magyarországon 1968-ban, Svájcban 1970-ben kerül bemutatásra, az ottani televíziókban. 1975-ben rekordokat dönt a Brazil televíziózás a film kapcsán, akárcsak a délafrikai Televízió, ugyancsak 1975-ben. Érdekes, hogy sem Nagybritanniában, sem az USA-ban nem kerül soha képernyőre.
Most olvastam egy kovetkezo csillagaszati hirt egy, a Naprendszerunkhoz tartozo tavoli bolygo felfedezeserol (ill. annak lehetosegerol): "It is almost ironic that while astronomers often find exoplanets hundreds of light years away in other solar systems, there's probably one hiding in our own backyard", says Alexander Mustill, astronomer at Lund University.
Ami magyarul valahogy igy hangzik: "Szinte ironikus, hogy mig a csillagaszok rendre talalnak tavoli bolygokat (exoplanetakat) sok szaz fenyevre levo mas naprendszerekben, egy [ilyen bolygo] valoszinuleg itt rejtozkodik a kozvetlen kornyezetunkben ['hatsokertunkben']" - mondja Alexander Mustill, a Lund Egyetem csillagasza. Nos, ezek a szavak szinte szorol szora elhangzanak Wamsler tabornok szajabol, amikor az azidaig ismeretlen Chromarol uleseznek. Hiaba, az Orion ebben [is] megelozte a korat ;-)
Ambar ez a bolgyo (Planet 9) eddig inkabb csak hipotezis, a bolygocskakat es kisbolygokat tartalmazo Kuiper ov (aminek legkozelebbi tagja a bolygo cimetol megfosztott Pluto) az valodi - es amit evtizedekkel az Orion utan fedeztek fel. Chroma ugyebar ebbe a Kuiper ovbe tartozna...
Igazad van: ahol már a kutyák is számozva vannak, talán azt is kevesen tudják, egyáltalán mi volt szibéria jelentősége, - még ha a földrajzi név meg is maradt.
Acz oriasi betukkel szedett cenzurara utalasrol annyit, hogy a vilag minden tajan kivagtak/jak a nekik nem teszo reszeket*. Az Orionnak kapcsolatban amennyire tudom, csupan a Murat Sziberiahoz hasonlito resz lett atformalva a regi szinkronban - amiben nem latok kulonosebb problemat, mert a 3000. evben ugyan miert hoznanak fel ezer evvel korabbi politikai izu temat (espedig egy olyan olyan - immar egynemzetu - vilagban, ahol egyebkent is a tenger feneken el a jonep)?! Amugy egesz jelenetek nem hiszem, hogy ki lettek volna vagva a sorozatbol.
* Pl. amikor a Lem regenybol keszult A nema csillag amerikai valozataban ([Az] Elso urhajo a Venuszon - amiben sok-sok percnyi kenyes resz lett cakk-pakk kinyisszantva) megkerdezi az egyik ficko a japan urhajosnot, hogy mi jut eszebe az nuklaris katasztrofaban kipurcant venuszlakok arnykepei lattan, az az angol szovegben azt mondja: "Borzalmas pusztulas!" - mig az eredetiben ez hangzik el: "Hirosima!"
Megnéztem a Cargo c. 2009es svájci scifit. Bár csak a tizedéből készült, mint az amerikai társai, ez sem a látványon, se a történeten nem érződött. (ld. Hajsza) Mondjuk a fizikát ebben a filmben is furcsán értelmezték. A gravitáció váratlan irányokba hatott. A henger alakú Ráma tipusú űrállomásban pl párhuzamosan álltak a felhőkarcolók. Azt meg végképp nem értem, minek hagynának egy űrhajóban hatalmas üres tereket?.
"Hamarabb hiszem el Bradbury novelláját igaznak mint a megfagyott melósét."
A megfagyott munkas esete igaz - mint ahogy kiserlellet bebizobyitott teny, hogy ha asztmasokkal muviragot szagoltattak (amirol azt hittek, hogy igazi), akkor asztmas rohamot kaptak (vagy pedig fustos szobaqban voltak, de egy nem lathato uveg mogott volt a fust) - pedig nem volt pollen (vagy a masisk esetben fust), ami ingerelte volna a todo sejtjeit. Vagy: hipnozis alatt golyostollat erinett az orvos a paciansehez azt szugeralval, hogy az egy izzo vasdarab - es a kiserleti alany boren egesi serules keletkezett.
A lenyeg: ha a szervet [vagy annak selyjeit] ket ellentetes informacio eri: az egyik a valos fizikai hatas a masik a tudat (hit) az agybol -, akkor az utobbit veszi tenynek.
"Inkább az, amilyet építünk."
Teljesen igazad van!!! (Bradbury-nel is azert valosult meg a szep jovo, mert annak hitebencselekedtek az emberek.) Viszont csak annak a megvalositasaba kezdunk bele, amiben hiszunk, hogy azt veghez is tudjuk vinni! Ma a jovobe vetett hit hianya a legnagyobb akadaly (es az, hogy nem veszi eszre a jonep, hogy a beklyo egyetlen egy dolog, amit konnyeden le tudnanak razni - az, amire Jacque Fresco [Venus Project] azt mondta: "this shit's got to go!")
Hamarabb hiszem el Bradbury novelláját igaznak mint a megfagyott melósét. Aki azért "fagy" meg, mert azt hiszi, hogy fagypont alatt van körülötte a hőmérséklet.
"Szoval az a jovo var rank, amiben hiszunk..."
Inkább az, amilyet építünk.
Már a bencés szerzeteseknek is az volt a jelmondata: Ora et labora! (Imádkozzál és dolgozzál!)Pedig ők igazán tudtak hinni.
"De tisztelet az optimizmusodnak és hitednek. Neked legyen igazad!!"
Koszonom. Ket tortenetet mondanek el, az elso valoban megtortent:
1) Egy melost veletlenul bezartak egy hotokamraba, es masnap holtan talaltak: megfagyott. A hutokamra azonban nem mukodott - bent szobahomerseklet uralkodott. A tag viszont ugy hitte, hogy mukodik - es felelmeben, hogy megfagy, valoban megfagyott.
2) Ellenkezo (megis hasonlo) pelda; Ray Bradbury The Toynbee Convector novellajaban a jovobeni utopikus vilag a trotenelem elso es egyetlen idoutazasanak a 100. evfordulojat unnepli. Az eltes idoutazot - aki 100 evvel korabban azt tudositotta a jovobol [a tortenet szerinti jelenbol], hogy a vilag bekes es tiszta, a tarsadalom kiegyensulyozott es az emberek boldogok - egy ujsagiro latogatja meg. Az idoutazo felfedi az ujsagironak, hogy szaz evvel korabban hazudott; az idogep ugyanis nem mukodott. Az embererek azonban ugy hittek, hogy egy gyonyoru vilag var rajuk - ami el is jott.
"Szinte elképzelhetetlen, hogy minden egyede olyan magasabbrendű lénnyé váljon, mint amit egy általad felvázolt társadalom megkíván"
Igazad van - bennem is a remenyt a "szinte" szot tartja. Ha belegondolunk, szinte lehetetlen, hogy egy repulogep a levegobe maradjon (egy nagyobb utasszallitonal kb. egymillio szerekzetnek kell tokeletesen mukodni ehhez) - megis repulnek a repulok.
Szoval alapveto kulonbseg van a lehetlen (amirol a Musk-felek kepzelegnek) a szinte lehetlen kozott (amirol pl. Jefremov es a Venus Project - nem, nem almodozott, hanem tervezett ... ill., a 100.-ik eletevehez kozeledo Jacque Fresco es tarsa, Roxanne Meadow tervez ma is).
A szinte elkepzelhetetlen megvalositasa vitte mindig is elore az emberiseget (es az ebben levo hit hianya tartja beklyoba a nepet ma).
"Emberek között megvalósíthatatlan, mert nem erre vagyunk szerkesztve. Méhek és termeszek között működik, lényegében rabszolgaság alapon."
Ez az amugy nem letezo villanykerites tartja az amugy okosnak es tettrekesznek szuletett embert birkasorban. Ha az utodaink egyszer kivul kerulnek ezen, akkor atkozni fognak, hogy mi miert nem tettunk semmit.
Amugy eppen ma elunk az un. rabszolgasorban - az emlitett vuilagban eppen hogy szabad lenne az ember (szabad a kiszolgaltatossagtol, adossagtol, munkanelkulisegtol - vagy eppen a kizsakmanyolastol -, a targyak uralamatol folottunk, stb.)
Ha hihetünk az írott emlékeknek, az Emberiség legalább 5000 éve a vesztébe rohan. Mégis itt vagyunk.
"Ha hihetünk az írott emlékeknek, az Emberiség legalább 5000 éve a vesztébe rohan. Mégis itt vagyunk."
Mint aki leesik a 10. emeletrol, es kozben mondja (mikozzben elhalad a 9., 8. stb emelet mellett): meg most sincsen semmi bajom, meg most sincs...
Amugy van egy alaveto kulonbseg: a regi korokkal ellentetben a globalizacioval akor bezarult. A romai birodalom is tonkretette a kornyezetet (tul sok fat vagtak si, stb.), de az lokalis volt )mint ahogy emlitve volt itt Kina stb). Ma viszont az egesz bolygot beboritja a szemet, az egesz planeta klimavaltozas alatt van, stb. Magyarul: ez mar a foldszint.
A korallzatony csak allegoria - mondhattam volna peldaanak az olajtarsasagok altal okozott iszonyatos kornyezetrombolast is. Amugy maga a 35-fos szemelyzettel mukodo kozel sza meteres szuperyacht sem a tudomany, a gyogyitas, vagy a neveles celjat szolgalja - meg ha el is keruli a korallzatonyokat -, hanem hogy egy ember tudjon szorakozni (mikozben milliard ember lakik badogkunyhokban).
Milliardosokat csodalni olyan, mint amikor a birka zeng dicshimnuszokat a bollerrol...
A Spaceship Two-hoz pedig meg annyit, hogy ez egy szovjet terv 1:1-beni koppintasa. Es ha elkeszul, akkor mi van? megcsinalja azt, amit Gagarin veghezvitt jo fel evszazada? Ez az elorelepes, ez a haladas? A tobbi reszukrol pedig suket duma, mero fantazialas - tudomanyos alap nelkul. Aki az emberiseg jovojeert tori kezet labat, szuntesse meg az egyenlotlenseget (amikenk az emlitettek kirivo peldai), a szegenyseget, kornyezetrombolast (ami eppen a profyert meg) - lehet, hogy masokat megtevesztenek a cirkuszi mutatvanyaikkal, de engem nem.
"Két multimiliárdos is kezét-lábát töri az emberiség jövőjéért. A Virgines Richard Branson most csinálta meg a Spaceship Twot, Elon Musk pedig a Falcon Heavyt. Cél: a Mars betelepítése."
Az elso ott tart amit mar az 50-es evekben is megcsinaltak (X-15) - egy pilotaja eppen egy eve halt meg (mondjuk az X-15-nek is volt aldozata).
Az utobbi a szemember egyszeruen dilettans fantaszta. Vagdalkozik a szamokkal (amit semmivel nem tamaszt ala - nem is tudna), es hulyesegeket beszel (mint pl. a Mars-ot ugy lehetne foldive alakitani, hogy nuklearis bombakan robbantatank a sarkokon !?) Dilettans, az alapveto technikai es tudomanyos ismeretek nelkul. Szemfenyveszto - pl. privat {sic!} cege van, csak eppen az allam (= adofizetok) tobb penzt fektettek a vallalkozasaba, minto maga). Neki is nemreg robban fel a raketaja - es ugyebar mar nem vagyunk a hoskorban. Egy mukodo raketa manapsag olyan, mint egy auto, amelyik elindul - nem valami emberfolotti technikai bravur...
Me azutan cso"postaban akarja az emberek szallitani - ugy, hogy ahhoz kepest a heringek balteremben lezengenek (hallott a tag egyaltalan arrol, hogy van mar egy olyan kozlekedesi eszkoz, amit "vonat"-nak hivnak? Hja, az Amerikaban szinte ismeretlen - mig Kinaban magneses lebego vonat megy vagy 4-500 km-rel, es 10 ezer km-es golyovonat halozat van kiepitve.) A technikai keptelensegen kivul a szociologia temakhoz sem ert az urge - pl. mi van, ha valaki rosszul lesz a csobe szorult hengerbe?
Sajnos a publikum ettol ezektol a szemfenyvesztokrol varja a csodakat - mig a valodi tudomanyos elorahaladasra mar oda sem figyel (New Horizon Pluto misszioja, vagy a NASA Orion urhajoja) - abba a teveszmebe esve, hogy a privat jobb, mint az allami. Ami persze oriasi tevedes - a privatot csak a profit erdekli (pl. urturizmus) - ezert nem finansziroznak egy igazabol tudomanyos expediciot (pl. robotokat a Jupiter Europa holdjara, stb.)
Mars betelepitese?! Hallottak pl. ezek a fickok arrol, hogy a Voros Bolygonakm nincsen magneses mezeje? Az utobbi batran kiallt nemreg, es aszonta, hogy: "a Marson 2030-ra 80 ezer ember fog lakni." Ennyi! o tudja - nem 79 ezer, de nem is 81 ezer. Innentol a hitele nalam 0 (ami azota meg kevesebb lett...)
Szoval az ilyen botcsinalta milliardos, dilettans "magusokkal" en nam hagyom magam farasztani... Ha valoban az emberiseg jovoje erdekelne oket, akkol eloszor is a vilag rossz felepiteset kellene megvaltoztniuk - es akkor 10 even belul az elso csillagkozi urhajo indulna el. Csak persze akkor az o zsebuk is ures lenne - mivel nem is letezne az, amiben most turkalnak ket kezzel, kozben megjatszva a vilag megnentojet.
"A Római Birodalom összeomlása csak nekünk volt katasztrófális. Indiában és Kínában ugyanúgy folyt tovább az élet. Amerikában meg nem is hallottak róla."
Még nekünk sem :-) Hol voltunk mi még akkor? S az őseink is... No, meg van egy apró különbség: A hírközlés , mint olyan egészen más volt, és a rakéták sem röpködtek olyan szabadon a Föld egyik feléről a másikra. Sajnos...
Teljesen megértelek, csak hát az ember az ember... :-( Szinte elképzelhetetlen, hogy minden egyede olyan magasabbrendű lénnyé váljon, mint amit egy általad felvázolt társadalom megkíván. Szép lenne, de a Homo sapienst nem erre tervezték, génkészlete az önpusztítás felé viszi.
Az ürge feltalálta a komonizmust. Emberek között megvalósíthatatlan, mert nem erre vagyunk szerkesztve. Méhek és termeszek között működik, lényegében rabszolgaság alapon. Ajánlott dokufilm: Ki Ölte meg a Villanyautót. Most éppen magyarul megy a Sundance chanellen, de magyar felirattal van a jútúbon is.
A Kék Sziget az a scifi, amit keresel.
Az Applés ürge nem pusztít korallokat. A hajóját nyilván egy hivatásos tengerész vezeti, aki hibázott, miközben a tulaj otthon volt valahol Amerikában. Két multimiliárdos is kezét-lábát töri az emberiség jövőjéért. A Virgines Richard Branson most csinálta meg a Spaceship Twot, Elon Musk pedig a Falcon Heavyt. Cél: a Mars betelepítése.
Nálam nagyobb híve nincs a "természetességnek", de pont scifi vonalon nincs jövője a dolognak. Egyszerűen emberi aggyal, emberi testben csak a Földön élhetünk. Ha bárhova elmegyünk - márpedig egyéb jelentkező híjján a Világegyetem jogtisztán a miénk - nekünk kell alkalmazkodni az adott körülményekhez. Sajnos, az ilyen scifi, pont, mert lelkünktől távol áll, nem lenne túl olvasott.
Ha hihetünk az írott emlékeknek, az Emberiség legalább 5000 éve a vesztébe rohan. Mégis itt vagyunk. A Római Birodalom összeomlása csak nekünk volt katasztrófális. Indiában és Kínában ugyanúgy folyt tovább az élet. Amerikában meg nem is hallottak róla.
> csak a szuperyachtjukkal tordelik a korallmezoket
Feltetelezem a Paul Allen sztorira utalsz. Valami a hellyel allitolag ismeros urge azt irta egy hajos forumon, hogy ez a helyi kikoto szabvany trukkje. Ha valami gazdag urge hajoja tunik fel akkor azt arrafele iranyitjak horgonyozni. Aztan jol megbuntetik a korallmezo rongalasaert. Hogy a penz aztan kinek a zsebeben kot ki, azt lehet talalgatni.
Egyszer mar jo lenne egy filmet csinalni egy oltan jovobeni tarsadalomrol, ami azert rendhagyo, mert rendes. Olyan "rendhagyo" furcsasagokra gondolok, mint pl. beke, fejlodes, termeszetes emberi kapcsolatok (nalam a temeszetes a termeszeteset jelenti.), kozossegi elet, onzetlenseg es tisztesseg, a termeszet megovasa, stb. - szoval az, ami biztositana, hogy meg egy darabig letezik meg az emberiseg.
Persze, hiu abrand (a Venus Project evek ota koldul nehany millioert (par ev alatt 50 ezer dollart kapartak ossze szegeny emberek adomanyaibol), amibol egy ilyen filmet elkeszitsenek. Barmely milliardos a mellenyzsebebol eloranthatna ezt a penzt, de egyetlen egy nem akad kozottuk, ami ilyen modon hozzajarulna az emberiseg fejlodesehez (hja, egyikojuk sem akarja az aranytojat tojo tyuk fejenek lenyisszantasat...) Szazszamra vannak, akik az osszeharacsolt vagyonkajuk toredekebol Hold- vagy akar Mars-utazast tudnanak konnyeden penzelni - de ok csak a szuperyachtjukkal tordelik a korallmezoket... (a vilag leggazdagabb otven emberenek annyi penze van, mint a legszegenyebb harom es fel milliardnak.)
A mai kor a Romai Birodalom vegnapjaira emlekeztet - csak a romaiak legalabb hagytak valamit az utokorra (epiteszet, technika, jog, muveszet teren; pl. a gorog szobrok jobbara csak mint romai masolatok maradtak fenn). Ami viszont utanunk marad az csipan pusztitas: ez egy tonkrevagott bolygo egy kizsigerelt birkava elfajzott, jovotlen emberiseggel. Ebben a millioben vajudva szuletett [propaganda vagy csak semmitmondo] konyvekre es filmekre koszonom, en nem vagyok kivancsi.
Amugy ha egy konyvben/filmben valaki a jovobe ugrik (mondjuk legalabb par evtizedet) es ott nem un. "utopiat" lat - vagy nem lat semmit - akkor az a konyv/film teljesen hamis.
"A liberalis propagandat, buziparokat meg az egy gyereknek 8 apukaja es 6 anyukaja »csaladokat« kihagyhatnak"
Általában nekem is ez a véleményem. Meg az egész ránk kényszerített sokszínűségről és kötelező toleranciáról. De volt egy kivétel: az Örök háború, Joe Haldeman regénye, amit két elolvasás után sem untam még meg, mert van benne valami nagyon megragadó. A történetben nagy időugrások szerepelnek, és többször találkozunk az időközben megváltozó Föld rövidebb-hosszabb ábrázolásával is. Az egyik leírt korban már mindenki homoszexuális, amit a születésszabályozás kényszere tett normává, és a heteroszexuális főhős van emiatt furcsa helyzetben. Az írónak sikerül nagyon ügyesen és finoman kihasználnia az ebben rejlő lehetőségeket. (Komolyan mondom, többet tett bennem a homokosok elfogadtatásáért ez a pár oldalnyi fikció, mint a sok éve tartó erőszakos követelőzés.) Van, amikor sikerül a rendhagyó társadalmi modellek érdekes felmutatása, és van, amikor nem.
Egyébként ha már "halivud": ez a regény nagyon-nagyon alkalmas lenne a megfilmesítésre, csak éppen az veszne el belőle, amitől érdekes. A Végjáték is így járt, például. Szóval a filmnek meg kell adni az újonnan megszerzett rangját az általános irodalmi műveltségben is, de a könyv még nem vált fölöslegessé.
