Szia! Mint már említetem, papírokon kevésbé jelentkezik a dolog, de ugye pusztán azért hoztam szóba, mert így magát a jelenség létezését viszonylag gyorsan le lehet csekkolni. A másik viszont az, ha egy nagyítást elrontunk, egy másik papírral „kijavíthatjuk”, a nega elrontása végleges… Az eltüntetett fehér (A negán fekete.) részleteket visszahozni már elég nehéz.
Nos, én voltam az, aki furcsállotta a 20 másodperces fixálást, de semmi gond, ha a gyári doksi azt írja, akkor az úgy lesz jó. Szinte zérus értékű a labor tapasztalatom, azért dobtam fel a témát. Szerintem felesleges is ezen túráztatni magunkat :)
Dobjon már fel valaki ff képet, mert ez a fórum arról szólna... ;)
Nyúljatok bele az archívumotokba, lássunk képeket! (Én most nem tudok küldeni a körülmények miatt.)
A Foma 100 ára emelkedett a gyengélkedő forint miatt, a 120-as 910 Ft/db, a 135-ös kifutó készlete 890, az újabb eresztés kisfilm már a roll árában fog menni.
Az alapkérdés a filmek fixálása volt, nem a papíroké. Papírnál jobban meggondolnám, hogy ne hagyjam a végtelenségig a fixirben, csak a kellő ideig, ugyanis a papírrostok közül lényegesen nehezebb kimosni a vegyszermaradványokat, mint a filmek vékony emulziójából.
Ugy nez ki megint nem sikerult valaszt kapni a kerdeseimre, amin azert csodalkozom, mert Pacs kartacsnak azt vetetted a szemere, nem szakmai kerdesekkel bombaz.
Amiket kerdeztem szakmai kerdesek, amit Rollei kartacs kerdezett az is az volt. A valaszod pedig egy nagy ivu mellebeszeles hivasi meredeksegrol, meg tetemre hivas a laborodban.
Kozben felmerult bennem egy ujabb kerdes: mi van akkor, ha valaki elovassa a fixir hasznalati utasitasat, meg a filmet is es betartja, amit a gyartok ajanlanak fixalasra? Vajon akkor is elofordulhat tulfixalas, mert ha nem akkor, akkor sikerult megoldani egy ujabb senyveszto problemat. Elolvastam a az Ilford fixalasi tanacsat a papairjaihoz, ok fel es ketto perc kozotti idot ajanlanak.
Tegnap túrtam egy Welta Belfoca II 6x9-es harmonikás masinát a jobbik fajta zárral az ócskapiacon. Pici költség roppant nagy élvezet, át is toltam rajta gyorsan egy próbatekercs Foma 100-at, és R09-ben megáztattam.
Frankó kis gép, remek móka három doboz cigi áráért. Asszem vennem kellene egy nagyobb filmre dolgozó hasonló őslényt is...
Ha komolyan érdekel, és van az általad említett vegyszerekből, állok elébe próbáljuk ki együtt. (Az általad említett vegyszereket nem használom. ) Viszont a ISO125, az FP-4 esetében, az általad említett hívókkal, szerintem az ISO50 –is nehezen éri el, de ha gondolod az említett próbát egy ISO méréssel összeköthetjük. És már csak néhány kérdés marad, pl. milyen meredekségre hívjuk a filmeket, elég a műszeres mérés, vagy próbaképeket is szeretnél (Amit, hogy nehogy elfogultság merüljön fel, célszerű lenne, ha Te nagyítanál le. A helyet, papírt és a vegyszert állom.), szerinted mennyi a megfelelő rögzítési idő (Ezt hogyan határozzuk meg, szerintem a tisztulási idő 2,5x –e. Van aki szerint 2x és van aki szerint 1,5x).
Másrészt, ha van friss fixired, egy nagyítás alkalmával egyszerűen kipróbálható, csinálsz egy szürkelépcsőt, előhívod, stoppolod, majd a fixirben kettévágod a papírt, és az egyik felét benne hagyod 2x annyi ideig, pl. én az RC papírokat, 4 percig szoktam rögzíteni, a másik felét benne hagyod 8 percig, kimosod mindkét papírdarabot és megszárítod, majd összehasonlítod. (Megjegyzem: a papír jobban bírja a túlfixálást, de azért látni lehet…)
Mielott elkezdjuk a suketelest a denzitasertekekkel azt kene meghatarozni mi az a tulfixalas. Mondjuk szazalekban a normal fixalashoz kepest, hol jelentkezik az a minosegromlast okozo karosodas, ahonnan mar nem lehet ertekelheto kopiat nagyitani a negativrol.
A denzitasnal erthetobb es gyakorlatiasabb lenne, ha B31 kartacs mutatna egy keppart, ami a normal es tulfixalt negarol keszult.
Légy szíves tedd közzé a mérési eredményeidet abban a tekintetben, hogy például a névleges, 125 ASA értéken exponált Ilford FP 4 Plus film, az Ilford ID 11, vagy a Kodak D 76 törzsoldatában, a gyár által megadott idővel hívott negatívja hány gammányit-fényértéknyit-fedettségnyit változik egy átlagos fixírben (250 gr. nátrium-tioszulfát, 25 gr. kálium-metabiszulfit, 1 liter vizes oldatban) percenként, óránként, illetve 24 óránként.
(ui. természetesen kristályos nátrium-tioszulfátról van szó, nem vízmentesről, mert tudom, hogy szereted a pontosságot.)
Ha esetleg nincs a kezedben negatívokkal illetve pontos mérési adatokkal alátámasztott, más által is látható, továbbá reprodukálható bizonyíték, akkor inkább maradjunk annál az elég közismert ténynél, hogy a hosszabb fixálási idő nem árt a hagyományos negatívoknak.
A hagyományos emulziókat a klasszikus nátrium-tioszulfáttal (fixír) nem lehet túlfixálni, legalábbis belátható időn belül. Az ammónium-tioszulfátot nem tudom, az lehet hogy már babrásabb történet, de nem tartom valószínűnek. Az emlegetett extra nagy felbontású filmek speciális emulziók, nyilvánvalóan sajátos az ezüsthalogenid kristályszerkezete, ráadásul biztosan nagyon kicsik lehetnek a szemcsék, és úgy tippelem, hogy arra is kieszelhettek valamit, hogy az előhívott fémezüst ne álljon össze csomókba, stb.
Úgy vélem, hogy ha valaki csúcsra akarja járatni a rendszerét ilyen filmekkel (persze meggondolandó, hogy érdemes-e, pl, az objektívjeinek megfelelő-e a felbontó képessége), szóval úgy gondolom, hogy ilyen speckó filmeknél nyugodtan be lehet tartani szó szerint a gyári előírást. Nem tudom, csak ötletelek, de ezeknél az extra nagy felbontású filmeknél olyan finom és egyenletes lehet a fémezüst eloszlása, hogy azt vagy már oldani tudja a fixír is, vagy hajlamossá teszi a csomósodásra.
Beleolvastam a .pdf-be, tényleg elég furmányos a hívás módja... Nem tudom, mit gondoljak erről, nagyon kevés a tapasztalatom laborban, kíváncsi vagyok, a többet látott szakik mit szólnak majd hozzá. A fixálás kifejezetten gyanús. Ha jól sejtem, egy filmet nem lehet "túlfixálni", ezért érthetetlen az a szigorú megkötés a fix idejére.
Hagyományos fixír kell hozzá, de elég sok dologban különbözik a hívása a hagyományos fekete-fehér filmektől.
Pl. kimondottan nem javasolják az előmosást, a hívó betöltése, és az első átforgatás között max. 12 másodperc telhet el, a fixálás max. 20 másodperc lehet (igen: húsz másodperc), stb.
Ezek nagy felbontasu kemeny filmek, ahhoz hogy elfogadhato tonusokat kapjunk spec. hivora van szukseg. Valojaban nem arukapcsolasrol van szo, hanem hivasoptimalizalasrol, a gyarto mellecsomagolja a maga altal legjobbnak talalt hivot. Ha jol emlekszem az ATP1 hivoval, fixirrel egyutt 3 euro korul volt, tehat nem nevezheto arukapcsolasnak.
Persze hasznalhatsz mas hivot is, fixirbol seckujedno mit valasztasz.
Azt elmeséli szegény tudatlannak (nekem) valaki, hogy az ilyet milyen konkrét módszerrel hívjátok elő? Mármint, hogy ilyen pici üveges egy tekercsre való vegyszer, hogyan higítod, fixír külön kell, stb? :)
(Lehet, hogy hasznaltam is. ATP1 neven vettem kisfilmet a Rollei-tol vegyszerrel egyutt, nem csodalkoznek, ha ugyanarrol lenne szo.)
A Gigabitfilm doksija azt írja, hogy a gyártó az AGFA belgiumi gyára. Mivel a Rollei/Maco is mással gyártatja le a filmjeit, így simán előfordulhat, hogy más nevek alatt is fut.
Ha valaki szereti az EFKE filmet, akkor most nezzen fel az apug.org oldalra. Egy faszi Horvatorszagbol arul nagy mennyisegben 2014-es lejaratut. A legkisebb mennyiseg 35mm es 120-as filmnel 20db, de "csak" 6 dollar/darab. Ez kb fele az ebayes arnak. Nagyobb mennyisegnel meg olcsobb.
