Kottákban jelennek meg extrém blődlik (nem egy úgy keletkezett, hogy valaki lekagylózta a lemezt), úgyhogy íme az eredeti hangfelvétel: http://www.youtube.com/watch?v=Px86qm5XNnE
Nyertél! Én is a kotta alatti szöveget fogadom el hitelesnek, annak ellenére, hogy a Google a "csak a csuta maradt" változatra is jelez találatot. Bevallom, csutkával nem is kerestem, mert csak a csuta létét akartam igazolni.
Ejjjjjj, fiuk, hol eltek ti???? A copf/varkocs korantsem uaz mint a lofarok. Igazan tudhatnatok egy ilyen fontos dolgot.... Udv: egy hosszuhaju :-)))))
Galga-völgyi emlékeim vannak, ez kb. a palóc vidék határa Pest megyében. Csumája ott a szőlőnek van. A 70-es években idegesítően sokszor játszottak egy "Almát eszem, ropog a fogam alatt" kezdetű dalt a rádióban, ezért országosan ismert lehet az almcsuta. (Rá lehet guglizni.)
Ősi finnugor? Én németnek gondoltam mindig, és az ÉKSz szerint is az. A hajfonat (magyarul, népiesen: coff) és az építészeti stílus is, ami vsz az előbbiről kapta a nevét. Ami nem baj, nekem is jobban tetszok, mint a varkocs. http://de.wikipedia.org/wiki/Zopf http://de.wikipedia.org/wiki/Zopfstil
Szerintem egy igen ronda állat jelzőjeként rendben van egy igen ronda hangzású szó, de amikor amberek (pláne nők) hajáról van szó, akkor valami szebben csengő kellene. (Tudom, itt van egy másik ősi finnugor szó a 'copf')
Tippelek: tanyasi lakos? Abból gondolom, hogy van egy "bregócs" szavunk ilyen jelentéssel. Élőben ugyan még nem hallottam, de olvastam egy Illyés Gyula novellában (amelyben egyenest húz a bé és áff pontok között).
Hosszú az, biza, nyilvánvalóan, és nem azért, mert tájnyelven ejtjük (palócosan, hogyne).
A palóc a nyíltabb, mint az irodalmi, az á zártabb, de a kettő nem összetéveszthető - bárcsak megmutathatnám:) -, így nem lehet a hangzással magyarázni a hosszú magánhangzót.
Felétek hosszú á-val mondják? Mi rövid a-val mondtuk, de mi nem beszéltünk palócosan, viszont a környéken (Ózd) sokan palócosan beszélnek, és gondolom hogy ezért hangzik á hangnak, de gyanítom, hogy röviden. És úgy gondolom, hogy nem logikus kutácsnak írni. Ha viszont arrafelé hosszan ejtik, akkor igen.
Én a kutacs szónak csak ezt a jelentését ismertem, ezt viszont használom is. De nem kutacsokból áll a koponya, hanem a koponyacsontok közötti még teljesen össze nem forrt részt hívják kutacsnak. Amúgy ez persze csupán homonim a ’piszkavas’-sal.
Íme az ÉKsz.2:
kutacs1 fn Biol Bonc Újszülöttek, fiatal emlősök koponyáján a varratok találkozási helyén levő apró nyílás. Nagy ~: a gyermek feje lágya. [~lat] kutacs2 fn Orvos rég Kutasz. [← kuta(t)] (ti. ’szonda’) kutacs3 fn kutácstáj Piszkavas. [szlk]
A "kutacs"-csal egy kontextusban találkoztam, azzal is könyvben, méghozzá tankönyvben: a gyerek koponyája, mielőtt benő a feje lágya, különálló kutacsokból áll. Ez vajon miért kutacs, és mi köze van a hamukaparóhoz... tán a formája miatt?
Bizony a kutaccsal, aminek görbe piszkavas alakja van, a jancsikályhából a hamut kapartuk ki, az olajkályhának meg amolyan kapaszerű piszkálója volt -lentről a salakot kiemelni.