Főleg Európa népeinek genetikai összetételéről, ami történelem során folyamatosan változott szól a topik. A neandervölyiektől kezdve. A történelmi összefüggéseken van a hangsúly.
Az Institut national de recherches archéologiques préventives (Inrap), a Harvard Egyetem és a Max Planck Intézet (Centre for the Archaeoscience of the Ancient Mediterranean – MHAAM) együttműködésében zajló projekt célja a 6–8. század között pusztító jusztiniánuszi pestis vizsgálata. A kutatók a fizikai antropológia és a genetikai elemzés kombinálásával próbálják jobban megérteni a korabeli kontinens lakosságának egészségi állapotát.
2022 végén mintegy 300 mintát küldtek el elemzésre. Elsősorban fogakat és a belsőfület alkotó csontot vizsgálnak, mivel ezek kiválóan megőrzik a DNS-t. A mintavételi módszerek minimálisan invazívak – mikrofúrókat használnak, így nem kell a csontokat megsemmisíteni. Pozitív eseteknél izotópelemzéseket is végeznek.
Benkő László író Honfoglalás triológiájámakl első kötete pont egy ilyen eseményt ír le: 860 körül egy fiatal magyar férfi Etelközből kalandos úton a Dunántúlra kerül, a pannonszláv fejedelmségbe, ahol különböző kalandokat él át, részben betagozódik a helyi társadalomba, majd ha jól emlékszem, már meglett emberként megéri a magyarok honfoglalását.
Nagyon jó, izgalmas, olvasmányos a triológiának mindhárom kötete, emellett törekszik a történelmi hűségre is, szívből ajánlom mindenkinek. :-)
Szakértők egy csoportja a grúziai Szacurblia-barlang (Satsurblia) 25 ezer éves üledékét vizsgálta – számol be a ScienceAlert. Az elemzésről beszámoló tanulmányban Pere Gelabert, a Bécsi Egyetem evolúciós biológusa és társai azt írják, a mintákban egy, az utolsó jégkor előtt élő nő nyomára bukkantak. A felfedezés különlegessége, hogy csontmaradványok nélkül tudták kimutatni egy egykori populáció jelét.
A kutatók most egy viszonylag új technikához fordultak, és a környezetben, egészen pontosan a helyi üledékben lévő lehetséges DNS-t kezdték el keresni. A csapat hat mintát tanulmányozott, és mitokondriális DNS-re bukkant.
Bár a maradványok igen hiányosak, így is új információkat fedtek fel. A nő töredékes genomja például azt mutatja, hogy a modern emberek egy eltűnt, eddig ismeretlen populációjához tartozott.
57 perctől van a archeogenetikai téma, viszont az első előadás végén Révész László mondott egy fontos problémát az archeogenetikai vizsgálatok mintavételezésével kapcsolatban, abból indulnak ki hogy a 9-10.századi magyarországi temetőkben akikben nincs ázsiai vagy uráli eredet azok helyiek, viszont semmit nem lehet tudni az Etelközben élt 9.századi nem magyar népesség genetikai összetételéről, nem voltak ilyen genetikai kutatások, pedig azok is lehettek ilyenek genetikailag, a korábban ott élt szkíták, gótok, szlávok utódai és ők is bejöhettek a honfoglaló magyarokkal együtt.
Jessica Smyth, szintén az UCD docense, rámutatott: míg Európa más pontjain találtak olyan temetkezési helyeket, ahol szoros biológiai rokonság – szülők, gyermekek, nagyszülők – nyomai lelhetők fel, Newgrange esetében ilyen genetikai kapcsolatokat nem azonosítottak. Az ősi DNS-vizsgálatok nem támasztják alá vérvonalak vagy dinasztiák jelenlétét az ír folyosósírokban.
A Newgrange-i domb vese alakú, több mint egyhektáros területen fekszik. 97 nagyméretű sírkő övezi, némelyik megalitikus művészeti alkotással díszített. A belső, 19 méter hosszú folyosó egy kereszt alakú kamrába vezet, amelynek boltozatos teteje van.
Az emlékmű i. e. 3200 körül épült, vagyis idősebb, mint Stonehenge vagy a gízai nagy piramisok.
Newgrange különlegessége, hogy téli napforduló idején a napfény átjut a tetőpáholyon keresztül a belső kamrába, mintegy 19 métert megtéve. Ez az építtők magasszintű csillagászati tudását is jelzi.
A Lengyel Tudományos Akadémia Bioorganikus Kémiai Intézetével együttműködve a poznańi tudósok több mint egy tucat Piaszt-korabeli kriptából származó csontvázmaradványt elemeztek. A legnagyobb leletegyüttest a közép-lengyelországi Płock székesegyházban tárták fel, ahol az 1100 és 1495 közötti időszakra datált maradványok megfeleltek a Piast királyok uralkodásának.
A 33 vizsgált alany (30 férfi és három nő) közül a férfi csontvázak mindegyike osztozott egy ritka Y-kromoszóma haplocsoportban, amely ma elsősorban Nagy-Britanniában létezik. Az egyik legközelebbi egyezés, egy Kelet-Skóciában, az 5. vagy 6. században eltemetett pikt férfi.
Lisbjergben, Aarhus külvárosától mintegy négy mérföldre (≈ 6,4 km) északra fekvő településen, most egy gazdag viking temetőt tártak fel. A harminc feltárt sír mind pogány rítus szerinti temetkezés, és a 10. századra keltezhető.
A sírok mérete, valamint a mellékletek gazdagsága nagy eltéréseket mutat. A szerény kerámiáktól az érmékkel, gyöngyökkel megtöltött gazdag sírfelszerelésekig széles skála rajzolja ki a település társadalmi hierarchiáját.
A régészek most a díszdoboz laboratóriumi feltárására és a temető teljes feltérképezésére fókuszálnak. A várakozások szerint a DNS- és izotópelemzések új adatokat szolgáltathatnak a temetkezésekben nyugvók származásáról, étrendjéről és vándorlásairól, tovább gazdagítva a korai dán királyság történetét.
Különben az jutott eszembe hogy érdemes lenne könyvet írni az elmúlt 10 év magyar archeogenetikai kutatásairól, III.Bélától a szarmatákig, persze nem tudományost, hanem olyat hogy egy művelt ember megértse.
Megint kaptam egy új archaikus mintát az FTDNA cégtől, egy 2000 éve Hollandiában, Valkenburgban élt germán, 4500 éve élt, a R-DF103 haplocsoportba tartozó közös ősünk.
Mivel a bizonyos honfoglalók a leggazdagabb honfoglalákori lelet anyaggal vannak eltemetve ezért tudjuk , hogy antropologiailag a mai karacsájokra és bolgárokrahasonlitanak készült a Karos 2 52 sírban eltemetett honfoglalóról a rcrekonstrukció, a genomjuk teljesen kaukázusi a két testvér és a mozgássérült nagybácsi szerepelt Török Tibor a honfoglalók genomjával foglalkozó kutatásában is tehát a kaukázusból származnak a karosi vezérek.
Egész érdekes. Ezek szerint több bevándorlási hullám volt a szarmata területekre, a markomann háborúk után kvádok költöztek oda és valamilyen ázsiai nomád népesség, aztán a kései szarmata korban volt egy fura bevándorlás a környező római tartományokból.
Jó hogy van 150 új minta. Jó esetben kapok egyezést a szarmatákba beolvadt keltáktól vagy kvádoktól.
The nomadic Sarmatians dominated the Pontic Steppe from the 3rd century BCE and the Great Hungarian Plain from 50 CE until the Huns’ 4th-century expansion. In this study, we present a large-scale genetic analysis of 156 genomes from 1st- to 5th-century Hungary and the Carpathian foothills. Our findings reveal minor East Asian ancestry in the Carpathian Basin (CB) Sarmatians, distinguishing them from other regional populations. Using F4 statistics, qpAdm, and identity-by-descent (IBD) analysis, we show that CB Sarmatians descended from Steppe Sarmatians originating in the Ural and Kazakhstan regions, with Romanian Sarmatians serving as a possible genetic bridge between the two groups. We also identify two previously unknown migration waves during the Sarmatian era and a notable continuity of the Sarmatian population into the Hunnic period despite a smaller influx of Asian-origin individuals. These results shed new light on Sarmatian migrations and the genetic history of a key population neighboring the Roman Empire.
Kik lehetnének az etelközi becsatlakozók (ha nem a kavarok)? Régészeti nyomuk nincs, a honfoglalók keletibb elemei jöhettek az ugoroktól (már korábban beolvasztottak)/kavaroktól. Milyen genetikai (egyéb) jegyek alapján számol velük Fehér?
Truiden egy érdekes hely volt, a korai középkorban épült itt egy kolostor és zarándokhely lett, a 1200-as évektől a távolsági kereskedelem egyik állomása.
Két temetője volt, a kolostor köré a szerzeteseket és a városi gazdagokat temették, a másikba a város lakóit. A kora középkorban kelta többség és germán kisebbség volt és találtak öt embert aki Írországból és Skóciából jött, ezek szerzetesek vagy zarándokok lehettek. A kolostor francia kapcsolatokkal rendelkezett, jöttek onnan szerzetesek. Ezenkívül a 16.század végén volt egy francia bevándorlási hullám Flandriába, mert lecsökkent a népesség a holland-spanyol háború miatt, a 17.század elején onnan származott a népesség 20 %-a Flandriában.
