Alapításkori gondolatok!
Úgy gondoltam, és ez egyre többekben is megfogalmazódott, hogy Budafok - Téténynek szüksége lenne egy valódi, gyűjtő, befogadó, pozitív szemléletű törzsasztalra, ahol mindennapjaink apró-cseprő ügyei mellett megbeszélhetjük a közélet eseményeit éppúgy, mint megismerkedhetünk kerületünk értékeivel, helytörténetével, hagyományaival, kultúrájával, de beszélhetünk a város alakulásáról, fejlődéséről és neuralgikus témáinkról, így környezetünk állapotáról, teendőinkről. Mindez egy hosszú mondatba foglalva, persze nem fért bele a topic címbe, de elsősorban ezeket gondolom, javaslom itt napirendre venni és ezzel kapcsolatban álló embereket meghívni, és persze sok mindenki mást, kerületieket, vagy akik csak érdeklődnek utánunk, korábban itt laktak, emlékeik vannak.
Szeretném tehát, ha beindulna itt egy igazi fórum, nem feltétlenül napi hozzászólások százaival, vagy csevegéssel, de néhány aktuális, fajsúlyos vagy kevésbé, de sokakat foglalkoztató ügy áttekintésével és folyamatosan helyi kulturális, történeti értékeink bemutatásával. Utóbbi szempontból is nagy kincsestár kerületünk és messze nincs kihasználva, bemutatva a már feltárt sok érték, anyag.
Persze várom a javaslatokat, az észrevételeket, merre menjünk, és azok csatlakozását, akik eddig is nézegették a kerületi vonatkozású topicokat, de belépni, hozzászólni nem akartak.
Moderációval kapcsolatos kérdéseknek a helye:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9186758 itt található!
Már valóban nagyon hiányoltunk, de remélem most aztán dupla aktívsággal leszel jelen köztünk!:)
Többieknek meg mondanám, hogy túl sokat problémáztok már ezekkel a képekkel és csak túl lesz bonyolítva. Én ha csinálok és belinkelek egy egy képet, azt ha nincs ellenvetés, megteszem továbbra is erre a topicra, ahogy előbbi hozzászólásomban is.
Különben meg hiába teszünk be sok képet -még slr képmennyisége sem olyan húde elbírhatatlan mennyiség, na meg nyáron nekem is volt pár hozzászólásom amiben több mint 10 kép volt betéve és mégis elbírta a topic.
Nem beszélve arról, hogy nekem 40 db hozzászólást jelenít meg egyszerre egy oldalon a topicból. Tehát ha közte sok képnélküli beírás is van, akkor lapozodík és egy idő után a korábbi beírásokat nem tölti be, evvel sem lassítja a letöltődést.
Üdv:
Zugi
Egy kis hozzafuznivalo. A regi kep a PP utcarol nem a vizmu elol (8as pont) kesuzlt, hanem sokkal keletebbrol, a stacio felol. (ilyen szogbol nem is latszik onnan az utca!) Akkor nem volt beepitve az a resz, legopincek voltak arrafele. Errol ppapa biztosan tobbet tud meselni, de en is megkerdezem majd az osoket.
Az "Új Németh" utcai frontjáról lekerült az állványzat. Szinte kész a homlokzat. De azért valamiben még sántikálnak az építők, mert két folt még nyers. Talán valami trükköt akarnak bedobni?
Az új ház gyakorlatilag a régi alapterületén és annak tömbjét követve épült fel, úgymond a korábbi felújításaként.
Aki böngészni szeret a képek között, az menjen a galériába és böngésszen. Nekünk az a dolgunk, hogy az albumoknak és a képeknek jó neveket / címeket adjunk. Aki pedig egy bizonyos képről kíván szólni és nincs kedve linkelni, hát símán megkeresi a képet az albumban, rámegy a böngészó címsorára, CTRL+C majd a topicban CTRL+V. Így:
A magánosítás hozzászólásod elgondolkoztatott. A magánosítással nekem sincs bajom, annál inkább a "minden elérhető pénzért" hozzáállással. Az még hagyján ami a Halászbástyánál megy, ott elvileg a felújításért vezették be a pénzszedést, csak kérdéses ha lezajlik egyszer a rendbetétele, utána eltörlik -e (nem hiszem). Azonban nagyon irritált engem is, hogy nyáron még késő éjjel sem tudtunk fizetés nélkül felmenni oda (csak most a héten persze már a hideg időben, amikor az ember a huzattól ott majd lefagy és inkább menekül onnan). De írásod kapcsán végiggondoltam milyen helyek vannak a kerületünkben (elsősorban Budafokon) a kilátás szempontjából. Igazság szerint mióta eszemet tudom ezek a helyek szerencsére nem változtak. Vagyis igazából olyan hely nem nagyon van, ami nincs beépítve és szép a kilátás. De ennél is még azt mondom jelen esetben hagyján, hát építsenek oda valamit, csak az a rosszabb amikor már erdőt kezdenek írtani, hogy a hegyen minél feljebb kapaszkodhassanak, a mégjb kilátás elérése érdekében.
Mellékelek ide egy kis térképet, amit slr érdemes lenne bejárnod, és a kitüntetett pontokról fotóznod.
Megszámoztam az általam ismert és előszeretettel látogatott helyeket, ahonnan a panorámában lehet gyönyörködni.
1. Ringló utca legteteje.
Ez a telek jelenleg még beépítetlen. Bár mivel épp a Ringló utca a kerülethatár, így az a telek már a XI. kerületbe esik, így nincs a kerületünknek rá befolyása. Oda érdemes kimenni, nyári estéken le lehet ülni a fűbe és úgy nézelődni. Pár éve részben elkerítették, de be lehet menni (nem illegális), csak megakadályozandó a szemétlerakást a területen. E területet tekintve csak attól félek, mikor adják el és épül oda egy magánpalota.
2. Balatoni út - Vöröskúti határsor találkozása
Ez tulajdonképpen az egykori Panoráma vendéglő helye, csodálatos kilátás volt a teraszáról, de magán lakóépület lett belőle, így ezt már csak az ott lakók élvezhetik. De még mellőle azért lehet nézelődni. Rephyx egyik régi képe is akkor ott készült, amit tegnap tettél fel.
3. Portyázó utca
Ez szerintem a kerületben a legpazarabb panoráma. Itt is a sarkon ahonnan a legobb a kilátás egy üres telek van. A 80-as években elkezdődött ott valami építkezés, de szerencse nem lett előle semmi. Most ilyen támfalak vannak, de nem hinném, hogy pusztán csak annak indultak volna megfogni a földet, hanem szemmel láthatóan épület alapozás történt, de jóideje szerencsére nem folytatódott ott semmi.
4. Vincellér utca
Ez a 41-es busz végállomása, itt épültek házak a kilátás elé, de szerencse át lehet felettük látni.
5. Temesvári út közepe
Ez az úgynevezett Sas-hegy teteje. Itt is csak a végig beépült utcáról a házak között lehet kilátni, de nagyon szép.
6. Kocsola utca teteje
Beépülés teljes, a kilátás az utcáról van, de innen már nemcsak ahogy az előzőekből a Budai hegyek és a város felé, hanem Csepel irányába is lehet látni és a Leányka utcai lakótelep felé.
7. Baross utca legvége
Itt az utca végéből, nagyon jó rálátás van Pestre, a Dunára, Csepelre, a Leányka utcára és a mezőre, ahova az Auchan fog épülni.
8. Csillag utca és Szent Gellért utca találkozása
Ott a vízmű előtt, Rephyx másik régi képe is onnan készűlt. Beépítéstől talán ott nem kell tartani, de ezt Ppapa jobban tudja.
9. Szent Gellért utca és Stáció utca teteje ahol találkozik.
Ez magára Budafokra a hangulatos belvárosára, a kastélyokra ad nagyszerű rálátást. Emellett nagyon távolra is ellátni a Budai hegyek és Pest irányába is. Beépítés van, a kilátás az utcáról lehetséges kerítések felett átnézve.
10. Kálváriahegy teteje.
A jól ismert Golgota elől, sok fotón megörökítettük már. Oda lehetne valami kis pihenőt paddal kialakítani.
(ez utóbbi kilátása elég hasonló a Fehérhegy utca tetejével, amit slr legutóbb fotózott, így nem jelöltem külön, na meg közel is vannak egymáshoz)
Aki tud még hasonló kilátóhelyekről azok felsorolását én is szívesen várom!
Üdv:
Zugi
A Duna part fórum összefoglalót akkor a honlapra is felteszem, ha beleegyezel, mert a lényeget jól összefoglaltad benne. Ott is olvashassa akkor mindenki, na meg segítsük ennyivel a Huszonkettő újság szerkesztőit is, hogy ne kelljen a topicokban olyan sokáig keresgélniük amikor cikkhez valók után guberálnak itt közöttünk :))
Üdv:
Zugi
Igen, kissé komplikált, viszont megteremti a lehetőségét annak, hogy a képek között nézelődve a képek alá is odaírt azonosítójel dátuma alapján könnyedén megkeresd a képre utaló szövegeket. És azt hiszem, hogy emiatt megérné.
Ugyanis sokan lehetnek olyanok, akik a képekben időről időre (amikor a főtopikon már rég másról van szó)ismételten gyönyörködni akarnak, nekik lehetne egy jó fogózó.
Természetesen legjobb lenne, ha egy olyan szervert találnánk a képeknek, ami gyorsan és biztosan érhető el belföldről és külföldről is. A kep.tar.hu-hoz azért ragaszkodtam eddig, mert az az Index tulajdona és szerves része, abban bíztam, hogy ebből valami előny származhat.
Szóval lehet, hogy nem a tar.hu lesz az, de egyelőre a tar.hu-n regisztráltam a BP22 nevet. Ezt készséggel átadom annak, aki a képeket nálam kitartóbban gondozgatja. Itt lehet síma képtárat és weboldalt is csinálni.
Légy üdvözölve. Már hiányoltunk.
De most bepótoltál mindent a kétszeres beírással.:)) Jobb kétszer, mint egyszer sem.
Ugyan nem ismerem pontosan a hegyen belüli szennyvízszivárgás lélektanát, de az tény, hogy a mi mészkőtalajunk szerkezete igen változatos. Nekem is kellett már csákánnyal gödröt ásni a kert egy helyén, és onnan néhány méterre már lapáttal is könnyedén lementünk egy méter mélyre a mészkőben(!), meg volt olyan is, hogy csőtöréskor a víz a legváratlanabb helyen jött elő a szomszéd pincéjében. Tehát a csatornázás igencsak fontos lenne mindenütt.
Gondold el, a Péter-Pál utcában majd valamikor kialakul egy hangulatos vendégváró borpince-sor, a hordókban ott forr a hegy leve és a pincék falán diszkréten szivárog a hegyen élők leve.
Tenni kéne valamit. Sürgősen.
Láthatóan többen spekulálunk a képek legmegfelelőbb elhelyezésén.
Való igaz, hogy a sok kép (és ugye azt szeretnénk, hogy minél több legyen) erősen lelassítja a topikot. De az se jó, ha a képmagyarázatok (amit például rokfort is joggal szeretne) csak a képes topikban lennének. Mert ha további hozzászólások lennének, hova írjuk?
Nekem is tetszene egy önálló képtár. Mi lenne, ha csak a képek maradnának a képes topikban, de csak egy sorszámmal, amely az alkotóra és a dátumra utal. Például így: slr 49-beli panoráma képe esetében slr011112/1. Ez megnevezné az alkotót (feltevőt), a feltétel dátumát és azt, hogy aznap hányadik kép volt az adott mestertől. Ez szerepelne a képes topikban. Ezzel párhuzamosan a főtopikban a sorszámra utalással mehetne a kép leírása, illetve a vele kapcsolatos egyéb megjegyzések. Így ott lehetne folytatni a rá vonatkozó válaszokkal is. A dátum megjelenítése még azért lenne fontos, hogy a képes topikban nézelődve azonnal meg lehessen találni a dátum alapján a megfelelő szöveget és vice versa.
Most, hogy leírtam, egy kissé komplikáltnak tűnik, de lehet finomítani.
Persze a külön webes elhelyezésen is lehet mélázni, de fontos a gyors letöltés lehetősége.
Ezen kívül természetesen bárki betehetné szerintem egy adott eseményhez, témához szorosan kapcsolódó fényképét a főtopikba is, ez közvetlenül színesítené a témakört.
A képes topik elnevezését meg (ha ráérsz) ki lehetne talán egészíteni a Tétény névvel is, hiszen a képek már nem csak Budafokról szólnak.
Egyetértek slr el, ebben a kettős megoldásban és valóban ne magánosítsuk a topicokat, ha már ennél tartottunk az előbb.
Az igaz, hogy már most nagy részben szmötyin ülünk, a többi meg szemét, mondhatnánk pesszimista hangulatban, de majd így van. Mire elkészül a csatornázás már majdnem késő lesz.
Itt van nálam az Országos Hulladékgazdálkodási Terv - file ban - ami önmagában egy nagy falat, odaadom hulladékügyi szakértőnknek áttekintendő.
Nem veszett el semmi, csak nekem nem volt időm rendbetenni a dolgokat. Elmentettem a két kicsit, és valamilyen módon visszahoznám, csak pillanatnyilag nincs rá időm. Előbb-utóbb meglesz, és sajnos a problémák megvárnak. Akinek ilyen módon töröltettem hozzászólását, attól ezúton kérek elnézést és jelzem, hogy azokat új beírásként - a szerző említésével - vissza fogom hozni.
A fotós dolog az kérdéses. Szerintem jópofa, hogy van egy topic, ahol nagyjából csak képek vannak, ráadásul valami egyszerű formában rendezve látni is lehet azokat. Viszont sajnos bebizonyosodott, hogy ez tönkrevághatja egy topic olvashatóságát. Ezért a beolvasztását abban a formában nem javasolhatom. Az még egy opció, hogy a kis képeket egyáltalán nem inzertáljuk egyik topikba sem, csak egy képtár szerveren helyezzük el azokat, a topicba meg csak szöveges linket illesztünk.
Éppen az is megfontolandó, hogy a kep.tar.hu-n vagy más szerveren egy személytől független budafoki képtárat hozzunk létre. Ennek a gondozását megkapná valaki. Ide feltöltené saját képeit éppúgy, mint a másoktól kapott Budafok képeket. Ha ez az ember elhagyja a fórumot, nem ér rá, összebalhézik vagy bármi, akkor békében átadhatja az egész cuccot valaki másnak. Ehhez persze az kell, hogy a képek közlői felajánlják fotóikat a mindenkori köz javára.
Ezt most nem értem, miért írta be kétszer, és még a számozás is fura! Az elsőt 0 hozzászólásként számozta! Tudja valaki hogy kell törölni a fölöslegeset? Lehet, hogy megbolondult a gépem!
Sziasztok! Elfoglaltágaim miatt csak most jutott időm internetezni, és nagy örömmel olvatam az új topikot! Már nagyon vártam...Mostantól igyekszem aktív tag lenni, és nem csak olvasni!
A hozzászólásom, ami elveszett a topik-összevonások miatt arról szólt, hogy a hegyen lévő összes utcát mielőbb csatornázni kéne, mert a derítőkből elszivárgó szennylé a mélyebben fekvő területek felé szivárog, ami azt jelenti pl. hogy a Péter-Pál utcában előbb-utóbb a pincékben fog feltörni a szennylé. Talán ezt nem kéne megvárni! Az egyik ismerősöm boldogan mesélte, hogy milyen ritkán kell szippantani a derítőjét, mert a "lé" nagy része elszivárog a "hegy repedésein át". Ez neki tényleg megtakarítás, de azért gondoljatok bele...és hány ilyen "takarékosan" megépített derítő lehet a kerületben??
DIÁKHITEL FÓRUM LEEND A FIDESZ MPP Székházban 1222 magdolna u 22
időpont 2001 nov 15.
mindenkit várok, kint lesz a tv is, lehet szerepelni.
:)))))))))))))))))))))))
Üdv. bár valóban off, de milyen gyakorlati jelentősége van a dolognak?
Ami a képeket illeti, javaslom nézzétzek meg a Budafok képek topicot, nagyon jó dolgok vannak ott (is).
Igen Villa! Arról van szó. (Fénykép a másik topikban feltéve)
Más:
Lehet, hogy off, de azért ide is "felrakom"
Felépült a Kormányzati Portál
Mától az adatok feltöltése zajlik
November 12-én elkészült a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága egyik legnagyobb érdeklődéssel várt projektjének, a Kormányzati Portálnak a teljes technológiai háttere. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy az adatfeltöltés, valamint a tartalmi és funkcionális összehangolás után, várhatóan december elején a nagyközönség is igénybe vehesse a portál szolgáltatásait. Mint ismeretes, a szeptemberben lezárult kivitelezési pályázatot az IBM Magyarország Kft. és három alvállalkozója, az IQSoft Rt., a MÁV Informatika Kft. és a Webigen Rt. nyerte. A portál megvalósításán dolgozó, összesen 235 fős szakértőkből és kivitelezőkből álló csapat az eltelt mindössze 43 nap alatt rendkívül összehangolt és hatékony munkát végzett.
A Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága júliusban hirdette meg a Kormányzati Portál kivitelezési pályázatát, amelyhez a szeptemberi eredményhirdetést követően fővállalkozóként az IBM Magyarország Kft. kezdhetett hozzá. Feladata egyrészt a technológia biztosítása, annak üzembe helyezése, az architektúra tervezése volt. Másrészt koordinálta és összefogta az alvállalkozók tevékenységét, így a portál adattartalmait működtető szerkesztőségi rendszerért felelős IQSoft Rt., a megbízható üzemeletetésért felelős MÁV Informatika Kft., továbbá a szerkesztőségi rendszer kialakításának feladataival megbízott Webigen Rt. szakembereinek munkáját.
A mindössze 43 napos időszak alatt az összesen 235 fős, szakértőkből és kivitelező szakemberekből álló csapat rendkívüli munkát végzett: elkészült a Kormányzati Portál teljes technológiai háttere. A technikai infrastruktúra megteremtésén túl ez jelenti a portál által nyújtandó szolgáltatások rendszerének, a portál arculatának és elemeinek felépítését is. Ami még hátra van a december elején esedékes nyilvános indulásig, az a portál tartalmi elemeinek és szolgáltatásainak összehangolása, feltöltése a megfelelő adattartalommal. A cél az, hogy már kezdettől fogva minél több szolgáltatás és információs lehetőség álljon az érdeklődő polgárok, a nagyközönség rendelkezésére.
A Kormányzati Portál kialakítása nemcsak a kivitelezés gyorsaságát tekintve, hanem a felhasznált összegek szempontjából is rendkívül pozitív volt: A nagy kereskedelmi portálok létrehozási költségeihez képest jóval, a külföldi kormányportálokéhoz képest pedig nagyságrendekkel kisebb összegért sikerült kivitelezni. Az előkészületek, amelyek a koncepció és a megvalósítási tanulmány összeállítását, illetve több nagyszabású kutatás elvégzését jelentették, bruttó 30 millió forintba kerültek. A technikai infrastruktúra, valamint a technológia biztosítása, beleértve a több milliónyi adat elérhetőségét is, bruttó 635 millió forintot igényelt. És végül, de nem utolsó sorban, a 2001. évi működés költsége, amely a szerkesztőségtől a technikai személyzetig, az adatbázisokat biztosító minisztériumok csapatán keresztül az auditálásig mindent tartalmaz, bruttó 210 millió forint kiadást jelent majd.
„Az Informatikai Kormánybiztosság és az előkészítést végző szakemberek munkája hosszú évekre megalapozza majd nemcsak a magyar polgárok, de a világháló révén a világ közvéleményének értékítéletét a magyar közigazgatásról. Ez a munka tehát hatását tekintve egyedülálló, értékét tekintve pedig rendkívüli,” mondta Dr. Stumpf István, kancelláriaminiszter.
– vége –
Off off
Bocsánat ezért, de megszállottan informatikus is vagyok, sőt megszállott informatikus-))
Üdv. ismét. Zsombi, a Háros út Nagytétényi útnál lévő "elejére" gondolsz? Utánanézek.
Ami a szennyvizet illeti, az esővíz nem nagyon vígasztaló ill. hígitó benne, de vannak külön csapadékvízgyűjtó rendszerek is, meg egyesítettek, de valamennyi befolyik. Annak majd utánanézek, hogy a statisztikában mindkettő benne van e.
A magánosítás valóban így is folyik, kilátás és városkép magánosítás formájában. Nálunk a kálváriáról van jó kilátás, de azt is uralja a csepeli hőerőmű és a szemközti ipari Duna part. Én jobban szeretem a Csúcs utcai kilátást, a kisház erkélyéről tiszta időben, Csepel, Nagytétény, Szászhalombatta, Budatétény van a spektrumban, ott is akad ipar, de az össz-kép azért sokkal jobb. Elnézést az ismétlésért, ill. a melléütésért.
Villa! Ebbe a 82%-ba beletartozik az esővíz is, nemde? Ködös tanulmányi emlékeim szerint a háztartásból származó szennyvizet és az utcán összegyűlő esővizet külön gyűjtik, kezelik. (vagy lehet, hogy ez csak a követendő nyugati példa, vagy az elmélet :))
Ha ez így van, akkor a "félnivaló" adat valójában kisebb, persze ha a WC-kből kijövő szennyvíz tisztítatlanul kerül az élővízbe, az mindenképpen probléma!
A magántulajdon védelmének híve vagyok. Az a véleményem, hogy ha valaminek nincs gazdája, az óhatatlanul tönkremegy, mint az országunk gazdasága az elmúlt évtizedekben, vagy a bérlakások tömege, amelyek gazdáikat, tulajdonosaikat és a törődést elvesztve tömegével kerültek lakhatatlan, veszélyes állapotba.
Ennek ellenére azt gondolom, valahol kell, hogy legyen határa a magántulajdonnak is. Nem kerülhet magántulajdonba a levegő, a vizek a tájkép és a hegyek. Értelmes társadalom szerintem bizonyos területeket meghagy a természetnek, meghagy az emberek által látogatható köztulajdonnak.
Az előremutató változások mellett annak is tanúi vagyunk, hogy frissen szerzett pénzükkel a gazdagok megvásárolják a hegytetőket. Megveszik kilóra a tájképet, a kilátó- és pihenőhelyeket. Ma már nem mehetsz fel egy hegyre, hogy egy pillantást vess a tájra, mert magánterületen állsz. A tulajdonosok mind magasabb és magasabb házakat húznak fel, hogy átlássanak a szomszéd felett, és magas, tömör kerítéseket építenek, hogy a járókelő még az úttesten állva se gyönyörködhessen az ő magánpanorámájukban.
Írjuk össze azokat a helyeket, amelyek még nem estek áldozatul az ilyen harácsoló magánosításnak. (Vannak még egyáltalán ilyen helyek?) Adjunk tanácsot: hol érdemes sétálni, hol lehet leülni egy padra, hogy láthassuk a bennünket körülvevő tájat, várost.
Kicsit off, mert Budapest belváros. Nagyon felháborítónak tartom, hogy már a Halászbástyáról sem lehet ingyen lenézni a városra. Ha turista lennék itt, vendégriasztó, arrogáns húzásnak tekinteném, hogy koldusok és szekusok tartják a markukat, ha le akarok nézni a várból. Így símán csak csalódott vagyok, és bár ki tudnám fizetni, nem megyek a Halászbástyára.
A XXII. kerületben is lehetnének olyan helyek, amelyek a Halászbástyához hasonlóan pazar kilátást nyújtanának. Lesznek valaha, vagy a látvány privilégiuma megmarad a magánablakok tulajdonosainak?
"fővárosi szennyvíz döntő része, 82%-a tisztítatlanul kerül a Dunába"
Ezt tudtuk, de így leírva látni akkor is megrázó. Ezzel kapcsolatban az érdekelne, hogy vizsgálta-e valaha valaki a folyóból kihorgászott halak összetételét. Úgy tudom, többen megeszik a zsákmányt.
Elnézést az eltűnésért. Nagyon jók ezek a helytörténeti anyagok, ha másért nem már ezért megérte ezt elindítani, tényleg nagyon ránk férne már egy helytörténeti gyűjtemény.
Itt van a Duna part fórum összefoglaló, ahhoz képest, hogy később jött, Haraszti jó tudósítást adott róla az MN-ben.
Összefoglaló
a november 7.-i Duna-part fórumról
A Zöld Jövő fórumsorozata keretében ezúttal a Budafok-Tétényt határoló, majd 9 km-es Duna partszakasz helyzete, állapota, a kapcsolódó tervek, elképzelések kerültek napirendre. Élénk érdeklődés mellett, mintegy ötven fő jelenlétében zajlott a fórum, amelyen részt vettek az érintett szakhatóságok - Vízügyi Igazgatóság, Környezetvédelmi Felügyelőség, Duna Ipoly Nemzeti Park - az önkormányzat és az érdekelt civil szervezetek képviselői és a kapcsolódó területek lakói.
A fórum elején az egyesület által az elmúlt héten készített, a kerületi partszakasz állapotáról keresztmetszetet adó dia-sorozatot nézték meg a résztvevők - a Hosszúréti patak befolyástól a volt hizlaldáig - amely egyaránt bemutatta a természeti értékeket, szépségeket, mint a pusztulást, elhanyagoltságot. Az előzetesen összegyűjtött kérdések, amelyeket a meghívott szakhatóságoknak előre megküldtünk, az un. Duna-part II., a kapcsolódó keverőtelep és sóderkirakó helyzetét, a nagytétényi szakaszon történt feltöltést, a Duna-telep árvízvédelmét, a Hárosi Duna-ág jövőjét, a Háros szigeten lévő bázist, a kerékpárutat és a Duna parti zajterhelést érintették.
A vízügyet képviselő Papanek László a legérzékenyebb témával kezdte, tekintve, hogy a Duna-telepnek a 6-os úttól lefelé eső része szempontjukból hullámtér, és arra beépítési korlátozás vonatkozik. A terület ténylegesen lakóterület, amit egy körtöltés vesz körül és az elmúlt évek magas vízállásai esetén sem volt itt probléma. A feladat önkormányzati szempontból a Fővárosnál ill. az FCSM-nél van, véleményük szerint egy alátámasztó anyag kell, amely a fővédvonal módosítási lehetőségeit vizsgálná meg, mert szerintük nem indokolt a védvonalnak a Dunához való közelítése. A Hárosi mellékág jó állapotban van, mind kotrási - a legbelső zóna kivételével jól kikotrott - mind vízminőségvédelmi szempontból - a Duna ágban elvileg szennyvízbefolyó nem lehet, ha ilyenről tudunk, akkor értesítsük őket. A kis-Háros sziget menti ág is jól járható, nem iszapolódott, a hajózási jelzések a parton vannak. A Campona u. - Vasút u. közötti hullámtér feltöltés máig szemétlerakóként működik, itt azonnal intézkednek annak lezárásáról. A kerület menti Dunavíz állapotát meghatározza, hogy a fővárosi szennyvíz döntő része, 82% tisztítatlanul kerül a Dunába
A Középduna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség képviselői a felmerült zaj, levegő és víz-terhelési kérdéseket érintették. A volt Pannonplast sporttelepen a kőtörő telep már nem működik, járműveket tárolnak, ebben és a keverőtelep mint pontforrások ügyében, bevallásos a kibocsátás, de alkalmi méréseket a hatóság is végzett, ezek nem mutattak túllépést. Zajvédő falak részben vannak a területen a közutak és a vasút mentén, de ettől függetlenül a védőtávolságok a jogszabályok szerint betartandók a területhasználatban. A 6-os út, az M0 autóút, aminek autópályává történő kiszélesítése tervezés alatt van - hatásvizsgálat a felügyelőségen - és a vasútvonalak jelentős zajterhelő tényezők itt. A szennyvizet illetően folyik a dél-budai szennyvíztisztító előkészítése, ami Érd határában lesz - bár más elképzelések is vannak, így a csepeli átvezetés, amiből a kerület déli fele kimaradna -.
A Nemzeti Park képviselője tájékoztatott, hogy folyik a Hunyadi-sziget védetté és a Duna-ág védőterületté nyilvánítása , ami összhangban van a jelenlegi hasznosítási elképzelésekkel - horgászat, szabadidő és vizisport - utóbbinak csak nem motorizált formája -.
Kiss Péter a VAX XXII. vezérigazgatója az előbbiekkel egyetértett azzal, hogy ezen és a Dunapart II. szakaszán egyaránt szabadidős hasznosítást tervez az önkormányzat. Az aszfaltkeverőtelepre '97-ben történt tízéves szerződés-kötés, amit ez év januárjában felmondott a VAX, díjfizetési és hulladék-lerakási problémákra hivatkozva. Remény van arra, hogy a keverő jóval a lejárat előtt elköltözik innen. A Dunapart II. területe jelentős mértékben szeméttel feltöltött, még aktív bomlási folyamatokkal, ennek rehabilitációja 400 millió és 1Mrd között van a becslések szerint.
Szabolcs Attila polgármester a Pannonplast sportpálya kapcsán megjegyezte, hogy az önkormányzat szerette volna megvenni a területet, de a vállalat a jelenlegi hasznosítónak adta el nem jobb feltételekkel. A szennyvíz-főgyűjtő 2008-ra ér le Nagytéténybe, remény van addigra a szennyvíztisztító megépítésére is. Arról is tájékoztatott, hogy az önkormányzat megigényelte - a még nem a Kincstár tulajdonában lévő - Hárosi laktanyát és területét és néhány más ingatlant, így a belvárosban lévő Leányka utcai volt gumiraktárt és a Kossuth L.u.30-at.
Felmerült még a Duna-part és a város közötti kapcsolat ill. elszigeteltség kérdése, több átjáró, lejáró kellene - a megközelíthetőség hátrányai is szóba kerültek, autós lejárás, szemétlerakás stb. -
A Széchenyi Hajós Egylet képviselője közös fellépést, LIFE pályázatot javasolt - önkormányzat és civil szervezetek - a környezetbarát dunai kis-hajózásra- - megújuló energiaforrásokra épülő megoldások stb.
Felmerült még a polgári természetvédelmi őr intézménye, amire a Nemzeti Park indít tanfolyamokat, külterületeink, így a Duna part felügyeletét ez is elősegítené.
A Hosszúréti patak vízminősége kapcsán, ami esetenként erősen szennyezett, a Felügyelőség munkatársai elmondták, hogy az kisvíz, ami a helyi önkormányzat vízminőségvédelmi felügyelete alatt áll, a mi esetünkben az FCSM, a határoló településeknél pedig Budaörs és Törökbálint önkormányzata. Budaörsön erőteljes fejlesztések voltak a vízgyűjtőn, ami különösen a nagyobb esők esetén jelent szennyezéseket. A szennyvíz bekötések nem megengedettek, itt is aki ilyenről tud az értesítse az érintett önkormányzatot.
Mészáros Péter
Megnéztem ezt az érdi oldalt, ami valóban tartalmas, de nekem külsőre nem igazán tetszik. Túl sűrű és tömény.
A mienk ettől csak szebb lehet! :)
Üdv:
Zugi
Budafokon minden a bor körül forgott
Budafoki Hírlap – 1909–1910
Fodor Ernő úr (felelős szerkesztő és laptulajdonos) tiszta célokkal vágott bele a munkába. „Vezércikkeink országos politikai eseményekkel nem fognak foglalkozni. Ilyet a napilapok nyújtanak. Lapunk vezércikkei nagyobbrészt Budafok község belső politikájával fognak foglalkozni. Híreinknél szenzációt nem hajhászunk. Tárcáink írására nagyobbrészt legjelesebb hazai íróinkat kérjük fel” – írta, majd magabiztosan hozzátette: „Ezzel eleget mondtunk. Mindezekből láthatja az igen t. olvasó, hogy lapunk élén megnevezett laptulajdonos kifejezés csak formakérdés. A lap a nagyközönségé.”
A budafoki nagyközönség lapját a Kossuth Lajos utca 17. szám alatt szerkesztették. Minden kedden tervezte megjelenését, és ennek mintegy fél éven át képes is volt eleget tenni. Tudósított a Budafoki Zeneegyesület műkedvelő előadásáról és a Francois Lajos pezsgőgyáros által vezetett Budafoki Dalárda fellépéséről. Beszámolt Nagytétény és Albertfalva híreiről, levelezője – kicsit nagyképűen: tudósítója – volt Törökbálinton. Bájos lokálpatrióta orgánumaként egy olyan közösségnek, ahol mindenki mindenkit ismert. Szépirodalmi rovatában Szabolcska Mihály verseit hozta fáradhatatlanul.
A települést 1909 őszén a fővárossal való esetleges egyesülés hírei tartották lázban. Harrer Ferenc székesfővárosi jegyző erről szóló tanulmánya nem maradt visszhang nélkül az érintett településeken, a fogadtatás azonban vegyes volt. A főváros a bekebelezés érdekében azzal érvelt, hogy a környező települések lakóinak nagy része Budapestre jár dolgozni és tanulni, közben pedig azokat az intézményeket, kórházakat, közlekedést használja, amit a főváros a saját adófizetőinek a pénzéből tart fenn. Budafok lakosságának száma a fővárosi lakáshiány miatt valóban erőteljesen nőtt. A nagyobb telkek tulajdonosai olcsón parcellázták fel földjeiket egy-kétszáz négyszögöles házhelyekre. Budafoknak vonzó volt a közlekedése is, naponta 134 járattal közlekedett a villamosszerelvény két kocsija, az éves utasforgalom pedig 791153 személy volt. Ezzel megelőzte a főváros egyes zöldövezeti területeit, például a Zugligetet.
A település két hagyományos bevételi forrása a kőbánya és a borászat volt. A külszíni fejtéssel kitermelt mészkő után ott maradt barlangokba hajléktalanok költöztek be: „A három-négy számba vehető utcát elhagyva, a községnek hegyen fekvő részében, Kőbányán az úgynevezett barlanglakásokban lakik a szegényebb néposztály. Vidéki ember talán el sem hinné és mesébe illőnek tartaná, hogy ma a székesfőváros tőszomszédságában ilyen is megengedtessék. Az ilyen lakások az összes barbár szokásoknak, a tisztátalanságnak, a mit sem kímélő, ragaszkodást, nyugalmat nem ismerő nomadizálásnak, társadalomellenes elégedetlenségnek, forrongásnak, a testet, lelket gyilkoló alkoholizmusnak melegágyai.”
A barlangok azonban nemcsak a nyomort fogadták be – belőlük származott Budafok gazdagsága is. Tízezer szám fogadták be a hordókat. Bonyolult pincerendszerek labirintusai kanyarogtak a hegyekben, sokuknak közvetlen kijáratuk volt a Dunához, elősegítve a vízi szállítást. A filoxérajárványt követően itt hozta létre az állam központi szőlőtelepét, de az állami pincegazdaságon kívül több mint háromszáz magánpincészet működött. Az ország borforgalmának több mint háromnegyede a budafoki pincéken keresztül jutott el a fogyasztóhoz. Ha ugyan nem fogyott el előbb. 1909 októberében Havranek Géza, a Hangya szövetkezet budafoki igazgatója feljelentést tett a csendőrségnél, hogy „Bohár György és Szép Ferenc nevű munkásai a lepecsételt hordókban levő legértékesebb borokat olyképp dézsmálták, hogy a hordókon levő pecséteket feltörték és a bort megitták. Így kb. 240 korona értékű bort fogyasztottak el. Minden esetre igen jó gusztusra vall – teszi hozzá a tudósító kedélyesen –, hogy kitűnő minőségű borokat szemeltek ki e célból, s igen valószínű az is, hogy a bor sok kellemes órát szerzett nevezetteknek, minthogy azonban a borhoz nyúlniok tiltva volt, a csendőrség a nyomozás befejezése után feljelentette őket lopás miatt az ügyészségnél.”
Az emelkedett hangulat – úgy tűnik – általános lehetett, mert a lap egyik októberi száma azt adta hírül, hogy „7-én reggel a budai végállomásnál levő Fiedler-féle vendéglő előtt a Budafokról berukkolt borközi állapotban levő legények letépték egy budafoki úriasszony kalapját.” Az efféle kötekedés egyáltalán nem volt ritka. Sőt. Mivel a szőlőtolvajok miatt a fegyverviselés általános volt, nem számított rendkívüli eseménynek, hogy Boros Lajos pincemesteri hallgató és két társa a szüret idején Budafok utcáin lövöldözni kezdett. Bizonyos Varga István pedig néhány nappal később forgópisztollyal lövöldözött a kutya-villa táján. És a budafokiak még szerencsések voltak. A közeli Kóka község csendőr őrmesterét ugyanis néhány nappal később egy duhajkodó parasztember háromszor hasba szúrta, és a szerencsétlen Devanszki János belehalt sérüléseibe.
A szüreti vigalmak végeztével a depressziós novemberi napokban a fővárosi öngyilkosok úsztak le a Dunán. Vogl József viszont más utat választott. „A 93 éves aggastyán, ki Budán I. Logody utca 49. sz. alatt lakik, e hó 5-én kijött Budafokra és a nagy hajóállomásnál a Dunába vetette magát. Nagy nehezen kihúzták, ő azonban kirántotta magát megmentői karjából és újra a Dunába ugrott. Krausz József budapesti lakos újfent kimentette őt, mire a csendőrség intézkedett, hogy budai lakására szállítsák. Azért akart öngyilkos lenni, mert gyógyíthatatlan betegségben szenvedett. Jellemző – fűzi hozzá a tudósító – és az öngyilkosjelölt csökönyösségére vall, hogy midőn kérdezték, hogy mivel kívánja megmentőjét jutalmazni felkiáltott: Verje meg őt az Isten!”
Egyelőre nem ismerem ki magam a régi és az új topicon, ígyhát mindkettőre beírom, hogy Érdnek új honlapja van, az Érd Online
http://erd.a-m.hu/
Tartalmas, színvonalas oldal, (legalább) ilyen kéne (és régen lehetne) nekünk is. Egy észrevétel: ha a nyitólapon, a képek közül a "szarmata mészkő" címűre kattintotok, a megjelenő szöveg "Érd-Tétényi fennsík" -ről beszél. Érdekes.
Márton-napi borkóstolás Budafokon A fővárosban 1600, a közép-magyarországi régióban 4300 hektáron termesztenek szőlőt
Újabb keletű hagyományaink egyike a Márton-naphoz kötődő borkulturális rendezvények sora. Budafokon, a CorVinum Rt. pincéjében vasárnap mutatták be Bock József idei Szent Márton borát. A rendezvény – és a szaporodó borfesztiválok – jelzik: a borforgalmazók mindinkább belátják a borászati marketing jelentőségét. Ám erre a célra még mindig nem fordítanak elég pénzt, így a borok külföldi értékesítése továbbra is nehéz.
Lassan hagyománnyá válik, hogy Márton-nap táján a CorVinum Rt. vendégül látja budafoki pincészetében Bock Józsefet, aki ekkor mutatja be az év Márton-napi borát. Mint azt Zilai Zoltán, az idén részvénytársasággá alakult CorVinum vezetője elmondta, öt éve rendeztek először Márton-napi borbemutatót. A céljuk az, hogy egy nemzetközi összehasonlításban is sikeres primőr bort mutassanak be. Ez a bor pedig Bock József villányi pincéjéből kerül ki. Az idei itókának – melyet szombaton és vasárnap mutattak be a budai Várban, illetve a cég budafoki pincészetében – Bock József különösen a gazdag színvilágát és az átlagosnál is gyümölcsösebb ízét emelte ki. Az idei Márton-napi újbor ízének élvezetét fokozta, hogy szombati „premierje” során a várbeli Fortuna étteremben libából készült finomságokhoz fogyaszthattuk. A nap fő fogása a Szent Márton borában sűrített szilvával feltálalt libaropogós volt – nem hiszem, hogy bárki is elégedetlen lett volna az ízek kombinációjával.
A budafoki borászok és pincetulajdonosok összességében azonban aligha elégedettek – hasonlóan bármely más honi szőlősgazdához vagy borforgalmazóhoz. Hiába a jó, s egyre jobb termék, hiába kezd kialakulni hazánkban is a borfogyasztás kultúrája, a nedűt egyre nehezebb eladni. Igaz, megerősödött a nyugat-európai kivitel, ám az eredmények igencsak szerények. A rendszerváltás előtt az országban megtermelt évi 4-4,5 millió hektoliter bor mintegy felét, csaknem kétmillió litert külföldön értékesítették. A legtöbb bort a Szovjetunióba exportáltuk, komoly felvevőpiac volt az NDK-ban is.
Mára 700-800 ezer hektoliterre csökkent az éves exportmennyiség, miközben a termés továbbra is eléri a négymillió hektolitert. A hazai fogyasztás is csökkent: a kilencvenes évek elején még évente 38-40 liter volt a fejenkénti borfogyasztás, mára ez a szám 28-30 literre mérséklődött. Ráadásul miközben a bortermelők mindinkább a minőségi borok előállítására törekednek, borivó honfitársaink jelentős része az olcsóbbakat részesítik előnyben.
A magyar borok exportlehetőségeit nehezíti, hogy azok Nyugat-Európában rangjukon alul ismertek – derült ki a legutóbbi borfesztivál külföldi vendégeinek véleményéből. Mindez a napokban hangzott el egy bormarketinggel foglalkozó szakmai tanácskozáson. A magyar borászok és borforgalmazók számára a legnagyobb problémát az jelenti, hogy nincs elég pénzük termékeik nyugati piacokra való bevezetésére – vélekedik a Magyar Borok Házának kereskedelmi igazgatója, Séllyei András. Egy bor piaci bevezetésének költségei akár az egymillió dollárt is elérhetik. Ilyen körülmények között az évi 700-800 ezer hektoliter exportált bor csupán a fele annak, amit el lehetne adni. Pedig az Egyesült Államokban egy-egy tokaji aszú akár 40-60 dollárért (11-17 ezer forintért), egyes aszúesszenciák pedig akár 400-450 dollárért (112-126 ezer forintért) is eladhatók.
A budafoki Kőnig pince tulajdonosa, Kőnig Ferenc úgy vélekedik: ahhoz, hogy az egyre erősödő nemzetközi versenyben a magyar bor presztízse, keresettsége megmaradjon, a tokajin túl is egyedi termékekre, hungaricumokra van szükség. A 12 ezer hektoliter bor tárolására alkalmas Kőnig pincében így néhány éve desszert- és csemegeborok, valamint borlikőrök készítését kezdték el. A bor alapanyagból különböző fűszeres ízesítéssel nyert italok már eddig is nagy tetszést arattak, mondja Kőnig Ferenc, aki azonban nemcsak ezért bizakodó. Hanem azért, mert, mint mondja, a portugálok borai sem voltak igazán keresettek, míg „ki nem találták” a szintén házilag készített-ízesített portóit, mely egy jó reklámkampány után világszerte keresett és közkedvelt ital lett.
hoppá, elnézést, hirtelen azt hittem SzaLa volt a hiéna :) Mert hát ő volt ebben a profi mindig is :)
Bár az előző beírásom tartalmát ettől függetlenül gondolom.
Ejnye!:)) Bár én is gondoltam a hiénára, hogy ha máskor többet nem is, de az elsőt elvigyem -e?:)) De most mégis az tetszik, hogy ez a topic visszadja azt, amit régóta elveszítettünk és végre most ismét jó érzés itt topicolni. Végre kötetlen beszélgetés a múltról, jelenről, jövőről.
Üdv:
Zugi
