Nálam is van egy ilyen 8x4m terasz ( ami alatt kiástam a földet és csináltam a játszóteret ablakokkal stb.). A teraszra nyíló ajtó küszöb 10 cm magas, ezért tettem a teraszra felülről 8cm xps-t, oldalára 4 cm-t ( alulról én fűtöm ). Ezzel a megoldással is harmada a fűtés költsége ott. A konyhában van nekünk még viszonylag hideg, de nagyon szép lapozás. Nem érdekelt! Szőnyeget kapott :) Az emeleten a 25 fokos tölgyfapadló is tetszett, de az is szőnyeget kapott :)
A külső tereasz nem szigetelt, és egyelőre a homlokzat sem. A homlokzatra tervben van 16-20cm grafitos szigetelés, de a terasz marad úgy ahogy van, nem tudom teljesen körbeszigetelni (alul, oldalt lehet, a tetjét nem tudom mert akkor lépcső lenne befelé), és nem is lesz/lehet beépítve.
5-10 mm hőszigetelés nyeresége forintokban számolva még komolytalan, viszont érezhetően csökkenteni fogja a hidegsugárzást.
Belső hőszigetelés: ha a padló alatt talaj van, akkor ott nm számítanék olyan hidegre, ami miatt vizesedés indulna. Ha az oldalfal + lábazat kívülről rendesen hőszigetelve van, akkor a sarkoknál sem. Viszont kiömölhet a húsleves, ezért zárt cellás hőszigetelést (xps) tennék oda.
Ha viszont a fal+lábazat kívülről nincs hőszigetelve, akkor a sarokban elképzelhető, hogy nagy hidegekkor ott vizesedés lesz a hőszigetelés alatt/mögött. Tehát oda is zártcellás hőszigetelést alkalmazni (xps) az illesztési vonalakon párazáró ragasztócsíkkal is lezárva, plusz biztosításként a belő oldalon egy párazáró réteget. Ha a lakásból a pára még egy pici lyukon át sem képes odajutni a hideg falhoz/padlóhoz, akkor az a pára nem is tud ott vízzé kicsapódni.
Belső téri járólap burkolat (konyha) alá lehet rakni valami vékony (5, max.10mm) szigetelést annak érdekében hogy a terasz felől ne sugározzon a hideg a kőburlokaton? Olyasmire gondolok mint a laminált parketták alá amit szoktak rakni.
Parkettás helyiségben egyáltalán nem zavaró, de a konyhában érezhetően hideg mezitláb a kő burkolat, ezért gondoltam hogy javítanám az ottani hőérzetet.
Vagy ez már belső szigetelésnek számít, kvázi garantált penészesedést építenék be?
Én nem laknék olyan házban, aminél a tartófalak alja folyamatosan, egyre jobban mállik szét. Vagy megállítanám a vályogfal vizesedését, vagy elköltöznék onnan. A vályogfal csak akkor bír ki ezer évet, ha mindvégig folyamatosan porszáraz. Ha vizesedik, akkor a ház napjai meg vannak számlálva. Ha az ezer évből csak öt percig vizes a vályog, akkor ott már soha többé nem lesz ugyanolyan erős, még a kiszáradás után sem!
"a kifelé szellőző szigetelés ezt is megoldaná. Egyrészt nem látszana, másrészt nem lenne fagypont alatt a fal külső felülete. Tényleg! Be lehetne burkolni valamivel!:D Ahogy írtad az átszellőztetett szerelt falat, az mehetne szigetelés nélkül is."
Nem akard felfogni, hogy az a víz valószínűleg ALULRÓL jön, tehát a talajból szivárog felfelé folyamatosan (az alap belsejében), akkor is, ha egész évben egy csepp eső sem esik? Persze jöhet víz az esőtől is, a belső gyakori felmosástól, fürdőszobai/mosókonyhai víztócsától, falban futó csőtöréstől, stb. a vizesesdés helyéből, formájából legtöbbször látszik, hogy mi okozza.
Megfogalmazom a dolgot másképpen:
ha te egy szivacs talpú cipőben állsz egy pocsolyában, akkor akármilyen szuper esőkabátot veszel fel, attól még a lábad folyamatosan vizes lesz. Valódi megoldás pl a gumicsizma.
Vályogra van olcsóbb szigetelési megoldás is, ez pedig a nádbála. Persze olyanra kell bízni a felrakást és vakolást aki már csinált ilyet. Van magyar YT video tutorial.
Családban van. Akkor ez ilyen marad. Valamivel el lehet ezt tüntetni? Az sem számít ha továbbra is nedvesedik, majd kiszárad (65 éve már ez megy), csak ne dobja le a festéket, vakolatot (gondolom télen lefagy). Amúgy a kifelé szellőző szigetelés ezt is megoldaná. Egyrészt nem látszana, másrészt nem lenne fagypont alatt a fal külső felülete. Tényleg! Be lehetne burkolni valamivel!:D Ahogy írtad az átszellőztetett szerelt falat, az mehetne szigetelés nélkül is... Na mindegy, nincs tervben a szigetelés. Esetleg a padlás födém, de előbb a tető héjalás.
Írtam pont azt az adatot is, hátha megugrod a számítást, de legyen. 1650-(200/3)*12=850m3 Ez sok? Szerintem nem. Persze nem a mai viszonyok mellett, de a vályog nem annyira rossz fal.
Az esztétika miatt lesz igen, meg hogy az a szoba legalább az ablakon ne hűljön. Mondjuk most legalább szellőzik még. Régi, vacak, ez maradt még, a többi már új.
Ja, régen ez nem volt "divat"? Akkor nem keressük.:D Mit lehet tenni? Utólagos vízszigetelés is egy vagyon. Lefesteni, eladni?:D (Nem opció.)
Nem úgy értettem. Mivel már csak ez a régi ablak, exért cserés, de az új jobban fog zárni, ezért a hideg falú szoba tuti penészedni fog.
A tető még eredeti, tehát olyan 65 éves. A palák közül sok repedt, itt-ott picit beázik, néha egy-egy pala lecsúszik. Viszonylag sürgős. Ha nem lesz leszedve idén, lehet a szerkezet is annyira megindul, hogy nem lehet majd a héjalás cseréjével megúszni. Utána (tehát akár már idén ősszel) jöhet a padlás leterítése is. Amúgy pala le, cseréplécek és szarufák átnézése után OSB fel és rá bitumenes zsindely van tervben.
Tudom persze a kőzetgyapotot szinte az egyedüli megfelelő, de itt egyelőre nincs tervben a komplett külső szigetelés. Ha az a szoba kap belülről valami 4cm XPS szigetelést kényszerből, azzal kinyírjuk a falat, vagy elmegy? A szóban forgó falak (kis szoba két külső fala, ahol régen a veranda nyitott oldalai voltak) nem vályogból, hanem téglából vannak, aminek szintén nem jó a fagyás, de talán nem dől ki. Sajnos, mint látszik is, nedvességet kap eleget az alap felől így is.
Első feladat: kinyomozni, hogy van-e a háznak összefüggő vízszintes vízszigetelése (ami a ház felső/száraz részét elválasztja a talajnedvességtől).
Ha nincs ilyen, akkor van-e a családi kasszában 1-3 millió felesleges forint, hogy legalább a tartófalaknál pótoltasd utólag ezt a vízszigetelő réteget. Ha nincs se hőszigetelés se pénz, akkor a házat sürgősen eladni egy baleknak és elköltözni onnan (mert a folyamatosan nedves vályog ereje folyamatosan gyengül és egy szép napon a fejedre dőlhet a ház). Ha esetleg pont te vagy az a balek, akinek nemrég eladták ezt a vályogházat, akkor remélhetőleg annyira olcsó volt, hogy még ezen extra kiadás beszámítása után is megérte a vétel.
Mondjuk vályogházat csak gazdag ember vásárol, hiszen a vályog sajnos jó páraáteresztő anyag, ezért vályogon csak a legdrágább hőszigetelési megoldásokat szabad alkalmazni (vakolható kőzetgyapot, emelt páraáteresztésű (open) EPS, vagy átszellőztetett szerelt fal). Vagy csak a födémet hőszigeteled (az is sokat számít és fillérekből megúszható) és fizeted életed végéig a magasabb fűtésszámlát.a hőszigeteletlen oldalfalak miatt.
"A ház éves gázfogyasztása 1650m3 (fűtés+főzés+HMV)"
Ez az információ nem mond semmit,mert nem csak a fűtés van benne, ami lehet ennek 60 százaléka, de lehet akár 95 százaléka is. Hogy ebből mennyi CSAK a fűtés, azt úgy tudod megsaccolni, hogy levonod belőle az átlagos nyári havi gázfogyasztás 12-szersét (ha nincs nyári havi gázóra leolvasásod, akkor sehogy :)
"Az említett utólagos szobácska ablaka még régi, ki lesz cserélve,"
Ezt az ablakot energetikai indoklással szerintem nem kell cserélni. Persze ha a látványa báncsa az esztétikádat, akkor kicserélheted, de azt szoktam mondani, hogy "esztétikai/luxus kiadásokat kéretik NEM a nyereségérdekelt energetikai befektetések k közé beleszámolni" :) Ha huzatos, akkor persze az ablak réseit tömítsd (pár száz forint árú TESA tömítőszalag), más baj szerintem nincs vele.
Szerintem ezen a házon nincs vízszigetelés az alapon, terméskp alapra szerintem nem raktak még annak idején.
A régi ablakról hogy lejött a festék még nem vonnéám le azt a tanulságot hogy penészedni fog, az az ablak valószínűleg 30 éve legalább nem volt lefestve, nap is szívja, stb.
Ha nem vészes a tető állapota, ami azonnali felújítást kívánna, akkor én biztosan a födémszigeteléssel kezdenék, mert az a födémre leterítve, 30cm vastagságban nagyjából 1000Ft/m2 áron kijön tekercses gyapottal, nem is a legszarabbal.
Olvass vissza afórumon ha még nem tetted meg, a vályogházra a szellőzés miatt csak gyapot homlokzati szigetelés javasolt, annak az ára azért húzósabb mint egy "sima" EPS.
Adott egy 110m2 külső alapterületű, nagyrészt 50cm vastag vályogból 1955 körül épült K kocka, 45-50cm magas terméskő alapon, saralt fa födémmel, beépítetlen padlástérrel. Az egyik sarkán egy 1.93m x 3.42m belső alapterületű szobácska képződött az ott eredetileg kialakított lodzsa beépítésével (ez a két fal már nem vályog, 37cm vakolt tégla).
Problémák. Először is kívül, a ház legalább 3 oldalán (K,D,Ny) de néhol belül is látszik vizesedés az alap felett. Az alap felől jön (tönkrement vízszigetelés okán) vagy a csapódó eső miatt?
Mit lehet ezzel kezdeni?
2. Az említett utólagos szobácska ablaka még régi, ki lesz cserélve, de már jelenleg sem néz ki jól a fal (belül sem), penészedés várható.
Látható az eredeti és utólag képzett fal síkja közötti különbség, ez kb. 4cm. Szabad-e ide pl. zárt cellás táblákból belülre szigetelést tenni? Ha nem, mi lehet a megoldás?
A házban már minden ablak, ajtó ki lett cserélve (a fenti kivételével), sajnos némelyik "szelel" és fém peremes az ablaktábla is:
A ház éves gázfogyasztása 1650m3 (fűtés+főzés+HMV), 1, néha 2 főre, a 2020. júli-okt 3 hónapos (fűtés nélküli) időszakban 2 főre 200m3 gáz fogyott. Régi, gravitációs (vastag csöves) rendszer, viszonylag új, de még nem kondis cirkó. Ez sok? Érdemes lenne szigetelni? Mikor térülne meg, ha egyáltalán egy ilyen beruházás? Jelenleg a rombusz (eternit) palás tető felújítása van tervben, külső falak és padlásfödém szigetelése nem (a nagy befektetés igény és bizonytalan megtérülés miatt).
"40% hőátbocsátási eltérés okozhat hőhidat, s kb ez az egész akkor okozhatja például a fal felfele irányuló, s a padló befele irányuló hűlését pár tíz centin?"
Már 1% hőszigetelés-különbséget is nevezhetünk hőhídnak, ha NAGYON akarjuk. De mi az, hogy "okozhat" hőhidat? A hőhíd nem egy betegség, már írtam, hogy az esetek 90 százalékában nem muszáj foglalkozni vele. Ahol gyengébb a hőszigetelés, ott VALAMENNYIVEL mindig hidegebb lesz belül a fal/padló. A házadban valószínűleg jelem pillanatban is van 100 "hőhíd", tehát olyan pont, ahol hidegebb a belső felület, mint a fal túlnyomó részén (vásárolj egy infra hőmérőt vagy hívj egy hőkamerás embert, meg fogsz döbbenni, hogy menyire nem egyenletes a belső felületi hőmérséklet). Sőt, a a födémed 20 centis hőszigeteléséhez képest az egész 7 centis hőszigetelésű oldalfalad egy óriási hőhíd :)
"ha a lábazatot a homlokzat szintjébe hozom, s úgy szigetelem, azzal is nyertem már sokat,
A lakásod kétféle módon hűl a lábazati hőszigetelésnél:
- egyrészt a lábazati hőszigetelésen keresztül (ez nálad nem számít, hiszen azonos XPS vastagság esetén a lábazati hőszigetelésed nemhogy hasonló, de lényegesen jobb lesz, mint a felette lévő)
- másrészt a hőszigetelés MEGKERÜLÉSÉVEL, tehát a fagyos talaj alul lehűti a ház alapját, ott a hideg a hőszigetelés mögött felkúszik és ott a lakásban hűti a fal alját és a padló szélét (persze a valóságban nem a hideg jön befelé, hanem a hő megy kifelé, de laikusok így könnyeben megértik ugyanazt a jelenséget :)
nagyon gáz hőhíddal nem kell számoljak,"
NAGYON gáz hőhíd nem lehet, hiszen már most sem vizesedik a falad alja (pl nincs penész a sarokban), pedig még nincs is lábazati hőszigetelésed. KICSIT gáz hőhidad van, mert szökik a forintod a sarokban :) Minden centi hőszigetelés csökkenti a hő/forintveszteséget, de minden plusz centi kevesebb hasznot hoz, mint az előző centi. Ere szoktam mondani, hogy lábazatnál a gazdasági optimum szerintem 40 centi körül van (a lakás padlószinttől lefelé), gazdagabb ember viheti még lejjebb (kellemesebb belső felületi hőmérséklet, de lassabb megtérülés) szegényebb ember csinálhatja valamivel keskenyebbre is (amíg a belső oldal nem kezd vizesedni): gyorsabb megtérülés, viszont kisebb fűtésszámla-megtakarítás.
"s akkor még megspórolom a plusz bádogozást, vagy bármit amit az esetleg kiálló (>7cm) lábazat igényelne fentről a beszűrődő csapadék elkerülésére"
A két hőszigetelés közötti rést ki lehet tömíteni vízzáróan (én a rést is kifújnám ZÁRTCELLÁS habbal), vagy léteznek vízorros élvédők, amelyek már egy centis szintkülönbség esetén sem engedik a falon lecsorgó vizet befordulni a két hőszigetelés közé.
BUÉK minden kollégának itt a fórumon! Előkerültem.
Ok, elfogadom. De akkor egy U 0,25 fal és U 0,43 lábazat esetén 40% eltérés van. Teoretikus az egész. 40% hőátbocsátási eltérés okozhat hőhidat, s kb ez az egész akkor okozhatja például a fal felfele irányuló, s a padló befele irányuló hűlését pár tíz centin?
" a homlokzati Poro 38 + 7 cm EPS = U ~ 0,25 A zsalu betonnal + 7cm XPS = U = ~ 0,43" No akkor az erre jött reakcióitokból ítélve: ha a lábazatot a homlokzat szintjébe hozom, s úgy szigetelem, azzal is nyertem már sokat, nagyon gáz hőhíddal nem kell számoljak, s akkor még megspórolom a plusz bádogozást, vagy bármit amit az esetleg kiálló (>7cm) lábazat igényelne fentről a beszűrődő csapadék elkerülésére.
""A homlokzat és a lábazat szigetelésének egyformának kell lennie, hogy ne alakuljon ki hőhíd a lakásban!""
Hát ez egy téves elképzelés .
A külső és a belső falak felületi hőmérséklete sohasem azonos, sőt egy azon falon is rengeteg hőmérséklet előfordulhat. A hőhíd egyébként nem a lakásban van, hanem a falban. Valami szerkezeti elem / beton vagy vas / miatt, vagy a külső felület lényegesen nagyobb mint a belső / külső sarkok élek / a felületi hőmérséklet lényegesen kisebb a környezetinél. De ez sem baj addig amíg ez a hőmérséklet harmatpont alá nem megy, mert akkor pára lecsapódás történik.
Tehát a fal felületi hőmérséklete soha sem homogén, hanem olyan mint a tarka kutya.
Talán nyáron 33 fok felett közelít a homogén hőmérséklethez, vagy akkor sem.
Télen ? Talán 1 - 1,5 m vastag hőszigetelésnél lehet homogén a belső felület hőmérséklete, vagy akkor sem. Tehát az egy forma falfelület hőmérséklet kívánalom egy hülyeség.
De csak egy eccerű eset.
Van egy helyiség ami egy - kettő vagy három fallal a külvilág felé van. A 4. fal egy másik belső helyiséget határól. Ezen axióma szerint ennek a falnak is azonos hőmérsékletűnek kellene lenni a többi falfelülettel.
Ilyen nincs. Nincs azonos belső hőmérsékletű falfelület. Rengeteg hőmérséklet érték előfordul. /tarka kutya a hőkamerával /.
A lényeg hogy egyetlen felület se hűljön a harmatpont alá. Tehát aki azon rugózik ,hogy azonos legyen a hőszigetelés vastagsága , tévúton jár.
""A homlokzat és a lábazat szigetelésének egyformának kell lennie, hogy ne alakuljon ki hőhíd a lakásban!""
Ha azt a pontot is hőhídnak nevezzük, ahol a hőszigetelés néhány százalékkal gyengébb, mint máshol, akkor igaz. De szerintem nagy butaság arra törekedni, hogy TÖKÉLETESEN egyenletes legen a hőszigetelés, mert ez a gondolkodás durván veszteséges befektetésekre ösztönöz bennünket, ami ugye ellenkezik az energiaTAKARÉKOSSÁG alapelvével. Vegyünk egy példát: oldalfalon viszonylag olcsón megvalósíthatunk 0,3 W/m2K jóságú hőszigetelést, de ha olyan hülyék vagyunk, hogy (a fenti mondat szellemében) ragaszkodunk az egyenletes (= tökéletesen hőhíd-mentes) hőszigeteléshez, akkor próbálj meg 0,3-as Uw értékű ablakokat vásárolni 1 millió F/db ár alatt ;) Beláthatod, hogy aki ragaszkodik a tökéletesen egyenletes hőszigeteléshez, az a saját zsebének ellensége, magyarul hülye :) Sok ma épülő házban az ablakok 1,5 W/m2K Uw jóságúak, a fal legyen 0,3-as, tehet az ablakok hőszigetelése ÖTSZÖR ROSSZABB, mint a falé, mégsem nevezném az ablakokat durva hőhídnak.
A szigorúan véve hőhídnak tekinthető dolgok 90 százaléka valójában ártalmatlan. Két esetben kell komolyan odafigyelni egy hőhídra:
- amikor a hőhíd olyan mértékű, hogy harmatpont alá lehűlést (=vizesedést) okozhat
- amikor a hőhíd hosszú távon olyan sok fűtéspénzt vesz ki a zsebünkből, hogy anyagilag megéri pénzt költenünk a hőhíd csökkentésére/megszüntetésére
A lábazat vastagságánál is csak ezt a két szempontot vedd figyelembe.
"van a felső szigetelés, s az alsó meg bentebb van.... 10ből 8szor"
Ennek szerintem két oka van:
- az elmúlt évszázadokban optikailag megszokottá vált, hogy a jómódú városi ház felfelé "tágul/terjeszkedik", tehát az alsó szintje beljebb van, a sznobok (tehát a lakosság 95 százaléka) ezt próbálja utánozni, habár magának sem vallaná be soha.
- mivel az XPS kb 15-20 százalékkal jobb fajlagos hőszigetelésű, mint az EPS, ezért hasonló jóságot vékonyabb XPS-sel is el lehet érni.
"Ezért biztatok mindenkit, hogy szigeteljen, de ne nagyon számolgasson,"
Szerintem meg elég nagy hülyeség sok pénzért hőszigetelni, ha (magasabb lakáshőmérséklet mellett) ugyanazt a komfortot ki lehet hozni életed végéig fele annyi pénzből. De még akkor is hülyeség energetikára pénzt pazarolni, ha életed végéig visszajön a befektetésed, mert akkor sem volt semmi hasznod ezen a befektetésen. Annak nincs értelme, ha halálod előtt két nappal kezd el napi 100 forint hasznot termelni egy olyan befektetésed, ami helyett ugyanabból a pénzből ma elindulhatnál egy világ körüli hajóútra :) Szerintem ha a várható hátralévő éveid FELÉTŐL nem kezd hasznot termelni egy befektetés, akkor inkább ne is fektess be oda.
Ez alól felmentést csak az kap tőlem, aki egyértelműen közli előre, hogy jelen anyagi helyzete megengedi, hogy ezen energetikai kiadása NEM nyereségérdekelt befektetés, hanem hobbi, üzlet, stb.
A "ne számolj, csak vásárolj", ez egyes csaló energetikai gyártók és kereskedők parasztvakító szövege, arra próbálja rávenni a balekokat, hogy az "energiatakarékosság" szóból a takarékosságot ne vegyék figyelembe :)
"Meg aztán ha egyszer lesz egy energia válság, akkor az fog télen túlélni, aki kb két gyertya lángjánál melegen tudja tartani a házát."
Egy elfogadható magyarázat/indoklás a passzívházas topicból: "most anyagilag megengedhetek magamnak egy veszteséges beruházást, cserében amikor öregkoromra röhejes lesz a nyugdíjam és éhezek, legalább ne fázzak közben" :)
És tovább. Az élettartam gyakran kerül tárgyalásra.
A Negatív rekordot a kondenzációs kazánok viszik el. Legalább is erre van a legtöbb panasz. Itt. Azon belül is az elektronika az un. panel. Nos az nagyon bosszantó.
Nálam a korábbi két említett szerkezeti -építészeti elemen kívül :
van egy un. kisvízmelegítőm 46 éves és még működik - a gyártó Elekthermax Pápa.
A villany bojlerjeim . 1 db, 9 év után lukadás , a másik 28 év után megunás után lett cserélve.
A mosógépeim 10 - 11 évet éltek, a mosogató gép sajnos 8 év után be krepált. Vannak hőtárolós kályháim 12 év után gazdaságtalanság miatt nem használva... még működőképesek. Ja a gázkazánok. egy űállókazán a pincében 35 éves, az egyik Fég 23 év után lett cserélve, a másik 6 éve megy. Van egy digó kazán 14 éve megy.
Ja a házaim lakásaim : 88 éves az említett palatetős , aztán van egy 120 éves társasházi lakás és egy 55 éves.
"Amiről mi beszélgettünk, ott 10-20 év közti időszak jött elő, ha számokról van szó"
Ekkora állatság is ritkán olvasható .) Az összes környezetvédelmi kutatás arról sír, hogy a legtöbb műanyag bomlási ideje több száz év. A polisztirol hab is műanyag, aminek kizárólag az UV sugárzás tud ártani, tehát ha csupaszon van a falon (éri a napsütés), akkor évente kb 0,2-2 milliméterrel csökken a vastagsága, de ha be van vakolva, akkor nem éri még az UV sugárzás sem.
Üdv ! Honnan van eme "fake news" ?:-) Úgyan nekem sincs semmilyen adat a birtokomba ,de nagyon furcsálnám egy normálisan levakolt hőszigetelésnek bármi baja is lehetne 50 éven belül ,de még szerintem ezzel is nagyon alá becsültem ,sőt az igazi környezetterhelés pont ott rejlik ,hogy nagyon nem fog könnyen lebomlani ha nem lehet pl. újrahasznosítani !:-) Szerinte.
A napokban jött elő beszélgetésben ezek élettartama nálunk. Mert máshol (napelem, háztartási készülék, stb) annyira fontosnak tartjuk, hogy tudjuk, hogy megítélhessük, hogy most az mennyire hatékony ha egy eszköz csak 3-5-10 évig bírja,....node ilyen téren a hőszigeteléseknél nagy a csend.
Amiről mi beszélgettünk, ott 10-20 év közti időszak jött elő, ha számokról van szó...Ammegnemsok... :(
Akik egész életüket hideg falú (mert hőszigeteletlen) házban töltötték, azok kórusban hülyézik azokat a hazugokat, akik azt állítják, hogy nekik elég a 20 fok is :)
Én is így voltam, ma meg már nem tudnék (na jó, nem szeretnék :) élni hőszigeteletlen házban.
Ezért biztatok mindenkit, hogy szigeteljen, de ne nagyon számolgasson, mert a jelenlegi energia árak és a jelenlegi kivitelezési költségek mellett a megtérülés a beláthatatlan jövőbe vész..., viszont az "érzet" azonnal jobb lesz, ami priceless.
Meg aztán ha egyszer lesz egy energia válság, akkor az fog télen túlélni, aki kb két gyertya lángjánál melegen tudja tartani a házát... (Túlzok, és sose legyen ilyen, de ki tudja...)
Nem folyamatos fűtés (téliesített nyaraló, barkácsműhely, stb) esetén energetikailag legjobb az olyan épület, aminek kicsi a saját hőtároló tömege (pl könnyűszerkezetes épület,
A ház "sikere" után a nyaralót is lehőszigeteltem, és nyáron is priceless, amikor a tégla fal "hőtárolja" az éjszakai hűvöset nappalra, úh. én a könnyűszerkezet ellen vagyok.
Meg aztán a mostani teleket elnézve, egy jól hőszigetelt nyaralóban pár lokális fűtésforrással (olajradiátor, hősugárzó, stb.) márciustól - novemberig is el lehet "nyaralni" - igaz, ekkor már hátrány a nagy hőtároló tömeg, aminek nyáron még annyira örültünk.
