Ugyanez az alapozás egy földszintes, maximum 4*8 méteres, faszerkezetű nyaralónak (15-ös gerendaváz, kitöltő szigetelés, kívül-belül lambéria, esetleg belül gipszkarton, 40o-os tető, de beépítetlen tetőtér) elég lehet? Ha egyszer konkrét lesz a dolog, nyilván tudok rá folyóméter súlyt számolni, tehát ha azt megmondod, meddig "vagyok jó" egy ilyen 10 centi körüli lemezzel, az is nagyon elég. (Az alternatíva a talajcsavar, plusz gerendaváz, (vagy beton alaptestek, és arra a gerendaváz, mint a klasszikus Erdért faházaknál), de annál ez jobban tetszik, mert ugye itt megvan az aljzatbetonom is egyben. És hát ilyet nem az örökkévalóságnak épít az ember, szóval a vasalt sávalap erősen túllőne a célon.
80-as évek elejéről-közepéről származó csempét vertem le egy téglafalról. Maga a burkolás is azonos korú lehetett. Itt-ott már felpüffedt a csempe, mert a nyílászáró cseréje előtt vizet kaphatott a fal. Alatta a ragasztóréteg és néhol a vakolat annyira el volt öregedve, hogy egy kis aláütögetést követően szinte levált magától. Úgy döntöttem, hogy a helyenként málló vakolatot tégláig leverem. Kérdésem az, hogy ha ezek után mélyalapozóval lekenem a téglafalat (tehát közvetlenül a téglákat), akkor arra mehet-e a csemperagasztó vakolatként. Utána amerikai csempét (farost hátlapú panelt) ragasztanék a falra a saját szerelőragasztójával. Ez így oké? Egyszerű, nem fogazott glettvassal felhordhatom a csemperagasztót? Utána simítanám, vízszintezném.
"10 cm vasalt beton elég lenne? egy autó állna bent + 1-2 polc stb."
Ha a beton alatt elég tömör az ágyazat akkor lehet elég és nem föltétlenül kell bele vas. Ha nincs jól tömörítve akkor nem elég a 10 cm. 10 cm vtg. betont lehet vasalni, de nem sok értelme van. A belső erők karja gyakorlatilag majdnem nulla. A teherbírást úgy kell kiszámolni, hogy szorozzuk a belső erők karját a vas mennyiségével és szilárdságával. Mennyi lesz a szorzat, ha az egyik tag közel nulla?
Elméletileg elég lehet 10cm vasbeton, a vasalás a kérdés benne. Viszont, amennyiben hőszigetelni akarod, akkor ne "lépésálló" hőszigetelést tegyél bele. Amit a köznyelv lépésállónak nevez, az EPS-N100, ez kevés egy garázsba, oda inkább EPS-N150 szükséges, de tehetsz EPS-N200-at is, vagy XPS-t, tuti, ami tuti.
A szinten tudsz emelni, pl tömörített sóder feltöltéssel.
A melléképület tetejét szeretném hőszigetelni. Féltető, cserepes lemez van a tetején, a problémám, hogy a lemez alatt párazáró fólia van pára áteresztő helyett.
Mivel lehet így hőszigetelni, hogy ne rohadjon be a szigetelés? Üveggyapot gondolom nem megfelelő erre a célra, mert felülről nem tud kiszellőzni?
Lakóházon belüli garázs, de nem lett feltöltve szóval kb 45 cm el alacsonyabban van mint a lakótér ami jó is mert így legalább be lehet hajtani autóval.
Valószínű anno nem fejezték be mert nincs bevakolva és vízszigetelve, valami beton van bent bár szinte szó szerint csak bele lett hányva szóval "szerelőbetonnak" jó lesz. Kerül rá vízszigetelés (+ lehet 5 cm lépésálló hőszig is - lesz fűtés is) és ezt követné a beton. Ahogy néztem 15 cm-et kényelmesen lehet emelni a szinten és akkor még be is lehet állni.
10 cm vasalt beton elég lenne? egy autó állna bent + 1-2 polc stb.
Az még hozzájött, hogy meg lett emelve stáflival(5cm-el )a gerendamagasság, + ennyi höszigetelö került rá.Az emelés miatt a csatorna kampokat is ujra kellett rakni,+ 25fm álványozás. Külsö- belsö vápánál vágni kell.Saját kisteherrel hozták a cserepet 3 forduloval, mert igy nem a földröl kellett felszedni.
Nem orabérben voltak és nem tököltek, ez ennyi volt....
Hát ez jó sok idő, én kevesebbre gondoltam volna...
Még 92-ben csináltuk anyámék házát, ami 100 m2 körül volt. Ott öten voltunk, azok közül kettő látott már tetőt de egy sem volt szakember.
Cserép le, léce csere, új bádogok és cserép vissza volt 3 nap. Azóta is jó.
Úgy saccoltam gyakorlott 3 szakembernek nem kerülhet több időbe 7 -8 napnál a 200 m2 tető.
Mondjuk 8x3 =24, napi bruttó 30 ezerrel számolva még mindig csak 720 ezer.... Hát nem tudom, meglátjuk, de millió felett már elgondolkodom hogy megcsinálom magam valahogy részletekben.
Némi tetőfelújításra volna szükség. Kis szerkezeti ácsmunka, újralécezés, fóliázás és verébdeszka csere a terv.
Kilencvenes évek végi tatai cserép van fent , arra gondoltam veszek bontottat és abból kiegészítve visszatesszük ami most fent van. A szaki szerint akivel beszéltem ez nem volna túl jó, mert az ilyen régi cserepek már nem fognak tökéletesen passzolni egymáshoz.
Igaza lehet, vagy annyira mégsem nagy probléma ez, inkább más megfontolás motiválhatja ezt a véleményt .
Volt már előtte itt egy másik tetőfedő, aki nem említett ilyesmit, viszont 2.1 millió+áfa munkadíjat kért, amit kizárt hogy kifizetnék. 200 m2 tető, úgy gondolom 7-10 napos munka lehet 2-3 hozzáértő számára. Szóval szerintem ez legalább háromszorosa az elfogadható árnak. Ti mit gondoltok nagy vonalakban a munkadíj kérdésről?
Van egy kb. 5,5 m x 3,5 m bruttó alapterületű, kb. 3 m gerincmagasságú féltetős épületem. Gyakorlatilag 6 db 30x30-as vasalt zsalukő oszlopon elhelyezett féltető, egy kis előtetővel. Amikor építettem, még 50 m3 volt az engedély nélkül építhető épület. Szeretném kibővíteni, a jelenlegi hosszabb oldal mentén "tükrözni", 100 m3 nettó térfogat alatt maradnék, így kevesebb papírmunkával jár.
A 3 méteres gerincmagasság elég alacsony hajlásszögű tetőt eredményezett, így ezt is szeretném egy méterrel megemelni és egy teljesen új tetőt építeni. Hogy célszerűbb a magasítást megoldani?
- Húzzak fel még négy-négy sor zsalukövet a középső három oszlopra, és ennek a bővítmény oszlopnak a vasalatát ragasszam bele a meglévő betonba?
- Ácsoljak egy 1 méter magas, 5,5 méter hosszú "keretet" pár helyen merevítve magasításként a jelenlegi taréjszelemenre, azzal megegyező keresztmetszetű (12x12 cm) gerendából?
- Hagyjam a taréjszelement a csudába, és támasszam egymásnak a szarufákat, plusz a jelenlegi taréjszelemen magasságában fogópárokkal fogassam össze őket.
A tetőfedés alapján vannak a különbözőek a beépítőkeretek nem olcsó/drága a különbség, a szakkereskedésben megmondják melyik cseréphez melyik kell. A gyári beépítési útmutató pedig a korábban berakott videon van ami a Velux gyári ajánlása.
Helló. A cserepet nagyából lekell szedni. Kb amekkora az ablak. Az ablakot rákell tenni a cseréplécre, és be rajzolni, annyit kell levágni a lécből, amennyi belóg. az ablakon van 3-fajta gallér. Az első a cseréplécre. A második, és a harmadik. egy ólomlemez. Az kell a cserépre hajtogatni.
Tető ablakot kell cserélnem, ahogy elnéztem nem egy NASA program, de mi határozza meg hogy a tetős síkjában hol helyezkedjen el, néztem beépítő videót, de ott a keretre 4 fület csavaroztak fel, és annyi, de gondolom nem mindegy hova csavarozom, kinek milyen vastag a tetőléc és a cserép. Erre van valami szabály?
A kazánon van beállítva 50 fokos előremenő hőmérséklet. Van egy elosztódoboz, abban vannak a különböző körökhöz tartozó csövek és szelepek (bocsánat, laikusként írom le).
A csöveket a padlóban vezették el, és a radiátoroknál a padlóból jönnek fel, de amikor épült a ház (2016/17) azt mondta az építtető, hogy ez nem igazi padlófűtés, de helyenként érezni fogom nyilván, hogy meleg a padló. Ez így is van, egy hosszabb fűtés esetén érezhetően meleg a járólap (most már meg fogom mérni, mennyire :D).
A házunkban a kazántól a radiátorhoz vezető csövek a padlóban vannak elvezetve. A fürdőszobában járólap van.
Gondolkodtunk rajta, hogy a fürdőszobában a meglévő járólapra (alátétlemezzel) klikkes rendszerű vinyl padlót tennénk. Nemrég olvastam viszont az ilyen termékeknél, hogy egyes típusaik bár rakhatóak padlófűtés felé, de maximum 27 fokos padlóhőmérséklet esetén. Egy hosszabb fűtés esetén a fürdőszobában lévő járólap érzésre ennél melegebb szokott lenni (a kazán 50-55 fokos előremenő hőmérsékletre van beállítva), bár nem mértem meg semmivel.
A vinyl esetén ez a hőmérséklet azért van megadva, hogy hatékony legyen/maradjon a padlófűtés, vagy azért, mert a nagyobb hőmérséklet kárt tehet a vinyl padlóban?
