Igazából nézni is kell az Operát, csak hallgatni az kemény.
De én szeretem, efy időben mentem is sokat.
Az új heppem, hogy színházi közvetítésekre járok moziba, az Urániába.
Shakespeare eredetiben Londonból, felirattal, vagy Csehov oroszul.
A Ványa bácsi nagyon nagy élmény volt.
15 éve nem hittem volna, de az operát én is egészen megkedveltem. Az egyik ami tetszik benne, hogy nem lehet benne alibizni, mert operából ami közepes, az szar:)
A klasszikus hangszeres zenét mindig hallgattam valamennyire, de az operához kellett egy kis rávezetés (szóval igen, egy csaj miatt vállaltam be), de ő már nincs sehol, én meg amit megkedveltem belőle, azt most már önként is szoktam hallgatni, meg eljárni is, ha van olyan alkalom meg hangulat.
Most viszont éppen ilyeneket hallgatok, ez is vokális és komoly, és nagyon jó háttérzenének:
Én úgy tudom Barcelonában súlyosabb a helyzet, ott a belvárost teljesen ellepték a turisták, nálunk csak csak a Király utcában és néhány környező utcában okoznak gondot a részeg angol turistahordák.
"Én támogatom, hogy az apák biztosak lehessenek abban, hogy a gyerek valóban az övék, de ne hagyjuk már egyedül őket egy ilyen lehetséges érzelmi csapással."
Az a gond ezzel, Kalpagos, hogy gőzöd nincs a törvény indoklásáról. Az érv, hogy a DNS teszt eredményének megtudása olyan érzelmi sokkot okozhat, hogy annak aztán húúú de csúnya következményei lesznek a gyerekre nézve, ezért kell letiltani az egészet, biztos nem volt az indoklásban.
Miért?
Hát, mert a jogrendszerben mindenhol következetesen végigvezették volna ezt a szavazópolgárokat gyerekként kezelő elvet. (Ami nálad teljesen rendben van.)
Mire gondolok?
Pl.:
- A gyerekeket érő súlyos balesetek után ne tájékoztassák a szülőket a súlyos, a gyerek élete végéig tartó károsodásról, hiszen olyan érzelmi csapást szendvedHETnek ezzel, ami akár kollektív öngyilkossághoz vezethet.
Szóba jöhet a gyerek azonnali állami gondozásba vétele, hogy ne kockáztassunk. Egy gyerek élete is túl nagy ár a rizikóért.
- Ugyanez megáll a partner/házastárs vonatkozásában, ha pl. kómába esik vagy védekezésre képtelen állapotba kerül, és társa pillanatnyi elmezavarában akár a kórházban megfojtja párnával, vagy elvágja a nyakát. Hogy ne szenvedjen.
- Az öngyilkossági kísérletet elkövető szülő gyerekeit azonnali hatállyal el kell távolítani a háztartásából (a legjobb az állami gondozás), hiszen ez már nem is csak kockázat, hanem bizonyosság arra, hogy a gyerek veszélyben van. Az ilyen lelkiállapotban lévő szülő _nem_ alkalmas gyermeknevelésre. Nem egy példát lehet hozni a sajtóból, amikor a szülő (anya és apa is volt, sajnos) kiterjesztett öngyilkosságot követett el. A megfelelő kezelésen/gondozáson/ellenőrzésen átesett szülő természetesen egy biztonságos időablakon túl visszakaphatja a gyereket.
"Most hagyjuk a katasztrofális közbiztonsági helyzetüket, ezerszám megerőszakolt nőket" Mondanám, hogy tipikus példa arra, miért veszélyes fegyver a statisztika idióták kezében - de a helyzet valójában az, hogy az idióták soha nem találkoznának önerőből svéd statisztikai adatokkal, ahhoz előbb aljas gazemberek kellenek, akik az idióták elé teszik a manipulált adatokat és az "elemzésüket". (A legerősebb kontent a témában amúgy az volt - talán éppen H. Zsófia művésznő adta elő - amikor ugyanazon "statisztika" szerint Szaúd-Arábiában volt a legkevesebb nemi erőszak eset a világon, és ez sem az előadóban, sem a közönségében nem vetett fel kérdéseket a hitelesség és az összehasonlíthatóság felől. Márpedig ennyire nyilván nem hülye ő sem, tehát marad a másik magyarázat.)
Szóval néhány tétel, ami a véres kardként lobogtatott magas svéd számok mögött van: - Svédországban a legenyhébb zaklatástól a csoportos nemi erőszakig minden bekerül a "rape" statisztikába (más európai országokhoz képest is szélesebb a kör, a világ többi részéről ne is beszéljünk) - Sokféle szociokulturális ok eredőjeként - nők társadalmi helyzete, rendőrség hozzáállása, stb. - Svédországban sokkal nagyobb arányban fordulnak a rendőrséghez ilyen ügyekben - Ellentétben szinte minden más országgal, a vonatkozó statisztikába a bejelentés pillanatában kerülnek be az adatok, és ott is maradnak függetlenül attól, hogy a későbbiekben igazolódik-e a vád ("Crime data in Sweden are collected when the offence in question is first reported, at which point the classification may be unclear. In Sweden, once an act has been registered as rape, it retains this classification in the published crime statistics, even if later investigations indicate that no crime can be proven or if the offence must be given an alternative judicial classification") - Ugyancsak ellentétben szinte minden más országgal, ha mondjuk egy gyereket éveken át rendszeresen megerőszakol a családtagja, akkor az annyi eset, ahányszor erőszak történt (más országokban ez egy esetnek számít) - Ráadásul minden esetet a bejelentés időpontjára regisztrálnak (és nem az elkövetés időpontjára), így ezt kombinálva az előző pontokkal, ha mondjuk 2019-ben kiderül, hogy valakit az elmúlt öt évben minden héten zaklatott a nagybátyja, akkor az akár több száz esetként is bekerülhet az idei statisztikába.
(Aztán azon persze el lehet vitatkozni, hogy ez a statisztikai módszertan jó-e a svédeknek meg a világnak, de az így keletkezett számokat összehasonlítani mondjuk a magyar számokkal - nem is beszélve az Európán kívüli országokról, az vagy súlyos butaság, vagy még súlyosabb manipuláció)