Keresés

Részletes keresés

landsmann Creative Commons License 2008.04.09 0 0 320

Ez elég durván hangzik. Ha jól értelmezem az írásodat, akkor hagyományos módszerrel műtöttek, tehát nem laparoszkópos technikával. Minden esetre mindenben eltér mindattól az eseted, amit én magam tapasztaltam, illetve olvastam magáról a műtétről. Mert uygebár én is utána néztem, mielőtt késeltek. Igaz, engem altatásban műtöttek, de műtét után vagy 5 óra hosszáig fel sem kelhettem. Akit a gerincbe adott érzéstelenítéssel műtöttek, azok 1-2 órával többet voltak kénytlenek fekve tölteni. Alapjában véve helyi érzéstelenítéssel való műtétről nem is hallottam még. Vag yaltatásban, vagy gerincbe adott érzéstelenítő injekcióval szokás. Az meg, hogy még aznap hazapateroltak, szerintem több mint felelőtlenség. Engem műtét után két nappal engedtek haza mindkét műtétem esetében. A második műtét előtt nálam sem volt annyi vizsgálat mint az első előtt, de ez talán azért van, mert a korábbi vizsgálatokból sok minden kiderült.

Szerintem se hagyd annyiban, mert ez így nem oké. Én 6 hétig voltam táppénzen mindkét műtét után, mielőtt újra munkába álltam.

Törölt nick Creative Commons License 2008.04.09 0 0 319
Sziasztok!

Én nő létemre 2 lágyéksérv műtéten is túl vagyok, ami tudom, hogy rendkívüli, de nálunk valahogy a családban női ágról/on örökletes ez a betegség.
Azért döntöttem úgy, hogy beírok ide, mert szeretném lejáratni Dr. Dömötör Gábor sebész urat az Ars Medica Lézerklinikáról, aki engem operált 2008. február 1-én és most április 4-én másodjára is. Igazából a második műtét tette be a kaput nálam. Az elsőnél sem voltam megelégedve a betegtájékoztatással, sőt. Főleg az volt a baj, hogy a doktor úr úgy gondolta, hogy ez annyira egy rutin műtét, hogy én akár már a műtét napjának délutánján is munkába állhatok. Helyi érzéstelenítést kértem, amihez tudva levő, nem kell éhgyomor. Reggel 8h-ra hívtak be és elvégeztek egy vérvételt, egy vizeletvizsgálatot és megmérték a vérnyomásom a műtét előtt, amire olyan 9h magasságában került sor. Lekötöztek és előkészítettek a műtőasztalon, majd 10-15 perc alatt le is zajlott a műtét, ami nem volt kellemesnek nevezhető, mivel az ájulással küszködtem és minden egyes nyomó és feszítő mozdulat, amit éreztem, csak görcsössé tett, lazítani nem tudtam, de úgy éreztem, ez nem okoz a doktor úrnak gondot és nem is szólt. Aztán műtét után két lábon visszasétáltam a pihenőbe lábadozni, ahol másfél órát feküdnöm kellett, mivel a helyi érzéstelenítő leviszi a vércukor szintet és nagyon lehet szédelegni, főleg, ha az ember nem evett előtte rendesen, ahogy én sem. Később, miután bekóláztam, szóltak, hogy sétálnom kellene 10 perceket. Én örültem, hogy a WC-re magamtól ki tudok menni, annyira fájt a seb. A doki bejött 2-3 órára a műtét után, megkérdezni, hogy mikor megyek haza és a délután 1-2h-ben maradtunk. Akkorra a párom értem is jött és én már menetkész voltam. Igen ám, de még az épület gangján beleájultam a párom karjaiba és 3 nővér cipelt vissza a pihenőbe. Kaptam fagyit, kólát és a párom hozott meleg ételt, de csak fél 5h-kor tudtam távozni később. Mindehhez annyit tennék hozzá, hogy a műtősnővérek egyáltalán nem foglalkoztak velem és csengetésre is alig jöttek, az ájulásom után meg még nekik állt feljebb, hogy ők megmondták, hogy sétáljak és miért nem tettem többet, meg hogy jó lenne ha összeszedném magam és mielőbb hazamennék. Persze fájdalomcsillapítót is csak az incidens után kaptam. Ja, és az épület olyan utcában van, ahol képtelenség parkolni, így jó pár métert meg kell tenni lábon a betegnek a kocsihoz és a klinika nem ad tolókocsit, pedig láttam, hogy van nekik.
A gyógyulás 48 óra szobafogsággal kezdődött, ami előírt, aztán bicebócán elkezdtem közlekedni. A varratszedésre 10 nap múlva került sor és addigra szinte már úgy jártam, mint régen. Amivel gond volt és van még mindig, az a tüsszentés, nevetés és köhögés, aminél nagyon húzódik a seb. Először a varratra gyanakodtam, aztán varratszedés után kiderült, hogy a belső, felszívódó varrat okozza ezt az érzetet és sajnos még ma is fáj a jobb oldalam. A doki 1 hónap múlva a kontrollvizsgálaton nem tudta megmondani, hogy mitől van. Annyit tett hozzá, hogy ahhoz a részhez, amit érzek, ő nem nyúlt hozzá, ott nem csinált semmit. Persze gondolom itt sokat számít, hogy ő a legprimitívebb módszerrel járt el, tehát 10 cm-es metszés, majd sérvkapu megtalálása, belek visszahelyezése, sérvkapu elzárása felszívódó varrattal, metszés összevarrása.
Joggal kérdezhetnétek, hogy miért mentem vissza a második műtétre is ugyan ehhez a dokihoz. Nos, nekem ezért nem kellett fizetnem semmit, csak 10.000.- Ft konzultációt és mikor még volt vizitdíj, akkor azt. Másrészt a netten nagyon sokat olvastam utána ennek az egésznek, de nehezen tudtam eldönteni és megítélni, hogy mi a legjobb megoldás, mivel szerintem a magyar egészségügyben semmire sincs garancia. A módszerek meg annyira különböznek és szerintem egyénfüggő, hogy kinek melyik a legjobb. Szóval úgy gondoltam, hogy egye kutya, bevállalom a bal oldalit is Dr. Dömötör Gábornál. Ismerem a stílusát, nem bízom meg benne jobban, mint más orvosban, meg már tudom, hogy mire kell figyelnem. Pont ezért jól bevacsoráztam és megreggeliztem a műtét előtt, vittem fájdalomcsillapítót és sok csokit meg szendvicset. Másodjára már nem végeztek vizsgálatokat, hanem csak a vérnyomásom mérték meg. Ezt felettébb furcsállottam, mert a recepciós hölgyek azzal fogadtak, hogy mutassam a vizsgálati papírokat. Én mondtam nekik, hogy sem az első műtétemnél, sem most nem mondták, hogy ilyen papírokkal kell érkeznem. Ugyan abba a pihenőbe és műtőbe kerültem és ugyan úgy zajlott minden egy-két kivétellel; a műtőn nem akartam elájulni és a műtét után is sokkal jobban voltam, 5 percet ha szédelegtem és 2-kor haza tudtam menni ájulás nélkül, amit a bőséges táplálékbevitelnek köszönhettem. A doktor úr viszont felettébb "udvarias" volt. Már felénél járhatott a műtétnek, mikor rám nézett és látta, hogy merő görcs vagyok, majd lekiabálta a fejem, hogy hogy képzelem, hogy itt görcsölök és feszítem magam, ezzel csak nehezítem a munkáját, és miért nem lazulok el. Na képzelhetitek, hogy ezek után, hogy éreztem magam!!! Az egyik műtősnővér nyugtatott le. Aztán persze a doki egész nap rám sem nézett, gondolom nem volt bőr a képén, vagyis merem remélni. Pénteken megyek varratszedésre, ami így most csak 7 nap kötésben és szerencsére a sebem sem húzódik annyira, mint az első. Mától már dolgozok rendesen, de a járásom még nehézkes. Most a következő dolog, amit teszek, hogy panaszlevelet írok a Lézerklinika vezetőségének és több fórumra is írok. Úgy gondolom ilyen embernek nincs az orvostudományban helye és javaslom, hogy mindenki messze kerülje el.

Pipusz
zozocam Creative Commons License 2008.04.07 0 0 318

LAPAROSZKÓPIA

 

Na szóval, itt egy kis leírás, ha valaki a jövőben erre téved, mert lágyéksérvet diagnosztizálnak nála... hátha segít.

 

Nemrégiben felébredtem és volt egy pici dudor a lágyékomnál, ami köhögésnél benyilalt. Gyorsan lementem a háziorvoshoz, persze már rég tudtam, hogy ez bizony lágyéksérv.

Konfirmálta...

 

Nem volt nagy, nem is fájt... kezdetben, de később egyre jobban, ahogy teltek a napok. Beutalt a háziorvos egy budapesti kórházba, ahol a sebész másfél órát(!) politizált miközben "vizsgált".  (Az ilyentől mindig kibukok, a f*-at se érdekli mit gondol a kormányról meg az eü miniszterről, gyógyítson az a dolga!) Közben kb. öt percet beszélt a műtétről, de azt elég meggyőzően. Már majdnem bedőltem.

Aztán hazamentem és erős kutatómunkába kezdtem, hazai és külföldi sebészi oldalakon. Hát, bocs a kifejezésért, de az emberem fércmunkát akart végezni.  Külső behatolás, kb. 8-10cm vágás,  hálóbeültetés nélkül, mert ahogy mondta a "test saját anyagainak felhasználására" törekszik mindig.

 

Na, én meg arra, hogy gyorsan felépüljek, feszülésmentes legyen utána, ne nagyon fájjon és lehetőleg ne egy 100 éves műtéti technikával műtsenek, amikor már léteznek jóval korszerűbbek...

Szóval felderítettem jó pár hazai kórházat ahol laparoszkópos műtétet végeznek, megbízhatóan és sokat. Valamiért ezek a központok mind vidékiek voltak...

 

Sebaj, elkezdtem hívogatni őket és az egyikben másnap már fogadtak is - (Budapesten egy hónap múlva vágott fel volna a sebész úr).

 

Le is autóztam gyorsan. A műtét előtti napon igen alaposan kivizsgáltak, hirtelenjében ezek: hasi ultrahang, röntgen, végbél vizsgálat, EKG, vérvétel, vizelet, szóval a szokásos, de tényleg nagyon alaposan, majd' az egész nap ráment.

Közben kiderült, lehet hogy kétoldali a sérv! De a laparószkopos eljárás egyik előnye épp az, hogy műtét közben meg tudják nézni a másik oldalt is, sőt egycsapásra azt is megcsinálják ha gáz van.

 

A sebész részletesen elmondta a műtét menetét. A legrosszabb az volt, hogy a vizsgálatok miatt nem lehetett enni már aznap, tehát előző este kedden ettem utoljára. Szerdán délelőtt semmit, délben minimális kaja mert utána déltől ismét semmi a másnap reggeli műtét miatt (végül is a beleket is érinti a beavatkozás).

 

A műtét altatásban ment, előtte bekötöttek egy infúziót (nem fáj) és miután betoltak a műtőbe szépen elszundiztam.

Ébredés nekem simán ment, persze picit kába voltam. 8-kor műtöttek, 10 körül már az ágyban voltam újra, kissé kótyagosan. Aludtam délutánig, amikor is fel akartak állítani máris.... no az nem ment. Felültem, de aztán vissza is huppantam, gyenge voltam, fura érzés. Kiszedték az infúziót, inni lehetett, enni nem.

 

De akkor jött a rettegés. Tudok-e pisilni vagy katéter? Szerencsére éjszaka leszállta előtt sikerült (az ágyban, kacsába). Viszont ezen az első éjszakán borzasztóan fájt a hasam, feszült, gondolom azért is mert felfújták a műtéthez. Kapartam az ágyat, de persze forgolódni nem tudtam. Végül kértem fájdalomcsillapítót hajnalban.

 

Reggel (ez már péntek, figyelem még mindig semmit nem ehettem!) két kedves nővérke segített feltápászkodni. Ez elképesztően fájt. De amikor járni kezdtem minden elmúlt, csodálatos érzés volt! A maradék fájdalom is azonnal tovaszállt a reggeli pisilés után, gondolom a hólyagfeszülés bejátszott.

 

És akkor megkaptam az utasítást: minél többet járkálni. Ez elég morbid volt, mert a hasamból egy cső vezetett ki, amin genny és vér keveréke csurgott ki egy üvegbe, azt hordoztam magammal a folyosón.

Másnap ezt is kiszedték és innét kezdve a felépülés igen rapid volt. Az első széklet után lehetett végre enni, szombat reggel - azaz tulajdonképp kedd estétől szombat reggelig nem étkeztem, ez eléggé legyengített.

 

Viszont vasárnap már 3km-t gyalogoltam simán - alig 3 nappal a műtét után!

 

Hétfőn haza, varratszedés után, azap otthon már dolgozgattam. Kb. másfél hete volt az egész és tök jól érzem magam, teljesen terhelhető már most, az orvos mondta.

Azért persze nem ugrálok súlyokkal egyelőre.

 

Nagyon örülök, hogy nem mentem bele a hagyományos műtétbe. Az egész laparoszkópos eljárás sokkal barátibb. Nincs nagy heg csak három lyuk a köldököm magasságában. 

Az egész műtétről és kórházi benntlétről csupa pozitív élményem van.

 

Szerintem érdemes energiát szánni arra, hogy megfelelő eljárást találja meg az ember és persze az ehhez legjobb helyet. A laparoszkópos sérvműtét egyáltalán nem rutinfeladat, elég nehéz, nagy tapasztalat kell hozzá. A végeredményt tekintve nincs nagy különbség, de a felépülés gyorsaságát tekintve mindenképp.

 

Remélem segítettem annak, aki a műtét előtt áll. Szívesen válaszolok zozocam(kukac)gmail.com-on ha van további kérdés.

 

Ja, és végül csak egyoldali volt a sérv!

 

Valahogy így történik a műtét. Tiszta high-tech, nem?

 

 

liberia Creative Commons License 2008.04.01 0 0 317

Közben megműtöttek.

Komolyan mondom: semmi negatív élmény.

Laparoszkópiával. A második nap az egy kilométerre levő boltba el tudtam simán gyalogolni, meg vissza is persze.

Hamarosan írok egy hosszab post-ot, csak felgyülemlett pár elintéznivaló, míg oda voltam (6 napot voltam egy vidéki kórházban, igazából csak azért, mert nem akartam visszamenni kontrollra, varratszedésre így megvártam ott a hétvége utánt).

 

Előzmény: :petyus: (316)
:petyus: Creative Commons License 2008.03.29 0 0 316
szia,
engem kedden műtenek itt lágyéksérvvel, majd beszámolok milyen.
Előzmény: liberia (314)
liberia Creative Commons License 2008.03.25 0 0 315

Mindegy is már, mert le is fixáltam a műtétet egy megyei kórházban!

Köszönök mindent!

Előzmény: liberia (314)
liberia Creative Commons License 2008.03.25 0 0 314

A linket nem rakta be az imént:

http://miniplasztika.hu/serv.html

Előzmény: TamásD (312)
liberia Creative Commons License 2008.03.25 0 0 313

Kedves TamásD!

 

Először is nagyon nagy köszönet, hogy vetted a fáradságot, ráadásul látom, hogy éjnek idején, hogy válaszoltál.

 

Sajnos a fájdalom maradt, picit aggaszt, de ma elkezdek telefonálgatni műtét ügyben.

 

Még egy utolsó kérdésem lenne, erről mit tudsz...?

Nem egyértelmű számomra ez milyen műtét, nem ismered véletlen miről van szó?

Köszönöm, tobbet nem is zavarok, remélem csak egy műtéti beszámolóval - hamarosan. 

 

Előzmény: TamásD (312)
TamásD Creative Commons License 2008.03.25 0 0 312
Pesten nem tudok konkrétan erre specializálódott helyet, de az biztos, hogy a Sote I. Seben végeznek ilyen laparoscopiát. Debrecenben a Kenézy nagyon átalakult, Hajdú elment, ha jól tudom Szegedi is, új főnök van, úgyhogy az itteni "fellegvár" rogyadozik ilyen téren:) Attól függően, hogy hol laksz, az egyetemi centrumokban vagy a megyei kórházakban jó eséllyel van tapasztalat laparoscopos sérvvel.

A gond inkább megint a pénz: ha egy sebészet pénzszűkében van, akkor először a laparoscopos műtéteket fogják vissza. Amit írtam a hálós sérvműtétre, hogy a műtét+benntfekvés+miegyéb nem jön ki az OEP által fizetett pénzből, az hatványozottan igaz a laparoscopiára, amelyhez speciális műszerek kellenek, amiket ráadásul gyakran kell cserélni, kutya drágák. Tehát sok helyen ha hálót még tesznek is be, de a laparoscopos sérv le van tiltva. Epehólyagot nem lehet visszafogni, az annyival jobb a nyitottnál, de a sérvnél lehet mondani, hogy az eredmények ugyanazok, az egy nagyobb metszés nem szignifikánsan rondább mint a több kicsi, az meg, hogy a nyitott kicsit jobban fáj, az a kórháznak mindegy (egyébként a nyitott sem fáj nagyon).

Amit írtál a vizsgálatról+fájdalomról, normális semmiképpen nem, de igazából túl sok okosat sem lehet rá írni így látatlanban. Remélem azóta elmúlt.

TamásD
Előzmény: liberia (311)
liberia Creative Commons License 2008.03.24 0 0 311

Nagyon szépen köszönöm! Megpróbálok találni egy intézményt ahol laparoszkópos hálóbeültetéssel meg tudnak műteni minél előbb. Remélem azért a hálóért nem kell majd nekem utánajárnom...:)

 

Közben pár hazai és külföldi orvosi publikációt és összefoglaló tanulmányt elolvastam pro és kontra laparoszkópos lágyéksérv ügyében, érdekes volt.  Az eredményesség szempontjából úgy tűnik nincs számottevő különbség, viszont ami nekem a lényeg a gyors felépülés, a megszokott életvitel és főleg a munka mihamarabbi folytatása, az egyértelműen a laparoszkópia mellett szól.

(Bár kétségeim voltak hogy lehet-e egyáltalán nálam laparoszkópiát alkalmazni, mert ugyanott van a sérv, ahol a vakbél műtétem volt még gyerekkoromban kb. 25 éve, de azt olvastam nem igazán számít).

Azt jól látom, hogy két laparoszkópos fellegvár van Magyarországon, Nagykanizsán Dr. Bátorfi József és Debrecenben Dr. Hajdu Zoltán és dr. Szegedi Zoltán vezetésével? Budapesten is akad ilyen laparoszkópos lágyéksérv kezelés területén élenjáró kórház? 

 

Még valami:

Amikor a háziorvos megvizsgált kb. egy hete, akkor még nem nagyon fájt, csak megerőltetésre nyilallt bele egy kis fájdalom. Ő viszont vizsgálat közben kért, hogy erőltessem magam, felüléseket csináljak, köhögjek stb miközben a vizsgálóasztalon feküdtem, hogy meggyőzödjön róla tényleg sérv-e. A lágyékcsatornába is benyúlt eközben, nos az eléggé fájt. Sőt, igazából azóta fáj az egész sérv, sőt estére már ülni sem bírok nagyon és az egész jobboldali lágyéktájék is megduzzad alaposan, bár reggelre kissé lemegy.  Ez normális?

 

 

 

 

TamásD Creative Commons License 2008.03.23 0 0 310
Attól függően, hogy hol laksz, keress olyan kórházat, ahol megcsinálják rendesen hálóval. Azért inkább az a ritkább szerintem, ahol ezen spórolnak. Egyébként, extrém esetben arra van lehetőség, hogy pl. a hálót közvetlenül a forgalmazótól megvedd. Ezeket mint a gyógyszereket szabadon forgalmazza néhány nagy cég (Johnson&Johnson, Tyco, BBraun, stb.) és lehet tőlük venni, aztán az orvosnak odaadni, hogy ezt tegye be. Mondjuk én még nem láttam ilyet.

TamásD
Előzmény: liberia (307)
landsmann Creative Commons License 2008.03.22 0 0 309

Az igen! Te aztán sokáig húztad. :) Én nem "kínoztam" magam ennyi ideig. alán másfél, két év telt el a felfedezés és a műtétek között. Nekem mindkét oldalon volt. De hogy mi a fenétől és pontosan mikor keletkeztek, azt nem tudom, mert nem fájt. Eygszer fürdés közben vettem észre, hogy mik azok a dudorok. Nekem nem volt semmi rossz érzésem ébresztés után. Azt viszont tudom, hogy még életemben nem fáztam úgy, mimnt akkor. de szerencsére csak rövid ideig éreztem. Mikor ébresztgettek, kérdezgették, hogy hogy vagyok. Alig bírtam megszólalni és csak annyit mondtam: Borzasztóan fázok! Erre annyit mondott valaki, hogy: oké, rendben. Utána még akkor ébredtem fel pár másodpercre, mikor az ágyamba fektettek. Akkor is elővett a fázás, de alaposan betakarttak, aztán aludtam, mint egy jóllakott napközis. :) Aztán időnként felébredtem pár percre, majd visszaludtam. De ez gyakorlatilag így folyt egy pár órán keresztül, de egyre hosszabbak lettek az éber és egyre rövidebbek az alvós időszakok. Aztán olyan este, vagy délután 4-5 óra kjörül felkelhettem. Na,a kkor jött az első rossz érzés. Ahogy mondod, én is C-be hajolva evickéltem le az ágyról, Nem bírtam kiegyenesedni, mintha belülről húztak volna össze. Rohadtul fájt, pár perc után, szinte lépésről lépésre jobb lett. Mire a wc-ről visszabandukoltam, teljesen leizzadtam. Melegem volt, szédültem. Mondom, ha még 3 méterrel távolabb az ágy,a kkor biztos összeesek előtte. Így aztán amennyire csak tudtam, szaporáztam a képteimet. A következő séta már egy kiscit könynebben ment, kevesebb szédüléssel, de a fájdalaom az megvolt. A fal mellett a kapaszkodót fogdosva botorkáltam a folyosón. De végül ez szinte percről percre jobb lett, úgymomnd bejáródtam. :) De azéret ez a C-be görbülős felállás eltartott úgy egy jó hétig. Varratszedésnél már nem volt ilyen gond, csak ha hirtelen mozdulatot tettem. Varratszedés után aztán ez is elmúlt.

A második műtétnél nem volt ilyen C-be görbülés, az kevésbé fájt, gyorsabb is volt a gyógyulás. Mondjuka  sérv is kisebb volt bal oldalon.

Az tény, a nevetés volt a legrosszabb. Nem tudott az ember önfeledtenm nevetni. Az ágyon összegörbülve még csak-csak, de állva, vagy ülve, szinte lehetetlen volt. És valóban, minél inkább próbálta az ember megállni nevetés nélkül, annál jobban kellett. De egyébként igazán jót kacagni már műtét előtt sem nagyon tudtam, mert akkor éreztem, hogy odabent nem kósder a dolog.

Nálam egy kiscsit elhúzódtak a műtétek, mert közben más bajom is volt, aztán míg azt ki nem derrítették, addig nem lehetett műteni. Így aztán május 17-től kezdődött az egész és július 6-án volt az első műtét. Műtét előtt 1 héttel meg injekciózgattam magam naponta egyszer. A második műtét után meg a megmaradt 4 injekciót felhasználtam, nem akartam kidobni. Ha már megvan, akkor legyen elhasználva. A gyógyszr majd csak utána kezdtem el szedni.

Előzmény: soostiti (308)
soostiti Creative Commons License 2008.03.22 0 0 308
Nekem 3 napja volt egy jobboldali lágyéksérv műtétem. Megosztom az eddigi tapasztalataimat előtte állókkal.
Mivel eddig csak látogató voltam kórházakban, minden mozzanata egy élmény volt.
6 éves koromra emlékszem amikor már látszott ott valami. Akkor kb. olyan újjbegy alakú és nagyságú volt. Most 32 éves vagyok. Eddig vártam arra, hogy rászedjem magam a dologra. Igazából nem volt vele semmi különösebb panaszom még ennyi idő után sem, még nagy terhek cipeklése (pl. 50 kg) esetén sem. Lefekve visszahúzódott és felállva kibújt. Elég könnyedén mozgott a kitágult csatornában. Ami miatt sürgetve éreztem a dolgot az az, hogy kb 5 éve felgyorsult a növekedése. A műtétig galamb ill. tyúktolyás közöttire. Meg orrfújáskor éreztem már a jelenlétét, amit felemelt jobb lábbal tompítottam...
A műtét után jöttem rá, (pedig még csak csak három nap), hogy volt más kihatása is, amit eddig másra fogtam. Arról van szó, hogy kiadósabb étkezés után 1-2 órával a gyomrom magasságában hózó érzéssel járó fájdalmat éreztem. Nem érdekelt különösebben, hisz kevesebb és többszöri kajálással tudtam szabályozni. Egyébként ez már 10 éve volt. (Remélem felszedek pár kilót a közeljövőben--> kicsi férne rám.)

Altatást választottam, állami kórházban. Nincs rossz tapasztalatom. Egy nagyon szimpatikus, fiatal orvos kezei alá kerültem. Ő azt biz. Lichtenstein módszert választotta, persze előtte beavatott a várhatókról.

Kaptam egy szem gyógyszert, betoltak a műtőbe, váltottunk pár szót, majd miután rámtették a maszkot kb. 10 mp alatt elaludtam (kb. 10óra 15 perckor). Majd teljesen simán megébredtem, különösebb bódultság nélkül. (12 és 13.30- körül)
Állítólag volt vele munka: nem volt újkeletű.
Iszonyú remegés jelentkezett, meg erős fájdalom a műtét helyén, és ezt "nem tudta" a csávó aki belökött a liftbe érzés nélkül: azonnal leb...tam.

Lázam abszolút nem volt, a vérnyomást másnap még 150/ vmi.-t mértek. volt de tegnap már újra 120/80.
Másnap jöttem haza C-be görnyedve.

Hasizmok nélkül létezni elég nehéz. Ez olyan állapot. Még ma is.
Nem ajánlom tüsszögősen, köhögősen a műtétet mert az kegyetlen. Na a nevetés az a legdurvább. Pláne így, hogy nem akarsz és annál inkább kell. Még a Fábry-t is kikapcsoltam mert azt hittem szétszakadok amikor vakinek a hátán vákuummal húzatták a bőrt.....

Na én ezeket tapasztaltam. Nem szabad halogatni, panaszmentes állapotban szerintem meg kell műttetni.



liberia Creative Commons License 2008.03.20 0 0 307

Kedves TamásD!

Örülök, hogy visszanéztél ide ebbe a fórumba! Olvastam a bejegyzéseid és sokat segítettek!

A rendszerrel számomra a baj az, hogy ha az ember szeretné a lehető legjobb megoldást és hajlandó lenne kifizetni is érte a pénzt, akkor sem teheti meg. Legjobb tudomásom szerint, olyan nincs hogy odamegyek az OEP-hez vagy a kórházba, és azt mondom hogy kérem én a legjobb minőségű anyagot és a legkorszerűbb eljárást szeretném, és ki is fizetem az OEP normatíva feletti részt... Kissé furán néznének... Pedig az embernek a legfontosabb az egészsége, és nekem mindent megér, hogy a jövőben ne legyen emiatt újra problémám.

Te mit javasolsz, merre induljak el? Kezd sürgőssé válni a dolog.

 

TamásD Creative Commons License 2008.03.20 0 0 306
Igen, anyagi okai vannak, szakmailag már régen kimondták, hogy a hálós a standard műtét. A gond az, hogy egy ilyen sérvháló a mérettől és anyagától függően 8-20000 Ft körül mozog, a még nagyobb baj, hogy az OEP is max. 30000-40000Ft ot fizet egy ilyen műtétért összesen, ha a betegnek nincs egyéb kisérő betegsége. Tehát egy fiatal, egyébként egészséges beteg hálós sérvműtéte sokszor többe kerül, mint amit a kórház kap érte, és a mai nehéz helyzetben a szakmai indokok néha háttérbe szorulnak.

TamásD
Előzmény: landsmann (305)
landsmann Creative Commons License 2008.03.19 0 0 305
Még mindig alkalmaznak előszeretettel háló nélküli műtéteket egyes helyeken. Nem tudom miért, talán spórolni akarnak vele? Csakhogy a végén többe fog kerülni. Egyik ismerősöm férjét már harmadjára műtötték, ez utóbbi alkalommal abban a kórházban, ahol engem is. Ott egyből a hálós módzsertt alkalamzták. AZ előző két műtétnél meg nem. Csak simán összevarrták és kész. Persze, hogy szétszakadt. Ráadásul az az illető is elég aktív, mezőgazdaságból élnek. Traktort vezet, szerel, stb. Szóval ő is megfogja a munka végét, nem 1-2 kilókat emelget. Ugyebár most ez a három műtét pénzbe is többe került az államnak, meg a betegnek is rosszabb volt mintha egyből hálót tesznek be. Nekem is mindkét oldalon simán sztk-ra csinálták mindenféle protekció nélkül a megyei kórházba. Semmi bajom vele, pedig már eltelt két és fél év.
liberia Creative Commons License 2008.03.19 0 0 304
Sziasztok!

 

Sajnos nekem is be kellett kukkantanom ide; nemrégiben amikor felkeltem, hirtelen ott volt egy apró pukli, némi szúró fájdalom jelenlétében a jobb oldali lágyékrészen, a vakbélműtét (ami vagy 25 éve volt) hege alatt.

Nem volt nehéz az internetes infók alapján diagnosztizálnom a lágyéksérvet… El is szaladtam a körzetihez és egy napra rá rögtön utána egy pesti kórházba… de sajnos nem volt időm „felkészülni” a netről, ami pedig ma már szerintem alapvető.

Főleg, mivel az orvos elég fura volt. Végletekig lehordta a laparoszkópos eljárást, hogy azt szerinte nem megy, mert epeműtétekre találták ki és csomó esetben úgyis az a vége, hogy végül fel kell nyitni és szerinte az egy nagyon invazív megoldás. Kérdeztem ő hogy csinálja, azt válaszolta, hogy törekszik a hasfal saját elemeinek felhasználásával megoldani a dolgot és ha kell csak akkor raknak be fel nem szívódó hálót. Azt mondta a kiújulás esélye 1% (hát utánanéztem sok helyen, külföldi orvosi lapokon is, de én 8-20%-ot találtam)

 

Hazajőve kissé beleástam magam a témába. Nekem nagyon fontos, hogy igen hamar menjen a gyógyulás és ne újuljon ki. (Viszonylag) fiatal vagyok, meglehetősen aktív életmódot élek és a munkámat is sokszor nehéz terepen végzem. Ezért szeretnék törekedni a ma elérhető legjobb technikára, nyilvánvalóan persze arra, amely az én esetemben a legjobb megoldás - lehet a vakbél műtét belezavar a dolgokba.

 

A laparoszkópos műtét felé hajlok, több ismert okból is és visszaolvasva a fórumot ebben megerősödtem.

 

A kérdésem, hogy hol csinálják ezt Magyarországon a „legjobban”? Olvastam a debreceni Kenézy Kórházról, ahol hálóbeültetéses laparoszkópos műteteket már több, mint tíz éve végeznek. 

 

Akár magánklinikára is mennék (bár szívesebben egy felkészültebb kórházba), amiket találtam az egyiken a hagyományost csinálják, az ars medica, azt hiszem, az nem érdekel (különösen az előző hozzászólás után), a másik kissé zavaros, nem laparoszkópos, de nem is a hagyományos http://www.miniplasztika.hu/serv.html

 

Akit műtöttek laparoszkópos eljárással meg tudná adni, hogy hol csinálták és milyen tapasztalata volt?

 

Eléggé izgulok, hogy jól sikerüljön a műtét...

 

EZER KÖSZÖNET!!

csilicsalamádé Creative Commons License 2008.03.19 0 0 303
A férjemnek is lágyéksérve van, illetve most már csak volt. Mivel a kórházban túl spkat kellett várni a műtétre, megpróbálkoztunk az Ars Medica-val. Telefonon felvették az adatokat, és megbeszélték a konzultáció időpontját. A konzultáció maga egy nagy nulla volt, a doki megnézte, hogy van e sérve a férjemnek és volt. Mivel szed egy vérhigitót a párom, ezért kardiológusi véleményt is kellett vinni. A kardiológus azt irta, hogy a műtétnek kardiológiai kockázata nincs. Dömötör doktornak ez nem volt elég, rá kellett (volna) iratni, hogy egynapos sebészet keretében. A kardiológus azt mondta, férjem szivéért vállal felelősséget, de a műtétért nem, ezt nem irja le. Dömötör doki ez esetben nem vállalta a műtétet, és azt mondta, az egynapos eljárás csak fiatal, egészséges embernek való. Na, itt va a disznóság. Ugyanis, már a telefonos adategyeztetésnél kiderült, hogy férjem nem fiatal és nem egészséges. Szerintem ennek a mondatnak akkor kellett volna elhangzania és nem azután, hogy leperkáltuk a 10000 Ft-ot.
okun79 Creative Commons License 2008.03.13 0 0 302
Sziasztok.

Engem hétfőn mütöttek, két oldali lágyéksérvel. Laparoszkópos módszerrel. Tegnap engedtek haza, visonylag jól vagyok, bár a hasam, eléggé feszes még mindig, de összeségébe véve, nem bántam meg, hogy ezzel a módszerrel operáltak. Azért itt nincs vágás rajtam, csak három kicsi pont, ahol bevezették a cuccot.

Ha esetleg friss tapasztalat érdekell valakit szivesen válaszolok, ha kérdez.

Üdv
petya3124 Creative Commons License 2008.03.10 0 0 301

Engem tavaly nyáron műtöttek jobb oldalival.Rábeszéltek a helyi érzéstelenítésre....

Eléggé riasztó volt hallani.DE annyira más hallani ,mint átélni.Ha arról lesz szó,inkább azt választom.Egy szunyog csipést érezni semmi mást.

Tény,hogy nálam nem hatott.Semmim nem tudtam mozgatni deréktol lefelé,viszont éreztem csipést hideget,meleget amikor probálgattak.Kérdezgetett a doki,hogy ezt érzem? Már válaszolni nem tudtam bealtattak.Műtét után én nem a legjobban éreztem magam.Négy napig szinte nem tudtam felállni,lefeküdni,járni és ami a lényeg a wc még 1 hét után is kinlodás volt.Viszont aki utánam jött az asztalon,délután már nekem hordta a vizet.

Egy a lényeg,nem érdemes sokáig kínlódni vele...30 perc és minden a régi.

Nekem már elég nagy volt.

Előzmény: :petyus: (297)
landsmann Creative Commons License 2008.03.09 0 0 300
Egyáltalán nem zavaró. Ami meg a láthatóságot illeti, fürdőnadrágban sem látszik, ha ettől aggódsz. :) Takarja az alsó, de egyébként is nagyon halványan látszik így két és fél év után. Csak egy vékony világosabb vonal látszik. Szóval semmi nagy hatalmas ákom-bákom öltés. :)
Előzmény: :petyus: (299)
:petyus: Creative Commons License 2008.03.09 0 0 299
mennyire zavaró/látható a heg ami maradt?
Előzmény: landsmann (298)
landsmann Creative Commons License 2008.03.08 0 0 298
Altatásban csinálták mindkettőt, mert úgy akartam. AMúgy minden részletre kiterjedő leírást a honlapomon találsz a témáról az "Egy sérvműtét kálváriája" linken.
Előzmény: :petyus: (297)
:petyus: Creative Commons License 2008.03.08 0 0 297
téged altatásban vagy helyi érzéstelenítésben műtöttek? utánanézek a laporoszkópos dolognak, jobban örülnék egy kisebb hegnek és gyorsabb felépülésnek.
Előzmény: landsmann (296)
landsmann Creative Commons License 2008.03.08 0 0 296

Maga a vágás 10,5 centi mindkét esetben. Ha ügyes a sebész, meg jól csinálják, akkor gyakorlatilag alig lehet észrevenni. Nekem is a hagyományos módszerrel csinálták, így a 10,5 centis vágást össze kellett varrni. Varratszedés 10-12 nap múlva volt, ami kb 5 perc cakli-pakli mindennel. (nem fáj)

A laporoszkópos módszer előnye, hogy egy kis sebet ejtenek és azon benyúlva végzik el a műtétet a speciális eszközökkel. Ez utóbbi módszer nagyobb technikai felkészültséget igényel a kórháztól, bár szerintem ma már nem számít ritkaságnak. Gyorsabb a gyógyulás, könnyebb a betegnek, de ha jól tudom, jóval drágább módszer mint a hagyományos.

A laporoszkóposnál el tudom képzelni az egynapos módszert, mert mikor engem műtöttek, a mellettem lévő ágyon fekvő illetőt azzal a módszerrel műtötték és a műtét utáni napon hazamehetett, de saját felelősségre, mert még 1 napig bent szerették volna tartani. Viszont a hagyományos módszerrel szerintem még most sem megy az egy napos dolog. Nálam mindkét esetben kedden mentem be, szerdán volt a műtét és pénteken engedtek haza. Műtét után az a két nap szerintem nem árt. Bár ezt úgyis az orvos mondja meg, hogy mikor enged haza. Ha esetleg belázasodsz, akkor míg lázad van, úgysem engednek haza.

Előzmény: :petyus: (295)
:petyus: Creative Commons License 2008.03.08 0 0 295
igen, nem egy bonyolult beavatkozás, de állami kórházba csak ajánlás alapján mernék befeküdni, "találomra" a sok rémtörténet miatt nem... ezeknél a klinikáknál is az oep fizeti a beavatkozást, csak a vizsgálatért kell fizetni (10k), és valahogy jobban bízok az olyan dolgokban amik piaci elven működnek.
ma voltam vizsgálaton az ars medica-ban, a doki rendes volt, bár elég gyorsan lezavarta az egészet. március 26-ra kaptam időpontot a műtétre, a laborvizsgálatokat előtte el kell végeztetnem valahol, illetve kell egy belgyógyászati szakvélemény, hogy a problémám alkalmas az egynapos sebészeti beavatkozásra.

neked mekkora heg maradt a műtét után? mert az ars medica-nál hagyományos úton végzik a műtétet, a miniplasztika pedig laporoszkópos módszerrel (bármit is jelentsen ez), aminél a metszés csak kb 3cm - legalábbis ezt írják - és varratszedésre sincs szükség.
Előzmény: landsmann (294)
landsmann Creative Commons License 2008.03.05 0 0 294
Véleményem szerint a lágyéksérv nem egy olyan betegség, ami külön magánklinikát igényelne. Nekem mindkét oldalon egy sima megyei kórházban csinálták teljes megelégedésemre. Persze ettől lehet keresni jó helyeket.
Előzmény: :petyus: (293)
:petyus: Creative Commons License 2008.03.04 0 0 293
sziasztok!
úgy látom kicsit behalt a topik... enyhe bal oldali lágyéksérvem van, szeretném rendbehozatni. két magánklinikát találtam ahol oep-támogatással végeznek ilyen műtétet, de egyikhez sem találtam véleményeket, tapasztalatokat. ezek lennének:
http://www.arsmedica.hu/
http://www.miniplasztika.hu/index.html
megjárta valaki ezek valamelyikét? tudtok esetleg olyan állami (budapesti) kórházat ahova érdemes menni a problémámmal? előre is köszönöm!
Törölt nick Creative Commons License 2007.12.11 0 0 292
sziasztok,
a segítségeteket kérném! elnézést ha nem a témába vág - remélem nem -, de egyelőre tanácstalan vagyok, úgyhogy megpróbálom itt. fizikai munkát végzek és tegnap elég szerencsétlenül sikerült megemelnem egy nehéz tárgyat. azóta a jobb herémben sajgó fájdalmat érzek, amihez ritkán egy-egy hirtelen 'nyilallás' társul pár másodpercig. átnéztem, a környéken nem észlelek semmiféle dudort, kitüremkedést. de a sajgást egész nap érzem. mi lehet ez? minden segítséget infót előre is köszönök!
hamzsu Creative Commons License 2007.12.01 0 0 291

Sziasztok!

Most estem át egy sérvmütéten. Nagy hasmütét utáni hasfali sérv volt. Nagyon jó helyen, szuper prof operált. Háló nem került betételre. Most még egy kicsit kinlódok a mozgással, de remélem, hogy hétfőn zöld utat kapok és mehet minden. Mármint munka, autovezetés és társai. De nagyon kell vigyázni. Ne féljetek, nem fáj de minden utasitást szigorúan be kell tartani. Sikereket minden érintettnek!

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!