- Az EON nem telepít napelemet, csak egy jól megfogalmazott reklámba futottál bele, hogy ők az eon ilyen-olyan alvállalkozói.
- A szaldót nem ígérte meg neked írásban senki, csak azt mondták hogy biztos marad, mert miért is törölnék el, szóval ha holnaptól 44 forintért veszed az áramot, tőled meg 14 forintért veszik át, akkor nem szólhatsz egy szót sem. Ekkor már fizetheted a hitel mellé a villanyszámlát is, ami a törlesztővel együtt lehet több lesz mint a napelem nélkül lenne. ekkor a megtérülésed mennyi lesz? 30 év? 100 év? Megjósolhatatlan, mert a képletben bármely számot bármikor bármire átírhatja a kormány.
- A hatásfok romlását nem veszed észre, mert a termelésed folyton változik a napsütés és a hőmérséklet függvényében, így nincs mit mivel összehasonlítanod, mint ahogy két egymást követő tél gázfogyasztását sincs értelme összehasonlítani. Amúgy mi az elképzelés? Hogy bemondásra jönnek leszerelik, bemérik, és majd fizetnek? Hát ebbe azért ne éld nagyon bele magad.
- Ilyen nincs hogy betellik a körzet betáp lehetősége, a jelenleg hatályos törvények szerint a szolgáltatónak kötelessége biztosítani a betáp lehetőségét.
- És mint írtam az inverter az alatt a 25 év alatt háromszor, de lehet hogy ötször tönkremegy.
Szóval beleugrottál egy hitellel megtámogatott elég rizikós konstrukcióba, anélkül hogy rendesen utánanéztél volna csak elhitted amit a telepítésben érdekelt cég mondott. Természetesen lehet hogy bejön, lehet hogy 5 év alatt megtérül, lehet hogy 25 év alatt sem romlik el, csakhogy ebben senki sem lehet biztos, ez puszta szerencsejáték.
A hatásfok csökken, persze, de van ám garancia is a világon.
Ennek a cuccnak úgy emlékszem, hogy 80%-os teljesítményt garantál 15, vagy 20 évig a forgalmazó, illetve így az EON. Szóval, ha ez nem teljesül, akkor van új irány.
Meg aztán ha a csökkenő teljesítmény mellett is megtermelem a null szaldót, akkor sincs még semmi veszteség. Én úgy lőttem be, hoyg a 10 panel most némiképp túlteljesíti az igényt, tehát, ha csökken is a teljesítmény, még mindig nullán leszek.
A rizikót mondjuk nagy mértékben csökkenti nálam az a tény, hogy innentől fogva az áram ára gyakorlatilag mellékes, viszont, ha nem ~44 Ft/kWh-val számolok, hanem figyelembe veszem, hogy ez biztosan emelkedni fog, akkor a "megtérülés" sem 10 év, hanem rövidebb is lehet.
A lényeg, hogy mindenki maga kell mérlegelje, hoyg mire költi a pénzét, de az is tuti, hoyg előbb-utóbb a szolgáltatóknál megtelik az adott körzet betáp lehetősége és onnantól hiába akar valaki csatlakozni, már nem fogják engdeni.
A hatásfok nemcsak, hogy csökkenhet, hanem egészen biztos csökkenni fog 10-12 év után, nem is kis mértékben. Ezt is csak most tudtam meg, hogy utánaolvastam.
Szerintem ez egy sokismeretes egyenlet és bár elképzelhetőnek tartom, hogy megéri, de nekem nagyon rizikósnak tűnik a dolog.
Szerintem ez nem annak a legnagyobb üzlet, akinek felszerelik, hanem annak, aki felszereli.
Nekem úgy állt össze, hogy 1,7 milla cakk-pakk minden és a havi 12.000 Ft-os villanyszámlámat váltom ki.
A 10 évre fizetendő törlesztés havi 13.000 Ft, önerő ~170.000 Ft. (Energetika, Eon, közjegyző)
Nekem 10 panelt raknak fel, plusz egy invertert. Ez az előzetes számítások szerint kicsivel többet tud, mint az elmúlt évek átlag fogyasztása, de kb nullára jön ki.
Az EON szereli, villanyórát cserél, stb.
Én úgy gondolkodom, hogy mivel ugyan annyi villanyszámlát fizetek, mint amennyibe kerül a SOLAR rendszer, így nem megtérülésről kell beszélni, hanem arról van szó, hogy ezt a havi összeget így is, úgyis kifizetném az Eon-nak, így viszont veszek rajta valamit, ami engem szolgál és a 10. évtől már csak a saját rendszerem fenntartása a költségem. Onnantól "villanyszámlám" már nem lesz, vagy csak akkor, ha nem férek bele a fogyasztással a megtermelt áramba.
Nyilván, ezt meg is lehet szüntetni a szolgáltató részéről (de azért talán ez nem ilyen egyszerű), meg hatásfok is csökkenhet, de szerintem megéri.
Egy hűtötáska méretű doboz a falon, félmillió forintért. A napelemekből nem a hálózati 230V váltakozó feszültség jön le, hanem napsütéstől függően változó párszáz volt egyenfeszültség, így kell kell még egy elektronika ami átalakítja, és a frekvenciáját a hálózatéhoz igazítja.
Nagyobb baj, hogy az inverter nemigen fog kibírni annyit mint a panelek, és annak a cseréje vagy javítása is drága mulatság. Továbbá nem szokták megemlíteni hogy a jelenlegi szaldós elszámolás nincs kőbe vésve, csak egy tollvonás eltörölni bármikor. Persze lehet hogy nem megy tönkre az inverter, lehet hogy örökké marad a szaldó, de ha mégsem, akkor a megtérülés konvergál a végtelenhez.
Itt azt írják, hogy felszerelés után 10-12 évvel elkezd csökkenni a panelek hatásfoka. Tehát pont mikor nullára kijön az ember és lehetne valami haszna, akkor kezd el csökkenni a hatásfok. Persze bármikor lehet plusz paneleket felszerelni, de az nyilván plusz költség.
A másik problémám pedig az, hogy a most felszerelt napelemek 10-15, pláne 20 év múlva már jócskán elavultak lesznek. Nem beszélve a ki tudja hány %-os teljesítménycsökkenésről.
Van ez a napelem Európai Uniós támogatással. Ha jól emlékszem 2 milliót kell befizetni és havonta 15 ezer ft-nyi villanyszámlát lehet megspórolni így. A környékünkön egyre többen ugranak bele ebbe, 8 db napelemet tesznek fel a tetőre.
Köszönöm az ötletet, a tok a ferde, az ajtó jobb, de mivel az ajtó is kb deszkákból van, így vannak rajta minimális hiányosságok, de azokat elviszi a szigetelő csík majd. A tokot kellene egyenesre hoznom, ha vékony lécet felszegelek, és a léc és a tok közt kitöltöm szigetelő anyaggal, a léc és az ajtó közé pedig felragasztok szigetelő csíkot, úgy talán jó lesz.
Többek közt a spjázban tárolt élelmiszerek, illetve télre itt vannak bent az elektronikai gépeim, amik nem férnek be, továbbá itt van a kazán is, és már ugye ott rontja a hatásfokát a lehűlés miatt, stb.
Azért egy tetőtér beépítés nem a szakma csúcsa. :-)
Ki kell menni, fel kell mérni, meg kell nézni, hogy egyáltalán normálisan (gazdaságosan stb) megoldható e, aztán településképi véleményeztetés és mehet a buli.
Azért egy rutinos építésznek nem sok kell, hogy megmondja, megéri vagy nem. Már építtetői oldalról.
Sajnos ingoványos a jogszabályi háttér, másrészt az ilyen munkákra is kell idő, amit az emberek nem szeretnek megfizetni.
Csak azért meg senki nem fog dolgozni, hogy dolgozhasson.
---
A doksi egyébként felmérési tervből és egy átalakításiból áll - helyszínrajz, felm alaprajz(ok), felm metszet(ek), felm homlokzatok, fotódoksi, műleírás átalakításban ugyanezek, plusz az irományos rész, stbstb. Nem kevés idő.
Tehát már az elején illene tisztázni az érdeklődőnek... az itteninek, hogy milyen minőségben kívánja megbízni.
A tetőteresre gondolok. kitalálni az álmait, amit ő nem tud megfogalmazni, vagy egy olyan alkotást készíteni, amit elfogad a hatóság - nem mond ellent a szabályozásnak, műszakilag érhető és nem túl drága.
Az hogy a sóder térfogata + a cement térfogata + a víz térfogata több mint a kész betoné, készséggel elismerem, elvégre a homok is felszívja a vizet a cement is, és ez a szósz eloszlik a kavicsok közt. De az kizárt, hogy kevesebb lesz a kész beton térfogata, mint a sóder maga. 1,7m3 sóderből kizárt hogy 1m3 beton legyen. A recepted is 1,7T kavicsot ír, ami csak 0.98m3. Ezt keverte össze a kolléga, azon akadtunk fenn.
Arról van szó, hogy 1m3 készbetonhoz a hozzávalók több mint 1 m3 tesznek ki.
Egyébként ezt otthonról írom, nem tudom megnézni, de úgy rémlik, hogy az ÉKN-ben és az ÉMIR-ben található receptekben több mint 1 m3 sóder kellett 1 m3 betonhoz. Ellenőrizni fogom és a talált receptet be fogom másolni, bármi legyen is az.
