Nem kezdtem pontosan utánaszámolni, akkor legyen ötöde. Mondtam valamit. Nem ez a lényeg.
Csak ahhoz képest, hogy itt sokan a rossz hangszigetelésre panaszkodnak, ezért inkább aki teheti, kőzetgyapotot tesz fel eps helyett a tégla házára, nekünk a 27 (!) cm-es falunkon olyannyira nem jön át a hang (se ki, se be), hogy már szinte ijesztő.
Én csak ezért írtam, hogy nem feltétlenül tömegfüggő a dolog.
Egyik fórumtársunk javaslatára még a személyes megkeresés előtt mégegyszer rákérdeztem telefonon erre a ráérsz később is fizetni a pályázati pénz oldaalát dologra. Rendesen benéztem, lehet hogy csak néhány napja ezt akartam hallani. Ki kell rögtön csengetni mindent. Viszont amíg nincs elbírálva a pályázat nem kezdenek munkába. Mondjuk érthető, nem mindegy hogy 2M vagy 4-5M áll rendelkezésre. Úgyhogy újabb probléma lépett a képbe számomra, de nem adjuk fel. Egyébként korrektnak tűnt. Mondta kérjek ajánlatot más kivitelezőtől, így össze tudom hasonlítani az ő ajánlatukkal. Mondjuk enélkül is teszem már egy ideje. Majd elválik mi lesz. Egy szomszéd városbeli úriembertől is kértem telefonon ajánlatot (laikusként nagyon "otthon van a témában" érzésem volt). Komplett ajánlata tokkal vonóval sikeres pályázat esetén a bekerülési díj 6%-a, sikertelen esetén u.ezen összeg 40%-a. Kicsit soknak tűnik, még próbálkozom, viszont nagyon hozzáértőnek tűnt.
ismeri valaki a szigatech grafitos hőszigetelő rendszerét ? - esetleg rakott valaki föl ilyet?...én 30-as tömör téglafalú homlokzat hőszigetelését gondoltam megoldani 7cm-es grafitos rendszerrel. Hozzáértők véleményét szeretném kérni, a minőségét illetően illetve megfelelő választás-e?
Az, hogy elegendő egy könnyűszerkezetes ház hangszigetelése, az nem azt jelenti, hogy egy nagy tömegű téglafal ne lenne jobb ebből a szempontból. A stúdióban is betonfal van, az akusztikus anyagok szerepe nem a külső hangok csillapítása, hanem a stúdión belüli hang visszaverődés akadályozása.
Két fogalom keveredik itten. Az egyik a hanggátlás, ami megakadályozza, hogy a védeni kívánt oldalra átjusson a hang. Léghangok esetében ezt tipikusan nagy tömeggel lehet megoldani (beton). a hang ugyanis visszaverődik, és az energiája nem elegendő ahhoz, hogy rezgésbe hozza azt a nagy tömeget. a másik, a hangelnyelés. Ezt jellemzően nyitott pórusú anyagok tudják jól. Itt nem számít a tömeg, a lényeg az, hogy a rezgés jusson be az anyagba, és ott az energiáját adja le. Ezáltal nem jut át a túloldalra. Ráadásul mindez frekvenciafüggő is, hogy szebb legyen. Testhangok esetében kicsit más a dolog. Itt is lehetséges extrém nagy tömeggel védekezni, de ez nem gyakori. Méter vastag betonfödémen ugrálhatsz, abból semmit nem fognak hallani lent. A Hitler-bunkert leszámítva nem járatos megoldás (azt hiszem, a Kempinski hotelban csináltak ilyet egy szinten, de mérget nem vennék rá). A rezgésnek itt rugalmas anyaggal állják az útját.
"Ha először végiggondolnád a mondandódat, nem írnál le ilyen marhaságot. Szerinted a tömegtől függ a hangszigetelés? Na, ne már..."
Ha a hangszigetelő anyagoknak nem lenne tömegük, nem szigetelnének hangot. A hang két dologtól csillapodik: vagy visszavered valamerre (ne oda menjen, ahol Téged zavar), vagy ha munkát végeztetsz vele (hővé alakítod). Nulla tömeg = nulla dolgoztatás = nulla csillapítás, képzeld el mennyit csillapítana egy ablak, amelyben pl egy réteg leheletvékony celofán feszül. A nagy energiájú mélyhangok (basszusgitár, dob és kipufogó) úgy átmennek akár egy húsz centis üveggyapoton is, mint a pinty, de ha nehéz testi munkát végeztetsz velük (pl egy betonfalat hajlítgasson), akkor jelentős részük hővé alakul és csak egy pici jut el a túloldalra. A hangstúdiók külső fala is betonból/téglából van, zajos városi környezetben nemigen akad közöttük könnyűszerkezetes, sőt némelyik hangstúdió két, egymásba rakott beton/tégla épületből áll, így zárják ki a külső zajokat. Amit a hangstúdiókban belül a falakon/padlón/stb látsz, az nem a külső zaj elleni szigetelés (persze rásegít arra is), hanem a belső hangforrások (=kövér hölgy) hangjainak visszaverődését megakadályozó hangELNYELŐ szerkezetek (hogy a mikrofonba kizárólag a direkt hangok jussanak és ne mindenféle visszaverődött visszhang is).
Egyetértek, hogy a szálas szigetelők között az a jobb hangszigetelő, amelyiknek nagy a tömege.
A beton/tömör téglafal ill. a jó ksz-es fal hangszigetelő tulajdonságáról ment a vita. Utóbbi sokkal jobb hnagszigetelési szempontból annak ellenére, hogy tizede/huszada tömege van. Akkor mégsem csak a tömegtől függ, nem?
"Szerinted a tömegtől függ a hangszigetelés? Na, ne már..."
pedig de.
a kozetgyapot jobb hangszigetelo mint az uveggyapot. es melyik a nehezebb? minnel surubb gyapot, annal hangszigetelobb.
a leghangot a legmentes zaras, es a nagy tomeg csillapitja jol. a testhangot meg az elasztikus, puha, elnyelo anyagok. a beton a masodikban eleg vacak, de az elsoben szuper!
Pont erről beszélek. A kifejezetten erre gyártott anyagokról.
A mozi- és színháztermek akkor miért nem tömör betonból vannak?
Vagy például a mélygarázsok mennyezetén lévő hangelnyelő lapok miért készülnek farostból vagy műanyagdarálékból?
Esetleg menj be egy üres (!) tégla vagy beton helyiségbe kiáltsd el magad, majd egy (jól kivitelezett) ksz-es szobába, és döntsd el, melyik nyeli jobban a hangot.
"Esetleg ezt nem lépéshang-gátlással kapcsolatban olvastad?"
Mivel a lépéshang szigetelést nem a (rossz hangszigetelő) eps-ből szokták csinálni és ott nem is fordulnak elő kimondottan vastag rétegek sem, így remélhetőleg nem keverte senki össze a hőszigetelést a lépéshang szigeteléssel.
"Kishiján bezsongtam a visszhangtól a fejembe. Szerintem felejstd el a kérdésem, mert nem találtam vissza a forráshoz. "
A hőszigetelésnek szerintem nincs visszhangja (a tréfásan felsorolt okok miatt) úgyhogy ezzel ne foglalkozz. Hogy egy kicsit komoly is legyek: a hang terjedési sebessége levegőben 340 méter másodpercenként (így tudod kiszámolni, hogy milyen messze villant a villám) tehát amikor valaki például arról beszél, hogy 5 centi hőszigetelésnek még nincs visszhangja, de 15-nek már van, az tulajdonképpen azt állítja, hogy 0,000294 másodperces késleltetésű visszhang még nem zavaró, de 0,00117 másodperces késleltetés már zavaró. Ráadásul az eps többnyire csendben elvan a falon, úgyhogy nincs ami visszhangozzon benne, ettől lettem olyan vidám.
"Eredetileg arra gondoltam, hogy a lakáson belül fogod "fazékban" érezni magad, "
A hőszigetelés kívül van, odáig el sem jutnak a lakás hangjai. Nagy tömegű fal esetén a fal tömege nyeli el a hangodat, azért nem jut ki a hőszigeteléshez, könnyűszerkezetes falba pedig (ha szükséges) szoktak építeni valamilyen rezgő hangszigetelő réteget, ott az nyeli el a hangot (kifelé is, pedig a cél a kívülről bejövő zajok csökkentése). De ha mindez hiányzik és kizárólag 30 centi polisztirolból van a házad, még akkor sem fog jobban visszhangzani. Legalábbis én így tudom, de én nem vagyok szakember.
Jelen esetben én azt olvastam ki Petya szavaiból, hogy csak az anyagköltséget kell kifizetnie, aztán a munkadíjat megelőlegezi neki a vállalkozó és azt csak akkor kell kifizetnie, ha megkapja a pályázati pénzt. Ez szerintem elég nagy lutri a vállalkozó részéről, mert ugye a megrendelőnek nincs pénze a munkadíjra, tehát ha negatív elbírálású a pályázat, akkor futhat az addig elvégzett munka díja után.
Ez persze abban az esetben érvényes, ha a pályázat elbírálásának eredményhirdetése előtt megkezdik a munkákat.
Alapesetben viszont úgy működne a dolog, hogy a pályázatot benyújtja az ember, majd megvárja annak elbírálását és csak akkor kezdik a munkákat. Ekkor megrendelik az anyagot, amit kifizet önerőből a pályázó, majd a vállalkozó elvégzi a munkát, kiszámlázza azt és a végén a pályázati pénz folyósítása után kapja meg munkája ellenértékét. Ez végülis működhet, csak én még nem hallottam ilyen bátor vállalkozókról, mert azért előfordulhat még az is egy-két okból, hogy a végén nincs folyósítás. (pl a teljesítést, az elvégzett felújítást nem fogadják el valamiért)
A szekrény a falak hideg sugárzását tompítaná. A fűtéscsövet én a szekrény mögé tervezem tenni. Alsó és felső légrés a szekrényen segíthet, ahogy írtad.
20°C-os levegőhőmérsékletnél és 60% relatív páratartalomnál 12°C a harmatpont... nálunk 50% akkor szokott lenni, ha szárad a szobában pár nagyobb ruhadarab. (50%-nál 12°C a harmatpont). Úgyhogy elvileg nem vészes. Tud a WinWatt szekrényt modellezni? :-)
Kaptam egy visszahívást az egyik austrothermes képviselőtől. Annyit mondott a visszhanggal kapcsolatosan, hogy könnyűszerkezetes házak szigetlése előtt kell akusztikai méréseket végezni. Ezekre a házakra nem sima EPS ajánlott, hanem van un. akusztikus szigetelés, amit pl. padlóközi szigeteléseknél is alkalmaznak.
Nem tudom ezzel beljebb vagyunk-e. Nem könnyűszerkezetes házaknál nem jelentkeznek hangtechnika problémák, mivel itt - az ő szavaival élve - van "volumen".
Ha nagyon érdekel, priviben meg tudom írni, hogy kiknél érdeklődtem eddig, de ajánlani senkit nem merek. Nem véletlenül nem választottam még én sem. Sajna az a tapasztalat, hogy a pályázatírást vállalók sem tájékozottak elég jól. Legalábbis mindenkinek sikerült megválaszolatlan kérdéseket feltennem. Bár lehet, hogy csak túl kukacoskodó vagyok. :-)
Tapasztalatom alapján a falon nem igazán jön át a hang, és az EPS - ha nem is olyan jól, mint pl. a kőzetgyapot, de - hangszigetel is vmennyit. Mivel képes lenyelni valamennyi rezgést.
Szerintem kérdezz rá még egyszer, mert nekem ez gyanús! Az ő részükről egyszerűen lutri. Mert mi van, ha mégsem sikeres a pályázat? Márpedig az eredmény nem biztos, hacsak nincsenek bejáratott (kent) vonalaik.
Amit én eddig kiderítettem, az az, hogy átlagban 60-80ezer körül vállalják a pályázatírást, ami magában foglalja az energetikai számítások elkészítését is. Ebből az összegből 15ezret számolhatsz el a pályázatban.
Én történetesen ma voltam bent a pályázat lebonyolításával megbizott szervezetnél érdeklődni. Rákérdeztem, hogy állunk az időfaktorral, mivel már december óta lehet pályázni. Tehát, hogy van-e még keret. Állítólag van még, tehát lehet nyugodtam benyújtani a pályázatokat. Azért kérdeztem rá erre, mert a tavalyi pályázatról jól lemaradtam, mert 1 hónap alatt elfogyott a keretösszeg.
Gondolom, most azért kevesebb a pályázó, mert egyrészt tavaly már sokan pályáztak, másrészt mert most kötelezővé tették az energetikai számításokat. Bár személyes vélemyénem szerint ez utóbbi szakértői számítások néhány tízezres bekerülési költsége még nem indokolná az érdeklődés csökkenését.
Egy olyan statisztikára én is kíváncsi lennék, hogy a beadott pályázatok hány %-a sikeres végül és hogy milyen a kifizetési eredményesség.
A szekrény hogy fogja meg a hideget? Vagy arra gondolsz, hogy telepakolod ruhával, ami szigetelni fog.?
A szekrény előtti lakótérben persze így nem fogod érezni, hogy "süt a hideg fal", de attól még a fal belső felülete hideg lehet. És mivel ott van rajta a szekrény, így kevésbé tud szellőzni, ami nem jó. Vagy a szekrényajtó megfogja a párát, ami a lakótér felöl a fal felé terjeszkedik?
Azért firtatom, mert én is beépített szekrényt terveztem egy teljes északi falfelületre és engem éppen az aggaszt, hogy a szekrénnyel nem fogok-e pont a penész kialakulásához segédkezni?
A fűtéscsövet a radiátorig én is a szekrényben fogom a fal mentén vezetni a teljes falhosszon, de nem hiszem, hogy ez a vékony cső majd jól felfűti a fal szekrény által takart belső felületét. Én pont azon gondolkoztam, hogy nem-e kellene a szekrény felületén szellőzőréseket kialakítani, hogy ne akadályozzam a levegőáramlást a fal felé a szellőzés érdekében.
Sajnos semmi tapasztalatom nincs e téren, csak "hangosan gondolkodtam".
"Ők megelőlegezik (gondolom csak a pályázati összeget)"
Most akkor konkrétan mit előlegeznek meg? Engem is foglalkoztat ez a pályázósdi, mert idén pont az ebbe tartozó témákban kell felújítanom a régi házamat.
Én még nem találkoztam olyan pályázatíróval, aki bármit is megelőlegezett volna. Ők csak kitöltik helyetted az adatlapokat és beszerzik helyetted az energetikai számításokat. Legalábbis én eddig ezt szűrtem le.
Köszi az ötletelést mindenkinek. Párazárásban nem bízom hogy kivitelezhető lenne, ezért nem teszek belülre szigetelést.
Az első hsz-ban írtam, hogy beépített szekrény kerül erre a falra. Reményeim szerint a külső vakolás + a szekrény meg fogja fogni a hideget. A tervezett csupasz fűtéscső-kunkor meg egy picit ráfűt a szekrény mögött, hogy ne legyen nagyon hideg hátul.
Korábbi, innen kapott infók alapján fogok próbálkozni én is. Talán néhány nappal ezelőtti hozzászólások között szerepel egy hivatkozás, ahol megtalálod a leírást is.
A napokban küldtem egy mail-t egy pályázírással foglalkozó társasághoz, akik küldtek egy regisztrációs adatlapot, visszaküldtem kitöltve, s néhány napon belüli jelentkezést ígértek. Kivitelezést is ők végzik, ami egy fórumtárs szerint (szerintem is) nem a legszerencsésebb, de sajnos kénytelen vagyok ezen az úton haladni, mivel a pályázat utófinanszírozású, s nem tudok ennyi pénz előásni még ilyen rövidebb időre sem. Ők megelőlegezik (gondolom csak a pályázati összeget), a saját erőt szerintem az anyagok leszállításakor ki kell fizteni (erről nincs még semmi infóm).
Kishiján bezsongtam a visszhangtól a fejembe. Szerintem felejstd el a kérdésem, mert nem találtam vissza a forráshoz. Felhívtam 3 gyártót (austrotherm...), ők nem tudnak ilyen jelenségről. Úgyhogy stornó az erre irányuló kérdés.
Remélem nincs igaza Nano2 -nek, s nem a gúny vezérelt, csak eddig vidámnak sikerült a napod, s jót derűltél rajta.
Egyébként ha valaki más tud konkrétumot a dologgal azért még érdekelne.
Még a hozzászólásodhoz.
Eredetileg arra gondoltam, hogy a lakáson belül fogod "fazékban" érezni magad, nem a szigetelés fog zümmögni.
Köszönöm a hozzászólásokat A és A+ os kategória eléréséhez!
Kicsit bonyolultabb mint gondoltuk, rengeteg infó és számítás spekulálás:(
Honnan tudok kézzelfogható segítséget kérni??? Gondolom egy "mezei" kőműves nem ért a legfrissebb legmodernebb számításokhoz és kivitelezéshez:(
A ZBR klímabarát otthon pályázatról tudnátok infót mondani, érdemes pályázni, láthatunk pénzt ha nyerünk, vagy csak hitegetés és nincs pénz kifizetésre.
Én 10 cm EPS-el szigeteltem de visszhang nincs, egyébként az EPS-nek nulla a hangszigetelése.
A ház alsó szintje kisméretű 38-as fal, a felső szint Poroton 36, így össze tudom hasonlítani. A kisméretű tégla jó hangszigetelő, a Poroton hitvány.Hallom az autókat, a kutyákat,stb. Reméltem hogy a hőszigetelés valamennyit fog csendesíteni, de semmi.
Erről hallottam már én is. Rákérdezek egy szigeteléssel foglalkozó ismerősömmel (én tőle hallottam). Ha ad rá magyarázotot megosztom veled.
Egyébként, ha valaki nem ért olyan szinten néhány dologhoz, mint adott esetben te, nem biztos hogy gúnyolódással segítesz bárkinek is az információ gyűjtésben.
Másképp fogalmazva: a visszhanghoz három dolognak kell meglenni: 1-hangforrás 2-hang terjedését segítő közeg (levegő, víz, mályvacukor, stb) 3-hangot visszaverő felület Tehát ha a fejed beledugod egy fazékba és úgy elénekled a boci-boci-tarkát, akkor amit hallasz, annak egy része visszhang. De eszedbe sem jut rámutatni a konyhaszekrényben árválkodó fazékra, hogy az visszhangzik. Tehát a káros viszhangú eps-nél 1: mi a hangforrás? 2: mi a hangot közvetítő közeg? 3: mi a hangvisszaverő felület 4: ebben az egészben mi a káros/ártalmas/zavaró/veszélyes?
"Véleményed szerint ez így nem igaz (vagyis egyáltalán)? "
De hát még azt sem tudom, hogy mi az az "ez", mivel nem mondtál semmit azon kívül hogy a túl vastag eps visszhangzik. Ez így nulla információ. Pl a visszhanghoz valamilyen hangforrás is kell, márpedig az eps-be pedig csak a legritkább esetbe darálnak bele műkődő táskarádiókat vagy üzemelő asszonykórust. Megfelelő nyakatekert módon az is levezethető, hogy a gumióvszer gyártás is felelős a királypingvinek számának csökkenéséért, ezzel a módszerrel akár azt is állíthatjuk, hogy a vastag eps visszhangzik, kevésbé, mint egy napkollektor, de sokkal jobban, mint egy strucctojás. A veszélyes eps-visszhang jelenségről szerintem a hír forrásánál kellene érdeklődöd, hogy részletesen mesélje el ezt a dolgot, mert nem érted. De áruld el, hogy hol olvastad mert engem is nagyon érdekel.
Nem a mosoly tárgyaként vetettem fel, de ha csak ennyi lenne ezzel kapcsolatosan a realitás én örülnék neki a legjobban. Próbálok keresgetni, hátha valahol meglelem.
Véleményed szerint ez így nem igaz (vagyis egyáltalán)?
"Mi az A+ háznál a padló irányában a követelmény?"
Tudtommal az A+ kategóriába kerülés kizárólag a várható éves energiaigénytől függ, hogy azt a szintet hogyan éred el (persze a pályázat keretein belül), az magánügy. Persze nem árt tudni, hogy ha a bölcsek által javasolt megoldás-csomagok (hőszigetelés+nyílászárók+szellőztetés+stb) egyes részeit kihagyod vagy jelentősen csökkented, akkor azt az energiaveszteséget máshol valószínűleg csak (sokkal) drágábban tudod majd behozni. Vagy sehogyan sem.
Mondok egy példát (nem tudományos számítás, csak példa): ha mondjuk ki van számolva a házad "A" kategóriásra, onnan az "A+" két módon érhető el: - vagy az összes hőszigetelés vastagságát megduplázod és még drágább ablakokat vásárolsz - vagy kiépítesz egy egyszerű mesterséges szellőztetést. Energetikailag mindkét verziónak ugyanaz lett az eredménye, de forint kiadás szempontjából ég és föld a különbség.
Tehát szerintem akár teljesen el is hagyhatod a padló felé a szigetelést, de lehet hogy emiatt máshol jóval többet (sokszor annyit) kell majd költened valamire.
Sajnos pontosan nem emlékszem. Az biztos, hogy egy fórumon ajánlatta valaki, de már nem emlékszem merre jártam (1-2 hónapja volt). Szerinted ez akkor nem állja meg a helyét?
"Várhatóan a gáz ára 10-20% lesz drágább idén és ez nem jelenti azt, hogy ne emelkedjen feljebb ..."
áldott optimizmus.. :( Csak az első fázisban (a tavaszi gázáremelés alatt) is többet fog npőni az ára ennél (10%), és utána még 3 további alkalom adódik a gázár "korrekciójára". Lehet találgatni.. Nem beszélve arról, hogy akik esetében megszűnt a támogatás (most aránylag sokan vannak), azoknál asszem olyan 40%-ra jön ki az emelkedés mértéke.
Csak azér írom, hogy valamennyire reálisan lehessen megítélni a dologt.
Nem volt egyértelmű a megfogalmazás: a pályázatnál a ház energiaszámítási PAPÍROKAT nem írhatja alá akárki, csak akik szerepelnek a megfelelő (nemtomhogyhívják) országos hivatalos jegyzékben.
A kondenzáció elkerülése végett 2 alapelv betartása fontos. A szigetelőanyag páravezetési ellenállása kisebb legyen a falazaténál, ha ez nem lehetséges, akkor a szigetelés U hővezetési ellenállása mindenképpen kisebb legyen a falazaténál!!!
Példa 30N+F falazat +EPS szigetelés
A fenti táblázatból kiolvasható, hogy a tégla G értéke kb 4-5cm EPS-sel egyezik meg, de az U értéke ami kb 0,45-0,5 w/m2k sokkal jobb,mint az EPS (U=0,8), tehát növelni kell a hőszigetelés vastagáságát 9cm-re, mert 9cm EPS U értéke 0,45. Vagyis ilyen falazatra vagy 4cm kevesebb vagy 9cm több EPS kell rakni. Természetesen a második megoldás az indokolt.
köszi ez így világos. még az lenne akkor kérdés hogy az optimális érték felével mennyi kb a havi gázfogyasztáskülönbség télen? ez ugye társasházi 50nm-es lakás 1 homlokzati fallal-> havi 6-8 köbméter gázfogyasztás különbség mondjuk a 0.17 és 0.3 közt nem igazán számít nekem (igazából most sem a gázfogyasztás csökkentése a fő cél hanem ez a rohadt hidegsugárzásból adódó diszkomfort megszüntetése) a teljes homlokzatom kb 25 nm ebből most le lehet szigetelni kb 18nm-t
Én most ősszel csináltam hőszigetelést. Kiszámoltam a grafitosat, de nem 20%-al volt drágább hanem jóval többel, így nem 10cm grafitot tettem fel, hanem 12cm simát.
Arról nem is beszélve, hogy a grafitosnál állítólag az anyagot óvni kell a napfénytől tároláskor, felrakáskor, egész a hálózásig, azt meg további pluszklötség fóliasátrat csinálni neki a munkához az állványon kívülre
Ott is el lehet érni A -s házat csak a szomszéddal kell megegyezni...ha nincs egyesség akkor nincs A -s ház sem de az már nem a hőszigetelés hibája hanem a szomszédi viszonyé...az más kategória....ne keverjük bele ezt...
Üdv. Infóim szerint a sima fehér eps nem szerencsés 12 cm-nél vastagabbat használni, mert az már visszhangot kelt, így e felett mindenképp grafit kell. De akkor miért gyártanak fehérből is akár 20 cm-t?
A grafitos kb 20%-kal drágább és kb ugyanennyivel jobban szigetel (0,04 helyett 0,032). Olcsóbb hozzá a rövidebb dübel ugyanolyan szigetelési érték esetén és kevesebbet takar ki az ablaknyílásból a vékonyabb szigetelés.
köszi de kicsit több infót szeretnék kérni: nem tom hogy a 0,3 az mennyire jó vagy rossz, mennyivel lenne jobb a grafitossal, és árban mennyivel drágább a grafitos? nyilván nem akarok szarrágóskodni, de én abban nem értek egyet itt több emberrel hogy minél vastagabb a szigetelés annál jobb (nyilván amíg nem éri el az ember az optimális vastagságot addig ez így igaz, de nem hiszem hogy ha előrelátó vagyok akkor 40 cm eps-t is fel kell rakni mert majd sok év múlva jó lesz az....)
már látom hogy hasonló kérdés volt de más szemszögből kérdezném: kb 30 centis lyukacsos (nem tudom milyen) téglából 55-60 éve épült házikóra raknék tavasszal szigetelést (már a terasz részre ahol a szomszédok nem látják) kérdésem a következő: sajnos egyéb adottság miatt 10 cm-nél nem tudok vastagabb eps-t felrakni. vajon érdemes e a grafitosat választani, illetve árban és teljesítményben megéri e ezt a megoldást választani , vagy elég az occsó eps is?
Memorix! Neked most akkor mekkora U-val (fal, födém) jött ki az A kategória?
Korábban írtad, hogy : "Itt nincs olyan, hogy magad megcsinálod még ha értesz is hozzá. Van egy lista és csak az ezeken feltüntett cégek/emberek anyagait fogadják el." Én ilyenről nem olvastam. Hol írnak erről?
A vályognál is sokat számit a szigetelés, ugyan jobb a gyapot de én a hungarocellel sem vettem észre semmi káros hatást. Simább falnál kevesebb ragasztó fogy mint a vakolatlannál, viszont a dübelezést el ne hagyd. Sajna csak spec dübel használható hozzá ami hossz függvényében 200-250ft/db.
Sziasztok, Lapostető (tetőterasz) szigetelés ügyében nézegetem a könnyűbetonokat, mint az EPS alternatíváját. Dolgozott már valaki ilyesmivel? Ugyanazt az U értéket drágábban, vagy olcsóbban lehet elérni, mint a lépésálló EPS-sel ??
egy B-30-as falazat esetében min 20 cm (lambda=0,04 hővezetési tényezőjű) hőszigetelés kell az U<0,2 elérése esetén. Oldalhatáron álló ház esetén nem biztos, hogy ezt a vastagságot az érintett szomszéd megengedi felrakni a telkén. Nemrég volt egy fórumtárs akinek 5 cm sem engedne a szomszédja. Az ilyen esetekből kiindulva írtam, hogy csak nyílászárócserével és hőszigeteléssel (10-12 cm) nem elérhető az A, A+ kategória.
Egy dolog a számítás, matematika, hogy miből mennyi kellene és egy másik a valóság, hogy mit lehet.
A sima A -hoz nem kell ilyesmi...még radiátoros+turbó cirkó+thermo szelepekkel is lehet teljesíteni ezt a követelményt...azonban minden felületnél a u=0,2 alatti értéket érdemes megcélozni, falnál a u=0,17 -nél van optimum a jelenlegi gázárak mellett...
Az A+ -hoz pedig már a u=0,15 alatti hőszigetelés kell, napkollektor, és felület fűtés kell. Még kondenzációs kazán+falfűtéssel is el lehet érni... nem olyan drága dolog...
Más kérdés a rekuperátoros szellőztetés ..az jó ha van de ha nincs attól energetikailag lehet még A+ is a ház....nagyon komfortos ...és az ár egy részét a fix ablakokon meg lehet spórolni rá...
Ami viszonyt nagyon fontos a ház felület/alapterület aránya...minél több kiugró + felület van annál több hőszigetelés kell rá...ezért célszerű már tervezésnél is a tájolással, a felülettel foglalkozni. Általában az egyszintes sima téglalap alakú vagy a 2 szintes sima kockaházak jobbak energetikailag...kisebb a felületük...
A falra célszerű 20-30 cm EPS-80 piros hőszigetelés felrakni...vakolatoknál a dryvit, baumit, terranova az ismertebb márkák. Ha ezek vakolatait választod csalódás nem érhet... a lábazatra is érdemes 12 vagy 15 cm XPS vagy expertet felrakni....
Ablakoknál 3 rétegű ablak üvegezés legyen ha műanyag akkor 5 kamrás, ha fa akkor pedig 80-s beépítési mélységű. Általában a fa 1,5x2,5x drágább mint a műanyag nyílászáró.
Itt az premier ,gealan, aluplast, kömmerling ablakokat érdemes nézegetni...a contrumánál akcióban... ha pedig A+ házat szeretnél akkor a kerettel együtt 0,8 -t kell tudnia az ablaknak és nem csak az üvegnek...
Plafonnál a 25-35 cm vastagságú hőszigetelést érdemes elérni...ez lehet kőzetgyapot, üveggyapot, EPS, fúj papír hőszigetelés...
Várhatóan a gáz ára 10-20% lesz drágább idén és ez nem jelenti azt, hogy ne emelkedjen feljebb ...
mindenképpen érdemes vastag hőszigetelésben gondolkodni...
"Csak nyílászárócserével és hőszigeteléssel az A és A+ kategóriát nem lehet elérni."
Tudsz tanácsot adni, merrefele menjen az ember, ha ilyen kategáriát szeretne elérni. Én is most fogok szigetelni és nyílászárókat cserélni. 82-ben épült a házam alfa téglából. Erre gondoltam 12 cm grafit, födémre pedig korábban másoknak ajánlott gerendaközé 2x10 cm üveggyapot egymásra merőlegesen. Tudtok segíteni, hogy így mennyit tudnak a falak, s mekkora lesz ezután a energiaigénye a háznak?
Mivel nyílászáró csere és hőszigetelés is lesz, ezért a jelenlegi állapot (30 éves huzatos ablakok) helyett légtömör ablakok lesznek így a megfelelő szellőzésről is gondoskodni kell, különben páralecsapódás, penészedés alakulhat ki.
"javaslatokat kérnénk, hogy B30 -as falra milyen minőségű és mennyiségű szigetelésben gondolkodjunk" Minőségben I. osztályú nyílászárókat és hőszigetelő rendszert kell venni, ahol műbizonylatot, szállítói megfelelősségi nyilatkozatot adnak (nem internetről letöltöttet). Nem baj, ha kiválló építési termék cimkével ellátott.
Nyílászárónál lehetőség szerint az U legyen kisebb mint 1,0 vagy ahhoz közeli.
Hőszigetelés esetén a kőzetgyapot hő és hangszigetelő, 1000 fokig tűzálló, páraáteresztő. Az EPS lapok csak hőszigetelők, nem hangszigetelők is, nem tűzálló, nem páraáteresztő viszont olcsóbb.
B 30-as falra min 5-7 cm kell, hogy a mai követelményt U=0,45 teljesítse, ennél érdemesebb a rendelkezésre álló anyagiak tekintetében akár 2-3 szorosát is feltenni.
A padlásra a legolcsóbb megoldás az üveggyapot, ha nem járható padlást szeretnél.
Érdemes néhány oldalt visszaolvasni.
Csak nyílászárócserével és hőszigeteléssel az A és A+ kategóriát nem lehet elérni.
Kivancsi volnak, hogy be-e vallalnad az altalad ajanlott retegrendet, kesobbiekben elofordulo anyagi vonzattal egyutt. En sem vagyok szakertoje a temanak, de ha ugy jo lenne mint ahogyan Te javaslod, akkor a konnyuszerkezetes hazaknal nem tennek a parazaro foliat a fa szerkezet ele ( bentrol ertve) es nem hangsulyoznak annyira a tokeletes leragasztasokat . A fa ha dusztba kerul, nagyon rovid ido alatt gombasodik es nekiall az alaga romlani. Sokat jartam draga egzotikus faanyagot vasarolni a regi cegunknel. Sajnos sokszor tapasztaltam, hogy meg a nagykereskedesek sem vigyaztak elegge. Ha nem tettek leceket a friss deszkak koze az atszelloztetes vegett akkor, egy-ket het leforgasa alatt a gombasodas megjelent, ami elszinezodest okozott eloszor, de igy a draga fa hasznalhatatlanna valt, pedig nem volt a nedvesseg 75%. Igy csak azt merem mondani, hogy fat ne tegyuk ki paradunsztnak, mert nemtud kiszaradni es a folias felulet iranyabol elkezd gombasodni es tonkremegy !
"Vályog falra(55cm vastag) érdemes 5cm polisztirol szigetelést tenni?"
A vályogfal nem túl jó hőszigetelő, úgyhogy érdemes szigetelni, de tudtommal a vályog a polisztirolnál jobb páravezető, ezért vályogra kőzetgyapotot vagy üveggyapotot kell tenni.
A biztonság kedvéért ebben az esetben csak a gerendaközökre korlátoznám, vagy teljesen elhagynám a párazárást (pont az ilyen problémákat oldaná meg egy jól párazáró mennyezetfesték - ha találnánk ilyet)
Sziasztok! Vályog falra(55cm vastag) érdemes 5cm polisztirol szigetelést tenni? lehet közvetlen a vályogra vagy vakolni kell falat ? most sártapasztás van rajta azt érdemes lenne ledúrni vagy maradhatna? A nagyobb felületen már vakolva van a fal rendesen arra gondolom mehet közvetlenül a szigetelés.
Valoban rossz otlet valakinek fa fodemre azt javasolni, hogy parazaro foliat hasznaljon. Kimondottan tilos! A fa organikus anyag, tehat ha a para telitodik benne, mert ugye telen a paranyomas bentrol kifele igyekszik, igy nem is annyira a hofok, mint a gombasodas- rothadas lep fel. Ez gyongiti a fa teherbirasat es foleg az alagat. Igy gyorsan leamortizalhatjuk a fodemet, ami cserehez vezethet. Szerintem nem kell a folia, hanem kell hagyni a rendszert paraateresztonek es felul ugy kell kialakitani, hogy kiszellozhessen, de a por ellen vedeni kell.
"- az alsó deszkázatra és a gerendákra párazáró fólia terít"
Kiszámolnám, hogy a gerendák legfelső pontja hány fokos lesz nagy hidegek esetén (ehhez persze tudni kell a gerenda méretét), mert hiába van a gerendaközöknél 20 centi gyapot, ha ebből a gerendák fölé csak pár centi jut, akkor nagy hidegben a gerenda felső részének belső hőmérséklete talán annyira lesüllyedhet, hogy azon a hőmérsékleten megindul a párakicsapódás a gerendában, de mivel a párazáró fólia megakadályozza a fa kiszáradását, a fűtési szezon végére van egy eléggé vizes (korhadó?) fagerendánk. Úgyhogy jelen esetben talán jobb, ha a fagerendára nem kerül párazáró fólia.
"A rakodásnál arra kell ügyelni csak, hogy a nagy felületű dolgok (> 1 m2), párazásró dolgok alá kerüljön valami, ami kicsit elemeli őket a deszkáktól, így az aljuk nem párásrodik le télen sem...."
Én inkább azt javasolnám, hogy az üveggyapot teteje és a deszkázat alja között hagyjunk egy min 2-3 centis légrést (ahol a pára oldalirányban is tud közlekedni) és akkor mindegy hogy mit hova rak a padláson.
Ezt javalotta az EJOT-os szaki is nekem ,a már meglevő vakolt homlokzatra,hogy a TID-T 195 helyett 175 ös is elég és kell a süllyesztő szerszám és a a takaró pogácsa. besüllyesztjük a 120-as lapba a dübelt és eltolva ráragasztjuk a 40 mm-es lapokat. Igy a hőhíd is csökken,meg a dübelek helye sem fog látszani szórt napfényben. A dübelnél a 175 és a 195 között elég nagy ugrás van árban,már ezért is besüllyesztem.
Szerintem mehet. Nem látom okát a tilalomnak. Maga a Padlap 16 cm-ben 0,22-as U értéket ad. Ez valamivel gyengébb, mint az ajánlott 0,2 érték. Ha ennél többet szeretnél, pakolj alá sima lemezt, vagy kérjél vastagabb Padlapot. Szerintem legyártják. Amúgy 20 cm-el 0,18 lesz az U.
Egyelőre még nem tudom, hogy mi van a gerendák között. Nemsoká feltárjuk és akkor kiderül. A tippem az, hogy semmi, de majd meglátjuk.
Tehát ha a gerendák közét kibélelem üveggyapottal és arra még megy "szendvicsszerkezet" kialakítással plussz 20 centi, akkor az elegendő lehet?
A favázat 2x kell elkészíteni (egymásra merőlegesen)? Csak simán egymásra fektetni (persze merőlegesen az átfedések miatt) pl 2 10cm-es réteget nem lehet? Vagy lehet, csak a végén a faszerkezet lesz így erősebb és azért szükséges ez a megoldás, hogy a végén stabil alapot képezzünk a járható deszkaborításnak?
A tárcsa vs dübel beszélgetéshez szólnék hozzá. Nekem a belinkelt brossúrából az jön le, hogy a tárcsát közvetlenül a falba/falra kell feltenni. Ez ellentmond annak, hogy egy "első" EPS réteghez való második EPS réteg rögzítésre használják. Mert ha jól értem az EPS olyan vastag, hogy a ragasztótárcsa nem éri el a falat, vagy nem elég méllyen ül bele a falba.
Vagy valamit félreértek?
Csak azért érdekel, mert 5 cm EPS-re szeretnék valami vastag második EPS réteget felvinni (bár nálunk már az első EPS rétegen rajta van a minden (szines vakolat, stb.)).
Egyenlőre nem láttam a bazi hosszú dűbelt kiváltó megoldást, de nagyra értékelném ha valaki tudna erre a szitura is használható költségkímélő javaslatot!
Ez az austrothermes padlap fafödémre is kerülhet vajon?
Most tervezem szigetelni a fafödémet, amin kb 15cm salakbeton van. Ezt mindenképpen le kell termelnem, mert a födémet át kell vizsgálni. Alatta deszkázattal van zárva a födém. Tetszik ez a padlap, de olvastam egy mondatot a Szigatech honlapján, ami elbizonytalanított:
Fafödémeken tilos párazáró jellegű polisztirolhabot vagy párazárójellegű fóliát, illetve burkolatot alkalmazni!
Mi az igazság ez ügyben? Ha mégis mehet a fafödémre ilyen padlap, (a cél a járható födém kialakítása), akkor elegendő-e ez a vastagság (16cm), vagy esetleg még alá tenni kéne esetleg egy réteg lépésálló polisztirolt?
Laikusan gondolkodva, gyapotfélékkel csak úgy tudom megoldani a járhatóságot, hogy valami ácsolt fa kazettás rendszerbe helyezem a gyapottáblákat és aztán fedem az egészet pallókkal, vagy ilyesmi. Ezt jól látom, vagy van egyszerűbb módszer is?
Egyáltalán mi az optimális vastagság a födémszigetelésre? Én minimum 20 cm-ben gondolkodom.
"A sarkot én úgy szeretném méretezni hogy a szabvány klinker dísztégla egyben felmenjen rá,legalább is ha vágni kell hogy kötésben legyen akkor felesekre jöjjön ki hogy ne legyen hulladék,amit levágok az egyik sorba a maradék jó legyen a következőbe."
Akkor a sarkoknal nagyobb suly terheli majd az EPS-t. Erre azert gondolj mikor "aplikalod" a polisztirolt.
Hőtechnikailag az EPS 100-as a jobb, vagy a kőzetgyapot ? Nekem 10 cm EPS 100 van a padlástérben, felbetonnal. Elegendő ez a mennyiség ? Tudja valaki, hogy milyen U értékkel bír?
A telibe ragasztás a teljes felület kikenését jelnetené ? Szerintem a legtöbb mester nem így csinálja, ráadásul tökéletes légzárás így sem lesz. Ráadásul a ha a külső oldalon vakolatlan téglára kerül az EPS még inkább fokozott a meleg fal kiszellőztetése.
Jó kérdés!Két nagy párt van ebben a kérdésben.Az egyik a lezárt,telibe ragasztás híve.A másik a vékony átszellőztetésé.A bánat tudja igazán melyik a helyes út.
Nekem részben EPS-el hőszigetelt a házam. Már a ragasztáskor is filóztam, hogy hoyg marad meg itt a hő. A falak NF-esek, belülről vakoltak. Kintről téglára ragasztották , dűbelezték. Bár lehetőség szerint körbe kenték a táblákat, de nekem az az érzésem, hoyg felül kiszökik a meleg. Ugyanis a táblák valószínüleg nem teljesen lgzáróak, így az EPS és a fal között felfelé irányuló melegáram van. Fent az EPS neki lett tolva a stablondeszkának.
Köszönöm a tanácsot marad a padlás szigetelése, még annyit szeretnék kérdezni, hogy melyik szigetelést nem szeretik a rágcsálók , (egerek beköltözése).
Igen,átrágtam a baumitos rendszert is oda-vissza-tétre-befutóra,de....... a ragasztó tárcsához a gyári ragasztót kellene megvenni plusz a többi rendszerelemt,ez elég borsos. Meg valahogy jobban el tudom képzelni hogy egy a polisztirolon átmenő dübel jobban tartja a habtáblát mint a baumitos ,amikor csak hozzáragasztják.Elhiszem hogy ragad a baumit ,de mégis megnyugtatóbb tudnom hogy M2-énk 6 db dübel átmegy rajta . Voltak kint nálam az EJOT területi képviselői és csináltunk kihúzási próbát EJOT TID-T 175-ös dübelekkel,plusz hoztak 20 ft-os dübelt is és én is vettem pár olcsóbb dübelt amit hirdetnek úton útfélén.Meggyőző volt látni hogy az EJOTnak nem szakad le a feje és 1,1 alatt nem volt kihúzási érték. Viszont a cimbim "jó" áron tud márkás rendszert (nem írom a nevét,Pilisvörösvári vagyok:--) És így osztva szorozva a "jó" anyagárat és a baráti munkadíjat nekem ez kedvezőbbre jött ki,mintha bármelyik más rendszert veszem kedvezménnyel. A rendszeren megspórolt és a munkadíjon megsporólt pénzt meg elköltöm a jó dübelre. A sarkot én úgy szeretném méretezni hogy a szabvány klinker dísztégla egyben felmenjen rá,legalább is ha vágni kell hogy kötésben legyen akkor felesekre jöjjön ki hogy ne legyen hulladék,amit levágok az egyik sorba a maradék jó legyen a következőbe.
Baumit-nak van egy rögzítő tárcsa nevű megoldása. Van új, és meglévő vakolt falazathoz használatos verziója. Nekem az lesz. Ajánlják akár 30 centis szigeteléshez is.
Továbbra is kitartok amellett, hogy a feldűbelezett 4 centire ragagaszthatsz bármit. Ha az lejön, akkor bármi más is lejönne. Talán annyi, hogy sűrűn dűbelezném, mert anyagában meghajolhat. A telibe ragasztáshoz természetesen az a ragasztó kell, amit a forgamlamzó a felhasználásra ajánl.
Tetszik a sarok kialakitasi terver! Szerintem a sarokelemet csináld meg 5 centis anyagból, úgy hogy egész táblákat hosszában kettévágsz, 22.5 : 27.5 arányban. Ezeket telibe ragasztva átlapolva 27.5 centis "bástyákat kapsz".
Sziasztok! Véleményeket kérnék a mennyezet belső hőszigetelésére, mert a padlástérben macerás lenne 1 kicsit. Stabil vakolt a felülete és gondoltam 5cm hungarocelt rá ragasztani. Kivitelezhető ez vagy a párával gondok lesznek ,csak a szobákban kéne. Ha ez nem járható akkor marad a padlástérben,ott 6 cm beton van a gerendákon és semmi szigetelés rajta. Mit ajánlotok rá amin néha járni is lehetne néha, és nem horror áron van.
Nagyjából ezért, hogy a dupla munkadíj megéri-e. Azt átszámoltátok, hogy a hosszabb dűbel felára és a purhab ragasztás, amit teljes felületen tervezel, dupla hálózás, egyebek költségben (anyag+munka) mennyivel olcsóbbak, ha olcsóbbak?
Szia.Cimbora ,aki 12 éve dolgozik ilyen cégnél ahol csak szigetelést csinálnak,tehát nem kőműves (ezzel nem akarom a kőműveseket leszólni) fogja csinálni és én adom a segéderőt. Vele terveltük ki hogy ár-érték arányban ez egy jó konstrukció,csináltatni ezt elég borsos lenne tekintve hogy kétszer kell végigmenni az egész felületen,hálózni is duplán szeretném kb két méterig biztos ami ziher alapon,fúrni én fogom a falat karátfúróval nem ütve fúrva(B30 -as tégla).A spalettáknál vésünk le a falból hogy legalább egy 7-10 centivel be tudjunk fordulni.Szóval ahogyan a nagykönyvben meg van írva.Ezt jó kivitelezőnél nem tudom megfizetni az olcsó árajánlatúaknál meg nem mennének rá ennyire a minőségre szerintem. Ezért kérdezted?
Szia.Cimbora ,aki 12 éve dolgozik ilyen cégnél ahol csak szigetelést csinálnak,tehát nem kőműves (ezzel nem akarom a kőműveseket leszólni) fogja csinálni és én adom a segéderőt. Vele terveltük ki hogy ár-érték arányban ez egy jó konstrukció,csináltatni ezt elég borsos lenne tekintve hogy kétszer kell végigmenni az egész felületen,hálózni is duplán szeretném kb két méterig biztos ami ziher alapon,fúrni én fogom a falat karátfúróval nem ütve fúrva(B30 -as tégla). Ezért kérdezted?
Értem,akkor az eredeti 120 mm ragasztva és dübelezve és arra a 40 mm telibe purragasztva kielégíti a kívánalmakat. Mi a véleményed hogy a sarkoknál függőlegesen szeretném vastagabban rakni és arra később dísztéglát ragasztani..
Azt szeretnem kerdezni, hogy egy meglevo falra, illetve alap melle utolag hogy kellene feltenni a szigetelest? Sajnos mar csak akkor talaltam erre a forumra, amikor mar alltak a falak. Szoval ha a falra feltenne az ember 20-30 cm-t, akkor mi fogja azt megtartani? Nem kellene annak valami alapot csinalni? A dubel maga megtartja? Vagy esetleg ha az alap melle leas az ember es elhelyez x cm szigetelest, akkor az szolgalna tarto szerkezetkent? Mi a velemenyetek arrol, ha nem kozvetlenul az alap mellett asnek le, hanem kicsit tavolabb a haztol es ott csinalnam meg a szigetelest, valamit vizszintesen is fektetnek le xps-t?
Szia. Csinálnám fordítva de (nikecelles és az AUstrós területi képviselő)lebeszéltek róla(ezt most nem tudom hogy mennyire szakmai vagy inkább pézügyi"fogyjon a dübel" alapon. Semmi nem gátolna hogy a 40 mm-est dübelezzük fel és erre ragasszam a 120 mm-est. Pénzügyileg biztos jobban járnék. Azt biztosan tudom hohgy mivel vakolt ,meglévő falazatról van szó ami morzsolódhat igy a polisztirol ragasztó bármilyen tapadásnövelő emulziót is kenek rá ragasztás előtt dübel nélkül egy idő után elenged a hő ingadozás okozta méretváltozások miatt.Tehát a táblák hirtelen hűlése pl egy meleg nyári napon hiírtelen zápor miatt akkora összehúzódást okoz hogy a csak ragasztás elenged. Ezért kell a dűbel. A sarkoknál egyrészt esztétikum ,másrészt a geometriai(sarok) hőhíd miatt kérdeztem hogy raknám a 120-ast a 120 ra,(úgy mint a század elején épült magasabb épületeknél a sarkoknál bástya szerűen pár tíz centivel kijjebb vannak a sarkok)kicsit macerásabb lesz behálózni de mindkét kritériumnak megfelelnék:erre azt válaszolták hogy ebben az esetben már szerintük meg kellene fogatnom mindkét táblát egyben egy 300 mm-es dűbellel.(az árát le sem merem írni) Ekkor merült fel az a probléma hogy a másidik csak ragasztott réteg külön mozog az alsó dübelezettől!?? Vagy?? Most ezen megy a gondolkodás,mert nem sokára kezdeném a melót.
A szigatechnél amikor én láttam, akkor "saját" néven normál EPS-ből Hirsch gyártmányt forgalmaztak. Gyakorlatilag abból raknak össze rendszert, amit épp olcsón megkapnak és saját cuccukra nem vállalnak rendszergaranciát. Nem sokkal drágább az általuk is forgalmazott, rendszergaranciás Revco. Árban egyébként jók és az árban benne van a helyszínre szállítás.
Mekkora belmagasságot szeretnél csökkenteni? Ha egyébként nincs gond a mennyezeted vakolatával, struktúrájával, akkor jobban jársz, ha a kartonozás anyagköltségéből (kb 1000 ft/nm) inkább a padláson vastagítod a szigetelést. S akkor a munkadíjról és a vele járó gondról nem beszéltünk.
Ha kívülről szigetelsz, akkor ne foglalkozz a belső vakolattal, normál vakolat tökéletesen megfelel.
Ez a megoldás csak akkor jó ha a födémed olyan kiépítésű hogy a koszorúd felett van legalább 40 centid a padlástérbe.Mert ezt a 40 centit le kell majd szigetelned.Ha nincs akkor a mennyezet széle és a belső falad találkozásánál penész és gombatelepet fogsz üzemeltetni.
A pályázat írást célszerű különválasztani a kivitelezéstől.
Magát a pályázat összeállítását talán te magad is el tudod készíteni, egyedül az épület energetikai számítást kell arra megfelelő végzettséggel rendelkező szakival megíratni.
Érdemes céget megbízni a pályázat írásával vagy magam is meg tudom csinálni? Ha a teljes kivitelezést ők csinálják, akkor ingyenes a pályázat írás, ha mással csinálod, akkor természetesen fizetni kell érte. Melyik célszerűbb? Nem használják ki hogy ők csinálják (gondolok itt arra hogy lényegesebb magasabb ajánlatot adnak, mint egy kívülálló). Nincs ilyen jellegű tapasztalatom, csak az ember alapból bizalmatlan.
Az energetikai részét 1 óra alatt ki lehet tölteni. Nálam A kategória lett. Az A+ pedig sok pénz kéne és nem éri meg...
Számolgattam, hogy egy teljes napkollektoros rendszer felszerelése után is csak A -s maradna az egész..a HMV megtakarításnál a hőtermelő típusnál nincs napkollektor választási lehetőség...
Vakolat belülről: ennek igazából nincs szigetelési feladata optimális esetben, de például lehet feltenni olyan tapétát is, amelyik polisztirol rétegen van (vagy azt lehet akár különn is felragasztani)..
Mennyezet esetében vannak szintén PS álmennyezeti lapok, de ha gipszkarton álmennyezetet csinálsz, akkor ez nyilván nem kell.
Köszönöm a válaszod. A grafitos amit a sziga tech forgalmaz az jó? a falam kb 30 cm vakolattal mindennel együtt. A padlás szigetelés jó úgy hogy a belmagaságot lentebb hozom kb 30 cm-vel és a karton felé rakok 10 cm üveggyapotot a padlásra megint 10 cm közte pedig lesz majd egy kis légtér. A vakolatot belülről leverem helyette milyen anyagat használjak ami jól szigetel?
Amit botsinkai írt az a szigetelés részen az frankó.
Penészedés témában: akkor lesz penészedés, ha harmatpontot el tudja érni valahol a belső falfelület (a penésznek kell a víz/pára). A szigetelést ezt nagyban megakadályozza (mert a belső falfelület melegebb lesz. Persze a szellőzés is fontos, de naponta két alkalommal egy kereszthuzatos szellőzés bőven elég. Saját tapasztalat: ablakok, ajtók cserélve, és 10 cm grafitos szigetelés van fent. Mielőtt szigetelést megcsináltattuk volna, volt penészedés szoba/ház sarkában (nyílászárócsere már megvolt akkor), utána ez teljesen megszűnt.
Ők foglalkoznak pályázatírással is, nem tudod? Beleolvastam, a "klímavédelmi célú energiahatékonysági felújítás " ez a szigetelést is magában foglalja vajon?
Műszakilag és jogilag két megoldás lehet csak korrekt. 1. 2 cm simítás, 2 cm vákumszigetelés, vékonyvakolat. ez megáll 5 cm-ben, és ha nem látja a szomszéd a munkát, úgy ráfogható az állagmegóvás. Előtte , utána fotó. 2. Arrébhúzod a házat. Lehet, hogy az utóbbi megoldás az olcsóbb :-)
Még valami: szerintem belülről bármiféle hőszigetelést csak teljes felületen odaragasztva tegyél fel. Mert ha a hőszigetelés és a (szigetelés után jéghideg) falfelület közé a szobából mindig friss (és páradús) levegő tud bejutni, akkor a fal belső felülete először csak nedves lesz (=összefüggő penészkert) de később már statikai problémák is lehetnek (a teljesen átnedvesedett falad minden télen a fagytól gyengül egy kicsit, majd egy szép hideg napon megrogyik egy kicsit nagyon).
Szerintem belülről tegyél fel megfelelő vastagságú XPS-t. Ugyanannyiba kerül, mint a szomszédot szakemberekkel megveretni és sokkal olcsóbb, mint a telek újraméretése+kenőpénz a földmérőnek hogy csaljon 15 centit, vagy pl egy bírósági per ügyvédi költségei. Nem lesz olcsó, de valahol meg kell fizetni a tanulópénzt a marhaolcsó (=közvetlenül telekhatárra épült) ingatlan megvásárlásáért.
Ha viszont annyira spórolós vagy, hogy nem vagy hajlandó drága XPS-re költeni, akkor tehetsz fel helyette valami olcsó de páraszívó hőszigetelő anyagot is (persze belülről párazáró fóliával TÖKÉLETESEN levédve), de akkor halálodig retteghetsz hogy vajon hibás-e valahol a párazárásod, és ott szép lassan éppen telítődik a falad jól hővezető vízzel. Még valami: léteznek más anyagok is, amelyek állítólag szintén alkalmasak belső oldali hőszigetelésre. Én nem hinném el. Ha bárki bármit megpróbál bemesélni, kérj hivatalos adatokat, hogy a kérdéses csodaanyag TARTÓS VÍZBEMERÍTÉS (google: EN 12087) esetén hány százalék vizet vesz fel és kb 1 százalék felett szerintem semmit se alkalmazz effajta páratorlódás-veszélyes környezetre. Mondjuk én nem vagyok szakember, csak amolyan belepofázós hülyegyerek.
Penészedni nem a szigetelés miatt fogsz, hanem az ablakcserétől, ha az is lesz és nem oldod meg a légcserét, a szellőzést. :-)
Milyen vastag a falad?
Látatlanban javaslok neked minimum 10 centis grafitos "hungarocellt" (EPS) a falra és 20 cm üveggyapotot a padlásra. Ha kicsit vastagabb a minimálisan szükségesnél, akkor hosszabb idő alatt térül meg.
A szigetelés + színezés ára ezzel kb 5-7000 ft/ nm a falon (anyag+munkadíj), a mennyezeten pedig kb 800-1000 ft/nm az anyag (ezt magad is lerakhatod).
Kérdésem lenne hozzátok szigeteléssel kapcsolatban.
Lenne egy 1972ben épült 10x10 és tufából épült ház hogyan és milyen méretű szigetelő anyagot használjak nagyon fontos lenne hogy ne penészedjek a padlásra mit javasoltok? Várom megtisztelő válaszotokat.
- Tulajdoni lap hiteles másolat kikérése a körzeti földhivatalban.
(6250 Ft)
- Bemenni az ingatlan fekvési helye szerinti helyi bíróságra.
(illeték)
- Kérni, hogy vegyék jegyzőkönyvbe az elbirtoklás tényét megállapító keresetlevelet.
- Majd előadni minden tényt, amire alapozva van az elbirtoklás.
- Kérni, hogy a bíróság rendelje el a perindításának tényének feljegyzését az ingatlan-nyilvántartásba.
- Ha ez meg van elmenni a földhivatalba és kérni a tulajdonjog bejegyzését.
(illeték)
Ezt a földhivatal el fogja utasítani, mert nincs bejegyzésre alkalmas okirat, illetve jogi képviselet. De széljegyen ezt felfogja tüntetni, tehát ha valaki ezt követően próbálná pl. megvenni már nem jóhiszemű és így nem szerezhet tulajdonjogot.
- A jogi eljárás végét és a végleges bejegyzést kivárni.
(költség és illeték)
Nehezítés elbirtokolni csak élő/lézeő tulajtól leht!
Tehát rendezetlen ingatalan nyilvántartás esetén gond van.
Ilyen népművészetiagyanedény szomszéddal sajna nem sokra tudsz jutni. A fal külső vakolását állag megóvásnál nem akadályozhatja meg. Kénytelen lesz azt tűrni. :) Oda én hőszigetelő vakolatot nyomnék fel kb. 5-6 cm-t. A fal belső oldalára 10 - 12 cm itong elé falazás már tűrhető szintre emelné a fal hőszigetelését. - valki nálam okosabb majd kiszámolja. -
Gipszkarton mőgé tudsz betenni kőzet(üveg)gyapot szigetelő táblákat. A nagy kérdés ekkor az lesz, hogy a páralecsapódást hogyan védd ki a (belső kőzetgyapot) hőszig. külső, fal felőli oldalán.. Párazáró cucc mögé tenni?
(ilyesmire gondolok, hogy gipszkarton, párazáró fólia, kőzetgyapot, (megint párazáró fólia?), külső fal. Szóval így elvileg a melegebb, páradús levegő nem tud eljutni a hideg külső falig (ami sanszosan harmatpont alatti lenne így), vagy ha a harmatpont a kőzetgyapoton belül lenne, akkor odáig. Hőszig szakik, erre mit mondtok?
Egyébként meg má mekkora köcsög ez a törvénykezés, hogy ilyen módon teret ad a hőszigetelés ellehetelenítésére.
Bizony, ennek úgy kellene működnie, hogy a hőszigetelésre elvett területet törvényileg előírva meg lehessen venni a másik telektuajdonostól, sőt legyen az is előírva, hogy ne lehessen horror árat szabni ezért a _kényszerű_ vásárlásért. Persze lehet ezt is maximalizálni 10 cm-ben, az még OK.
Az a nagy helyzet, hogy egy olyan világban, ahol az új házakra törvényileg írják elő, hogy mekkora szigetelésnek kell lennie, ott legalább azoknak, akik szeretnének utólag sziegetlni, segítséget kellene ehhez nyújtani. És sajnos sokan vannak úyg, hogy "én ugyan nem adok semmit a telkemből, nem az én bajom, oldja meg, lesz*rom". És ezt nem szabadna hagyni. Egyszerűen nem olyan világban élünk, ahol ezt hagyni lehetne - és ez államérdek is!
Azt hiszem külső szigeteléshez kell építési engedély, nem kérsz, éjszaka megcsinálod aztán kérsz fennmaradási engedélyt:-)))) A szomszéd meg perelhet ha megkapod:-)
Szerintem először irány a földhivatal és nézd meg a térképet hogyan van feltüntetve a ház, lehet hogy lesz akkora szerencséd, hogy van 10-20 centid amivel gazdálkodni tudsz. Plusz ha van kerítésed de az hivatalosan nincs jó helyen (és több mint 10 éve nincs jó helyen) akkor az már a te részed....
? Nem járul hozzá semmi ilyenhez, mert fogy a telke.
Vakolat szinte nincs, helyenként kilátszanak a téglák (elég ramaty állapotban van az a fal, és iszonyat egyenetlen is. Ha lehetne is szigetelni, 2-3-5 centissel síkba kéne először hozni valamennyire :-) ).
Értem az OTÉK szellemét, de a betűje nem annyira logikus, mert nem enged pl. 10 centi szigetelést felrakni, de állagmegóvás címén 5 centi vakolatot meg felhúzhatok elvileg...
Ez itt félig off, de azon agyalok egy ideje, hogy érdemes-e esetleg földmérőbe feccölni a pénzt, és kierőszakolni egy esetleges határmódosítást (ha a mi javunkra hozza ki a földmérő) azért, hogy tudjam szigetelni. < 1000 köbméter fogy egy szezonban. Hátha eladják/kihalnak idővel, és az új tulaj alkuképes...
Sajna a 2008. szeptemberi OTÉK módosítás kizárja az oldalhatáron fekvő falat az utólagos őszigetelésből (sőt, a többi esetében is max. 10 centit enged). A szomszéd mindezt persze a kérdésem felvetése után egy nappal egyből kinyomozta, és lobogtatta a papírt, hogy nem lesz itt semmiféle szigetelés...
Jelen esetben kizáró ok... ez van. Nemhogy szigetelést nem enged, de még arcoskodott is, hogy bontsuk el mert szerinte átlóg hozzá a fal (az utcafronthoz közelebbi részen a nagy ház beljebb van, ott - bölcsen - az eresz van a telekhatáron). Mellesleg dupla telek az övé, évek óta nem lakik ott senki, romos házak vannak a telken. Pénzmag, telekvásárlás elvi szinten sem érdekelte.
Szóval ezt a részt állagmegóvás címén legfeljebb valami polisztirolgyöngyös-perlites vakolattal tudom majd okosítani. Ez a fal a fürdőt (nem gond mert itt a cirkó), a konyhát (alsó+felső konyhaszekrény van rajta telibe + hűtő háta) és az említett szobát befolyásolja. A szobába azért tervezzük a beépített szekrényt, hogy kissé szigetelje a falat. Viszont penészesíteni/esetlegesen fagyasztani meg nem akarom, ezért akarom mégis kissé fűteni...
Miért nem csinálod inkább fordítva? Sokkal olcsóbbak a dűbelek a 4cm-eshez.. A telibe ragasztás pedig biztosan erősebb mint akármilyen dűbelezés, ha két sima cell felületről van szó. Nekem a lábazaton lesz 2-4 centi XPS-re ragasztva 20 centi eps. Azért így mert egyenetlen a felület (nagy mészkő tömbök), és inkább a vékonyabb táblákat csiszoltatom, szabatom szét.
egy felújítás alatt álló szobával kapcsolatban a következő a kérdésem:
a fal km, 25 centi, nem szigetelhető (oldalhatáron álló). Erre a falra telibe egy beépített szekrényt tervezünk (északi fal). A szoba nappali jellegű lesz jelen tervek szerint, páraterhelés nem számottevő (bár a konyha a szomszéd helyiségben van). Nagyon lehűlne a szekrény mögött a fal? Penészedhet? Multiporra és hasonlókra nem költenék... arra gondoltam, hogy ennek a szakasznak az aljára teszek egy oda-vissza kurflit szigeteletlen műanyag fűtéscsőből a gipszkarton mögé, melyet majd beállítok valami éppen langyos hőfokra. Így kissé fűtve lenne ez a rész. A hozzá legközelebb radiátor aljánál lesz +1 szelep, onnan lehetne vezérelni.
Azert ket retegben, mert 20cm-es EPS-el macerasabb dolgozni. En az elso reteget teliberagasztva es dubelezve raktam. A haz sarkainal es nyilaszaroknal surubben a szel hatasa vegett. A masodik reteget ugy raktam, hogy atfedtem az elozo reteg illesztesi vonalait Elso sort alva a masodikat fekve raktam, a sarkakon kotessel egymasba a ket falfeluletet. Ezt a reteget mar nem dubeleztem. Abszolutt felesleges, ha telibe ragasztod minosegi EPS-hez valo ragasztoval. Utanna mar a szokasos felvitt retegbe a halot atfedessel beledolgozni, elsimitani. Aztan johet az impregnalas es a szinezes.
Szia! Mesélnél hogy mi,ért és hogyan csináltátok két rétegben . Én is ezen gondolkodom 120 mm lenne felragasztva és bedübelezve már vakolt felületre és erre eltolt lapokkal 40 mm-es telibe ragasztva perimeter kleberrel. a dűbelek hőhidasságát csökkentendő csinálnám így és spórolásból hogy ne kelljen a 160 mm es polisztirolhoz való dűbelt megvenni arany árban. Egy problémát látok ezzel hogy a felső 40 mm -es lapok csak ragasztva lennének és a matrachatás egy idő után nem e szedné szét ,mert hogy csak ragasztva van az alatta levő 120 mm-es lapokhoz.van aki azt mondta hogy jó lesz csak minőségi PURHABot használjak,volt aki azt mondta hogy ki fog töredezni a szemcsés vakolat egy idő után? Szerintetek??
A Schiedel Absolut az egy univerzalis kemeny, ami kepes egy kemenyes tuzhely (gazkazan ami a hazbol veszi az oxigent az egeshez), egy zart rendszeru kandallo ( kulso friss levego ellatassal es fust kivezetessel)ellatasara es meg helyet biztosit a napkollektor csoveinek a biztonsagos levezetesenek is.
Sporolni akarok persze. Ki nem? Magyarországon csak ez a típus amiben nincs szellőztető nyílás, ami elvileg a nedvességet hivatott kivinni ami a szigetelésen átmegy. Namost nem szeretnék olyan kéményt, amiben levegőztető nyílás van a külvilág felé.
Egy nagyteljesítményő páraelszívó, vagy esetleges szellőző rendszer nem értékelné a dolgot.
Kondenzvíz? Elvileg annak van spéci elvezetője.
Közben meggyőztem magam, hogy jobb lesz ha bentre építem.
Ha spórolni akarsz miért Schiedelt veszel?A Leier kémények olcsóbbak és ugyan olyan jók.Szerintem ha nem a rendszert veszed meg belefog kötni a kéményseprő vállalat.Kívülre meg hogy teszed?A külső hőszigetelés elé?Nem lesz tartása.Ha a falhoz építed akkor ezt is be kell szigetelni,annak is kell köpeny+ szigetelés.A tisztításkor a szigetelés és a nemesvakolat össze lesz B@szva,a kondenzvíz bemehet a szigetelés és a ház közé is stb....
Van e jelentősége annak, hogy télen festek és ragasztok a mennyezetre hungarocellt vagy nyáron? Annak ellenére, hogy most jelenleg hidegebbek a falak és egész télen a pára lecsapódott rajta és penészedett. üdv.
Az építőiparban a szorpciós izotermát (a relatív nedvességtartalom és az anyag nedvességtartalma közötti kapcsolatot) az általános használat mellett (családi házak, lakóépületek, irodaházak, stb.) nem szokás számolni. Más a helyzet például egy mezőgazdasági raktárban ahol gyümölcsöket, zöldségeket tárolnak.
A probléma ott kezdődik hogy a falazat és a hőszigetelő anyagok EPS, XPS, PUR mű értékei közel nem azonosak, ezért nem lehet egy az egyben összemérni a vastagságukat.
Még jó, hogy mű is figyelembe veszi...a páradiffúziós ellenállást.
(csak relatíve a levegőhöz képest)
Ezért az én értelmezésem szerint
(ami hibás is lehet persze) elég azt tudni, hogy
ha a fal és szigetelés mű értéke azonos, akkor,
amíg a szigetelés vékonyabb a falnál, addig
nem lehet baj pára áramlási szempontból és,
ha nem azonos akkor, ránézés helyett vastagság
arányos számítás/saccolás is kell....
(a baj a harmatponttal lehet, ha az
rossz helyre esik és kondenzáció is lesz)
Szóval én úgy gondolom a mű szerepe
éppen a könnyű összevetés biztosítása.
------------------------------
- Páradiffúziós ellenállási szám mértékegység nélküli együttható, jele: μ
Az anyag páraáteresztésére jellemző együttható.
EPS esetén jellemzően 20 és 100-as tartományban.
Az sd érték jellemzi egy adott anyag, 1 m levegő
páravezető képességéhez viszonyított mutatóját.
sd = μd
(ahol d a vizsgált anyag vastagsága m-ben)
Pl.: ha egy homlokzati EPS μ értéke ~30,
10 cm-es vastagság esetén az sd = 3,00 m
A páradiffúziós együttható (vagy tényező) jele:
δ (mg/Pahm) megmutatja, hogy egy adott anyag, vastagságától-, a vizsgált időtartamtól- és a kétoldali páranyomás különbségétől függően mennyi vízgőzt enged át. EPS esetében a δ értéke jellemzően 0,018 és 0,07 mg/Pahm
Pontosabban a páradiffúziós tényező egy adott anyag esetén azt a páramennyiséget (tömeget) adja meg, amely az anyag két egymással párhuzamos, egymástól 1 m távolságra lévő sík rétege között 1 Pa nyomáskülönbség hatására a réteg felületének 1 m2-én egységnyi idő alatt (esetünkben óra) áthatol. Pl. a 0,018 mg/Pa*h*m azt jelenti, hogy egy óra alatt 0,018 ezred gramm pára halad át az 1m vastag, 1 m2-nyi anyagon, ha a nyomáskülönbség 1 Pa.
A páradiffúziós ellenállási szám pedig egy olyan viszonyszám,
amely a levegő és az adott anyag páradiffúziós tényezőinek a hányadosa.
Minél nagyobb ez a szám, annál kevésbé ereszti át a párát.
Sziasztok! Az lenne a kérdésem hogy egy meglévő színnel ellátott dryvitos rendszerre bövitésképpen fellehet-e ragasztani, dűbelezve 15cm eps-t illetve ha igen akkor telibe ragasztva vagy pogácsákkal?
Ez így, ebben a formában egyszerűen nem igaz. Az Rv-n kívül még a szorpciós izotermát is figyelembe kell venni, és úgy megint fordul a helyzet. Ki kell számolni. Vannak olyan téglák és olyan hőszigetelőanyag vastagságok, ahol nem jó, de többnyire megfelelő. Garantáltan nem jó pl. 44 PTH + 3 cm EPS. De - láss csodát! - egy jó vastag hőszigeteléssel már jó lesz. B30-ra meg azt teszel, amit akarsz.
"A páraszáma meg kb. azonos: mű=6-9 Szóval, ha a POROTHERMRE jó az EPS akkor a YTONG-ra is jó lesz..."
Az a baj az elméleteddel, hogy nem jó. Páratechnikai számításnál, nem csak a mű-t kell számolni, figyelembe venni, hanem az Rv páradiffúziós ellenálást is, ami a rétegvastagságot is figyelembe veszi. Ennek alapján egy 30 cm vastagságú téglafal Rv-je 7-8 körüli, míg 10 cm vastag EPS Rv-je 40 körüli, ami 5 szörös ellenálású mint a téglafal.
Tehát az EPS páratechnológiailag nem jó a tégla falakra!
Jövőhéten átküldöm.Most még megy a harc a tervező és közöttem,de előbb-utóbb csak megszületik a béke.Éppen bővítünk és a Porotherm-Eps rendszert elvetettük a rossz hangszigetelés miatt.Az Ytong gyártója megadta egy mérnökük elérhetőségét holnap megpróbálom átrágni vele a 30-as Ytong-Eps rendszer előnyeit-hátrányait.Ha rábólint hogy mehet akkor ebből lesz a házikó.
Persze ez előtt fejet is hajtok.Viszont el kell ismerned hogy az összes polisztirolt csak idő kérdése hogy telíteni tudjuk.Ez persze csak elvi dolog mert nálunk ugye periodikusan váltják egymást a fűtési és a nyári időszakok.Ha egész télen terheltük a habot az Május környékén "felszabadul".Jön a hab kiszellőzési időszaka.Ez tart novemberig és kezdődik minden elölről.Nem működne ez a rendszer ha mondjuk a déli sarkon laknánk és egész évben csak bombáznánk a habot a párával. Azért kíváncsi lennék hogy adott szigetelés mennyit veszít az értékéből.Értem ezt a fűtési szezon kezdete és vége közti összehasonlításban.
Valoban ugy van, ahogyan irod. Ami a hocserelot illeti. Dobhatnal a lakasrol egy skiccet e-mailban, hogy minel egyszerubb ,olcsobb es hatekonyabb rendszert lehessen betervezni.
Na ez tényleg egy sokkal jobb hasonlat!A hiper-super ablakoknak is van résszellőzési állásuk.Mi a bánatnak raknak be gyárilag huzat lehetőséget,ha direkt ezt akartuk megakadályozni?Mert kell.Veszteséget okoz,de az ideális belső klímához kell.
Ha eladó persze hogy érdekel!Az nem mindegy hogy a lakás levegője menyire terhelt.Nálad 45% os páratartalmú meleg levegő próbál kiszökni a falon keresztül a külvilág felé ami ideális.Az emberek nagytöbbségénél van ez vagy 60-70%-os is.A te faladnak soha nem lesz akkora nedvesség tartalma mint mondjuk nálam.
A paranyomas a kulso es a belso nyomas kozt jon letre, tehat ugyanazon feltetelek mellett a palotaban es a kunyhoban is egyforma a paranyomas minden cm2-en. Legalabb szerintem ugy van. A rekuperatorert ne irigyelj, hisz felkinaltam neked is. A WC falara felszerelve, elszivas a furdobol,WCbol es a konyhabol. Befujas a szobak fele.
Nincs ott 3 centi!Talán 0.5 lehet.Pontosabban csak gondolom mert hogy a bánatba lehetne megmérni?Piciny falon az adott négyzetcentire jutó nyomás sokkal nagyobb.A fal hamarabb kerűl(het) a telítődés közeli állapotba. A rekuperátorért irigyellek!Egy nagyszerű készülék ami tényleg nagyon hasznos és MAGYAR találmány.
Érdekesek ám a gyári "hivatalos" adatok.Csak érdekességből írom le mert nem igazán hőszigetelés.Volt egy csónakom ami dupla testű hajó volt. A két réteg között vízálló habbal volt kitöltve ami igen nagy sűrűségű anyag volt.A kövezésen sikeresen kilyukasztottam a külső réteget.Őszre annyi vizet sikerült magába szednie hogy a súlya legalább 20%-al megnőtt.Soha nem tudott kiszáradni,el is adtam.Tehát ez a vízszigetelési érték is valahogy hasonló lehet mint az anyagok tűzgátlási értéke.Csak idő kérdése az egész.
Valoban van rekuperatoros szelloztetom. A hazikom 8x11m es 60 eves. Ha egy kicsit melyebben belegondolsz, akkor Te magad is raebredsz a realitasra. Piciny hazbol kis falfeluleten meg kevesebb viz jut at mint a nagyon, a falakon az eves paratartalom 3% jut at szelloztetorendszert nem uzemelteto haz eseteben. Az Austrothermes szakit keruld messzirol. Ha a szigeteles es a fal kozott van 3cm-es hezag, akkor a faladat nem vedi a hideg ellen semmi. Egy amit telen segit az igy felrakott szigeteles az az, hogy a szel nem direkt huti a feluletet, igy valoban "hoszigetel " egy kicsit. Ami a szelloztetest illeti. Most rakok ossze egy ellenaramu hocserelot, ami 100m3/o legcserere lesz ha gondolod, a lakasod szellozteteset megoldhatjuk vele a nyar folyaman. Igy a meleg nagy resze bent marad, a para meg megszunik. A para vegett ne szigetelj ugy ahogyan leirtad, mert a vegen meg megbanod, hogy kidobtad a penzed.
"Csak ezt állítom, nem márka ellenes vagyok!" tiszta sor, ez teljesen átjött :-). Csak nem értem, mert egy hét alatt nem vehet fel ennyi vizet. Utánanézek, és lehet, hogy én is csinálok egy ilyen házi mérést. Elég recés a felület, sok víz megtapadhat rajta, de ez sem indokolja szerintem a dupla súlyt. Én mindenesetre hiszek neked, hogy ezt mérted, de az éminek jobban. "Amicus Plato .."
Passzolom a kérdést.Ez talán a lábazati szigetelésre lehet igaz.Bár láttam már ilyet máshol is.És a tulaj még büszke is volt hogy egy csomó tiplit megspórolt vele.
Én nem állítottam, hogy hiteles, sőt talán kifejezetten azt, hogy ez nem az. A lényeg akkor is az hogy egy teljes hétig ázott a vízben, és komoly többletsúly volt benne, mikor kivettem: én másra nem tudok gondolni csak a vízre :-) Ezek ráadásul árban szinte ugyanott vannak mint az xps: én biztos azt választanám! Csak ezt állítom, nem márka ellenes vagyok!
Gondolom van szellőztető berendezésed,vagy gyakran szellőztetsz.Esetleg az egy főre jutó négyzetmétered a lakásban van vagy 60m/2.Én a mi proli 15 négyzetméter/fő esetet veszem alapul.Ahol a szellőztetés csak reggel illetve este történik és télen a kimosott ruhák szárító gép híján a lakáson belül száradoznak.
Te meg hiszel a mesekben? En 5 eve telibe ragasztottam a hazikomon a 2x10cm-es EPS lapokat es ha most ranezek a nedvessegmeromre,45% a paratartalom. Semmi gond azota sem. A csak pogacsas ragasztast delvideken (Szicilia) hasznald, ott nyaron jobban megved a melegtol. Itt a mi eghajlatunkon vagy telibe kensz, vagy pogacsak es keret. Nezd meg ezt, ha akarod olvasni, hasznald a Google forditot. http://www.asb.sk/stavebnictvo/materialy-a-vyrobky/stavebna-chemia-vhodna-pri-aplikacii-kontaktneho-zateplovacieho-systemu-3761.html
Nem, nem! Félreértesz :-) Én kívülről szigetelek. A zsalukő először vízszigetelést kap, aztán felragasztom rá a hőszigetelést. Belül megmarad a nagy tömegű beton ami átmelegedhet. Azért nem szigetelem belülről mert keskeny (2 méter) a pince és nem szeretnék több mint 20 centit elveszíteni (szigetelés + tégla).
Bár milyen meglepő nem vicceltem.Vettem a fáradtságot és beszéltem az Austrotherm szakemberével.Elmondta hogy ha az emberek betartják azt hogy csak ragasztó "pogácsákkal" rakják fel a lapokat és felül nem rakják koppra a táblákat, akkor a levegő szép lassan áramlik felfelé a tábla és a fal között ami elégséges szellőzést biztosít. Ha a táblák peremeit is körbekenik,ne adj isten telibe ragasztják akkor jönnek a gondok.
Megfelelo dren mellett a nyari idoszakban a talaj a haz korul egesz jol kiszaradhat (persze hleye/talaja valogatja) . Ha a talaj kiszarad, a hoszigeteles (ez esetben EPS/XPS) is jo esellyel szarad. Szerintem ....
Fordítva gondolkozol.Ha belülről leszigeteled a pinyót este nem fűthetsz benne mert egyből 40 fok lesz,és mindenki izzadni fog mint a ló.Tehát így ebben az esetben már 8 órakor nem teszel a tűzre.Mivel nem lesz hőelraktározó tömeged éjfélre le fog hűlni az egész.Tehát lesz majd egy ügyeletes fűtő aki felkel és az éjszaka folyamán 2x begyújt a többiekre.Ez persze hirtelen meleget okoz, majd gyors kihűlést.Ennek a módszernek csak az a jó tulajdonsága hogy nagyon kevés tüzelővel megúszod.Viszont mindenki kialvatlan lesz és fáradt. Ha megcsinálod a tökéletes vízszigetelést és felhúzol belülre egy "falat" ,lesz anyagod ami eltudja raktározni a hőt.Azt hogy délután többet fűtesz olyan kis négyzetméternél nem lehet gond.Egész egyszerűen jól fogtok aludni.Ez pedig sokkal fontosabb mint ahogy az emberek gondolják. Az xps árából megvan a tökéletes teknőszigetelés szőröstül-bőröstül.Ha pedig hajlandó vagy áldozni a 3 helyett 5 centit a belső térből akkor inkább kisméretű kéménytéglával falazd fel az egészet(élére állítva).Több hőt tud elraktározni.
Jó dolgokat írsz! Ötletesek :-) Nekem is szimpatikus az új pincénk, már csak azért is mert a 7 db. üvegtéglán keresztű rengeteg fény jön be. Komolyan mondom, hogy a hasamra süt a nap :-) Ráadásul mivel vízszintesen vannak a födémben (másképp nem is lehettek), napkeltétől napnyugtáig bejön a fény. Egyébként két okból gondoltam lentről felfelé vastagodó szigetelést. - Mert belül a fűtés alkalmával alul hűvösebb van mint felül, kívül pedig fordítva, a talaj felszínén van a leghidegebb és lefelé haladva melegszik. Gondoljunk csak bele, hogy Magyarországon max. 60-65 centire fagy át a talaj. Idén télen én is megtapasztaltam ezt a jelenséget, méghozzá a pince belsejében. Pár napra elutaztunk és nem volt fűtve. Akkor voltak azok a kemény mínuszok (15-16 fokok). Mikor hazaértünk csodálkozva láttuk, hogy a belső pára ráfagyott kőrben a mennyezet sarkában. A mennyezeten befelé 4-5 centire, az oldalfalon lefelé 15-16 centire. Az már tudom, hogy egy fal hőáteresztése attól is függ, hogy mekkora a külső és belső hőmérséklet különbsége. Azt hiszem nem is kell tovább magyaráznom :-) - A másik pedig a XPS lapok ára. Ugyanis minél vastagabb annál drágább. Pl.: a 2 cm-es 660 Ft./m2, míg a 6 centis 1980. Ezzel a módszerrel 127'000 Ft helyett csak 80'000-ba kerülnek a lapok. Azt hiszem ez is magáért beszél :-)
Hogy sancibácsi mit mért, mint az expert tábla vízfelvétele, azt nem tudom, de nem vagyok biztos benne, hogy egzakt volt a vizsgálati körülmény. A diskurzus nem egy termékről szól, hanem a formahabosított EPS-ek vízfelvétele a téma. Ezeket az anyagokat 1991 óta gyártják a világban sokfelé, most hirtelen csak a Schwenk, awa, swisspor, bachl jut eszembe, ismert, nagy német, svájci, osztrák cégek. Nem hiszem, hogy az osztrák, német minősítő intézetek engedélyezték volna ezeket a termékeket, ha magas lenne a vízfelvételük. Amit sancibácsi parasztvakításnak tart, az tényleg eltérő gyártástechnológia. Az ilyen lábazati anyagok formahabosítással készülnek. Ezek a termékek már alapból kedvezőbb vízfelvételi értéket mutatnak, mint a normál, úgynevezett blokkhabosított termékek. Az expert típusú anyagok ráadásul más alapanyagból készülnek. Itt nem a szín a lényeg, hanem az alapanyag fajtája. Van fehér is belőle (az austrotherm palettáján az oázis készül ilyenből), és van különféle színes. Ezek vízfelvétele ott van az xps-ek környékén. A nedvességtartalom mérésének pedig megvan a maga szabványa. Ha nem annak megfelelően lett mérve, úgy nem hiteles, nem reális a mérés. Éppen ezért, én az ÉMI és a többi vizsgálóintézet mérésében jobban bízok.
"A páránál az az általános szabály, hogy kifelé (tehát a hideg felé) vagy egyforma, vagy egyre jobb páraáteresztésű rétegek legyenek. Ha belül tégla van, kívül eps, az pl jó rétegrend."
Az eps általában nem jobb páraáteresztő mint a tégla, azaz NEM JÓ rétegrend.
A gyártók időszakra adják meg: vágom! Ha viszont pince... egyéb talajban fekvő szerkezetet szigetelünk (innen indult a ...); onnan nem tudjuk kivenni 'időszakonként' kiszellőzni! S ha egy szigetelést védő fal, ... védi mechanikailag a szigetelést, tehát zárt helyen van, akkor a talajban hová tudna kiszellőzni?! A gondolatmenet ez volt a passzív ház topikban is (bár ott mekk elek szerint a szerelő-aljzat beton közé sem jó...előzmények ott:ami a másik véglet szerintem). Azt szoktam mondani, hogy:"ne haragudj már magadra, rám meg nincs miért!" Szóval: Felvesz annyi vizet, vagy nem, és ha igen, zárt helyen 'örökre' beépítve, vajon ki tud-e szellőzni? Ez a kérdés tisztelettel, (valóban sok jó segítő szándékú hszd volt már itt, ennek szellemében kérdezem)?
Kizárólag az érdekel , hogy mennyire valós az xps saját műszaki adatlapján megadott értékek, az expertnél sancibácsi kísérlete nem az adatlapot igazolta.
Nekem az a tapasztalatom, hogy egy forró 3 literes illetve 3 liter twinturbó motor rengeteg hőt termel illetve raktároz. Simán kifűti a garázsodat, ha naponta egyszer rendes meleg motorral beállsz oda. Nekem nyáron órákig nyitva kell hagynom a garázajtót hogy bent lehessen tatózkodni.
Ha rendes szigetelt ajtód és födőmed van nem lesz gond.
Talán oda nem is kell hőszigetelés.Max. a Mennyezetre.Én is "laktam" ilyesmi pincében és nem is olyan rossz ott a klíma.A bent lévő kályha huzatolása miatt télen nem kell félni a széndioxidtól mert a melegebb levegő folyamatosan cseréli önmagát.Viszont magasabb kémény kell és jól le kell a kéményt szigetelni.Én úgy oldanám meg hogy tökéletesen leszigeteltetném belülről az egészet víz ellen (tófóliával 1000Ft/m2) majd az Ytong előfalazójával belülről felfalaznám az egészet.Utána 2x átglettelném,lemeszelném.
Tegyél üveggyapotot felesleges nagyobb költséggel szerintem kőzetgyapotot tenni ide.
Egyszerű fólia alulra, átfedéssel rakva és ragasztószalaggal összeragasztva, aztán a gyapot több rétegben rakva és keresztbe fektetni a rétegeket, a tetejére páraáteresztő fólia, de volt már aki tekercsben kapható hullámpapírt javasolt. ha járható felületet akarsz akkor bonyolultabb egy cseppet.
Szerintem biztos sokkal kissebb a vízfelvétele az xps-nek! Ha már fogtál a kezedben: az xps valóban mintha egy darabból lenne kihabosítva. Az expertről állítják, hogy 'különleges ' eljárással készül. Én nem akarom kihívni a gyártó haragját :-) , de ez ugyan olyan eps-nek néz ki, mint a nagyobb szilárdságú eps: Tehát a golyócskák 'nyílt cellásak', legfeljebb nagyobb a testsűrüségük, és ezek a golyócskák vannak 'tömbösítve', vagyis a golyócskák köze csak nyílt! ; igaz zöldre van festve (talán hidrofóbizálás, talán paraszt vakítás?). Lényeg: a nyílt helyeken a víz megtalálja az utat, és hátha lesz itt egy érintett ter.képviselő, vagy afféle, aki felhomályosít bennünket, vagy a kísérlet céljára 'társadalmi hasznosításra' bocsájt valamit!
Az biztos, hogy több ragasztóval kell glettelni. Egyrészt a táblák anyaga miatt is nehezebb 'sík' külső felületet ragasztáskor létrehozni, másrészt a RWOOL felülete sem sima, mint az eps-nél. Mindenesetre, ha megteheted ezt válaszd, ne az eps-t!
Nem, nem végeztem, két okból sem. 1. Puskin is megmondta az anyegin múlik: tehát most nincs kimaradt táblám, kis maradékkal nehéz a számolás is. Tüzépről pénzért nem veszek emiatt, nem sok értelmét látom. 2. Eszembe sem jutott:-))
Van valakinek tapasztalata a Rockwool Frontrock Max E kivitelezését illetően? A családi házam Porotherm HS téglából épült és érdekelne, hogy a dübelezés mennyire lesz a tartós a téglánál, ui. a tapasztalatom az volt, hogy a HS típusú tégla nagyon könnyen törik a likacsossága miatt, így félek attól, hogy a rögzítés nem sokat fog érni, maximum a ragasztás tartja majd a kőzetgyapotot. Emellett érdekelne az is, hogy mennyire ellenálló az időjárásnak ez a típusú kőzetgyapot (nedvesség)? Esetleg ha valaki a kivitelezést illetően tudna munkadíjakról is beszámolni, azt is megköszönném.
A testo 810 elég jó kis műszernek látszik. Vigyázz, a műszered NEM csak a lézer pontján mér, hanem egy 6:1 arányban szélesedő körben, tehát minél távolabbról mérsz, egy annál nagyobb felület átlagos hőmérsékletét méred. itt egy 8:1-es infrahőmérő képe: http://www.arwill-elektronic.hu/img/muszerek/mt25901.jpg
Az ablaküveg részben hőtükörként is működik, úgyhogy ha rámértél az üvegre, akkor a műszered részben a mögötted lévő szobából visszaverődő hősugarakat is "látta", úgyhogy az üveged valódi hőmérséklete a valóságban valószínűleg alacsonyabb a műszer által mértnél. Az üveg valódi hőmérsékletének méréséhez rá kéne ragasztani valamilyen nem-hőtükör dolgot. Legjobb egy matt matrica (de talán egy étolajjal átitatott és teljes felületén odatapasztott újságpapír is megteszi).
A pokróc-paravános dolgot azért kipróbálhatod (talán egy hőtükör még jobb lenne). Tedd közéd és a hideg fal közé.
hehe. szóval egyedül a nagyszoba előtt nincs terasz ezeket a hőmérsékleteket meg ott mértem. persze a kisszobában is mértem meg a fürdőben-konyíhában is, cvsak annyi a különbség hogy ott még hidegebbek a falak a csempe miatt. kisszoba ugyanazt tudja mint a nagy
akkor segítek amit tudok. a nagyszobában van redőny ha leengedem akkor is full hideg van, szóval a falon mértem a 17-18 fokokat egy testo nevű műszerrel (aki ismeri tudja hogy ez jó van nem én nem értek hozzá) az ablakaim "új" műanyag ablakok (én felújítva vettem a lakást) róluk semmi adatom de a fal leghidegebb pontjaival egyezik meg az üveg hőmérséklete (valszeg ezek elég ócska ablakok, a felújítás jó szándékkal de faszkalap módon volt végezve) a födémben lehet valami de belül tuti nincs. sima festett mennyezet van, már fúrtam bele szal ott belül tuti semmi nincs. szomszéd szemben aki látná a függönyt egyébként érdemben nincs. kertvárosra néz a lakás ez a 3-ik emelet legközelebbi látható emeletes ház kb 1 km-re van de ugye csak télen látszik mert a fák csupaszak. nyáron gyakorlatilag ha kinézek azt is gondolhatnám hogy nem pesten hanem vidéken vagyok. egyébként a kisszobában zord függönyöm van mégis cidri van ott is. viszont 1 mázlim van, a lakás 3/4-e előtt terasz van ahová nem lát be senki, lehet tavasszal azt le is szigetelem . sajna csak kb 8-10 cm eps fér el de a semminél több. sk kijön kb 50 ropiból és rögtön érezni fogom mi a hozadéka a dolognak.
Hacsak nem csal a műszer, szinte biztos hogy valamilyen hőszigetelés van a födémedben. A túl szép értékek miatt arra gondolok, hogy belülről (tehát a födém alatt). Nem álmennyezeted van?
Az utcai fal leghidegebb pontja valószínűleg az ablak felülete (ne mérj rá infrával, becsapós) így valószínűleg ott "húz" legjobban a hideg. Én egy vastag szövetből való függönyt lógatnék az ablak elé, ez remélhetőleg javít a dolgon valamennyit. (még jobb lenne hőtükör fólia függöny, de azt hinnék a szomszédok, hogy diszkót nyitottál :) Persze egy kísérlet erejéig egy nagy kockás takaró is megteszi a vastag függöny/diszkófólia helyett. Csak kibírja a karnis...
én is megdöbbentem rajta azt hittem onnan megy el jobban mert a nagy hidegben mint már írtam 1.2 fokkal hidegebb volt a szekrény tetején mint az asztalon. egyébként állítólag 1952-es építés.
Nálam tapintásra hasonló a külső fal és a szoba közepén álló fa asztal hőmérséklete.
Pokrócos próbát megcsináltad? A mért értékek alapján csak a külső fal felől kellene takarni magad. Az egyébként meglepő számomra, hogy a plafon viszonylag "meleg" az oldalfalhoz viszonyítva. Mikori építésű a ház?
utcai fal alul 17 felül 17,7 természetesen mindenhol a világos sárga tapétán mérek semmi csillogás semmi variálás. sajnálom hogy amikor - 15 volt nem volt itt ez a ketyere mert nekem akkor is soknak látszik +4 fokban ez a különbség kiváncsi lennék nagy hidegben hogy alakulna a dolog. (persze nem tudom igazából hogy egy jól hőszigetelt épületben vajon mennyinek kéne lenni a külsőfal értékeinek)
Mérj több ponton is (kb.átlagolj) és lehetőleg kerüld a fényes/csillogó/tükröző felületeket (becsapja a műszert). A lakás hőmérsékletét is ugyanezzel a műszerrel mérd: mondjuk egy matt fa felületen mellmagasságban. A padló és a plafon között nálad nagyobb különbségnek kellene lennie (feletted nincs lakás). Az utcai falat mérd meg ablaktól lehetőleg távolabb bokamagasságban és a mennyezet alatt is és kb ugyanott a mennyezetet is. Szerintem lesz ott még meglepetés hőmérsékletileg.
felettem lapostető van, viszont az hogy 4 fokkal hidegebb a homlokzat +4 fokban (gondolom -15 nél ez inkább 6-7 fok lehet) nekem egy kicsit soknak tűnik, illetve az is izgi hogy a plafonnak kéne elvileg a legmelegebbnek lennie . igaz azt sejtettem hogy a tető miatt nem lesz az. a fél fokos szórásokra én is gondoltam hogy rendben vannak.
kezemben a lézeres mérőcuccos, szal nekem meglepő eredményt hozott a méricskélés. várom okosabbak értelmezését ebben az ügyben: szóval lakásban 23 fok kint kb 4-5 fok. méréseim a nagyszobában padló 22,2 fok plafon 21,6oldalfalak szomszédtól függően 21,3-21,6 és az utcaifal 17,9-19,1 fokos kérdésem 2 vagyis normális hogy ekkora szórás van illetve az hogy a plafon 1 fokkal hidegebb mint a padló?
:-)) Azt a betegséget úgy hívják, hogy klausztrofóbia :-( Szerencsére nekünk ilyen nincs :-) De komolyra fordítva a szót, addig minden -féle képen itt kell dekkolnunk amíg a ház el nem készül. Egyébként nem csak ekkora a pince, ugyanis két helységből áll. A másik is majdnem 10 m2. Az nem zsalukőből van, hanem boltíves téglaépítésű. Ez már megvolt akkor is mikor megvettük a telket Ezt használjuk most nappali és konyhaként. Tök kényelmesen el vagyunk benne :-) Sajnos pénz hiányában (ugyanis bérből, fizetésből építkezünk), valószínűleg nem leszünk készen idén, ezért a következő telet is itt töltjük.
Persze, lehet mondani, hogy hazudnak, de azért kicsit szigorúbb előírások vannak a termékek gyártásában, minthogy azt állítsák, hogy talajba való, holott nem.
Ezt a mondatot nem értem:
"Van itt a fórumon egy e..mester, aki a másik véglet: azt mondta, hogy a szerelő beton, és aljzat beteon között szigetelés fölött sem!"
Ablaka ugyan nincsen (hisz említettem, hogy csak 5-10 centi áll ki a földből, viszont a födémet úgy csináltuk meg, hogy 7 db üvegtégla szolgáltatja a fényt. Van még egy szellőző (ventilátorral) és egy kémény is a födémbe építve. Egész télen fával fűtöttem (kánikula volt benne).
Szerintem az expert nem SZIGETELÉSRE VALÓ? CSAK ANNAK MONDJÁK! Van itt a fórumon egy e..mester, aki a másik véglet: azt mondta, hogy a szerelő beton, és aljzat beteon között szigetelés fölött sem! Elvégeztem a kísérletet mennyi vizet is szív magába az expert. Válasz semmi: cáfolat nuku:igaz!? Lásd: másik topik : Passzív ház 15798. Szerintem komolytalan, hogy szerelő és aljzat közé nem való; viszont a nedvességnek kitett helyen: nem ajánlott!
Trehánysággal is vádolhatnám magamat, meg hivatkozhatnák arra is ,hogy szegény ember vízzel főz. De az igazság az, hogy amikor megvettük a telket, kútfúrással indult a projekt, azt pedig egy vízakna követte, ami olyan szinten a földbe van süllyesztve, hogy még 40 cm föld is van rajta és csak a bebújó nyílás látszik ki az egészből. A szerkezete ugyan úgy vasbeton mint a pincének. Egész nyáron figyeltük, hogy ázik e (főleg a záporok után), de ilyesmit nem tapasztaltunk. Na most ebből azt a naiv következtetést vontuk le, hogy majd a pince sem fog vizesedni. Sajnos tévedtem :-((
Eddig nincsenek rossz tapasztalataink (persze a szigeteletlenséget kivéve). Sőt! Pár szomszédunk szintén a pincében rendezte be a hálószobáját és csak jókat mondanak róla. Télen alig kell fűteni, nyáron elképesztően kellemes hűvös. Az egész család oda húzódik a meleg elől pedig a könnyűszerkezetes házuk rendesen le van ám szigetelve, de azt mondják így sem lehet benne megmaradni. Ezen be lelkesülve gondoltuk mi is ezt.
Az expert kifejezetten pince szigetelésére (is) való. Így vízálló (legalábbis amennyire kell).
Nekünk is ez (Austrotherm Expert) van a pince falon, alatta bitumenes vízszigetelés (4-es poliészterfátyolbetétes modifikált lemez) 2 rétegben, rajta pedig Dörken Delta Drain, utána a feltöltés. Ja, alul persze két sor drain cső egy 50x50-es kavicságyban, geotextíliával körülvéve.
Csak egy kérdés: most komolyan, hogy kezdhettél bele egy pincehelyiség kialakításába úgy, hogy fogalmad sem volt az egész építés menetéről?
Én a tavaly telet végigagyaltam, hogy s mint legyen a pince leszigetelve (mind víz, mind hő), hogy tuti jó legyen. Úgy néz ki, megérte. Nagyon vízveszélyes részen van a ház, de a pincében szerencsére csak száraz port találtunk egész télen, pedig kb. 3-4 télre való víz meg olvadás volt a területen. Ha most nem ázott be, máskor sem fog. Ja, és a draincsövek vége még a szabadba fut ki, élmény volt nézni, ahogy folyik rajtuk a víz! :)
Sajnos nem tudtam, hogy a beton nem vízzáró :-( Ráadásul tavaly tél elején készült el mikor be jöttek a fagyok ezért gyorsan betemettük körülötte (mert azt azért tudtam, hogy a talaj elég jól hőszigetel), hogy belül dolgozhassunk (ugyanis sürgősen oda kellet költöznünk). Egyébként a tucsogó ősz és a kopogó tél miatt úgysem tudtam volna szigetelni :-(
Szobának? Nemrég ilyennel csúnyán lebukott egy osztrák fickó... :)))
Akkor tényleg nem ártana szigetelni. Bár azt nem is értem, hogy csináltátok meg víz és hőszigetelés nélkül, senki nem mondta/gondolta, hogy ez így nem lesz jó? Vagy eredetileg nem is ennek szántátok?
Ez egy 4,7 x 2 méteres pince, teljesen talajba süllyesztve (csak 5 centi áll ki a talajszintből). Felette sosem lesz épület, mert ha a ház elkészül ez lesz a terasza. Lakótérként is szeretnénk használni (hálószoba), fűtve is lesz (ha muszáj :-) ). Egyébként egész télen 6 foknál nem volt hidegebb benne, pedig csak a födémen volt 2 cm polifoam.
Velem nem is kell, hogy vitatkozz, egyetértek veled. A tisztességesen és jó anyaggal kezelt fa kültérban is jól bírja az igénybevételt. Természetesen nem tart örökké de 8-10 évig azért bírnia kell. Szerintem a "gyári" kezelésű sem fog sokkal többet bírni. Tudomásul kell venni, hogy a fa gondoskodást kíván. A lakásban lerakott burkolólapok is elkopnak 8-10 év alatt és a lakást is kikell festeni időnként. Az észrevételem annyi volt, hogy sokan (tisztelet a kivételnek) úgy mondananak megdönthetetlen ítéletet, hogy semmi tapasztalatuk nincs az adott eljárásról, vagy termékről vagy csak "hallották valakitől" vagy a fórumon olvasták, de ezt már tényként állítják be.
Mekkora is ez a pince, és mire használnád? Szüleimnél van egy kb. 2 m2-es lyuk, olyan 1,8m mély, zöldség, gyümölcs fagymentes tárolására. Semmi extra, beton a földben, ne folyjon bele az eső, tökéletesen elég, ha lejjebb van a talajvízszint.
Meggyőztél :-) Máris elvetettem :-( És arról mi a véleményed, hogy a 60 cm széles XPS lapokat vízszintesen tenném fel. Az alsó sor 2 cm vastag lenne és minden következő sorban 1 centivel vastagabb. Így a 3 méteres magasságban már 6 centi lenne a szigetelés. A födémre pedig szintén 6 cm-eset raknák (sajnos vastagabb nem lehet).
A kérdés hogy VALÓBAN meg tudod-e védeni a nedvességtől? Pl: -hajszál repedés a külsején, -túlzott mechanikai igénybevétel( a talaj nyomása betöri,) -stb, Ha ez rendben is lenne (felteszem nem fogod kibontani 3-4 évenként, és jó lenne ha bírná 30-50 évet is! ; akkor: -meg tudod-e védeni az alsó hajlatban? -1az alap tetejejének vízszintes síkja ki áll-e 10-15 cm-t ha 'ráülteted' a hőszig-t, hogy a hálót ráengeded? -2,mindezt az alap felső síkján meg tudod valósítani? (mármint a vízszintes vízszig-t az eps alatt)? HA EZEK RENDBEN LENNÉNEK IS (gyakorlati életben látottak alapján kizárt), akkor: Az eps nem csak kívülről kapna nedvességet, hanem 'belülről' is,: a pince fal gondolom beton, aminek kapilláris felszívódás miatt megnő a nedvességtartalma. Ezt belülről is fel fogja venni, ha kívülről nem kap, akkor is (a fizikában minden egyensúlyra törekszik). Ha meg ÁTNEDVESEDIK, és elveszti a szigetelő képességét, és nem szigetel, akkor MINEK? teszed fel? Ha pedig alatta, felette, kívül-belül vízszigeteled, akkor sokkal többe kerül mint az xps. Szóval vagy csináld meg rendesen, vagy ne tegyél fel, mert csak nyáron, száraz időben lesz hatása (ha ki tudna szellőzni?), télen amikor szükség lenne rá nem!
Mi a véleményetek egy olyan pince víz és hőszigetelési megoldásról, hogy a zsalukőre felragasztanám az EPS lapokat, majd üvegháló + tapasz (vagy hogy nevezik). Majd a kötés és száradás után ezt kenném le a rugalmas vízszigetelő anyaggal, hogy az egészet megvédjem a talaj nedvességétől. Ezzel nem kevés pénzt spórolnák, hiszen az XPS lapok jóval drágábbak.
A Remmers festéket nekem is ajánloták már és láttam is olyan nyílászárót ami azzal fetődött és szép felületet adott, bár az a nyílászáró tavaly ősszel lett beépítve így a hosszú távú élettartamáról nem tudok nyilatkozni.
Pont azért fogom választani a gépi felületkezelést, mert nem vált be az otthoni festegetés. Azért kérdeztem rá a felületkezelő anyagra, mert volt már olyan ajánlatom is aki sadolinnal kezelte volna a felületet és a tapasztalatok miatt kezdek egyre jobban kételkedni a hosszó távú élettartamában (6-7év).
Én úgy tudom, hogy ezt nem csak simán becsorgatják a furatba, hanem nyomás alatt juttatják be, és talán nyomás alatt tartják is egy darabig, ilyen módon nem egyszerű a házi kivitelezés, de lehet, hogy nem egyről beszélünk...
És hogy legyen még egy alternatíva: én Remmers-el kentem le a lambériás részeket a házon, mivel az ablakaim is ezzel "festődtek" a gyártónál. Nem sok helyen lehet kapni, de szerintem jó anyag, legalábbis eddig semmi gond nem volt vele.
Nem vitatkozni akarok, de a valodi fa feluletkezelesnel tobb lepesben letrehozott festes idot allo es csak evente ketszer kell felfrissiteni a feluletet, de nem festekkel. Mi regebben merantibol,borovifenyobol es meg tobb fele fabol keszitettunk garazskapukat. Ezeknel a fa nedvessegtartalma nem lehetett magasabb 12 %-nal . Miutan osszeillesztettuk az egyes kazettakat, 240-es smirglivel szalaban enyhem megcsiszoltuk, majd egy oldattal vegigkentuk, amitol a fellazult szalak elvaltak a felulettol, ezutan 320-as smirglivel megint szaliranyaban lecsiszoltuk. Utanna jott egy reteg elokezelo anyag, ami csak arra kellett, hogy a felso takaroreteg reszere zarja a polusokat. A felso reteget a festonk festopisztollyal a gyarto altal megadott retegben felvitte a festeket, ami altalaban 270 mikron volt. Miutan megszaradt a festek, feluletkezelo anyaggal vegigfutottunk a kesz feluleten. Beszereles utan felfenyesitettuk es atadaskor a megrendelo kapott a felulet kezeloanyagbol egy flakonnal es az utmutatoban levolt irva, hogy evente mit ,hanyszor es hogyan kell vegezni. hogy a fagarazskapu elegans es idotallo legyen. Elvegre nem csak az autot kell karbantartani, hanem a garazskaput is az en peldamban, hisz az ara vetekedik az autojeval. Gondolom a fa nyilaszarok is igy vannak festve, tehat csak felfrissiteni kell a festek feluletet es nem szinezni.
"Frekventált" alatt mit értesz? Időjárásnak, napnak kitetett, vagy jól látható helyen lévőt?
Eléggé körbejártuk mi is ezt a felületkezelés témát, majd kiderül, jól választottunk-e. Akik ismerik az anyagot, esküsznek rá. (Persze ez nem azt jelenti, hogy 20 évig nem kell hozzányúlni.)
Könnyű vele dolgozni, tíz éves tapasztalatom nincs vele, csak két éves és az kevés. A napot nem hinném , hogy bármi bírja, én árnyékolással próbálom védeni a festést a nyári naptól.
Szerintem azért nehéz ajánlgatni mert minden környéken más gyártó van elterjedve, ami nálunk pl jól bevált kicsit távolabb kerülve nem is hallottak róla.
Nem volt szó beépités utáni festésről. Bár nagyon jó a minősége a Milesi-vel kezelt nyilászáróknak, a meglepetés akkor jön, mikor tönkremegy, ami sajnos belátható időn belül van. Most kezdenek jelentkezni ezek a problémák, tavaly belefutottam vagy 3-ba. Az anyaggyártó szerint visszacsiszolás fáig,aztán újra kezelés ami azért nem eccerü egy beépitettnél.
A C12,16...40 ez a beton szilárdságát jelenti! A C12 egy gyenge beton a C40 nagyon kemény/erős. A cement és az adalék menyiségtől függ. tulajdonképpen a prés alatt mért nyomószilárdságát (N/cm2 talán).
Valóban nem festettem, de láttam a különbséget a helyszínen, beépítés után festett ablak, és a kamrában fújt, már felületkezelten kiszállított és beépített ablak között. Nem kérdéses, hogy melyiknek a tartóssága jobb.
Festettem viszont kb. 1800 nm-nyi rétegragasztott gerendát Tikkurila valtti opaque-kal. Mert ott nem volt más választás, nem lehetett előre festve kérni. Ugyanolyan szín, mint az ablakok. Hát ott is látszik a szembetűnő különbség, és biztos, hogy jóval hamarabb fog kezelésre szorulni, mint a nyílászáró tokja...
Most itt arról beszéltek, hogy beépítés után akarjátok festeni az ablakot?!?
Szerintem fel sem merülhet olyan gyártó, aki natúrban hozza és építi be az ablakot. Min. 4-5 rétegű, kamrában elkövetett felületkezeléssel szabad csak fa nyílászárót vásárolni, legalább 3-5 év garanciával (felületkezelésre is!). Ez nem azt jelenti, hogy soha többet nem kell hozzányúlni, ápolni, utókezleni időnként azt is kell, de nem is említhető egy lapon a helyíszínen kivitelezett pacsmagolással.
Valóban nem mindegy, hogy normál beton, vagy vízzáró :-) Lehet, ha vízzárót használtam volna, most nem is vizesedne. De azzal egyébként nem vagyok tisztában, hogy mi a különbség a c12 és 40-es beton között.
évente egyszer csak van nagytakarítás nálatok is... amikor az ablakokat törli anya, a rongyra ne prontot nyomjon, hanem ezt a trutyit, és azzal áthúzza egyszer-kétszer, oszt kész... valamit valamiért: gondolom, nem azért választotok fát, mert olcsóbb...
Szevasz! Bocs, hogy ilyen soká reagálok, de sajnos csak 4 naponta érem el a netet a munkahelyemről. Igen én is hallottam erről a befúrásos szigetelési módszerről. Majd körbejárom ezt a témát és ha nem túl drága az anyag akkor megveszem és bevetem, ugyanis a furatokat szerintem Én is meg tudom csinálni.
Ha ismét visszakanyarodtunk a szigeteléshez mit ajánlasz melyik gyártó termékeit vegyem meg? Azért kérdezem, mert bármelyik céget felhívtam természetesen az ő termékük a piacon kapható legjobb termékek és az összes többi nagyon rossz minőségű és semmiképp ne azt vegyem meg. Nagyon elgondolkodtam, hogy saját magam megcsinálom a szigetelést már csak pusztán kihívás gyanánt. A színezést természesetesen nem vagyok elég bátor megcsinálni, de lehet evés közben jön meg az étvágy.
A milesi-re irtam 6-8 évet kezelés nélkül. Azt nem lehet tudni hogy ha évente kenegeted akkor meddig tolható az élettartam, mivel senki sem kenegeti. Van még 1-2 gyártó a piacon akik ezt a rendszert gyártják, az összes többi kacat beleértve a Trilakkot is.
Sajna azt kell hogy mondjam hogy a ma ismert anyagok közül mindenképp a vizes bázisu cuccok a leg tartósabbak. A tiku drágább anyagai sem tartanak tovább 5 évnél. Mondjuk a mai kinálatban ez akár még jónak is mondható. Amit az asztalosok használnak az inkább ipari festék, piszok dága(natur szinben 6 pénzért a liter),és azért fujják mer a vizes bázis nem szépen ecsetelhető. Pont ezek miatt a már beépitett cuccoknál nehezen kivitelezhető. Ugy tapasztaltam,hogy ezek sem birják 6-8 évnél tovább. Nincs jó (örök) megoldás.
Állítólag egyszerű, mert csak valami rongyal kell felhordani a felületre a szert. Ne újrafestésre gondolj. Azt én se vállalnám annyira nem szeretek barkácsolni.
Nekem sokan a Milesi márkájú felületkezelő anyagot ajánlották. Állítólag annyi a hátránya, hogy évente kétszer át kell kenni valami felület felújító anyaggal a szerkezetet.
Ahoz én is értek csináltam már párszor. Az új ablakokat viszont biztos, hogy az asztalos fogja festeni ráadásul kompresszoros fújással, mert az a legtartósabb. Sajnos a régi házunkon jól megszívtuk a saját magunk által végzett ecsetes festési módszerrel.
Volt olyan cég aki nekem egy ajtóra 700.000ft-ot mondott. Mikor visszakérdeztem, hogy aranyból készítik e az ajtót elkezdtek magyarázni, hogy sok az íves vágás és üvegezés miatt vele a munka. Erre mondtam nekik, hogy akkor inkább kitanulom a szakmát és legyártom magamnak.
Nem vagy az. 27,2 m2 a nyílászárók felülete. Ebben 3db ajtó van benne. 2 db oldal és felülvilágítóval. Az ajtók elég egyedi forma alapján lesznek elkészítve. A legjobb ár 1,18 millió bruttó volt 68mm-es profillal és 1.1-es argon gázzal töltött üveggel. Minden ablakan 2-szeres gumitömítés, hibás működtetés gátlás és résszellőző funkció. Az ár tartalmazza a felületkezelést és beépítést is.
nah tényleg kezd kiderülni hogy képzelődöm. szóval a ház (egy lakó elmondása szerint) 1954-ben épült . a külső falai kb 35 centisek lukacsos téglából, a válaszfalak (már ami nálam nem lett ytonggal kiváltva) pedig salakbetonból vannak. azt hiszem a holnapi méricskélés után átviszek hőmérőt egy-két haverhoz aztán megnézem ott is milyen meleg van. a villanyfogyasztásomat meg pont telibetrafáltad........ szinte minden nap van 2*3-5 perc szellőztetés, de több szomszéd is panaszkodik hogy hidegnek érzi a lakását. egyébként a lakás észak-keleti fekvésű, inkább kicsit észak felé tolódva.
Az 1.1-es üveget argon töltéssel értem. Akivel én valószínüleg dolgoztatni fogok az azt mondta nekem, hogy a 78mm-es szerkezet 30%-al drágább a 88-as szerkezet pedig 50%-al drágább (bruttó) a 68-as profilból készült társainál. Természetesen az utóbbi kettőben 3 rétegű üvegezés van. Roto NT vasalattal lenne szerelve az ablak.
Tőlük én is kaptam már ajánlatot, de még kedvezményekkel eggyütt is drágábbak lennének mint az a cég aki valószínüleg gyártani fogja a nyílászárókat. Nem ragaszkodom a 68-as profilhoz csak alapból ilyenből gyártják az ablakokat az 1.1-es 2 rétegű üveghez.
Már körülbelül 25 ajánlatot kaptunk különböző asztalosoktól a nyílászárók gyártására. A 3 rétegű üvegezés miatt vastagabb tok kell a 68mm-es tokba nem fér bele. Álltalában 20-35%-al drágábbak a 3 rétegű üveggel gyártott ablakok. Te is fa ablakokat rakattál be? Esetleg tudnál ajánlani egy szépen dolgozó asztalost?
Jó választás lehet neked még az Isover Domo és Rio üveggyapot is, kedvező árban lehet kapni, hasonló tulajdonságokkal rendelkezik mint az Ursa és a Knauf.
A 3 rétegű ablak szerintem az egyik legjobb befektetés volt nálam, én a helyedben nem vetném el. Be kell kérni egy csomó árajánlatot és akkor lehet dönteni, nekem volt sima 1,4 ajánlatom drágább mint a háromrétegű 0,7. ha kifogsz egy akciót most is sikerülhet.
Köszi az infókat sokat segítettél. Az ursa gyapotot választom akkor inkábbb, mert abból a 30cm olcsóbb mint a knauf 25cm-es terméke és a válaszodból azt veszem ki, hogy inkább vastagítsam 5cm-rel a szigetelés mint picit jobb lambda értékű terméket vásároljak.
Köszönöm a választ. Ezek szerint nem éri meg 10 éves távlatban a 3 rétegű üvegezés a megtérülés miatt. Hideg padlásom lesz egyenlőre. Azon is gondolkoztam, hogy ahol a padlás feljáró és a szoba fala közös ott a padlás felöli oldalon is felraknék szigetelést. Szeriintem végül grafitot fogok feltenni, hogy minél jobb legyen s szigetelés a házon. Szerinted a födémre elég 25cm gyapot? És még egy kérdés. Szerinted milyen gyapotot érdemes venni? Amit én kinéztem az a Knauf Insulation classic 0,4-es. Találtam ennél jóval olcsóbb Ursa üveggyapotot is, de az 0,44-es értékkel bír.
ha minden igaz holnapra haver hoz hőmérőt, minden falnak, plafonnak padlónak, illetve a lapostetőnek a külső hőmérsékletét is megmérem mondjuk holnap éjjel mikor már a nap semmit nem kavar be. igazából eddig nem derült ki hogy extra fázós lennék. most éppen 22.5 fok van januárban kb 20-21 fokra fűtöttem, 50 nm a lakás csak 1 fala érintkezik a külvilággal 2,6 méter a belmagasság felettem a lapostető. cirkóval új műanyagablakokkal fogyasztottam 21 foknál 155 m3 gázt turbós cirkóval 60 c-os előremenő vízzel. mint anno mondtam ekkor kb 19-19,5 fok volt 240 cm magasságban 2 hőmérővel mérve. hát ezt a pokrócos témát nem tom hogyan tudom megoldani de megpróbálom. mindenesetre thx a falhőmérséklet értékeket, kiváncsi vagyok hogy áll nálam ez a dolog
Köszönöm a kimerítő tájékoztatást. Ha nem gond zargatnálak további kérdésekkel. Szerinted megéri rákölteni a fa nyílászáróknál a vastagabb szerkezetre és a 3-as üvegezésre? Ez a megoldás körülbelül 30-40%-al drágítaná meg a nyílászárókat. Az ablakok egy részénél lesz redőny. Mivel nagyon szeretjük a természetes anyagokat így gondolkodunk fa redőnyben, de ennek az ára egy kicsit elriaszt a megvalósítástól. Jelenleg is van redőny az ablakok fölött így annak a helyére gondoltuk beépíteni az újat természetesen jól beszigetelve a tokot. Szigetelés vastagságával az a problémám, hogy ennél vastagabbat nem nagyon tudunk feltenni eggyes helyeken mert például a padlásra olyan kicsi ajtót kellene beépíteni amin be se lehetne tuszkolni egy nagyobb méretű dobozt. Hallottam valami grafitos szigetelő lemezről aminek állítólag jobb a hőszigetelő képessége. Esetleg ha abból feltennék 12cm vastagot akkor elérném vele a 15cm sima eps hőszigetelő képességét?
ezen a hőkamerán is filóztam már, pusztán csak azért hogy hipohonderkedem, vagy valóban a tető a "ludas". de másik kérdés, ha esetleg tudok a napokban infrahőmérőt szerezni és körbemérem a lakást, illetve kimegyek a lapostetőre és annak a felületi hőmérsékletét, akkor tutira meg lehet mondani mé vagyok ilyen fagyos barom?
Igazából nincsenek szakosodott kollégák. Illetve akik vannak, azok közel sem függetlenek, hanem egy-egy terméket propagálnak, ahogy az általad emlitett hőkamerások is.
Energia-auditor kellene neked, aki épitész is egyben, és hajlandó foglalkozni ilyesmivel.
Én a mezei épitészeket képviselem, akik próbálnak lépést tartani az új technikákkal :)
És vissza is kanyarodtunk az eredeti kérdésemhez. Akármilyen építész ért ehhez, vagy vannak szak-építészek akik hőszigetelésre szakosodtak? Ha igen, akkor milyen címszó alatt érdemes keresni őket, van-e valami szakmai szervezetük (taxiból is inkább a City taxit hívom, mint leintek egy "talpast", nagyobb az esélye, hogy nem lesz probléma).
Egy sima homlokzati hőszigetelésnél egyet is értenék veled, de amint írtam lejjebb, nálunk a tetőhöz is hozzá kell nyúlni, hogy a hőszigetelési kapacitást növelhessük :-(
Oszt nem szivesen érbrednék egy reggel a törmelék között, mert a falak nem bírták el a gerandákra rakott "magasító" gerendák többletsúlyát.
Hőkamerás vizsgálat volt, de az egyik cellulózos szigetelős céggel csináltattam, azok meg - meglepetés - a cellulózt javasolták megoldásként még oda is, ahova úgy sejtem nem praktikus.
Szóval valami profi szaktanácsra van szükségem, valami márkafüggetlen szakembertől. Mivel a tetőt valszeg kifele terjeszkedve kell hőszigetelnünk, az se baj ha ki tudja számolni mekkora tető-súly növekedést bír el a fal, etc.
Én csak a rajzokból és az elmondásból tudnék számolni, amibe rengeteg buktató van. Ráadásul a hőkamerás kb ugyanannyiért csinálja meg az elemzést pontos hőkép alapján...
Segítségeteket szeretném kérni hőszigeteléssel kapcsolatban. Körülbelül 100 éve kisméretű tömör téglából épült 100m2-es házban élünk családommal. A ház belmagassága 3,5m. A nyílászárók kapcsolt gerébtokos ablakok igen rossz állapotban vannak. A tavalyi naptári évben fűtésre 2513m3 gázt használtunk el. A házon jelenleg semmilyen szigetelés nincsen. Az lenne a kérdésem ha a homlokzatra felteszek 12cm EPS lapot a födémre 25cm üveggyapotot a nyílászárókat pedig kicseréltetem 1.1-es üvegezésű fa nyílászárókra körülbelül mekkora megtakarítést tudok elérni? Bármilyen javaslatot szívesen fogadok hőszigeteléssel kapcsolatban, hátha valami rossz megoldást készülök megvalósítani. Segítségeteket előre is köszönöm.
Szerintem hőkamerást hívj. Az építész csak rajzot lát (ami nem úgy lett megvalósítva) meg téged hall (mindenre rosszul emlékszel), a hőkamera meg a valóságot (hogy hol szökik a meleg). Egy értelmes hőkamerás nemcsak rámutat a problémás pontokra, de javaslatot is tesz a megoldásokra. Vagy mi itt a fórumon a hőképek alapján :) De igyekezz, mert a jó hőkamerás méréshez jó hideg időjárás kell és nemsokára jön a tavasz (és kb szeptembertől a jön a nyár).
"Az viszont tény, hogy az első rész (ikersejtes) sokkal jobban hangszigetel, mint a hátsó új rész..."
Na ettől tartok én is.Még hála a jó égnek nem vettem meg a téglát.Most azon gondolkozom hogy a Silka mészhomok tégláját veszem meg inkább.Az elég jó hangszigetelésű.Erre menne a 15-20 centi EPS.Csak azt nem tudom hogy jó-e ezt a két anyagot ilyenformán kombinálni.Főúton lakom.Előttem jár a busz az is hangos.A sok tetves tuningos motorosról nem is beszélve.
Műanyag távtartókkal.Tehát veszel a csavarodnak megfelelő vastagfalú műanyagcsövet. Levagdosod a szigetelés vastagságában.Majd felfúrod a lécet.Utána kibővíted a szigetelésen lévő lyukakat a műanyag csőnek megfelelően.Mehetnek be a csövek a lyukakba szilóval,vagy valamelyik mester pasztával.Utána egyből mehet fel a léc véglegesre.5 centi szigetelésnél olyan 3 centi műanyag cső külső méret a jó.
Adott egy 5cm-es XPS-el "fedett" falrész. Erre szeretnék felfogatni egy ~3,5m hosszú 50*100mm-es fát, ami szélső eleme lenne egy párnafa-hálózatnak, amire hajópadló kerül majd. Ezt a fát, a szigetelésen keresztül mivel rögzítsem/rögzíthetem szerintetek a flahoz? A fal B30-as téglafal, amin van kb 4cm vakolat, azon van a ragasztott dübelezett XPS. Előre is köszi a segítséget!
Ugyanez volt most nálunk is. Viszont hosszas mérlegelés után én inkább 30N+F-et raktam inkább a 38-as helyett. Olcsóbb, kevesebbet vesz el a beltérből, és ha rákerül a külső szigetelés, nem számottevő a különbség a kettő között.
Az viszont tény, hogy az első rész (ikersejtes) sokkal jobban hangszigetel, mint a hátsó új rész...
Egyik verzió szerint keresel egy hőkamerával rendelkező szakit, aki csinál egy komplett hőtérképet a házadról, és az alapján tudsz továbblépni.
A másik, hogy kihivsz egy épitészt, és az elmondásod alapján megpróbálja rekonstruálni a ház anyagait, rétegeit, majd ez alapján kitaláljátok hogyan tovább.
Rosszul fogalmaztam.A hideg falakat a mostani (ebben lakunk és ez is megfog maradni) ikersejt téglából épült házra írtam.A hozzáépítésre gondoltam a porotherm 38-ast.Ez toldást jelent hátra (8 méter),és a tetőtér felé 1 méteres emeléssel.Az egész házat (régi és új építés) gondoltam beszigetelni 15-20 centis EPS-el.
Szeretnék hozzányúlni a házam hőszigeteléséhez, van egy-két terület ahol sokat lehetne javítani a dolgon. Vannak egyéni problémáim is, szóval arra gondoltam, hogy szakembert keresek, aki kijön, megnézi a házat és tanácsot ad az egyedi problémáim alapján.
Milyen címszó alatt keressek ilyen szakembereket? Gondolom nem minden mérnök ért egyformán a hőszigeteléshez, mi a titulusa azoknak akik ilyesmire specializálódtak? Van valami külön kamarájuk, vagy nyilvántartásuk?
"A Hőszigetelés biztosan jó az esetemben ... Hidegek a falak,modern gázcirkóval is elég nagyok a számlák."
Ebből a két mondatból csak az egyik lehet igaz.
"Viszont nem tudom hogy pára és hang esetében is jó-e ez a választás."
A páránál az az általános szabály, hogy kifelé (tehát a hideg felé) vagy egyforma, vagy egyre jobb páraáteresztésű rétegek legyenek. Ha belül tégla van, kívül eps, az pl jó rétegrend. Hangszigetelés: kevés olyan anyag van, amely hangot és hőt is egyaránt jól szigetel, ilyen pl az üveg/kőzetgyapot (az eps NEM jó hangszigetelő és a téglák közül is csak a nagyon drágák). De külső falat kőzetgyapottal hőszigetelni igen drága mulatság, úgyhogy én kettéválasztanám a két feladatot: az olcsó téglafalamra kívülről olcsó eps-t tennék és (ha mélyhangok a zavaróak) és a falra belülről egy vékony légréteggel elválasztott rezgő burkolatot raknék (gipszkarton/osb/lambéria/stb).
A Hőszigetelés biztosan jó az esetemben.Viszont nem tudom hogy pára és hang esetében is jó-e ez a választás.Kéne valami progi vagy olyan oldal ahol utána lehetne nézni ennek.Most egy ikersejt téglából épült házban lakom.Ezt bővítjük hátra fele is és a tetőtér felé is.Hidegek a falak,modern gázcirkóval is elég nagyok a számlák.Ezért kell aránylag vastag szigetelésben gondolkodnom.Keresem az ideális választást.
"Az volt az elképzelésem hogy Porotherm 38-as falazatot csinálok 15-20 centis EPS hőszigeteléssel."
Számold ki a hőszigetelési jóságát és négyzetméterenkénti bekerülési összköltségét - egy hiperszuper téglából készült falnak X cm vastag hőszigeteléssel, - és egy legolcsóbb/m2 téglafalnak X+5 cm vastagságú hőszigeteléssel.
Na most egy kicsit elbizonytalanodtam.Az volt az elképzelésem hogy Porotherm 38-as falazatot csinálok 15-20 centis EPS hőszigeteléssel.Az ablakok 3 rétegű 0.7K értéküek,a tok és az ajtók 1,4K értéküek,de a hangszigetelő képességüket nem ismerem. Szerinted ez Hő,hang illetve párazárás szempontjából jó választás?Vagy vegyek valami mást.
Miért van szükség a "párazáró öntapadós ragasztószalag"-ra? Ha le hungarocellezem a mennyezetet és a toldásoknál le ragasztom a párazáró öntapadós ragasztószalaggal akkor meg van oldva a párazárás? előre is köszi
valami félreértés van. amíg nem volt a gép addig volt itt sok pára mert a kereszthuzat hiánya miatt ez a rengeteg víz nem tudott kiszellőzni. mióta a géppel kombinálom a ruhaszárítást semmi gondom. egyébként a gép nem megy, vagyis ha tudnám a ruhát máshol szárítani akkor nem párásodna a lakás. a 43% páratartalom meg most csökkent le reggel kb 50% volt, de ugye reggel szellőztetek mindíg 3-4 percet aztán meg gondolom most kevésbé hűti a légteret a szigeteletlen tető/falak így lemegy a páratartama a levegőnek (illetve relatív a páratartalom) egyébként én csak zuhanyzom, az érdemben nem befolyásolja a páratartalmat (igaz én 4-5-6 perc alatt lezuhanyzom nem tart 40 percig mint a lökött haveromnak)
ilyesmin filózom én is, illetve a külső szigetelésen, csak ugye az külön mizéria a társasház miatt. egyébként nincs hideg (bár most is pulóverben ülök) mert 22.5 fok van per pillanat ill 43 % a páratartalom
mint említettem, van egy masinám ami megold mindent. igazából a gyakorlat azt mutatja, hogy nem kell a gépet (már) üzemeltetni csak amikor kiteregetem a vizes ruhát. akkor viszont elég kemény a masina 2 mosásnyi ruha teregetése után 12 óra alatt 4 liter vizet szed ki a légtérből........(pedig 1000-es fordulaton megy a centrifuga) egyébként nincs penészem hála a gépnek, de a kereszthuzat hiánya miatt tudom hogy nem lehetett normálisan kiszellőztetni a lakást. hja mostanság már "csak" napi 2 szer szelléőztetek amíg nem volt gép kb 6 szor de az is kevés volt........
A zajcsillapítás nem jellemző, a sín kanyar megy és a legtöbb részen semmi sincs, se egy ház se egy fa....szántóföld.
Az egyéni dolgok meghatározóak ezt elismerem, azért írtam először mert úgy gondoltam, hogy a leírásod a "csodatéglákról" kissé degradáló és szerintem nem fedi a valóságot.
Az biztos , hogy amikor beköltöztünk a csendtől nem tudtam aludni:-))
Azt a párát amit ki kell engedni az bent képződik. Főzés, fűrdés stb.
Nálam penész szerencsére nincs, de meg is teszek érte mindent hogy ne is legyen. Naponta 2-szer szellőztetek, fűrdés után pedig fűrdőajtót becsukom, ablakot kinyitom (pára távozik).
70% páratartalom az baromi sok. Amíg ezt nem tudod lecsökkenteni, addig lesz penész.
ha ráhajigálsz 30 cm eps-t akkor azt véletlenül nem hőszigetelésnek híjják? mer felénk valami ilyesminek csúfolják. ja hogy onnan indult az okfejtés hogy ez mondjuk rajtad kívülálló okból nem lehetséges........... el kellett volna olvasni. én amiben lakom az pl nem új szal nem fog kiszáradni, és egy dolog van még amit a lakásban végzek az a teregetés. sajnos én olyan balfasz vagyok hogy mosógéppel kimosom a ruháimat, nem tudok újat venni ha már egyszer volt rajtam. és biza hiába raktam bukóra az ablakot akkor is gondot okozott. egyébként annyira fulladozom hogy állandóan réssezllőzésre van zárva minden ablakom............ mint mondtam más valamiről sokat olvasni meg más tapasztalni. egyébként a pára problémát egyszerűen orvosoltam- > vettem egy páramentesítő gépet az megold mindent., csak sajnos attól még nem lesz meleg. nálam "süt" a hidegtől a plafon, és filózás van róla moit lehetne ezzel csinálni ami árban is tűrhető, illetve amit a lakóközösség megenged vagy nincs beleszólása.
"ha valahol egy ócska lapostető van azt az életben nem fogod tudni kifűteni mindíg is hideg pont marad ergo páralecsapódás helye."
Fogadjunk, hogy ha az ócska lapostetődre ráhajigálok kb 20-30 centi XPS hőszigetelő habot, az életben többé nem látsz a plafonodon párát/penészt.
"a szellőztetős dumák is annyit érnek amennyi idő begépelni őket, ugyanis ha ilyen hibás házban élsz akkor megtudod hogy 10 perc szellőztetés után kb 15 perc hogy megint 70% körüli páratartalom legyen."
Ha új az épületed, akkor jövőre már nem lesz víz a falakban (nyáron kiszárad). Ha régi ház, akkor vagy nagyüzemi páragyártó berendezésed van (pl növényház vagy nyílt lángú gázégő / szénhidrogén kandalló), vagy a természetes szellőzést olyan alacsonyra vetted (minden rés jól betömve), hogy közel jártok a megfulladáshoz :) Ha társasház és a lakásod hidegebb (pl.fűtéstakarékosság), mint a szomszédoké, akkor még az is elképzelhető, hogy a falakon át a melegebb szomszédok párája is folyamatosan vándorol a te lakásod felé.
"innentől marad a belülről szigetelés, ami valóban csak toldozás foldozás."
Ha a lakás felől tökéletesen párazárod, és figyelembe veszed a hőhidakat, akkor szerintem nyugodtan lehet belülről hőszigetelni.
Akkor jó helyen laksz...vagy nem zavar az autó zaj :-)
Egy normálisan elhaladó autó zaja 75-80 dB
(gyakran még több, a teherautók-buszok, suhancok pláne)
Városi nagy forgalmú utca lakásaiban nappa:
Földszint 85 dB I. emelet 80 dB II. emelet 76 dB III. emelet 66 dB IV. emelet 60 dB
Ebből a vakolt fal levesz szumma, mondjuk 45 dB-t.
A szokvány 5 méter előkert+a járda talán további 2 dB-t.
Marad valahol 30-35 db körül a zajszint....
...ami azért nem kevés, ha ezt a listát nézzük.
----alig hallható-------
10 dB Szellősusogás, halk neszek 20 dB Suttogás, óraketyegés 30 dB Erdei zajok, szélzúgás
-----napi élet zajszintje------
40 dB Vízcsobogás 50 dB Csöndes beszéd 60 dB Porszívógép 70 dB Városi utcazaj
------halláskárosodást okoz, ha tartós--- 80 dB Gyári üzemzaj 90 dB Gépteremzaj (hajó, erőmű, stb.) 100 dB Szimfonikus nagyzenekari forte 110 dB Vízesés közeli dübörgése 120 dB Kovácsműhely, repülőgép motor
130 dB Fájdalom küszöb
140 dB Villámcsapás kb. 1 km-ről 160 dB Közeli villámcsapás, robbanás 200 dB Légköri hangrobbanás
A másik oldalról nézve a dB-eket.....
- a hangosan beállított rádió hangja nem hallható,
ha a két helyiség (lakás) közötti falszerkezet léghanggátlása 62 dB;
- a normál hangerôvel beállított rádió nem hallható,
a hangosra állított éppen hallható,
ha a léghanggátlás 57 dB;
- a normál hangerôvel beállított rádió éppen hallható,
ha a léghanggátlás 52 dB;
- a hangos beszéd már érthetô, ha
a léghanggátlás csak 47 dB;
- a normál beszéd már érthetô,
ha a hanggátlás mindössze 37 dB.
A járkálás (bútortologatás) zajának szubjektív megítélése
a szomszédos helyiségben, illetve lakásban:
- jól hallható (erôsen hallható), ha a födém lépéshang-szigetelésének mértéke 88 dB;
- hallható (jól hallható), ha a lépéshang-szigetelés mértéke 68 dB,
- nehezen hallható, ha a lépéshang-szigetelés 58 dB.
B-30-as blokktégla (33 cm) kétoldalt vakolva,
POROTON tégla kétoldalt vakolva (38 cm vastag),
HB 38-as téglafal kétoldalt vakolva (40 cm),
POTOTHERM téglafal kétoldalt vakolva (40 cm),
A felsoroltak esetében a léghang-gátlás mértéke: 52 dB.
Öntött kavicsbeton a felületén póruszáró simítással: - 19 cm vastag = 54 dB - 15 cm vastag = 52 dB - 12 cm vastag = 50 dB
Kisméretű tömör tégla kétoldali vakolattal ellátva: - 27 cm vastag = 55 dB; - 14,5 cm vastag = 48 dB
Válaszfal-lap kétoldalt vakolva:12 cm vastag = 42 dB.
"van e valakinek tapasztalata az INHEMIWA belső szigetelő rendszerről!"
Az alapötlet jó (hőszig + dupla hőtükör réteg + zajcsillapító légrések), DE: - semmi sem akadályozza a (párás) levegő alájutását a mögötte lévő hideg falhoz, így a panelek mögötti fal sok esetben összefüggő penésztanyává válhat. - a fólia-távtartó pöckök elosztása túl egyenletes, így csak egy-egy frekvencián csillapít jól, máshol lényegesen gyengébben (erősen hullámos lehet a frekvenciamenet)
Tehát szerintem ha ezt az egészet a lakás felől TÖKÉLETESEN páramentesen lezárod (párazáró fóliával vagy nemlétező párazáró festékkel), akkor még használható is lehet. Így nem jó szerintem a pára miatt. Az egyenletesebb zajcsillapítás (frekvenciamenet) érdekében meg a távtartókkal szét kellene hangolni (aszimmetrikus elosztás).
>10 perc szellőztetés után kb 15 perc hogy megint 70% körüli páratartalom legyen. -Csak akkor, ha már nedves a fal.
>vagyonért leszigetelem házamat majd vagyonért a szigetelést ellensúlyozandó, kiépítek egy szellőztető rendszert mert természetes szellőzés meg ugye nincs..... -Itt nem általában a szigetelésről van szó, hanem a filtráció megszüntetéséről, ami nyílászáró-cserekor történik. A falakon keresztüli szellőzés 3% alatti, elhanyagolható.
látom szerencsédre te is csak hallomásból ismered ezt a problémát. addig örülj!!viszont az elméleti megoldások azért jók mert csak papíron működnek gyakorlatban meg nem..... szóval ha valahol egy ócska lapostető van azt az életben nem fogod tudni kifűteni mindíg is hideg pont marad ergo páralecsapódás helye. a szellőztetős dumák is annyit érnek amennyi idő begépelni őket, ugyanis ha ilyen hibás házban élsz akkor megtudod hogy 10 perc szellőztetés után kb 15 perc hogy megint 70% körüli páratartalom legyen. és ugye az ember elmegy dolgozni meg alszik, szóval nem tud 15 percenként szellőztetni. nálam pl egy frontra néz az összes ablak-> kereszthuzatot sehogy sem lehet csinálni.... és való igaz hogy mindíg a hideg oldal felől kell (ene) szigetelni de ugye társasházban elég 3 vénasszony és hiába csináltatnád meg zsebből (pedig közös tehát nem is neked kéne csináltatni) ha ők csak azt szajkózzák hogy nem engedik, mert közös tulajdon és tuti tönkreteszed.(persze a ház meg nem csináltatja meg mer az pénzbe kerül) és innentől marad a belülről szigetelés, ami valóban csak toldozás foldozás. egyébként egyéni véleményem és jókat röhögök, hogy vagyonért leszigetelem házamat majd vagyonért a szigetelést ellensúlyozandó, kiépítek egy szellőztető rendszert mert természetes szellőzés meg ugye nincs.....
A 44 PH nál 8-10 cm -nél van...javaslom a 10-12 cm -t rárakni ha jó hőszigetelést szeretnél...a gáz ára várhatóan 3 éven belül a 170-180fT/m3 fogja elérni...
Nincs, de a honlapjuk alapján nem túl bíztató a rendszer. -A párazáró bubis fóliák között centis rések vannak, ahol csak EPS van, azaz a párazárása hézagos, főleg ha még dűbelezik is. -A táblákat a plafonnál mindenképpen szabni kell, ott mi tartja, illetve eleve nem annyira merev, mint egy vastagabb, nem csak a szélén felfekvő EPS
Akkor már jobbnak tartom a házilagos összerakást, ha sikerülne rájönni, mivel ragasztható jól a PE.
Meg ugye eleve a belső oldali hőszigetelésnek egy csomó hátránya van, ez ha jól veszem észre csak a vastagságból farag le.
A véleményed egy kissé eltúlzott és sarkított szerintem, PTH HS 44 a házam és nem a hozzászólásodat igazolja, nem mindegy pl. milyenek a nyílászárók...
Azért nem árt egy kicsit winwattozni, mert jöhetnek ki érdekes dolgok bizonyos páratartalom, és hőmérséklet esetekben, ami lazán előfordulhat (pl nem tud kiszáradni a szigetelő, túl vizes lesz, stb )
Szerintem, ha nincs szellőztető, biztonságosabb megoldás az olyan fal, aminek kifelé csökken a "mű"-je. (ja és elvileg ennek a kritériumnak minden szerkezetnek meg kellene felelnie)
Ha nincs benne papírrácsbetét, akkor talán kétkomponensű purhab, az 30-32 liter helyett (1k) csak 15-18 literre tágul. Viszont drágább és egyszerre el kell használni az egész flakonnal.
>Szellőzik e hungarocell, vagy teljesen el zárja a levegő útját? -Eddig se ment arra levegő (számottevő mennyiség)
>Ez miatt be e lehet fulladni? -Nem
>Fog e továbbra penészedni a mennyezet? -A mennyezet nem, de akkor is lesz leghidegebb pont, ott esetleg igen. Kérdés mennyi a páratartalom a lakásban.
>Hátránya van e ennek az elképzelésnek? -Az egyik, hogy ha nem oldod meg a párazárást, akkor a belső szigetelés miatt már hidegebbé vált födémben valószínűleg páralecsapódás alakul ki. Én úgy csináltam a belső oldali hőszigetelésemet, hogy tapétaragasztóval a falra alufólia (grillezős, vastagabb), arra az EPS- pedig PowerFix ragaszóval ("folyékony szög"). Az alufólia toldásoknál meg párazáró öntapadós ragasztószalag. Másik lehetőség ha EPS ("hungarocell") helyett XPS-t használsz, a toldásoknál szintén párazáró szalaggal.
-A másik hátrány, hogy nyáron ha kintről bejön a 32 fokos szellőzőlevegő (be kell hogy jöjjön fejenként és óránként 30 köbéter...), akkor azt eddig a plafon visszahűtötte, de ha lehőszigeteled, nem fogja. Szóval egy belül hőszietelt ház még a faháznál is rosszabb.
Memorixnak szólna a kérdés ha erre járna, persze mástól is köszönöm a választ.
Ha jól olvastam a házad Ytong 37,5 -ből épült és 6 cm kőzetgyapot van rajta. A harmatpont így már a szigetelőanyagba esik?
PTH HS 44 téglám van és egyszer majd rákerülne kőzetgyapot (ha lesz hozzá kedvem....:-) ), a kérdés csak az, hogy mennyi centiméter kell rá, hogy a harmatpont a szigetelőanyagban legyen.
Köszi vadckor a választ Ytong Multiporral ezt nem ismerem tudnál nekem bővebb információt adni erről az anyagról, mi ez vakolat vagy valami elem amit fel kell ragasztani? Esetleg ára nm-re? Előre is köszi
Üdv. mindenkinek! Az az elképzelésem, hogy a 62 nm-es társasházi lakásom (zárószint) mennyezetét le ragasztom 1 cm-es hungarocellel és újra glettelem (2 okból, az egyik mert csúnya a mennyezet, a másik mert penészedni szokott) Nem tudom, hogy ez jó megoldás e! Kérdésem: Szellőzik e hungarocell, vagy teljesen el zárja a levegő útját? Ez miatt be e lehet fulladni? Fog e továbbra penészedni a mennyezet? Vagy elképzelhető, hogy ezután olyan helyen fog penészedni ahol eddig nem penészedett? Hátránya van e ennek az elképzelésnek? Előre is köszi a választ További szép napot mindenkinek
nincs valami olyan szigetelő anyag, mint a PUR hab, csak nem tágul akkorára?
Öreg farostlemez ajtók kapnának LP borítást, és gondoltam fúrok minden kazettába pár lyukat, és kinyomom a rést valamivel. De a PUR hab szétnyomná az egészet...
Négyzetméterenként több ezer forintért már léteznek kimondottan falhoz/mennyezethez gyártott speciális páravédő impregnáló szerek is. De ennyiből már egy teljesen új házat fel lehet építeni :)
Pedig ha létezne jó párazáró festék, akkor pl. az utólagos födém-hőszigetelési problémák egy részétől megszabadulhatnánk. (legyen-e és hol legyen a párazáró fólia)
Magyarán a falfestéked páraáteresztő lesz (a diszperziós is) és a falad is páraáteresztő lesz és a hőszigetelésed is páraáteresztő lesz és azon a vakolat is páraáteresztő lesz.
Mégis lehet penész a lakásban: a tartósan magas páratartalmú helyeken (szellőzés hiánya) a hidegtől (hőhíd) nedves falfelületeken.
"A minap a tüzépen egy eléggé szakavatott eladó azt mondta, a diszperziós festékek miatt van az egész."
Ennek a szakavatott eladónak sok üveg sörnyi jutalékot kellene kitűzni, ha képes mutatni a polcon egy VALÓBAN párazáró falfestéket (engem is érdekelne). DE ha mégsem tud ilyet mutatni, akkor meg egy marhanagy pofont és nyomás vissza az iskolába.
A gáz ára az olajéhoz van kötve (bár késve és némileg csillapítva követi az olajárat a nemzetközi gázár). A világgazdaság a válság kitörése előtt nyersanyaghiánnyal küszködött, köztük a stratégiai helyzetben lévő olaj is kitermelési platóra ért. A jelenlegi, viszonylag olcsón kitermelhető olajkészletek nem szivattyúzhatók gyorsabban, az újabbak drágábban kitermelhetők. Ha beindul a világgazdaság, akkor az energiahordozók ára felkúszik, köztük a gázé is. (S az eps-gyártás is szénhidrogénen alapul.) A klímamizéria szintén ezt erősíti. Ha tömegesen kezdenek el szigetelni, akkor keresleti piac alakul ki, felmegy az ár. A másik aspektus, hogy önköltségi ár alá nem fognak menni a gyártók. Szerintem ezt a szintet erősen közelítjük.
Födémhez: meg kell venni a ferdesíkra tervezett teljes mennyiséget és azt lerakni a födémre. Mire beépítésre kerül a tetőtér, már csak a plusz 5-10 centit kell megvenni, amit akkorra a gázár indokol. :-)
Ahogy ismerem a fórumot, amit én itt felszedtem :-)
A homlokzatra tegyél min. 15 cm-t, az anyagköltséget drágítja nem fogsz 5 év múlva gondolkodni miért csak 10-et tettél.
A lábazatra itt szerintem 10-12 cm fognak mondani:-), ez függ a homlokzati vastagságától is, és vezesd le egészen 50 cm a padlószint alá, de legjobb ha a talajszint alá vagy 60 cm-rel.
A födémre most legalább 20 cm, de még jobb a 25 cm.
A többiektől kérdezem hogyan vizsgáztam?:-))))vagy bele kellett volna írnom az U értékeket is?:-)
Olvasgattam a fórumot, és sok kérdés merült fel bennem. Építkezünk, momentán szerkezetkész az épület, a lakótér nettó 90 nm, mátratherm 38 N+F-ből, hagyományos falazóhabarccsal készítve, vasbeton födém 6 cm vasalt felbetonnal. Lábazati koszorúnál, és a földszinti koszorúnál 5 cm XPS polisztirol koszorúszigetelés van betéve. Tetőtér most nem lesz beépítve, de távlati tervekben szerepel majd a beépítés. A ház fele alatt van pince, 40 cm-es zsalukőből, nyilván afelett is vasbeton födém van.
A megfelelő hőszigeteléseket szeretnénk megtalálni, ebben kérnék véleményeket. Földszinti aljzatba 10 cm lépésálló polisztirolt tervezünk, homlokzatra 10 cm polisztirolt dryvit rendszerrel. A momentán még fűtetlen padlásterünket, illetve a födémet 15 cm kőzetgyapottal szeretnénk szigetelni. A 15 cm indoka, hogy a majdani tetőtérbeépítésnél a gerendaközök magasságát ugyanazzal az anyaggal ki lehetne tölteni, plusz majd akkor még ez elé 5 cm kőzetgyapot. Nem feltétlen ide tartozik, de 3 rétegű üvegezésű fa ablakokat tervezünk. Lábazatra 5 cm XPS kerül majd, talajban 3 cm.
Elegendő-e ez? Nem az a cél, hogy éppencsak megfeleljünk a meglehetősen elavult szabványainknak, de passzívházat sincs módunk építeni. Minden vélemény érdekel, de megjegyzem, a környezetünkben a kőművestől az építészig, a szomszédtól a szülőkig mindenki hüledezik, mennyi szigetelést akarunk... :D:D:D Olvastam a a fórumon, hogy van aki 20 cm alatt szóba sem áll a nikecellel, néha meg betéved valaki, hogy elég-e az 5 cm, aztán jól legorombítják:)
Másik problémakör: Nem lesz szellőztetőrendszer {ki lehet találni, miért nem:)}. Sokan jönnek azzal, hogy így-meg úgy fogunk penészedni, ahogyan sokan a nikecelles házakban. Hogyan lehet ez ellen tenni, még most, az építkezés e fázisában? Tudom, hogy a pára képződés úgyis velejárója az életnek, meg hogy mindennap szellőztetés stb., de elegendő lesz ahhoz, hogy ne penészedjünk? A minap a tüzépen egy eléggé szakavatott eladó azt mondta, a diszperziós festékek miatt van az egész. Mások az ásványi szigetelést ajánlják, de nagyon drága. Tegyünk minden helyiségbe aereco higroszellőzőt? Vagy felesleges, és csak hűl majd a ház? Gyakorlati tapasztalatok (is) érdekelnének!
Szisztok.Egy 30kobos beton medence epitese elott alok.Szeretnem minnel jobban hoszigetelni.mevel tudnam ezt megtenni ?foleg az alja erdekes ,azert megy ra a sok tonna viz.volna valami tapasztalati jotanacs.
