Utolsó negyed kezdetén még mindig masszívan (85:69) vezetnek a lányok. Valahogy megérezték, hogy idén nálunk erre megy ki a játék, köszönet nekik érte. Új fényképek is vannak a sok sok lobogó fülről (nemsokára fölrakom valahogy).
A szövetség nem foglalkozik egyébként törzskönyvezéssel, az az ún. tenyésztő szervezetek (ezek nálunk egyesületi formában léteznek) feladata. Ebből három van Magyarországon, melyekből az egyik haldoklik. A fogalmi keveredést az szokta okozni, hogy a viszonylag normálisan működő két egyesület egyike a szövetség egyesülete (ide tartoznak a "magyar tejelő" fajták), ezért szervezetileg nem különül el annyira, mint a másik (Alpesi és Szánentáli Egyesület). Ettől még a feladatait tekintve két dologról van szó. Aki a kedvedet szegte, az a szövetség adminisztrátora lehetett (2 éve más nő nem dolgozott még ott), ilyen kérdésekkel nem őt kell zargatni (persze ezt a betelefonáló nem tudhatja), hanem az egyesület tenyésztésvezetőjét kell kérni (őt jelenleg Baranyai Gábornak hívják) www.kecskeszovetseg.hu-n vannak telefonszámok, a linkek közül csak egy működik egyelőre: a MIENK :).
Az állami támogatáshoz, illetve az állattartással kapcsolatos jogszabályok betartásához az állatok központi regisztrációja, egyedi azonosítóval való ellátása és egyedi jelölésük szükséges (többek között!!, de most a törzskönyv-problémakörbe fognék csak bele). Ezt csak tenyésztőszervezeten keresztül lehet ma nálunk elintézni. DE ez nem azonos a törzskönyvvel (ami tehát nem szükséges egyelőre a támogatáshoz). Ez utóbbi sokkal több, származási adatok és termelési adatok is szerepelhetnek benne, legalábbis akkor érne valamit. Meg ha az adatok hitelesek ugye.
Mi például nemcsak azt tudjuk kecskéinkről hogy ki az apja meg az anyja (enélkül egyébként nem is létezik állattenyésztés) hanem pl.:
- fedeztetés napja (ebből következően hogy mikor fog megszületni +- 7 nap)
- mikor született meg végre
- ENAR azonosító száma (születéskor kapja)
- születési súly (testsúlyok 0.1 kg pontossággal)
- 1 hónapos kori testsúly
- 2 hónapos (választáskori) testsúly
- 1 éves kori testsúly (ha megéri a lelkem)
ha tejel:
- neve :)
- laktáció hossza (nap)
- laktációs termelés (havonta egy befejési adatból)
- néha még a tej beltartalmi adatai (fehérje% zsír%) is
Ezt sajnálattal olvastam...:( Azt hittem, az egy kecskeparadicsom.
Mindenesetre, igaz ami igaz, tényleg láttam, hogy sok kecskének a tőgye abnormálisan meg van duzzadva, a földön húzza már szinte...nem értek hozzá, de ez biztos nem egészséges. Vannak egészen soványak is, teljesen be vannak horpadva, de arra gondoltam, hogy már öregek, de mivel szeretik őket, hát megtartják...biztos nagyon naív vagyok.
De akkor vajon miért tartanak ott ennyi kecskét?
Igaz, fű ott alig, bár a múltkor egy pasi áthajtotta őket a túloldalra, ahol azért viszonylag volt némi zöld...igaz, az úttest mellett voltak, az autók meg jöttek-mentek...
Szabin voltam, csak most értem ide. Sajnálom Somát, és örülök, hogy kezd helyre jönni. Nekünk is németjuhászunk van, de ő szerencsére soha nem bántaná őket, sőt "segít" nekik a popsi pucolásban. Pedig mindig kap egy-egy öklelést az oldalába, ha elmennek mellette, mikor kihozzuk őket fejni. A kisgidákat is ha kihozzuk, mintha a papájuk lenne, nyalogatja, szeretgeti. Persze minden kutya más természetű.
Csak Vizibohikának szeretnék néhány mondatot írni a Népszigetes kecskékről. Tavaly voltunk baknézőben. Ők etették vendéglői konyhai moslékkal és penészes krumplihéjjal a kecskéket. A helyük valóban nagy, de zöld már egy szem sincs az elkerített részen. Legalábbis ott az elején nem láttunk. A gidáik is eléggé "be voltak sülve". A kecskéket nem nagyon fejték, néhány emiatt féltőgyű lett. Körmölve sem voltak már jó ideje (akkor). Sajtot is másét árulták. A fedezés úgy ment, hogy együtt vannak állandóan a bakkal, aztán lesz ami lesz. Nem igazán volt akkor fontos, hogy ki kinek az apja, lánya stb. Ha tőlük akarnátok venni nem szívesen ajánlanám. Ki tudja, milyen belterjes az állomány. Az illető akkor úgy nyilatkozott, hogy hát látni a gidán ki az anyja ill. apja. De! Miután vmelyik szövetségnél valami fejes, törzskönyvet azt tud adni. Megnéztük. A törzskönyv egy sima fénymásolt papír, amire az anyját, apját ráírta, meg hogy magyar tejelő, v. vmi hasonló, és ennyi. Semmi felmenő, vagy egyéb. Ekkor ment el a kedvünk a szövetségesditől igazán. De nézze meg őket nálam hozzáértőbb is, és hátha ő kedvezőbb dolgokat lát ott.
Azért a kedved nem szeretném elvenni, de valóban nézz utána kicsit a dolgoknak mielőtt belevágsz. Amúgy a világ legkedvesebb állatai és nagyon lehet őket szeretni, mint az előttem szólók leveleiből is kitűnik.
A kecske tartás nálunk sem a pénz miatt van, 1998 óta vannak kecskéim, most 3 anya kecském van és 4 gidám, imádom őket mindegyik egy egyénisség, pillanatnyilag nekem sincs fölösleges tejem, de ha lenne akkor nem tudom hogy mi az a mennyiség amit elvisznek, vagy el kell vinni. A másik nagy gondom a kis bakok őket rettenetesen sajnálom oda adni de sokszor nem is nagyon tudom eladni ezekre ha tudnál válaszolni megköszöném. állami támogatást gondolom csak törzskönyvezett kecskére lehet igényelni. Sajnos az sem derült ki a tájékoztatóból amit postán küldött a szövetség (kb 2 éve)hogy mik a feltételei mindezeknek a dolgoknak, telefonon is probálkoztam de az ott üllő hölgy kissé meg volt sértődve hogy ilyen buta kérdéskkel zargatom, eddig valahogy nem is igazán érdekelt Az EU törvények alapján viszont szeretném őket törzskönyveztetni mert állitólag csak így léteznek egyébként mintha nem is lennének.
A mi kecskéink törzskönyvezettek "magyar tejelő tarka" fajtájúak. A törzskönyvről körülbelül ennyit kell/érdemes tudni :(.
Jelenleg minden csepp tejet a gidák isznak meg. Tavaly az üllői kecsketej-feldolgozó vette át a tejet.
Állami támogatást tavasszal kellett intézni, ha minden feltételt teljesítettél (volna), marad kecskénként néhány forint. A szégyen és a röhej között félúton.
Szóval a kecskét ebben az országban nem a támogatásért tartják.
Soma átvészelte a dolgot, tegnap voltunk az utolsó kontrollon a dokinál. Ugyan még lomha, gyenge, sovány, félénk, kisétvágyú, de megvan. Tegnap visszaköltözhetett a helyére, a szomszéd eltüntette a kutyát!!!
Az előző 601 hozzászólást végigolvasva rengeteg hasznos információt szerezhetsz, de a legjobb - talán túlságosan is alapos, hobby állattartóknak főként - szakirodalom: Molnár József: Kecsketenyésztés c. könyve.
Mindent nem esznek meg, de sokmindent megkostolnak. LEANDERT NE!!!
Tegnap voltunk kint a Népszigeten, és ott találtunk egy hatalmas kecskefarmot. Nem tudom, jártatok-e már ott, de ha nem, feltétlenül nézzétek meg. Szép, nagy helyen vannak az állatok és nagyon sokféle, fajta található. Szabadon lehet őket simogatni, néha kiengedi a gazdájuk, és venni is lehet tőle. Mi hamarosan egy kertes házba költözünk és nagyon megszerettük a kecskéket. Nyulaink már vannak, de most kinéztünk magunkat egy ilyen kecskemakit, Anikónak hívják. Írtó jófejek, de gondolom sok a gond velük, illetve nagyon kiváncsiak...Ha tudtok, pár mondatban írjatok róluk, mire kell feltétlenül vigyázni a tartásuknál. És tényleg mindent megesznek?
Kösz mindkettőtöknek a bíztatásat. Somát a támadás óta minden nap viszem az orvoshoz. Az első kezelésen sebferőtlenítés, antibiotikum inj. volt, másnap az inj. mellett egy vastag tűvel megcsapolták a torka körül kialakult ödémát, elég sok savó lejött. Kapott 600 ml. infúziót is, mert nem nagyon tud inni.
Harmadik alkalommal csak inj. volt, a hétvégén én adom be, s hétfőn újra vissza.
A kedve nem túl vidám, a fejét eleinte letámasztotta a földre, nem tudta tartani a nyakával. Ha ott voltam - az első napot gyakorlatilag végig mellette töltöttem - a kezembe tette az állát, és úgy horkolt. Mekegni nem tud, enni viszont igen. Ugyan kisebb erővel és kisebb falatokat, de eszik. Az ivás nem megy, ma sokszor itattam üvegből. Hihetetlen ragaszkodó lett, bárhová megyek, követ. Az orvosnál csodálkoztak, hogy minden póráz nélkül szépen jön a sarkamban, majdnem hogy hívásra is hallgat. ha tudott, beszökött utánam a lakásba is. Egyszer az étkezőasztal alatt teláltam meg, a bogyóit meg a fürdőszobában.
Itt van fent a háznál, a garázsban lakik. Jobb most a tiszta hely, meg társaság. Leó kutyám is részvéttel nézegeti. A szomszéd azóta nem került elő, a kutya azóta is szabadon. Egy ugrással átjön, így emiatt sem lehet a kecske a helyén.
Az önkormányzat 30 napos határidővel intézkedik, ha jónak látja. Az Illatos útiak elviszik, ha az én területemen elfogom. Privát sintér 13eFt-ért 3 órán belül viszi. Kezdeti indulataimat nehezen csititgatom, a mérgezést, vagy más hasonló megoldást nem szívesen választanám. (Mégsem csak az a dög a felelős...) Reméynkedem, hogy felbukkat vasárnap a szomszéd, a 2 kutyáját és 90 éves apját hetente egyszer meglátogatja, s jutok vele valamire emberi szóval.
Nem mondom hogy aggodalomra semmi ok, mert a sérülését nem tudom mennyire komoly, viszont ezelőtt 1,5 hónappal az egyik kicsi farkát a kerítésen át elkapták a kutyák (10 rottweilerünk van!), megharapdtálták a lábát és a farkát. Magunk sem értjük hogyan, a kerítés kb. 5x8cm-es lyukakból áll. 2 hétig alig evett, mintha valóban sokkos állapotba került volna, azóta azonnal mekeg ha a legkisebb baj van, az anyja pedig védi mint egy oroszlán. A sérülés valamennyire visszavetette a fejlődésben, de él és virül, csak óvatosabb lett. Szóval szerintem nyugalom, sokat kibírnak! Csak fertőtlenítsétek, és kezeljétek minden nap többször is. Egyébként azt nem értem, hogy nem állnak szembe a kutyákkal?! Nálunk voltak már konfliktusok, mindig a kutyák húzták a rövidebbet, pedig maga a fajta sem egyszerű, és képzettek is. Persze amikor a kutyák 2-nél többen voltak, már a kecske 2 szarva és gyorsasága is kevés volt. Szerencsére időben vettük észre.
Talán a stressz a legnagyobb baja most, de ha így van, az se piskóta.
Annyival tudlak bíztatni, hogy jó sok évvel ezelőtt nálunk is volt kutyatámadás (szintén szomszéd kutya átmászott a kerítésen, a szomszéd a vállát rángatta, hogy ha nem tetszik nyírjam ki nyugodtan a kutyát, őt nem érdekli), az egyik kecskének csontig lezabálta a bal hátsó combját, de megmaradt - nem kis munkával.
Ma átugrott a kerítésen Somához a szomszédba pár hónapja került németjuhász. Kb. egy perce volt, míg odaértem, de csúnya munkát végzett. Soma nyaka körbe van harapva, nem túl mély sebek, de sok van. Csúnyán meg is van dagadva körbe, ödémásodik.
Állatorvoshoz vittem 1 órán belül, kapott sebkezelést meg antibiotikumot. Most egy helyben áll lógó fejjel és küzd.
Egyszer nem olyan régen már kértem, hogy drukkoljatok Mukiért, akkor nem jött be. Most nem kérem.
Andreja, van valami további teendő? Az állatorvos holnap délre visszarendelt.
Köszönöm a tanácsokat, valami hasonlóra jutottunk mi is. Az állatorvos sem tudott különösebbet mondani a kialakulásról, azt tanácsolta, hogy a következő vemhesség félidejétől vitaminos-nyomelemes táplálékkiegészítőt kapjanak a takarmány mellé.
A májusi ellés után jódozott sót kapnak az élelmükbe. Talán ettől is lehet, hogy az egyik gidáról eltűnt a csomó.
Tavaly őszi-téli takarmányuk: vegyes réti széna, kukorica, búza, konyhai zöldhulladék, kifejezetten nekik termesztett káposzta, ( a kecske tényleg szereti a káposztát, soha ne bízzátok meg káposztaföld őrzésével :-) ) takarmányrépa, cékla, alma. Imádták az almaszeleteket... Szóval 4*-os ellátást kaptak.
Mindamellett lehet, hogy sem ezekben a növényekben, sem az ivóvízben nincs meg 1-2 szükséges anyag.
Az átörökítésről: láttam a két anya szüleit, nem volt velük probléma. A két anya sem tűnik betegnek. A gidák apján sem látszott különösebb... Bár ez utóbbi tartása-etetése azért elgondolkodtató kissé...
No ezért kérdeztem az öröklődésről. Meg azért mert a lánygida sorsa is ettől függ. Érdemes-e, szabad-e a későbbiekben pároztatni? Mi a véleményetek?
A golyváról úgy gondolják, hogy elsősorban környezeti hatások játszanak közre a kialakulásában, ennélfogva örökletességről nem lehet beszélni, de ha valahol jelen van, akkor a továbbiakban is számítani lehet rá, ha a környezeti hatások változatlanok maradnak (pl. takarmányozás, ivóvíz összetétele). Ha létezik az élőlényekben a golyvára való _hajlam_ (nem vagyok tájékozott ezügyben), az viszont elképzelhető, hogy öröklődhet.
Nagyüzemi szinten néhány(1-3) %-os elhullás még normális lehet, nálunk is kb. ennyi szokott lenni, de azt meg kell mondanom, hogy ezeknek a döntő többségét mi okozzuk (nem megfelelő tartási és gondozási körülmények), a születési, ellési rendellenességek, vagy betegségek miatti elhullás jóval ritkább. De tudok nem egy olyan helyet, ahol még a 20%-os elhullás miatt sem estek kétségbe. Lehet, hogy kutyát is tenyésztettek, vagy mittomén.
Néhány hónapja már figyelemmel kísérem ezt a topikot, mely igen praktikus, hasznos, érthető tanácsokat tartalmaz a kecsketartás- tenyésztés útvesztőjében.
Végigolvasva az eddigi hozzászólásokat azért maradtak-számomra- fehér foltok.
Kérem segítségeteket, tanácsaitokat, hogy gyarapíthassam ismereteimet.
Tavaly március óta tartok két lány (azóta anya) kecskét. Idén május végén mindkettő megellett. 2-2 gida született. Az ellést követően néhány óra múlva mindkét anya elsőként világra hozott gidája elpusztult. (Nálatok az elléseknél milyen %-os arányú az elhullás?)
A kicsik nyakán az áll alatt a nyelőcső két oldalán babszem -tojás nagyságú csomó tapintható. Állatorvos szerint: golyva, és ezzel a csomóval nem érik meg a 2 hetes kort sem. Azóta eltelt 2 hónap és a kis bak nyakáról eltűnt, a kislány nyakán valamelyest csökkent a mérete. Láthatóan semmiben nem zavarja ez a kicsiket, szopnak, esznek, végtelenül játékosak.
Mitől képződött ez a kicsiken? Átörökíthető ez a betegség? Kezelhető-e valami módon?
Kérlek Benneteket, ha valakinek van e téren tapasztalata, javaslata, ossza meg velem.
Amíg nincs jobb, <a href="http://www.kecskeszovetseg.hu/nubiaproject/pic-index.jpg">itt</a> van egy lista a képekről.
Az <a href="http://www.kecskeszovetseg.hu/nubiaproject/f1_01.jpg">első</a> kép ez, a többit a hivatkozás átírásával kézi vezérléssel nézhetitek.
Amíg nincs jobb, <a href="http://www.kecskeszovetseg.hu/nubiaproject/pic-index.jpg">itt</a> van egy lista a képekről.
Az <a href="http://www.kecskeszovetseg.hu/nubiaproject/f1_01.jpg">első</a> kép ez, a többit a hivatkozás átírásával kézi vezérléssel nézhetitek.
Köszönöm az infokat, meg fogom nézni a lapot, és felveszem a szervezetekekel is a kapcsolatot. Az az igazság, hogy venni bakot nagyon nem szeretnénk, az egyik alpesit most így is megtartjuk, persze nekünk is mnt mindenkinek az lenne a legjobb, ha csak fedezéskor kerülne hozzánk.
Nagydorogról annyit, hogy szép körülmények között tartják a kecskéket is és a mangalicákat is (azok is voltak ha valakit érdekel). Pontosabban tiszta volt a helyük, és volt takarmány. Bár utóbbit azért túlzásba nem vitték. A körmölés pedig amolyan birkás volt: ha sántít, igazítják. Fejni nem fejnek, amiket elhoztunk nem voltak korábban lefedezve, bár ha minden igaz hasasak egy szarvatlan szánentáli baktól. A toggenburginál persze ez nem valami nagy öröm (kb. 3 hete lehet még), de hát ez van. Majd legfeljebb elcseréljük. Az ára is elég kedvező volt ( 5e Ft + áfa és 10e Ft+ áfa). Le szeretnék építeni az állományt, 1-2 db-ot hagynának a 8-ból. A szánen bak nagyon szép, szintén eladó. Volt még egy 9 éves szarvatlan anya (nem javaslom), egy másik toggenburgi amit nem adnak, és volt még 2 tincses anya ha jól emlékszem. Utóbbi sem volt rossz. Ja, és volt egy szamár is ;).
Köszönjük a núbiai fotókat, egyre jobban tetszik a fajta :))). Meg kellene nézned a goatworld-on is a fajta képeit, van egy hatalmas bak, nem hittem a szememnek (ha tudom majd feltöltöm). Termetre a bakok nálatok mekkorák?
