Főleg Európa népeinek genetikai összetételéről, ami történelem során folyamatosan változott szól a topik. A neandervölyiektől kezdve. A történelmi összefüggéseken van a hangsúly.
Akkor a becslésed szerint a mai magyarok 20-35%-ban a török kori/azutáni betelepülők utódai. Nagyjából reálisnak hangzik ez szerintem, én is ilyesmire tippeltem. Viszont az biztos, hogy nem csak ezzel magyarázható a mai magyarság és a honfoglalók közötti genetikai eltérés.
Mondjuk, ha már ilyen hasraütéses becslésekről van szó.
a mai magyarság összetételében a délszlávok hatása kb. olyan 5-10 %-os, a nyugati szlávoké meg kb. olyan 10-15 %-os, de ez is erősen eltérhet régiónként.
A délszláv hatás a Dél-Dunántúlon, Dél-Alföldön a legerősebb, ill. azokon a településeken, ahová szerb betelepülés folyt (Ráckeve, Szentendre stb.).
A szlovákok hatása egyértelműen Észak-Magyarországon a legerősebb, azon belül is leginkább Nógrád megye nyugati részén, Pest megye északkeleti részein, ill. Békés megye szlovák eredetű településein.
Mondjuk úgy, hogy egy hasraütéses "szakértői" becslés volt, amelyben figyelembe vettem az államalapítás korától kezdve a német bevándorlások, betelepítések, vegyes házasságok, ill. a II. vh. utáni kitelepítések hatásait.
Nyilván nem egy tudományos módszer, de szerintem genetikai vizsgálatokkal sem feltétlenül fogható meg pontosan, hogy ki hány %-ban német.
Mert hogy a német, délszláv, szlovák stb. nem genetikai fogalmak, hanem etnikaiak, nyelviek és kulturálisak.
Kb. 5-10%-ban, de ez régiónként is erősen változik.
Van, ahol konkrétan 0%, pl. az Alföld egyes régióiban, ugyanakkor a Dunántúl egyes régióiban (Tolna, Baranya, a Bakony, a Vértes egyes részein) és egyes Budapest környéki kistérségekben megvan az 10-15% is.
Skócia, Írország és Wales esetében ez méginkább igaz. Szerintem ott kb. megmaradt a Bronz kori genetikai kép. De pl: a Skócia körüli szigeteken(Orkney szigetek főleg) vagy Írország keleti partjain erős a viking hatás.
Rosszul fogalmaztam akkor, természetesen ismerem a szigetek későbbi történetét is :) Anglia keleti és déli részein jól kimutatható az angolszászok és észak-keleten a skandinávok nyoma. Normann felmenőik szerintem inkább csak a nemeseknek vannak(nyelvi hatásuk viszont annál jelentősebb).
A rómaiak genetikai hatásáról viszont fogalmam sincs, de szerintem nem volt olyan jelentős.
https://en.m.wikipedia.org/wiki/Genetic_history_of_the_British_Isles
A wikis cikk szerint is volt későbbi kelta bevándorlás is a kontinensről, de ez inkább csak Dél-Angliát érintette. Tehát közel se volt olyan jelentős mint a Bell Beaker hullám. Mindenesetre az írásos forrásokból is tudjuk hogy belgae kelta törzsek szinte közvetlen a római kor előtt vándoroltak be, szóval nem zárult le a Brit-szigetek genetikai története a Harangedényes bevándorlás után :)
Mellékszál. Hogy látom a zsugorított temetkezéseket a különböző kultúrákban, az a mezei gondolatom támadt, hogy ennek a kivitelnek nem rituális, hanem kizárólag praktikus okai voltak: kisebb sírgödröt kellett ásni, mintha nyújtott helyzetben temetnének ...
Igen, ők egy indoeurópai nyelvet beszélhettek, szerintem a kelta és italikusz nyelvek ősét, azután volt még egy vagy kettő kelta bevándorlási hullám az időszámításunk előtti néhány évszázadban.
Más topikokon már biztos előkerült a téma, de bedobnám ide is. 4-4500 éve a Brit-szigetek lakossága 90%-ban lecserélődött a harangedényes kultúra (Bell Beaker culture) képviselői által. Minden bizonnyal ők már az Ukrajna/Oroszország területéről szétterjedő indoeurópaiak lehettek, talán a gael és briton nyelvek ősét is ők hozták a szigetekre(ha csak nem egy későbbi kontinsről érkezett hullám volt ezért felelős).
A 48 ezer évben nem vagyok biztos, a wikipédián volt, azt meg hosszú évek óta változatlan, azóta voltak új kutatások, lehet hogy sokkal kevesebb a kora. A neolitikus földművelők öröksége, ők nem tudni, hogy milyen nyelven beszéltek.
